Élet és Irodalom, 1996. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-05 / 1. szám - Lengyel Éva - Vajda Erik: Singer, Singer, Singer • reflexió | Visszhang • Váncsa István: Bata, Bata, Bata. ÉS, 46. sz., 1995. november 17. (2. oldal) - Váncsa István: Tuktuk! • reflexió | Visszhang • Lengyel Éva, Vajda Erik: Singer, Singer, Singer (2. oldal) - MSZSZ IRKA Iroda: Felhívás (2. oldal)

Singer, Singer, Singer (adalékok Vancsa István Bata, Ba­ta, Bata c. cikkéhez - Es 46. sz., 1995. nov. 17.) A cikk (mint hozzászólásunk) cí­me éppen a fenti is lehetne, mert legalább annyi helyen látható Sri Lanka-szerte a már nagymamánk által is jól ismert cég neve, mint a Bata cipőboltoké. De a Singer, a Bata, a Coke és a japán autómárkák mellett látható még igen sok más egyéb külföldi cég és termék neve is. Ami pedig a lábukat be nem te­vő kínaiakat illeti - Colombóban külön kis városrészük (China Town) is van, jóllehet nem minden Sri Lankában élő kínai lakik ott. Egyelőre ennyit a külföldiekről és a külföldi tőkéről­­ a cím kapcsán. Egyszóval a Singer-es cím ugyan­annyira nem jellemző Sri Lankára, mint a Batás, amint nem jellemző általában sem „a hetvenötödik szé­lességi foktól keletre”. Jellemző azonban a címadás a cikk általában félrevezető tartalmára. Nyolc hónapot töltöttünk eddig Sri Lankán és még jövő év áprilisáig leszünk itt, amikor befejeződik a le­vélírók hímnemű tagjának itteni szakértői munkája, amit az ENSZ egyik szakosított szervezetének meg­bízásából végez egy Sri Lanka-i ma­gán információs központnál (!). A szabad hétvégéket kihasználva jár­juk az országot, hogy mást is lás­sunk, mint a fővárost, ahol lakunk. Mindennek alapján elmondhatjuk, hogy a szóban forgó cikk nem csak fölényeskedő és vállveregető (ez meglehetősen rendszeresen fordul elő Váncsa úrnál, de nem ütközik az újságírói etikába), hanem torzító ill. valótlan. Ez utóbbi viszont etikai kérdés. Nem tudjuk, hogy Váncsa úr mennyi ideig tartózkodott Sri Lan­kán. Feltételezzük, hogy egy napot sem, mert akkor nem lehetne ennyire rosszul tájékozott sem álta­lában, sem egyszerű ténykérdések­ben. Ha pedig olyan informátorra hallgatott, aki vak és süket, vagy ennyire elfogult, akkor javasoljuk, hogy továbbítsa az informátornak is, amit mondtunk és mondandók vagyunk, amellett, hogy levonja a szükséges következtetéseket a jövő­re nézve. A tragikus „lövöldözés és robbant­­gatás” nem „természetes velejárója” a szingaléz-tamil kapcsolatoknak. Ha voltak is összecsapások századok­kal ezelőtt is tamilok (nem annyira itt élő, mint Indiából inváziókra ér­kező tamilok) és szingalézek között, az éles ellentét 1953-as keletű (egy akkor volt szerencsétlen nyelvtör­vény miatt), a polgárháborús mére­tekig növekvő erőszak pedig a het­venes évek elején kezdődött. Az egész nem „a közönség totális ér­dektelensége mellett folyik”, még ha nem is beszélünk az áldozatok hozzátartozóiról, akikkel szemben kiemelkedően cinikus ez az állítás, hanem az érdeklődés homlokteré­ben van. A legotrombább valótlanság azon­ban az, hogy Sri Lankán „a nem Murphy elvű világban a dolgok nem romlanak el, mert nem is működtek soha. Sri Lankán semmi sem műkö­dik, vannak ugyan látszattevékeny­ségek... a munkások kisebb-nagyobb csoportokba verődve ácsorognak, és nagy, szomorú, barna szemekkel bá­mulnak bele a teremtésbe, mint el­veszett birkák az esőben.” Vajon hány Sri Lanka-i magánvállalkozó­val vagy menedzserrel találkozott? Vagy hány munkással? Vajon ismert­­e az ország gazdaságának akár egyetlen adatát, az iparosítási és ex­port­fejlesztési programokat, a mű­ködő magánipart, a nyüzsgő, eleven kereskedelmet és idegenforgalmat? Másfelől az sem igaz, hogy a szinga­­léz nem sztrájkol, bizony sztrájkok is vannak. Ahogy egy szó sem igaz a külföldi tőke távollétéből és az egész társadalmi/gazdasági helyzet­képből. „Másszunk bele” egy kissé a te­hénszarba, szerzőnk Sri Lanka-i szimbolikájának e másik illatos tar­tozékába is. Colombóban és más nagyobb városokban igen ritka a bi­valy vagy ökör vontatta szekér, még ritkább a szabadon kódorgó tehén; ezek inkább vidéken okoznak némi közlekedési zavart. Utazásaink so­rán azonban sem a kocsi, sem a tri­cikli kereke (itt különben senki sem hívja tuk-t­u­knak, mint Thaiföl­­dön, hanem three.yfsteeler a neve, tehát Isten tud!­a, honnan a tuk­­tuk) nem süllyedt, kerékagyig a te­hénszarba, és mi sem jártunk ben­ne bokáig soha, vidéken sem. Ez már csak azért sem menne, mert az általunk varjaknak nevezett, és a varjakhoz csak hasonló madarak (nevük szingalézül kaka, tamilul ká­kám) a tehenek névjegyét, minden egyéb a madár által emészthető sze­méttel együtt rövid időn belül el­tüntetnék. Ami azt a bizonyos „hátizsákos amerikai turistát” illeti, ha netán tényleg „Colombo kellős közepén” rakja le az a szállítóeszköz, amely - korántsem 25 km-es sebességgel - behozta a repülőtérről, akkor való­ban lehetnek nehézségei az éjszakai szálláskeresésben (nem a közvilágí­tás miatt, mert az működik), de - bár a köztisztaság a centrumon kí­vül korántsem jól megoldott - sem­miféle masszát sem talál a köveze­­­­ten. Egyébként aki úgy indul el a_Sri Lankára, hogy nem veszi tudomá­sul, hogy tropikus, fejlődő országba utazik, az vessen magára, nem árt az egészségügyi és éghajlati adottsá­gokról időben tájékozódni. Ha vi­szont szállodába viszik a repülőtér­ről, nem sok komfort-különbséget érez majd az európai standardhoz képest. Semmiképpen sem fog a földrajzi és történelmi látnivalók él­vezete helyett ganébán mászkálni. Sri Lankának nem csak termé­szeti szépségei páratlanok (szer­zőnk ennyit tud „mentségére” fel­hozni), hanem kultúrája is ősi és elragadó. Gyönyörködtünk az idő­számításunk előtt, ill. 2-400 évvel időszámításunk után épült ősi váro­sokban. Csodáltuk egy őrült király kéjlakjának maradványait a hatal­mas Sigi­riya-i sziklán, és ámultunk a sziklafalakra festett női portré­kon, mit közel 1500 éve alkotott a művész. Láttuk a Dhambulai-i bar­langtemplomokat, ahol a szikla­mennyezet freskói olyan hatást kel­tenek, mintha egy színes selyemsá­tor borulna ránk. Felejthetetlen a szürke gránitból faragott Buddha­­templom Medhrighriyában, a 7. szá­zadból, ahol minden szépségre és csöndre vágyó ember szívesen töl­tene órákat, hogy maga és a világ dolgairól elmélkedjen. De nemcsak a művészet, hanem a technikai kultúra sem mai keltű. Utazás közben gyönyörködtünk a rizsteraszok friss zöldjében, amelyek azért ilyen zöldek, mert öntözik őket (mint a mezőgazdaságilag mű­velt terület nagy részét) a közel 2000 évvel ezelőtt épült víztárolók­ból, és a szükség szerint korszerűsí­tett öntözőrendszer segítségével. Mindezt a már oly sok évvel az­előtt is a „nagy, szomorú barna sze­mekkel... mint a birkák” bámuló Sri Lanka-i emberek teremtették. Akik­nek (bár nem ismerik Váncsa úr cikkét), akárcsak az érdeklődő ma­gyar olvasóknak legalább ennyi helyreigazítással tartozunk. Lengyel Éva Vajda Erik mert az csakugyan ősi és elragadó. Ami pedig a többit illeti: van olyan, hogy az ember hivatalból hosszabb időt kénytelen eltölteni valami abszolút katasztrofális he­lyen, amit a végén megszeret, ön­védelemből, másképp ugyanis megbolondulna vagy felköt­né ma­gát. Ismertem amúgy teljesen nor­mális briteket, akik Budapesten dolgoztak és valósággal beleszeret­tek Magyarországba - aztán haza­mentek, kialudták magukat, és most m­ár semmi bajuk. Váncsa István ÉLET ÉS I­­DVI IRODALOM 1996. JANUÁR 5. VISSZHANG□ Tuktuk! Naponta minimum százszor hal­lottam, hogy tuktuk és három hét alatt egyszer, hogy threewheeler­­, de aki ezt a szót használta, rögtön helyesbített: „Threewheeler, vagy ahogy mi mondjuk, tuktuk. ” Mindez, persze, nem volna külö­nösebben érdekes, de jelzi, hogy az ország, amelyet önök dicsérnek, elvileg, alapvetően és teljességgel különbözik attól, amit én láttam - eltekintve a szingaléz kultúrától. FELHÍVÁS A Forgatókönyvírók és Dramatur­gok Céhe, az Írók Szakszervezete és a Magyar Írószövetség Forgatóköny­v-írói és Drámaírói Szakosztályának felhatalmazásával az MSZSZ IRKA Iroda felhívással fordul mindazok­hoz a forgatókönyvírókhoz, akiknek főállású munkaviszonyon kívül alko­tott munkájuk 1993. évben a Ma­gyar Televízió 1., 2. csatornáján vagy a Duna Televízióban sugárzás­ra került. Amennyiben 1995. március 1. és november 15-e között a sugárzás után járó „Irodalmi filmszerzők üres képhordozói és egyidejű to­vábbközvetítés­i jogdíj”-jának („üres kazetta jogdíj”) kifizetéséről nem kaptak az ARTISJUS-tól érte­sítést vagy nem kapták meg a jogdí­jat, kérjük, hogy jelentkezzenek az IRKA Irodánál (MSZSZ Székház, Budapest, Városligeti fasor 38. I. 34, telefon: 351-0593, 3211- 120/124, 175 mellék, naponta 10-15 óra között). Nevezett jogdíj jogosultjai azok a forgatókönyv- ill. drámaírók, akik­nek irodalmi forgatókönyvéből ké­szült tévéjáték, játékfilm, rövidfilm, irodalmi-, szórakoztató-, ifjúsági-, is­meretterjesztő műsor, vagy alkotói dokumentumfilm az adott naptári évben sugárzásra került, vagy drá­májának színházi előadását 1993- ban a jelzett tévécsatornákon közve­títették. Felhívásunk tehát azokhoz szól, akik még nem kaptak „üres kazetta jogdíjat” 1993-ban sugárzott mun­kájukért. A jogosultság igazolásához a kö­vetkező dokumentumok szüksége­sek: a forgatókönyvírói szerződés, a mű sugárzásának helye, pontos időpon­tja ill. időtartama (a TV-mű­­sor vagy a TV-Archivum adatai alapján). Az „Irodalmi filmszerzők üres képhordozói és egyidejű tovább­közvetítési jogdíjá”-nak kifizetése az 1993-ban szerzett jogosultságok alapján 1996. február 28-ával befe­jeződik. Azt követően az adott idő­szakban szerzett jogok technikai okok miatt már nem érvényesíthe­tőek. Ezért nyomatékkal kérjük az eset­leges jogosultakat, hogy saját érde­kükben és a későbbi viták elkerülé­se végett mielőbb jelentkezzenek irodánkban! az MSZSZ IRKA Iroda Vezetősége Soros-hírek A Soros Alapítvány folyóirat- és laptámogatási programjának pályázati felhívása A Soros Alapítvány pályázatot hirdet országos terjesztésű és közéleti la­pok és folyóiratok részére. Pályázatot az általános működési költségek részleges fedezésére lehet benyújtani. A Laptámogatási Program kuratóriuma évente egyszer hoz döntést a beérkezett pályázatokról. A pályázatok beadási határideje: 1996. január 31. A kuratóriumi döntés várható időpontja: 1996. március 7. Határidőn túl beérkezett pályázatokat a kuratórium nem fogad el. A rendelkezésre álló szétosztható keret: 130 millió Ft. Pályázati kérdőív és bővebb információ a Soros Alapítvány irodájától nagy alakú megcímzett válaszborítékot mellékelve levélben kérhető (cím: 1525 Budapest, PF. 34.), tel.: 202-6211 A Soros alapítvány Színházi Stúdióprodukciókat támogató programjának pályázati felhívása A program célja: A program értékes stúdió- vagy alternatív produkciókat kíván segíteni. A program nem finanszíroz színházakat vagy intézményeket. Pályázati feltételek: A program kétfordulós; 1996 januárjában a folyó színházi évad máso­dik felében, 1996 májusában, majd az 1997-es évad első felében bem­ta­­tandó előadásokra lehet támogatást kérni. Jelen pályázati felhívás tehát az 1996. május 31-ig megvalósuló produk­ciók támogatását célozza. A pályázaton olyan színházi alkotók és alkotócsoportok vehetnek részt, a társművészetek köréből is (tánc-, mozgás-, gyermek-, illetve bábszínházi produkciók létrehozói), akik igényes művészi elképzeléseiket stúdió vagy alternatív színházi formában és körülmények között tudják és akarják megvalósítani. Stúdió jellegűeknek azok a színházi előadások tekinthetők, amelyek­ben három-tíz színész legfeljebb százötven fős befogadóképességű térben játszik. A program nem támogatja a kommersz típusú előadásokat, az előadóes­teket és monodrámákat, performance-okat, valamint amatőr együtteseket Színházanként, illetve alternatív együttesenként csak egy produkcióra lehet pályázni. Kőszínházi és alternatív társulatok együttműködése esetén további önálló pályaművet külön-külön egyik együttes sem adhat be. A pályázatot a darab rendezőjének kell összeállítania, és a stúdióval rendelkező színház, illetve - alternatív együttesek esetében - a csoportot befogadó intézmény nyújthatja be. A pályázat beadási határideje: 1996. január 26. A kuratóriumi döntés várható időpontja: 1996. február 29. Az egyes produkciókra 400.000 Ft alaptámogatás és maximum 100.000 Ft többlettámogatás nyerhető el. Pályázati kérdőív és további információ a Soros Alapítvány irodájától le­vélben kérhető: 1525 Budapest, PF. 34., tel.: 202-6211 A karácsonyi szám szerzői honoráriumaikat január 9-10-én vehetik föl a szerkesztőségben (VIII. Rezső tér 15.) * Az 1970-1982-ig terjedő évek teljes és hibátlan bekötött ÉS-példá­­nyai eladók. Érdeklődni: 3-227-882. Zétényi ÉLET ÉS IRODALOM ! Kiadja az Irodalom Kft. ES Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Szerkesztők és fogadóórák: Széppróza: DÉRCZY PÉTER csütörtök 10-13 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Interjú: MIHANCSIK ZSÓFIA csütörtök 12-13 Könyvek: BODOR BÉLA hétfő 12-16 Irodalomtörténet: ΒΑΤΑ IMRE hétfő 10-13 Vers: TÓTH ERZSÉBET szerda 10-13 Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ KARDOS G. GYÖRGY KERTÉSZ ÁKOS MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1437. Pf. 274 Telefon: 269-9211 Telefax: 269-9241 Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 269-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Mester Nyomda Lapterjesztés: Baranyi és TSA Kft. Budapest, Bajza utca 68. 1062 Telefon: 153-2755 Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában ( Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetési díj: egy évre 4512 Ft, fél évre 2256 Ft, negyed évre 1128 Ft. Külföldre a Kultúra Külker Rt-n keresztül rendelhető meg a lap. (III. Kerék utca 80. irányítószám: 1035. Telefon: 250-0194, fax: 36-1-250-0233) Külföldről a Hungarian Credit Bankon keresztül (H. 1133 Budapest) rendelhető meg, számlaszám: 202-10995. Kérésre a Kultúra Külker Rt. a megrendeléshez szükséges csekket küld. Nyomtatás: VESZPRÉMI DÍJ NYOMDA RT. Felelős vezető: Fekete István igazgató A lap a Soros Alapítvány és az Inertia Kft . támogatásával készül. További támogatóink: Állami Fejlesztési Intézet Rt., Bábolna Rt., Central-European International Bank Ltd., CHEMO-CAOLA Kft., EGIS Rt., Graphisoft Kft., Inter-Európa Bank Rt., József Attila Alapítvány MALÉV Rt., Medicor Rt., MHB Magyar Sajtóalapítvány, MOL Rt., Nemzeti Kulturális Alap, Szabad Sajtó Alapítvány, Taurus Gumiipari Rt., Westel Rádiótelefon Kft. aam/NG álta­l biztosíto rt Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni.

Next