Élet és Irodalom, 2011. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)

2011-09-16 / 37. szám - Lévai Júlia: Visszavonta • Kertész Ákos cikkével kapcsolatban (2. oldal) - Radnóti Sándor: Levél egy fiatal költőnek • IX. 9-i cikkével kapcs. Magyar Nemzet reagálásra (2. oldal) - Aczél Endre: "Sunyi és irigy magyar természet" • Kertész Ákos cikkével kapcsolatban (2. oldal) - Dr. Becker Pál: Hitelesség 2. • Reag. Lázár György IX. 9-i ÉS cikkére (2. oldal)

Visszavonta Annál jobb döntést nem hozhatott volna Kertész Ákos, mint hogy visz­­szavonta azt az állítását, amelyben genetikai meghatározottságot kép­zelt a magyar társadalomra jellem­ző, alattvalói mentalitás mögé. Ez­zel a kérdés visszakerült a maga he­lyére, vagyis az erkölcsi (és nem bi­ológiai) alapon tárgyalható témák közé. Talán még haszna is lehet an­nak, hogy Kertész követ dobott az állóvízbe, és így valamivel előbbre jutunk ennek a súlyos társadalmi örökségnek a kezelésében. Az vi­szont egészen biztosan haszon, hogy ilyen módon azok maradnak a po­rondon nácikként, akik valóban azok, és nem pusztán alkalmi tudat­lanság okán tévednek az ellen-rasz­­szizmus mezejére, ahogyan Kertész is tévedt. Lévai Júlia Levél egy fiatal költőnek Egy fiatal költő a Magyar Nemzetből arról értesült, hogy védelmembe vet­tem Kertész Ákos az elmúlt napok­ban sokat idézett mondatait „a ma­gyar genetikusan alattvaló” voltá­ról. E-mailt küldött, amelyben meg­becsülő tónusban óvást emel az el­len, hogy „azért tekintik sértésnek a leírtakat, mert Kertészt zsidónak tartják” - ha valóban ezt mondtam. Ő úgy véli, bárki mondhatta volna, ez mindenképpen sértés. Ahogy Brecht írta egyszer: „Udvarias ké­rést megtagadni / Az öreg már kis­sé túl öreg. »Méltó választ illik an­nak adni, / Aki kérdez«”, így aztán a következő feleletet küldtem. Kedves barátom, nem láttam a Magyar Nemzetet, de most majd megveszem. Amit mond­tam a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, meghallgatható, sőt - mint most látom — fölkerült a gala­­mus.hu-ra is (A Kertész Ákos-cikkről - Radnóti Sándor irodalomtörténész, esztéta, 2011. szept. 9.). Mindazon­által hadd tegyem világossá, mire gondoltam. Egyetértek azzal, hogy Kertész Ákos szerencsétlenül fogal­mazott­, egyrészt mert nincs olyan, hogy a magyarok, másrészt nemcsak hogy nincs genetikusan meghatáro­zott magatartás, történelem, hanem ráadásul ez a „tudományos” kifeje­zés igen rossz emlékeket is ébreszt. Ugyanakkor látni kell, hogy az ilyesfajta túlzó,­­önkínzó általánosítá­sok beletartoznak a magyar tradíci­óba, legalábbis Kölcseytől kezdve. Berzsenyi például ezt írta: „Mi a ma­gyar most? - Rút­sybarita vár.” Ker­tész Ákos tudatosan ehhez a hagyo­mányhoz csatlakozott, amikor sze­rencsétlen mondata után rögvest Jó­zsef Attilát idézte, mondván, hogy a magyar „ezer éve, magával kötve, mint a kéve, sunyit vagy parancsot követ”. Azok is, akik a mai széljobb szellemi mintái, élenjártak az ilyen­­mostorozó állításokban Szabó Dezső­től Németh Lászlón keresztül a pin­­cennemzetről prófétáló Csurka I.-ig. Amikor tegnapelőtt kerestem Ady Nekünk Mohács kell című versét, s lus­taságból nem mentem a polcig, ha­nem az internetről akartam levenni, az elsők között a Barikád című fasisz­ Hirdessen az ES-ben! E heti számunk 16 730 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alap­ján országosan 4530 példány jut előfizető­inkhez, 11 790 pedig áruspéldányként ke­rül forgalomba. A hirdetés technikai feltét­eleiről, valamint 72 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2010. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. „2007-ben a Times hasábjain és online mellékletében vita zajlott a jogászok és ezen belül az ügyvédek jövőjéről és a gazdaságban, társada­lomban betöltött szerepükről annak kapcsán, hogy Richard Susskind jogi informatikai szakíró az újság hasábjain részletekben közölte készü­lő könyvének, a The End of Lawyers?-nek a fejezeteit. Ezekben a szerző azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő, hogy a gyertyaöntőkhöz, a kerékgyártókhoz és más »céhes szakmákhoz« hasonlóan - elsősorban a technológiai fejlődésnek köszönhetően - a jogászok, de főként az ügyvédek akár el is eltűnhetnek a társadalmi munkamegosztásból 100 éven belül. A gőzgép, a varrógép és a mosógép után jön a jogi gép?” (Jövő heti számunkban Ződi Zsolt írása: Tényleg végük az ügyvédeknek?) Hirdetési tarifák Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 7/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 1/8 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700 105x100 49 7/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50 50x50 12,5 0J! - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. „Sunyi és irigy magyar természet” Ha a szerző nem volna annyi hívé­nek, hódolójának szemében megfel­lebbezhetetlen tekintély - sajnálatos módon nemcsak íróként, hanem po­litikai gondolkodóként is -, szót sem vesztegetnénk rá. így azonban föl kell idéznünk Németh László 1956. ÉLET ÉS­#2 VISSZHANG ta orgánum jött fel, amely egyetér­­tőleg idézte ezeket a magyarságról szóló sorokat: „Ha van Isten, ne kö­nyörüljön rajta: / Veréshez szokott fajta, / Cigány­ népek langy szivű si­­hederje, / Verje csak, verje, verje.” Szóval azt akarom mondani, hogy ezen az alapon meg lehet sértődni a fél magyar irodalomra és gondo­lati prózára (Széchenyi!), mégpedig éppen arra a részére, amelynek leg­inkább volt szívügye a nemzeti kér­dés. De nem sértődnek meg, hanem a nemzetféltés dokumentumait ol­vassák ki - gyakran helyesen - az ilyen öngyűlöleti extratourokból. S itt jutok el a Maga kérdéséig. Miért sértődnek meg Kertész Ákos­ra? Állításom az, hogy ebből az el­hamarkodott, fölületes állításból azért lett ügy, mert Kertész Ákost zsidónak vélik, s meg vannak győ­ződve róla, hogy amit mond, az nem önkínzás, önostorozás, öngyűlölet. A mai magyar antiszemitizmus hajlik arra, hogy a zsidók magyargyűlöle­tével igazolja a saját zsidógyűlöle­tét. Egyenlőségjelet tegyen: „a” ma­gyarok nem szeretik a zsidókat, de viszont „a” zsidók sem szeretik a ma­gyarokat. Ezek azonban nem szim­metrikus állítások, mert gondolati hiba van bennük: a zsidó szerintük azt jelenti, hogy nem magyar. Már­most Kertész Ákos magyar író, és semmi okunk nincs még ezen írása alapján sem föltételezni, hogy zsi­dóként, valamilyen elkülönülő zsi­dó elkötelezettség vagy érdek kép­viseletében, nem pedig magyarként, magyar identitással írta, amit írt. Quod erat demonstrandum. Barátsággal RS Utószó. Levelem megírása után való­ban megvásároltam a Magyar Nemzet szeptember 9-i számát. Nem állítha­tom, hogy a cikk kiforgatta volna sza­vaimat, s ha eltekintek az olyan bődü­­letes tudatlanságtól, hogy a „híg ma­gyar” (sic!) fogalomkörével kapcsolat­ban „Német” (sic!) László mellett Rad­nóti Miklós és József Attila megemlí­tését is nekem tulajdonította, egész elé­gedett lehetek. S mégis, ez a tudósítás is fényes bizonyítéka tézisemnek. Ugyanis az első oldalon a beharango­zás vastag betűs címe egy állítólagos Kertész Ákos-idézet magamentségé­ből: Nevetséges a magyarok tiltakozása. A cikkből magából aztán kitűnik, hogy Kertész Ákos a magyarság sorsa irán­ti aggodalomról beszélt, s azt tartotta nevetségesnek, hogy azok tiltakoznak, akikért szólt. Hogy valóban ezt mond­­ta-e, nem tudom, de azt igen, hogy mit jelent, amit a Magyar Nemzet újságírója vagy szerkesztője faragott belőle. Egy magyar írónak megint kétségbe von­ják a magyarságát. Radnóti Sándor december 2-án, az Irodalmi Újságban megjelent cikkét, az Emelkedő nemzetet, ahol is a szerző a Rákosi-rendszert nemcsak a benne ücsörgő „külföldi ügynökök” tevékenységével, hanem (jobb szó híján ezt mondom) nem­­zetkarakterológiailag is jellemezni próbálta. A félreállításokról, tiszto­gatásokról, üldözésekről azt találta mondani, hogy „a magyar természet nem nagy ellenkezéssel, sőt sokszor igazán könnyű szívvel viselte, hogy legjobbjait kiemeljék a fészekből’'. Egyszóval: némileg a szívesen pszi­­chologizáló Bibó modorában ha nem is „magyar alkatról”, de „magyar ter­mészetről” írt, abszolúte negatív kon­textusban, amibe, hogy egészen őszin­ték legyünk, személyes sértettsége is belejátszott. (Gyakorlatilag senki nem emelt szót érte és mellette, bár azért 1952-ben zseniális orosz fordításai­ért kapott egy József Attila-díjat.) De ami rosszabb: egy mondattal később kitért arra, hogy noha a sztálinista tí­pusú diktatúrában valamennyi kelet­európai nép osztozott, (az, hogy mi­­nálunk is így történt) „annak a ma­gyar sunyítás és irigység majdnem olyan mérten volt oka, mint a külföl­di ügynökök szolgalelkűsége”. Megint csak egyszóval: Németh nemzeti jel­lemvonásaink között vélte fölfedez­ni a sunyítást és az irigységet. (Előb­bit alighanem József Attilától, utób­bit Máraitól kölcsönözte. Márainak a tehetségtelen magyar középosztály­beli úriember rablóvágyáról készített látlelete még Kertész Ákosnál köszön vissza.) Ezek után akár megfontolás­ra is ajánlhatnám az írófejedelem (egyébként 1957-ben odaítélt) Kos­­suth-díjának posztumusz visszavéte­lét, annál is inkább, mert Németh az idézett cikkben - laudációja mellé­kén - a magyar forradalmat ellenfor­radalommá fajulástól, a szabadság­­harcot még az 1920-as kurzus feltá­madásától féltette, ablakot szolgál­tatva a Kádár-féle Fehér könyvek „ellen­­forradalmi” és „Horthy-restaurációs” propagandájához. Aczél Endre vettem diplomát a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetemen, és ugyanott 1985-ben „summa cum laude”, tehát a legma­gasabb minősítéssel doktori fokoza­tot. Tisztelt Lázár úr, miért is emle­gette nevemet egy diplomahamisí­tó neve mellett? Komolyan gondol­ja, hogy érvényes diploma nélkül a rektor 1995-ben felkért volna arra, hogy az egyetem gazdasági-műsza­ki főigazgatója legyek? Életem során igyekeztem magam állandóan továbbképezni. Tanultam ösztöndíjjal egy hónapig Chicagó­ban, egy évig Leuvenben, közigazga­tási szakvizsgát tettem Budapesten. Mivel munkaköröm nem tette le­hetővé az iskolarendszerű tanulást, ezért végeztem el 2004-ben az egyé­ni felkészülést lehetővé tevő képzést a - Wyoming állam által 2003. feb­ruár 26-án 08-144-30 számon kiadott regisztrációval működő - Newport International Universityn. Szakdol­gozatomat a bírálók „tankönyv mi­nőségűnek” értékelték, ez alapján írtuk meg kollegáimmal az Akadé­miai Kiadónál 2005-ben megjelent Becker Pál-Turner Anna-Varsányi Judit-Virág Miklós: Értékalapú straté­gák. A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje c. könyvet. Lázár György tud róla, hogy a Corvinus Egyetemen államvizsgáz­tatok, és látszólag nem érti, miért. A magyarázat abban az anyagban van, amit tüzetesen áttanulmányo­zott, az életrajzomban. 1990-ig fő­állásban tanítottam az egyetemen, aztán külsősként, amiért - sokéves oktatói tapasztalattal a hátam mö­gött - 2006-ban címzetes egyetemi docensi címet kaptam. Lázár úr! A hitelesség tényleg fon­tos dolog. Dr. Becker Pál Már ácsolják... a paksi csőszkunyhót, a magyar fabrikált perek jelképét. Ma Gyur­­csány Ferencet készülnek börtönbe vetni, holnap a koncepciós per megindítóját, Orbán Viktort is odaküldhetik, holnapután Rád is sor kerülhet. Bárkire, ne mulasszuk el tehát kimondani az egyetlen he­lyénvaló szót a zsarnokságra: NEM! A ki nem mondott szó terhével valamennyien magunkra vesszük a felelősséget, amiért a III. Köztár­saságot átengedtük a múlandóságnak. A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete 2011. szeptember 12. Hitelesség 2. Lázár György a Számvevőszéki korona­tanú című írásában (2011/36., szept. 9.) „kétes szakképesítésemről” értekezik, megkérdőjelezve ezzel szakmai hite­lességemet. Egyetértek a szerzővel, a hitelesség rendkívül fontos dolog. Ez igaz az olvasói levél írójára is. Lá­zár György a cikk tanúsága szerint részletesen tanulmányozta életrajzo­mat, de az állításaival, a sugalmazá­­saival ellentétes dolgokat gondosan elhallgatta az olvasók elől. Mint az általa oly jól ismert élet­rajzomban is szerepel, 1983-ben sze­ Az Élet és Irodalom a Klubrádióban szeptember 18-án, vasárnap este 8 órakor A Szabad a pálya című sorozatban hallható ÉS- beszélgetés témája: Tóth Krisztina Pixel című regénye. Vendégek: Horváth Györgyi és Jánossy Lajos irodalomkritikusok Szerkesztő-műsorvezető: Károlyi Csaba ÉLET ÉS irodalom! Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [tarnói Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámünk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Felelős vezető: Nagy Attila Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai mastre­m Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere:­­T- ■ -Mobile-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Király utca 2.). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. IRODALOM 2011. SZEPTEMBER 16.

Next