Élet és Irodalom, 2011. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)
2011-09-16 / 37. szám - Lévai Júlia: Visszavonta • Kertész Ákos cikkével kapcsolatban (2. oldal) - Radnóti Sándor: Levél egy fiatal költőnek • IX. 9-i cikkével kapcs. Magyar Nemzet reagálásra (2. oldal) - Aczél Endre: "Sunyi és irigy magyar természet" • Kertész Ákos cikkével kapcsolatban (2. oldal) - Dr. Becker Pál: Hitelesség 2. • Reag. Lázár György IX. 9-i ÉS cikkére (2. oldal)
Visszavonta Annál jobb döntést nem hozhatott volna Kertész Ákos, mint hogy viszszavonta azt az állítását, amelyben genetikai meghatározottságot képzelt a magyar társadalomra jellemző, alattvalói mentalitás mögé. Ezzel a kérdés visszakerült a maga helyére, vagyis az erkölcsi (és nem biológiai) alapon tárgyalható témák közé. Talán még haszna is lehet annak, hogy Kertész követ dobott az állóvízbe, és így valamivel előbbre jutunk ennek a súlyos társadalmi örökségnek a kezelésében. Az viszont egészen biztosan haszon, hogy ilyen módon azok maradnak a porondon nácikként, akik valóban azok, és nem pusztán alkalmi tudatlanság okán tévednek az ellen-raszszizmus mezejére, ahogyan Kertész is tévedt. Lévai Júlia Levél egy fiatal költőnek Egy fiatal költő a Magyar Nemzetből arról értesült, hogy védelmembe vettem Kertész Ákos az elmúlt napokban sokat idézett mondatait „a magyar genetikusan alattvaló” voltáról. E-mailt küldött, amelyben megbecsülő tónusban óvást emel az ellen, hogy „azért tekintik sértésnek a leírtakat, mert Kertészt zsidónak tartják” - ha valóban ezt mondtam. Ő úgy véli, bárki mondhatta volna, ez mindenképpen sértés. Ahogy Brecht írta egyszer: „Udvarias kérést megtagadni / Az öreg már kissé túl öreg. »Méltó választ illik annak adni, / Aki kérdez«”, így aztán a következő feleletet küldtem. Kedves barátom, nem láttam a Magyar Nemzetet, de most majd megveszem. Amit mondtam a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, meghallgatható, sőt - mint most látom — fölkerült a galamus.hu-ra is (A Kertész Ákos-cikkről - Radnóti Sándor irodalomtörténész, esztéta, 2011. szept. 9.). Mindazonáltal hadd tegyem világossá, mire gondoltam. Egyetértek azzal, hogy Kertész Ákos szerencsétlenül fogalmazott, egyrészt mert nincs olyan, hogy a magyarok, másrészt nemcsak hogy nincs genetikusan meghatározott magatartás, történelem, hanem ráadásul ez a „tudományos” kifejezés igen rossz emlékeket is ébreszt. Ugyanakkor látni kell, hogy az ilyesfajta túlzó,önkínzó általánosítások beletartoznak a magyar tradícióba, legalábbis Kölcseytől kezdve. Berzsenyi például ezt írta: „Mi a magyar most? - Rútsybarita vár.” Kertész Ákos tudatosan ehhez a hagyományhoz csatlakozott, amikor szerencsétlen mondata után rögvest József Attilát idézte, mondván, hogy a magyar „ezer éve, magával kötve, mint a kéve, sunyit vagy parancsot követ”. Azok is, akik a mai széljobb szellemi mintái, élenjártak az ilyenmostorozó állításokban Szabó Dezsőtől Németh Lászlón keresztül a pincennemzetről prófétáló Csurka I.-ig. Amikor tegnapelőtt kerestem Ady Nekünk Mohács kell című versét, s lustaságból nem mentem a polcig, hanem az internetről akartam levenni, az elsők között a Barikád című fasisz Hirdessen az ES-ben! E heti számunk 16 730 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4530 példány jut előfizetőinkhez, 11 790 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 72 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2010. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. „2007-ben a Times hasábjain és online mellékletében vita zajlott a jogászok és ezen belül az ügyvédek jövőjéről és a gazdaságban, társadalomban betöltött szerepükről annak kapcsán, hogy Richard Susskind jogi informatikai szakíró az újság hasábjain részletekben közölte készülő könyvének, a The End of Lawyers?-nek a fejezeteit. Ezekben a szerző azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő, hogy a gyertyaöntőkhöz, a kerékgyártókhoz és más »céhes szakmákhoz« hasonlóan - elsősorban a technológiai fejlődésnek köszönhetően - a jogászok, de főként az ügyvédek akár el is eltűnhetnek a társadalmi munkamegosztásból 100 éven belül. A gőzgép, a varrógép és a mosógép után jön a jogi gép?” (Jövő heti számunkban Ződi Zsolt írása: Tényleg végük az ügyvédeknek?) Hirdetési tarifák Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 7/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 1/8 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700 105x100 49 7/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50 50x50 12,5 0J! - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. „Sunyi és irigy magyar természet” Ha a szerző nem volna annyi hívének, hódolójának szemében megfellebbezhetetlen tekintély - sajnálatos módon nemcsak íróként, hanem politikai gondolkodóként is -, szót sem vesztegetnénk rá. így azonban föl kell idéznünk Németh László 1956. ÉLET ÉS#2 VISSZHANG ta orgánum jött fel, amely egyetértőleg idézte ezeket a magyarságról szóló sorokat: „Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: / Veréshez szokott fajta, / Cigány népek langy szivű sihederje, / Verje csak, verje, verje.” Szóval azt akarom mondani, hogy ezen az alapon meg lehet sértődni a fél magyar irodalomra és gondolati prózára (Széchenyi!), mégpedig éppen arra a részére, amelynek leginkább volt szívügye a nemzeti kérdés. De nem sértődnek meg, hanem a nemzetféltés dokumentumait olvassák ki - gyakran helyesen - az ilyen öngyűlöleti extratourokból. S itt jutok el a Maga kérdéséig. Miért sértődnek meg Kertész Ákosra? Állításom az, hogy ebből az elhamarkodott, fölületes állításból azért lett ügy, mert Kertész Ákost zsidónak vélik, s meg vannak győződve róla, hogy amit mond, az nem önkínzás, önostorozás, öngyűlölet. A mai magyar antiszemitizmus hajlik arra, hogy a zsidók magyargyűlöletével igazolja a saját zsidógyűlöletét. Egyenlőségjelet tegyen: „a” magyarok nem szeretik a zsidókat, de viszont „a” zsidók sem szeretik a magyarokat. Ezek azonban nem szimmetrikus állítások, mert gondolati hiba van bennük: a zsidó szerintük azt jelenti, hogy nem magyar. Mármost Kertész Ákos magyar író, és semmi okunk nincs még ezen írása alapján sem föltételezni, hogy zsidóként, valamilyen elkülönülő zsidó elkötelezettség vagy érdek képviseletében, nem pedig magyarként, magyar identitással írta, amit írt. Quod erat demonstrandum. Barátsággal RS Utószó. Levelem megírása után valóban megvásároltam a Magyar Nemzet szeptember 9-i számát. Nem állíthatom, hogy a cikk kiforgatta volna szavaimat, s ha eltekintek az olyan bődületes tudatlanságtól, hogy a „híg magyar” (sic!) fogalomkörével kapcsolatban „Német” (sic!) László mellett Radnóti Miklós és József Attila megemlítését is nekem tulajdonította, egész elégedett lehetek. S mégis, ez a tudósítás is fényes bizonyítéka tézisemnek. Ugyanis az első oldalon a beharangozás vastag betűs címe egy állítólagos Kertész Ákos-idézet magamentségéből: Nevetséges a magyarok tiltakozása. A cikkből magából aztán kitűnik, hogy Kertész Ákos a magyarság sorsa iránti aggodalomról beszélt, s azt tartotta nevetségesnek, hogy azok tiltakoznak, akikért szólt. Hogy valóban ezt mondta-e, nem tudom, de azt igen, hogy mit jelent, amit a Magyar Nemzet újságírója vagy szerkesztője faragott belőle. Egy magyar írónak megint kétségbe vonják a magyarságát. Radnóti Sándor december 2-án, az Irodalmi Újságban megjelent cikkét, az Emelkedő nemzetet, ahol is a szerző a Rákosi-rendszert nemcsak a benne ücsörgő „külföldi ügynökök” tevékenységével, hanem (jobb szó híján ezt mondom) nemzetkarakterológiailag is jellemezni próbálta. A félreállításokról, tisztogatásokról, üldözésekről azt találta mondani, hogy „a magyar természet nem nagy ellenkezéssel, sőt sokszor igazán könnyű szívvel viselte, hogy legjobbjait kiemeljék a fészekből’'. Egyszóval: némileg a szívesen pszichologizáló Bibó modorában ha nem is „magyar alkatról”, de „magyar természetről” írt, abszolúte negatív kontextusban, amibe, hogy egészen őszinték legyünk, személyes sértettsége is belejátszott. (Gyakorlatilag senki nem emelt szót érte és mellette, bár azért 1952-ben zseniális orosz fordításaiért kapott egy József Attila-díjat.) De ami rosszabb: egy mondattal később kitért arra, hogy noha a sztálinista típusú diktatúrában valamennyi keleteurópai nép osztozott, (az, hogy minálunk is így történt) „annak a magyar sunyítás és irigység majdnem olyan mérten volt oka, mint a külföldi ügynökök szolgalelkűsége”. Megint csak egyszóval: Németh nemzeti jellemvonásaink között vélte fölfedezni a sunyítást és az irigységet. (Előbbit alighanem József Attilától, utóbbit Máraitól kölcsönözte. Márainak a tehetségtelen magyar középosztálybeli úriember rablóvágyáról készített látlelete még Kertész Ákosnál köszön vissza.) Ezek után akár megfontolásra is ajánlhatnám az írófejedelem (egyébként 1957-ben odaítélt) Kossuth-díjának posztumusz visszavételét, annál is inkább, mert Németh az idézett cikkben - laudációja mellékén - a magyar forradalmat ellenforradalommá fajulástól, a szabadságharcot még az 1920-as kurzus feltámadásától féltette, ablakot szolgáltatva a Kádár-féle Fehér könyvek „ellenforradalmi” és „Horthy-restaurációs” propagandájához. Aczél Endre vettem diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetemen, és ugyanott 1985-ben „summa cum laude”, tehát a legmagasabb minősítéssel doktori fokozatot. Tisztelt Lázár úr, miért is emlegette nevemet egy diplomahamisító neve mellett? Komolyan gondolja, hogy érvényes diploma nélkül a rektor 1995-ben felkért volna arra, hogy az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója legyek? Életem során igyekeztem magam állandóan továbbképezni. Tanultam ösztöndíjjal egy hónapig Chicagóban, egy évig Leuvenben, közigazgatási szakvizsgát tettem Budapesten. Mivel munkaköröm nem tette lehetővé az iskolarendszerű tanulást, ezért végeztem el 2004-ben az egyéni felkészülést lehetővé tevő képzést a - Wyoming állam által 2003. február 26-án 08-144-30 számon kiadott regisztrációval működő - Newport International Universityn. Szakdolgozatomat a bírálók „tankönyv minőségűnek” értékelték, ez alapján írtuk meg kollegáimmal az Akadémiai Kiadónál 2005-ben megjelent Becker Pál-Turner Anna-Varsányi Judit-Virág Miklós: Értékalapú stratégák. A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje c. könyvet. Lázár György tud róla, hogy a Corvinus Egyetemen államvizsgáztatok, és látszólag nem érti, miért. A magyarázat abban az anyagban van, amit tüzetesen áttanulmányozott, az életrajzomban. 1990-ig főállásban tanítottam az egyetemen, aztán külsősként, amiért - sokéves oktatói tapasztalattal a hátam mögött - 2006-ban címzetes egyetemi docensi címet kaptam. Lázár úr! A hitelesség tényleg fontos dolog. Dr. Becker Pál Már ácsolják... a paksi csőszkunyhót, a magyar fabrikált perek jelképét. Ma Gyurcsány Ferencet készülnek börtönbe vetni, holnap a koncepciós per megindítóját, Orbán Viktort is odaküldhetik, holnapután Rád is sor kerülhet. Bárkire, ne mulasszuk el tehát kimondani az egyetlen helyénvaló szót a zsarnokságra: NEM! A ki nem mondott szó terhével valamennyien magunkra vesszük a felelősséget, amiért a III. Köztársaságot átengedtük a múlandóságnak. A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete 2011. szeptember 12. Hitelesség 2. Lázár György a Számvevőszéki koronatanú című írásában (2011/36., szept. 9.) „kétes szakképesítésemről” értekezik, megkérdőjelezve ezzel szakmai hitelességemet. Egyetértek a szerzővel, a hitelesség rendkívül fontos dolog. Ez igaz az olvasói levél írójára is. Lázár György a cikk tanúsága szerint részletesen tanulmányozta életrajzomat, de az állításaival, a sugalmazásaival ellentétes dolgokat gondosan elhallgatta az olvasók elől. Mint az általa oly jól ismert életrajzomban is szerepel, 1983-ben sze Az Élet és Irodalom a Klubrádióban szeptember 18-án, vasárnap este 8 órakor A Szabad a pálya című sorozatban hallható ÉS- beszélgetés témája: Tóth Krisztina Pixel című regénye. Vendégek: Horváth Györgyi és Jánossy Lajos irodalomkritikusok Szerkesztő-műsorvezető: Károlyi Csaba ÉLET ÉS irodalom! Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [tarnói Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámünk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Felelős vezető: Nagy Attila Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai mastrem Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere:T- ■ -Mobile-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Király utca 2.). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. IRODALOM 2011. SZEPTEMBER 16.