Élet és Irodalom, 2014. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-30 / 22. szám
Szegedy-Maszák Mihály: Legyőzhetjük-e valaha a múltunkat? * Esterházy Péter: Kisujjgyak (Szigeti László 65 éves) * Vitaindító az alkotmányosság híveinek mostani feladatairól * Tamás Gáspár Miklós: A kezdet és a vég * Ketten egy új könyvről - Agárdi Péter (szerk.): „Kompország megindult dühösen Kelet felé újra” (Deczki Sarolta, Kálmán C. György) * ÉS Irodalom: Bán Zsófia, Kiss Tibor Noé, Kollár Árpád, _______Németh Ákos, Odze György, Szabó T. Anna [ÉLET ÉS I IRODALOM| IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP LVIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ÁRA: 495 FT 2014. MÁJUS 30 Olajos György munkája KOVÁCS ZOLTÁN: Duzzog A strasbourgi bíróság kimondta, hogy Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének korábbi eltávolítása, megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésére jogorvoslati lehetőség. A strasbourgi bíróság kimondta azt is, hogy Baka megbízatását valójában az egyes jogalkotási lépéseket kritizáló véleménye miatt szüntették meg. Emlékezetes, a volt főbíró több alkalommal nyilvánosan kifejtette az Orbán-kormány törvényalkotásával, elsősorban az igazságszolgáltatást érintő átalakításokkal kapcsolatos, erősen negatív véleményét. Többször tiltakozott a semmisségi törvény és a bírói kényszernyugdíjazás ellen, a bírósági rendszert érintő törvények parlamenti vitájában pedig minden korábbinál keményebb kritikákat fogalmazott meg. Magyarország megsértette Baka véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, de a volt főbírót emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - az idevágó jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították posztjáról. Több mint két év után megállapította tehát a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy jogellenesen távolította el a független igazságszolgáltatás vezetőjét az Orbán-kormány 2011 végén. Strasbourg most a kormány és Baka kártérítésről való egyezkedésére vár, ám a kabinet várhatóan ebben a kérdésben sem lesz kompromisszumkész. Vagyis a korábbi főbírót a Fidesz bosszúból távolította el, ezzel a bíróság nagyjából ugyanazt mondta ki, amit az ellenzék. A később megbukott bírósági reform persze csak egyike volt a jogállamiságot romboló közjogi átalakításoknak, a keleti mintára létrejött orbáni autokráciának. Baka András pontosan arra a sorsra jutott, mint Jóri András. Eltávolították Jórit is, majd eltávolítása jogszerűtlenségének nyilvánvaló tényét megállapította az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága. Az ítélet indoklása szerint a személyes adatok védelméért felelős hatóságok függetlensége megköveteli, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az adatvédelmi hatóságok megbízatásának időtartamát. Viviane Reding, az igazságügyi kérdésekben illetékes európai bizottság akkori elnöke a luxembourgi ítélethirdetés után nyilatkozatban állapította meg: a bíróság igazolta a brüsszeli bizottság jogi elemzésének következtetését, miszerint EU-jogellenes volt az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése. Szerinte az adatvédelmi hatósági függetlenség a sarokköve a polgárok hatékony adatvédelmének. (A jelek szerint a magyar kormányfő számára ez a jövőre nézve annyit jelentett, egyszer s mindenkorra megutálta Luxemburgot és az ott élő összes luxemburgit, de annyira, hogy luxemburgi embert soha többé nem támogat. Lássuk be, intellektuálisan igen csekély hozadék.) De Luxemburgnak még ennél is több van a számláján: Jean-Claude Juncker néma maradt, amikor luxemburgi párttársa, Viviane Reding uniós biztos az alkotmány módszeres megsértését rótta fel Orbán Viktornak, és éles hangon bírálta az új alaptörvény módosításait is és a bírák korai nyugdíjazását is. Utóbbi kapcsán az egész Unióra kiterjedő, minden tagállam igazságszolgáltatási rendszerét uniós felügyelet alá helyező koncepciót tett le az asztalra. Közbevetőleg a Bakával és Jórival kapcsolatos két döntésnek hasonló az alapindoka: a tisztességes eljárás hiánya. Fontos ez abból a szempontból, hogy a kormányzat tiszteletet kér Magyarországnak, miközben a magyar szervek nem tesznek eleget a tisztességes eljárás követelményeinek. Amikor ez bebizonyosodik, akkor a kormányfő duzzog, és utálja a luxemburgiakat. Más. A Költségvetési Tanáccsal mindaddig nem volt baj, amíg elnöke, Kopits György nem tett kritikus észrevételeket a költségvetéssel kapcsolatban, még 2012-ben. Azóta olyan törvény született, amelyik a Költségvetési Tanácsot gyakorlatilag megszüntette. Mi az indok? Az indoklás szerint „olyan költségvetési tanács kell, amelyiknek nem a költségvetése nagy, hanem a hatásköre”. Majd elfogadtak egy olyan törvényt, mely szerint a tanács tényleges költségvetés nélkül dolgozik tovább: keretét nyolcszázhatvanmillió Forintról tízmillióra csökkentették, tagja akkortól a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök által javasolt, nagy tekintélyű közgazdász. A Költségvetési Tanács addig elemzéseket végzett, számításokat, előrejelzéseket, így tudta ellátni a neki szánt kontrollfeladatokat. Ez mind pénzbe került. Azzal, hogy a pénzét elvették, azt is kimondták, hogy se az előrejelzéseire, se a számításaira, se az elemzéseire a továbbiakban nincs szükség, ráadásul az addig független közgazdászok helyén egy állami hivatalnok és az akkor még hivatalban lévő Schmitt Pál jelöltje mellett Simor András gyakorolta alig-alig létezett jogkörét. Természetesen Kopásnak és munkatársainak eltávolítása is erőszakos, a civilizált normákat nélkülöző eljárás volt, tartalmilag pedig az állami kontrollrendszer további gyengítését célozta. A sorolt példákban a magyar közélet vezető és felkészült embereinek méltatlan meghurcolása olvasható, erős médiajelenléttel, közfigyelemmel és végül valamiféle reparációval. Ahogy az érintettek fogalmaznak kedvező ítéletük kézhezvétele után: erkölcsi elégtételt kaptak. Ez igaz, de félő, hogy a másik oldalon a kormányzat nem érzi azt az erkölcsi deficitet, amelyet neki el kellene szenvednie. Ez a kormány ugyanis nem olyan, hogy erkölcsileg valaha is érintve érezte volna magát. Arról már szót sem ejtve, hogy a fentiek mellett még sok ezer magasabb és alacsonyabb beosztású köztisztviselő, közalkalmazott, munkáját szerető rendészeti ember, egyszerű rendőrök is vesztesek, akik valamilyen szinten ellenálltak a politikai nyomásnak, nem voltak eléggé lojálisak, és ezért távozniuk kellett. Tanárok, iskolaigazgatók, közalkalmazottak, akiknek senki, semmilyen szervezet nem szolgáltat elégtételt soha már. Ez a rendszer a kormányzathoz dörgölődző, ilyenolyan politikai megbízhatósági teszteken vagy egyszerű családfákon fölbukkanó emberek, akik ilyen alapon kapnak trafikot, földet, hivatalt. A tápláléklánc tetején pedig a sajátjaival szemben eljárni nem hajlandó ügyészek, kettős mércével ítélő parlamenti bizottsági elnökök és a kormányfő személyes kinevezettjeként buzizó kulturbohóc. Mit kéne bennünk tisztelnie a világnak? FIZESSEN ELŐ AZ ÉLET ÉS IRODALOMRA, s lapunkat minden pénteken házhoz viszi Önnek a Magyar Posta munkatársa! Kedvezményes kiadói előfizetés egy évre 18 000 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben. Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241, e-mail: lapterjesztes@es.hu 9 770424 884005 1 4022