Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-10-18 / 16. szám
IRODALMUNK TERJESZTÉSE ÜGYÉBEN. Az irodalom terjesztése könyvek által történik , ’s a’ könyvek terjesztését viszik a’ könyvárusok. E’ szerint azonkívül, hogy az iró megírja munkáját, mi legnehezebb, van még egy más feladat, mi nálunk szinte olly nehéz, de elhárítható akadály: t. i. a’ módok és eszközök, mellyek azokat kivinnék az olvasó világ kezébe, lehető legbiztosabb és rövidebb útón. Nem háborgatva az irót, a’ mint szobája négy falai között, az ég tudja, minő vezeklés vagy magasb ihlettel papírra írja gondolatait, kezdjük ott, hol már a’ munka átmenve minden szellemi harminczadon, sajtói kínos nyomatáson, olly teljes készen áll a’ könyvárus boltjában , hogy csak kézbe kell fogni és olvasni.. Itt legelőször is a’ könyvárus jó tekintetbe, ’s hogyan vagyunk könyvárusainkkal a’ fővárosban, hogyan az ország külön vidékein, és mi összeköttetés áll ezek közt viszonyosan, nem fog ártani, ha kissé megvizsgáljuk. Mióta az irodalom, mint sok más egyéb, Pestet választá székhelyeid, igen természetes, hogy a’ könyvkereskedésnek is itt kell föpiaczát keresni; a’ mint hogy valósággal innen kap a’ magyar olvasó nagy részt mind bel-, mind külföldi könyveket; itt van a’ középpont, honnan értelmiségünk legtöbb sugárt ereszt széjjel a’ hazában. Az újságlapok megviszik a’ hirt mindenfelé, kész, készülőben levő könyvekről; hirdetnek előfizetést, jó reménységet, éber vágyakat gerjeszteni az olvasókban, — ’s ez mind helyén történik , bár gyakorta nem minden szaga nélkül a’ charlatanismusnak, de a’ mi együtt jár a’ kereskedéssel; mert többé kissé minden eladó charlatan szükségkép; de mi azzal, mondom, mind nem törődünk, hogy az iró vagy 32