Életképek, 1846. július-december (4. évfolyam, 2/1-26. szám)

1846-07-04 / 1. szám

BELFÖLDI LEVELEZÉSEK. HONTBÓL, júniusban. Folyó hó 23-ikán tartotta a honti ev. esperességévbeli közgyűlését Szódon, tekintetes Sembery Imre felügyelő és nt. Holuby Soma fössperes urak elnöklete alatt. A’ gyűlés — melly az esperességi egyházak és tanodák körébe vágó ügyeket szokott módon tárgyalta — részletes közzétételt nem igényesit; nem is ez czélom jelenleg, csak —miután az ev. papság újabb időkben egyáltalában panslavisticus irányról vádoltatik — azt akartam itt a’ honti papságot illetőleg megjegyezni, hogy a’ honti papságban illy hazafiatlan indulatot szigorúbb kémlet mellett sem tapasztaltam, mit mondhatnom annál őszintébb örömömre válik , mert én épen azoknak vagyok egyike , kik biztos tudás nyomán meggyőzödvék, miképpanslavisticus törekvések honunkban csakugyan ápoltattak és jelenleg is ápoltatnak, bár nem olly hévvel, mint azelőtt, — mi a’ paroxismus természetének törvényeiből önként foly,— valamint fájdalommal bár, de azt is kénytelen vagyok megvallani, hogy ez irányoknak kezelője leginkább felekezetünkbeli lelkészek ’s még néhány tekintélyre vergődni vágyó ábrándos proletarius. De épen az által, hogy ezt igy nyíltan, leplezetlenül bevallom, igazságot akarok szolgáltatni azon nagyszámu józan és rokon érzelmű lelkész hazánkfiainak, kik ama néhány tévhitü affectált panszláv magasztaltságát nem osztván, vagy jobban szólva, felőle semmit nem tudván, bűntudatlan keblükre az általános tévirány vágyának súlya fájdalmasan nehezedik. ’S ismételve mondom , hogy ezek közé a’ honti lelkészeket is sorozandóknak tapasztalául, habár itt is megengedem, hogy , nincs szabály kivétel nélkül, de e’ kivétel, hál’ Istennek! nálunk olly unitas, mellyröl a’ deák azt mondja:, nec multiplicat, nec dividít X. KASSA, június 23. Épen most végződött el báró Máriássy Andor táborszernagy eltakarittatási pompája Kassán, maga a’családi sírboltba vitetvén el. Szomorúan feltűnő volt, hogy a magyar szellem itt is, e’ tót-német elemben, annyira villa ki magát, hogy a’ báró felett beszélő egyik pap magyarul is hallata magát, bár a’ kezdő és végbeszéd csakugyan német volt. — Kgy. PÉCS , junius 25. Havi és Szabó Olaszhonba utazó népdaltársasága Pécsett is— mint egyéb, útvonalukba eső nevesebb városokban— bemutatá és hallatá magát. Néhány színi előadásaik, opera’s népkardalok, úgy magány dalaik a’szigorúbb bírálatot is kiállják. Az igen kellemes hangú első tenor, Folinus, gyönyörű népdalaival, az egész közönséget, főleg annak szebb felét, maga részére hóditá. Részünkről ajánljuk a’ fiatal dalnoknak, hogy mintául vevén a’ legtúlzóbb fukart, miként ez örökében féltékenységgel őrzi arany halmait, akkint őrizze e hangjának ezüst csengését; mert ez—egyszer elveszve—amannak minden kincseivel többé vissza nem szerezhető. Folinusnak ezen őszinte tanács nem felesleg. Havi az operákban jó iskolát tanúsít’s kiművelt tenorhangja zajos tetszést aratott Filipov is , mint bassista, Zólyomi, mint tenor , Szabó, Bartók és neje ’s többen , mint színészek, jelesek. Nódi, a’Zrínyi kávéház első hőse, Réty szerepeiben utánozhatlan. A kardalok mind az operakivonatokban, mind a’népdalokban erőteljesek,’s a’legnehezebb helyeken is pontosan összevágok. Öltözeteikkel mindenütt felléphetnek. Kitűzött czéljok, egyik: megismertetni a’ külfölddel zenénket, népdalainkat, szokásinkat, öltözeteinket, tánczunkat; a másik: tapasztalni s tanulni egy—főleg az énekszakban magas műveltségű néptől,’s tapasztaltdúsan haza térve, a’ látottakat, kitörő szorgalommal, viszonyainkhoz alkalmazni ’s a’ művészetbeni tökéletes kiképzésben minél előbbre haladni. Czéljaik csak he lyeselhetők, ’s utazásuk, (bár az csak rövid időre tűzetett ki, mert od. elején ismét visszatérendnek), hiszszük, eléggé gazdagon fog gyümölcsözni ’s a’ magyar névre — meg vagyunk győződve — szégyent nem hozni. A kardalok pontos betanulása leginkább derék karmesterük Böhmnek érdemül felrovandó, ki mint zeneszerző is, több darabban kedvezőleg ismerteté meg magát; különösen egy ,Pécs emlékei czimü ’s a’ pécsi dalkörnek ajánlott népdalát zajos tetszéssel fogadó és ismételtető a’ nagyszámú közönség. Utolsó napokban Veszter Sándor társaságával egyesülten adák mutatványaikat. V. jelesljei Kilányi és neje, Hilley Miki és Kovács Luiza. A’ 14 éves Tóth Samu nálunk is igen tetszett 's ha a’kitűzött pályán igy halad folyvást előre, fényes jövendő küszöbén áll. Veszter táncza ismeretes. Közönségünk érdemük szerint pártoló mindkét társaságot ’s átalán a’ sok nyári mulatság ’s nagy hőség daczára , mindég számosan jelent meg. — Midőn kissé bővebben kiterjeszkedtünk Haviék ismertetésében, azt nem ok nélkül tevők. A’ magyar színészetnek Pécsett leendő megalapítása körül számos hazafi évek óta buzgólkodott , ’s az egész haza, főleg fővárosunk, úgy látszik, ezen, leginkább utóbbi években gyorsan előre haladó provinciális város ebbeli mozgalmait figyelemmel kiséré. Valahára a’ forrón óhajtott czél el van érve. Ugyanis egy társaság alakult a’ lelkes báró Majthényi József vezérlete mellett, melly önkénytes adakozásokból a’ magyar színészetet, évenkint 400 pft. segélydíjjal, előmozdítani czélul kitűzte. Az összeg majdnem egészen már aláíratott. Ezen biztosítás mellett Havi és Szabó dal- és szintársasága — az időközben privát kezekbe került városi színházat, a’ f. é. octobertől kezdendő három egymásutáni évre, szerződésileg kibérleni fogja , ’s e’tekintetben a’ szükséges lépéseket ’s egyezkedéseket már megtevé. Reméljük, pár nap alatt a’