Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)

1847-01-02 / 1. szám

Feleky úr premier ; egyébiránt szorgalmasok , declamálni tanulnak , a­ mimikát későbbre­lasztják. A Dalszemélyzet hiányában kénytelenek vagyunk közkedvességű­ Szerdahelyi N k. a. kedvelt előadásait nélkülözni, ki üres óráit most is arra használja , hogy dalművész( szorgalom és Studium által magasabb tökélyre emelje. — Egyéb dolgainkról máskor. — Az í hely föld nemes népének szokásait , és a’ jobb sorsra méltó oláhságnak életét kissé megism­­erni, remélem, nem lenne érdektelen önnek magyarországi olvasói előtt. Ha a­ körülmények gedik , rajta leszek. Bár TATA lelkesebb hölgyei, az ínség ’s nyomorral küzdő kebelbeliei javára karácson­­­sodnapján az úgynevezett tóvárosi casino teremében , leginkább a’ tóvárosban nyüsgő sze­nyék fölsegélése végett, közszemléül egy Karácsonfát állitanak föl. A’város lelkes, nők és férfiak , ernyedetlenül munkálkodtak a’ terem ízletes fölkészítésére , csakhogy a’ ner czél eszközlésére minél több vendég érkezzék. Még mindig megfoghatlan előttem a’ feledai szeretet szent lángja , mikép a’ 19-dik században illy csábeszközök kívántainak , hogy részrél járuljunk a’ közügy felsegélésére. — Először a’ helybeli ’s körvidéki szépnemhez felszólt bocsátatott ki, miszerint ezen üdvös czél elősegélésére , becses kézi műveikkel ’s más all más adományaikkal a’ fájdalmas könyűket törleni ’s ínséget enyhíteni szíveskednének! örömmel tapasztaltuk, hogy a’ tatai és közvidéki hölgyek keblét a’ közjóra való munkálkod dicséretesen hevíti; mert az egybegyült ajándékok, mind számra, mind belbecsükre , a’ vára­­zást jóval felülhaladták. A’ karácsonfa dús­ágai dúsabb gyümölcsökkel terhelvék; mind­ örömet érzett, hogy a’közügy’s emberiség oltárára tehetsége szerint áldozhatott. A’szép tíz pengő krajczárért nézhettük meg ’s ez úton a’ tiszta jö­vedelem ezer forintot közelitett, legközelebbi farsang alkalmával a’ karácsonfa szép gyümölcsei kilátszatnak, azon élvhaszon in lett, hogy akkor szinte tánczolunk; mi kapva kapunk az alkalmon, hogy a’ szép kezek ál készült művekben a’ szerencseistenasszony kegye által részesülhessünk. A’ mintegy 300 s mélyből álló társaság vidor kedélylyel, egymást megközelítő bizalommal csaknem éjjeli óráig mulatott; kis helyen olly sok szép hölgyeket, mint itt, sohasem láttam. A’ társaság talánosan magyar jellemű volt; a’ keringőt itt nem is ismerik. Csudálkozni fog szerkesztő hogy e’ szép társaságban az illem szabályait egy pesti táblai jegyző sérté meg, ki téli kabát vállaira vetve, mészároslegényként szaglátt a’ válogatott közönség közt ’s ennek indigná­ra ’s botrányra nyújtott alkalmat. — A’ pesti jótékony nőegylet jövő 1847-dik évi január 10-kén álarczos bált adand­ó; moltjai javára, melly valamint a’ múlt években , úgy most is nyilvános sorsjátékkal össz kötve lészen; az ez alkalommal kijátszandó tárgyak jámbor szokássá vált kegyes adakozás utt gyüjtetnek évenkint,­­miért is a’tisztelt emberbarátok ezennel kérőleg figyelmeztetnek, ha az e’ czélra szánt kegyes ajándékokat ez idén nőegyleti másodelnöknő Derra Irma m­aga veszi. Károly Lajos, a’pesti jót. nőegylet titokno! — Moser Luiza mű­ vir­ággyár a Pesten uriutczai „Flora“ czimü boltbi Szupp­ ezelőtt Trell-féle 446 sz. a. házban, a’ t. ez. uraságoknak, kereskedőknek és pipei árusnőknek alázatossággal jelenti, mikép e’jelen időszakra a’ legújabb párisi és béc minták után készült virágfüzérek, virágcsomók, menyasszonyi koszorúk, különöst szép, természet után illattal készített mell-virágcsomók, gyász és olt. (Primitz) virágok, valamint asztali virág-csomókkal bőválasztékban úgy egyenkint, val mint tizenkettejével a’ legjutányosb áron ellátva lévén, reményű, miszerint t. A vevői az évek ótai bizalmukkal jelenleg is becses meglátogatásukkal szerencsésitendik. Mondani Tolónk* Ifj. Szász Károly, nagyenyedi tanuló ur , kijelenté, hogy négy darab aranyat nyert ,szabad székely dalai czimü népies költeménynek, melly a’ múlt féle ,,Életképekében közöltetett, ő a’ szerzője. Éljen! —M. P. urnák Aradról küldött verst nem használhatjuk , levelezővel ’s pedig ügyessel már bírunk. — Kocháknak ,kétkedőjé­­t mi szeretnők is adni, de vannak mások , kik nem szeretik. — Devecserből azt írják , hol bizonyos magyar lapot ott nem kedvelnek: ez nem újság; itt sem szeretik. — Morvafi Sán verseit meg fogjuk mutatni, kívánsága szerint, Petőfinek: nem tudjuk még, mit mond rájok? A’veszprémi necrolog kissé nagyon is későn érkezők ’s aztán illy formában nem is lehetne adni. A’ böszörményi, kalocsai, kanizsai, soproni és újvidéki leveleket jövő számunkban. — jó­­­sk­i Tompa, B­ö­kffy Zakariás küldeményeit legközelebb adandjuk; nem lehetne-e, a’töltött k poszta fölötti emlékbeszéd­ humordús szerzőjének valódi nevét megtudni? úgy hisszük, , lehetne találni", de indiseretek lenni nem akarunk.—Jelen számunk egészen ujöntetü ango betűkkel nyomatott ’s mindenik lap két sorral toldatott meg. H o 1 1 ó s s y Cornelia remekül talált arczképe a’ ,pesti hírlap a kiac hivatalában (hatvani utcza, Horvátház) és Emich Gusztáv pesti és budai könyvkereskedés­ben kapható: d­inai papiron egy forint, közönséges fehér papiroson pedig 40 pengő krajer­rért. fili­mellék­zet: Hollóssy Cornelia Barabás által kőre rajzolt ’s Walz intézetében nyomott arczképe.

Next