Ellenőr, 1918. július-december (12. évfolyam, 102-201. szám)
1918-07-03 / 103. szám
Felesét iserkessti KOVÁCS ELEK laptulsjdonos ia kiadó GRÜNN SÁMUEL A szövetség elmélyítése. II. Kétségtelen, hogy a kezdeményezés Németországból indult ki. Ezt onnan is következtethetjük, hogy csak Németország részéről hallottunk terveket konkrét formában, a mi hivatalos közegeink az általános kijelentéseken túl nem jutottak. De ezen szorosabb gazdasági kapcsolat egyedül csak Németország gazdasági javát szolgálná és a legszorosabb gazdasági elmélyítés éppen Németországnak egzisztenciális érdeke. Bármennyire is valószínűtlen, hogy az antant a békekötés után gazdasági háborút folytasson ellenünk, az kétségtelen, hogy a gazdasági érintkezést különösen Németországgal mindenképpen nehezíteni fogja. — Németország a nyersanyag beszerzés tekintetében oly nehézségekkel fog szemben állani, hogy azokkal megbirkózni elszigetelten nem fog tudni. Szüksége lesz tehát egy igen tekintélyes, gazdasági egységet alkotó szövetségre, mely a kettős monarchián keresztül, egyesíti az egész Balkánt, Kisázsiát és Perzsián át majd Indiáig terjeszkedjék. Idetartoznék természetesen Lengyelország, Ukránna és, ha Oroszországba a viszonyok nem változnak, ennek is a most megszállás alatt álló és azzal szomszédos része is. Azt sem tagadhatjuk, hogy Európának egy nagyobbik részét kitevő egységes gazdasági terület, melyet a szoros katonai konvenció meg szilárdít és kifelé igen hatalmassá tesz, papíron és látszat szerint, a nyersanyag beszerzés tekintetében nekünk is csak előnyösnek mutatkozik. Az eddigiek szerint azonban a tények a fenti látszatnak nem kedveznek. Már a világháború folyamán, mikor az együttműködés katonai és gazdasági téren a győzelem előfeltétele volt, olyan rikító esetek nehezítették a harmonikus együttműködést, melyek eleve vissza kell hogy minket tartsanak attól, hogy szabad önrendelkezési jogunkból minden megnyilvánulásában az állami életnek, csak egy jottányit is engedjünk. Ilyen esetek illusztrálására idézem az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés lapjának, az Omkenek a cenzúrán átengedett sorait: »Németország már régóta lehetetlenné tette azt, hogy osztrák és magyar állampolgárok Lengyelország területére utazhassanak üzleti ügyeikben. Egy útlevélnek méltatlan kezekbe való jutása azt eredményezte, hogy a Németországba való beutazás majdnem lehetetlenné vált. Osztrák és magyar kereskedők Romániába nem utazhatnak stb. Az oláh hadüzenet előtt a román gabonát és nyerstermékeket mi fizettük ki arannyal, melynek ellenértéke fejében Németországtól muníció képében vasat kapj tunk. Genialis ellensúlyozása volt az »aranyat — vasért“ honi nozgalomnak. Ezen aranyunkat pedig Németország az oláh háború kitörése után a megszállás alatt iparcikkei fejében az oláhoktól visszavasalta. Az ukrán nyerstermékek forgalmát szorosan kezében tartja. — Odairányult kivitele már a másfélmiliárdot meghaladja. így fest gazdasági viszonylatunk a külföld irányában a háború alatt, mikor az egymásra utaltság, s egymás támogatása oly annyira létérdeke kellene legyen a szövetséges államoknak. Apor József báró LEGÚJABB. Országgyűlés. Károlyi Mihályi egy beszéde. A képviselőház tegnap délutáni ülésén Pető után Giesswein Sándor a nők választójogáról beszélt. Indítványt nyújtott be ennek megvalósítása érdekében. Rónay Jenő nem tartja kielégítőnek a javaslatot, mert tiz- tizenöt év múlva a hazaárulók mind belekerülhetnek a parlamentbe. Károlyi Mihály hosszasan fejtegeti a maga és pártja álláspontját a választójogi javaslattal szemben. Hivatkozó Wekerjének az alkotmánypártban legutóbb tett azon kijelentésére, miszerint senkinek semmi irányban nem kötötte le magát, ennek alapján felszólítja Wekerlét nyilatkozzék, ha a többség leszavazza Wekerle különvéleményét és a választójogi bizottság javaslatát fogadja el, levonja e a konzekvenciákat és választatni fog-e? Bár e csatában most legyőzettünk, mondja Károlyi - ennek dacára -, egész országban folytatni fogjuk az agitációt az általános, titkos, községenként választójog érdekében. A javaslatot nem fogadja el. Elnök javasolja, tekintettel arra, hogy a holnapi ülésre sok interpelláció van előjegyezve, délután mér 5 órakor térjenek át az interpellációk előterjesztésére. A napirend vitában részt vettek Gündisch Guido, Wekerle, Szász Pál, Batthyány, Platthy György. Azután a többség az elnök indítványát fogadja el, mire az ülés véget ért. Munkásügyi kérdések a képviselőházban. A képviselőház munkásügyi bizottságában Szterényi bejelentette, hogy a vasárnapi munkaszünetről, az ipari bíráskodásról, munkáskamarák intézményéről, a magántisztviselők jogviszonyainak rendezéséről, a magánalkalmazónak kötelező biztosításáról az ősszel törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. A miniszter közlését a bizottság örömmel vette tudomásul. Hajóhadunk győzelme az Adrián. Hivatalosan jelentik: torpedóegységeink egy kis osztaga július másodikán a reggeli órákban, az északi Adrián, túlsúlyban lévő erős ellenséges torpedóhadeltekre bukkant. Rövid távolságról élénk tűzharc fejlődött ki, mely alkalommal sikerült egységeinknek egy nagy ellenséges torpedóüzet tüzeléssel felgyújtani, egy másikat pedig súlyosan megrongálni. Az ellenség az ütközetet félbeszakította, nagy gyorsasággal visszavonult állomáshelyére. Egységeink egészen jelentéktelen károkat szenvedtek és néhány könnyű sérülésen kívül nem volt veszteségük. Hajóhad parancsnoksága. Nagy robbanás egy angol gyárban. Londoni hivatalos jelentés szerint a mialandi gránátgyárban nagy robbanás történt, amelynek következtében hetvenen meghaltak, a sebesültek számát nem tudják. Hogy szőkíti meg Alexandrovics nagyherceg Bécsből jelentik, a moszkvai lapok szerint Alexandrovics Mihály szökéséről a nagyherceget a palotában őrizték. Június 15 én éjjel vörösgárda gyalogos lovasosztag érkezett a palota elé. Parancsnokuk átadta a szovjet kormány felhatalmazó levelét, miszerint a nagyherceget fenyegető merénylet miatt elviszik Permbe. A nagyherceget kiadták, mire autón elvitték. Másnap kitűnt, hogy a levél hamisítvány volt. Nyomban elrendelt nyomozás eredménytelen maradt. Verik a cseh-tótokat. Zürichből jelentik : magyar-osztrák hadifoglyok beavatkozása miatt a cseh-tótokat kiverték Irkutzból, mire ezek Krasznojarszk irányában visszavonultak. A cseh-tótok körében az izgalom nagy, helyzetük aggasztó és az antant segítsége késik. Toké Joneskut megdobálták. Bukarestből jelentik : a Take Jonescut vivő vonatot Ploiestiben a lakosság ellenséges tüntetéssel fogadta, tojással, kövekkel megdobálta. Érdekes, hogy Take Ionescu Ploiestiben született. Dohányosztás. Tegnap dohányosstás volt a kis tündékben és pedig megint a azok nevo formák között. A közönség a trafikok előtt szorongott, várt türelmetlenkedett, végre legnagyobb része azzal a sok jelzővel és gorombasággal maradt, amelyet egyik-másik ideges csendőrtől kapott. Közben azonban a tisztek, katonák egy része vigan, akadály nélkül jött,ment ki és be a tőzsdékbe, sőt ott rendelkezett, váltogatott többféle cigarettát és dohányt is. Igazán felháborító, hogy itt senki nincs, aki a közönséget megvédelmezze. Nem értjük a helyi katonai parancsnokságot és a pénzügyigazgatóságot, hogy annyi panaszos felszólalásunkra még annyi intézkedést sem tett, hogy a katonatiszteket és katonákat valahová egy helyre utalja, hogy a többi helyen vásárolhasson és juthasson valamihez a közönség is. Úgy tudjuk, hogy ebben az ügyben a honvédelmi miniszterhez feljelentést tesznek, amelyben azt kérik, hogy intézkedjék, hogy a katonák külön futassanak el dohánynyal. 62-es őrmester bútorozott szobát keres azonnalra, vagy július 15-re Cím megtudható a kiadóhivatalban,