Ellenőr, 1920. január-április (14. évfolyam, 1-65. szám)

1920-02-14 / 22. szám

i JB « rfl Ю.^ a jb _ © 69 *4» Q ^ © r w * M » 6­­8* A háborús nsmet bűnösök ügya A „L’Echo de Paris“ jelentése szerint a német proscribáltak Svájcba menekülnek. A lap tá­madja a német kormányt, hogy ezeket az üzelmeket elősegíti s magáról el akarja hárítani a fele­lősséget. Miniszteri szik üreseöiskep Ii­culet besszerábiai miniszter lemondott ? A király azt elfogadta. Oka ismeretlen. Ш »920 február 14. SZOMBAT? Сешипй: Dr. SIRBa ВДУ. évfolyam 22 szám SLOnmb­i шк Helyben egyassaísa Ara 40 fillér. 9ДОГШ «Cf tvn.........80 kdl. » Merci tvn ;.. м » К «я kin ..... 8 à M WW 40ELLENŐR relaies iicrkcsstf KOVÁCS BLBK is I © B0w»«fa 40 & iS fllEISKSfdgft il EUfOSHIVM Bolyai sín 9. rttm, A Bsü£tiiiô*4« telefonj* ДОЛаМв SOS ffiaâébîïsia! tsleloaja 11. а&ш, Kisfiától шт adónk flsata. livfeiea Imtakn s«bi v$i­ r»cím­b ZwW.HiáW. *Z Шki* шиш SAMUEL iS %P N a is а я Legújabb. A vasúti közlekedés megszűnik Bukarestben minisztertanács volt Pap Cs. István elnöklete alatt. A minisztereken kívül részt vettek Maniu és Presán tábornok. Elha­tározták, hogy a vasúti közleke­dést élelmi­szerek szállítása miatt felfüggesztik. További tárgyak vol­tak az ukrajnai menekültek és a csendőrség kérdése. Ellentétek a belpolitikában. A csendőrség létszámának le­­szállítása ügyében nagy ellentétek vannak a belügyminiszter és dr. Maniu Gyula, a román nemzeti párt elnökének felfogásai között. Maniu kinyilatkoztatta, hogy a csendőrségnek meg kell maradnia jelenlegi létszámában annál is in­kább, mert a békeszerződés Ro­mániának is csak minimális számú hadsereget engedélyez. Mihalache benyújtotta a föld­birtok reformjavaslatot, mely azon­ban az erdélyiek tetszésével nem találkozik. A kamara vezető pártja­beli politikusoknak ugyanis az a véleménye, hogy a kisajátításnak sokkal radikálisabbnak kell lennie, mint azt a javaslat célozza. Jén értesülve van arról, hogy ha­sonlót követelnek Ausztriától is, de véleménye szerint ez sem tehet másképen mint Németország. A herceg különben visszavo­nult a politikától és falusi magá­nyában tölti napjait Badenben. Fosztogatják a kikötőket A galatzi kikötő áruit revolve­rs rablóbandák fosztogatják. Kü­lönösen az olyan árukat tulajdo­nítják el, mint a cukor, kávé, rizs, stb, melyek a közforgalomban egyáltalán hiányoznak és nagy keresletnek örvendenek.] Háborús bűnösök. A Mittagspost értesülése szerint a nagykövetek tanácsa a követ­kező volt osztrák generálisok ki­adását is fogja kérni: József főherceg, Standsburgi Arz Arthur, Potiorek, Boroevic, Köves Herman és Berechtold gróf volt külügyminisztert. Miksa badani cartes- A Journal de Génévé** kikül­dött tudósítója előtt, badenii Miksa herceg, volt kancellár a kiadatá­sok ellen nyilatkozott. Az interjú lényege a következő : Németor­szág nem adhatja ki az úgyneve­zett háborús bűnösöket, mert kö­zöttük épen olyanok vannak, akik habár csak a háború alatt, a né­met nép szívéhez közel álltak. Az emberiség ügyének tesz szolgála­tot a német kormány, ha a kia­datás ügyében jelenlegi álláspont­ját védelmezi, mert veszélyes volna mártírokat csinálni. A herceg sem­­ Valutaügy. A párisi tőzsdén az értékek ál­lása a következő: London 118.74 New York 14.48, Belgium 103.50, Spanyolország 254.50, Olaszor­szág 79.75, Romániai 21.25, Svájc 242.50. Hogy állunk a pénzzel ? Az ember hátán hideg borzontís, fut végig, ha egy pillanatig arra gon­dol, hogy hogy­an állunk is csak a pénzzel. Azt látjuk, hogy a­míg a szegény munkás családok reszkető kisekkel számolgatják a filléreket, addig más helyeken valósággal szórják a pénzt. A ropogós ezres bankó úgy röpül, mint a papír darab a szemétben, egy­két koronás bankjegyért le rém hajol az, aki ellhajtja. Hadd­­maradjon a seprőnek is. A legutolsó árakat a következőkben jegyeztük őam: egy darab 10 koro­nás aranyért adnak 120 koronát, egy 20 koronásért 660 koronát. Egy ezüst koronáért 12 koronát, egy 5 koronás­ért 60 koronát. Egy gomb, a­mely a háború előtt 2 fillér volt, ma 4 korona, egy pár cipő 1200, egy rend ruha közel 3000 korona. Legeiteszítrsibb az ékszerek óriási értékemdése. Egy kis briiliáns fejes gyűrűért, amely a bábom előtt 4—5000 korona volt, ami jelenlétünkben ígér­tek 100,000 koronát s a 80—100, 120,000 koronás ékszerek egészen kö­zönségesek Isitek. Hogy mitől jó ez igy, még csak nem is sejtjük, hogy ez igy nem maradhat sz bizonyos és hogy az ékszer nem alkalmas eszköz tőke befektetésre az egiszen bizonyos. És igy van minden. Akármi után érdeklődünk, az ára húszszoros, sőt százszoros. És napról napra m­ig szalad, rohan felfelé. Megdöbbenve látjuk, hogy mindennek ven értéke, egyedül csak a pénznek nincs. Az papiros, az rongy, az érték­telen szexet, Pedig azután fut az egész világ. HÍREK. Marosvásárhely, 1920. febr. 14 Farsang, Még így pár nap és vége a farsang­­nak. A boldog béke nyugalmas éveiben öröm és vígság verte fel ily­enkor a várost. Egymást érték a bálok, a me­lyekhez rózsaszín leányálmok fürödtek és a melyekben annyi fcordig frigy jött létre. A bábom est is tőikre tette. A ga­vallérok egy része elhullottak a harc­tereken , sok betegen, nyomorékon tért vissza, a daliás ifjakból megtört öregek lettek, a­kiket nem fog a bál, a mulatság, még ha volna is. Aztán a megszaladt, félbemaradt életpályák. Ifjak, a­kiknek m­ed­­illá­ink és ifjak, a­­kik sem tudtak végezni, így hervadnak egymás mellett, a fiatalok, lányok és fiuk. Mulatosás, igaz, van így is. De ez nem a régi, kedves, kedélyes farsangolá­s, hanem a pénz dobálása. A pénzé, a­mely olyan nagy tömegben gyűlt össze, igen sok esetben érdem­telen helyeken, léha könnyelmű gyere­kek kezében, akik csak úgy szilnek eresztik, elszórják, muzsikaszó és drága de hamisított bor mellett. A világ lassan még­is csak vissza kell térjen az ő régi csendes meglö­kött medrébe. Nem fog t­hemolni faralavg és bá­lok és az ifjuság sem és telin már nincs messzi az az idő, a­mikor a Krónikás megint jegyezhet fel szép bá­lokat és utárni boldog hymen híreket. — Színház. Ma, szombaton a ,Su­­lami­h*, az ismert, kedves kehti dal­mű kerül előadásra, a címszerepben Pásztor Ferikével. A darabban fellép­nek a legkiválóbb erők : Bordás Rózsi, frorik Idus, Kardos Angela, Kasssty, Áldorf, Brudir, Kertész, Gerő, Szabó Gyula stb­. A dalobnak nagy sikere híz előre láthatólag hosszú ideig ma­rad műsoron. — Holnap, vasárnap dé­u 3 órakor Bordás Rózsi és Se­bestyén Jenő felléptével ,Túl a nagy Krivánon*, este a Csárdás királynő cp. A jövő hét műsora : Hétfő: „Sulamith*. Kedd : , , Szerda: ,Mágnás Miska“. Cstörtök: ,Könyvtárnok". Péntek: „Hejebusi báró.* Szombat : .Parasztbecsült-Bajazsok* Vasárnap: d. u. .Ki* szökevény*, ette .Mágnás Miska*. — Jótékonyság. Az .Ellenőr* szegényei javára újabban a következő­­ adományokat kaptuk : Platz Feres ez­­ 30, Ki«» Károly tímár 50, Zrínyi Jó­­­­zsef mészáros 50, Rechnitzer Adolf [ 100, Rotatovi Fábián 150, dr. Szilágyi Tibor 20, Nurk­sásay Antal 50 korona Egy nemesllkü embertől, aki gyö­­вубш cselekedet csak úgy akarja el­követni, hogy csak őraaga tudjon róla, 1000 koronát kaplusk. Azok hálája és áldása fogja kísérni áritte, a kik része­sülnek sósak áldásaiból. Áldja meg az Isten nemes cselekedetéért. —­ Ma már minden magyar ház asztalán ott kell lenni« Erdély megás irodalma legrégibb és legnívó­sabb lapjának sz „Erdélyi Szemlének”, mely hatedik éves fennállása óta az irodalmi és művészeti élet tetterős irányitója, bemutatója. Szerkesztői S. Nagy László, Torday József, szerkesztő­bizottsága dr. Bartók György, dr. Mak­­kay Sándor, Paires Kálmaán, főmunka­­társai pedig dr. Gholnoky, dr. Cseta­­gery, dr. Márki, dr. Rasais László, Pali Árpád, Rományik Sándor, Koóa Károly, Berda Mária, Nagy Géza, Ba­­tó­czy Károly, Tompa László ma mások. Ne mulassza el el egy levelezőlapon megrendelni a kiadóhivatalban, Kolozs­vár, Szontegyház utca 3. szám alatt. Előfizetési ára egy évre 160 kor., fél­évre 80 korona. — Kerestetik. Vendéglő, fogadó, kisebb kávéba*, bodega, vagy szatóca, üzlet italmézisi esgadélyige), teljes be­­rendüzéssel, azonnali- esetleg tavaszi átvételre. — Kit szoba, konyha, bú­torossá, jó helyen, magas bérösszegért Ssivee ajánlatok Ingatlan forgalmi iroda Bályai utca 9. — Élve­zett 12-én este & mai­tól a Jókai Mór utcán egy arany kerkötő óra, 4 kővel. A becsületes megtalálót ú­gy aki valamit tud róla, kérjük je­lentse be szerkesztőségünkbe, nagyon szép jutalomban részesül. * Elveszett egy arany karkötő-óra f. hó 12-én a városi mozitól a Vörös­­marthy utcáig. A megtaláló illő juta­lomban, értéken felüli összegben ró­szasa, ha azt a kiadóhivatalba hozza. — Zongorát bérbe keresek. Aján Kitevő nevét és lakását a kiadóba kérem. ИШККСЯВП Vájjon hová véz^t ex, ha azok, a kik hivatva vinnék rá, meg nem á­ll* j ják? Nem egy ország, vagy országrész, de az egész világ és az egész em­beriség katasztrófáját okozza. Vagy talán az is csak üsletemberek­, lelketlen valuta apebulaelejt. No. 264/1920. Pubteare de licitatie. Primaria comunala din Ungheni prin aceasta decide licitatie pe ziua de 15. martie 1920, la oarele 11 a. m. la casa comunala din Ungheni. Cu aceasta ocaziime se va da in aranda pe cale de licitatie crisma comunala din Ungheni pe timp de 6 ani la acel­a care face ofert mai bun. Conditiunile de licitatie se pot vedea la cancelarea secre­riatu­­lui cercual din Mureseni. Sunt invitati deci reflecentii, ca se-si deie ofertele sau in scris adresate la secr. cerc. sau verbal cu oca­­ziunea licitatiei. Mureseni la 13. febr. 1920. Mur­es­an lier.

Next