Ellenőr, 1920. január-április (14. évfolyam, 1-65. szám)
1920-03-31 / 48. szám
Trg.-Mures ( jgat os-Y as* ?!»eljr,) 1920 március 3S. SZERDA Cernuti: Dr. BOZDOG BKiY. ewîo&nm 48 estim «vnit&fr'bztA ^aagHBWBas кьОпнхю кш ftalyben ijytsum aru 40 111141 Miies ogf Ina .... 80 ko» в«9 Ьви . . . ] 40 20 8ELLENŐRZÖX*mXLeLX Valiiéi siarkassté KOVl eS BLEI © bp”“*- АОШ1» (â £*1ммж0жжлж**ж\\^штн j-щжя зствч* >.чят^шт»т^я^и^я^тштташявтяхштжш, wæ 5«: SSllKlf neu« ti ШКШШ Bolyai otsa Я. ш, ft attíkmtMi Nooi<Mja«eilftk*sBQ3 тшт\л tslotoaja li. SSrfsatol at a aleak vissza. B Attela tsveMferi iNo válaszolni staptalajiaaus is klafté mism samüblЫ Legújabb. BűnSs-e Cailiaux ? A Caillaux-per tárgyalása még mindig folyik Párisban. Tanuk gyanánt szerepelnek a francia közélet nevesebb alakjai csaknem kivétel nélkül. A nálunk is ismert Lipseher szintén meg volt idézve a főtárgyalásra. Minden egyes tanú kihallgatása után kérdéseket intézett az elnök Caillauxhoz, ő ezekre hosszasan válaszolt. Egy Uni kihallgatása alkalmával megtörtént hogy Cailiaux az elnök kérdéseire politikai és közgazdasági fejtegetésekbe kezdett s a karzaton egy hallgatója igy kiáltott fel , így a mi legközelebbi miniszterelnökünk beszél. Kijelentette Cailiaux a többek közt, hogy a háború előtt Franciaország volt a világ kereskedelmi hitelezője, most azonban eladósodott. Kimutatta, hogy Amerika készletei nélkül 100 millióval kevesebb embert lehet élelmezni Európában és hogy az emberre, vasra és szénre van szükség. Ezek hiányával és általános gazdasági helyzettel igyekszik igazolni a korai békekötés törekvéseit. Seblischi második zinija simít. Kedifikálnunk kell korábbi híradásunkat Schleswig-Holstein hovatartozandóságára nézve, melyet a Journal de Genève nyomán közreadtunk. A „Le Figaro* moet ugyanis flentburgi beavatott forrásból hírül adja, hogy a második zóna továbbra is német államiság alatt marad meg, mert a népszavazás ott igy döntött s csak az első zóna tartozik a jövőben Dániához. Nitti marad minisztársisak A Coriera della Sera jelenti, hogy az olasz király Nittit újból kinevezte miniszterelnökké. Nítti megalakította új kormányát melyben Scialoja megmaradt külügyminiszternek. . A lista többi tagjai új nevek. Lanin kijelentései. Ás Izbanda jelentése Lenin legutóbbi beszédének egyes részleteit tartalmazza s említett lap nyomán ezeket a részleteket mi a következőkben közöljük: A tanácsrendszer úgy a hadseregben, mint az iparban teljes csődöt mondott. A hadsereg egyik vereséget a másik után szenvedte, az iparban beállott a pangás, mert senki nem dolgozott. Új alapra fektetjük a szovjet kormányt. Le a szovjetekkel a csapatoknál úgy, mint a gyárakban. Beszédét lelkesedés kisérte. A magunk részéről azt a szerény kérdést kockáztatjuk, hogy miben fog tehát állni, ha ezeket kiküszöbölik a szovjet államnak szovjet alkotmánya. Apponyi Budapesten Apponyi Albert gróf Budapestre utaztában Wienben kiszállott. — Több lapnak a tudósítója megkérdezte utazásának célja és elért eredményei felől. Hogy Apponyi erre mit válaszolt nem tudjuk. (Wien márc. 27.) Bérmozgalmak. Átfaláron az ipari pangás. Vannak szakmák, különösen ex építő ipsziek között, amelyeknek egyáltalán foltcs munkájuk. Amelyik sarkma munkásai dolgozni tudnak, azok munkája sem állandó, nem folytan®«, mert nem kapnak elegendő anyagot, amit kaptak oly ratl*se ttsen drág*, hogy as veszi igénybe, aki valamit nem tud elmülesi. Az élet pedig drágul napról-napra. Eh tumárzatosen magával hozza aztán azt hogy mindenki arra törekszik, hogy olyan munkabérüket érjen a), hogy abból megélni tudjon és családot tartani. Ez rákényszeríti a munkátokat arra, hogy magásls munkabérek elérésére törekedjenek. Amíg a dolog ebben a mederben mozog, nem csak hogy kifogásolni nem lehet, de számot tarthat minden komoly ember rokonszenvére, mert világelvvé kell válljon az, hogy minden embernek — foglalkozásra való különbség nélkül — annyit kell keresni, hogy abból becsületes maflája árán becsületesen megélhessen. E tekintetben a mi felfogásunk és tevékenységünk, évtizedikre visszamenőtig, ismeretes. Amikor most azt látjuk, hogy minden vonalon megindult a bérjavításokra vonatkozó mozgalom — már a fentebb előadottakból is kitűnik — azok jogosultságát elismerjük. Hozzá kell tegyük azonban, hogy bizonyos határok között. A bérmozgalmaknak, a mai viszonyok között nem szabad hatalmi kérdésai válasok. A munkások maradjanak meg ott, hogy munkájukért tiszteséges bért követeljenek, meghatározott fix csalágokbón, ha egyéb kérdést ne érintsenek. Nem tudjuk helyeselni semmiféle iparban azt, hogy a fizetést ne fix öszszegben, hanem százalékban állapítsák meg. Addig, amíg a munkaadó meghatározott díjat fizet munkásainak, meg van közöttük az ipari törvénybe is szabályozott ezen viszony, amely a munkás és munkaadó között anyagi, erkölcsi és más kérdésekben is meg kell legyen. De amelyik pillanatban a munkás megtagadja bevételeiből — legyen az a munkaadó, gyár, vagy vállalat, kávéház, vagy akármi — százalékot kap, annak a munkaadónak részes társává válik és megszűnik az a viszony, amely a munkás munkaadó között van. Ha valamely üzemnél a százalékos fizetési rendszer bejött, ott megtörtént az első lépés azon ütem komunizálásához. Nem időszerű ma annak a bolygatása, hogy valaki az eddginél sokkal magasabb bért követeljen, de ugyanakkor sokkal kevesebbet akarjon dolgozni. Tejesen nyugodt időben megoldandó probléma iz, mert ma, amikor alig-alig lehet írnokához jutni örülni kell azon, ha minél több munkásnak munkaalkalmit tudunk nyújtani. • És vigyázni kell különösen arra, hogy a munkások fúzott követeléseket ne támasszanak. Igaz, vannak iparágak, amelyek magasabb fizetéseket is elbírnak (kávéházit, gyárak,) de meg kell gondolni, hogy az egyik szakma fizetése után igazodik a másik és nem egy iparág *аэ, amelyik nem bír meg annyit, mint a többi. És vannak társadalmi osztályok, (köz- és magántisztviselők, mindenfajtáju fa* ai aez emberek) amelyek a különböző szükségleti cikkek árainak újabb emelését nem bírják el, összeroppannak alatta. Vigyázzunk, mert a követelések túlhajtása az egész állami gazdásig félt összenvedését loshatja maga után, az pedig mindenkit romja alá temethet. Baranyai Jolán dalestje. A csicsergő, csodásan zengő hangú éneesmadár eiedig műsorát leadva, már el is röppent körünkből. Emléke feledhetetlenül, fájón unanessadai dalának ... Miért nem a mienk... ? Miért nem lehet a mienk ? Baranyai Jolánról nem lehet sablonszerű kritikát írni. Bírálói őt nem lehet, mert hibái nincsenek, tahit csak arra szórakozhatunk, hogy elmondjuk róla, mi volt mégis az, ami leginkább megragadott művészetében. Mintaszerű vokanzálás, óriási hangterjedelem, kristálytlinta illonálás. Pianisssimói, valamit fortimimói egyaránt szépek, középhangjai egyenletesek, staccitói kifogástalanok. Trilláiban a crescindók és deerescasdokra nem találunk jelzőket. Hangvétele könyyed. Közönség, mely nagyobb és intelligensebb volt, mint a rendes hangverseny közönség, minden számát lelkes, hosszantartó tapssal fogadta. Legnagyobb volt a »Heimliche Aufforderung,, »Vogel im Walde* és a Grockswerie" hatása. De megértették és értékelték a többek között Grig, Monte Piociójét. Nincs még egy ilyen Urai szoprán hang a Tissáninnen s ilyen érthető szövegkiejtés azon túl is — akár a Szájéiig —■ ritka. Dr. BIBÉK. Trg-Mtvres M.vásárhezy, 1920. márcu. Áldori László: Rokonszenves, érző szívvel, meleg szeretettel búcsúz . Tőled, kedves , művész barátunk Áldori László. Sok forró, kellemes színházi estének az emléke elevenedig föl lelkünkben, a melynek hőse Te voltál Áldom László, Tudásod, szived, ambíciód, egész lényed vitted bele szerepedbe, hogy az író által megrázolt alkoknak életet adj. Azért volt a Te játékod művészet, ezért szeretett és becsült Téged mindenki és ezért tapsolt Ne*hed egyforma hévvel a páholyok finomultabb érzékű és a karzat kevesebb igényű válaszbb közönsége —Áldori László. De hiába voltál igaz érzésű, egyenes ember, pályád töviseit Neked is érezned kellett s sikereid tapsai,örömei közé ürmöt csepegtettek azok, a kik közül nem egy sokkal tartózik Neked Áldori László. Búcsú ünneplésed is olyan, mit egész működésed : szerény, csöndes, zajtalan. Engedd meg, hogy mi is beálljunk csendben ünneplő tisztelőid közé s ha nem tehetünkód összekoldult kincseket, tegyük is azt, a mi Előtted is legdrágább kell legyen, az őszlete, igaz, baráti nagyrabecsülésünket s távozásod fölötti sajnálkozásunkat a midőn kifejezzük, nek szerencsét, boldogságot kívánunk Neked, viszont látásig, távozó művész barátunk Áldor László, Ists. Veled, — Szerződtetés oltó karmesteri állásra Szabó Pál igazgató Kerner Jenőt feolvasvárról leszerződhette. Kerner Jenő) Nagyvárad-8*egsd stb. járotok színházainak vált karmester*. — V. Hegyi LIII. A színház szerződteti állandó vendégszereplőtre Dr. Vértes Ócskánné Hegyi Lilit a kolozsvári magyar nemzeti színház egyik első rangú művésznőjét. A művésznő első fellépte szombaton lég Sibilleleső szerepében. — Olvasva el mindenki a főkapitány ur rendsletét a folyéses tifuru ügyében, mert lapunk legközelebbi számában egész terjsdilmében közöld fogunk. — Famtrikások figyelmébe. Ma délután 6 órakor rendes taggyűlés lesz, melyre minél többen jelenjenek meg a aaját érdekükben. A vüdség. — Az Építőiparosok Szövetsége I. év április hó 6-án (húsról harmadnapján) i. e. 10 órakor a Szövetségi ház II. emeletes levőleyiségében rendes évi tisszujite közgyűlést tart. A tárgysorozatot lapunkpénteki számában közöjük. — A „Zord Idő* husváti száma gazdag tartalommá csütörtökön reggel jelenik meg. Vezércikkét Lásár István, ez erdélyi származású kitünő magyar író irta. Színi Lajost „Legény, lebbeges a szél* című köselebbről megjelenő könyvéből közöl pompás részletet. Krpuzsy Imre dr. cikksorozatát folytatja a „Közgazdasági neves"-ről. Glézer Lajos dr. , a falud társadalom érdekképvisleteiről ir feltűnő érdekességű cikket. Anatol Franea legújabb a L'Humaiité-ben megjelent Írások Kallós Ёгй0 fordítóit«. Fordítást közöl még Zs Jim Hofbiner Auréltól, hasgulitképet Simon Annától. Verset el Tompa László, Algye Zoltán, szolymos apróságokat Berde Máriától hős a Zord Idő, mely az Erdélyi levelek Ill. darabját is hozni a szerkessző tollából. Gulyás Károly cikke a régi ssinhszról ás a Szempontok gazdag rovata teszi mindenki számára még vonzóbbá a húsvét szám olvasását. — KACSÓ SÁMUEL élővirág kereskedése ajánlja szép cserepes virágait. Koszorúk és csokrok, Az lahási kosarak a legszésesabb ti*isiben a legolcsóbb napt árban készülnek. Pia!a Marasesti (Petőfi tér) 8. szám.