Ellenőr, 1870. november (2. évfolyam, 47-76. szám)
1870-11-21 / 67. szám
Monsieur Papineau. Átalánosan ismert dolog, hogy a közös hadügyminisztérium sokkal nagyobb marinát tart, mint szükséges. Nyolc millió forint egy kicsit sok oly szegény budgetbe, mint a miénk, s Magyarország bizonyára hasznosabban be tudná fektetni ez összeg 30 százalékát. Amit azonban kevesen tudnak, az az, hogy a lissai győzelem óta Bécsben folyton tengerentúli gyarmatokról ábrándoznak, á la Berlin ! Afrikának van sok oly partja, ahová európai hatalom még nem tette a lábát — alighanem azért, mivel a fáradság és költség nem fizetné ki ott magát. Az utóbbi körülmény, úgy látszik, elég volt arra, hogy Bécsben ép egy ily pontot szemeljenek ki a jövendő osztrák-magyar kolónia számára. E pont a vöröstenger mentében feküdt, s egy fregat csakugyan el is ment oda Triestből, de a lakosok, megérezvén a látogatás czélját, kitűzték a török lobogót. A hajó visszafordult. Következik a második rész. Egy Papineau nevezetű franczia kalandor a negyvenes években, a Sofala-partokra vetődött valahogy, ahol sikerült neki egy szerecsen királyné kegyébe magát beudvarolni, annyira,hogy egy ideig feltétlen ura lett az orszának. A 1859-ki trónkergetések híre azonban ily messze földre is elhatván, Papineau ő felsége a következő évben egy szép reggel iszonyú forradalomra ébredt föl, mely őt mindentől megfoszta, kivévén becses életét. Papineau tehát visszajött szülőföldére, egy koronával kofferjében. Egy kiadó azután elcsábította, hogy nyomassa ki élettörténetét, ami meg is történt. A könyv Marseillesben jelent meg s 10 frankért kapható. A múlt év kezdetén a közös külügyminisztériumba egyszerre egy levél érkezik Bordeaux ból Papineau aláírással, melyben az illető vállalkozik egy osztrák-magyar kolónia létesítésére; a levélhez egy tervirat volt csatolva, mely szakértők véleménye szerint, mely ismeretekről tett tanúságot. Az ajánlat nagyon megtetszett Tegethoffnak. A bordeaux-i consul ennek folytán rendeletet kapott Papineauval érintkezésbe lépni, illetőleg őt Bécsbe küldeni. Papineau azonban előbb 5000 forint útravalót kért, és azt később meg is kapta. Azután táviratozott, hogy már elindult, de nap napot ért s ő csak meg sem mutatkozott. Bécsből már-már a türelem végfogytán voltak, midőn a franczia kormánytól egy tudósítás érkezik, hogy hisz az igazi Papineau már több évvel ezelőtt meghalt! Bécsben tehát egy halottat vártak. Kérdés: ki téríti meg a költségeket ? Felelet: a Delegátiók! Pázmándy Dénes. ... • ■ . ) f Előfizetési árak: Egész évre . 20 ft. ukr. Évnegyedre . 5 ft. — kr. Félévre • • . 10 „ — „ Egy hónapra I 1 „ 80 . Egyes számra 10 krajezár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utcza 4. szám, 1. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen folladtatnak el. 67. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn azinnepre következő napon. A lapot illető reklamátiók Légrády testvérek irodájába (2 sas-utcza 24. sz.) intézendők. Hétfő, november 21. 1870. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri ! A nyilt tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . 10 kr. | Bélyegdij minden beigtatásért 30 9 Kiadóhivatal: Pesten, kétsas utcza 14. szám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadóhivatalában kétsasutcza 14. sz. Légrády testvérek nyomdájában Pest , sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza I. szám, II. évfolyam. A szent részvét nevében reánk bizott adományok iránti számolás kötelességénél fogva közöljük azon választ, melylyel e lapok szerkesztője tiszteltetett meg ma reggel Vienne, 19. novembre 1870. Monsieur! J’ai 1‘honneur de vous accuser réeeption de la somme, de 1382 florins en billets autrichiens, 30 kr, 2 florins, 2 Zwanzigers, 7 Ducats et 205 francs en or et argent, que vous avez bien voulu uV advesser, et qui est le produit d‘une souscription ouverte par le journal „1‘Ellenör“ pour le Soulagement des maux occasionnés par la guerre en France. Je fais remettre cette somme au Comité chargé de centraliser a Vienne, les dons de cette nature. Je nrempresse de vous offrir en meme temps 1‘expression de la recconaissance de 1‘Ambassede pour cette nouvelle et generense souscription, ainsi que pour votre initiative — ä laquelle eile est due. Veuillez agréer, monsieur, ^assurance de ma consideration la plus distinguée. Le ministre de France Cte de Mosbourg. (Fo r d i t á s b a n.) Van szerencsém értesíteni önt, hogy vettem azon összeget, melyet hozzám intézni szives volt, s a mely osztrák bankjegyekben 1382 frtot 30 frt 2 ezüst frtot, 2 ezüst húszast, 7 aranyat, 205 frankot tesz, és a háború által Francziaországban okozott nyomor enyhítésére az „Ellenőr“ cziraűi lapban megindított aláírás eredményét képezi. Én ez öszszeget átadom azon bizottmánynak, melynek feladata Bécsben összpontosítani a hasonló természetű adományokat. Önt pedig sietek értesíteni a követség hála érzetéről ezen ismételt és nagylelkű aláírásért, valamint az ön kezdeményezéséért is, mely azt sikeresité. Fogadja ön stb. Francziaország követe de Mosbourg gróf. Pest, nov. 20. Az orosz föllépésre vonatkozólag biztos tudomásunk csak arról van, hogy a londoni és bécsi kabinetek elküldték válaszaikat. Az angol választ, mely Gortsakoff jegyzékénél meglehetősen szelidebb hangon van írva, bebeb adjuk egész terjedelmében. Ha ilyen lesz a többi garantírozó hatalom válasza is, nehezen fog Oroszország tőlük megijedni. Sőt már azt is beszélik a táviratok, hogy Gortsakoff egész hidegen hallgatta végig, amint Buchanan előtte felolvasta Granville válaszát s azt felelte, hogy sajnálattal veszi tudomásul, miszerint Angliának aggodalmai vannak, de a dolgon nem lehet már segíteni, mert az orosz czár határozata változhatatlan. Törökország még nem küldte el válaszát, Olaszország pedig még határozott állást sem foglalt el, hogy valjon tiltakozik-e vagy nem. A londoni lapok azonban folytonosan erélyes hangon szólnak e kérdésről. A Times szerint Angliának lehetetlen volna egy pillanatig is veszteg maradni, mihelyt Oroszország tettleg megszegte a szerződést, azaz mihelyt Oroszország a megengedett hajókon kívül más hajót is bocsát a Feketetengerre. A „Standard“ az angol politikát a következőleg definiálja : a szerződések szigorú föntartása, semmi engedékenység. „Ha ez így lesz,“ véli a Standard és reméljük hogy így lesz, akkor nem kerül háborúra a dolog , Gortsakoff vissza fogja vonni követeléseit. Ha Angolország ismeri és gyakorolja politikáját, akkor nem fognak hiányozni szövetségesei, és az első, ki Oroszországot a visszalépésre fogja fölszólítani, a porosz kancellár lesz, kinek a keresztényi szeretet nagy megsértése nélkül is — tulajdoníthatunk némi részt annak előidézésében, mit ő a jelen pillanatban, mint nehézséget tekint Angliára nézve. Angolországnak nem kell régi hibáit ismételnie, melyek oly drágák lettek rá nézve a krími háborúban. Egy merész szó, egy merész tett biztosítják a párisi szerződést.* A német egység, ha hitelt adhatunk a mai táviratoknak, megtörtént dolog.. Néhány nap előtt még nagyon kételkedtek, hogy Bajorország vonakodása, illetőleg föltételei miatt létre jöhessen az egység s ma már azt táviratozzák Berlinből, hogy Bajorország és Würtemberggel megköttetett az egyesség, csak az aláírás hiányzik, Baden és Hessennel már alá is írják a szerződések. A porosz választásokról részletes tudósítások még hiányoznak, úgy látszik azonban, hogy a választások eredménye nem leend a szabadelvűség diadala.* A reichsrath-képviselők házában megkezdődtek a felirati viták. Szombaton két ülés volt, melyekben mint záporeső hullott a sok vád a minisztérium ellen. Egyik képviselő a legelső hazafias kötelességnek jelentette ki a jelen körülmények között minél előbb megbuktatni a minisztériumot. A legnagyobb figyelemben a volt igazságügyminiszter Herbst beszéde részesült. Herbst visszapillantást vet a kormány későbbi alkudozásaira a csehekkel, melyek hogy sikeresek legyenek, a cseh országgyűlés 27-dikére határozott ülése 30-ára halasztatott, noha a teendők különben is nagyon felhalmozódtak. Az alkudozások eredménye felirat lett,noha egy rész Magyarország példájára resolutiót sürgetett A kormány lehetővé tette a cseh országgyűlésnek, hogy a relcirattal egyidejűleg ülésezzék. A cseh országgyűlés azonban a végletekig menve, deputátiót akart ide küldeni, mely a ruchstráth küldöttségével egyenjogúsítva tanácskozzék. A felirat elhatároztatott, a reichstráthi választás azonban ugyanakkor határozottan megtagadtatott, a kormány erre egy rescriptummal felelt, melyben a csehek patriotismusát kiemelve, a koronázást megígérte. A még be nem zárt országgyűlés egy második feliratában a cseh királyságot souverainnek nyilvánította. A cseh lapok már önálló cseh hadsereget követelnek, s gondoskodnak egyszersmind párisi és pétervári cseh követekről annál is inkább, mivel jegyzékváltás már is történt, (derültség). Szemrehányást érdemel a kormány a cseh országos főmarsal kinevezéséért, mi sem a minisztériummal, sem az alkotmánynyal össze nem fér. Szónok ezután a három helytartó letételéről s a nagy földbirtokosok választására gyakorolt befolyásról szól. Végül megjegyzi, hogy az osztrák németek azt kívánják, mikép a törvény és jog tiszteletben tartassák (tetszés balról és a centrumban) és hogy az, mi minden más törvényről áll, álljon az alkotmányról is ; kivonják továbbá Ausztriát és pedig azon Ausztriát, amelyben születtünk, amelyhez emlékeink és traditióink csatolvák. A felirati vitában részt vettek még Grocholsky, Giovanelli, Dinstl, Knoll, Sturm, Kotz, Skene, Dernél és a miniszterelnök Potocki. Potocki elismerését fejezi ki a felett, hogy a vitában oly kevéssé személyeskedtek. Midőn a minisztérium szomorú, nehéz viszonyok közt lépett hivatalába, arról volt szó, hogy az ellenszegllések az alkotmányt illetőleg megszűnnek, s a pár okát merevül elválasztó ellenzékek kiegyenlíttethetnek. Fáradozásaim nem arattak teljes sikert. Nyíltan kijelentem, hogy Prágában egyik ellenfelünk se ígérte a reichsratbba való követküldést. Nem engem csaltak meg, én csaltam meg magam magamat. De attól félek, hogy az alkotmány ellen való szegülés nem csökkenni, sőt gyarapodni fog. Kárhozatot szülnie, ha a reichsrath teljes számára irányzott iparkodások perkorrestálva lennének. S hogy az eszme nem volt terméketlen, tények mutatták meg: sokan léptek e házba, kik eddig ellenszegültek az alkotmánynak. Ausztriában terelmettesség és bizalmatlanság álják el útját minden becsületes szándéknak. Nyílt fellépés, jóakarat pedig sikerre vezetnek. Dr. Herbst beszédében olyan pártállást foglalt el, minőnek az én óhajtásom szerint e helyen nem kellene előfordulni. Szerettem volna ha a galicziai resolutiót még a delegatió előtt tárgyaltuk volna, hatalmam körén kívül eső okokból ez nem volt lehetséges. Annak bizonyítékát nyújtottuk volna az által, hogy a kormány a birodalom eszméjét (Reichs Idee) határozottan fentartja. Hét hónap alatt nem lehet Ausztriában kiegyenlíteni az ellentéteket. De arról is meg vagyok győződve, hogy rend és kibékülés segíthetnek bennünket haladásra és kiépülésre. (A beszédet élénk félbeszakítások mellett viharos éljenzés követi.) ■* A prágai „Politikában ezeket olvassuk : Hogy Ausztriában a délszláv kérdés ügyében egy közös programm állapitassék meg,s hogy egy közös eljárás tétessék lehetővé, a horvát nemzeti párt kezdeményezése folytán f. hó 8-dikán Sziszekben az osztrák dél-szlávok egy gyülekezetre hivattak egybe, melyben körülbelül 30 személy vett részt a dél-szláv tartományok minden részéből: szlovének, dalmaták, horvátok, határőrvidékiek és szerbek. Mint hiteles forrásból értesülünk, ezen alkalommal még nem állapíttatott meg határozott programm, hanem ez egy második gyűlésnek, mely rövid idő mtha más helyen fog összeülni, hagyatott főn. Amennyit azonban a résztvevők nyilatkozataiból s a hírlapokból kivehetünk, úgy látszik a következő pontokra történt megállapodás : Magyarország Csehországgal és Galicziával barátságos viszonyba lépjen és azokat a történeti és nemzeti jogok elérésében segítse. Ezen czél elérésében Dalmatia ragadtassék ki a német centralisták kezei közül és Slorvát-Szlavóniával egyesítessék , épugy a Határőrvidék kebeleztessék be Horvátországba, továbbá szükséges, hogy a magyar kormány a horvát nemzettel valódi s igazságos egyezkedésre lépjen. Magyar, Csehország, Galiczia és a három egységes királyság Szlavóniával egy konföderátióra lépjenek, míg a német-osztrák tartományok egy más csoportosulatot fognak képezni. Ez lenne azon föderatív állam, mely az osztrák monarchiát megerősítené és minden európai hatalom kivánt szövetségese lenne. * Francziaországból ma jelentékenyebb hírt nem vettünk. Toursból jelentik, hogy nov. 7-ike óta oda sem léghajóval sem galambok által semmi tudósítás nem érkezett. Ennélfogva kevés valószínűséggel bir az „Ind. beige“ azon tudósítása mintha Párisban az eddig harczias szellem tökéletesen megváltozott volna. Lehet, hogy a nemzetgyűlés összehívását kívánják, de bizonyára nem vádolják a kormányt azért, hogy minden áron nem akar békét kötni az ellenséggel. Hír szerint a honvédelmi minisztérium legközelebb öt törvényjavaslatot fog a ház asztalára tenni. Tartalmuk következőkbe vonható össze: a honvédsereg husz dandárba osztatik, mindegyik dandárnokkal élén, kik mellé táborkal szerveztetnek. Műcsapatok és tüzérség is állíttatnának fel az engedélyezett kétszáz ágyú szolgálatára. A járási őrmesterek eltöröltetnek. Nyolcz uj századkerettel.. szaporittatnék a honvéd lovasság. Mindezt már ő felségétől is helyben hagyottnak mondják , valamint azt is, hogy Hollán Ernő az államtitkárság elfogadását ezen feltételektől tette volna függővé. Tolcsva, nov. 15. Egy igen esős szüreti napon. Sok, tagadhatlanul mivelt okos ember, ha jól emlékszem, még a magyar tudóstársaság természettani osztályának tagjai közül is némelyek, sőt tán épen olyanok, kik azért lettek tagjai ezen díszes országos intézetnek, — az 1862., 1863., 1866., 1868., szóval a hatvanas években ujságlapi, tudományos folyóirati s önálló értekezési czikkekben, végtelen positivitással arrogálva maguknak e részbeni biztonságukat, kimutatni igyekeztek, hogy a Magyarországot véginségre juttató, s most már csaknem minden évben előforduló aszály és szárazságnak az az oka, hogy az erdők hazánkban kiirtattak, a folyóvizek és tavak szabályoztattak, s igy nincs elegendő exhalátió (mind azon korbeli tudós kifejezések) melyből eső fellegek képződhessenek, s ennek nincs is más természetes és okszerű gyógymódja, mint az alföld rónái egy nagy részének, s a felföld irgalmatlanul kiprédált hegyvidékének fákkal való beültetése, s e mellé aztán mellesleg, oda tették, nem árt még az alföld canalisatiója, s mint együgyüeket, valóságos szánalommal le is nézték az ezen tannak hódolni nem akarókat. Én ösmerve atyám és nagyatyám száz évet már jóval meghaladott, s most már általa egész pontossággal folytatott gazdasági s időjárási jegyzeteit, csak hallgattam akkor, tudva, hogy eljön az idő, mikor ezen tudós urakkal én is szóba állhatok. Fákat ültetni a kipusztult s fahiányban szenvedő vidékein az országnak, sőt szerintem minden legkisebb zugban s árokparton is, hol annak árnyéka más növények életére káros hatással nincs, szent és üdvös intézkedés. Nemzetgazdászati szempontból éz úgy szükséges, mint megköveteli azt az egyesek önérdeke és haszna. S ha a törvényhozás szigorúan lépne fel e tárgyban, legalább a temetők s országútszélek beültetésénél, s a beültetteknek megoltalmazására; (látjuk a szigorú törvény, hogy megőrzi a távirati sodronyok oszlopait) másrészről szép jutalmakat tűzne ki a kormány a nép közt, azon egyes gazdák részére, kik birtokaránylag legtöbb számú 5—6 éves gyümölcs és haszonravaló kemény fát mutatnak fel minden egyes községben, nem vesztegetné vele idejét sem a kormány, sem a törvényhozás. De hogy egy két rongyos bokorral így azután több vagy kevesebb, a nagy földgolyón döntő befolyást is gyakoroljon a természet nagyszerű titkos miveletei előidézésére, p. o. mint az országos szárazság vagy esőzés, ezt hitessék el azon urak olyan emberrel, aki már legalább pár évet a Schwarczer budai gyógyintézetében töltött. Hogy a természettan korunkban nagyszerűleg halad s óriás foglalásokat tesz a természet titkaiból, az tagadhatlan. Mióta a gőz ereje feltaláltatott, hegyeket völgyeket ront bont szét a gyarló emberkéz. Villanyütegei által egyik világsark a másikkal suttogva discurál. Gambetta oly magas légi régiókban teszi meg miniszteriális körútját championt evő és burgundit ivó halandó létére, honnét egy hatalmas ó-világbeli isten urficskája vagy 10 ezer esztendővel ezelőtt, nyakát törve bukott le, — ez mind igaz. — De vannak a természetnek oly nagyszerű művei és ahol lévő titkai, hogy már azoknak megfejtését, productióját csak egyedül magának tartotta fel, ilyen a többek közt az esős, nedves, vagy pedig az aszályos évek előfordulása. Nagyatyám s atyám jegyzeteiből azt látom: 1760—70 száraz, 70—80 nedves, 80—90 száraz, 90—800 nedves, 800—810 száraz, 10—20 nedves, 20—30 igen száraz, 30—40 nedves, 40—50 száraz, 50—60 nedves, 60—70 igen száraz, most 70-től esős tizedet várok. Azaz 6—7 év nedves fog állani 3—4 száraz ellen. De ha valahogy azon értekezletet irt urak biztosak benne, hogy ezen 1870-iki esős évet már az ő tanácsokra 64 óta elültetett fatöbblet okozza, s ez a tokaji szüretünket tönkre tévő sok eső, amiatt hull: legyenek szívesek nekem kiszámítani, hogy itt a szomszédomban fekvő herczeg Breczenheim-féle erdőkből hány darab fát vágassunk ki, hogy vagy 10 napra, míg megszüretelhetnénk, az incorrigibilis részidőt szárazságra változtathatnánk ? Jutalom 100 but. száraz 1866- ki esztendőben 4 puttonos tokaji bor. Mezőssy László.. A közlekedési minisztériumhoz. Bezdán, nov. 18. Már több hét óta akadályozva vagyunk a szomszéd Baranya megyével való közlekedésben azon 299 folyó ötnyi országút miatt, mely közvetlen a Duna mellett van, s melynek folyó évi deczember hó 15-ig való megépítését a közlekedési minisztérium a zombori állammérnöknek rendeletileg meghagyta. Szerződött is a nemsokára nyugalmazandó állammérnök becsületes vállalkozókkal a költségvetésen 400 írttal alul; e mai napig azonban a vállalkozók nem foghattak a munkához, mivel szerződéseiket ki nem kapták. Ezen rövid országút oly rosz állapotban van, hogy rajta az üres kocsi is elmerül a sárban, s ha valaki a szükségtől kényszerítve azon végig utazni szándékozik, gondoskodnia kell előre vontató lovakról, hogy az elsülyedéstől magát és jószágát megóvja. — Ily nyomorúságos lotintásnak naponkint lehetünk szánakozó szemtanúi. Ha a vállalkozók időn túl veszik szerződéseiket az állammérnöktől, — beáll a fagy — a Dunán követ nem szállíthatnak, akkor nekünk kilátásunk lehet arra, hogy lovainkat az egész télen át kínozhatjuk, mert ezen út majd csak akkor fog elkészülni, midőn már a tavaszi meleg napok a bajt enyhíteni fogják. — Kérjük a közlekedési minisztériumot, gyors intézkedése által segítsen ezen nagy nyomorúságon. Azon 518 mértföldnyi államut is a Duna és Bezdán között, mely a Bachkorszakban épült, mely akkor kitűnő állapotban tartatott fenn, jelenleg minden kritikán alól áll, azon 300 ölnyi tégla úttal együtt, melyet ezelőtt 14 évvel Mihálik J. minisztertanácsos sikerülten és gyönyörűen próbára építtetett. Most ezen rövid államutat csekély munkával rendbe lehetne hozni, mig ha a telet így túléli, kilátásunk lehet arra is, hogy a tavaszig szintén járhatlanná fog tétetni. Baranya megyének 45 mértföldnyi köves útja van folytonosan jó karban fentartva. Bács megyének tudtunkkal 4 kis darab kövezett útja van alig 3 mértföldnyi hosszúságban, hogy ezek mily karban tartatnak az állammérnök felügyelete alatt, ítéljék meg a vidéki utasok, kik arra vannak kárhoztatva, hogy ezen vidéken utazzanak. Hogy is mondja a vers: „Bács-Bodrog vármegye vagyon utoljára, s. a. t. s. a. t. Granville jegyzéke Gortsakoffhoz. A ma érkezett angol lapok közzéteszik e fontos okmányt, melyet mi is közlünk egész terjedelmében, a mint következik : Gróf Granville sir G. Bachanauhoz. Külügyi hivatal. 1870. nov. 10. Sir Báró Brunow tegnap nyilatkozott nekem az orosz czár és a sultán közt kötött szerződést illetőleg, a mely szerződés 1856. mártius 30-ától keltezve tengeri küzdeleiket a Feketetengeren meghatározza s a melyre ön tegnap d. u. érkezett távsürgönyében vonatkozott. Tegnapi sürgönyömben közöltem önnel, hogy mi folyt le köztünk; most Gortsakoff herczegnek múlt hó 19-ről és 20-ról szóló sürgönyeiről akarom nézeteim elmondani, mely sürgönyöket a követ közölt velem. Gortsakoff hg. kijelenti császári felsége nevében, hogy az 1856-os szerződés Oroszország hátrányára több pontjában megsértetett s kivált a Duna-fejedelemségeket illetőleg képviselője egyenes tiltakozása ellenére; hogy Oroszország e szerződés ezen megsértése következtében maga részéről feljogosultnak érzi magát felmondani azon stipulátóit, melyek speciális érdekeit érintik. Tudtul adja ennélfogva, hogy nem érzi többé kötelezve magát azon szerződések által, melyek szuverainitásának jogait a Fekete-tengeren korlátozzák. Emlékeztetnek ugyanekkor minket bizonyos tényekre, melyek Oroszország nézete szerint az egyezmény megállapodása ellenére történtek meg, és Oroszország azt állítja, hogy mindezen általa fölhozott praecedens nézetek már magukban véve följogosítják őt, föloldva tekinteni magát ezen diplomatiai egyezmény bizonyos más stipulációitól. Ezen állítás a gyakorlatban ugyan a szerződésnek csak egynéhány pontjára szorítkozik, de azon követelés, hogy azoktól egyetlenegy erőszakos lépéssel akar megszabadulni, egyértelmű azon követeléssel, melynél fogva az egész szerződést visszautasítja. Ezen állítás legkevésbé sem érinti az indokokat, melyek Oroszországot azon kívánságra bírták, hogy a Feketetengerre vonatkozó 1856-iki stipulatióktól megszabaduljon. A kérdés ez: „Kinek van hatalma a szeződő felek egyikét vagy másikát a szerződés összes vagy némely pontjától feloldani?“ Eddig mindig úgy tekintetett, hogy e jog azon kormányokat illeti, melyek az eredeti szerződésben részt vettek. Gortsakoff hg. sürgönyei azt látszanak állítani, hogy ezen hatalmak egyike vagy másika fölhozhatja azt, hogy olyan körülmények merültek föl, melyek a szerződés pontjait módosítják; s bár ezen nézetet a szerződést aláíró hatalmak sem nem osztják, sem nem helyeslik, nem azt találta helyén, hogy kérelmet intézzen a kormányokhoz, az esetet Lapszemle. A P. Napló. Az urak háza, felirata után ítélve, semmi reményt nem nyújt Ausztria szervezkedésére s ha a képrházban is ily szellem uralkodik, kétségbe kell esnünk ez állam jövője fölött. A P. Lloyd a keleti ügyről szólva azt hiszi, hogy csak ha Bécs és London szilárdan el vannak határozva Oroszország szemtelenségét megfékezni, lehet reményünk arra, mikép Gortsakoff 1870 ben époly hatályos leczkét kap, mint kapott Mentsikoff 1856-ban. A Reform úgy látja, hogy jelenleg még az ellenzék is meg van győződve Oroszország létezéséről s hiszi, mikép a közös hadügyérség a fenyegető veszélylyel szemben határozott javaslatokkal lép a delegátiók elé, kik ellenkező esetben maguk fogják azokat sürgetni. Az U. Lloyd szerint gyors és erélyes fellépés játszhatja kezünkbe a katonai túlsúly előnyét vagy kényszerítheti hátrálásra Oroszországot. A késlekedés egyértelmű reánk nézve a veszély növelésével. A Hon. A béke, úgymond, csak fonalszálon függ, mely azonban most az egyszer nem szakad el; négy hatalom már ellene nyilatkozott az orosz fellépésnek s ha még Poroszországot is megnyerik részekre, úgy a béke fen van tartva. A N. fr. Lloyd tanácsolja Gambettáéknak, szokjanak hozzá Poroszország erőszakos restaurationális politikájának gondolatához. Bismarck már Thiers előtt is megpendítette, hogy Kasselben oly kormány maradványai vannak, mely egyedül bírja eddig Európa elismerését. A M. Újság úgy látja, hogy Schmerling napirenden levő politikája még tarthatlanabb, mint a jelen állapot. A nemzetiségeket az európai események által nem lehet kiéheztetni, hogy t. i. jogaikról végkép lemondjanak. A Sz. Egyház a 27-es bizottságban Bartal indítványára megjegyzi, hogy ily incidensekkel kár a bizottság munkaerejét kifárasztani s igy az autonómia sikerülését és az egyház érdekeinek megmentését gátolni. A M. Állam szerint Sziszeken új országot csinált néhány horvát, stájer, dalmát- szerb s krajnai szóvivő Horvát-,Dalmát-,Stájerországból és Krajnából, hogy valósuljon végre a délszláv bírodalomra mesélő álom, azon szempontból tekinteni mint ő, hanem, hogy egyszerűen kijelentse nekik, miszerint ő emancipálta magát, vagy emancipáltnak tekinti magát az egyezmény azon pontjai alól, melyek neki nem tetszenek. Az is világos, hogy ilyen okoskodásnak vagy az ilyan okoskodásra alapított eljárásnak — ennek kijelentése mellett vagy nélkül — az lenne következménye, hogy a szerződések tekintélye és hatálya (efficay) az egyes aláíró hatalmak ellenőrzése és discretiója alá lenne rendelve, amelyek eredménye a szerződések lényegében való megsemmisítése lenne. Mert míg az egésznek az a czélja, hogy a hatalmakat egymáshoz kapcsolja s e végre a felek közül mindenik feláldozza szabad rendelkezésének (free agency) egy részét, addig a kérdésben levő ukunivultole eljárás értelmében a felek egyike külön, saját felfogása szerint (individual capacity) az egész ügyet saját ellenőrzése alá helyezi s csak saját akarata által érzi kötve magát. Gortsakoff hg. továbbá tudtul adja sürgönyeiben Oroszország azon szándékát, melynél fogva a szerződés egynémely pontját továbbra is fentartani óhajtja. Bármily megnyugtatólag hangozzék is e nyilatkozat, mindamellett azt fejezi ki, hogy Oroszország kénye-kedve szerént fogja megtartani vagy visszavonni e nyilatkozatot, a mikor neki épen eszébe jut s különben is azon ellenvetések alá esik, melyekkel a közlemény többi részét illettük, mert ezen nyilatkozat Oroszország azon jogát involválja magában, melynél fogva ő a szerződést azon indokok ürügye alatt semmisíti meg, melyeknek birájává maga magát teszi. A kérdés ennélfogva nemcsak az, hogy barátságos úton-módon vegyék-e bírálat alá az együttesen aláírt hatalmak Oroszország kívánságát, hanem, hogy el kelljen-e fogadniok egy oly nézetet, mely által Oroszország magát saját erejére támaszkodva, az ő helyeslések nélkül oldja föl ünnepélyes kötelezettsége alól. Alig szükséges mondanom, hogy ő Felsége kormánya mély sajnálattal fogadta a nyilatkozatot, mert ez olyan discussióra ad alkalmat, mely a szívélyes egyetértést (cordial understanding) megzavarhatja, melyet pedig az orosz császársággal mindig s mindenkor iparkodtunk fentartani. Ezen okoknál fogva ő felsége kormánya a Gorzsakoff hg. által elfoglalt álláspontot nem helyeselheti. Ha az orosz kormány ilyen nyilatkozat helyett ő felsége kormányához s az 56-os szerződést aláíró többi hatalmakhoz azon előterjesztéssel fordult volna, hogy vegyék tekintetbe a szerződés megsértését, némely pontjainak igazságtalan voltát Oroszország új helyzetében, vagy fölöslegességét Törökország védelmére nézve, akkor őfelsége kormánya nem vonakodott volna a kérdést, egyetértve a többi aláírt hatalmakkal tárgyalni. S bár mi lett volna e közlemények eredménye, jövő bonyodalmak veszélye s a nemzetközi szerződések érvényére nézve egy veszedelmes praecedens eset ki lett volna kerülve. Fogadja stb. Granville. P. S. Olvassa ön el e sürgönyt s másolatban közölje Gortsakoff herczeggel. Tours. Legközelebb megbizható forrásból értesültem, irja a „D. News“ levelezője 14-éről, azon felvilágosításokról, melyeket Bourbaki Ibnok Toursban létekor a kormánynak Metzből történt kijövetelének körülményeiről s azutáni eljárásáról tett s helyén látom elbeszélni e történetet, hogy megítélhesse mindenki, mennyi hitelt adhat az N. vagy M. ez. röpiratnak. Bourbaki tk. nem jött önkényt Toursba. Miután Chislehurstot elhagyta, Brüsselbe ment s Metzbe visszatérni volt szándéka, de átlépvén a franczia határt, rendeletet kapott Gambettától, hogy Toursba menjen. A tbk. habozás nélkül engedett. Ide érve, hatóságilag kérdőre vonatott, miért hagyta oda Metzet s mi ügyben ment Angiiba. A tábornok erre kijelenté, hogy Bazainemon-