Ellenőr, 1871. június (3. évfolyam, 257-286. szám)
1871-06-01 / 257. szám
kormány ennél kevésbbé hátrányos tervet fog beterjeszteni. Kerkapoly Károly pénzügyer , a fiumei kikötőre kivont 1 millió írtra nézve azért kellett nehézséget tennie, mivel :az a pénzügyi törvényben nem foglaltatik, holott a gömöri vasút költsége már a budgetben is fel van véve. — Szavazásnál a közp.bizottság jelentése átalánosságában elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál az első két szakasz vita nélkül szavaztatott meg. A 3. §-nál: Simonyi Ernő a 3—7. §§. kihagyását indítványozza, miután ezek csak a kivitelre vonatkozó szabványokat tartalmaznak, mik által nem akarja a kormány kezeit megkötni, miután e részben maga is bizalommal viseltetik irányában. Csak azon esetben tartaná ezt helyén, ha vállalkozóval állana szemben s és azért azt hiszi, hogy talán a kormány nem is szándékozik a kérdéses vasutat az állam költségén kiépíteni, ha talán már el is adta a vállalkozóknak és azokkal már szerződött is. Gorove István közlekedési miniszter azt mondja, hogy a kormány itt csak azért szorítkozott a legfontosabb pontokra, mert az állam által építendő vasutak tekintetében a kivitelnél követendő eljárásra nézve úgyis még részletesebb szabványok szolgálnak zsinórmértékül. Simonyi ellenében egyébiránt kinyilatkoztatja, hogy a vaspálya sem el nem adatott, sem aziránt, szerződés nem köttetett. A 3. és 4. §§ változatlanul elfogadtatnak. Az 5. szakasznál : Irányi Dániel kérdi, miért nem akarják ezen vasutat a vasúti kölcsönből kiépíttetni? mire Kerkapoly K. pénzügyminiszter azt feleli, hogy annyi vasút van már a vasúti kölcsönre utalva, amennyit abból kiépíteni nem lehet; de másodszor a kölcsönből építendő vasutakra a kölcsönnek első helyen be kell tábláztatnia, itt pedig prioritások szándékoltatnak kibocsáttatni. A ház azután az 5. valamint a törvényjavaslat többi §§-ait változatlanul elfogadta. Hasonlókép elfogadta a szerződést is, melynek utolsó §-ánál: Simonyi Ernő felvilágosítást kér aziránt, hogy az eredeti szerződésen alá van-e írva a két tanú, mert a nyomtatott példányon nincs, — és másodszor : a Rima völgy részéről a 132.000 írt aláírása megtörtént e ? Gorove István közlekedési miniszter ezt feleli, hogy az aláírás az egész összegre megtörtént, s csupán rövidség kedvéért vétetett, bele a javaslatba: „Következnek az aláírások úgy, mint az eredeti szerződésen állanak." A tanuk aláírását illetőleg elismeri, hogy az nem eszközöltetett s azért kihagyatni kéri e három szót „két tanú jelenlétében.“ — Miután még a közp. bizottság előadója is hasonló értelemben nyilatkozott, elnök a törv. javaslat 3-szori felolvasását a holnapi ülés napirendjére tűzi. Kormányi előterjesztések. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök bemutatja a tengeri hajók költözéséről és a vasúti összeköttetés további kiépítése tárgyában kötött szerződés 9. és 10. §§-ban foglalt vámmentességről szóló szentesített törvényczikkeket. Ezek kihirdetettén, hasonló czélból a főrendiházhoz átküldetni fognak. Kerkapoly Károly , pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő. Pest városa által területén létesítendő csatornázási és építkezési munkálatok befejezése végett felvétetni szándékolt kölcsön bélyeg- és adómentesség tárgyában. A pénzügyi bizottsághoz utasittatott. Kérvények. — Következik a kérvényi bizotság jelentése a 43. sorjegyzékben foglalt kérvények iránt. E jelentés nagyobb vita nélkül elfogadtatott. A tanfelügyelők hatáskörének kiterjesztésére vonatkozó kérvényeknél Szüllő Géza indítványt tett, hogy a közoktatási miniszter törvényjavaslat beterjesztésére utasíttassék. Miután Ghyczy Kálmán ellene nyilatkozott a javaslat elfogadásának, miután e fontos tárgyban a ház most egyszerre nem határozhat, a kérvények a közoktatási minisztériumhoz térettek át. A pesti sugárúti kisajátításokra nézve beadott kérvénynél Jókai M. azon kívánatát fejezi ki, hogy a kérvényi bizottság javaslatával azon utasitás is elfogadtatnék, hogy a minisztérium gondoskodjék, miszerint a magán vagyon ne károsittassék. — Ugyane nézetet pártolja Tisza K. is. — Elfogadtatott végre Simonyi Ernő azon indítványa, hogy ezentúl a beadott kérvények mi módon elintézéséről szóló tárgyalás egész terjedelmében közöltessék a hivatalos lapban. — Ezzel az ülés véget ért. Legközelebbi ülés holnap 9 órakor. Napirend: a vizszabó-Fenyők és jegenyék Voltak a násznépség, Papok, a nagy hegyek, Madarak, zenészek. Bájdaló madárkák* S a csillagok fáklyák ! . . . A felolvasottak közt volt egy népballada, mely bennünket is érdekel, minthogy Mátyás királyról szól, s úgy látszik a nagy király elleni öszszeesküvésre vonatkozik, melyért Mátyás igen szigorún büntet. Egész Budavárát összelöveti: Hogy a sok rész mind kivesszen, Néhány jó is csak had veszszen. A hallgatóság nagy figyelemmel kisérte mind az értekezést, mind a bemutatott fordításokat s a felolvasót megéljenezte. Az értekezés és a fordítások meg fognak jelenni a társaság által kiadandó román népköltési gyűjteményben. Ezután Toldy Ferenz becses dolgokról szólt, nevezetesen Kisfaludy Sándornak eddig még meg nem jelent műveiről, melyekből négy kötetet rendezett sajtó alá, s melyek közelebb fognak megjelenni. Nemcsak költői maradványokat tartalmaznak ezek, hanem költői zsengéket, kísérleteket, leveleket, naplótöredékeket stb. Csak futólag említjük most meg Toldynak e rendkívüli becses irodalmi maradványokról tett ismertetését, mint hogy abból részletesben kell elősorolni a négy kötet tartalmát, mint e pillanatban idő és térhiányból tehetnek. Toldy a közönség részvététől tette függővé, hogy V. és Vl-ik kötetet is rendezzen sajtó alá, miáltal Kisfaludy S. összes irodalmi hagyatéka át lenne adva. Dalmadynak „A tűzhely“ czimü lyrai költeménye felolvasása után Gregus titkári jelentése következett. A Balogh Zoltán által kiadás végett beadott „Alpári“ czímű verses regényét a bírálók (Sigligeti és Arany László) a pártolói illetmények közé sorozandónak alálják, és sok elismeréssel emlékeznek meg róla. Szentmiklósi Sámuelnek pedig Virgiliustól eszközlött fordítását visszautasítják. A belőle felovasott mutatványok valóban borzasztó . A belgrádi szerb tudós társaság 10 kötetet küldött kiadványaiból. — Kónya Pál pesti tanár két kéziratot (a XVII. százdból) küldött be, mint amelyek Gyöngyösy István kéziratai volnának. Egyik csakugyan az ő munkáját is tartalmazza, a másik pedig tanversezet. Toldy vállalkozott rá, hogy a múzeumban össze fogja hasonlítani. Iyozás és gátrendszer iránti törvényjavaslatok s a számvizsgáló bizottság jelentése. * A főrendiház ülése. Elnök Majláth György. Bujanovics Sándor, képv. házi jegyző átadja a képv.ház határozatait az úrbéri viszonyok rendezéséről szólójavaslatokon a főrendek által tett módosítások fölött. A jogügyi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök jelenti, hogy a képviselőház elnökétől azon sürgős felhívást vette, miszerint a testi büntetések eltörléséről szólójavaslat iránti képviselőházi üzenet minél előbb tárgyaltassék, és a hozandó határozatról a képv. ház értesítessék. Kérdi ennek folytán, hogy a jogügyi bizottság mi okból nem tett még e tárgyban jelentést. Cziráky János úr. mint a jogügyi bizottság elnöke előadja, hogy a m. é. novemb. havában a bizottsághoz utasított üzenetet, csak márcz elején tárgyaltatta a bizottság. Ekkor abban állapodott meg, hogy csak úgy adhat alapos véleményt ha az utóbbi években követett bűntények statisztikai adatait tanulmányozhatja, s végre a kormánytól az adatokat bekérte. Az igazságügyminiszter megígérte azokat, de még eddig be nem érkeztek és így a bizottság nem képes véleményét elkészíteni. Többek hozzászólása után az elnök megbizatott, hogy a képv.ház elnökét a j gügyi bizottság elnökének jelentéséről értesítse. Ernuszt Kelemen és Rónay Lajos bemutatták kít.meghívó leveleiket, melyek az igazoló bizottsághoz utasíttatnak. Napirenden: a magyar földhitelintézetről szóló 1. javaslat észrevétel nélkül elfogadtatott. Hasonlókép elfogadtatott az első folyamodású bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat a 26. § hoz a jogügyi bizottság által ajánlott következő módosítással: Az a) pont ezen szavai után: „az 1840. évi XV. t. czikk II. részében“ léteznék: „és az 1844. évi VI. t. sz. által“, a többi szöveg pedig megmaradna. A kir. ügyészségről szóló tvjavaslat elfogadása után elnök jelenti, hogy a közlekedési minisztérium képviselőségével a főrendiházban közelebb tárgyalandó közlekedésügyi tvjavaslatokra nézve Szapáry Gyula gr. bízatott meg. Ezzel az ülés eloszlott. A legközelebbi ülés holnap 1/81 órakor. Pest város közgyűlése. — Május 31. — Elnök: Gamperl Alajos válaszol Haris azon interpellatiójára, hogy mikor fog megkezdetni a plebánia-utcza feltöltése. A válasz veleje az, hogy a munkálatok e czélra aug. 1 én fognak megkezdetni Az interpelláns megnyugtatva érzi magát. A napirend első tárgya a honvédelmi minisztérium leirata, melyben a város figyelmét a Ludoviceum ügyére hívja föl s tudatja, hogy ez intézet csak akkor adathatik át a közhasználatnak, ha a Ludoviceumban levő kórházak számára egy helyet lehetne kapni a város területén. Felszólítja tehát a minisztérium a várost, hogy adjon e czélra egy telket. A gazdasági bizottság tekintettel a közóhajra, azon ajánlatot teszi, hogy a város a vámon kívül az Orczy-kerttel szemben adjon egy 6000 □ ölet kitevő telket egy katonai kórház számára. A feltételek következők : az illető telek a város tulajdonában marad s csak használat végett adja át 10 évre a katonai kincstárnak ; a kincstár a város tulajdonjogának elismerésével évenként egy magyar aranyat fizet, az építkezés a folyó évben kezdessék meg. Tavaszi elfogadja a bizottság indítványát azon módosítással, hogy a telek ne a katonai kincstárnak hanem a honvédelmi minisztériumnak adassék át. Gerlóczy és Simon Florent szintén ily értelemben szólalván fel, a közgyűlés elfogadja a bizottság javaslatát Tavaszi módosításával. Bejelentetik jóváhagyás végett a szegényház melletti városi telkek elárverésének eredménye : eladatott 24 telek, 4040 □ és 158,409 írtért. A jóváhagyás megadatik. A fővárosi közmunkák tanácsa egy válasziratban kijelenti, hogy a város által könnyebb szerkezetű lakházak építési czéljára átengedendő telkekre nézve tett feltételek mindenikét elfogadja egynek kivételével, s ez az, hogy az építkezések magánvállalkozók által ne eszközöltessenek. A közgyűlés azonban szigorúan ragaszkodik ezen feltételhez. A középítési bizottmány jelentést tesz a főú. közmunkák tanácsa által megküldött külső körút tervezete felett. A bizottság e tervezetet úgy szépészeti, mint közlekedési szempontból előnyösebbnek tartja, mint a sugárutat, hanem egynéhány módosítással, melyeknél fogva a körút olcsóbban létesítethetnék. Vécsey azt indítványozza, hogy tekintettel az országgyűlés rövid tartamára, szombaton d. u. 4 órakor tartassák egy rendkívüli közgyűlés, melyen az ügy behatóan tárgyaltassék. (Helyeslés.) A Luby-ház vonalának megállapítására nézve a közgyűlés azt határozza, hogy a közlekedés könnyítése tekintetéből 11/f öl levágandó. A vallás- és közoktatási minisztérium felszólítja a várost, hogy engedje meg, miszerint a főreáltanoda igazgatóság közvetlen levelezésben állhasson a minisztériummal. A jogügyi bizottság az autonómia örve alatt nem véleményezi teljesítendőnek a kérelmet. Simon Fs. és Csengey főügyész azt hangsúlyozván, hogy az intézet a városé, a jogügyi bizottság véleményét pártolják. Havas már disciplináris tekintetben is az eddigi viszonyt tartja föntartandónak. Gerlóczy kifejti, hogy a minisztérium kérelmének megadása által még nem történik jogfeladás, mert a miniszter csak a levelezésekre nézve akarja igénybe venni a közvetlen összeköttetést. Seregi szintén oly értelemben szól, mint az előtte szóló. Csengey még egyszer fölszólal, s azt mondja, hogy itt elvről van szó, mely könnyen megingattathatik. A jogügyi bizottság véleménye elfogadtatok. Konrád Gusztáv, volt polgármester érzékeny levelet intéz a főpolgármesterhez, melyben azt az ajánlatot teszi, hogy az Innek-féle sikkasztási ügyben 3000 irtot kész lefizetni a leány-árvaház javára. A közgyűlés tekintve, hogy minden per kimenetele kétséges, az egyezési egyenleget elfogadja. Több terézvárosi lakos panaszt emelt Papp Lajos tolnok ellen, ki „udvariatlan“ és „nem tud németül" (hinc illae lacrimae!) Hensler alkapitány az ügyet egész másként adja elő. Az egész aftairet különben a „Pesther Journal“ hurczolta meg a közönség előtt. Simon Fs. indítványozza, hogy utasittassék el az indokolatlan panaszlók felszólalása. (Helyeslés.) Ülés vége 1/1l órakor. A hivatalos lapból. Vidíts Lázár kir. tanácsos és a n.kikindai kerület főbírája ezen kerület főkapitányává neveztetett ki. — Chernel Lajos semmitőszéki biró, testi fogyatkozása következtében, végleg nyugalomba helyeztetett. — Demkó, máskép Belánszky de Bella Dezső csányi lakosnak megengedtetett, hogy a Demkó név elhagyásával, családjának eredeti „Belánszkyt” nevét használhassa. — A pénzügyinimater Raab János számtisztet a sóévári magy. kir. jószágigazgatósághoz számtisztté nevezte kd. — A kereskedelemügyi minister a távirdai szak számvevőségéénjonan rendszeresített Il-od osztályú számtanácsos állomásra Lang Frigyes I-sö osztályú számtisztet nevezte ki. — Theyrer Mária, Ede, Gyula és Gizella testvérek vezetéknevüknek „Krancz“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. Folyó évi junius hó 1-ével pestmegyei Kis Harta helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél és kocsipostai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz a kis-hartai és duna-pataji postahivatal közt közlekedő gyalogküldöncz-posta által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : Kis-Harta község, Bojár és Születnie puszták. Ő Felsége 1871. évi május hó 23-án Schönbrunnban kelt elhatározásával a magyar honvédségnél, jelenlegi minőségükben való megmaradás mellett, következő zászlóaljparancsnokok áthelyezését elrendelni . Vitóztatott, u. m. • Tersztyánszky Ágoston ezredest, a 63 ik helyett a 42- ik zászlóaljhoz ; Inczédy Samu ezredest, a 30-ik helyett a 32-ik zászlóaljhoz ; Geich Richárd ezredest, a 4-ik helyett az 58-ik zászlóaljhoz; Wellikán Vilmos alezredest, a 31-ik helyett a 16-ik zászlóaljhoz; Móritz Sándor alezredest, a 43-ik helyett a 31-ik zászlóaljhoz; Szilányi Sztojkovics Péter alezredest, a 6-ik helyett a 43- ik zászlóaljhoz ; Péchy Ede alezredest, a 37 - ik helyett a 63-ik zászlóaljhoz; Jaczkovszky József alezredest, a 18-ik helyett a 14-ik zászlóaljhoz ; Pongrácz István alezredest, a 58-ik helyett a 4 ik zászlóaljhoz; Rapun Jenő őrnagyot, a 14-ik helyett a 6-ik zászlóaljhoz ; Szigetky Miklós őrnagyot, a 32-ik helyett a 30-ik zászlóaljhoz ; Kubinyi János őrnagyot, a 42 ik helyett a 37-ik zászlóaljhoz ; végre ő Felsége megengedte, hogy Komlóssy Lajos honvédalezredes, a pesti kerületből a szegedi kerületi parancsnokság mellett rendszeresített lovas-osztályparancsnoki állomásra áthelyeztessék, továbbá Ratkovics Károly és Laczkovich Alajos másodosztályú magy. kir. honvéd-alhadbiztosokat, első osztályú alhadbiztosokká nevezte ki. Hírek. Pest, május 31. — A debreczeni színházi nyugdíjintézet választmánya részéről következő felhívást kaptunk, melyet ajánlunk a közönség figyelmébe: Ha van a világon pálya, mely czéljában szükséges és nemes, úgy az a magyar színészeté, s ha van pálya, mely tövises, mely hálátlan, mely elaggott munkásainak kezébe jutalom gyanánt koldusbotot ad, ez is a magyar színészeté. Czéljában magasztos, mert megtanít ismerni, becsülni a jót, bámulni s követni a nemest s utálni a bűnt. Megtanít előbb embernek lenni , s azután megtanít arra, hogy magyarok legyünk, hogy szeressük e hazát, melyen kivül a nagy világon nincsen számunkra hely. Czéljában szükséges, mert annyi felől fenyegetett nemzetiségünknek s szép magyar nyelvünknek legfőbb oltalmazója.. Ha e czélnak megfelel, megmutatta azon közelmúlt szomorú időkben, mikor a germanizáló törekvés még édes anyai nyelvünket is le akarta törülni ajkunkról s ezért száműzte azt iskoláinkból, száműzte köz és nyilvános intézeteinkből. Nem maradt meg másutt, csak a templomban s a színházban, a művészet templomában. Az isten házában e nyelven könyörögtünk az elnyomott hazáért, a művészet házában pedig hallottuk harsogni a férfiszót, mely biztatott, bátorított, mely nem engedte elzsibbasztani bilincsbe vert lelkeinket, mondván: „Eni fog még Magyarország!" S az a színészet, mely ily magasztos czélnak ily nemesen szolgált, s szolgál most is, az a színészet nem biztosíthat munkásainak mást, mint nyomort s kétségbeesést. De ez nem maradhat igy! Egy nemzet szolgái iránt hálátlan nem lehet! Egy nemzetnek szolgáit megjutalmazni kötelessége! Mi a nemzet nagy kötelessége..........nagy tartozásából kihasítottuk a magunkét, midőn a debreczeni szinház színészeinek nyugdíjazására az alapot letettük. De hogy a kihasított tartozásnak elég legyen téve, ez alap, s a színészek fillére nem elég; szükséges, hogy Magyarország mindenrendű polgára, egylete, és műkedvelő társulata e czélra áldozatot hozzon. Jól tudjuk mi, hogy úgy egyesek, mint testületek nagylelkűségére most ezerféle, szentnél szentebb ügyekben hivatkoznak. De, mert az általuk képviselt ezek közt első sorban áll , nem félünk az elutasíttatástól. Felhívjuk tehát a magyar haza minden rendű polgárát, egyletét, műkedvelő társulatát, hogy minket e nagy s magasztos czél elérésében adakozás, s gyűjtés által gyámolitani méltóztassanak. A kért gyámolitás következőleg történhetik: 1 szer. Alapítással, melyek dija 100 forintnál kevesebb nem lehet. Ez alapitói dij — ép úgy, mint más adomány — más czélra, mint a debreczeni szinház tagjainak nyugdíjazására nem fordítható. — Az illető nevén tett alapítvány, czimén kezeltetik, s az alapitó neve ezek sorába örök emlékül beiratik. 2-or. Egyszerűen, egyszer mindenkorra tett adományozással. 3-or A műkedvelői előadásokból befolyó jövedelmekkel. E jövedelmek szintén az illető társulat nevén tett alapítvány czímén fognak kezeltetni. Minden adomány, alapítói díj, s műkedvelői előadásból befolyt jövedelem pedig Varga Lajoshoz — mint a debreczeni állandó színház nyugdíjintézeti választmányának elnökéhez — Debreczenbe intézendő, íme, ezek azon módok, melyek szerint e szent czéllal szemben, Magyarország polgárai, egyletei, s műkedvelő társulatai jótékonyságukat gyakorolhatják. Meg vagyunk győződve, hogy szavunk nem lesz kiáltó szó a pusztában, s a debreczeni szinház nyugdíjintézete nem sokára oly helyzetben lesz, hogy a nemzet elaggott napszámosainak, végső napjaira nyugalmat s enyhet biztosíthat. Kelt a debreczeni állandó szinház nyugdijintézeti választmányának 1871. évi ápril 28-án tartott üléséből. — Egy fejedelem pere. A legfőbb törvényszék ma délelőtt tárgyalta az ismeretes Karagyorgyevits - féle fejedelemgyilkossági pert. Mint tudva van, az első bíróság Karagyorgyevitsot és társait fölmentette, míg a királyi tábla a volt fejedelmet 8 évre, Trifkovicsot és Stankovitsot pedig 4—4 évre ítélte. A legfelsőbb ítélőszék előtt ma megkezdett tárgyalás több napot fog igénybe venni, miután az okmányok roppant halmazt képeznek. Elnök: Bónis Sámuel; bírák: Popovits Márk, Szutsics Károly, Mihályi Gábor, Blaskovits Kálmán, Osztrovszky József (előadó), Ferenczy János és Herczeg Sándor. — Desjardins Ernő tudor s párisi egyetemi tanár által, általunk már jelzett történelmi s közgazdászati fölolvasások jan. 3., 5 s 7-ik napján fognak este 6 órakor az evangélikus iskola épülettermében megtartatni. A jeles franczia tudós 3 fölolvasást fog tartani. Az első fölolvasás tárgya a Duna folyamának szabályozása, a magyar és pártszomszédos tartományok közgazdászati szempontjából. Desjardins úr több éveken át tanulmányozta ezen kérdést, amely hazánk közgazdászati érdekeit oly közelről érinti s igy méltán figyelmet érdemel. A második fölolvasás tárgya Páris ostromának benső története s a commune. Azt, hogy mikép ostromolták a poroszok Paris városát, tudja mindenki, mert annak idejében terjedelmes leírásokat közöltek a lapok; arról azonban, hogy mi történt az alatt odabent, csak kevés tudomásuk van, a léggömbökkel hozott tudósítások szükségképen a főmomentumokra s védelemre szorítkoztak. Felette érdekes lesz tehát, egy oly képzettségű egyén által tett észleleteket, mint mint Desjardins úr, tőle magától hallanunk, ki nemcsak szemtanú, hanem tényező is volt s mint táborkari tiszt részt vett a védelemben. — Érdekes lesz egy párisi tudóstól hallanunk, mi az a commune, melyről legközelebb oly sokat hallottunk, mi volt annak eredete, fejlődése és czélja. A harmadik fölolvasás a franczia hazafiság fejlődésének történelmét tárgyazza tekinttel Francziaország területi egységére. Kíváncsian várjuk a jeles franczia történész előadását, mely a franczia patriotismusnak az annyira változatos franczia nemzeti történelem különböző korszakain át mikénti fejlődését adja elő. Mind a három fölolvasás tárgya rendkívül fontos és érdekes és reméljük, hogy a közönség részvéte tanúságot teend a tárgyak érdekeltségéről. — Öngyilkosság nélkül nem múlhatik el nap. Tegnap este a váczi után 43. sz. alatt Metzger Mária lovasberényi 18 éves, szolgálat nélküli szobaleány pisztolylyal lőtte magát szivén. Öngyilkosságának oka, hogy máshoz akarták neki adni, mint a kihez akart. — Ma hajnalra pedig Spielberger Mór, gyöngyösi születésű 19 éves házi szolgát Freund cukrászmühelyében, hol hálni szokott, felakasztva találták. — Magyar nőorvos. Darvason, mint a lapok Írják, gr. Mikes Lajosné, szül. Hilibi Gál Karolina mint orvos működik. Az orvosi tudományokat Parsban tanulta. Említettük, hogy Holitscher Vilmos kereskedő pár nap előtt eltűnt a fővárosból. Most az a hir, hogy Soroksárnál egy holttestet fogtak ki a Dunából, mely nagyon hasonlít Holitseherhez. Ma volt a holttest Pestre szállítandó. Holitseher viselete az utóbbi napokban azt engedi gyanítani, hogy be nem számítható állapotban követte el az öngyilkosságot. — A „nőcselédképző egylet“ választmánya ápr. 29-én és máj. 2- én Glatz Antalné elnök vezetése mellett megtartott első üléseiben, minden igyekezetét arra fordítá, hogy ezen, nem csak a fővárosban, de mondhatni az eggész országban viszhangra talált egylet czéljait a közjó és erkölcs érdekében előmozdítani és működését tettleg megkezdeni lehessen. Mindenek előtt elhatároztatott, hogy az egylet czéljait addig is, míg alapszabályai felsőbb helyen erősítést nyernének, a nagyközönséggel megismertetni és tagjai, valamint a segélyzők számát minél nagyobbra emelni és hogy azt minél sikeresebben előmozdíthassa és a magas körökben is terjeszteni lehessen, elnök Glaez Antalné indítványa következtében gr. Karácsonyi Guidonét az egylet pártfogójává küldöttségileg fogja fölkérni. Pest város hatósága pedig arra kéretik, hogy egy czélszerű üres telket, melyen az egylet cselédjei számára menházat építhessen egybekötve egy mosóintézettel, engedjen át jótékony czélra addig is, mig az egylet ereje ezt megengedné; bizottmányt küldött ki egy alkalmi helyiség bérbe szerzésére, hol a menhely és mosóintézetben azonnal megkezdhesse működését ; továbbá örömmel vézetett elnöknek azon jelentése, hogy az egylet tagjai időközben nagy számmal szaporodtak, és nehány rendes tag alapítónak átiratta magát, és még nagyobb siker előmozdítása végett határoztatok azon helyeknek kijelölése, hol az uj tagok magokat beírhatják. — Ezek a következők: Elnök lakásán, Országút 34. szám, Houchard Ferenczné görög udvar, Bogdány Lajosné bécsi utcza 2. sz., Szontagh Kálmánné nádor utcza 17. sz., Beke Gyuláné 3 korona utcza 13. sz., Szimig Istvánná kerepesi vámon kívül 3. sz., Pollák Julia üzletében Wurm utcza, és Szupa György gyógyszertárában Széna tér. Budán Weisskircher Károlynénál Kristina-város Kertész utcza. — Zászlószentelés. A krassói honvédzászlóalj lobogójának fölszentelése június 11-én lesz Lugoson. — Pest egyik legdíszesebb épülete a „Hungária“ nevű szálloda, az alsó dunapart palota során. E három oldalt szabadon fekvő palota négy emeletes és 35,000 négyszöglábnyi téren terül. A kishidutczára néző északi főhomlokzata 107, a dunai nyugati 133, s a keleti, Mária Valéria utczai homlokzata 121 ablakot számlál. Az épület alatti souterrainban van egy gyönyörű konyha a legalkalmasabb berendezéssel, van itt ezenkívül számos éléskamra, cukrászat, haltartó, jégpincze, tejkamra, bor-,szén, fapincze, két kút, gőzgéphelyiség, étkezőhely a szolgaszemélyzet számára, a javítások eszközlésére szükséges asztalos és lakatos műhely, málha- és ételsikló. A souterrain felett a díszes előcsarnok az öntött üveggel fedett díszudvarba vezet. Itt van a társ- és a la carte ebédekre berendezett pompás étterem. A Maria-Valeria utczára eső földszinten pedig igen csinos reggeliző termek vannak, míg a híd utcza és dunasoron levő saroktermekben igen fényesen berendezett kávéház. Az első emeleten, az étterem felett van a díszterem, szép tükör- és csillárdiszítményekkel. Az első, második és harmadik emelet mintegy 250 vendégszobával és teremmel bír, a negyedik és ötödik emelet pedig „Hotel garni“-ul szolgál. A szobák és termek száma összesen 306. A virágokkal díszített udvar nyáron étkezési helyül szolgál. A szálloda különben még nem készült el egészen, sok munkát igényel különösen a lépcsőzet, az előcsarnok , igen sok a festészeti munka, s beletelik még egynéhány hónap, mig minden rendben lesz. — Gr. Károlyi Ede muzeum-utczai után épült palotájába két tolvaj az éjjel betört ép a gróf hálószobája melletti szobába, ki a zajra felébredt s benyitott. A tolvajok egyike pisztolylövéssel fogadta, de szerencsére nem talált, mire a gróf is lőtt revolveréből, de szintén nem talált. A tolvajok erre megugrottak. A lövések fellármázták az egész környéket, de az üldözés nem vezetett semmi eredményre. — Dr. Kovács műtő orvos közelebb egy vidéki fiatal urnak orrt csinált. A fiatal urat ugyanis párbajban megszabdalták, s már-már orrát is el kellett távolítani, de a jeles orvos egy újabbal pótolta s pár hét alatt már rendben lesz a fiatal ember egész arcza. — A „Reform“ biztos forrás után írja, hogy Panner miniszter nem tagja a kath. kaszinónak. — Baldácsi Antal egy kötetben szól tüzesen az alföldön szükséges úthálózatokról. A könyv czíme : „Alföldi hálózat.“ Tervezi Baldácsi Antal báró.“ — Egy hírhedt templomrablót Schönberget, fogtak el közelebb. Kiderült, hogy a fogoly egy rablógyilkosságban is részt vett, midőn a budai fogságból sikerült megszöknie. Nem rég bizonyos szembesítés végett gr. Ráday is kerestető, hanem már akkor eltűnt volt. Az elfogás Hammer budai csendbiztosnak Saitz belgrádi biztossal sikerült. Belgrádról gőzösen hozták a rablót Budára, innen pedig még aznap Szegedre szállították és Ráday kir. biztosnak átszolgáltatták. Útközben ki akart ugrani a vagyonból, de a biztos észrevett és még idejekorán visszarántotta. — A csákovai katholikusok bizalmi iratot intéztek Döllingerhez. A bizalmi nyilatkozatot 360 tekintélyes polgár irta alá. — A „Corvina“ ifjúsági könyvtárából megjelent: „Kismadaras." A természet kis barátainak. Irta Lukács Pál. Képekkel. Ára 20 kr. Mozaik. — Auber temetését elnapolták, mivel a párisi események lehetetlenné teszik, hogy a zeneköltőnek méltó ünnepélyességgel adassék meg a végtisztelet. Holtteste egyelőre a Trinité templom sírboltjában van elhelyezve. — London városának legújabb népszámlálása szerint 13.251.804 lakosa van. E számba fel vannak véve mindazok, kik a Woolwich és Hammersmith, továbbá a Norwood és Hampstead közti 122 angrardnyi területen laknak, úgy hogy minden midre 2664’lélek esik. Tiz év óta London lakossága 447.815 emberrel szaporodott. TÁVIRATOK: Kisbér, máj. 30. (Az Ellenőr távirata.) A telivérek árverése jól sikerült; 19 csikóért 27,200 frt; négy darab nem kelt el. Legmagasabb ár : V ia d o r 4550 frt; Kisbér Gyöngyvirága 3500 frt; Diadal 3000 frt. Az átlagos ár 143 frt. Zágráb, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Verőcze és Turopolya vál. kerületekben nemzetiek győztek; ott Koiring orvos, itt Magenheim földmivelő. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata) A prágai gépgyár részv. társ. (Ruston) 165,484 frt nyereményéből, kamatokon kívül 760 kv. osztalékot ad részvényenként. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Képviselői körökben hírlik, hogy az alkotmánypárt, a nagy földbirtokosok kivételével, a budgettárgyalás elnapolását fogja indítványozni. Mandátum letevésről nincs semmi szó. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Az osztr. közp. bank 446,482 frt deficitet konstatál. Egy indítvány, mely a részvényesek javára a vezértanácstól kártérítést kivánt, elvettetett. 15,000 részvény behozatik. Bécs, máj. 31. (Az Ellenőr távirata.) Az —oltului Gauigguiese,ooo,U.yuirtot Külön tartalék alapul tesz le s fölülosztalékul egy fontot ad. Versailles, máj. 30. (Az Ellenőr távirata.) A nemzetgyűlés által megszavazott átalános ima tegnapelőtt tartatott meg az itteni székesegyházban. Thiers, a miniszterek, Grévy, a képviselők nagy része s az itteni polg. és katonai hatóságok tagjai jelen voltak . A párisi zálogház és a Chatelet érintetlenül áll. Bécs, máj. 31. A mai „W. Abendp.“ írja: Az amerikai követ értesítette Beustot, hogy az amerikai spanyol bizottság, mely Washingtonban a kubai felkelés alkalmából Spanyolország iránt támadt igények megvizsgálásával bízatott meg, Lederer b. osztr-magy. követet választotta elnökéül. Grant azon reményét fejezte ki, hogy az osztr.-magy. kormány Lederert e tisztség elfogadására fel fogja hatalmazni. S miután a császár készséggel beegyezett, Lederer táviratilag az elfogadásra csakugyan felhatalmaztatott. Konstantinápoly, máj. 31. A külügyminisztérium osztályfőnöke Channes effendi már elutazott, hogy a czárnak az Osmanli-rend gyémánt jelvényét s a minisztereknek a megfelelő rendjeleket megvigye. München, máj. 31. Egy német püspöknek a hivőkhez intézett pásztori levele azon tudományos irányt fejtegeti, mely a kath. theologiában a kath. hittel össze nem fér, s mely egyedül oka annak, hogy a zsinat határozatai ellenállásra találnak. A pásztori levél sajnálkozik a pápa huzamos fogsága és megraboltatása ellen s az u. n. garantialis törvényeket nem tartja őszintéknek. — Egy német püspöki pásztori levél a papsághoz intézve ismételve kijelenti, hogy a zsinat határozatainak ellenmondók eretnekség bűnébe esnek, tagadjatovábbá, hogy az illető dogma a pápa mindenhatóságát és személyes csalhatlanságát tartalmazná s tiltakozik az ellen, mintha a zsinat határozatai merénylet volnának a német birodalom alkotmánya ellen. Brüssel, máj. 31. Az „Indep.“ nem helyesli a kormány azon határozatát, mely Hugo Victort kiutasítja. Versailles, máj. 30. Kabinetváltozásról a lapok hírei mellett sem hallható még semmi bizonyos, különösen a külügyminisztériumban történhető változásról még szó sincsen. A Vincennes erődbe menekült felkelők közt, kik kegyelemre megadták magukat, van 15 commune-tag is. Versailles, máj. 31. A nemzetgyűlésben Trochu a mellett szólalt fel, hogy a nemz. honv. kormány eljárásának megvizsgálására vonatkozó indítvány tekintetbe vétessék. A hadsereg — úgymond — nem oka az országot ért szerencsétlenségnek, de oka maga az ország, mely két csapás, az angol fényűzés, és az olasz romlottság alatt szenved. A nemzetgyűlés az indítványt tekintetbe venni határozza. Picard erre a szept. 4-ki kormány védelmére kelvén így szól: Eme férfiak nem akarták a harcrot s nem is vádolhatók usurpatióval, mivel csak egy üresen maradt helyet foglaltak el, melyet betölteni senki sem birt elég bátorsággal. Végül egyetértésre hivja fel a képviselőket, hogy az ország szilárddá és szabaddá tétessék. KÖZGAZDASÁG. — Az Erzsébet gőzmalom részvénytársaság ma d. u. tartotta az alakuló közgyűlés óta első rendes közgyűlését Hajós József elnöklete alatt, ki azon megjegyzéssel nyitja meg a gyűlést, hogy 22 részvényes van jelen, kik 1248 részvényt képviselnek. Az üzleti jelentésben elő van adva a fiatal vállalat története, amelyből mi a követőbb momentumokat emelünk ki. A malom működését 1869 nov. 19-én, tehát az építés megkezdése után 13/4 évre már megkezdhettük. Az összes építési és beszerzési összeg tesz 872,069 frtot. A malom kitűnő jó állapotban és minden műszaki eszközzel úgy föl van szerelve, hogy teljesen képes a magyar búza tulajdonságait a legelégült módon kihasználni. Hogy pedig a jó fölszerelés mellett is, csak szerény haszon mutatható fel, ennek oka különösen az volt, hogy midőn 1869 nov.-ben az üzlet megnyílt, a legnagyobb aránytalanság állt fen a nyersanyag és az őrlemény ára közt. — 1870 már. 31-vel a mérleg 17,977 frt veszteséget mutat Ama 41/2 hónap alatt őröltetett: 81,681 vám m. búza, 10,037 v. m. rozs és ebből készíttetett: 70,621 v. m. búza és 8492 rész őrlemény. Kedvezőbben alakult az utolsó év üzleti forgalma, amennyiben a valóságos tiszta nyeremény tesz 44,008. Az 1870 k m. évben őröltetett: 358,153 v. m. búza 50,695 v. m. rozs és ebből készítetett 309,846 búza és 43,297 v. m. rozs őrlemény. Az igazgató tanács javaslatba hozza, hogy egy 250,000—300,00. írtra terjedő kölcsön-üzlet köttessék, s az alapszabályszerű jutalékok levonása után fenmaradó 39,446 írtnyi összeg az építési számla törlesztésére fordíttassék. Felolvastatik a számvizsgáló bizottság (Ormody Vilmos, Perilles és Reitter) jelentése, melyből az tűnik ki, hogy a számadások rendben találtattak. Az igazgató tanács javaslatai, Stern felszólalása daczára, ki azt kívánta, hogy a fenmaradt összeg a jövő évi nyereség- és veszteségszámlára hassék át, elfogadtatnak. Az alapszabályokon a választmány által tett változtatásokat a közgyűlés vita nélkül elfogadja.