Ellenőr, 1871. augusztus (3. évfolyam, 313-338. szám)

1871-08-22 / 330. szám

H­i­r .­k. Fest, a­u­g. 21. — Sz. István ünnepe tegnap még népe­sebb volt, mint az előbbi években. De hiányzott amaz emelkedett hangulat, mely ez ünnepet ko­rábban nemzeti ünnepé tette. Már a kora reggeli órákban megindult a tömeg Pestről, és szakadatla­nul özönlött 10 óráig Budára. A lánczhíd szűk volt, s Budavár a szorongásig megtelt. A főváros középületein, a dunai kikötőkön és gőzhajókon lobogók lengtek. A konsulok is kitűzték országaik lobogóját. Az egyházi szertartást a herczeg­prí­más végezte fényes segédlet mellett, az alkalmi beszédet pedig Pellet plébános tartotta sz. István uralkodásának eseményeiből a mai viszonyokra vonva oly következtetéseket, melyek többé nem állanak. Az egyház hatalmát emeli ki az állam rovására. Természetesen csak parányi rész fért be Mátyás templomába. Az óriás tömeg a várpalota kápolnájához vezető utczákon szorongott, s a La­­jos-Salvator ezred katonái tartották fen két felől az utat a körmenet számára. Tíz óra volt, mikor a menet megindult, elől a budapesti czéhek és egyletek zászlóival. E menet most nem volt oly impozáns. Nem vettek részt benne oly sokan s hiányoztak a notabilitások. A főurak aranybogláros csoportja is elmaradt. A tiszteletkíséretet a budai és pesti honvéd zászlóaljak képezték, s ezenkívül a Mollináry ezred is képviselve volt zenekara ál­tal. Gablenz katonai főparancsnok több törzstiszt­tel szintén jelen volt. A sokat emlegetett új koronaőrséget, melynek kirukkolását e napra tet­ték, hiába kerestük. Az ereklye­szekrény körül a régi gránátosok marczona hadfiai haladtak, óriás medvebőr kucsmájukban. Ott voltak még: Tóth és Pauler miniszterek, Gajzágó államszámvevőszéki elnök, gr. Zichy Viktor pestmegyei főispán. A ha­tóságok meglehetős gyéren képviseltették magu­kat. Az egyházi szertartás és a menet alatt a Gellért ágyúi dörögtek. Féltizenegyre véget ért a menet, s törte magát mindenki, hogy minél előbb kijuthasson Buda­ bástyái közül. A tolongás a Fe­­rencz József kapunál érte el legnagyobb fokát. Itt teljes volt a zűrzavar, noha városi őrökkel meg lehetne akadályozni az indokolatlan tolongást. A vidékiek egymást vesztették el. Lehetett látni nőket, kik gyermekeiket keresték. Volt sikoltozás is. A tolongásban és hőségben egy éltes nő elalélt, kit aztán az elipsre vittek. A siklót ostromolták­ s a vonatok majd minden pillanatban le-fől jártak. E nap 602 kettős vonat járt a meredeken s 18,064 személyt szállított; a napi bevétel pedig 515 írt 24 kr volt. Tizenegy óra körül a lánczhidat annyira elbob­ta a Pestre nyomuló sokaság, hogy egy almát sem lehetett volna rá ejteni. E töme­gek ez átkelését az elipsz alagút fölötti részéről minden évben sokan nézik, s valóban szokatlan látvány is, midőn a budai hídfőtől kezdve a pesti Lloyd-épü­letig egyforma, folyton mozgó sötét tö­meg lep el mindent, melynek súlya alatt ingadoz a hatalmas híd. A vámjegyek után 90,000-re te­szik azok számát, kik e nap gyalog jöttek-mentek a hídon. A talpon levő tömeg most már nem is nyugodott meg, hanem szétoszlott a két város min­den irányában ellepve kiránduló és mulató helyett. Délután mindenütt ember volt ember hátán. A Margit-szige­t hajói már az első állomásnál úgy megteltek, hogy senki sem mozdulhatott. És még a lipótvárosi és budai állomások is jelentékeny contingenst szolgáltattak a szorongó és fáradozó emberiség összenyomott és izzadó tömegéhez. A Margit-szigeten fölemésztettek minden ehetőt, úgy szintén a budai hegyek közt és a városligetben. A hazatérés gyötrelmei bizonynyal még emlékeze­tesebbé teszik e napot, melyen legalább is négy­szer annyian akartak mulatni, mint máskor. E tö­megekből azonban egyik színháznak sem jutott. A nemzeti színház alig telt meg félig Katona ,Bánk bánjára,­ a budai színház pedig csaknem üresen maradt. — A lövészünnepély még tart, s hol­napután végződik be, mikor esti 6 órakor a lődí­­jakat osztják ki a legszerencsésebb puskásoknak. Ma este a Margitszigetre rándultak ki. Szombaton a reáliskola termében volt gyűlés a magyar lövész szövetség ügyében. Paulovits fő lövészmester Deák Ferencz levelét is bemutatta. Ez válasz volt azon kérelemre, melylyel a gyűlés elnökségének elfo­gadására kérték föl. Deák Kátót­ól válaszolt, meg­köszönve a bizalmat, melyet el nem fogadhat. .'■.tán — úgy mond — kora és egészségi álla­pota miatt kellő erélyt és munkásságot nem fejt­hetne ki, továbbá kellő szakbeli ismertei sincse­nek. A lövészegylet alapszabályainak kidolgozására bizottság küldetett ki. Egyszersmind elhatározták, hogy a „Vadász és Versenylapokat“ egyleti köz­lönyül választják. A közgyűlés folyama alatt meg­jelent a krakói lövészegylet küldöttsége, pompás nemzeti öltönyeiben és becses ajándékot nyújtottak át. Egy ezüstből való lengyel sast arany koroná­val fején. A lengyeleket roppant lelkesedéssel fo­gadták. A lengyel küldöttség vezetője lengyel nyelven szólt a gyülekezethez, mert mint mondá, magyarokhoz németül nem akar beszélni s a len­gyel üdvözlő szavakra a budai lövészegyik nevé­ben Pleskott Henrik németül válaszolt. Esti 6 óra­kor kezdődött a díszlakoma. Jelen voltak Pau­ler miniszter, Gablenz b. főhadparancsnok, An­­zenberger tábornok várparancsnok, Szende Béla minisztertanácsos, több honvédtörzstiszt st­b. Követ­kezett a lakoma, melynek folyama alatt számos távirat érkezett a vidéki lövészegyletektől. Esti 9 órakor fáklyásmenet volt Érczhegyi fő­lövészmes­ter tiszteletére. Először néhány fáklyás ment tisz­telegni Érczhegyi lakására, hol Camperlik Döme pesti kereskedő és Besze János üdvözölték. Ezek után jött aztán a népes fáklyásmenet, melyről so­kan azt tartották, hogy Tóth Vilmos belügyérnek szól, ki a király helyett tette az első három lövést. Ezért sokan a miniszter lakása előtt kezdtek gyü­lekezni. Azonban Érczhegyit tisztelték meg, s Be­sze még egy második beszédet is mondott.­­ Tegnap délután a pesti lövészek 30 kocsival zász­lókkal vonultak a budai lövöldébe, s részt vettek a lóversenyben. A gyűlésileg kiküldött bizottság pedig előterjeszte dolgozatát, melyet csakhamar elfogadtak. Megállapíták a lövészszövetség központi bizottságát is, melybe Budapestről 8, a vidékről pedig 7 tagot választottak, póttagokon kívül. A fővárosi tagok ezek: Pestről: Fuchs Ignácz, Pilisi Béla, Koperly Döme, dr. Kéry, és Schuk Náthán. Budáról Paulovics László, Érczhegyi Ferencz, Ri­­báry József, Oszwald Sándor, Tomasek Béla és Pleskott Henrik. Elnök lett Paulovits, pénztárnok Koperty, jegyző pedig Érczhegyi. — Művészeti ösztöndíjak. A hivata­los lap vasárnapi száma közli: A vallás és közok­tatási m­. kir. miniszter a művészeti czélokra meg­szavazott országos javadalmazás rovására, az or­szágos képzőművészeti tanács javaslata alapján, Feszi László, Czigler Győző építészeknek külön­­külön 600 frt, Bem Pál, Somogyi Susztek Dániel, Mészöly Géza, Richter Zsigmond és Pálik festőknek egyenként 600 frt, Miskovszky Victor, Kern Ármin, Weber Ferencz és Gerhard Alajos festőknek kü­­lön-külön 500 frt, és Gyöngyösy Rezső festőnek 300 frt, továbbá Doby Jenő rézmetszőnek 600 frt, Kugler Ferencz szobrásznak 500 frt, Huszár Adolf szobrásznak és Kratzman Ede üvegfestőnek egyen­ként 400 frt, Morelli Gusztáv fametszőnek 500 frt és végre Kuhányi Károly, Greguss János és Irinyi Sándor rajztanárjelölteknek külön-külön 200 frt utazási ösztöndíj­ engedélyezett. Továbbá megren­delte Izsó Miklós szobrásznál néhai b. Eötvös Jó­zsef márvány mell­szobrát az egyetemi vegy­mű­veidé, és Petőfi Sándor márvány mellszobrát a m. n. múzeum számára. Engel József szobrásznál pe­dig az utóbb említett intézet számára, I. Mátyás király és Mária Terézia királyné márvány mell­szobrát. Végre engedélyezett Mezey József világta­lan festésznek 200 frt, Kegyes József festésznek 100 frt és Ország Antal tollrajzolónak 200 frt se­gélyt. (Ez utóbbi 300 frtot jobban is föl lehetett volna használni.) — Gyilkosság a tiszavidéki vas­úton. Lapunk e hó 19 iki számában a „Bihar“ után ama hírt közöltük, mintha a tiszavidéki vasút rakamazi és debreczeni állomása közt egy főran­gú pap meggyilkoltatott volna. Hiteles forrásból értesültünk, miszerint eme bír minden alapot nél­külöz, s hogy annak terjesztésére alkalmasint a következő eset adott o­kot: Egy kis fiúcska jelen­tést tett az újfehértói álk­utás főnökénél, hogy látta, hogy a pályaudvaron álló, általa megjelölt két em­ber alig egy órával előbb egy tótot meg­gyilkolt és kirabolt. Az állomásfőnök azonnal ér­tesítette az új fehértói hatóságot s a gyilkosok elfogatására szólította föl A helységi bíró azonban azt állítván, hogy ez ügy nem tartozik hatásköré­hez, a főnököt a csendbiztoshoz utasított, ki épen keresztelőn lévén csupán a közbiztonság kedvé­ért nem volt hajlandó a mulatságot oda hagyni; végre a csendőrök kinyilatkoztatták, hogy bizto­suk nélkül az elfogást nem eszközölhetik. A jó madarak ez alatt a kedvező alkalmat felhasználva a vonattal Debreczen felé robogtak, s talán az új fehértói hatóság lanyhasága folytán kikerülik a nemezis büntető kezét, ha az ottani állomásfőnök a debreczeni kapitányságot ideje korán táviratilag nem értesíti. A bűnösök Debreczenbe érkezvén, azonnal elfogattak s a vallatás alatt eme gyilkos­ságot, valamint egy előbb elkövetettet is beis­mertek. Feltétetnik azon t. laptársaink, mely­k a fent említett hírt átvették, szíveskednének e helyreigazítást szintén hozzá tenni.­­ Borzasztó jelenet tanúi voltak szom­baton 12 órakor a budai vizi város partján járó­kelők. A „Zrínyi" nevű gőzhajó már indulásra készen állt. A kikötő hajóján egy fiatal leány á­lt, ki még egyszer nyújtott kezet távozó nőtestvérének. Egy kis kosárkában gyümölcsöt is adott át neki, midőn a „Gőzhajó" egyszerre megindult, s a kor­látja felé hajolt fiatal hölgy az álló hajóról a fölzaklatott hullámba zuhant, rémület kiáltása hal­latszott minden felül. A „Zrínyi" mentő csolnakát azonnal elbocsáták és matrózok siettek, hogy a szerencsétlent megmentsék. A gőzös által támasz­tott hullámok nem sokára fölvetették a hölgyet. Egy matróz kinyújtott keze után kap. Abban a pillanatban a hullámok ismét alá merítették. De a másik pillanatban ismét látni lehetett ruháját a víz színén. A matróz most ezt ragadja meg. Azon­ban a lenge ruha-szövet rögtön kifoszlik korszából,­­ a hullám elragadja áldozatát — örökre. Hajón levő nővére, a parton levő anyja a kétségbeesés iszonyú kínai közt nézték a szörnyű jelenetet. A nő­vér kétségbeesett kérelmeire vissza­kormányozták a parthoz a hajót, s ő kiszállt, hogy ne hagyja egyedül anyját, ki őrjöngő sikoltások közt futko­sott. Többé már nem lehetett segíteni. Csótnakok­­kal rögtön keresték a holtat, de még tegnap estig nem találtak rá. Mint hallottuk, a szerencsétlen leány egy gazdag budai polgár család leánya s boldog menyasszony volt. Holtteste megtalálójának 50 frt van jutalmul kitűzve. — A budavári színház nézőterének újjá­alakítása már nagy részben be van végezve, azon­ban az előadások csak szép, közepében kezdőd­nek meg. A két oldalon volt földszint helyén 10 páholyt építettek, s a földszinti zártszékek számát tízzel szaporították. A színpad díszletei is egész újak, s Lehman ügyességéről tanúskodnak. — Az angol munkások statiszti­kája. A British­ Assotiation edinburgi gyűlésein Taylor úr értekezést tartott a munkásokról, melyben következő érdekes kimutatásokat közölt: Angliá­ban a rendes munkások összes száma, kik heti­bért kapnak és kézzel dolgoznak: 8,144 000. Ezek közül tanult kézműves 1,178,000; — fél ta­nult kézműves 4,009.000 ; tanulatlan kézműves és földmivelő 2.957.000. Egy ügyes munkás közép­­számitással megkeres évenkint 60—73 font ster­linget; fél tanult 46—52 fontot, tanulatlan 20—41 fontot. Ebből kitűnik mily roppant összeget keres­nek. Ugyanis az angol munkás osztály évi bevé­tele 276 millió fontot tesz. De ebből 5 milliót megisznak, s ekkér keresetüknek több mint ötöd része korcsmárosoké. — Szent István napja külföldön Bécsben a nemzeti ünnepet a kapuczinus templom­ban ülték meg. A misét b. Kopetzky pozsonyi ka­nonok tartá, a szent beszédet pedig Novák Arthur czimzetes kanonok és a szatmári gymnázium igaz­gatója. — Karlsbadban szintén megünnepel­­ték e napot az ottani magyarok. A misét Werbőczy pécsi tanár mondta. Utána lakoma tartatott, melyen az összes magyar fürdővendégek jelen voltak. Közöttük Sop­etich Pál, Ghyczy Kálmán s gr. Te­­leky Sándor. — Kazinczy unokái. A Kazinczy-alap történetéről hosszabb közleményt olvasunk a „Hon“­­ban. A költő százados emlékünnepén pendült meg az eszme, hogy Kazinczy unokáinak segé­lyezésére gyűjtések eszközöltessenek. Rövid idő alatt 50—60,000 frt gyűlt össze. De ez alapról és kezelőiről semmi biztost nem tudhatni, mert a számadások eredményét soha sem hozták nyilvá­nosságra. Ez összegből megszerezték Kazinczynak elzálogosított széphalmi jószágát, s az ottani ház kijavításához is hozzákezdtek. Az egész adakozási alapból 18,300 frt. jön kifizetve. Nemcsak hire járt, hanem teljesittetett is, hogy Kazinczy Fe­­rencz unokái tartásukra és taníttatásukra jó édes­­anyjuknak adatik évenkint 800 frt. Kazinczy Fe­­rencz fiunokái egyedül a Kazinczy Bálintnak Homoky Matildtól született Kazinczy Ferencz, Ka­zinczy Lajos és Kazinczy Gábor. Más főörökösei nincsenek. Ezeket minden legkisebb vagyon és jövedelem nélkül az édes anyjuk táplálta keserve­sen addig, mig a Kazinczy alapból évi tartás fo­­lyóvá tétetett. A 800 forintot évnegyedenkint pon­tosan kapta egészen 1871. márczius végéig, ami­kor a nagy Kazinczy unokái közül Ferencz 19 éves és a s.-pataki gymnásiumban VIII­­k osztá­lyú, Lajos 15 éves, Gábor 14 éves VI. osztályú kitűnő tanulók voltak. Ekkor Pónakad a fizetés, mely előre a legszigorúbban ki volt számítva, hol, melyik elkerülhetlen szükség fedöztetik vele. Irt, kért és járt a szegény édesanya, mig végre 1871. május 30-án Arany János akadémiai titkár arról értesité, hogy az egybegyű­lt összeg a széphalmi emlékbe beépitettetett s már a múlt évben az aka­démia igazgató tagjai ajándékoztak össze 1200 írtot, de ily adakozásra tovább számítani nem lehet. Ez kétségbeejtő volt a szegény anyára, ki 800 frtnyi segély mel­ett is csak úgy tartható fen­n fiát és magát, hogy mint konyhaszolgáló éjjel-nap­pal dolgozott másokra is. Folyamodott a tudomá­nyos akadémiához, de válasz nem érkezett, mígnem e hó 7-én az irói segélyegylet részéről Gyulai Pál tudatta vele, hogy a közoktatási miniszter által az egylet rendelkezésére adott országos segélyből 400 frtnyi összeget kapnak Kazinczy unokái. Azon­ban a Kazinczy Ferencz féle széphalmi emlék és birtok tekintetében hallgassák meg a közönség és a Kazinczy unokák és édes­anyjuk ama ké­rését, miszerint a begyűlt adakozásokról, kezelé­séről számadás terjesztessék a közönség elé, mert addig nem lehet hozzászólni, vájjon sokba, vagy túlságosan sokba kerültek-e az építkezések. — Halálozás. Névedi Botka Mihály Za­­la megye egykori alispánja és két ízben a tapol­­csai kerület országgyűlési képviselője e hó 18-án elte 48-iki évében elhunyt. A karmacsi családi sírboltba ma helyezték el h­ült tetemét. — Vidéki kéjvonatozók. Hivatalos feljegyzések szerint f. hó 18-án csupán az osztrák államvasúton a déli vidékekről 5847, a felső tájak­ról és Bécsből pedig 1437, összesen tehát 7284 egyén érkezett a szentisvánnapi és lövészünnepély alkalmából a fővárosba. A P. L. 12,000-re teszi az osztrák állami vaspálya utasait. — A „P. Naplóból“ vesszük át a követ­kező sorokat, bár­mit mond is rá a „Magyar Ál­lam.“ „Míg a magyar püspökök egymásra csatla­koznak a csalhatatlanság hívőihez, értesüléseink szerint magyar papi körökből nagyobb szabású szövetkezés kezdeményeztetett, melynek czélja az, hogy előmozdítsa a pápaellenes mozgalmat. Néme­lyek a független nemzeti egyház mellett buzgól­­kodnak, mások a dolgot még nem akarják ennyire vinni ; de az tény, hogy ily szövetkezés lé­esült a clerus körében mindinkább terjed s létezését már közelebb tudatni fogja.“ — Képviselőválasztási mozga­lom. Az eszterházkerületi képviselőválasztás ügyé­ben e napokban értekezlet volt Eszterházán. Be­jelenték 17 község nyilatkozatát, melyből 11 Var­­gyas Endre jobboldalira akar szavazni. — Tűzoltó egylet alakul Váczon is. Az alakuló gyűlés vasárnap lesz. — A Fertő apadása folytán por támadt a szárazon maradt földekért, a partvidéki birtoko­sok közt. E per most ért véget. A pesti királyi Ítélőtábla másodbirósági ítélete ugyanis a legfőbb ítélőszékhez fölebbeztetvén, mielőtt ez benne ítéle­tet hozott volna, az igénylő felek, úgy mint herczeg Eszterházy Miklós, gróf Széchenyi Béla, Zalka Já­nos győri püspök s sz. k. Sopron és Ruszt város kiegyeztek. Az egyességnek bíróság előtt leendő hitelesítése f. hó 30-dikán fog megtörténni. — Jótékonyság. Br. Bánffy Elek a bagosi (Erdély) iskola számára 400 frtnyi alapít­ványt tett. — A Szegedre készült német színtár­sulat mégis meggondolta a dolgot, s nem megy oda. Határozatában az is elősegítette, hogy a hir­detett bérlet sehogy sem sikerült. — A királyhág­óntúli első sajtó­­pora brassói „Kronstädter Zige" lesz. A szintén brassói „Nemere“ szerkesztője indítja ellene.­­* A vízvezetéki bizottmány mai ülé­sében a második vízmedencze talajának burkolata képezte a tanácskozmány tárgyát. El lévén hatá­rozva, hogy a burkolat asphalt couléból készíttes­sék, az asfaltírozási munkálat elnyeréséért 3 vál­lalkozó versenyzett. Bosch ajánlata legjutányosabb lévén (t. i. 9 frt 70 kr négyszögölén) evvel a szerződés megköttetett. — A „Ráczkeve“ nevű gőzhajó, mely eddig a Duna soroksári ágán közlekedett a pest­­dömlsödi vonakon, e hó utolsó napján megszün­teti járatait, miután a dunaszabályozás munkálatai megkezdődnek, s a Duna említett ágát elzárják. Az így elzárt helyekhez a hajó közlekedés a Csepel-sziget megkerülésével történik. Ez lesz nem valami kedvező az ottani gyümölcstermő helyekre, pedig ép most van a gyümölcs idény. — Rádayád. A „Biharmegyei közlöny“ szerint Ráday elfogadta II. Szalonta volt szolgabi­­ráját K.-t. — Az orvosok és természetvizs­­g­á­­­ó­k nagygyűlése érdekében az aradi központi bizottság — mint az „Alföld“ írja — lankadat­lan buzgalommal teszi meg az előkészületeket. A legterhesebb feladat a szállásolási albizottságnak jutott, melynek tagjai mindent elkövetnek, hogy az érkezendő vendégek alkalmas helyeken lehes­senek elszállásolva. A nagygyűlésre , miután már eddig csak dr. Darányi J. úrnál többen mint százötvenen nagyrészt orvosok jelentették be, hogy jönni fognak, a pesti titkári hivatalban je­lentkezők száma pedig legalább is kétszer annyira mehet — előreláthatólag igen látogatott leend, s a most már a legnagyobb esélylyel vezetett előké­születek és általánossá vált érdeklődés után is ítélve, teljesen sikerülni fog. — Egy királyi phantasia, Paster Har­ris, gazdag amerikai ajánlatot­ett Thiersnek, hogy saját költségén felépíti a tuileriákat, ha azoknak egyik szárnya az ő nevét fogja viselni, továbbá ha a tuileriáknak a kertre nyuló részében élethossziglan egy lakosztály bocsáttatik rendelke­zésére s minden ottan tartandó ünnepélyre és cze­­remoniára meghivatik. — Az előpataki (Erdély) fürdő birtokosai Zsigmondy mérnökkel egy ártézi kút furatása iránt alkudoznak. — Bősz férj. Szombaton este 10 óra táj­ban a kigyótér sarkán álló Szabó Sándor rendbiz­tost sürgősen az úri utca 6 sz. házba hívták, hogy ott egy családi viszályt, mely állítólag életveszé­lyes fordulatot vesz, megakadályozzon. A rendbiztos egy társát maga mellé vévén, azonnal a kijelölt házba sietett és épen a legvégsőbb pillanatban ér­kezett, hogy a készülőben lévő gyilkos merényt megakadályozza. Hajdú Ferencz szabómester ugyan­is, ki nejével nem épen a legboldogabb családi egyetértésben élt, nem tudni mi okból nejét, kivel megelőzőleg zajos szóváltásba bocsátkozott, torkon ragadta, fojtogatni kezdte, sőt egy késsel már hom­lokát is jelentékenyen megsértette. A biztosok csak nagy erőfeszítés mellett voltak képesek a nőt a bősz férj kezei közöl kiszabadítani. A sze­gény nő a bántalmazások alatt annyira elgyengült, hogy eszméletlenül rogyott a megszabadító biztos karjai közé, a férj pedig az alkalmat felhasználva belső szobájába menekült és az ajtót magára zár­ta. A biztosok kényte­lnek voltak az ajtót telfeszí­­teni. A férj ekkor is még markába szorítva tartot­ta kését és nejére rohan, ha ebben a biztosok meg nem akadályozzák. A dühös férj azután letar­tóztatott, a nő pedig tüstént orvosi ápolásban ré­szesült. Állapota ma már nem veszélyes. — Jellasics unokaöcse. Jellasics Ede, volt helyettes udvari kanczellár e hó 16 -n meghalt Hruscina melletti jószágán, Hunban. — A sajtóvétség miatt elitélt Czap­­pel Károly, a „P. Lloyd.“ munkatársa ő felségé­hez a fogságbüntetés elengedéséért folyamodott. De folyamodványa a kívánt siker nélkül visszaér­kezett.­­ A dunaszabályozási felügyelőség, szept. 1-én a munkálatokat megkezdeti a pesti oldalon a felső (Rudolf) rakpartnak a vízvezeték felé 100 él­el fölebb leendő kiépítésére a czölö­­pözés és beton alapzat berakásához, az aldunaso­­ron pedig a tábori kórházig egy partvéd készí­téséhez. — Nyílt kérdés a nemzeti színház igaz­gatóságához. — Alólírott tisztelettel bátorkodom kérdést tenni, mi az oka, hogy mintegy öt hó­na­p előtt beadott s »A szerelemféltő“ czi­űt víg­játékomra a drámabiráló bizottmány mai napig sem adott legkisebb választ? tisztelettel marad­ván Pesten, aug. 21. 1870. B­enedek Aladár. — A főváros egészségi viszo­nyairól julius hóban Pest város ideiglenes tiszti főorvosa Hai*»«. «ez a következő kimutatást közöl : E hó időjárati viszonyai melegek valánál, ennek következtében a közegészségi állapotra atalán kedvezőleg hatottak, de az emésztőszervi bántalmak nagyobb számmal tűntek elő. A légnyomat legmagasabb ponton 750.89, legalantabb 735.40, havi közép 745.63 millimétert mutatott.. A hőmérő Cell. sz. legmagasabb 32.,, legalantabb 13.,, havi közép 22,08 fokon állott. A közegészségi állapotot illetőleg a többi gyógyintézetben és a kerületi főorvosok által közköltségen ápolt szegé­nyek közt összesen 6160 kötéset fordult elő, mely szám a múlt június havi létszámnál 348 esettel töb­bet tüntet fel, tehát némi roszabbodást mutat. Ezek közül különféle gyógyintézetben ápolt 2467 fekvő beteg közül meggyógyult 1072.43 37, meghalt 147­5.96, ápolás alatt maradt 1248.56.07%­ A kórcsoportok közül az emésztő­szervi (21.37 °/C) és a légző­szervi bántalmak (13.50%) túlnyoulóak valának. A városi polgári kórház 1. seb. osztá­lyán (dr. Kovács) 15,— 2. seb. oszt. (dr. Lumni­­czer) 8,— szemészi oszt. (dr. Siklóssy) 23,— gége­bajok oszt. (dr. Navratil) 2,— az üllői úti fiókkór­házban seb. oszt. (dr. Horváth) 18 nevezetesebb műtétet hajtatott végre. A halálozás. Vala­mennyi gyógyintézetben és a város külön részei­ben meghalt összesen 749, tehát 64-el több, mint múlt júniusban. Meghalt fi.­emű 402, nőnemű 347. — Meghalt 0 évtől 1 éves korig 360, 1—5 évig 70, 6—10 évig 14, 11—20 évig 29, 20—30 évig 55, 31—40 évig 58, 41—50 évig 60, 51 — 60 évig 51, 60—70 évig 30, 71-80 évig 11, 81—90 évig 7, 91 —100 évig 4. Meghalt a tisztesbek osztályából 84, a kereskedői és iparos oszt. 260, a munkás és szolgai osztály 405. Leggyakoribb halálokok voltak: tüdőgümő kór 112, bélburat 97, veleszült gyöngeség 49, agy­kérláb 21, szübaj 16, hagy­máz 29 elagyulás 11, bélleb 14, himlő 8, agyszél­­hüdés 10, öngyilkos volt 4 stb. Népesedés: született összesen 878, fiú 407, leány 471, törvé­nyes 607, törvénytelen 271,30,8% Eszerint ezen hóban a szaporodás 129-el haladta meg a halálo­zást. Házasságra lépett 211 pár. Orvostör­vényszéki vizsgálat 10, orvosrendőri vizs­gálat 20 esetben eszközöltetett. Bonczolat 37 eset­ben hajtatott végre. A házi állatok egészségi álla­pota ezen hóban kedvező volt. A pesti vásárokra összesen 13,653 darab szarvasmarha, juh, borjú és bárány hajtatott. A vaspályán Pestre érkezett: 1259 d. szarvasmarha és 26.124 d. sertés. A vas­pályán Pestről elszállittatott 685 d. szarvasm. és 6955 d. sertés. BéCS aug. 21. (Zárlat.) Mag. földteherm. 82. — Salgó­­tarj. 120.— Magy. bit. 115.50. Magy. zálog 1­8910 Erdélyi 176. — Magy. kel. vasp. 89.—­ Magy. sorsj. 10175. Tisza, vasp. 252.— Magy. vas. köles. 110.30 Aug.-magy. 90.50 Fr.-magy. 92.—. Alföld 182.—. Magy. ész.-kel. vasp. 164.50. Kel. va.p. elsöbbs. 87.10. Porosz p. ut. 181.—. Magy. görh­es. —. —. Magy. földhit. 140.25. Berlin aug. 21. Búza jul.76.50 aug. 71 75. őszre 70.50 Bozs aug. ,50.— aug. 50,*/« Őszre 501/«­ Zab aug. 43 50 aug. 42 50­ Olaj aug. 28,25 aug. 27.75 Őszre 27.50 Szesz aug. 18 Oir aug. 17 27. sept. 17.24. ősz 1711. Boroszló aug. 21. Búza 95, rozs 64 zab 33, olaj 131/« szesz 17 50, 17 50, 1750, Newyork. aug. 16 Li­zt 5'­0. Bécs aug. 21. (Esti zárlat.) Hit részv. 291.30.—.Északi vsp. 215.75 Államvasp. 422 60. Lombard 18130. 1860— 102.—. 1864-ki 140. — . Magy. O­iss. — Napoleon 965 — Magy. hitelv. 115 25 Galicziai 253. — . Ang.-osztr. 258.20 Pirosztr. 120-70 Tramway 212.75.— Gömöri zálog). 140.25 Bécs ang. 2*. (Elötözsde.­ Hit részv. 2913 —. Esz. vas pálya 215.25. Allamv. 422—— Lombard 18140 1860-ki 102.07 1864-ki 139 —. Magy. díjv. 38­9. Napoleon 965. Magy. bit. 114.80 — .Galicziai 252®/4. Anglo osztr. 25775. Pr.-oszt 120.— Tr­amway 212.25—. Uniob 1 — .. Berlin aug.21. Gmlíczírt 1()4 50. — Lombard 99,. Nemzet bölcs. 58.75 1864-ki 85.75. Bécs 82.V* Romániai 42.25 Cseh nyug 105.10 Állam. 233.50 Metall 49. — . Hitels. 100.50 1864-ki 78 50 Hitelt 161.—. Lombard 99-V.­ Győri 82 75 A­ms­­er­­lám. aug 20. Búza változatlan Frankfurt aug 20. (.Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 95.*/». Amerikai 1882 re 96.75. 1854-ki 1864-ki 136.50. —.— Lombard 172. Évjáratl —. —. Osztr. bankrészv. 735.— Osztr. hitelr. 273 .75 Osztr. államv. részv. 407 50. 1860-ki 86®/« Ferencz-J.­va»p. 196.—. Galicziai 239.25. Évjár. ezüst—.— Györ­grátz 79.25. Utótőzsde 94. TÁVIRATOK. Bécs, aug. 21. (Az Ellenőr távirata.) Halil bey helybeli török követ pasa rangra emel­tetett. Zágráb, aug. 21. (Az Ellenőr távirata.) Az itteni tanárgyű­lés alkalmából a Starcenic párt tün­tetést akar rendezni az unió ellen. BéCS, aug. 21. (Az Ellenőr távirata.) Ő fel­sége holnap reggel Schönbrunnba jő, mi­által az állítólagos gasteini bucsuösszejövetelről szállongó hírek teljesen megczáfoltatnak. Páris, aug. 21. (Az Ellenőr távirata.) Napo­leon Chislehurstban az „Avenir Nat.“ szerint név­napjára a walesi hgtől, az orosz czártól, az osztr. császártól, a portugál és svéd királyoktól, a hol­landi királynétól s Hohenzollern-Sigmaringen her­­czegtől kapott üdvözlő táviratokat. — Hamilton hgné pedig meglátogatta az excsászárt. Stettin, aug. 21. (Az Ellenőr távirata.) A körülfekvő községekben mindenütt kitört a jár­vány. Bécs, aug. 21. (Az Ellenőr távirata.) Giskra a Presse szerint kijelentette ma a helybeli központi bizottság előtt, hogy a belvárosban követjelöltül óhajt fellépni. — Gráczból távirják, miszerint a tegnapi munkásgyűlést Voitsbergben feloszlatták. BéCS, aug. 21. Ascheffenburgnál teg­nap vasúti összeütközés történt, melynél Szapáry Béla gróf meghalt. — Lónyainak, ki ugyanazon vonattal utazott, semmi baja nem történt. Déva, aug. 21. Szlávy miniszter a déli vonat­tal ide érkezett s Barcsay főispán által fogadtatott. Innen Petrozsénybe rándúl, s aztán 23 án V. Hu­­nyadon keresztül ismét ide tér vissza. Bécs, aug. 21. Ő felsége az „Oest. Corr.“ s érint holnap reggel Ischlből ide érkezik. Beust ma Ischlben időz s holnap este szintén ide jő. Berlin, aug. 21. A görög király ma Pétervár­­ról ide érkezett s megállapodás nélkül a Frank­furt mellett fekvő Rumpenheimba utazott. Nápoly, aug. 21. A nemzetközi munkásegy­let bizottságát a rendőrség egy harmotozás alkal­mával feloszlatta. Aschaffenburg, aug. 21. Tegnap délután Frohn­hofen mellett nagy vasúti szerencsétlenség történt, a­midőn több elkapcsolódott vagyon- és vissza­rántott személyszállító vagyon a személyvonattal összeütközött, Szapáry Béla gróf Magyarországból s egy orosz meghalt, hét utas megsebesült. Páris, aug. 21. A prolongationális bizottság tárgyalásai békésebb hangulatot öltöttek; a nyil­vános tárgyalások csak szombaton avagy hétfőn kezdődnek. — A megszállás megszüntetése végett folyvást tartanak az alkudozások s közeli békés megoldást helyeznek kilátásba. Páris, aug. 21. Algíri hírek után az ottani felkelés közelebbi elnyomása várható. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle az értéküzletről. Pest, aug. 21. A lefolyt héten a forgalom a bankpapírokban volt legélénkebb s ezek közt el­ső helyen áll a frankó-magyar bank. A mi a rész­leteket illeti, a következőkben foglalhatjuk össze : Pesti börze­ és gabnacsarnok. P­e­s­t, aug. 21. Értékű siet. Élénk keletnek örvendettek a biztosítási és bankpapírok ■ a pesti közúti vapálya, ellenben az ip.-b­é fé­kek nagyon gyenge üzletet csináltak. A déli börzén a magy. sorsj. 101.75 keltek el, Pannonia-viszontbiztositó 385-el, Hunnia 158-al, Haza 112 vel. Bankok közül kivá­lóan kedvelt a m. bitér 116 50,­r.-magy 92.50 ang­o-magyar 92, pesti népbank 48. Pesti közúti vaspálya 291—295-ig szetzett. V­a­s­u­t­a­k szilárdak. Drasch­e-féle téglaégető kedvelt, 113. G­s­c­h­w­i­n­d-féle szeszgyár 193. Valuták nem változtak. Arany 5­77. Az esti tőzsdén osztr. hitel 292.20 —40, franco-m. 92.25, magy. hitel. 115­76-el köttetett. G a b n­aü­zlet. Búzában a kínálat folyt-n cse­­kály s a kereslet la­gyfinga-áremelkedés 5—10 kr. Aa össae» ____— -.«.t» majd minden na­. _ A-C-CAJiuftf* 'taTőfordul, igy legközelebb a magyar kor­mánnyal lépett alkudozásba a zsilvölgyi vasbányákat illetőleg. Összeköttetés­ban áll ezzel az üzlettel gr. Lónyai közös pénz­­ü­gyminiszer is, kinek birtokában köztudomásúlag tetemes vasbánya van. A franco-magyar bank árfolyama 87.15 ről 92.25-re, magyar hitelintézet 111.25-ről 115 re, anglo-magyar 89 ről 90.50-re, magyar földhitelintézet 137-ről 14'­-re emel­kedett. A takarékpénztárak közül csak a pest-bu­dai említésre méltó, mely tőkebefektetésekre meglehetősen keresett volt; ellenben a többi takarékpénztárnál nyglyon lanyhán ment az üzlet : a pesti 3460-ról visszaesett 3440 re külvárosi 70 re, új­pesti 43-ra. Malompapírban nagy volt a kinál­tt, csekély és kereslet. Ezen körülményt első­sorban a lisztüzlet pan­gásának lehet tulajdonítani. Concordia 420-ról 400 ra, Király­malom 350 ről 230-ra, Victoria 173-ról 165-re, Pannónia 845-ről 840 -re ment vissza. Bizt. részvényeknél kedvező hangulat mutat­kozott szilárd árfolyamok mellett, főleg a Pannónia viszonb. társaságnál. Haza 114-ig emelkedett ■ lile) záródott. Ujab­b magy. vasutak mind itt mind Bécsben élé­nk keresletben részesültek és számos spekulálóra ny­ú­jtottak al­kalmat, miért is a■ árfolyamok lényegesen eme­l­dtek , igy a* alföld-fiumei 171-ről 175-re, a barcs-pécsi 175 ről 179 re, az északit­ 160 ról 164-re, a keleti 87 50-ről 87 90, erdélyi 173 ról 177 50-re. Pesti közúti vaspálya az utóbbi napokban gyors emelkedést tüntettet fel s 277-ről 290 re jutottak s egy bank több száz darabot vett ezen papírt ki. Hir szerint e vasút papirai szept. 1­étől kezdve a bécsi börzén is hiva­talosan fognak jelöltetni, mihez képest még további áremel­kedésre vaan kilátás. A budai közúti ellenben nem akart vevőkre s 104-ről 100-ra esőkként Sörfőzdék közül a kőbányiaknál nagy volt a kí­nálat s 592-r­ől 580-ra estek, míg a Király sörfőzde 81-en maradt. Szeszfinom a múlt héten alig mutattak fel valami üzletet, az újpestiek ugyan 230-an kerestettek, ily árak mellett azonban vevők nem akadtak. A Gschwindtféle szeszgyár az utólzó napokban igen keresett volt s 190—193 írttal fizet­tetett. Gőzh. részvények folyvást lanyhák, magv. Lloyd 70 ről 65 re esett vissza ; az orsz. gőzhajótársaság 42-vel és 41 50-vel fizettettek. Egyéb értékek közül forgalomba jöttek : Drasebe féle téglaégető 107—110-el, Schlick-féle vasöntöde 138-139-el, salgó-tarjáni kőszénbánya 120-al. — A lótenyésztési pályamunkák ügyében la­punk tegnapelőtti számában köz­ölt inter­pellációra vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilá­gosítást kaptuk : Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának aug. 20 -i számában egy felszólamlás foglaltatik, melyben a lótenyésztési pályamunkák feletti bírálat közzétételét sürgeti. E tárgyban van szerencsém az illető tudakozó pályázókat értesíteni, miszerint a három bíráló terjedelmes jelentései már össze­állítás alatt vannak s az eredmény legközelebb közzé fog tétetni. Az osztály­főnök távollétében Máday Isid­or a földmiv. stb. ministeriumban a földmivel. oszt. titkára. Vegyes — A földművelési ipar és kereskedelmi minisz­térium köv. közrende­letet intézett a gazdasági egyletekhez. Tudva van az egyesület előtt, misze­rint a ménesbirtokoknak átvétele folytán a hajdan gr. Csáky és Almásy családok birtokában volt ma ■ gyar gulyák a magyar kir. álladalom tulajdonába jöttek át. Az említett gulyák kezelésének miniszté­riumom ügykörébe tett átvétekor azoknak az orszá­g as szarvasmarhatenyésztés érdekében leendő fel­­használását tűzvén ki czélul, ez idő szerint azon helyzetben vagyok, hogy a tenyésztő közönségnek a f. évi szept. 3-án Kisbéren és ugyan e hó 12 én Mezőhegyesen tartandó árverésen összes­en 45 fiatal bikát és 59 felnövekedett üszőt állíthatok ren­delkezésére. Az árverések hirdetését az elter­jedtebb hazai lapok mellett közöltetvén, oly megjegyzéssel kívánom arra az egyesület becses figyelmét fel­hívni, miszerint az esetben, ha az egyesület az egy­let területének tenyésztése előmozdításéért, vagy a működési terület valamely községe, közösen hasz­nálandó tenyészállatul az árverésre kerülő példányok­ból venni szándékoznék — hajlandó leszek a vé­telárnak három részletbeni fizetését oly formán el­fogadni, hogy annak o­da azonnal, %-a 1872. oct. i-én, utólsó­­/3a pedig 1873. oct. 1-én leend a mező­hegyesi gazdasági pénztárnak megtérítendő. Az említett kedvezményben való részesüléshez megkivántató: 1-ér a gazdasági egylet — ille­tőleg — hogy az árverésre küldött megbízott ott a vétel eszközlésére és a gazdasági egylet nevé­ben kiállítandó kötelezvény aláírására szóló s az egyleti elnök és jegyző aláírásával ellátott megha­talmazást mutasson be. 2-or. Az egyes községekre nézve, hogy azok küldöttje a gazdasági egyletnek az iránt ajánlatát, hogy az illető község a ked­vezményre érdemes, továbbá a helység elöljárósága aláírásával s a községi ppc­éttel ellátott s törvé­nyes bizonyság által igazolt meghatalmazást bír­jon, melyben a vételre úgy, mint a kötelező kiál­lítására is (az elöljáróság jótállása kikötésével) megbizatott. Legyen szives az egyesület ez irá­nyú elhatározásomról az illető községeket értesí­tem. Kert Pesten, 1870. aug. 8. — Az alföl­d-f­iumei vasút nagyvárad­­eszéki részének állomásairól a cs. k. szabadalma­zott déli vaspálya. Zágráb Barcs, Bruck M. m., Károlyváros, Grácz, Kanizsa, Klagenfurt (déli pá­lyaudvar), Kottori, Laibach (déli pályaudvar), Le­oben (déli pályaudvar), Marburg, Sopron, Trieszt, Villach (déli pályaudvar), állomásaira Villányon át 1871. évi augusztus 20-tól kezdve mindennemű ga­bona, hü­velyesek, gabonaőrlemények és olajvete­­ményekre nézve egy külön díjszabályzat mérsékelt díjtételekkel lépene életbe. Ezen díjszabály a két nevezett vaspálya illető állomásain, s a mohács­­pécsi, a pécs barcsi, az alföld-fiuméi s a déli vas­pályatársaság központi hivatalainál ingyen meg­szerezhető. — Triest és Bombay közt a gőzhajók járása mindinkább fontosságot nyer s kivált Indiából vissza a Lloydgőzösök mindig bőven kapnak ra­kományt. Egy közelebb megjelent kimutatás sze­rint azon 380,000 bál gyapotból, mely a suezi csatornán hozatott be Európába, 80,000 bál Tri­­estnek vette útját s igy Bombayból visszafelé maga a gyapothavonkint két hajónak biztosit rakományt. Csak a mi kereskedőink is mozognának, hogy Triesztből ne mennének a hajók üresen In­diába.­­ A hód­mezői­ vásárhelyi gabnacsarnok pár nap előtt rendes közgyűlést tartott, melyen a tőzsde­választmány következőleg alakult meg: Elnök: Antonovics Tivadar, igazgatók: Weisz Károly és Khon Emanuel. Választmányi tagok: Lukács Fe­rencz, Konstantin Péter, Blau Jakab, Klein Sala­mon, Weisz Manó, dr. Czukor Ignácz, Bartha Sán­dor, Böhm Jakab, Spitzer Herman, Dobossy Lajos, Ausch Mór, Beck Károly.

Next