Ellenőr, 1871. november (3. évfolyam, 390-414. szám)

1871-11-01 / 390. szám

nak elkészítése s a kisorsolás elrendelése végett. A közgyűlés Mátyus Arisztid indítványa el­lenére meghagyja a régi bizottmányt, melynek tagjai Haris Sándor, Balassa István és Seregi Józsa. Külkey Vilmos, a megvesztegetési perből is­mert fenyítőtörvényszéki alügyész, ki a vád alól fölmentetett, folyamodványt nyújtott be a végett, hogy régi állásába visszahelyeztessék. A folya­modvány áttétetik a tanácshoz. A törvénykezés által elfoglalva tartott helyi­ségek iránti szerződéseknek a kormányra leendő átruházásában tett bizottmányi jelentés fölolvasása után a város a szerződésekből fedezetlen maradt ,2500 frt fizetését elválalta. A múlt ülésben oly tüzetesen tárgyalt mol­nár , a fa­­­r­e ma ismét szőnyegre került. Az ezen ügy tanulmányozására kiküldött bizottság melegen nyilatkozik a szegény monárok mellett, kiket a kormány tulajdonjoguktól akar megfosztani. A közgyűlés ennélfogva feliratot intéz a kormányhoz a molnárok érdekében. Az összekötő vasúti vonalak meg­bírálására kiküldött bizottság határozottan a belső vonal mellett nyilatkozik, mert csak ez felel meg a forgalomnak, a kereskedelmi érdekeknek. A kül­ső vonalnak eredménye az lenne, hogy a keres­kedelem Pestről leszorulna Promontorra. A belső vonal fölállítása országos érdekű. Maga az össze­kötő vasút nem elég , minden áron szükséges a közraktárak létesítése. Ezeket pedig a Pest felőli Dunaparton tartja létesíthetőnek. A bizottmány azt hiszi, hogy a város közönsége az összekötő vasút számára szükséges területet a tulajdonában­­­vő telkekből kész kihasítani. A bizottmánynak ezen jelentése átkü­ldetett a budapesti iparkamrának. Az iparkamara szintén nagy súlyt fektet az összekötő vonalaknak a köz­raktárakkal­ összekapcsolására. Vécsey azon veszélyre figyelmezteti a köz­gyűlést, hogy magas körökben arról gondolkoznak, hogy a közraktárak a budai oldalon építessenek. Mások pláne Csepel szigetére kívánják helyezni. Hangsúlyozza a személyindóháznak belőbb hoza­talát. Széher Mihály azon pályaudvarra reflektál, mely a városban lenne építendő. Az osztrák ál­lamvaspályára utal, mely a város egyik részét a másiktól elválasztja. A pályaudvarok hivatásuknál fogva nem a város közepébe valók. A Rókus kórháztól egy pár száz lépésnyi is építeni indóh­á­­zat, annyit tesz, mint a polgárok nyugalmát, ké­nyelmét megzavarni. Grün kifejti, hogy ez az indóház nem olyan lesz, mint az osztr­ államvaspályáé. Ez egy csinos épület lesz. A vonatok pedig nem csinálnak olyan robajt, melyet kiállhatatlannak lehetne mondani. Csengey azt sürgeti, hogy a vonalak ne a földszinén építessenek. Királyi sohasem egyezne bele, hogy a Rókus kórház mellett legyen indóház. A polgároknak nemcsak nyugalma, hanem biztonsága is veszé­lyeztetik. (közbekiáltások : Hogyan ?) A mozdo­nyok szikrákat hánynak s felgyújtják a józsefvá­rosi rozzant házakat. (Ellenmondás.) A bizottmány véleményét pártolják Sztupa és Burján. Fabinyi Széhert pártolja. Vécsey újólag a bizottság nézete mellett nyilatkozik. Kibeszélvén magukat a szónokok, szavazásra kerül a dolog. Az összekötő vonalak közül egy­­hangúlag a belső fogadtatott el. Nagy többség nyilatkozott a sertéskereskedő utcza sarkán építen­dő belső indóház mellett is. A fővárosi közmunkák tanácsa feliratot inté­zett a kormányhoz a Buda­pesten építendő új házak adómentessége tárgyában. Ezen át­iratot átküldötte Pest városának is. Miután a pénz­ügyi és középítészeti bizottságok megtették az át­iratra megjegyzéseiket, a tanács szintén reflectál reá. Királyi Pál azt kívánja, hogy a városrészek közt ne tétessék különbség, hanem mondja ki a közgyűlés: mindazon házakra nézve, melyekre a közmunkatanács az egész államadótól való mentes­séget kimondta 10—15 évre, a város a községi adó felét 20, 25, illetőleg 30 évre elengedi. Ger­­lóczy sürgeti, hogy az adómentesség csak a népe­sebb helyekre mondassák ki. Simon Florent királyi indítványát világos szerkezete és általánosságánál fogva fogadja el. Havas „egész lelkéből“ pártolja Ki­rályi indítványát. Széher odamegy vissza, a­hon­nan Gerlóczy kiindult. Kétségtelen, hogy a köz­munkatanács átiratának átküldése óta sok történt. Az történt januáriusban, most vagyunk od­. végén. Jun.-ban született meg a körúti törvény. Csengey azt indítványozza, hogy ezen ügy iránt kérdeztessék meg újabban a közmunkatanács. Átalánosságban adóelengedést nem szabad eszkö­­ölni. Ha a közmunkatanács ezen kérdésben tör­vényjavaslatot szándékozik készíteni, tudassa azt a várossal. Ekkor lehet csak bővebb megfontolás után határozni. Tavaszi is elismeri, hogy a kérdés nem érett, ezért vissza kell küldeni az építészeti bizottsághoz. Szontagh Kálmán hasonló értelem­ben szól. Grün is szólni akar, de Gyöngyössy el­nök kijelenti, hogy nincsenek 40-en. E röpke szó­ra mindenik még ülő képviselő fölugrál helyé­ről s torong kifelé. Történt pedig ez 7 órakor. A hivatalos lapból. A közoktatási miniszter Hoff­mann Sándor vallás és közoktatási miniszteri fogalmazót csákovai uradalmi erdömesterré, Hirsch István vallás- és közoktatási miniszteri számvevőségi számtisztet pedig minisz­teri fogalmazóvá nevezte ki. A pénzügyminiszter a baáni adóhivatalhoz C­s­a­b­k­e Emilt pénztárnokká, C­s­u­t­h­y Zsigmondot pedig ellenőr­ré, Tarkőy Antal III-ad oszt. tisztet a m. kir. központi állampénztárnál II-ad oszt. tisztté, és Hej­duk Gyula pénztári gyakornokot ugyanott III-ad oszt. tisztté nevezte ki. A kereskedelmi minisztérium Fe­st Kálmán fogalma­zó-gyakornokot a fiumei kir. tengerészeti hatósághoz segéde fogalmazóvá nevezte ki. Li­­­p­­­ómegyébe kebelezett V­a­z­s­e­c­z községe enge­délyt nyert, hogy évenkint négy, és pedig január hó 14-én ápril hó 5-én, június hó 28-án és September hó 24-én or­szágos vásárt tarthasson. Pest megyébe kebelezett Ácsa község engedélyt nyert, hogy évenkint april hó 15-én és oktober hó 29-én országos­, azonkívül hetenkint pénteken heti­ vásárt tart­hasson. Turkeve városának megengedtetett, hogy országos vásárait 1872-ik évtől fogva az eddigi határnapoktól eltérő leg jövőben mindig február 9-én, május 14-én, September 20 és decz. 6-án tarthassa meg. Folyó évi nov. hó 1-én vasmegyebeli Pinka­mr­­nd­­szenten postahivatal lép életbe, mely levél és kocsipostai szállítmányok továbbítására a körmendi és német­újvári pos­tahivatal közt naponkint egyszer közlekedő kocsiküldöncz­­posta járat által fog összekötve lenni. Folyó évi november hó 1-én esztergommegyei E­s­z­­tergomBajna helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsipostai szolgálattal foglalkozand és ö­s­­szeköttetésben lesz az Esztergom Bajna és Nyerges-Újfalu közt közlekedő gyalogpostajáratok útján. E postahivatal kéz­besítési körét következő helységek és puszták képezik : Észt­- Epöly, Észt - Bajna, Nagy-Sáp, Sári-Sáp, Őri-Sáp községek, és Annavölgy, Domonkos, Maróth, Sáros és Sá­tor­kő puszták , továbbá Komárom megyebeli Gyarmat, Gyer­­mely, Herég, Tarjány és Szomor községek és Szomridor puszta. — A chicagói tűzvész által káro­su­­­lak fölsegélésére vettük a következő ada­kozásokat: Aranyossy Kálmán ügyvéd ... 2 frt. Egy joghallgató Pécsről . . . . 2 frt. Boda Márton ...............................2 frt. Hírek. Pest, oct. 31. — Halottak napjának előestéjét min­dig ünneppé teszi a fővárosban a kegyelet és a szokás, mely a kegyeletesek csoportja körül kiván­csi tömegeket alkot. Néhány nap óta már minde­nütt sirkoszorukat árulnak, s hordoznak haza és a temetőbe, hogy a sirokat a megemlékezés virágai ékesítsék. Ilyenkor — ha az idő kedvez, — ezrek tolulnak végig a kerepesi utón a temetőbe, mely­nek méla komorságát, zaj és élénkség váltja föl. A fővárosban e nap mindenkinek van halottja, s ez teszi oly nagymérvűvé a temető-látogatást. A családok elhunytjai közt pihennek az ország ha­lottjai, a költészet, a művészet, a nyilvános élet fényes szellemeinek porai. A kerepesúti temető­ben holnap délután nem csak a családi gyász, de a nemzeti kegyelet is fölkeresi a sirbantokat. A temető­látogatás rendje érdekében a városkapitány­ság szabályrendeletet tesz közé, melyet szükséges­nek tartunk a fővárosi közönség figyelmébe aján­lani : 1-sz­ör. A gyalogmenők részére a térnn­tő­be bemenetelre a kápolna előtti első és a harma­dik, a kimenetelre pedig a második és harmadik kapu, úgy a görög vallásnak sírboltjai mellett nyitott kijárás jelöltetik ki. 2 szer. A magánhintók, bér és társaskocsikból a kiszállás az 1-ső s a beszál­lás a temető középső vagyis 2-ik kapuja előtt törté­nik. 3-szor. Mindenszentek napján déli 12 órától fogva, a halottas kocsikat kivéve, semminemű kocsi a teme­tőbe be nem hajthat. 4 szer. A hintók és bérkocsi a temető középső kapuja átellenében az úgynevezett marhahajtási utón állomásoznak. 5-ször. A tár­saskocsik a temetői utón egy sorban állíttatnak fel, s ezekre nézve utasok fölvétele, a középső te­­m­etőkapu előtt akkér történik, hogy itt egyszerre csak három társaskocsi ál­hat meg, s vehet fel utasokat. 6-szor. Valamennyi jármű kifelé a teme­tőhöz csak a kerepesi utón hajthat, a behajtás egyedül csak a kőbányai vámháznál, a józsefvárosi templom mellett, a stáczió utczán át s. u. t. törté­nik. 7-szer. A bábsütők, koszorú- és virágárusok számára az árulási hely a temető második részén, a temetői felügyelőség által fog kijelöltetni. 8-szor. Étczikkek vagy italárusi állványok f­elállítása ma­gában a temetőben meg nem engedtetik, hamm az ilynemű árusok a temető­l­ső kapuja irányában a marhahajtási úton állomásoznak. 9-szer. A külső temetőúton semmiféle árulás nem tüzetik. Tekin­tettel az ájtatosság ünnepélyességére, értesittet­ik a t. ez. közönség, hogy a kápolna harang kon­­gása esti órakor távozási jelül szolgáland. A temető este 9 órakor el fog záratni. — Az ellenzék Vas megye keme­­nesi kerületében már szervezkedett. Elnökévé Ko­­czor Dánielt, alelnökké Kardos Mihályt és Vidos Mártont, jegyzőkké Slorvát Károlyt és Trestyán­­szky Jánost választotta. — Öngyilkosság. Öffner János legfőbb itélőszéki biró ez éjjel felakasztotta magát lakásán. A csöngettyű zsinórt tépte le s azzal akasztotta fel magát Wertheim-féle szekrénye sarkára, úgy hogy guggoló helyzetben érte el a halál. Szorgalmas ember volt, a­mi onnan is kitűnik, hogy önerejé­ből küzdötte fel magát díszes hivatali állására. Utóbbi időben igen komornak látta mindenki. Azt hiszik, belső betegsége­­osztotta meg az életkedv­től, mely 58 éves korában ragadta el. Ma reggel szolgái nem tudván mire vélni, hogy Offner oly­­sohá nem nyitja föl az ajtót, holott máskor 7 órakor már fölkelt, rátörték az ajtót, de akkor már meg­dermedve találták. Családot nem hagyott maga után. — Szombathelyről távírják lapunk­nak. A vasmegyei rumi kerületben a jobboldal erkölcstelen itatásokat és vesztegetéseket visz vég­be. A jobboldali szolgabirák és Tulok képviselő­­jelölt maga jár korteskedni. Az utóbbit Pereszteg­­ről kizavarták.­­ A magyar történelmi társulat nov. 2-án, csütörtökön délután 5 órakor ülést tart a Kisfaludy-teremben. Ez alkalommal a zemplén­­iugi kirándulásban részt vett levéltárt buvárló bi­zottság is jelentést tesz. — Iskola ügy. Örömmel értesülünk, hogy az óbudai városi vagyis közös iskolaszék daczára a sok és folytonos küzdelmeknek, polgári tanodá­ját a folyó tanévre egy osztálylyal szaporította, és egy 500, esetlegesen 600 frt évi fizetéssel egybe­kötött s­e­g­é­d­t­a­n­á­r­i állomásra pályá­zatot is hirdetett. A pályázati kérvények a városi iskolaszékhez czímezve, i. é. november hó 2-án délelőtt 12 óráig fogadtatnak el­­ Budán az országúton 432. sz. alatt a polgári tanoda épüle­tében lakó tanár által. E sietség onnan van, mert az ossztályszaporitás csak tegnap határoztatott el, s megnyitása késlelhetlen szükség. — A kecskeméti iparegylet 1872. augusztus havában iparműkiállítást szándékozik rendezni. Megelőzvén e kiállítás a bécsi világkiál­lítást, egyszersmind arra is szolgálhat, hogy a na­gyobb becseset bíró tárgyak már ez alkalommal a Bécsbe küldés czéljából kiszemeltessenek. Az ipar­egylet legutóbb tartott közgyűlésén Katona Zsigm­ond igazgató benyújtott tervezete egyhangú helyesléssel fogadtatván, a tervezet a­mennyiben egy nagyobb mérvű iparműkiállítás rendezését czé­­lozza az országos segély kieszközlése végett a ke­­resk. minisztériumhoz küldöttségileg felterjesztetni határoztatok. Az egylet­ kész maga is áldozatokat hozni, de oly tetemes költséget, mint az ügy fon­­tosságához, főleg a jutalmak osztásához megki­­tüntatik, orsz. segély nélkül valóban nem is vi­selhet, s azt kétségkívül meg is fogja nyerni. — Uj neme­s. A hivatalos lap mai száma je­lenti, hogy Perger Ignácz, pestvárosi képviselő a közügyek előmozdítása körül szerzett érdemei el­ismeréséül utódaival együtt magyar nemességet nyert. Perger egyike volt a legelső polgároknak. Kár, hogy most már kivált az egyszerű polgári koszorúból. — A v­al­l­á­s- és közoktat­ás­i minis­z­­t­er Pest szab. kir. város közönségének azon in­tézkedését, mely szerint a József-külárosban al­­reáltanodát állított fel, helybenhagyólag tudomásul vette, s ezen alreáltanodát nyilvánossági joggal ruházta fel.­­ A debreczeni sz­in­ügy-egylet va­sárnap tartotta számadó és tisztújító közgyűlését. A múlt szinidény számadásai felolvastatván, Varga Lajos számadásvizsgáló bizottsági tag élőszóval mondotta el, hogy a múlt szinidény alatt szinte 5000 írttal volt több a színház bevétele, mint az az előtti szinidény alatt, pedig a helyek ára kö­rül nem igen történt emelés.­­ A kiadás is ter­mészetesen több volt, minthogy az egyes tagok fizetése emelkedett. A számadások felolvasása után a tisztújítás hajtatott véghez, és közfelkiáltással megválasztattak : a korábbi elnök, jegyző s pénz­­tárnok és pedig Kovács Lajos polgármester el­nökké, Tüdős J. jegyzővé, Vecsey Viktor pénz­­tárnokká. — Katonai ös­ztö­n­dij­ak. A pénzügymi­niszter a pénzügy-igazgatóságokhoz körrendeletet intézett a katonai növeldék ösztöndija ügyében. A rendelet ezeket mondja: A katonai növeldék egész vagy fél ösztöndijainak el­nyeréséért folyamodók térítvényei, melyeket szüleik vagy gyámjaik hozzájárulása mellett, arra nézve kiállítani kötele­sek, hogy a három évi sorhadi szolgálaton kívül még egy fél-, esetleg egész évi sorhadi szolgálatban maradandnak, mi­vel ezen térítvények magánjogi kötelezettséget nem tartal­maznak, — a pén­zügyi törvény- és szabálygyűjtemén­y 14-1k füzetének 1-16 §-ában foglalt elveknél fogva illetékmente­sek, és csak, ha illetékköteles beadványhoz, vagy jegyző­­könyvhöz csatoltatnak, esnek a mellékletekre szabott bélyeg­illeték alá; ezen térítvényekre vezetett névaláírási hitelesí­tések azonban illetékmentességben nem részesülnek. — Adott szó és Gschäft. A napok­ban olvastuk, hogy az egyik Saphir a pesti lapok kíméletlen föllépése ellenében tekintélyesebb né­met lapjaink egyikének szerkesztőjétől kért párt­fogást s e szerkesztő nemcsak pártfogását megta­gadta, de határozottan ki is jelentette, hogy lap­jában még hirdetést sem fogad el többé a pesti német szemét-hirlapoktól. És ime ugyane nagy német lapban ma e szemét hirlapok legszemetebb­­jének, Singer Styxének terjedelmes­ előfizetési fel­hívását olvastuk. — Hrah­­ Gschäft is Gschäft! — Segélyzés Veszprém megyei Öcs hely­ségben folyó évi September 21-én kiütött s 200,000 frtnyi kárt okozó tűzvész által végsőségre jutott legszegényebb lakosok segedelmezésére a m. kir. belügyminiszter által a költségvetés erre szánt ro­vatából 500 frt segély utalványoztatván, az meg­felelő felhasználás végett Veszprém megye törvény­­hatóságának rendelkezése alá bocsáttatott. — Jó­kain­ét a nemzeti színház igazgatója fölkérte, nem lenne-e hajlandó a tél folytán né­hány nagyobb szerepében a nemzeti színpadon föllépni? A szinháztól három év óta elvonult mű- vésznő teljes készségét jelenté ki a felhívásnak eleget tenni s igy alkalmunk lesz rég nélkülözött művészi játékát néhány este újra élvezni­. A honvédelmi minisztérium a következőket adja tudtul az érdekelt feleknek. Azon vállalkozók, kik a honvéd zászlóaljaktól számfeletti lovakat saját használatukra átvettek, s azokat többé nem alkalmazzák, az illető honvéd­­parancsnokságnak, melytől átvétettek, ismét visz­­szaadhatják azon feltétel alatt, de az illető fél írásban nyilatkozik, hogy ő azon lovat saját jó­akaratából szolgáltatja vissza , mely nyilatkozatok az egyes parancsnokságok által megtartandók. — T ü­z. Ma délben a dohány utczában a Kölber féle­ ház tőszomszédságában levő 14. számú földszinti ház, mely egy lakatos tulajdona, kigyult, gyorsan lángokba borult, s a tető egészen leégett. A tűzoltókat ezúttal buzgóságukon kivül igen kitü­­nő, uj fecskendők is támogatták.­­ Kegyeletes ünnepély volt tegnapelőtt Nyéken. Néh. Balassa Antal tetemeit helyezték át uj sirba, melyet díszes emlékkővel fognak jelölni. A pápai és sárospataki ref. főiskolák, melyekről Balassa igen bőkezűen gondoskodott végrendele­tében, kü­löttségileg voltak képviselve az ünne­pélyen. A sir fenhantolása előtt Antal Gábor, pá­pai bölcsészeti tanár tartott beszédet. — A pesti jótékony nőegylet a f. é. oct. 22-től nov. 18ig terjedő négy hétre se­gélyre méltó háziszegények közti kiosztásra össze­sen 2212 ft 70 kit utalványozott. A nőegylet fel­kéri mindazon emberbarátokat, kik a hideg téli időszak alatt a főváros szegényeit természeti ado­mányokkal, u. m. meleg ruha, tüzelőfa, kőszén, élelmi­szerekkel stb segíteni hajlandók lennének, miszerint ebbeli adományaikat Kochmeister Karo­lina nőegyleti választmányi taghoz (3 korona-utcza 22. sz. a.) beküldeni szíveskedjenek.­­ A képzőművészeti társulat debreczeni tárlatát 117- en látogatták s 22 en íratták be ma­gukat tagokul. Elkelt két festmény 500 frtért. Az összes bevétel 1090 frt 40 kr. Mind az aradi, a­ váradi és debreceni tárlat eredménye buzdításul szolgálhat a társulatnak, hogy minél több helyen igyekezzék ily módon figyelmet és érdekeltséget kelteni a magyar képzőművészet ügye iránt.­­ A katonák szolgálaton kívüli fegyverviselésének mindig vannak véres következményei, így vasárnap este Barton Ferencz, asztalos fél 7 óra tájban egy pálinkamérésbe for­dult be az üllői utón. Itt egy tüzérközvitézzel ta­lálkozott, ki minden indok nélkül a békés polgár­ba belekötött és midőn ez visszautasitólag felelt volna, kardját előrántotta és Bartont fején jelen­tékenyen megsértette úgy, hogy a Rókuskórházba kellett szállíttatni. A katona letartóztatott és a katonai őrjáratnak átadatott, de még mi nem érte­sültünk, egy esetben sem oly megtorlásról, mely a katonák kedvét elvehetné az ily hőstettektől. — A jótékony női bazár jövedelmét most küldöté szét Sztupa György pénztárnok. A szétküldésben a kormánytól nyert kimutatáshoz alk­almazkodtak. Így Torontálba 13,000, Temesbe 11,000, Szat­márba pedig 8,000 frtot küldtek, mindenüvé az első alispánokhoz, kik a kiosztás részleteiről jegyzéket fognak készíteni. A levelek alá Damjanich Jánosné, Adler Antalné, Herzberg Sándorné bizottmányi tagok és a pénztárnok írták neveiket.­­ A „Themis“ czimü jogi szaklapot, an­nak kiadó-tulajdonosa a „Jogtudomány Közlöny­nyel“ egyesíté; a „Themis“ szerkesztője, dr. Sieg­­mund W. úr hozzánk küldött levélben tudatja, hogy ez egyesítés tudta és beleegyezése nélkül történvén. „Magyar Themis“ czim alatt nov. 1-jé­­től kezdve új lapot indít meg, s azt a „Themis“ volt előfizetőinek út évig díjtalanul fogja küldeni. Minthogy azonban a „Themis“ vidéki előfizetőinek névsorát nem bírja, felhívja az illetőket, hogy hozzá (Pest, Kalap­ utcza 6. sz.) forduljanak.­­ A „Hi a s n i­k“ czímű tót lap a nyitrai eseményekből kiindulva, inti a tótokat, hogy a jövő választásnál nemzeti jelöltek mellett szavazza­nak, mert csak így lehet biztosítani a rendet és békét.­­ A fiumei pályaudvar kiépítésére vonatkozó ajánlati tárgyalás pár nap előtt tarta­tott. A kormány a költségvetési előirányzatot a pályaudvar kiépítésére és berendezésére 127,300 forinttal előirányozta. Ajánlatok érkeztek Cinoni Jakab-tól 124,000 frt és Jolus-tól 140000 frtra. Az 52-es bizottság elnökévé B. Lipthay Béla, alelnökévé Várady Gábor választatott. A többi bizottságok következőleg alakul­tak meg. A jogügyi: elnök Gelléri Szabó János, tagjai Barnay Ignácz, Beliczay János, Burián Já­nos, Busbach Péter, Deutsch Samu, Forgó János, Gerlóczy K., Mattyus Aristid, Molnár Endre, gróf Szapáry Gyula, jegyző Törs Kálmán. A pénzügyi albizottság: elnök Szentkirályi Mór, tagok : Deutsch Bernát, Fáik Miksa, Jálics Kálmán, Kunewalder, Nászti, gr. Szapáry Antal, Tavaszy Endre, Wahrmann Mór, b. Wodiáner Béla, jegyző Schweiger Márton. A szinügyi albizottság: elnök­e Podma­­niczky Frigyes, tagok : gr. Almássy György, Bal­­lagi Mór, Feleki, Gyulai Pál, Jókai Mór, Mendl István, Steindl, Unger, Várady Gábor, Ybl, jegyző Millasin Vilmos. A gazdasági albizottság: elnökee: Lipthay Béla, tagok: Aczél Péter, Giczey Samu, Harkányi Fr., Hirschler, Karpelesz, Szitányi Izidor, jegyző Sebők Imre. Végre a központi albizottmány alakul az 52-es bizottság elnökéből és alelnökéből, továbbá az albizottságok elnökeiből és következőkből: Csengery Antal, Gorove István, Horvát Boldizsár, Steiger Gyula és Rákossy Jenő, mint jegyző. Az egyes albizottságok tanácskozásainak ide­je a hírlapi utón történő értesítésen kívül az illető elnökök aláírásával ellátott névre szóló meghívók­kal fog tudtára adatni a tagoknak. A népszínház bizottsága, mint már röviden ír­tuk, tegnap este tartá alakuló gyűlését a városhá­zán, a gazdasági bizottság termében. A bizottság 52 tagjának körülbelül csak fele jelent meg, mert — mint mondják — a meghívók későn kézbesí­tettek. Reméljük azonban, hogy a bizottság minden tagja igyekezni fog e fontos ügyet kitelhetőleg támogatni, és az előmunkálatokban oda­adó kész­séggel vesz részt. A tanácskozás vezetésére K. Lipthai Bélát kérték föl, ki előadta, hogy a bizottság a nép­színház megalkotása iránti lépések megtételével lé­vén megbízva, szükségesnek mutatkozik a kiviteli módozatok iránt megállapodásra jutni. E czélból a bizottság négy albizottságra lenne osztandó, u. m. jogügyire, melynek az alapszabályok kidolgozása lesz feladata, pénzügyire, mely a terv, a költség­­vetés és a szükséges tőke beszerzéséről gondos­kodik, szivügyire, mely a felállítandó intézet bel­­szervezete, iránya, ügyvezetése iránt dolgozna ki szabályokat és végre gazdaságira, mely a telek ki­jelölésére kiküldött városi bizottsággal magát érint­kezésbe téve, meghatározná a telek­­helyét és az átadási feltételeket. Ezen albizottságok közül a három utóbbi rögtön megkezdi működését, a jog­ügyi pedig akkor, mikor amazok feladataikat meg­oldották. Az egyes bizottságok egy központi albizott­ságnak terjesztik be munkálataikat, melynek fela­data lesz azokat összhangzásba hozni s az ekkér elkészült összes anyagot megvitatás végett az 52- es bizottság plénuma elé terjeszteni. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) A cseh országgyűléshez fogalmazott leirat a Benst és Andrásy által módosított szer­kezetben küldetett meg tegnap Holzgethan ellenjegyzésével Prágába. Bécs, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) Hiteles azon hir, hogy Kellersperg bízatott meg az uj kabinet szervezésével. A Holzge­than által szervezett ideiglenes minisztérium csak rövid ideig fog tartani. — Kellersperg hattrozott alkotmánypárti, mérsékelt szabad­elvű és Herbstnek személyes ellenfele. Prága, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) A „Politik“ egy dühtől tajtékzó czikket hoz Andrásy ellen, mint ki formális keresz­teshadjáratot praedikált a fejedelem előtt minden szlávok ellen; a deczemberi clique alá van vetve a pandúr-politikának; a né­metek politikai smaroczerek, kik többet gondolnak Andrásy szabadság-nyilatkozatá­val, mint a politikai becsülettel; csak foly­tassák tovább az Andrásy-kultust, de ne vádoljanak majd ismét bennünket a deák­párti politikusok, hogy mi vagyunk haláluk­nak okai. Hitelt érdemlő forrásból továbbá eme hazugságot találja fel a Politik. Deák azt tanácsolta a cseheknek, hogy ha Ausztrián még segíteni lehet, az egyedül foederativ alkotmány által történhetik; ne aggódjatok e hulla miatt; legyen gondja mindenkinek saját házára, hogy kellő időben készen le­hessen ; mi mindenkor fel fogjuk egymást találni s a magyarok nem fognak legelőbb megszaladni, mint a fehér hegynél tették. Bécs, okt. 31. Az „Oesterr. Corr.“ szerint a Lloyd-gőzhajó társasággal kötendő szerződési javaslatot illetőleg egy kölcsönös osztrák-magyar megegyezés jött létre a jövedelmi adó kérdésében s elhatároztatott, hogy az mint postai bevétel a közös pénzügyminisztériumnál fog fizettetni. Zágráb, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) A határőrvidéki erdők megvételére vonat­kozó ajánlatok tárgyalásánál a bécsi bank­egylet, Unio­bank s Marpurgó és társaiból álló consortium győzött, mint a­mely 1003 ezüst forintot ajánlott holdankint, a franco­­osztrák és társai által kínált 829 frttal szemben. Brünn, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) Hering báró az urak házának tagja s a keresked. kamara elnöke meghalt. Linz, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) Az or­szágos törvényszék a „Tagspost“ közelebb lefog­lalt számainak kiadatását hagyta meg. Bécs, okt. 31. (Az Ellenőr távirata.) A N. fr. Presse a provisorium hosszabb tartamát hiszi. — A morva tartomány­gyűlés legközelebb fel fog oszlattatni. Páris, okt. 31. A Débats és a legtöbb esti lap szerint a nemzetgyűlés többségének az ülés­szak kezdetén kiadandó manifestuma változatlanul fen fogja tartani a jelen állapotot, Thierssel élén. Bayonne, okt. 31. Napoleon excsászár számára hír szerint St.­Sebastiánban rendeznek be téli szállást. Madrid, okt. 31. Az Internazionale tagjainak Barcelonában felfedezett összeesküvésénél három gyújtóbombát találtak. London, okt. 31. Dublinban hétfőn vette kez­detét a Kelly gyilkos pere, ki a rendőrfőnököt megölte; a közönség Kelly megjelenésekor tapsok­ban tört ki, s gúnyolta a rendőrséget. London, okt. 31. A D. Telegraph szerint Thiers megtagadott minden módosítást a kereske­delmi szerződésen s már elküldte ultimátumát az angol keresk. minisztériumhoz. Versailles, okt. 31. A kormány. hir szerint mindjárt a jövő ülésszak elején tvjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé a hadsereg újjászervezését illetőleg. — Megc­áfoltatik a hir, mintha Gortsa­­koff liget ide várnák. Konstantinápoly, okt. 30. Hiv. jelentések sze­rint a császári palota kiadásaiban két milliónál több évi megtakarítás eszközöltetett. — Elhatároz­tatott továbbá, hogy ifjú kormánybiztosok, vagyis tudósítók küldetnek a tartományokba, miszerint azokat beutazzák, a lakosság helyzetét és szüksé­geit kipuhatolják s megfigyeljék, mi módon foga­natosíttatnak a kormány rendeletei. Genf, okt. 30. A gépészek strike-ja még foly­vást tart; a polgármester félhivatalos lépései a munkaadóknál eredménytelenül " maradtak. Egy ma este tartott munkásgyűlésben elhatároztatott, hogy követeléseikhez ragaszkodni fognak. Holnap kör­menetet rendeznek a munkások, midőn is zava­roktól tartanak. Luzern, okt. 30. A luezerni kantontanács ko­rábbi hozzájárulásán kívül még 250,000 fink sub­­ventiót szavazott meg a Gotthardt-pályára s igy fedezve van a Svájczra eső 20 millió. Páris, okt. 30. A lapok átalában helyeslik a hadügyér által Nansouty­­kra mért büntetést s kiemelik, miszerint szükség, hogy ismét szigorú fegyelem honosittassék meg a hadseregben. — Egy az áprilisi felkelés alatt elszökött katona Marsall­­tetett ki. város polgá, hogy a Rouei, nem fognak utju sének. Bécs, okt. 31. ról, hogy Ignatieff ko­­azon utasítást vette, misz­­edelemmel történt találkozz hozatot adjon a nagyvezirnek. halmat eloszlasson. Prága, okt. 31. A „Bohemia őrség a tegnapi skandalum alkalmat fogott el, közöttök három cseh rom­a, már szabadon bocsáttattak. Prága, okt. 31. A lapok egyhangúan látják, hogy a rendőrség tegnap hihetetlen fasággal helyreállította a rendet, mihelyt a skan­dalum kicsapongó jelleget öltött. Boroszló, okt. 31. A berlini boroszlói és bé­csi román védbizottságok egyenlően fogalmazott nyilatkozatokat intéztek a román kormányhoz, a­melyekben készeknek nyilatkoznak kezükbe venni egy részvénytársaság alakítását a román vasutak kiépítésére. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. Pest, szerdán, november 11-én. 1871. A s­t­r­i­k­e. A nemzeti szinház részéről 100 arany pályadijjal jutalma­zott eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban. Irta Szigli­geti Ede és Balázs Sándor. Zenéjét szerz. Nikolits Sándor. Személyek : Somvári, gyámok — — — — Szigeti Imre. Anasztázia naje — — — — Szatmári L. Max, fiák — — — — — Náday. Angyalka, leányuk — — — — Szigligeti J. István bácsi, kovács a gyárban — — Komáromi. Eszter, neje — — — — Paulayné. Lajtos, tönkrejutott takács, vejék — Feleki. Gyula, gyárvezető, Lajtos fia — — Nagy. Agnes.) — — Lendvayné. Rózsi,­ Lajtos leányai — — Kolozsvári G. Panni,­ — — * * * Sukráné, korcsmárosné, özvegy — — Blaháné. Kezdete 7 órakor. . Budai várszínház. „A csapodárVígjáték 3 felv Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Csernátony Lajos. A legelegánsabb férfi és gyermek disz- és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM és MEINER magyar kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-t­éren az evang. templom átellenében. IL Hatvani-utczai és országút szegletében, a Zrínyi Kávéház étellen­ében. IIL A régi színháztéren levő basárban, a »**«*g. kir.k ez. száll. átellenében. Megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. _____Tertben nem jól álló ruhák kicseréltetnek._____ 130 KÖZGAZDASÁG. — Az orsz. magyar iparegyesület nemzet­­gazdasági szakosztálya oct. 27-én tartott ülésében a f. é. dec. 11—14 napjaira összehívandó közgaz­dasági congressus ügye képezte a napirend főtár­gyát. Miután az ez ügyben működő vegyes bizott­ság megállapította a kongressuson tárgyalás alá veendő kérdéseket, az iparegyesületnek feladata a maga körében oda működni, hogy az egyesületi tagok méltó számban vegyenek részt, és másfelől hogy az egyes kérdésekre nézve kellőleg tájékozva jelenjenek meg. — E végből a congressus jelentő­sége, és az egyes tanácskozási tárgyak fölött nép­szerű felolvasások fognak az egyesületben tartatni. A szakosztály e czélra a következő tagokat kéri fel: a congressus jelentősége feletti felolvasásra Horn Edét, az iparügy rendezése kérdésére nézve Steinacker Ödönt, a bankügyre nézve Mudrony Pált és Weisz Bertholdot,­­ a közutak ügyére nézve Heksch Sándort, a lakás kérdésre nézve Mud­rony Somát, a mezőgazdasági oktatásügyre nézve Máday Izidort. A szakosztály fel lévén híva az igazgatóság­tól, hogy tegyen véleményes javaslatot a házi ipar­nak Magyarországon leendő emelése tárgyában, ez ügybeni előterjesztés tételére Heksch Sándor ké­retett fel. A vásári jogosítványok rendezése tárgyában a szakosztály utolsó ülésében némely elveket mon­dott volt ki.­­ Ez elveket az igazgatóság magáéi­vá tette, és a szakosztályt felhívta, hogy e tárgy­ban a kormányhoz intézendő felterjesztmény alap­jául részletesebben indokolt véleményt készítsen , minek folytán ennek elkészítésére Máday Isidor Kánítz­ Mór tagokból, és az egyesület vezértitká­rából álló szűkebb bizottság kéretett fel. Körösi József a pesti statistikai hivatal igaz­­gatója előadta, hogy az iparstatistikai felvételek Pest városára nézve nagyobb részletességgel szán­­dékoltatván eszközöltetni, e czélra e mintázatokat és Útmutatásokat dolgozott ki. E munkálatot a szakosztálynak bemutatván indítványba hozta, hogy az a feletti véleményezésre néhány tag küldessék ki. Az indítvány elfogadtat­ván a véleményező bizottságba megválasztatnak Müller Ottó, Weisz Berthold, és az egyesület ve­zértitkára. Pesti börze és gabnacsarnok. Pest, oct. 31. Értéküzlet. Az ultima ma akadályozóig hatott a for­galomra, mely igen csendes volt, az árfolyamok keveset változtak. A d­é­l­i tőzsdén földteherm. kötv. 80 magy. s o­r­s­j. 100-al köttettek. B­i­z­tositók, viszonbiztositók kedveltek maradtak. Hunnia 185, Unió 297, Securitas 580- al keresett. Bankok közül magy. hitel 1171/s, osztr. hi­tel 296. 30­50, franco-magyar 94. Budapesti takp. 06*/*é terízv. 47­/2. Malmö­k lanyhák, Árpád 150 el ki­­náltatott. Gschwind­t-féle szeszgy. 202-vel keresett. 8 c­hl­i­ck -féle vasöntöde 140. Valuták keveset változtak 20 frankosok 9. 40, porosz p. u. 1. 76*/s, Páris 45.10. Gabnaüzlet. Búzában a forgalom ma igen csekély volt, vevők és eladók egyformán tartózkodók voltak s az árak gyengén tartottak. Rozs változatlan. Árpa szi­lárd, maláta ára 72 fntos 2.80. Zab nov.-re 2 frt 3—4­ kr. tavaszra 2 frt 9—10 kr. Kukoricza máj.-jm­. ra 3 frt 95—97 7a kr. Kivonat a hivatalos lapból Árverezések: Le­ndv­alakos (Zala m.) nov 27 és decz. 27. Latai Mi­­hályné ingatlanságai. — Szakolcza nov. 13. Jantsik Er­zsébet háza szőleje s szántóföldei. — Z­o­m­b­o­r (jószágigaz­­gatóság) nov. 15— 23 fakészletek. — Bonyhád (Tolna m.) nov. 14. Fischer Jakab ingóságai. — G­ö­d­ö­l­ő (jószág­­igazgatóság) nov. 9 én 40 db. jármos ökör. — P­a­c­s­é­r (Bács m.) nov 26 s jan. 7. Spitzer Lipót összes ingatlansá­gai. — M­á­r­m. S­z­i­g­e­t nov 30 s decz. 29. Kremer Adolf s neje ingóságai. — Zsimbék nov 27 s decz. 27. Krizsák József ingatlanságai. — Czehovecz (Zala m.) nov 27 s decs. 27. Goszarits Ivánné ingatlanságai. — Ungvár (Erdőhivatal) nov­ 30. az 1872-iki ölfatermelés. Pályázatok. A budai p. v. igazgatósághoz nov. 15-ig egy adóhivatali ellenőri állomásra. — A pestvárosi igtató hivatalhoz nov. 20*ig két alapitványi hely a vakok intéze­­­tében. A bécsi börze távirata oct. 31. 5 perc. Metaliques 58.10. 5 perc. nemz. köles 68.20. 1860-ki állami köles. 100.25 Bankrészvény 790. — Hitelrész. 297.70. — London 117.45. — Magyar földteherm. 80.25. — Temesvári 78.50.— Erdélyi 74.75. — Horvátorsz. —... — Ezüst 117.50 arany 5.62, Napoleonder 9.36­5/10

Next