Ellenőr, 1872. március (4. évfolyam, 50-77. szám)
1872-03-06 / 54. szám
rületből alig lehet annyi választót összeszedni, hogy csak egy kis tisztességes csoport is teljék ki, ha tehát ketté vágták volna, akkor nevetséges kicsinynyé válnék. Ami pedig a chinai példát illeti, miután itt nem a városok mondanak le a választási jogról, hanem az igazság érdekében a törvényhozás intézkedik igazságosabban, a városok alatt chinaikat nem érthet, azt hiszem, hogy a képvár szemei előtt a minisztérium lebegett mint chinézeréi. (Helyeslés. Derültség balfelől). Ugyanis, miután igen jól tudják, hogy az erdélyi ezen kis választókerületekben megbukott, vagy másutt helyet nem kapott miniszterek, miniszteri tanácsosok és ha jobboldaliak választottak meg, bizony oly formán nézne ki, ha a minisztérium ezen városoktól a kerületeket el akarná venni, mintha saját gyomrába ütné a kést. (Derültség balfelől). De én mégis azon meggyőződésben vagyok tehát, —hiszen ments meg ugyan, hogy ily szomorú khinai eljárást kívánjak, — hogy ha oly annyira igazságtalan az, mit azért, hogy magukat ott biztosítsák, önök véleménye szerint fen kell tartani azt, úgy hiszem, mégis meg lehet várni, hogy a hatalomnak oly áron való megtartásához, mely az igazság rovására történik, ne ragaszkodjanak. Többször volt felemlítve, s ha Paczolay t. képv társam nem hozta volna fel tegnap (Paczolay közbe szól: tegnap előtt!) Igazsága van t. képv. társamnak, tegnapelőtt. (Paczolay közbe szól még egy nappal az előtt!) ha nem hozta volna fel, ki sem terjeszkedném reá; hanem miután e kérdést ő is más oldalról ventillálva azon thernát állította fel, hogy a baloldal volt az mely először pártszempontból tekintette ezen törvényt, kénytelen vagyok e kérdésben egy pár szót szólni. Azon furcsa helyzetben vagyok, hogy legelőször is védenem kell a minisztériumot azon állítás ellenében, mintha a minisztérium nemzetiségi szempontból járt volna el. Csak röviden érintem, hogy mind a kis és a nagy községben, mind a városokban 300 frt értékű ház census az ipar census, ezek mind olyanok, melyek nem kivétel nélkül ugyan, de a legnagyobb mértékben épen a magyarságra nézve hátrányosak — Erdélyben az ott uralkodó census ellenkezőleg a magyarság, — illetőleg székelység , és még inkább a szászokra nézve igen kedvező. Már ha nemzetiségi szempontból indult volna ki a minisztérium, hajlandó vagyok feltenni róla annyi belátást, hogy nem ajánlana olyat, ami az ország legnagyobb részében a magyarságnak árt s csak kisebb részében olyan, amely annak némileg használ. Nem vezette a minisztériumot a nemzetiségi szempont. Én, ha ez vezette volna, nem helyeselném ugyan, mert igazságtalanság által soha sem hiszem biztosíthatni, bármely nemzetiségnek jövőjét is, de látnék benne egy az önzésen felül emelkedett tévedést. Azonban, ha a nemzetiségi szempont nem lehetett, hát mi lehetett! Én nem akarok gyanúsítani, és épen azért nem suppositióimat fogom elmondani, hanem azt, hogy a tények mit mondanak ? Nézzük meg a kerületeket, melyekben a magyarországi census a magyar nemzetiség rovására is rész, azon kerületek választottak baloldaliakat, épen azon clég az, mely nagy zömével alakította a baloldal választóit. Erdélyben megfordítva áll a dolog, ha tehát már most oly eljárás követtetik, hogy az ország egyik részében legyen igazságtalan jogfosztó a magyarok irányában, kik baloldaliak voltak, a másik részében az országnak legyen túlságos kedvező azok irányában, kik jobboldali képviselőt választottak, nem én mondom a tények, hirdetik a czélt, mely e törvényjavaslatnál a minisztérium szemei előtt lebegett (Helyeslés balfelöl.) mig ily tényt nem fog nekem valaki felmutatni a mi részünkről, mig nem fogja kimutatni, hogy hol akartunk mi oly választói osztályokat, melyeket ismerünk mint jobboldaliakat a választói jogtól megfosztani, és hol akartunk jogtalanul baloldaliakat bejuttatni, addig ám az gyanúsítás lesz, ez pedig tényeken nyugvó igazság. (Helyeslés a baloldalon.) T. hát! Most, mielőtt beszédemet befejezném, azt gondolom az illendőség is megköveteli, hogy ne felejtkezzem el az igen t. belügyminiszter úrról sem. (Derültség.) A t. belügyminiszter úr legelőbben is jelét adja annak, hogy ő valóban nagy úr. Azt szokták ugyanis mondani, hogy a nagy uraknak egyik jellemvonása az, hogy hamar felejtenek. Ennek adta ő is tanujelét. Nem fogok a messze múltban keresni, de azon egyetlen egy beszéde alatt, melylyel bennünket szerencséltetett, adta annak tanujelét. Beszédje elején kimutatja a minisztérium álláspontját, hogy az nem menni sem előre sem hátra, de megállami végén haladásról beszél, és igy mikorra beszédének végéig jutott, elfelejtette azt, mit az elején mondott. Továbbá atyai szívére öleli a tvjavaslatot, melyet e házban — miután magáévá tette, úgy tekinthet, mint miniszteri javaslatot és elfelejtette, hogy hány §-a ezen tvjavaslatnak van olyan, melyet csak úgy melenget szívén, mint kakuktojást, melyet más tett oda. (Derültség balról.) Továbbá fölállítja, hogy minden törvénynek és javaslatnak első okvetlen,föltételezi, hogy tiszta, határozott és félremagyarázhatlan legyen. Helyes. De elfelejtette, hogy hetek, hónapok kellettek, nem egy akadékos ellenzéknél, de saját pártjánál is arra, mi felett tisztába jönni bírt és azt kimagyarázta, s így elfelejtette, hogy a felállított mértékkel saját javaslatát ítélte el úgy, hogy jobban már nem is lehet. (Helyeslés balról.) Egyébiránt a t. miniszter úr egy uj alkotmányos elvet állít fel, és így új szókat hoz divatba. Az uj alkotmányos elv az, hogy parlamentáris államban a törvényhozás az állam maga, az uj eljárás pedig az, hogy míg holmi Pittek, Foxok, Palmerstonok, Gladstonok megvárták, hogy más nevezze őket államférfiaknak, a t. miniszter úr declarálja előttünk, hogy ő államférfi. (Derültség balról.) Mi az új alkotmányos theóriát illeti, eddig minden ember azt gondolta, hogy szabad parlamenti államban mindennek az állam és nemzet érdekében, s a nemzet által kell történni, hogy tehát a törvényhozás nem egyéb, mint a nemzetnek azon mandatóriusa, melyet ezen legfontosabb teendőinek az állam és nemzet érdekében végzésileg megbízott. Most a miniszter úr azt mondja : ők nem! a törvényhozás maga az állam ! Sokat mond ezt, miniszter úr! Sajnálom, hogy előbb ki nem mondotta, mert igen sok megtámadástól megmenthették volna magukat ezen egy elv felállításával. Mert ugyanis, ha a törvényhozás maga az állam, azon elv, hogy mindennek az állam érdekében kell történni, oda reducálódik, hogy mindennek a törvényhozás érdekében kell történni, és miután a törvényhozás összes factorainak, mint amely azok bizalmát bírja, kifolyása a minisztérium, utoljára ott vagyunk, hogy a minisztérium az állam maga. XIV. Lajos azt mondta : L’état c’est moi ! Ezt mondhatja a minisztérium is. A t. miniszter úré igenis tiszta logikai deductió, csak hogy az alap hamis, azért jutunk oly képtelenségre. De ha ezt előbb felállítja a t. miniszter úr, nem vádoltuk volna önöket titkolódzással, sőt talán kétszínűséggel, midőn hirdették,hogy valamennyi törvénynyel az államérdeket kívánja előmozdítani, pedig mi nem láttunk abban egyebet, mint a miniszteri hatalom előmozdítását, mert ha a miniszteri az állam maga, igen természetesen a minisztérium hatalom előmozdítása az állam érdekében, az állam hatalmának előmozdításával együtt jár. Én tehát, ha ezt meggondolom, teljesen igazoltnak látom a miniszter urat abban, hogy magát mint államférfiut mutassa be. Mert uraim, ha valaki egy egész államnak nyolcadrésze, akkor még nagy szerénység tőle, ha magát csak államférfiúnak mondja. (Derültség balról.) Egyébiránt tehát, a miniszter úr magas állásából enged, s védi magát az, ellen, hogy ajavaslat későn terjesztetett be. Én erre csak azt jegyezhetem meg, hogy védelme nem helyes, mert helyes csakakkor volna, ha beterjesztette volna e törvényt, s a háznak nem lett volna mit tárgyalni — mert én, hogy egy ily nagyfontosságú törvény mentél előbb feküdjék a ház asztalán, hogy több ideje legyen a háznak meggondolni azt, — nagyon szükségesnek tartom, nem volt tehát szükség várni mig reá kerül a sor. De különben is terjesztette volna be tisztán, tisztábban jobban szerkesztve, a nem telt volna el annyi hónap, nap és hét, amíg abból azt is a mi lehető volt, ki lehetett hozni. Ezután még lejebb szállt a t. miniszter úr. (Halljuk!) Előbb az állam nyolcad része, azután államférfi, most már leszáll addig, hogy kortes. (Halljuk!) Ugyanis szemben azzal, amit az erdélyi választókerületekben lévő nagy abnormitások igazolására felhoztam, a miniszter úr jónak látja, a Debreczen és Pest közötti viszonyt felhozni. Ha az egyenlőtlenség Debreczen és Pest között épen olyan nagy lenne, mint az erdélyi kerületekben, ha Debreczen volna az országban azon város, mely közt és Pest között a képviseletet illetőleg a legnagyobb különbség van, szót sem szólanék , de ez nem áll. A miniszter úr szerint a Pest és Debreczen képviseltetése közti arány úgy áll, mint egy a háromhoz. Erdélynek azon kerületeiben azonban úgy áll az arány, mint 1 : 40, amint a miniszter úr saját beszédében is is elismeri, és így nagyon látható, hogy itt az összehasonlítás nem történhetik meg. Továbbá Magyarországon — tudja a miniszter úr — van nem egy város, de több, melynek aránya Pesttel,szemben sokkal kedvezőbb, mint Debreczené. Én egyet sem fogok itten megnevezni és nem hozom azt fel neheztelésképen, mert egyiknek képviseltetése irányában sem táplálok irigységet, de ily körülmények között, midőn a hasonlat egyátalában nem áll, midőn a különbség oly nagy, Debreczen nem is a legcsattanósabb példa, melyet a t. miniszter úr felhozhat, mégis azt hozza fel mint egy feltűnőt, mint egy azt mondva, hisz a baloldal olyat akar, ami benneteket képviselőitektől megfosztand. (Nagy zaj, ellenmondás jobb felől.) Ha azt akkor teszi, amidőn az alakulásban levő pártja hirdeti a városnak azt, hogy a városnak semmi haszna nem volt abból, hogy baloldali volt, mi azt látszik mondani, hogy az elveket az érdek szerint kell megállapítani, ha ekkor azt teszi a miniszter úr, ekkor már csakugyan nem egyéb, mint egyszerű kortes, csakhogy engedje meg a miniszter úr, hogy elmondjam azt is, hogy a kortességen felül rész kortes is. (Helyeslés balfelől. Tóth Vilmos közbeszól: Annál jobb önökre!) Nem azért mondom, tehát, hogy rósz kortes, mintha azt merném állítani, hogy pl. engemet, vagy a baloldalt ámbár az utóbbiról már merném mondani, de magamról távol legyen állítani, mintha engem Debreczenben semmiképen megbuktatni nem lehetne (Jobbfelől zaj, balfelől: igaz ! Csernátony közbeszól: Mért jajdulnak fel ?) távol legyen tőlem, minden önhittség, hisz eléggé tapasztaltuk az életben, hogy amikor vis et villa össze fognak elnyomják azokat, akikben becsületes fegyverrel küzdenek, (Zajos ellenmondás jobbfelől. Tetszés balfelöl.) hanem mondom, hogy a miniszter úr resz kortes azért, mert a jó kortes nem hagy így előre kártyái közé tekinteni. Egyébiránt még egyet leszek bátor megjegyezni, ha csakugyan átlátja a miniszter úr, hogy Pest képviselet dolgában nincs helyesen ellátva, hogy a képviselet, mely Pesten van, magára Pestre nézve igazságtalan, abban én vele egyetértek, kísértse meg proponálja, hogy Pesten a képviselők számát emeljük föl, határozottan ígérem, hogy rászavazok. (Helyeslés balfelől). Azon kifejezéseimre nézve, melyeknek egyikét az előadó úr is relevált, hogy azt mondottam, hogy ezen törvény botrányos, hogy azt mondottam hogyha elfogadtatnék, szégyenfolt lenne a képv.házon, azt mondja a miniszter úr minapi beszédében, hogy ő ily Shakespeare-i kifejezéssel élni nem fog. Én köszönöm az elismerést, melyet saját kifejezései iránt tanúsított, mert a mi Shakespaeret azt lehet mondani majdnem századok óta fenntartja mint a műveit világ egyik első íróját, az hogy jellemeket, dolgokat, eszméket megengedem a mai időkhöz mérve néha kissé durván és nyersen, de mindig találóan fest. Ha tehát kifejezésem Shakespeare-i kifejezés volt, azzal a miniszter úr csak azt mondhatta, hogy talán durva volt, de elismeri, hogy igaz volt, és ha meggondolom még, hogy habár a durvaság nem szép dolog, de vannak bizonyos dolgok, melyekhez puszta kezekkel nyúlni nem szabad, ha az ember kezét bepiszkolni nem akarja, akkor a durvaságot elvállalom. A miniszter úr még tovább megy. — Megvállja azt is, hogy miért nem változtatja a censust, vagy legalább megvallja, hogy miért nem vallja be, hogy változtatja. Előadja ugyanis, hogy a census kérdése oly kérdés, hogy nem jó azt bolygatni, hiszen Angliában és másutt is egymás után bukdostak rajta a miniszterek, tehát gondolta magában, hogy bizony oly csekélységért mint a választási jog, én tárczámat nem reskírozom! (Tóth Vilmos belügyminiszter közbeszól. Hiszen hozzá kötöttem.) Nem méltóztatott ide hallgatni. Igen jól tudom, hogy hozzzá méltóztatott kötni, de azt állítja, hogy nem méltóztatik változtatni a censuson, és azután méltóztatik előadni hogy milyen veszélyes dolog a censuson változtatni, hogy azon másutt is sorjában bukdosnak a miniszterek. (Derülség bal felől, Zaj jobb felől.) Végül tehát azt mondja a miniszter úr beszédjének végén, hogy ezen javaslatban van haladás, kockázat nélkül. Van-e, vagy nincs kockázat, a fölött részemről nem vitatkozom, de merem állítani, hogy igenis van kockázat, mert ha van kockázat a rohamos, a túl gyors haladásban, még nagyobb kockázat van abban, aha valaki hátrafelé halad valamiben, mert ezen hátrafelé haladás míg egyfelől senyvedést és maradást hoz be, addig másfelől még azon roszat is, mi a túl gyors haladásban lehetne jövőben előidézi, mert a támasztott nagy elégületlenség folytán, miként már érintettem, s azért bővebben kifejteni nem akarom, be fog állani ép azon idő, midőn többé a fokozatos haladás már nem lesz lehetséges, hanem rombolás és rohamra haladás következik. De elismertem tehát, hogy van benne haladás, főleg hogy a miniszter úr hiszi, hogy van benne haladás. Hogy ne hinné, hogy ne ismerné el, mikor a rák is azt hiszi, hogy halad, akkor tehát a miniszter úr is hiheti, hogy halad. De t. hát, ha a miniszer úr csak oly irányban tud haladni, akkor engedje meg, hogy kérjem az istenért ne haladjon. (Helyeslés balf.) T. ház! Tulságig visszaéltem az önök türelmével. (Halljuk!) bezárom tehát beszédemet. Konstatáltam, hogy a határozati javaslatom czélja — miután ma már erre nincs idő, — nem gyökeres reform, de czélja, hogy a változás legalább jó irányban, és ne rész irányban történjék. Hogy erre idő van, azt ha csak az adatok létét megtagadni nem akarják, még a miniszter urak maguk sem állíthatják ma sem, de lett volna idő még inkább, ha ezt, midőn létetett elfogadva, elő is terjesztették volna ezen adatokat. A miniszter úr maga elismerte, hogy ,,botrányos" shakespearei kifejezés. Igen kérem a t. házat, miután a beismerés magától azonjavaslatnak — hitem szerint mostoha, a szive gerjedelme szerint, édesapjától ered, ne méltóztassék azt örökbe fogadni, de fogadják el az én határozati javaslatomat. (Hosszan tartó helyeslés és élénk éljenzés balfelől.) — Hibaigazítás Tisza Kálmán tegnapi lapunkban közlött beszéde első részében a második columna 2-dik hasábja 6-dik bekezdésének 14-dik sorában „fényes gyűrűjét“ helyett „Gyges gyűrűjét“ olvasandó. A hivatalos lapból Markovits Sándor végzett jogász a pesti kis táblához tisztb. segédfogalmazóvá neveztetett ki. Turóczmegyében kebelezett Szkleno (Glaseihal) község kérvénye nyomán megengedtetett, hogy nevezett községben évenkint február hó 14. és 15-én továbbá virágvasárnapot, szent háromság és szent István király napját követő hétfő és kedd napokon marhavásárral egybekötött kirakodó országos vásárok tartassanak. Hírek. Best, márcz. 5. — A király valószinüleg csütörtökön fog Bécsbe utazni, hogy a királynét és Mária Valéria főherczegnőt Budára kisérje. Ő felsége ma kora reggel József főherczeggel Gödöllőre ment vadászatra. — Liszt azon jótékony czélu hangversenyét, melyet többek felszólítására a plébánia termében akart rendezni, e hó 18-án a redout kisebb termében tartja meg, hol bizonynyal jövedelmezőbb is. Sőt megtöltené a közönség a nagy termet is. Liszt egymaga fog játszani, és csupán Schubert egyik ábrándjában (mely négykézre van írva) működik közre Mihalovics Ödön. — Büchner felolvasásait nem valami tapintatosan rendezték. Német belépti jegyeket nyomattak, ami a jogászok körében nem kis megütközést szült. Az utczasarkokon német plakátok pompáznak. Senki sem ismeri el készségesebben Büchner érdemeit, mint mi, s nem is akarunk oly türelmetlenek lenni, hogy tudományos fölolvasásainak német nyelvűsége ellen szólanánk, hanem megkívánjuk, hogy az ily előadásoknak is meg legyen itthoni színezete, s ne adjanak oly jelleget annak, mintha nem is magyar értelmiség rendezné ezt, hanem fővárosi németeink. Fájdalom, hogy nálunk az udvariasság az idegenekkel szemközt nem marad meg az önérzetesség határai közt. — A közeledő választási mozgalmakhoz! Gr. Teleky Sándor, mint a hivatalos lap mai száma hirdeti, a „közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül“ a sz. István rend kis keresztjét kapta. A gróf ur Pestmegyében a kormánypárt főkortese lévén ez a kitüntetés figyelmeztetésül szól urbi et orbi. — A pesti svájczi konzul, Keller Ulrich kinevezési okmányához a napokban nyerte meg ő felségétől a helyben hagyást. — A nagy körúton az indóháztól kezdve a váci, országút és mészáros utcán le a Dunáig, már megkezdők a munkát az indóház környékén. Még csak a kövezetét tépik föl, melyet két oldalt 3 öldj-í szélesre fognak készíteni, s aztán asphalt burkolattal ellátni; a közepén 5 öl széles gránit kövezet lesz a kocsi közlekedésre. A lóvonatú vasút síneit az út két felén rakják el, s egészen új vízvezetéki, légszesz és csatorna hálózatot készítenek. Két oldalt fákat is ültetnek, amit egyébiránt már a tavaszszal meg akartak tenni, de mégis csak az őszre halasztották. — A baloldali országos értekez-et után nagy banquette lesz. Kik a küldöttek közül részt akarnak venni, a baloldali kör helyiségében (váczi utcza, 1. sz.)e hó 8—9 és 10-ik napjain a következő képviselőknél jelentkezzenek : A tiszántúliak: Szomjas József és Beliczay Istvánnál. A tiszáninneniek: Matolay Etele és Szathmáry Miklósnál. A dunáninneniek: Kürthy István és Andrássy Gyulánál. Az erdélyiek: b. Orbán Balázs és Pap Lajosnál. — Valami lap azzal vádolja a radikál lapokat, hogy Rákosi új vigjátékát azért támadják meg, mert a magas talapzatról leszállít benne egy királyt, s ezt különösnek találja. Megemlítik ezt is, mint az alakító erő teljes hiányát. De azért ítélik el legjobban, hogy Bánffyban egy stricit állít színpadra, a visszataszító hatás oly provokálásával, minőt az aesthetika meg nem engedhet. — A Petőfi-szoborra Koncz László szakaszvezető, Landshutból 2 irtot küldött szerkesztőségünkbe. Átszolgáltatjuk az illető helyre. — A marhavész Galicziában és Morvaországban is megszűnt s ekkép az egész osztrák tartomány vészmentes. — A katonai határőrvidék azon részére nézve, mely közvetlenül Magyarországhoz csatoltatik, a törvény ebbeli rendelkezése, mint a P. N. hallja, legközelébb valósittatik. — A horvát kormány a municipális bankkal az ínségesek számára fölveendő nagyobbszerű kölcsön fölött alkudozik. — Pályázati jelentés. A természettudományi társulat által 1871. julius havában kitűzött mezőgazdasági vegytani pályázatra összesen a következő hét pályamű érkezett. E pályamunkák három bírálónak kiadatván, azok az 1872. jan. 17-én tartott közgyűlésen terjesztettek elő részletes jelentésöket, mely szerint a III-ik számú („Mit eddig a munka szült“ jeligét viselő) és a VI-ik számú („Ami érthető, az népszerű is“) pályaművek a többinél jobban és alaposabban vannak dolgozva, de nem felelvén meg egészen a kitűzött czélnak, a 3-ik számhoz még vegytani, a 4 sz.-hoz pedig állat-növény élettani, illetőleg gazdagságtani mutatvány kívántatik kiegészítésül. Eme kiegészítő részek szintén névtelenül a munka előbbi jeligéjét viselő, a szerző nevét rejtő lepecsételt levél kíséretében, legfeljebb 1872-ik évi márcz. 31-ikéig, a term. tud. társ. titkárságához (Pest, aldunasor 1-ső sz.) i. küldendők be. Az igy kiegészített két pályamű újabb bírálatra fog bocsájtani, melynek eredménye legkésőbb május első napjaiban közé fog létetni. — Sziy Kálmán, első titkár. — A pesti házak értékének emelkedését alig mutatja valami világosabban, mint a régi postaépület, melyet a pesti iparbank három év előtt 160,000 frtért vett meg, s ma már 400,000 frtot kínálnak érte. Az „Apollo“ zeneműfolyóirat 5-dik füzete is megjelent a következő változatos tartalommal: Mazurka, Reményi Edétől, Kerindő, Schubert F.-től. Hulló levelek (2-dik) Erney Józseftől. Fonódal, Argyll Elektől. Dal, Oláh Károlytól. Estve (dal négy férfi hangra), Wusching Konrádtól. — A fiumei uj kereskedelmi kamara tegnap alakult meg az uj törvény alapján. Gróf Zichy megnyitá a kamarát, annak nagyfontosságát ecsetelő beszéddel, mely rendkívüli tetszéssel fogadtatott. Cosulic elnök válaszolt és hangsúlyoza Fiume bizalmát a közös hazához, és mondá, hogy Fiume ebben felvirágzásának újabb jelét üdvözli. A Madaras és Kardszag városok határain, a Hortobágy és más ezekből összetódult vadvizek közel 20 ezer hold szántóföldet borítottak el. A mindinkább növekedő vizár jelenleg Kisújszállás határát fenyegeti, hol ismét 10 ezer hold válik használhatlanná. Kisér, Ladány és Alsó-Szentgyörgy határain szintén több ezer hold fekszik a viz alatt. — Buda városának mérnöki hivatala egy nagyszerű csatornázási tervvel foglalkozik. Ezen terv szerint a főcsatornát Budától a sárosfürdőig készíttetnék, úgy hogy a mellékcsatornák mind a főcsatornába végződnének, ez pedig a városon kivül a Dunába ömlenék. — Buda városára nézve mind tisztasági, mind pedig egészségügyi szempontokból kívánatos, hogy e terv minél előbb létesüljön. — Orlay Soma „Attila nászéje“ czímű festményének kisorsolására minden kereskedésben árulták a sorsjegyeket Sokakat fog tehát érdekelni, hogy a nyerő a 84 sorozat 15 száma. — A lipótmezei orsz. tébolyda kezd szűk lenni. Az elmebetegek száma a közelmúlt időben annyira megszaporodott, hogy 150 beteget a budai irgalmas testvérek kórházába kellett elhelyezni. — A testvér főváros közti Dunán létesítendő propeller-közlekedésre már öt ajánlat érkezett; a verseny kiterjesztése kedvéért azonban újabb hirdetmény fog közzététetni, mert a kormány a kényelmen kívül olcsó árakat is akar kieszközölni. A vállalat, mely az üzletet elnyeri, nem lesz köteles a biztosítékot letenni, minthogy a kormány fogja a vitelbért beszedetni és a vállalattal időről időre számolni fog. Az ellenőrzést az illető vállalat viszi. Reményük, hogy a propellerek júniusig már valamennyi megállapított pont között közlekedni fognak. Ezen intézkedésekből látható, hogy a kormány nem gondol az állandó hidak mielőbbi létesítésére, noha a 24 millió kölcsön fölvételének szükségét legelső helyen ezzel indokolta. Az a pénz már régen oda van. — Az ínség előjelei. A bácskai és torontáli sík, mint már irtuk, viz alatt áll. A legtermékenyebb búzaföldet százezer holdanként viz borítja. Ugyane sors várakozik a szerémi fönsikra. Szerém megyének Mitrovitztól a szlavón kormány felé fekvő része 100 lábbal áll magasabban a Duna víztükrénél, mindazonáltal fenyegetve van a víztől, mert a fönsik talajvizei nem folyhatnak el. Kutak, melyek eddig 10 —12 ölnyi mélységből adtak vizet, most kiáradnak; a pinezék telvék vízzel; a házak alapjai kimosatnak és a legerősebb épületek inogni kezdenek. A szénakazalok a réteken viz alatt állanak és a marhának nincsen elesége; e termékeny vidék népessége a legnagyobb ínségben szenved. — Buda kövezete. Buda város hatósága a lefolyt évben kövezésekre 108,522 forint 99 krt költött. Ha azonban ezen tekintélyes öszszeget a jelenleg is még oly iszonyú budai kövezettel arányba hozzuk, önkénytelen azon következtetésre jövünk, hogy annak teljes kijavítása még legalább Dárius kincsébe kerül. — Kié a főnyeremény? A Loc. Corr. szerint a budavárosi sorsjegyek főnyereményét még mindig nem vette föl a szerencsés nyerő, sőt nem is jelentkezett. — A magyar tudományos akadémia Ilik osztályának tegnapi üléséről Salamos Ferencz bejelentett székfoglaló értekezése a felolvasó betegsége miatt elmaradt. Második tárgy volt Habern Jonathan A ris to tes fordítása, melyből a barátságról szóló részt hallottuk. Az egész munka az akadémia pártfogása mellett fog megjelenni, a fordító által írt bevezetéssel, mely a methisyka philosophiájáról szól. Salamon felolvasása helyett B ok a Tivadar. „Az utolsó Árpádházi leány legendája“ czímű értekezéséről olvasott Franki Vilmos osztálytitkár. B ok a, midőn Schweizban utazott, egy könyvtárban találta meg a legendát. Másolata, amelyet Franki be is mutatott pontot, és hiteles. A codex 684 lapból áll, melyben bőven van említés téve nem csak Erzsébet utolsó Árpádházi királyleányról, — de sz. Margitról is. A legenda másolata kiadatott a történelmi bizottságnak. Az osztály még elhatározta, hogy dr. Érdy János felett Nagy Iván, Nagyajtai Kovács felett Szilágyi Sándor fog emlékbeszédet tartani. — Hunfalvy és Tóth Lőrincz közelebbről tartott érkezéseik kinyomatai határoztattak. (J. S.) Csillag Ármin hangversenye. A bécsi operaszínház zenekarában működő hazánkfia tegnap esti hangversenye nem nagy közönséget gyűjtött a redoutsterméke. Valószínűleg a hangversenyző kevésbbé ismert neve volt egyik ok, a másik pedig Richter nagy hangversenyei. Csillag már fiatal koránál fogva is bevégzett játékkal nem dicsekedhetik, de a művészi kifejezés s lelkűsét nyilatkozatai meg vannak játékaiban, hátránya, hogy nincs eredeti hangja. Nincs meg játékában a szellem, a tűz, a mely az előadott darabot átmelegitené s igy játéka nem egyéb mint halvány interpretatió eredetiség nélkül. Csillag ur nagyon jó tanítvány lehetett, ki mesterének felfogása s ízlése szerint, játszhatott, de épen e buzgalmában nem fejlődött ki önállósága és eredetisége. A műsorozat összeállítását sem helyeselhetjük. Oly játszónak mint Csillag ur aki bravourjaival elragadni nem képes, de akiben mégis meg van a bensőség érzete — inkább Chopin Schubert — műveihez kellett volna hajolnia, pedig ezekről szó sem volt programmjában. Hallottunk ezek helyett, először egy Amo 11 zonátát Rubinsteintól, melyben a zongora részt Schweida, a hegedűt maga a hangversenyző játszotta. E darabnál a hangversenyzőt legyőzte az erőteljesebben kezelt zongora, úgy, hogy a figyelem a zongora körül központosult, és Csillag úr játéka elmosódott, bár rendesen megtartotta kellő tárgyilagosságát. — Spoh rifik hangversenyének hallatára melegedett föl csak jobban a közönség. A hangverseny nagy fináléját korekt játsza, elejét pedig érzéssel. Ez volt, a hangversenyző részéről a műsorozat legsikerültebb száma, mert sem Vitali Ciaconna, (18-ik századbeli compositor) sem Wieniawsky „legendája“, és Vieutemps nagyon ismert, s már régen a hegedüsművészek lomtárában heverő polonaise nem voltak animáló hatással. Legjobban tetszett a hangversenyben Schweidaur zongora játéka. Liszt consolationát, és Wagner „Bolga hollandi“ czímű operájából, a fonó dal fölött írt ábrándot játszta. Az elsőnek borús hangulatát, az utóbbinak pedig derült, könnyűd thémáját híven visszaadta. Az énekrészeket Berger Amália asszonytól hallottuk. Hangja csinos alt hang, s a legmélyebb női hangoknál, ritka erőt tüntet ki, de nem csengő és a felsőbb hangoknál fátyolozott. Mendelssohn F. Schumann és Schuberttel énekelt ismertebb dalokat. TÁVIRATOK. Berlin, márcz. 5. A lefolyt hadjárat alkalmából a német tábornokoknak adandó dotatiókf. hó 22-én, mint Vilmos császár születésnapján, fognak közzététetni. Összesen huszonkét egyén részesül dotatióban és pedig rangjuk szerint 300,000 200,000 150,000 és 100,000 tallérral. — Frigyes Károly féhg, Roon, Moltke és Manteufel egyenként 300,000 tallért kapnak. Róma, márcz. 5. Nigra utódja Versaillesben hír szerint Minghetti leend, Nigra pedig az orosz udvarhoz megy. Páris, márcz. 5. A „Débats“ római tudósítása szerint az ottan időző Frigyes-Károly főhg. biztosította az olasz kormányt, hogy számolhat Németországra, ha franczia részről fenyegettetnék. Bécs, márcz. 5. Prágai tudósítás szerint a kereső. miniszter vizsgáló bizottságot küldött ki Radda postafelügyelő elnöklete alatt a levelekkel ottan történő rejtélyes dolgok s a nyomorúságos postaviszonyok felderítésére, mielőtt azonban a miniszter e rendelete érvényesítetett volna, elárultatott a cseh lapoknak-Bécs, márcz. 5. Az urak háza mai ülésében megkezdődött a vita a kényszerválasztási törvény fölött. Az átalános vitában Tschabusnigg melegen védelmezte az osztály többségének indítványát s az egyenes választások közelebbi életbetetését. Fürstenberg őrgróf az osztály kisebbségének javaslatát védte. Lichtenfels kifejti, hogy a tárt.gyűlési választás nem faggatási czélból áll fen s hol ily faggatások mutatkoznak, a kormánynak joga van az egyenes választási elrendelésére, minthogy a tárt. gyűlések választási jog birodalmi sarkalatos törvényeken alapszik s igy csak eme törvények utján változtatható meg. Ezzel vége szakadt az átalános vitának. Hasner kifejti ezután a szőnyegen levőjavaslat jogi és politikai oldalát, mire a belügyér utalva a trónbeszédnek ide vonatkozó passusára oda nyilatkozott, hogy ez a legkíméletesebb alakba van öntve. A Szavazásnál a kisebbség javaslata elvettetett s a többségé 72 szavazattal 10 ellenében elfogadtatott. Spalato, márcz. 5. (Az Ellenőr távirata.) Franz kerületi főnök tiszteletére tegnap este a nép átalános részvevése mellett nagyszerű fáklyamenet és tűzijáték rendeztetett. Páris, márcz. 5. (Az Ellenőr távirata.) A tőzsdén azon hír kering, hogy Pouyer-Quertier a berlini követi állomást fogja elfogadni. A vidéki parasztság közt egy legitimista röpiratot terjesztenek, mely azt mondja, hogy Bismarck köztársaságot, vagy császárságot akar Francziaországban, ennek érdekei azonban a Bourbonok viszszahelyezését kívánja. Bukarest, márcz. 5. A kamara tegnapi ülésében megszavazta a f. évi módosított budgetet, mely 1,222,681 frankkal toldatott meg s figyelembe vette a posta- és távirdai szerződést. — A senatus megszavazta a Jassytól a határokig menő vasutat. Páris, márcz. 5. Pouyer-Quertier a nemzetgyűlés mai ülésében eljárásának felderítése után be fogja nyújtani lemondását. London, márcz. 5. Az alsóház tegnapi ülésében Holm azon indítványát tárgyalta folytatólagosan, mely szerint az idei hadjutalék 20 ezerrel alább szállítandó. Cardwell hosszasan védte a hadügyi budgetet. Bécs, márcz. 5. A reichsrath mai ülésében a kormánynak a kereseti és gazdasági társulatokra vonatkozó javaslata egy 12 tagú bizottsághoz utasíttatott. — Menger visszaveszi azon indítványát hogy az ó-katholikusok ügyének megvizsgálására küldött bizottság tárgyalásain a reichsrathi képviselők mindnyájan jelen lehessenek. Ezután a budget vita folytattatott. A pénzügyi bizottságban kijelentette a közokt. miniszter, hogy az alsóbbrendű papság számára kért fél milliónyi póthitel csak oly papoknak van szánva, kik állami fizetést húznak, tehát csak a katholikus és görög egyesült papok. A kérv. bizottság azon nézetben állapodott meg, hogy a szószéki visszaélések ellen fennálló bünfenyítő törvények elégségesek s elhatározta, hogy felkéri a kormányt, utasítsa a politikai hatóságokat a szószék szigorú ellenőrzésére. Bécs, márcz, 5. (Az Ellenőr távirata.) A bialia iparegylet kérvényének fselkobozásáról a kormány csak ma értesült hivatalosan s erélyesen fog fellépni ezen valószínüleg Goluchowskitól eredő hatalmaskodás ellen. Bécs, márcz, 5. (Az Ellenőr távirata.) A magyar országgyülés az uj Presse szerint ápr. 19-én fog bezáratni s az uj ülésszak augusztus hóban veendi kezdetét. — A minisztérium már májusban megkezdi az uj ülésszak elé terjesztendő beadványok elkészítését. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — Uj intézetek Az orsz. központ, takarékpénztár és a kassai terménytőzsde alapszabályait a kereskedelmi ministérium ellátta a terv.bemutatási záradékkal. — PostaÜgy. Folyó hó 2-tól kezdve Pest és Újvidék között naponkint, Pest és Zimony, illetőleg-Fehérvár között hetenkint ötször gőzhajók közlekednek és ugyanazon naptól, fogva a pesti központi postahivatal a minden, Újvidékig közlekedő gőzhajóval levélcsomagokat az ercsi, adonyi, dunaföldvári, solti, dunapentelei, dunavecsei, apostagi, tassi, duna-szent-györgyi, paksi, tolnai, szegzárdi, kalocsai, dunapataji, bajai, mohácsi, baranyavári, laskafalvai, dárdai, apathini, eszéki, vukovári, illoki, újpalánkai, futaki, péterváradi és újvidéki postahivatalok részére, b) minden, Zimonyig és Nándorfehérvárig közlekedő gőzhajóval pedig a fentebbi levélnyalábokon kívül a karloviczi, titeli, zimonyi és nándorfehérvári postahivatalok részére is olyanokat továbbit. — A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött orsz. bizottság Bécsben 1872. évi márczius 2. napján tartott ülésében az államjegyek forgalmi öszszegét 1872. évi február végével következőnek találta: A bizottság saját feljegyzései alapján a tulajdonképeni államjegyek összege: 1 frtosokban 88.301,689 frt 5 frtosokban 125.698,540 frt 50 frtosokban 160.543,000 frt 374.543,229 frt. Hivatalos közlés folytán az államjegyekül nyilvánított bankjegyek összege : 1 frtosokban 1.422,128 frt 5 frtosokban 366.590 frt 1.788,718 frt Összesen 376.331,947 frt