Ellenőr, 1872. szeptember (4. évfolyam, 202-226. szám)

1872-09-01 / 202. szám

gúnyolódásoknak nem szolgált soha senki czél­­táblául mint midőn a bűnbánó bűnös vallásos költeményeket s röpiratokat kezdett kibocsátani. Régi barátai nem bíztak benne s a papság szin­tén nem igen hitt az uj proselytában, ki térdelt ugyan XVI Gergely lábai előtt s második bér­málást kapott e főpásztortól, mégis oly keveset tüntetett fel ama jámborságból, mely az áttérőknek annyira jól áll. Nem szükség azonban Veuillot további élet­pályáját lépésről lépésre követnünk. Elfogadott egy sinecurát a belügyőrségben, majd követte Bugeaud tábornagyot mint titkár Algírba, honnan néhány hó múlva visszatérve egy clerikális politikai mű­vet adott ki „A francziák Algírban“ czim alatt. Ezután csak 1843-ban lépett ismét a nyilvános­ság elé mint az „Univers Réligieux“ főmunkatár­sa, mely lap épen akkor indult meg és vi­rágzott egész 1861-ig, a midőn betiltatott, mind 1867-ben ismét megindult s élj­e maig­­lan mint azon ultra - katholikusok orgánu­ma, kik pápai bullákkal kezekben akarnák visszafojtani az emberi haladás áramlatát. Veuil­lot katholicismusa valóban ritkítja párját, ő pá­­pább a pápánál, autocratább Beckx páternél, püs­­pökiebb az egész püspöki kompániánál, még Pie poitiersi püspököt sem véve ki. Ez annyira áll, miszerint Dupanloup is megsokalta a dolgot s két ízben megtiltotta papjainak és egyházmegyéje hí­vőinek az „Univers“ olvasását s nyilvánosan dor­gálta őt meg. „Ön — úgymond — oly sze­repet igyekszik játszani a papság mellett, a­mely türhetlenné válik.“ S tény, hogy Veuillot önként kitűzött sze­repe : a censor, felülvizsgáló és a papság kánoni exponense volt. Francziaország papsága rettegve jár előtte és árgusszemü lapja előtt. Buzdítja a félén­keket s támogatja az ingatagokat. Ez azonban még nem minden, mert ő talál mindig időt czik­kek, jegyzetek és alkalmi könyvek írására min­denféle napi tárgyról és minden emberről, bár­mily másodfontosságú legyen is, a­kiről azt veszi észre, hogy vele ellenkező befolyást gyakorol a katholicismusra. A római udvar nem lehet meg nélküle s ő mint egyszerű scribler és oly fontos szerepet ját­szott a közelebbi római egyházzsinaton mint ma­ga Antonelli. Ő hatalom volt s az ma is, és magasan felhordhatja fejét beszéljen bár Franczia­ország legbüszkébb érsekéhez. — Annyi azonban tény, hogy a religio, a mely mellett Veuillot kar­doskodik, lehet katholicismus, lehet papismus, vagy lehet Veuillotismus, de semmi esetre sem christianismus. A hivatalos lapból. A vallás- és közoktatási minisz­ter Eévey Jánost a dunaföldvári alapítványi uradalomhoz számtartóvá, S­e­y Ferenczet ugyanezen számtartósághoz el­lenőrré és Voglits Jánost al pécsváradi alapítványi pénz­tárhoz ellenőrré nevezte ki. A pesti kir. főügyész P­­­r­o­vi­t­s Bélát a Csáktor­nyai kir. törvényszék mellett lévő kir. ügyészséghez írnok­nak nevezte ki. A győri pénzügyigazgatóság G­a­it­z Károly adótisztet irodasegédtisztté nevezte ki. Hírek: Pest aug. 31­— Úgy hiszszük, hogy a’tárczánkban je­lenleg folyó „Egy segédtanító története“ czimü regény September közepe felé be lesz fe­jezve, ha csak az országgyűlési tárgyalások töme­ges volta a lap terét nagyobb mértékben nem veszi igénybe. A legközelebbi regény, melyet tár­­czánkban közölni fogunk, az angol irodalom egyik világhírű mesterművét fogja ismeretessé tenni a magyar olvasó­közönség előtt is. Ezt tárczánk számára tisztelt barátunk Huszár Imre for­dítja. — Hol született Petőfi? E kérdés most napirenden van, mióta a „Föv. Lapok“ in­dítványozta, hogy Petőfi kiskőrösi születési háza megvásároltassék. Félegyházáról rögtön történt felszólalás e miatt, s most a nagy költő szülővá­rosa felett Kiskőrös és Félegyháza vitatkozik. Ma Suhajda József úrtól Irsáról kaptunk egy levelet, melyben határozottan állítja, hogy Petőfi Kiskő­rösön született s tanuképen a költő keresztatyjá­ra , Martinyi Károlyra hivatkozik. Martinyi úr ezelőtt irsai lakos volt, és gyakran beszélt Pető­firől. Suhajda két év előtt ennek alapján egy pesti lapnak küldött is Petőfi születésére vonat­kozó adatokat, de az nem adta ki. Most Marti­nyi már nem lakik Irsán, hanem elköltözött Szé­­csénybe Zmeskál Kálmánné, nőrokonához, és Su­hajda úr nem tudja, ha életben van-e még, vagy n­ics. Azért a nyilvánosság előtt kéri fel, hogy ha él, közölje a költő­­ születésére vonatkozó ada­tait. Addig is Suhajda úr ezeket mondja el: „Pe­tőfi édes atyja Kiskőrösön mészáros mesterséget folytatott, s ott született Sándor fia, kinek ke­resztszülői voltak , néhai Martinyi N. tiszteletes ur fia Károly és hajadon nővére, ki később Mes­­kó Miklósné lett. Az általam hírlapi közleménynek szánt czikk számára Martinyi Károly sajátkezü­­leg kiirta zsoltárkönyvéből mikor és mely napon született Petrovics, illetőleg Petőfi Sándor. Nem egy alkalommal többünk előtt említette Martinyi­t, hogy Petőfi Kiskörösön született és az 5 atyja keresztelte meg.“ — Ezek folytán kérjük Mar­tinyi urat, mint a legilletékesb tanút, legyen szi­ves a nagy költőnk születésére vonatkozó adato­kat velünk közölni, hogy születési helyét bizto­san tudhassuk. — A király hétfőn délelőtt a pest-bu­dai honvédség fölött szemlét fog tartani a Rákoson. — Miklósi színtársulata sept. 15-én tartja utolsó előadását a budai színkörben, aztán pedig rögtön Pestre jön. Az igazgató ugyanis kibérelte a Hermin-téren levő Fürst féle színhá­zat, hol már sept. 16-ikától megkezdik a ma­gyar előadásokat, s okt. 6-ig minden este a ma­gyar színészek játszanak, azontúl pedig novem­ber 1-jéig hetenkint háromszor. Még mindig kér­dés azonban, ha az ideiglenes színház készen lesz-e novemberre, mert mint már említek, a városligeti gyermekszínházból kelene fölépíteni. Erre nézve pedig a városnak a tulajdonossal, Buzzi építéssel oly szerződése van, hogy az épü­let bizonyos idők múltán a város tulajdona lesz: ha azonban az idő alatt a színház nem jövedel­mezne, tartozik a városnak a kiszabott időig évenként 2000 frtot fizetni. A gyermekszínház csakugyan nem fizette ki magát, Buzzi tehát el­adta Miklóssynak s egyúttal folyamodott a vá­roshoz, hogy a színházat elhordathassa. A bi­zottság, melyhez ez ügy utasítva lett, meg is en­gedte az elhordatást, de csak a szerződési fölté­telek teljesítése mellett s e végből több ízben megidéztette a főügyész által Buzzit, ki azonban egyszer sem jelent meg. Most tehát a színház lehordatása betiltatott. — A királynét szept. 20-ikára várják Budár­a. Hir szerint karácsonyig marad a magyar fővárosban. — Véres jelenet színhelye volt ma reggel a Kis­diófa utca 39 számú házában. E ház Herle Antalé, s házmestere Böhm József osztrák­szilézia czipész volt, kinek neje, Mária (nagy­­lomnici születésű) dacára 44 éves korának lángra gyulaszta a háziurat. Böhm nem sokat gondolt vele, miután az asszony gyakran adott neki pénzt, melylyel mulathasson. Utóbbi időkben azonban Böhm sokat civakodott nejével még, végre ez elvált tőle, s ő a magyar utcában dolgozott. Ma reggel azonban elment a diófa utcába, s zörögni kezdett az ajtón. Neje épen a piacon lévén, Herle nyi­totta ki. Nem sokára haza jött az asszony is, és Böhm pénzt kért tőle, de az nem akarván adni, a feldühödt ember egy hosszú kést vont elő, s kétszer gyomron szúrta vele feleségét, ki jajgatva az átellenben levő kapitányi hivatalba futott. Ek­kor Böhm a háziúr szobájába rontott, s e szavak­kal : „ne­vén kutya most, meghalsz!“ azt is két­szer megszurta. Ez alatt a kapitányi hivatalból poroszlók érkeztek, s a mint a gyilkos ezeknek lépteit hallotta, az ágyba vetette magát s a késsel átszurta szivét, úgy hogy azonnal meghalt. Az or­vosok vizsgálata szerint a Böhm által ejtett sebek életveszélyesek, s kivált az öreg és beteges Herle életéhez van kevés remény. — A nemzeti szinház körüli füs­tös romok a miniszterelnöknek is szemébe öt­­löttek, megtekintvén a tűzvészek helyét, s meg­győződvén, hogy a szinház körül csak úgy lehet biztonságot szerezni, ha a kellő építkezésekhez hozzá fognak, fölszólította az intendánst, mikép nyújtasson be tervet a színházi telek kiépítésére, sőt arra is fölkérte, hogy a dráma és opera külön választásáról is nyújtson be javaslatot. A boule­­vardra tervezett operaházról egyébiránt már nem beszélnek, s helyette a Huszár és Vodjaner házakat emlegetik. Óhajtjuk, hogy e szép szándék és plánum ne egy másik tűz, t. i. szalmatűz legyen. — Nagy zajt ütött Pesten, hogy egy angolt, ki pityókos volt, s egy árva szót sem tu­dott magyarul, sem németül, éjjel egy drabant (ki elmulasztotta angolul megtanulni) bekisért. Tévedés volt, s lett miatta zaj és exekució. Re­méljük, hogy hasonló figyelemben részesül egy közelebb történt budai eset is, s az illető porosz­lók megkapják jutalmukat, a­mint dukál. E hó 19-én délelőtt 10 órakor a budai gyár utczában E. J. főreáltanodai tanulót egy poroszló minden teketória nélkül nyakoncsípte, bekísérte a krisz­tinavárosi őrházba, ott összeszidta, elnevezte csa­lónak és névhamisítónak, zsebeit, jegyzeteit átku­tatta, aztán fölkísérte a városházára, hol másfél óráig nem a legkellemesebb társaságban várakoz­tatták. Végre jött egy hivatalnok, s azt mondván: „der war ja nicht,“ kituszkolták az ajtón, hogy most már haza mehet. A fiatal­ember akarta tud­ni, hogy mi a neve a drabantnak, de durván el­utasították. Igen szép példája a személyes szabad­ságnak, s kiváncsiak vagyunk az eredményre, mert E. J. megtette a szükséges lépéseket. — Tűzvész. Győrmegye Kajár helységé­ben nem­régiben 70 lakház hamvadt el gazdasági épületeivel együtt. — A magyar műzene úttörőjé­nek, a régi jó Lavotta Jánosnak olajba festett arczképe megvan Bernát Gáspárnak. Alkalma­sint megszerzik a múzeum számára, miután a múzeum igazgatósága megtekintésre magához vi­tette ; méltó helye csakis a múzeumban lehet. — A tervezett népszínház gyűjtői­­v­e­l már szállingóznak vissza. Pozsony város pol­gármestere a korteskedésekből hirhedt Justh úr is sietett a népszínházi bizottságnak visszaküldeni, hozzá mellékelvén a következő sorokat: „A pesti népszínházi vállalathoz kivánt adakozások gyűjté­se iránt hozzám áttett aláírási ívet azon megjegy­zéssel küldöm vissza, hogy a nagy mértékben igény­be vett pozsonyi lakosoktól felebbi czélra semmi adomány be nem folyt.“ A polgármester úr úgy látszik kipuskázta minden erélyét és lelkesültsé­­gét a választásoknál. Hanem mi nem hisszük, hogy Pozsony lakosai magukon engedjék száradni a vádat, hogy nem akarnak semmit adakozni. Hozzánk még csak kevés iv érkezett vissza,­­ azok közt is van egy Pozsonyból. A polgármes­ter könnyen oda vetett tagadása ellenében tehát ezennel közöljük a nálunk bejelentett pozsonyi adakozókat, megjegyezve, hogy a gyűjtő korán sem oly befolyásos férfiú, mint egy polgármester, hanem joghallgató. Az adakozók következők: gyűjtő: S­z­e­b­e­r­é­n­yi Márton 2 frt Szeberényi Lajos 10 frt, Szeberényi Lajosné 5 frt, Babó La­jos 1 frt, Jantsik Viktor 1 frt, Kállay Rudolf 1 frt, Kállay Zoltán 1 frt, Sándor Endre 1 frt, Eck­hardt Oszkár 1 frt, Emődy Miklós 1 frt, Osztoics Iván 10 frt, Tekus Vilmos 1 frt, Őshegyi József 1 frt, Szentmihályi Tóth Lajos 1 frt, Csekey Vil­mos 1 frt, Leftek 1 frt, Babos László 1 frt, Grisz­­sza Kálmán 1 frt, Franics Gyula 10 frt, Subert István 1 frt. (Ugyan kérjük a pozsonyiakat, főz­zék le a polgármester urat, szolgálunk mi akár­hány ívvel az üresen vissza küldött helyett.) — A budai­ színkör legközelebbi játék­rendje a következő: Vasárnap, szept. 1-én „B­u­­davár bevétele,“ színmű Vahot Imrétől. — Szept. 2-án Ferenczy József javára először: „K­e­­rekes András és szeretője Piros Panna,“ nép­színmű 3 felv. irta Tóth Ede. — Szept 3-án Trapezunti hercegnő“ Operette Offenbach­­tól; — 4-én „Budavár bevétele,“ a szerző a vára; 5-én „Tricoche és Cacole­t,“ fran­cia vígjáték, forditá Erödi Béla ; 6-án ugyanaz; 7-én először : „Három csőrü kacs­a,“ Operet­te 3 felv. — 8-án „Z­s­i­d­ó-h­o­n­v­é­d,“ színmű Lukácsitól. — 9-én „Három csőrü kacsa.“ — Öt forintot, mely a a í­r­ab­b nagy urnak még bizonyos czélra adott adakozásából fenmaradt, az írói segélyegylet perselyébe tet­tük. — A n. váradi dalár ünnepély műso­rában változás lesz, miután Blahánét, Hóman Ale­xát és Lángot nem bocsátja el a nemzeti színház intendánsa. Korábban ugyan ígérte ezt, de most azt mondja, hogy a király Budán lévén, nem lehet tudni, mily darab előadását óhajtja. (Notabene, ő felsége 4-én elutazik, s a dalárü­nnepélyre csak 5-én indulnak a pestiek.) Ez erők közreműködésére te­hát nem számíthatnak a váradiak. Elég sajátsá­gos, hogy nálunk a művészi érdekek soha sem se­gítik egymást, s mindig akad valaki, kinek kedve telik a támogatás helyett ártani. Egyébiránt dr. Orczynak sokkal kevesebb belátása van, hogysem tudná, mikor használ és mikor árt valahol, s igy mindig csak ront. — A király a Veszprém megyei hanyi ág. hitv. evang. fiókegyház temploma és iskolája hely­­reálitására 300 frtot adományozott. — A kolozsvár-k­ocs­ár­di vasút épí­tése lassan halad, daczára, hogy mintegy 10,000 napszámos, 2565 iparos és 1164 lóval dolgoznak rajta. Az összes munkálatokból helyenként alig van készen 50°/o, a legtöbb 65 °/0 A szebeni vonalon a munkálatok a bevégzéshez közeled­­nek, mert a hivatalos kimutatásban 98 °/0 kész munkáról beszélnek. A Segesvár-brassói vonal némely részein 40, némely pontjain alig 36°/0 van készen a munkálatokból. Sokat hátráltatja különben a munkálatokat a talaj veszedelmessége. A Kolozsvár és Torda közötti vonalrésznek czif­­rább helyei vannak Szánánál is. A napokban is egy roppant összegbe került szép hidat rombolt össze a csuszakodó hegy, és itt még sokszor fog ez megtörténni. — Budenz József és Szarvas Gá­bor, kik a nyári szünidő alatt a dunántúli vidé­ket a népies magyar nyelv sajátságainak tanul­mányozása végett beutazták, gazdag tudományos kincsesei tértek vissza a fővárosban. — Sajtóper. Tóvölgyi Titusz ellen a közvádló egy a „Népzászlójá“­ban megjelent czik­­ke miatt sajtópert indított. A tárgyalás sep. 16- án lesz. — Hontmegye 80,000 frtot szavazott meg egy honvédkaszárnya építésére. — A londoni magyar munkásegy­let titkára, Hajdukovics László következő érte­sítést közli: A f. hó 12-én tartott közgyűlésünk határozata nyomán egyletünk eddig viselt neve: A londoni magyar munkások egylete“ : „A lon­doni magyar egylet“ névre változtatott át. Legyen szabad ezen némi ellenzésre talált határozatot röviden indokolnunk. Alapszabályainkban világo­san körülírt czélja egyletünknek : az itten állan­dóan vagy ideiglenesen tartózkodó honfitársaink­nak minden nemzetiségi, vallási s politikai tekintet kizárásával egy tisztán a bűnszeretetet ébren tartó gyálpontot szerezni, s a többnyire a munkás­osz­tályból jelentkező szűkölködőknek tehetségünk szerint segélyezést nyújtani. E kettős czél minél nagyobb mérvben elérhetésére mennél több ember­barát s hazafi rokonszenvére és támogatására van szükségünk. Az eddig viselt „munkásegylet“ czím pedig számosakat itten és odahaza is elidegenített tőlünk azon feltevésből, miszerint Londonban a hirhedt International gyypontján a magyar mun­kások egylete is részese lehetne a jelenleg egész Európában jelentkező munkás üzelmeknek. Ilyetén gyanú alaptalanságáról kezeskedhetnék alapszabá­lyaink világos és tiszta szava, mely minden poli­tikai vitát szigorúan kizár, kereskedhetnek névsora az alapítók és választmányi tagoknak, melyek kizárólag munkaadók. De hiába, a munkás-egylet név téves föltevésekre vezetett. Ezen oknál fogva vettük föl az egyszerű s tágabb értelmű magyar egylet nevet. A munkás­osztályhoz tartozó tag­­társaink meg fognak győződni, hogy a név meg­változtatása által az ő érdekeik miben sem fognak csorbát szenvedni. S végtére is tisztelet, becsület a munkás névnek, hisz bizonyos értelemben mind­annyian munkások vagyunk, de mégis csak dicsőbb annál a magyar név. — Nagy hadgyakorlatok fognak a jö­vő hó 3 án 5-én s 7-én Budapest környékén tar­tatni. A legutóbbi hadgyakorlatnál egy honvéd­zászlóalj is közre­működik.­­ Régi sírokat találtak a gödöllői ura­dalomhoz tartozó valkói Szentpálhegy erdőrészén át csinálás alkalmával. Legelőször egy kisebb fekete urnára akadtak, aztán pedig egy csontvázra, mely alig egy lábnyi mélyen feküdt arczczal délnek for­dítva. A nagy csontváz jobb kezén két kezdetle­­leges miva, sodrony alakú rézkarika volt minden csatt nélkül összehajlítva. A nyakon vékonyabb érezsodrony látható, melyről nem tudni, ha nyaké­kül szolgált-e, vagy az öltönyhöz tartozott. E sir­­gödörtől 3 ölnyire ismét találtak egy egészen idom­­tálan, mintegy meszélyes nagyságú, majdnem szeg­letes kis urnát, valamivel mélyebben szintén arcz­czal délnek fekvő,egészen elkorhatd gyengébb csont­­vázt, mely valószínűleg nőé lehetett. A mell táján volt egy sajátságos szerkezetű, s érczből készült melltű forma, de ez is oly kezdetleges készítmé­­nyű, hogy drótosaink az egérfogóknál sokkal sza­bályosabb hajlításokat csinálnak. A kézcsontok mel­lett jobbról-balról , fehér, vörös, zöld és fekete át­­futott gyöngyök feküdtek. Megjegyzendő, miként ezen, nyilván ékszerül használt gyöngy­félék közül a vörös, részint hosszúkás korai forma, részint majdnem szabályos négyszögűek. LEGÚJABB POSTA. Garibaldi a rómaiakhoz. Az ősz bajnok eme levelet intézte Rómába Parbonihoz 1­ hó 20-áról: Kedves Parbonim ! — Kérem, köszönje még nevemben a Colosseum demokrata gyülekezetének, azon előzékeny bizalmat, a melylyel engem meg­tisztelt, a midőn véleményemet kikérte. Rómának önmaga, múltjának dicsősége és azon remények nevében, a­melyeket mi benne vetünk, valamint jövője nevében is, vezetnie kell az olasz haza politikai mozgalmát. A kormány habozása már kifárasztott bennünket, és midőn végistenhozzádot mondunk Olaszországnak, mél­tóan akarjuk őt hátrahagyni a republikánus Ró­mához, nem­ hogy hódító legyen, de hogy ne rettegjen többé néhány kis Kain előtt, kik való­ságos tüzigyíkok a despotismus különböző fajai­val szemben, nem véve ki a szentszéket sem. Szeretnék látni hadseregét olyannak, a­minő­nek lennie kellene két milió katonájával, készen előre nyomulni jobbra, vagy balra minden vakme­rő igények ellen, sőt számot kérni a szomszéd hatalmaktól is régi és jelen tartozásaikért. És az olasz tengeri haderő ! Miért ne lenne hasonló legalább is a francziával ? Nincs-e nekünk körülbelül két akkora kiterjedésű tengerpartunk és tengerészünk? Mire való tehát azon nagy ha­bozás? Tán azért, mert nem birunk pánczélos ha­jókat építeni? Hatalmunkba keríteni a jót anélkül, hogy felhagynánk követelni a jobbat, fenséges elv, me­lyet magáénak vallott a jeles Cairoli is, ez az a melyet alkalmazniok kell önöknek colosseumi gyülekezetekben követelve az átalános szavaza­tot. Igen követeljék s szerezzék meg önök ezt! Az ős Róma fiai a hajdani forum szellője által lelkesítve tartoznak megszerezni ifjabb testvéreiknek az általános komiták eme szen­telt jogát, mely végezetre megadja a valódi , sza­badságot a kitagadott rabszolgának. — És a száz nővér viszhangozza s méltóan utánozza Róma nemes kezdeményezését. Üdv a testvéreknek ! Garibaldi József: TÁVIRATOK. Zágráb aug. 31 (Az Ellenőr távirata) A zágrábi megyegyülés elhatározta, hogy felir a kormányhoz az erdészet és több szolgabiró áthe­lyezése ügyében. — A kormány elrendelte a zág­rábi tanács restauratióját Konstantinápoly, aug. (Az Ellenőr távirata) A szultán Festetics grófnak egy antique szablyát ajándékozott mint viszonzást a gróf részéről át­nyújtott azon albumért, mely képeket tartalmaz az ennek jószágán tartott vadászatokról. Frankfurt aug. 31. A jogászgyűlés plénuma az osztályok határozatait átalában mind elfogadta, azonban a nemzetközi váltójogra, az esküdszék vagy társas bíróságra, a legfőbb birodalmi tör­vényszékre s a sajtótörvényhozásra vonatkozó ha­tározatokat elvetette. — Az állandó küldöttség megválasztása s az elnök zárbeszéde után a gyű­lés berekesztette működését. München aug. 81 A leghatározottabban hír­lik, hogy Lutz miniszter lemondása elfogadtatott, mi­t közvetlenül az egész kabinet lemondása és egy új fellépése követne, melyben Gassen Ler­chenfeld és Bomhard­ Lobkowitz foglalnának helyet. Páris, aug. 31 (Az Ellenőr távirata) A „Sem. finaciére“ tudatja, hogy a Rotschild testvérek már a múlt héten lefizették a négy milliárd­ köl­csön 22-ed részét (9 millió járadékot) maguk és ügyfeleik nevében. Uj-York aug. 30. A „Metis“ nevű gőzhajó egy goelettel összeütközvén elsülyedt és 60 emert te­metett magával a tengerbe. Brüssel, aug­ 31 Az internationalictnt­­­gressusának összeülése kérdéses, minthogy az al­kalmas helyiségek tulajdonosai vonakodnak Hágá­ban helyiségeiket átengedni. Prága, aug. 31. Rainer főherczeget a jung­­bunczlaui cseh lakosok fáklyásmenettel tiszelték meg. Athen, aug. 31. A brailai görög konsult a román hatóság fegyveres erővel saját konsuli pa­lotájában elfogatta, másnap reggel azonban szaba­don bocsátotta. Mint állítják, az elfogatás azért történt, mivel egy görög alattvaló ellen kiadott elfogatási parancsot közvetlenül a görög konsulá­­tus egyik ügynöke hajtott végre. Pétervár aug. 31. Az „Invalide“ közli a czár 26-ki beszédét a doni kozák hadsereg képviselői­hez, melyben kijelenti, hogy e pillanatban nem fenyegeti veszély a birodalmat, a béke nagyobb biztosítására mindez­által utazást tesz a külföldre remélvén, hogy az nem fog eredménytelen maradni Oroszországra nézve. — Konstantin nagyhg. teg­nap zárta be a statistikai kongressust. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. Pest, aug. 31. Az időjárás e héten több­nyire borús és esős volt. A hőmérsék 15°­t.-re sülyedt, de ma ismét emelkedőben volt. A szőlő érésére ez időjárás semmikép sem kedvező, s már az ország több részéből érkeznek tudósítások, melyek az eddig táplált reményt, hogy az idei bor jó minőségű lesz, semmivé teszik. A kuko­­ricza-termést illető kilátások sem oly jók már, mint voltak még rövid idő előtt, miután a féreg sok helyütt károkat okozott. A Duna vízállása a hajózásnak folyton kedvező. A külföldi gabnapiaczok a lefolyt héten ismét szilárdabbak voltak, kivéve az angol piaczokat, hol a hangulat lanyhább lett. Az itteni piaczon javul a behozatal új gabnában, s ennek folytán az üzlet valamivel élénkebb. Búza az erősebb kínálat folytán a hét elején csökkenő irányzatban volt, az árak 15—20 krral estek; az utóbbi napokban azonban a kíná­lat ismét gyengébb lett, s miután a malmok, a lisztüzlet javulása folytán, meglehetős vételkedvet mutattak, az árak ismét megszilárdultak, sőt néhány krajczárral több is adatott. A heti forga­lom mintegy 120,000 mázsára rúgott; a mai árak a következők: 88 fntos 6 frt 95 kr — 7 frt 5 kr, 87 fntos 6 frt 85 kr — 95 kr, 86 fntos 6 frt 70—85 kr, 85 fntos 6 frt 60—70 kr, 84 fntos 6 frt 50—60 kr, 83 fntos 6 frt 40-50 kr, 82 fntos 7 frt 30—40 kr, 81 fntos 6 frt 20—30 kr, mind vámmázsa és készpénz. A határidőüzlet a hét elején szintén lanyha volt, s az árak vagy 10 krral csökkentek, később azonban a speculatió ismét vásárolni kezdett, úgy hogy még a múlt heti árakon is felül mentek; mai jegyzések: szept. —oct. 6 frt 65—67% kr, oct.—nov. 6 frt 70— 72­/1 kr, tavaszra 6 frt 80 kr. Rozs meglehetősen kerestetett, s mintegy 20­ 000 mérőnyi forgalom mellett a múlt heti árak maradtak, s a jegyzés : 3 frt 75—85 kr 80 fon­tos után. Usancerozsban határidőre csak mérsékelt volt az üzlet, s az árak keveset változtak, sept. — oct. 3 frt 65—87—2 kr, tavaszra 4 frt —4 frt 5 kr. Árpa keresett volt és szilárd mintegy 15,000, mérő kelt el a múlt heti árakon. Zab iránt csekély volt a vételkedv, az árak 5 krral csökkentek és záródnak 1 frt 65—70 krral. Határidőre szintén csökkent néhány kraj­czárral, de szilárdabban záródik : sept.—oct. 1 frt 62—63 kr, tavaszra 1 frt 70—77 kr. Kukoricza helyi fogyasztásra múlt heti árakon vezetett, némely esetben 5 krral drágáb­ban. Bánáti máj.—jmn. szállításra, arra a hirre, hogy a kuko­riczaföldek itt-ott szenvedtek, 3 frt 75—77% krra emelkedett. Liszt. A búzaárak csökkenésének befolyá­sa alatt az e heti üzlet csendesen folyt le, s a forgalom korlátolt maradt. Az árak szilárdak, s alig is fognak csökenni, miután a hét végén a búzaárak újra emelkedtek. Külföldről nincsenek megrendelések, takarmány-czikkek keresettek. Mai jegyzések (bécsi mázsa zsákkal együtt:) 0 sz. 16 frt, 1 sz. 15 frt 50 kr, 2 sz. 15 frt, 3 sz. 14 frt 50 kr, 4 sz. 14 frt, 5 sz. 12 frt, 6 sz. 10 frt, 7 sz. 9 frt 60 kr, 8 sz. 8 frt 50 kr. Finom kor­pa 3 frt 30 kr, durva 2 frt 30 kr. Gyapjú. Mint csendesen vásár után, az üzlet rendes, s e héten csak 150 m. bácskai egy­­nyiretü és 60 m. nemesített zigaja kelt el vásári árakon 01 a­j v­e­t­e­m­é­n­y­e­k. Repczében kevés üz­let, az árak valamivel lanyhábbak, fekete 13% frt. bánsági 13—13% R­e­p­c­z­e o­l­j. Kész olajban nem fordult elő nagyobb eladás; kétszer finomitott 500, sept. dec. Bécsből elszállitva itteni számlára 2572 írttal ada­tott el. Disznózsír. A kereslet csekély mindazál­­tal a termelők magasabb árakat igényelnek és itteni városi árut hordó nélkül 36 frtra tartják, hordóval 38 frtra. Amerikainak 32—33 frt minő­ség szerint. Szal­on a. Fogyasztásra a múlt heti árakon nézve, hogy maguknak a választmány tevékeny­sége és működése felől tudomást szerezhessenek. _ Nehogy a választmány azon tevékenysége, melyet a több iparágra vonatkozólag már beje­lentett gyűjteményes kiállítások létesitése körül ujóbbi tagok gyűjtése által '­kifejt, fenakadást szenvedjen a m. kir. ipari szakbiztos kifejezést adott azon reménynek, miszerint a világkiállítási magyar országos bizottmány végrehajtó bizottsága azon körülmény tekintetbe vételével, hogy eddig­­elé a kecskeméti kiállítás zsibbasztólag hatott a bécsi világkiállításra vonatkozó­­bejelentésekre — ez utóbbi kiállításra vonatkozó bejelentések ha­táridejét 1. évi September 15ig mint okvetlenül utolsó határidőig meghosszabbítandja. A választ­mány a szakbiztos úr ezen előadását örvendetes tudomásul vévén, kijelentette, hogy körözvényt fog kibocsájtani és a kiállításra még nem jelent­kezett iparosok közt szétoszlatni, melyben őket ezen végső határidőre figyelmeztetni fogja, min­denkinek alkalmat akarván szolgáltatni termékei­vel a kiállításban részt venni. Miután még Pos­ner Károly Lajos szakbiz­os úr kie­melte, hogy Erczhegyi budai iparosunknak kü­lönös tevékeny közreműködése folytán sikerült mai napig 25 kiállítót megszerezni, s hogy biz­tos kilátás van, miszerint azok száma még ezen­túl is gyarapodni fog, hogy továbbá Pesten is Falk Zsigmond és Kutschera F. urak maguknak a kiállítás körül érdemeket szereztek, azon indít­­ványnyal lépett elő, mikép a választmány mond­ja ki határozatilag, hogy magát az említett urak­kal azokat a tanácskozásokban­ részvételre meg­­híván­t kiegészíti. Ezen előadást a választmány örvendetes tudomásul vette, és miután az elnök úr még hangsúlyozta, hogy a választmánynak te­vékenysége ezentúl mindinkább gyarapodni fog és ennek következtében szüksége fog fenforogni annak, hogy a választmány magát a kiállítás ügyé­ben működő jeles erők által kiegészítse, elhatá­roztatott, miszerint Érczhegyi úr Budáról, to­vábbá Falk Zsigmond és Kutschera F. urak Pestről mint választmányi tagok az ülésekbeni részvételre meghivassanak. Az elnök által fölvetett azon kérdés fö­lött, miként hozhatók az egyes kiállítók kí­vánalmai a választmány tudomására, a tagok közt élénk vita fejlődött, melyben több választmá­nyi tag vett részt és a kiállítási biztos úr azon megjegyzésére, hogy ezen kiállításra és annak fö­lszerelésére vonatkozó kívánalmaknak annál is inkább kell a biztossággal mielőbb közöltetniök, mivel az egyes kiállítók részére a térbeosztásnak már September végén kell eszközöltetnie, elha­tároztatott, hogy az elnök úr a már jelentkezett kiállítókkal egy körözvényt közöltessen, melyben ezek az iránt lennének felszólítandók, hogy a föl­szerelésre és tárgyaik kiállítására vonatkozó min­den kívánalmaikat legfölebb 1 évi­zeptember 30-ig a választmány tudomására hozzák. A bécsi villágkiállításra szánt magyarorszá­gi tárgyak szaporodására vonatkozólag lényeges tényezőül említi föl az elnök úr a legközelebb Kecskeméten tartandó kiállítást és indítványozza, miszerint a választmány egy bizottságot­­küldjön ki, melynek feladata leend a kecskeméti kiállítást me­glátogatni, az ott találtató, a bécsi kiállításra alkalmas jelesség, szépség vagy egyébb tulajdo­nok által kitűnő tárgyakat följegyezni és a választmány tudomására hozni, hogy ez magát az illető kiállítókkal, illetőleg a tárgyak tulajdonosai­val azoknak a bécsi világkiállításra leendő kül­detésére nézve egyetértésbe helyezhesse.­­ A vá­lasztmány ezen indítványt helyesléssel fogadta és ezen feladatteljesítésével Kramer Samu, Kra­li és Samu Schönitz Fischer J. uralta bízta meg. Az elnök úr a választmányt értesíti, hogy az utolsó ülés óta a világkiállítási magy. orsz. bizottmány végrehajtó bizottságánál nagyszámú bejelentések eszközöltettek és fölkéri egyúttal Liebstein jegyző urat a jelentkezők nevei­nek a választmánynyal leendő közlésére. E hó második felében a végrehajtó bizottságnál a kö­vetkező budapesti c­égek jelentkeztek a bécsi vi­lágkiállításra. u m. Horschetzky Károly, Aigner L., Wisztnitz Már­ton Herman Vilmos, Mihálykövi Laj. Bretschnei­der Zsigmond, Martiny F. Henrik Kóbert János Ran­­zenberger R. Deutsch Manó , Pozdech Jós. Hollós J Wodianer Albert, gróf Karácsonyi Guidó, özv. Bernát Mária, Reich Ign, Kelyér Nándor, Bitt­­mann Antal, Krigge Anna, Heidelberg Hermann, Chladek János, Adám és Éberling, Romocsa Sá­muel,­­ Detl Antal, Graner Károly özvegye és öcs­­cse Kőgel Fer. Moulin Karolin Frettina János Peringer Ferencz Pásztory C. Lenner Jósef Däh­­nis Gusztáv Weiss Károly, Ujváry Ignácz Erzhe­­gyi Ferencz Telmedico Péter Szabadházy And. Szabady Ign Domok János Beer Zsigm. Kaiser Frigyes Wilfinger Pál Sluwats Antal Bagó Márton Präge. Jós. J. W. Berger Pillmayer Károly és a budai lövészegylet. Ezenkívül a kalaposoknak: Assmann János és Nyerges János által bejelentett gyűjteményes kiállításábani részvételre a követ­kező kalaposok jelentkeztek : Csukás Károly Del­­kaes Camila Dil­inger Károly Hösel János, Kasch Vilmos, Novák Flórián Schener Ede, Tóth János Skriván Valentini György, Winkler Lajos, Zettel­mann Rudolf és Zsák Márton. Végül a választmányi jegyző és a világkiál­lítási magyar országos bizottmány végrehajtó bi­zottsági hivatalnokának Liebstein urnak több választmányi tag a következő bejelentéseket ad­ták át. Csupor Miklós ruhaneműket.— Feren­­czy Sándor ruhaneműket — Szely István ruhaneműket. — Zellerin Mátyás víz és légszeszvezetéki készítményekre vonatkozó kü­lönféle tárgyakat és bádogos munkákat — Hill Jakab egy pár ló szerszámot — N­i­c­h­o­l­d János egy torony sisak készítményt,­­ W­a­t­­tenstein József egy utczai kirakó állványt Fani Jakab salamit, Kuhn János véső munkákat Ferdinand Friderika női kala­pokat és fejkötőket, Schinek Venczel kefekötő munkákat Pollák Zsigm. 1 kanapét, 6 Fau­­telszéket 1 salonasztalt, Herold János 1 co­­senset 4 fautelt 2 széket 1 asztalt, Schönaug Jakab egy kocsit, H­i­p­p Gyula egy pár ló­szerszámot Holetschek Mátyás egy phae­­tont Schütz Lajos mázoló munkákat, Bode Alajos bérmunkákat, K­r­i­g­l Dávid arany és ezüst munkákat és Vogl Móritz aranyárukat. A legközelebbi választmányi ülés megtartása sep­ember 11-ére határ­oztatott. kel. Fagygyu, csendes üzlet mellett 29—30 frt Sertésvásár (aug. 23—29). A külföldi szükséglet csökkent, s ennek folytán a hangulat lanyhább. Jegyzett árak : magyar 350—450 fon­tos 32%—33% kr, szerb 32—33 kr, kivitel 34 kr kész áru octóber közepére egy debreczeni sertés­kereskedő 950 drbot 33 %, krjával adott el. Fel­­hajtatott a héten 9510 drb, elhajtatott 9580 drb sigy az állásokban maradt 48,8000 drb. Szilva. Kész áru a vásár óta kevés kelt el, az árak változatlanok. Ocs­nov szállításra­örténtek kötések, bosnyák hordóárura 11% és 11% írtjával.­­ A kecskeméti kiállítás megnyitásáról a mai napról a következő távirat érkezett: Az iparműtárlatot épen most nyitotta meg Szlávy minister, Németh, Schnierer osztálytaná­csosok, Dáni főispán és számos kiállító jelenlété­ben. Az ünnepély kezdetét harangok zúgása és taraczklövések jelzik. A minister a kiállítási elnök üdvözlő beszédére válaszolván, óhaját jelenté ki, hogy a jelen tárlat úttörőül, például szolgáljon, a vidéknek minél számosabb hasonló kiállítások rendezésére. A tárlat a collegiumban igen megle­pő látványt nyújt; Pestről 214 kiállító jelent­kezett.­­ Az 1873 évi bécsi kiállítás tárgyában a budapesti iparos kiállítók 30-as bizottmánya folyó hó 28-án elnöke Dr. Szabóky Adolf úr el­nöklete alatt ülést tartott. Annak első tárgyául az elnök úr az ülési jelentések közzétételének, vala­mint az ülés jegyzőkönyvek magyar és német nyelveni fogalmazásának módozatát jelölte ki a végből, hogy azoknak nyilvánosságra hozatala által úgy a kiállítóknak, mint a kiállítás iránt érdeklődő közönségnek alkalom nyuttassék arra ! " — Komáromi állat- és terménykiállítás. A ko­máromi gazdasági egylet f. évi október 1­5-ik napjain Komáromban a megye házánál több rend­beli díj és jutalmakkal egybekötött, de csupán e megye- és városbeli állat- és terménykiállítást rendezend, s egyszersmind a magukat jelentő s kellő okmányokkal igazolt hű és szorgalmas, azonban csak a gazdaság körül alkalmazott —a cselédeket pénz és dicsérő oklevelek kiadásával jutalmazandja. Állat-kiállitás. 3—4 é. ménlovakra egy 3 s 2 db arany. 3—4 é. kanczákra egy 3 a 2 db arany. 1—2 é. csikókra 2 s 1 db arany. Magyar fajú és tenyészképes birkákra Komárom városi díj: 100 forint, egy dijak: 3 és 2 db a. jutalom­mal. Magy. fajú tehénre :2 és 1 db arany jutal

Next