Ellenőr, 1873. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1873-02-23 / 45. szám

Fényes Gyula 7-ik lovas századbeli szab­­állom, hadapród-őrmester a hadapródi czimről önként leköszönvén ezen minőségben a honvédségnél fogyatékba vétetett. S­PORT. — Bécs febr. 20. — A sport barátai számára írjuk ide az idei május hó 20, 22 és 25 tartandó lóversenyeknek a helybeli jockey club által kiadott programmját. A verseny, mint mindig a freudenaui gyepen fog megtartatni, az első futtatás vasárnap délután Vi 3-kor veszi kezdetét. I. Megnyitó verseny. Handicap 1000 fr­t. táv. 1 mrf. 3 éves s öregebb lovak is futhatnak. II. Jockey club dij 6000 frt. táv. 1­/2 mértf. belföldi, továbbá dél- és északnémet kanczák s mének futhatnak 3 évtől felfelé. Eddig már 69 nevezés történt. III. Császár dij 600 arany, 4 év. s öreg. belföldi kancz. s mének; távolság 13/4 mtfld. IV. Kladrubi dij 1500 frt. Eladó verseny táv. 1V7 m-V. Kis s t e e p r e­ c h a s e. Handic. 500 frt. Minden állam lovai futhatnak. A futtatás második napja kedd máj. 20, délután fél 3. I. Kladrubi dij 2000 frt trial.szakes. táv. 1 m. 3 év. s öreg. belf. lov. II. Asszonyságok dija 1000 frt tiszte­­letdij, táv. 1 m. minden országbeli ló fut. III. Freudenaui handicap 1500 frt táv. 13/4 m. a continens minden lova futhat. IV. Akadály verseny hand. 300 frt táv. 1 Vi m­. a continens minden lova futhat. Harmadik nap máj. 22-én. I. Á11 a m d­i­j 400 arany. Csak belföldi lovak pályázhatnak, 3 évtől felfelé. II. Polgár dij tiszteletdij 1000 frt, 400 frt készpénzzel. E dijat több bécsi sport kedvelő ipa­ros s nagykereskedő biztositotta. Táv. 11l­ mrd­’ld. belföldi lovak számára. III. Első oszt. császár dij 1000 arany táv. 2 m. Belföldi lovak pályázhatnak. IV. Eladó verseny 800 frt táv. 1 */2 m. Belföldi s német lovak futnak. I. Arme­e-steeple-chase 400 arany őfel­sége ajándéka. Futhatnak a közös hadsereg és tényleges állományi honvéd tisztek lovai, melyek 1873. jan. 1-től nem trainiroztattak. Távolság 2*/2 m. tiz akadálylyal, melyek egyike nem szélesebb 10 lábnál, s nem magasabb 3 lábnál. Az első ló 300, a 2-ik 60, a 4-ik 40 aranyat kap. . Negyedik nap május 25-én vasárnap dél­után. I. Henckel-S­takes 1000 ft. táv. 1’/4 m. 3 év. belf. s ném­. lovak. II. Kladrubi dij 2000 ft. 1000 frtnyi tiszteletdijjal, távoli. 1­­/2 m. belföldi lovak 3 évtől felfelé. III. Cl­airing- Stakes 1000 frt. táv. 1,/2 pl. A continens minden, legalább 3 éves lova futhat. IV. B­eat en - h­andic­ap 700 ft, futhatnak a continens azon lovai, melyek az 1873-iki májusi futtatás alkalmával pályáztak, de első dijt nem nyertek, táv. 1V4 m. 5­. Nagy steeple -chase 2500 frt, há­rom egymásután következő évre biztosítva, a ter­vező Thurn-Taxis Egon herczeg által. Távolság 3-4 mr­d. A bécsi, pesti, prágai, lembergi casinok, és a London, Páris, Pest, Bécs, és az északnémet­országi jockey clubok tagjai lovagolhatják. Az őszi futtatások okt. 26. és 28-án lesznek. A nemzetközi futtatások első napja, vasárnap sept. 23-án lesz. I. D­u­n­a d­i­j 3000 ft. Minden országbéli ló futhat. Handic. Tét 200 ft. Bánatpénz 100 frt. Ha az elmaradás igazolható, akkor csak 50 forint Távolság :1­­4 méter. A másdik ló a betétek felét kapja. II. K­i­á­l­y­í­t­á­s­i d­i­j 15,00 ft. és 1000 ftnyi tiszteletdij. Tét 300 frt. Bánat: 150 ft. Távol­ság 13/4 m. Súly­a 3 év, lovakon 112 font, 4 éveseken 126,­ 5 év, s öregebbeken 132 font. Min­den continenten született lovon — kivéve Franczia­­országot — 10 fontnyi sulylyal kevesebb; angol arab lovakon 15 fonttal, keleti lovakon 20-szal, és keleteurópai lovakon 25 fonttal kevesebb. III. Prater dij 2000 frt. Francziaorszá­­got kivéve, minden állam két éves lovainak 8 fontnyi súly engedtetik. Tét 100 ft. Bán. 50 ft. Táv. II/* m- A 2-ik a betétekből 200 frt kap. IV. Asszonyságok dija 2000 frt, értékű tiszteletdijjal. Űrlovarok. Tét 100 frt. Bán. 50 frt táv. 1 m. A győztes ló 4000 frtot kap. Minden tartománybeli legalább 4 év. ló futhat, ezeken a teher 135 font, 5 év s öregebbeken pe­dig 140 ft. V. Keleti származású lovak dija 2500 frt. Tét 100 bán 50 frt, táv. 2 m. három éve­seken a teher 106 font, 4 éveseken 120 font, 5 éve­s öreg. 125 frt. Keleten született lovakra 8 fonttal több. A második ló a betétek felét kapja. VI. Bécsi polgár dij 3500 frt és 500 frt tiszt. dij. Steeple-chase handle. Tét 200 frt bán. 50. táv. 4 m. A nyerő 4000 frtban részesül. Min­den ország lovai futhatnak. Második nap kedd septem. 23. I. Iparos dij 4500 és 500 frt tiszt. 3 éve­s öreg­ lovak futhatnak. Tét 200 frt bán. 50, ha az elmaradás igazolt 25 frt táv. 2 m. Azon lovakra, melyek 2000 frt nyertek, a szokott tehernél 8 font­tal több. A 2-ik ló 400 frtot kap, a 3-ik saját diját nyeri. II. Trial-Stakes 2000 frt. Két éveseken 106 font, 3 éveseken 133 font. Kanczáknál 2 font­tal kevesebb. Francziaországot kivéve, minden lónál 8 font engedtetik táv. s/4 m. tét 200 frt bán. 50. A 2-ik 200 frtot kap. III. Freudenaui dij 3700 és 300 frt tiszt. Tét 200 frt bán. 100 táv. 1­04 m. A 2-ik ló a tét és bánatpénzek harmadát kapja. IV. Eladó verseny 1500 frt tét 100; bán. 50 frt táv. 1 m. A nyertes 2400 frtot kap, a nevezés 48 órával a futtatás előtt. V. Lufthaus-ste­eple-ch­ase 1800 és 200 frt tiszt. Eladó verseny. Tét 150; bán. 50 frt. Űrlovaroknak a meghatározott súlynál 5 fonttal kevesebb. A győztes 3500 frttért adhatja el lovát. Táv. 3 m. VI. Nemzetközi verseny futják mezei gazdák nyergeletlen lovakon Nevezés verseny előtt 1 órával. Az első ló 450 és 50 frt tisztelet dijat, a 2-ik 225 frtot,­­ a 3-ik 150 frtot, a 4-ik 100 frtot kap. Tét 5 forint. Táv. 1 m. A nevezések e futtatásokra a bánatpénz be­küldése mellett 1873. aug. 1-én éjjel 12 óráig tör­ténhetnek. (Praterstrasse Nr. 42.) — A nevezések­nél a teher és a rovar színe meghatározandó. A futtatásoknál a jockey club alapszabályai mérvadók. Minden díjból — kivéve a tiszteletdíjakat — 5°/° vonandó le. * A világkiállítás tartama alatt gondoskodva van, hogy a sport barátai se unat­kozzanak. Lesz mindenekelőtt lókiállítá­s, mely­re már eddig is legkitűnőbb angol s arabs fajok tulajdonosai jegyeztették magukat elő .— lesz to­vábbá egy nemzetközi lófuttatás is, melyen minden ország lova nevezhető s juthat, kivévén egyes dijakra, a franczia lovaira­. Egyátaljában, mint a fentebbiekből is kitűnik, a franczia lovak nagy hátrányban részesülnek, a súly többletnél fogva is. Nem tudjuk mire vélni a rendező bizott­ság e szigorát Francziaország irányában. Talán kifejezése akar ez lenni azon franczia gyűlöletnek, mely a legutóbbi háború óta burjánozik Poroszor­szágban? Ha csakugyan ilyesféle, akkor nincs ér­telme ennek Ausztria részéről, és különösen nincs értelme a sport republikájában. Két nemzet egy­más iránti gyűlöletét átvinni még a sportba is, eh­ez az elfogultság nagy adaga szükséges. * Atraczia lóverseny-társulat bizott­sága elhatározta, hogy a jövő ápril 1-én futtatá­sokat rendez az iparpalotában. Összesen 94 díj fog kitüzelni 70, 661 frank értékben. A déli lo­vak számára külön osztály állíttatott fel 5000 frank díjjal. Kocsiverseny szintén fog tartatni. HÍREK: Február 22. — Adomány. — A király 100 forintot adományozott magánpénztárából a bakony-tamási r. k. egyházközségnek iskola építésére. — R­udolf koronaherczeg és Gize 11 a főhgnő a „P. N.“ hire szerint a bérmálást veszik fel holnap (23-án) Rauscher bibornoktól. A királyt is ő bérmálta. — A népszínház á t a­r c­z o s b­ál­jának tiszta jövedelme alkalmasint meg fogja ütni, ha meg nem haladni a 3500 frtot Erre nézve a népszínházi nagy bizottság jegyző­jétől a következő sorokat vettük: Eladatott a bál napjáig s a bál napján összesen 4769 frt ára jegy; este a vigadó pénztáránál 556 frt ára. Ebből felill­­fizetésre esik 129 frt. A kiadások összege teszen 2009 frtot, u. m. 1800 frt a vigadó terme, a két zenekar, a világítás és az összes szolgasze­mélyzet ; 5 frt, az inspic­iens orvos díja ;• 12 frt 50 kr a rendőrségé, 171 frt 50 kr. a nyomdai költség (négy­ezer darab jegyért, két­ezer meghí­vóért, három rendbeli falragaszok nyomtatásáért, valamint ezek kiragasztásáért négy héten által) miben köszönettel kiemelendő, hogy Kertész nyom­dája 10°/0-t leengedett, végre 10 frt aprólékos ki­adás. Mindezek a bruttó jövedelemből levonatván, ma­rad eddigelé tiszta jövedelem (a 129 ft felü­lfizetéssel együtt) 3316 frt. Megjegyzendő azonban, hogy hat bizottsági tag az általa átvett 25—25 darab belépti jegyről még nem számolt be. A felülfizetők közt van­nak : Podmaniczky Fr. b., Dóczy Lajos, Wodiáner Béla, Auspitz Róbert, Faik Miksa, Reitter és Puucz­­mann építész urak, Szemennyey János, Harkányi József, Liptay Károly, Ilinka József, Paulay Ede urak s mások névtelenül. Kiváló köszönettel tartozik a nagy bizottság egyeseknek, akik nemes buzgalmat fejtettek ki nem csak e bál eszméjének terjesztése, de jegyek eladása által jövedelmének szaporítása kö­rül is, így jeles része van a szép sikerben Orczy Bódog bárónénak, Agayné, Kichnerné, Liptay Béla báróné, Várady Gáborné, Blaháné asszonyságoknak Köszönettel tartozunk továbbá a Szemek és Mayer c­ég tulajdonosának, valamint Kertész János árszi­­varkereskedésének (a szervitatéren), Pick S. Alter és Kiss, Baliczky és Weidinger H. kereskedésének. Je­gyeink mindenütt szívesen árultattak, és sehol érte rabatt el nem fogadtatott. A nagybizottságnak csak kevés tagja tett kevesebbet mint várni lehetett, egy­némely tagja ellenben többet tett, mint remélni mer­tük. Mindenkinek köszönet nemes fáradozásaiért. Az elnökség nevében Rákosi Jenő, a nagybizottság jegyzője. — Ajándék a királynak. Mint az­ „II. Lloyd, “-ban olvassuk, az osztrák múzeumban jelenleg egy bárka mintája van szemlére kitéve, melyet gróf Batthyáni Ödön a király számára a cowesi Medina-dockokban Angliában építtetett. A bárka egészen a Victoria királynő használatára rendelt disz-sajka vonalai szerint készült, és külö­nösen azért érdekes, mert a Nagybrittania partjain szokásos "mentőcsónakok módjára " van berendezve. A jármű ugyanis kettős falazattal bír mahagóni­ fá­ból, mely vízhatlan anyaggal van kibélelve, és 16 vízhatlan osztályt tartalmaz, melyek egymástól ha­rántfalak által elválasztva lévén, viharos időben a sajka felborulását, valamint elmerülését gátolják. Ha a sajka egészen meg is tel­t vízzel, e levegő­vel telt osztályok még 37 ember súlyát bírják el. A minta rendkívüli szabatossággal van kidolgozva, evezőkkel, valamint egyéb kellékkel ellátva­. A színházté­rt bazár boltbér­­­­ő­i folyamodtak a városhoz, hogy engedje őket tovább is ott állani. Azt hisszük, hogy ez az íz­léstelen valami elég régen disztelenkedik már a város közepén, s a városnak nincs sem oka sem joga a többi kereskedő rovására 7—8-nak olcsó bol­tokat adni. — A magyar tudományos akadé­­m­i­a febr. 24-én összes ülést tart, melynek tárgyai: 1. Riedl Szende 1. 1. Emlékbeszéd Grimm Ja­kab külső tag felett.“ 2. folyó ügyek. — A zsilvölgyi kőszén bányában egy év előtt kiütött tű­z most nagy hirtelen újból füstölögni kezd a bécsi lapokban, hol az egész telep végromlása híreszteltetik. A „Reformnak“ e tárgy­ban megnyugtató híre érkezett Petrozsényből, mely szerint igaz ugyan, hogy az explosio százezerekre menő kárt okozott az államnak, s igaz, hogy a befalazott bányatorok kinyitása még most veszélylyel járna, a munkálat még sem fog szünetelni, mert van egy földszinről művelhető terület, mely közel 1 millió 200 ezer mázsa kőszenet tartalmaz, továbbá a Lónyay-gyarmatban nyitott akna is munkába vehető s igy jan. elsejétől havonkint 100 ezer má­zsa szén termelhető, s jövő őszszel vagy télen a Deák-bányát is újra meg lehet nyitni s igy a ve­szély ideiglenes. A termelés ugyan egy harmadra szállott, de jó kezelés mellett egy év alatt semmi nyoma sem lesz a rombolásnak. A nagy veszély hire összeesik a frankobankkal kötött bérszerződés idejére, s valószínűleg innen eredt a nagy füst Bécsben, — vagy a „brassói társaság“ tűzhelyé­ről, hol az államnál életre valóbb versenytársat kényelmetlennek tekintik.­­ A “Commerce“ kereskedelmi ifjak társulata hétfőn f. hó 24-én saját helyiségeiben (váczi boulevard ipar­udvar) „úri estélyt“ rendez, melyre a tagokat tisztelettel meghívja. Vendégjegyek vasárnap f. h. 23-án délutáni, 2—4 óra közt az egylet helyiségében kaphatók. — Elő­leg­es jelentés. F. hó 27-én a Miklósy-színházban a pestbudai nőiparegylet javára a „Trapezunti herczegnő“ víg operette adatik. Je­gyek előre válthatók: az elnökségnél (Sándor u. 10. sz.) az egylet munkabazárjában (országút, Ká­roly kaszárnya 5. sz) s az előadás napján a szín­házi pénztárnál. — A magyar színkör helyét az artézi kút s az állatkert között jelölte ki a vegyes bi­zottság. Jó hely, Miklósy, kinek 6 évre engedik át e tért, szintén megnyugodt e kijelölésben. — A Miklósy színházában tegnap egy francziából fordított újdonság került színre: Papi­­gnol, a bukott képviselőjelölt, írta Petit Georges, fordította Szathmáry György. Abból a legújabb franczia szinműirodalomból való, melyből a nemzeti színház is fölvette játékrendjébe a „Három kala­pot.“ Tele van valószínűtlenségekkel, de a túlzá­saiban mulatságos s a helyzetek kizsákmányolá­sában leleményes. Kis dolgok pikáns sauce-szal hosszú lére eresztve. Nem tudjuk, hányadik fran­czia szinmű ez már, melyben egy levél után ren­deznek hajszolást, oly levél után, melyet udvarlójá­nak irt egy férjes nő, s melyet visszaszereznie érde­kében áll; bizonyára sokadik, de ez is megjárja a többi közt, miután nem unalmas. Papignol úr neje és Durozeau a zaklatott hősök, kik az eltévedt levélre hajtóvadászatot tartanak. Durozeau ugyan­is a nő levelét kalapja bélésébe rejtette azon két okból, hogy azt bármikor átadhassa továbbá, mert a kalap nagy volt. E kalapot azonban elcseréli valaki, s a gyanú épen Papignol urra esik, kinek kalapját zsákmányul ejteni : ez most a feladat. Papignol úr különben képviselőjelölt, s a fondorla­tokat, melyekkel körül veszik, megbuktatására czélze alattomoskodásoknak tekinti, még pedig annál mérgesebb szemekkel, minél jobban elhiteti vele barátja, Pouparel, hogy a jezsuiták minden házban kémeket tartanak, s nincs miattuk bizton­ságban senki. Ez a Pouparel mulatságos alak, ki mindenben veszélyt és gonoszságot lát, s minden­kire gyanakszik. Az üldözött levél sok bonyoda­lom után Pouparel kezéből kerül ki, mert voltaké­­pen ő cserélte el a kalapot, még pedig egy szí­nésznőnél történt látogatásakor s mivel e látogatást oka van titkolni, a levelet szépen visszaszolgáltat­ja. A darab olyan, mely a Miklósy-színház játékrend­jébe beillik s gyakran elő lehet adni. Az előadás átalában jól lefolyt s ha az első felvonást gyorsab­ban fogják játszani, a hatás is több lesz. A czím­­szerepben Vízvári sok tapst kapott, Breznay is jól játszotta a gyanakvó Pouparelt, Kovács Berta pedig Papignol nejét. Toldy (Durozeau) gyakran csetlett­­botlott szerepében, s nem fog ártani, ha valamivel több ízlést tanúsít kivált mikor a kutyaugatást utánozza. A fordítás folyékony és jó. Közönség szép számmal volt jelen. — Az uj­pesti kikötőt nem fogja a minisztérium az uj­pestiek kívánsága szerint egé­szen kinyittatni, mert ez a kikötő és a szabad Duna vízszínvonalának különböző volta miatt na­gyon költséges építkezést igényelne, s még akkor sem vezetne az óhajtott czélhoz, mert a megnyi­tandó Duna-ágon soha nem fejlődhetnék ki az új­pestiek által reménylett forgalom. E helyett táp­zsilip fog az elrekesztő töltésen felállittatni, oly mó­don, hogy a kikötő vize napjában háromszor egé­szen frissel lesz felváltható. A mű­ már ki van jelölve s néhány nap múlva kiviteléhez fognak. A munkát Pick és Klein vállalkozóknak adta ki a kormány 84.000 frtért, s Bodoky főmérnök fogja a főfelügyeletet gyakorolni, a munka vezetésével pedig Blum minisztériumi segédmérnök van­ meg­bízva. — Általános üzleti ügynökség ala­kult Bécsben s Pesten is a Nádor szálloda főü­gy­­nökséget tart — a világkiállítás látogatói számára közvetítőül. Kik hozzá fordulnak, azoknak 5 frtnyi közvetítési díj mellett szállásokat szerez Bécsben a kiállítás idejére — aránylag olcsó árakon. Az ügynökség a világkiállítás ideje alatt Bécsben is állít fel külön magyar osztályt, melynek czélja lesz az üzleti összeköttetést a kiállítók és a kiállítás közt, valamint a többi kiállítókkal s a külfölddel fentartani s közvetíteni. — Beküldetett. Vasárnap e hó 15-én, egy ismerősömmel együtt elhatároztuk, hogy estve a redouteban tartandó álarctos bálba menendünk. Fél kilenczkor lehetett, midőn a terembe — anél­kül, hogy valakit, kinek jegyeinket átadjuk, talál­tunk volna — beléptünk. Alig néztünk szét a még gyéren népesült teremben, midőn egy őr „Kérem a jegyeket“ megszólítással berohan. Mi készséggel odanyujtottuk, midőn néhány percz múlva a ka­pus toppan be, — azon ildomos kérdéssel fordulva felénk: „Hát maguk hogyan kerültek ide?“ „Ké­rem uram, mi jegyeinket az előbb adtuk át egy őrnek.“ „Az nem igaz, önöknek nem is volt je­gyük.“ De kérem uram, hiszen . . .“ „Semmi hiszen, önök egyszerűen gazemberek, s csak a jó alkalmat ragadták meg, hogy belopózhassanak.“ „ Ezalatt egész cselédsereg gyűlt össze, — mindegyik kérdezve, kérdőre vonva bennünket. Képzelhetetlen a helyzet, melyben voltunk. Mutassuk hát azt az őrt, a­kinek átadtuk a jegyeket! Egyik erre hú­zott „Takarodjanak“, a másik arra vont: „Itt ma­radjanak.“ A harmadik úgy megszorította karomat, hogy még egy óra múlva is sajgott. — Végre a bérlő — Schallern — lépett be, ki szintén azt mondta, a­mit a többiek. — Láttam, hogy ez em­berek gorombasága és arczátlansága elől nem lehet menekülnünk — mert most már szóhoz sem hagy­tak jutni — két előttem ágaskodó őrt félretaszí­­tottam, s a főnökhöz fordul, mondom: „Kérem, állítsa rendbe őreit, majd aztán­­ megmutatom, hogy kinek adtam át a jegyeket.“ Éppen ekkor szalad be azon őr, a kinek a jegyeket átadtuk. „Igaz lesz az, nálam vannak a jegyek.“ — Tableau. — Kénytelen voltam a bérlő Entschul­­digungsbitterével be nem elégedni, s e tényt nyil­vánosságra hozni, — a többit a közönség megíté­lésére bizva. Brám Ignácz. — Ezt a szép történetet ajánljuk mindazok figyelmébe, a kiket illet. — A postaigazgatóságtól vettük a következő értesítést. Tapasztaltatott, miszerint a közönség részéről a város területén felállított le­vélgyűjtő szekrényekbe nemcsak egyszerű közön­séges levelek, hanem nagyobb terimén levelek, ke­­resztkötésű küldemények és áruminták is dobhatnak mik ál­ól a levélszekrényekben alkalmazott bőrtar­tály nyílása megtorlódván a könnyebb levelek nem eshetnek a szekrény fenekére. Minthogy már­is fordultak elő esetek, hogy a megtorlódás folytán egészen el nem rejtett levelek a szekrényekből ki­­csempésztettek s a levéljegyektől megfosztattak, felkérem a t. szerkesztőséget miszerint, becses lap­jában a közönséget arra figyelmeztetni szívesked­jék, hogy nagyobb terimén küldeményeket a szek­rénybe ne erőszakoljanak. — Levesosztó intézet. Nemeshegyi Jó­zsef úr által Terézvárosban az irgalmas nénéknél fel­állított levest osztogató intézet múlt január hó 20-ka óta működik, abban naponként száz szűkölködő­­nél több ingyen láttatik el nagyon jól készített meleg táplálékkal. Ezen intézet e hó végéig foly­tatja működését s jövő év elején ismét megnyit­­tatik. — Egy régi ismerős. Az a „brazíliai kapitány“ ki elbúcsúzván a kapufélfától statisti­­kai hivatalnok korában Pestről bundát, s nyelv­mester idejében Szegedről tanpénzeket vitt magával emlékül, most brazíliai „hadnagy“ Temesvárott s tanít különféle nyelveket — rendes előlegek mellett. Körözik Bécsből, körözik Pestről, körözik Szeged­ről — de azért csendes nyugodalomban élheti nap­jait a mi rendőrségünk felől. — Katonai ügynökség. Benedek Gyu­la sz. á. honvéd főhadnagy egy m. k. honvéd ka­tonai ügynökségnek Pesten felállítására engedélyt nyervén — irodáját Pesten Országút 8. szám alatt megnyitotta. Bécsnek már régóta van ilyen inté­zete, azt hisszük itt sem lesz fölösleges.­­ Az árucsarnokok ügyében kiküldött nagy bizottság vette tárgyalás alá a kebeléből alakított kis bizottság azon javaslatát, melyet az a Bernier de la Pontonnerie által e tárgyban benyúj­tott tervezetre nézve­ készített. A kisbizottság azt ajánlja, hogy a városi közgyűlés egyelőre elvileg határozza el azt, hogy árucsarnokok alkalmas idő­ben és helyen fel fognak állíttatni, ha a kísérleti tapasztalások azok czélszerűsége mellett bizonyíta­nak. E csarnokok ne központiak, hanem detail csarnokok legyenek, s olyan helyekre építtessenek, hová a fővárosi közmunkatanács az általános sza­bályozási tervben kijelölte: kisérletképen egy vagy két ilyen detailcsarnok építessék, s a kezelési mó­dozat szakértőileg dolgoztassék ki. A nagy bizott­ság, melynek tagjai csekélyebb számban jelentek meg, mint a kisbizottságét, ezen javaslatokat azon módosítással fogadta el, hogy Pontonnerie aján­lata tudomásul vétessék, a detailcsarnokok a város által házilag kezeltessenek s próbaképen egy csar­nok a haltéren, a másik a városháza és a belvárosi plébánia templom közötti téren állitassék fel. — Árkádias állapotok a „százház“ telepen. Ezen a vidéken nincs rendőrség, nincs járható út, nincs kivilágítás, egy szóval semmi feltétele a városi megélhetésnek. Éjjel lövöldöznek, verekednek s garázdálkodnak az ott csapatonként együtt lakó csirkefogók, s nem bátorságos esti harangszó után az utczára lépni. Éjjeli hazatérés­ről szó sem lehet, ha csak az ember kellemes érint­kezésnek, vagy a sárba merülésnek ki nem akarja magát tenni. Az már nem is tűnik fel, ha valakit este bizalmasan elpáholnak, s némi szokat­­lanság csak abban van még, ha lepedőben kell az elpáholtat haza vinni.— Ha a jelek nem csalnak ez sem lesz sokáig szokatlan.— Egyébiránt hír­lik, hogy a rendőrség elhatározta volna, utasítani a kőbányai mezei kapitányságot a vagyon és sze­mély biztonság helyreállítására; az utak feneket­­lensége ellen pedig a tanácsot hívt­a segítségül. Az „instanczenzug“ tehát megindult — s ha vala­hol meg nem akad, kiér talán a­­­százházhoz, még mielőtt e gyarló építmények felmondanák a szol­gálatot. — Világkiállítási bohóc r-estély lesz vasárnap­ 23-ikán a vigadóban. Wittmann Alajos díszítő által decorálva a legújabb és leg­­tréfásabb bohóczjelvényekkel, minek világkiállítás, bécsi Wurstelprater-élet, Isis és Osiris temploma stb. Részvények beléptijegyekként 2 frt 50 krért kaphatók: 1 nagy páholy 30 frt., 1 kis páholy 20 frt., Karzati ülőhely 4 frt. Beléptidis este a pénztárnál 3­árt. — A rendőrség tegnapelőtt befogott egy napszámosnőt, a ki uj­szülött törvénytelen gyerme­két a dunaparton ásta el. Még ki nincs derítve, elevenen lett-e a szegény teremtés elásva, s a vizs­gálat folyamatban van. — Az utonállások, melyekről e na­pokban hoztunk hírt, nem a főváros területén tör­téntek, hanem az egyik Soroksár közelében, a másik pedig Alsó-Némedi és Soroksár között a szőlőföldeknél. Egyébiránt mi csakis annyit mond­tunk, hogy a főváros környékén történtek, s e helyreigazítás, mit Thaisz főkapitánytól vettünk, — más szavakkal ugyanazt mondja. — A természettudományi társulat szakülése 19-én este tartatott meg. E szak­ülések arra valók, hogy a tisztán tudományos irányú érte­kezések ezeken olvastassanak fel, a népies hangon tartott s inkább a laikus közönségnek szánt felol­vasások a természettudományi estélyekre hagyatván fenn. E szakülésen több érdekes felolvasást hallot­tunk, melyeknek elsője Wartha Vincze ismerte­tése volt egy értekezésnek a gázok faj melegedésé­ről, mely nem rég látott napvilágot Subic tanártól. Azután Lengyel Béla adta elő észleleteit az acetonról. Ezzel először Liebig kezdett foglalkozni, majd Bischof állította elő egy származékát. Len­gyel most egy al­oholát kísérle meg levezetni ab­ban az erős hitben, hogy siker esetén ezután köny­­nyű­ lesz a többi származékokat is levezetni. Majd Eötvös Loránd beszélt a capillaritás elméletéről. Poisson, Gauss és mások sokat foglalkoztak vele, de az utolsó által felállított elmélet hiányos, Pois­­soné téves. A múlt év­ben Mousson megkísérle egy­szerűsíteni az elméletet, mely többé-kevésbbé sike­rült is neki. — Eötvös ez alkalommal mindhárom hiányait kijelölte, tévedéseit kijavítá. — Schul- t­e­r a szén fajmelegedéséről szólt. A tudósok el­térő véleményben vannak ez iránt, minek oka ab­ban rejlik, hogy a szén fajmelegedése különböző hőmérséknét különböző. Ennek alapján ráalkalmaz­ta azt az elvet, hogy „bármely szilárd elemnek fajmelege paránysúlyával szorozva ugyanazt a szor­zatot adja“. Szily Kálmán a hőfok absolut mér­tékéről tett előterjesztést. Fontos dolognak tartja a mérések számait, a helyi és egyéb körülményektől független alapokra fektetését. Lorenz a hőfoknál is megkísérle azt, s előadó feltünteti azt a hőséget, melyet Lorenz a hőfok absolut mértékének alap­jául ajánl. A kérdés ez ideig még eldöntetlen, de helyes irányúnak látszik a kísérlet a villanyosság és absolut hő közt összefüggést keresni, mely mó­don a villanyvezetés és a hővezetés differential egyenletei ugyanarra az alapra lesznek fektethe­tők. — Az érdekes felolvasásokat a jelenvolt szép számú hallgatóság nagy figyelemmel kisérte. — Új zenemüvek. Táborszky és Parsch kiadásában megjelentek : „Tiszti casino“ rezgő pol­ka, ifj. Fahrbach Fülöptől, ára 50 kr. — Tipp­tipp“, induló ugyanattól, ára 60 kr. — S­aj­t­ó h­i­b­a. Tegnapi hírrovatunk „A nemzeti színház ügyei“ czim­l­ közleményében „aro­mát“ helyett „agóniát“ olvasandó; ugyanott Egy szentszéki jegyző czim alatt „t. ez.“ helyett „r. k.“ azaz római katholikus. Mozaik. — Utile dulci. Párisban él egy özvegy, kinek első férje R­o­b, a második Robin s a csak nem rég elhunyt harmadik Robinson volt, így a nő, ki csinos pipere üzlettel bir, ismételt tér­jesülésével egyszerűen csak megtoldatta czímtáblá­­ján a feliratot, s hogy költségesebb változtatást ne legyen kénytelen tétetni, most­­egy negyedik férjet keres, ki Robinson folytatása legyen. — X. ur hatvannyolcz éve daczára is csinos fiatal nőt vitt a házhoz s igy történt, hogy egykor neje szobájában idegen férfi esernyőt talált, melynek agát nyélgombján két arany kezdőbetű pompázott. A kérdésre, hogy honnan került az esernyő, neje pirongva valla be, hogy ő azzal bi­zony szeretett férjét kívánta meglepni, minek bi­zonysága a két aranybetű. Ezek véletlenül ugyanis X. ur nevének kezdőbetűi voltak. — X. ur — gyanúja eloszolván — elfogadta az ajándékot s másnap elvitte a körbe, honnan midőn egyik fiatal barátjával távoznék s uj esernyőjét kezébe venné, emez ily szavakkal fordul hozzá: Bocsánat ez az én esernyőm, tegnap vesztettem el, de az ördög vigyen el, ha gyanítottam is, hogy épen itten! — Tableaux ... és válási pör. — Angol sokoldalúság. Egyik angol falu kovácsának ajtaja fölött eme felirat olvasható: „Itt, itt, itt! Én Shepkins Tóbi tudok mindent nap­pal és éjjel. Összekalapálom az ördögöt és nagy­anyját, megjósolom a jövendőt s gyógyítok minden sérülést embereken és állatokon. Fogat húzok és rakok be, kérvényeket fogalmazok, pereket viszek s kibékítek egymással férjeket és nőket és meg­fordítva. Szerelemital mindig van nálam készletben. Veszett ebeket felismerek, tyúkok érintésemre töb­bet tojnak s házasságok közbejárásommal szeren­csésen köttetnek.“ — Táviratot adott fel egy úr, mely a következőleg hangzott: „Fájdalommal jelentem, hogy nagybátyánk Tamás meghalt. Végrendeletét holnap olvassák. Jöjjetek mielőbb. Azt hiszem, mi vagyunk az örökösök.“ — Egy szóval több, mond­ja a távirász. — Egygyel ? . . . akkor tessék azt kitörölni, hogy „fájdalommal.“ CSARNOK Maintenon asszonyról, — Sainte-Beuve után. — Azt mondja Lavallée, hogy Maintenon asz­­szonynak XIV. Lajos felett nem volt oly rész be­folyása, mint ellenségei állítják. „E nőnek nem voltak emelkedett nézetei, ren­deltetését és gondolatait kis körbe szorította, a val­lást és az emberek üdvét elősegíteni volt legfőbb kívánsága; a királyt sokszor kisebbítette és nagy tettekre nem lelkesítette, de az is igaz, hogy sok hasznos és önzéstelen tanácsokat adott, melyek az államnak javára szolgáltak, és a nép baját enyhí­tették. Saint-Cyrt Maintenon asszony alapította. — A király jótéteményei által alig emelkedett ki a szegénységből, midőn elhatározta magában, hogy már most erkölcsi kötelessége azokon segíteni, kik oly szegények, mint a milyen ő volt. Ez eszme, hogy a nemes születésű szegény kisasszonyokat tisztességes nevelésben részesítse, és ez által azon veszélyektől, melyeken ő keresz­tülment, megóvja, régi és igen természetes gondo­lat volt nála; ezt ő adósságnak tekintette, mely­­lyel az istennek saját nagy szerencséjéért tar­tozik. A gyermekek nevelése kedvencz időtöltése volt, és tehetsége sem hiányzott hozzá. A nevelde felügyelőnőjével mindig levelezés­ben állott, egyszer ezt írta neki: „Alig várom, hogy kis leányaimat lássam, és hosszasabb ideig köztök legyek, mindig megelé­gedve térek tőlök vissza.“ És valóban igaz, hogy minden szabad idejét, mit az udvartól elvonhatott, az általa alapított in­tézetben töltött. — Maintenon asszony e benső és családias kormányzatra volt teremtve, valódi hiva­tása és tehetsége volt reá, és élvezetét találta benne. De ez nem ok arra, hogy e téren kifejtett érdemeit kevesebbre becsüljük. Ő e nemes munka közt köte­lességének tartotta, és nyugalmat keresett benne. Ez intézetben, melynek ő volt a lelke és anyja, a fáradhatatlan méhhez hasonlított. E nőnek egész életében az volt a fő jellemvonása, hogy körében rendet, tisztaságot, hiedelmet árasztott, és saját tevékenysége által a munka szellemét terjesztette. Saint-Cyrt majd minden harmadnap meglátogatta, s mikor tehette, egész napokat töltött a gyermekek között.­­ A tanórákon megjelent, tanulásukat figyelemmel kisérte, a ház szabályaira felügyelt, s gondja a legkisebb részletekig kiterjedt. — Néha már korán reggel hat órakor megjelent, hogy a kisasszonyok felkelésén ott legyen, s mint első felügyelőnő egész nap velük volt, hogy annál job­ban megítélhesse: nincsen-e az intézetben valami hiány ? A kisebb gyermekeket öltöztette, fésülte, egy egy osztály tanítását magára vállalta, s a napi­rendre figyelmeztette őket. Modora a leánykák iránt mindig nyájas, gyöngéd és anyaias volt, néha többek előtt beszélt, mikor a szükség kívánta, külön külön figyelmeztet­te őket, egyiket biztatta, másikat megróvta, vagy dorgálta, azoknak kik hibáztak, hibájuk helyreho­zására alkalmat nyújtott. Beszéd­modora vonzó, igen kellemes, élénk, egyszerű, természetes, értel­mes és rábeszélő volt. Ez időben Bayle és többen így festették a párizsi nőket: „Azt állítják, hogy a mostani nők szeretik a pálinkát, nagy mértékben tubákolnak, férjek fe­lett zsarnokoskodnak, büszkék, hiúk, tetszelgők, szószátyárok és a szeméremről egészen megfeled­keztek.“ Maintenon asszony nagyon jól ismerte korát, kárhoztatta a hibákat, de a folyam árja ellen úszni nem tudott, de annál nagyobb becsületére válik, hogy az alapítványában levő leányokat oly helyesen és alaposan igyekezett nevelni. Egy kisasszonynak, ki Saint-Cyrt odahagy­ta, a következő tanácsokat adta: „kivágott nyakú ruhában ne járjon, a mostan divatban levő kihá­gásokat kerülje, sokat ne egyék, semmiféle szeszes italokkal ne éljen, ne tubákoljon stb. elég valódi szükségeink vannak a nélkül is, ne képzeljünk és ne teremtsünk újakat, melyek úgy is szükségte­lenek, csúfak és veszedelmesek.“ Ne gondolják, hogy ez a nő, ki a világot oly jól ismerte, növendékeiből valami túlírnom vi­rágházi növényeket, a tudatlan, könnyen hivő gyen­ge nőket akart volna teremteni. A valódiság ér­zete nagyon meg­volt benne. A nevelő nőket gyakran figyelmeztette, hogy a nagy leányok előtt őszintén kell a házasságról beszélni, hadd­ ismerjék meg hivatásukat, mert ha majd férjhez mennek, meg­látják, hogy az nem tréfa, mert még a legboldogabb családi viszonyokban is merülnek fel nehézségek, legyenek tehát elkészülve reá, hogy a házassági állapotban lesznek legtöbb viszontagságoknak ki­téve. XIV. Lajos utolsó éveiben Maintenon asszony csak akkor volt boldog, midőn Saint-Cyrt megláto­gatta. „Ide jövök —mondá — hogy elrejtsem ma­gam és vigasztalódjam.“ — Többek előtt ismétlé : „Saint-Cyr az én vigasztalóm, bár vannak hibái, de mégis az egész világon sehol sem érzi az em­ber oly jól magát, mint itt!“ Maintenon asszony sokat élvezett, és mindent megelégelt. — Látszólag a világ minden javaival körül volt véve és ünnepelve, de finom nőies ter­mészete és érzéke a titkos sérelmeket mélyebben éreztette vele, mint a világ durva hízelgését. Ver­­saillesben olyan férfiak vették körül, kiket nem szeretett és olyan nők, kiket megvetett. Szivek­­ben olvasott, önzésöket és aljasságukat hódolatu­kon keresztül látta; a király és a királyi család körében való feszes tartózkodás­ és fáradságtól, hol felhasználták és elhasználták . Saint-Cyrba me­nekült, hogy itt megpihenjen, s az álarctot, me­lyet viselnie kellett, elvethesse. Itt tisztelték, szerették és hallgattak reá. Arnica. Az orsz. képzőművészeti társulat kiállítása (Akadémia palota 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggel 9 órától d. u. 5 óráig. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. Budapest, febr. 22. Az időjárás a le­folyt héten száraz és többnyire derült volt. A hő­­mérsék keveset változott, de a hét végén valami­vel alacsonyabb volt, mint elején; éjjelenkint gyen­­ge fagy, reggel — 2 — 0­0 R, délben -1­ 3 — 50 R. Az elég metsző északi szél, mely a hét elején ural­kodott, az országutakat jobb állapotba helyezte, s határozottan kedvező befolyással volt azon ve­tésekre is, melyek a túlnedvesség miatt szenvedni kezdtek. A vetések állásairól a tudósítások foly­ton kedvezők. A Duna ismét jégmentes lett, s a hajózás minden irányban kezdetét vette.

Next