Ellenőr, 1875. január (7. évfolyam, 1-31. szám)

1875-01-01 / 1. szám

hűtlen urának, Oberon királynak jelenlétét óhajtsa — ki messze ment, egy idegen szépséget, egy in­diai tündér nőt követve, s a ki az ő derék dzsidá­jával és kardjával, mint igaz lovaghoz és férjhez illik, megoltalmazhatná nejét az idő ellen. De be­látta azonnal, hogy az a gondolat nem ér semmit, mert hiszen mit tehetne maga a hatalmas Oberon vitézsége is, habár Tündérország első bajnoka, egy olyan iszonyú óriás ellenében, a­kinek kopasz feje az egekig ér? Így hát, a legszebb hangon, kérte a szörnyeteget, hogy kegyelmesen ne vegye tekintetbe és mellőzze kisded alattvalóit, mint a­kik csekélységüknél és erőtlenségüknél fogva nem szolgálhatnának a hírnevéhez méltó győzelem tár­gyai gyanánt. És kérte, hogy fordítsa ellenállha­tatlan erejét az emberek nagyravágyó szülöttei ellen, s dúlja szét ezeknek feltolakodó műveit és döntse le kevélységük tornyait, bástyáit és kábe­leit — mindmegannyi érdemes tárgy az emésztő kaszára — de kímélje őt és ártalmatlan faját, melynek léte sincs egy álmon túl s lényei iránt csak a hivők tartják fönn a hitét. — S piczi kar­jaival, a mennyire tehető, megölelte az Idő rideg térdeit ; aztán szótlanná válván a félelem által, intett a legfőbb rangú kísérőinek és palotahölgyei­nek, hogy jöjjenek elő rejtekeikből s védjék sza­vaikkal a tündérek ügyét. Az intésre elő is jött a kicsi, gyöngéd te­remtések közül egy, egészen fehérbe öltözve, mint egy ministráns, s elmondta alázatos kérelmét halk, dallamos szóval, mely nem volt hangosabb, mint egy szép méhecske döngicsélése, midőn ez töp­­renkedik, hogy erre az édes virágra szálljon e előbb vagy a másikra. „Mi tündérek — igy szólott ő — a legártal­matlanabb faj vagyunk az élők közt, s legkevésbbé érdemesek arra, hogy elveszszünk. Mi vagyunk azok, kik gondját viseljük minden édes dalnak, hogy ne boszantsa hangzavar a napot, ki a zene nagy szel­leme. Mi ébresztjük fel hajnalban a pacsirtát, s a tetszetős viszhang, mely felelget a csevegő seregnek, a mi műveletünk. Ha tehát szeretted valaha, Évek nagy királya, a zenét, mely egy reggeli fellegből esik, küldve a reggel hírnökétől, a pacsirtától, mi­dőn a mennyország kapujához emelkedik, az em­beri látás határain túl; vagy ha figyeltél valaha elbájoltan az éji madárra, mely . .­­ . tavasz virágival Levél közt ül s bokrokkal zengeti Kesergő bánatát dalától édesen — akkor kíméld a mi szende nemzetségünket; s mi aztán bekötjük a juh-harangot, hogy soha se za­varja meg élvezetedet, midőn Philomélát hallgatod.“ És az Idő felelé, hogy „azt az éneket már igen rég óta hallja, sőt unalmára is van már az ős nóta, mely Tereus tévedéséről szól. De ha a kisasszony tudni akarja, hogy az időnek miféle ze­nében telik gyönyörűsége, hát tudja meg, hogy abban, melyet népes városoknak, midőn álom és sötétség van rajtuk, száz harang kong éjféli vész­jel gyanánt, mint kongani fog egy kihalt világ lelke felett is, utoljára; s kedvére van továbbá az is, midőn hallja a kor­viselt épületek összeomlásá­nak robogását, mely olyan l­int saját hangja, ha birodalmakat szór szét.“ Egy második tündérnő lépett elő a védelemre és szólt: „Mi a Tavasz komornái vagyunk s minden kedves bimbó születésénél megjelenünk; a pász­tori növények barátaink; a violák is, s az apácza­­szerü ibolyák; a remegő nyulharangot mi gondoz­zuk;­­ a jáczintot is, ki egykor szép ifjú volt s Phoebus kegyeltje.“ Erre az idő, dühében az ártatlan földre ütvén sebző kaszájával, azt felelé, hogy „ne hidjék őt olyannak, a ki törődik a virágokkal, kivéve hogy lássa azokat hervadni s elvegye a rózsa szépségét.“ Egy harmadik tündér is megjelent és mondá: „Mi szívélyes lények vagyunk, és mi vagyunk azok, a kik estenkint együtt ülve az édes luga­sokból olyan gazdag illatot ömlesztünk a beszél­gető szerelmesekre, hogy egymás sóhajának képze­lik azt; és nem engedjük közelükbe a púpegeret, baglyot és a baljóslatú halálmadarat; és édes ál­mokban lebegünk át a gyermekség agyán, s mo­solyt keltünk gyöngéd ajkain megnyugtatni a gondos anyát, mialatt a kisded szellem elrepült egy-két perezre, hogy játszadozzék legifjabb tündé­reinkkel.“ Ekkor Saturnns (ki az Idő) válaszolt, hogy „ne gondolják, hogy öröme telik a gyöngéd cse­csemőkben neki, a ki megette az övéit is, míg nem az a hóbortos Edea rászedte egy kővel, me­lyet a világra jött Jupiter helyett nyeletett le vele.“ S ennek bizonyságára kimutatta iszonyú fogsorát, melyen ama természetien étkezésből óriási rések támadtak, s tátongó torkát, mely képesnek látszék elnyelni egy ebédre az egész földet minden lakói­val. „A­mi a szerelmeseket illeti — folytatá — jól esik nekem azokat elragadni találkáikról, vá­ratlanul, éjjel; ha pedig nincsenek együtt, akkor megállani mint egy mozdulatlan szobor vagy bal­sorsuk ólom planétája (s innen kaptam nevemet), miglen minden perezüket egy-egy örökkévalóság gyanánt tüntetem fel előttük.“ Most egy hím tündér állott ki, teljes zöldben mint egy erdész vagy Robin Hood hive, s megeme­lintvén piczi fövegét, szólott imigyen: „Mi kisded erdészek vagyunk, kik a fák közt élünk, a fiatal ágakat bájos hajlásokra tanítván, hogy az ég lát­ható legyen köztük kék foltonként; mi i­domitjuk az árnyas tetőzeteket s az egyszerű íveket; és oly­kor, midőn gyenge baltáinkat kezeljük, az emberek azt gondolják, hogy közelükben a harkály kopog. És mi nyesünk üreges lakot a mókusnak, s met­szünk a fák héjára rejtelmes betűket, melyek a hőségtől bágyadt szerelmest, midőn szenderegni készülne az erdők magányában, édesen emlékezte­tik imádottjának nevére, a kecses Amintára, a szende Rozalindra vagy a hasonlíthatatlan Laurára — már a mint épen jön.“ Saturnus" kire legkevésbbé sem hatott ez az udvarias beszéd, figyelmeztető, hogy takarodjék, vagy „ha erdész akar lenni, hát menjen csert vágni a tündérek számára koporsóknak, melyekre szükség lesz azonnal. Ő nem talál sm­mis mulatsá­got az erdők átkószálásában, csak mikor hullani kezdenek a sárga levelek, aranyos tollazataik, és csupaszon hagyják a sötétbarna tagokat, mint a vázra vetkezett természetet.“ Ekkor lépett elő egyik azon nyájas tündérnők közül, kik szívesek az ember iránt; s mialatt el­­mondá szerényen saját jó cselekedeteit, úgy pirult mint egy rózsa, „úgy történt egyszer — szóla — hogy azalatt mig nézegettük a rét primuláit s a hermát még mint gyöngysor függött a bimbókon, egy gyermekre akadtunk, egy bepólázott kisded, szomo­rú, elhagyott teremtésre, ki a szeretetből született, de nem gerjesztett szeretetet másokban, szégyene miatt büntelen, de szégyennek adva át szülői bűne miatt, kik nem a rendes utón hozták a világra. Megesett a szív, ha látta ezt a szegény árvácskát igy a világra hagyva egy természetien anya által. A hús harmat egészen megáztatá csekély ruháza­tát, s kicsi haja, mely olyan volt, mint a selyem­szál, összetapadt, bigyesztett szája, nem tudva beszélni, félnyiltan állott mint egy rózsaszín kagy­ló , és arcza puhább volt, mint bármely baraczk, s rajta — olyan gömbölyű volt — a könyek nem állhatták meg tartósan, hanem leperegtek tisztán mint valami gyöngyök, részint a fűre részint ke­zecskéjére, sőt esetleg a szája alatti picziny ki­domborodó üregbe is, melyet a szerelem látszott oda tervezni, de inkább mosolyokra mint kö­­nyekre. Fájt látni azt is, hogy az égető nap meny­nyire összesütötte tehetetlen tagjait, mert minden árnyék és fedél nélkül feküdt ott, s az anyai emlő nélkül, s az időre bízva, legyen ez rut vagy szép, így hát megszánván szomorú állapotát, társaim és én átváltoztunk szöcskékké s körülvettük seregesen a gyermeket, és olyan éles zajt ütöttünk, mint azok a csinos kis csiriplő teremtések szoktak, midőn jó kedvük van; s e zaj által végre oda vontuk fi­gyelmét egy arra vetődött parasztembernek, egy jószivü földmivesnek, ki, elbámulva kis de rendkí­vüli hangversenyünkön, kiváncsilag felénk jött , meglátta a csecsemőt a távolibb fűben, s felvette azt és betakarta darócz ruhájába s hazavitte gunyhójába, hol felesége táplálta szeretetteljesen még felnőtt nagy úrrá. Miként boldogult ez a cse­csemő később, azt beszélje el büszke London. Ő volt az a híres sir Thomas Gresham, ki első lett kereskedői közt, s a leggazdagabb, legbölcsebb. Bizonyságot tettek erre sok tekintélyes hajót a Thomsen megrakodva becses árukkal, ékszerekkel Indiából, gyöngyökkel az udvarhölgyek számára és selyemmel Samarkandból, s leginkább bizonyitotta azon hatalmas tőzsde, melyet építtetett, a kelet és nyugat kereskedőinek piacza gyanánt s a melynek szépséges tetőzetén máig is látható, a tündérek jó­ságának emléke gyanánt, az általa választott czi­­mer , a szöcske. És mint a szöcskének, úgy ne­künk is engedd meg, oh nagy király, hogy éljünk, a zöldellő föld élvezői közt.“ A tündér alig végezte be szószólását, midőn egy éles sivitás történt, mely hasonlított a szöcské­éhez. Szegény Puck, vagy más nevén Robin Goodfellow, magához lővén némileg a kezdetbeli ijedtségből, azon vad ötletre bátorodott, hogy a vén időnek leomló, sürűt, fejedelmi szakállán tele­pedjék le, hol aztán azzal mulatta magát, hogy ránczigálta a szőrt, mely egyébiránt, vastagsága szerint inkább fatörzs mint szőr gyanánt tűnt fel neki, midőn elmozdítani erőlködik. Hanem szeren­csétlenségére az idő észrevette őt, s felkapta nagy kezével és kérdezé, hogy mi az. „Fájdalom ! — felesé Puck — én egy kóbor szellemke vagyok, kit szeszélyeinek egyikében szült a természet; nem vagyok több mint egy kis fűszál, ki­teremtve lettem a saját édes mulatsá­gomra; s én részemről nem tudok más szándékról vagy czélról magamat illetőleg. Én vagyok az, a­ki a horgász lusta dugóját úgy rángatom, hogy még ez a türelmes ember is készül magát elkárom­kodni. Én csenem el a fecsegőnek villájáról a fa­latot, s én tüszköltetem a kántort a zsoltár köze­pén , s ha közönséges vagy rut arczczal jön világ­ra egy gyermek, a mamák azt állítják, hogy én cseréltem ki a dajkánál. Komolyabb feladatokra alig­ha van elég e­szem s tán kedvem sincs. Egy szip­­pantásnyi élénk por vagyok ide s tova lebbentve a jég által, s iszappá lennék egyetlen könycsemtől. És ezért csiklandozom magamat a legkönnyebb szalmaszállal s kerülök minden bánatot, melytől mozdulatlanná kellene lennem. Ebből áll az én kicsi philosophiám.“ Ekkor az idő, lecseppentvén őt a földre, mint nem méltót boszájára, megmarkolta hatalmas kaszáját, s most már nemcsak Puck hanem az egész tündérvilág elpusztult és kiveszett volna kétségtelenül, ha közbe nem lép egy éppen jókor érkezett lény, kinek merészségére elbámult maga az Idő is. Mert a megjelent nem birt az istenség azon tulajdonságával és erejével, mely egyedül ké­pes legyőzni az Időt, hanem egy halandó lény volt, úgy öltözve mint erdész, ki holdvilágnál jár a vad nyúl után, vagy mint az orvvadász, ki lesi a kóbor őzet, suttomban és bátran. De a szemeiből sugárzó dicsfény, az arczát jellemző szenvedélyes halvány­ság, és a szép és nyílt homlok, mely a legfen­nsé­­gesebb eszmék számára tervezett palotának látszik, világossá tették az idő előtt, hogy azon nagy ve­­télytársával van dolga, ki hatalmat nyert kiszaba­dítani az Idő kezeiből a megragadott áldozatokat s örök életet adni nekik halhatatlan verseiben. S az Idő, mormogva Shakespeare nevét, ki­terjesztette sphynxszerü szárnyait s elszállott az ellenőrködő megjelenés köréből. A megme­nekült tündérek udvara pedig, élén Titaniával, körül seregtette a jóságos szellemet, köszönet­teljen, hajlongva s a vonzalom minden jelei­vel az iránt, ki az állandóság koronáját tette fel lételükre, mikép éljenek az emberek lelkében, a mig csak a költészetnek hatalma lesz az igézetre s a mig csak tündökleni fog a nyárközépi hold. (Angolból fordította Csay.) A bisdajfesti ária- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései Deczember 31-én. ...........................................- " 1 ----------ásáson rimiichi ■■■■■■■■■■■éh—............ msam czipészgyára Budapest, király utcza, II. sz. ajánl hölgyeknek: , Fűző topánkákat brim­eliből fénymázos orral, szép hímzés diszszel ............................................2 írt jo kr Fűző topánkák erős bőrbül, fénymázos orral, szö­gezve és srófolt talpakkal strapára és esős idő­re valók . ......................... . . 3 frt 50 kr, Topánkák gummi-húzuval brünellből fénymázos or­ral, magasra szabva, finom kiállítás . . . 3 frt 50 kr, Topánkák gummi-buzuval erős diagram­ vagy borjúbőrből, szegezett és srófolt duplatalppal, nagyon tartósok és melegek.........................3 frt 80 kr. Uraknak : Topánkák finom chagrain dublabőrből . . . 4 frt Topánkák vikszos vagy bagariabőrből, szegezett és siófos duplatalppal, igen erősek . . . . 4 frt 50 kr. Topánkák finom gittbőrből, czifra, fénymázos orral szalonba és bálbavalók..........................................4 frt 50 kr. Topánkák orosz lakkbőrből, szegezett duplatalp­­pal, srőlmunk­a, nedvesség ellen a legjobb védő­szer, igen tartósak és melegek . . . . 5 frt 50 kr. Vadászcsizmák vízhatlan dupla bagam­ából vagy vikszos bőrből, háromszorosan srófolt dupla­talppal ..................................................................10 frt Ugyanazok orosz lakkos balu­.riából . . . 12 frt Fiu-topánok vikszos, vagy bagarinbőrből, srófolt duplatalppal.......................................................3 frt Leány-topánok brünellből vagy bőrből, igen erős szegezett duplatalppal ....................................2 frt 60 kr. Gyermek-topánok brünellből vagy bőrből, igen erősek, vassal szegezett talppal, igen jók és tartósak................................................................I frt 80 kr. Kimerítő árjegyzékek ingyen és bérmentve. — Vidék­ről jövő megrendelésekre — posta-utánvét mellett — legna­gyobb gond fordíttatik. Imperial-szálloda, Bécs, Karnthnei­-Ring 16. szám. Ezennel van szerencsém a tisztelt közönség becses tudomására juttatni, hogy az ,,,Imperial-szállodát,“ ezelőtt a würtembergi herczeg palotája, Karnthner- Ring 16, Bécsiben, 1875- évi január 1-én átveszem és saját költségemen személyes felügyeletem alatt tovább vezetem. A szálloda maga Bécsnek legcsinosabb és leggaz­dagabb részén, a cs. k. udvari dalmű-szinház, a városi szinház, a cs. k. múzeumok és a városi park közvetlen közelében fekszik s benseje pazar fénynyel és legnagyobb kényelemmel van berendezve. A vendégszobák és ter­mek száma 140-re rúg s ezenkívül ét­termek, házi kápolna, olvas- és fürdő­szobák stb. állnak a t. ez. vendégek ren­delkezésére , és egy igen czélszerűen alkalmazott emelő­gép által gondoskodva van arról, hogy a felsőbb emele­tekre való közlekedés megkönnyebbittessék. Midőn a t. ez. közönség figyelmét az „Imperial­­szállodára44 még egyszer felhívom, bátor vagyok egy­szersmind azon ígéretemet hozzá csatolni, hogy a Buda­pesten hosszú éveken át folytatott üzletemben — a Frok­­ner-szállodában — szerzett dús tapasztalataim értéke­sítésével oda fogok törekedni, hogy t. ez. vendégeim igé­nyeit minden tekintetben tökéletesen kielégítsem. Frohner János, Imperial-szálloda, Bécs, Kärntkner-Ring 16. sz. fgggP S­esxallitfill áron *s|g||| kapható minden h. könyvárus által: A. Jezsuiták. Irta Péteri Károly v. képviselő. Leszállitott ára 1 frt 50 kr. A Jezsuitákról. Alkalmi ajándékul mindenkinek. (Irta egy szabadkőműves.) Ára 30 kr. Szent Péter három levele. Gyűjtötte és az em­beriség javára kiadta „A Jezsuitákról“ c. röpirat szerzője. Ára 40 kr. A szabadkőművesség története, különös tekin­tettel a magyar szabadkőművesség fejlődésére. Irta Hollós László. Ara 1 fzt. Fővárosi figarda. Péntek, 1875. január 1-jén: SETS-HANGVERSENY és ZENE-ESTÉLY. AMT- 3 ZENEKAR. ^*6 n. m. a Mollináry lovag és Asfoldi báró cs. kir. sor-ezred­­beli zenekarok, Ludwig V. és if­j. Fahrbach F. karmester urak személyes vezetése alatt, továbbá Rácz Pál, magyar nemzeti zenekar. Páholy 3 frt Páholyülés 1 frt Karzati zártszék 50 kr. Belépti dij 50 kr. Pénztárnyitás 4 órakor. A sétahangversenyek kezdete 5 órakor. — A zene-estély kezdete 7 órakor. Mély tisztelettel Schallern Frigyes. Légrády testvérek (Budapest, nádor­ utc­a 6) naptár-kiadásai 1875-re. JEGYZÉK NAPLÓ GAZDÁK SZÁMÁRA. Il. évfolyam. Szerkeszti: M L­á­d­a­y I­z­i­d­o­r . A napló ára csinos vászonkötésben 1 frt 20 kr. A valódi Morisonféle labdacsok a legkitűnőbb orvosszer minden emészthetlenség, köszvény, csúz, sárgaság, májbetegségek, aranyér, dugulás, hátfájda­lom, vizibetegség, bőrkütegek stb.jeb­en, miután azok a vért tisztítják és a megromlott nedvet jóval helyettesitik. Magyar-Ausztriai főraktárunkhoz szíveskedjenek fordulni. Grosse Gyula nagykereske­dőhöz Meakkóban. 1 pár kis skatulya 1 frt 60 kr. 1 pár nagy skatulya 3 frt 50 kr. Párisi hamisítások ellen nagyon óvatik. London, 1874. szeptemberben. Az angol egészségügyi egyetem. JEGYZÉK-NAPLÓ mindenki számára. 3. év­folyam. Ára 1 frt 20 kr. Erdészeti zsebnaptár. 2. évfolyam. — Szerkeszti ifj. Hoffmann Sándor. Ára csinos vászonkötésben 1 frt 80 kr. KÖZHASZNÚ ZSEBNAPTÁR. 3. évfolyam. Ára 24 kr. Pénztárcza-naptár. Ára SO kr. V­ámm&zaó­nkint Gabona-árak. Hang.--------------------------­font,| frt Busa, bAngfigi o- ▼ u. . 88 ~ .—-------- — „ „ „ , . 85 4.76 — 4.^6 * „ * . js 87 4.95 - 6 - Hazai - # 89 5 15 5.20 . * n '* • • cs 83 „ „ u . . . ^ 85 i 00 — 5 — Pest m. * „ . . . u 87 5 10 — 5 15 _ 89 5-80 — 6.36 gg __________ Fehérm * ^ 85 4.95 — 5 05 „ * „ . . w 87 5.26 ~;6.E0 „ ......................................» 89 5.40 - 5-45 bácskai „ „ „ . . 88--------------­__________„ . .. „ __________Q5 -----------. -Hangulat_____frt_____ Rozs . . . 8» font után szilárd 3’7(^— 3.75 Árpa malátának . 72 „ p 2 90 — 3 25 „ abraknak . 72 „ „ „ 2 70 — 2 80 Zab . . 56 „ „ „ 2 17 V* 2 20 Kukori­ca bánsági , mérője „ 8.95 — 4 — „ másnemű . „ „ 8.86—8.90 Köles . 83 M „ 2 95 — 3. 5 Repeső fekete 75 „ „ —------­„ bánáti . . 62 ,, —•— — — Érték­papirok. ©« p­r f Adva Tartva « pg Állampapírok. hf — Magy. vasúti kölcsön 120 frt . . 98 7­"­ 99 26 150 — Gömöri államvasut kö­v. « . —. —.— Magyar sorsj­egy-kölcsön . 82 2g 82.50 Földteherm. kötv. magyar . , 78 — 78 50 „ „ 1807. járadék . . 80.50 87.— „ „ temesi . . . —.— — „ „ 1807. járadék . 78 — „ „ horvát szelvény . 70 77 — Dézsmaváltási kötv. 100 frt . . 75 50 78 — Egys. államadóssági papír. . 75 — „ „ ezüst jan.-jul. . 74 76 75 21 r „ april-okt. 74 75 75 25 Kisorsolással 1880.­­ 5000 frt . 111 110.50 _______________„ 188 L 10 a_________­­ 115 2' 116 — ^ *0 l 'O 2 § |j Adva Tartva <3 •§ $ ^ M E o ________M & g Klsorsol&ssal 1864. á 100 frt . „ 185.— 185.5'' BOO 85. 1871-iki pestvárosi köles. 6% . 88.25 88.75 200 45 100 7.— Részvények. TM 12 — 815 50.— Első magyar biztosító .ttrsaság . 1050. 1040. 200 —.— 80 —.— Atlas visazbizt 88.— 40.— 16ar —• — S00 —.— Haza . . . . . . —.— —.— 80 —.— 800 20.— Pannónia . . . . . 355.— 860.— 100 19.— Pesti bizt .— 08.— 100 7.— 00 —.— Kronos . . . . . —.— —.— 1000 800.— 200 —.— Hunnia ............................................ — — .-60 —.— 80- 80. — U nió............................................123.— 180.— 100 20.— 100 —.— Tisza..............................................—.— -■ .— 100 —.— 1000 10.— 200 —•— Pécs-barcsi vasút . . . . — —.— 40­4.50 200 85 .— Pesti közúti vasut . . . . 251.— 268. 60 —.— 200 — Budai közúti . . . 76.— 76.— 100 —•— Újpest-palotai . . . . —.— —.— 500 --------200 — Alföld-fiumei . . —.— —.— 600 —.— 200 —.— És­zakkeleti . . . — .— — 600 —.— 200 — Magyar keleti . . . — 200 200 —.— Első erdélyi . . . —.— —.— 100 —.— 200 —.— DéL vasút.......................................................... —.— 200 10.— 100 —.— Budai hegypálya . 67.— ’68 — 600 —.— 800 — 80 —.— Municzipális hitelintézet . . 27.— 27.25 600 26.— 80 11 — Angol-magyar bank . 25.-- 25.60 100 —.— — —.— Bánáti keresk. és iparbank . —.— —.— 1000 —.— 100 18.— Magyar általános hitelbank . . 225 — 225.— 200 12.— Franco-magyar bank . 69 — 70.— 80 — 100 —.— Magy. ált. földhiteltársulat . . 73­— .73 8 6 80 —.— 60 7.20 Magy. jelzálogbank . . . --------------.— 500 46.— 80 —.— Nyugatmagy. jelzálogbank . . ..— —.— 200 20.— 40 —.— Nyugatmagy. leszám. és hitelb. . ..— —.— 200 80.— 60 —.— Pozsonyi hitelt. . . . —.— —.— 500 70.— 60 —. — Pozsonyi iparb. . . . —.— —.— 200 —.— 50 12.— Takarék- és hitelegylet . 64 64 5­ 600 00.— 50 —-— „ || pénztár bécsi . —.— —.— 200 80.— 200 —.— Pesti Bank 6% . . —.— — 900 — .— 50 6.14 Buda-óbudai népbank . . 86.— 87.­ 200 25.— 100 12.— Iparbank . . . . . 60. 61.— 60 —.— 200 20.— Budai keresk. és iparbank 165.— 107. 200 —.— ' o ►» 2 _ ,353 Adva Tartva «3 ^ o -g © ** £ s ffl ^ o Pesti ker. ban . 792.— 795.— _ _____Rima-murányi bánya Pesti iparbank • 300­— 873.— 200 12 Gyapjumosoda Budapesti kézmű­ves.. . • 59.— 80 — 100 14.__ Salgótarjáni köszénbánya Pesti egyl. bank . . . —.— _ .— 200 25.__ Schlick-féle vasöntöde . Hivatalnok, hitelegyl. I. em. . 86.— 87.— 200 —.— Szoda- és vegygyár Elcse erdélyi bank • — —.— 200 —.__ Sóskúti kőbánya . . . Szerb bank............................................200 20.— Spodiumgyár..................................................................................... Kisbirt. földhitelint. • • —.— —.— 500 —.__ El80 magy. szeszfinomitó 200 14.__ Köszönbánya és téglagyár Orsz. központi takp. 5% • * 8525 85.50 200 —.— Magy. ált. köszönbánya Pesti hazai............................................I 2280 230 0 200 — Varietes szinház . . . Lipótvárosi takp. • • —.— —.— 80 —.— Ált. vagyon-kölcs. Budapesti fővárosi • 100.— 361.— 100 11,80 Alagút . . . . . Kőbányai takp. . . —.— —.— 200 —.— Zarzeczky gyufagyár Külvárosi takp................................................... 10 46.— 200 — Budapesti téglagyár Szentendrei takp.­­ * 87.— 88.— 200 —.— Újpesti téglagyár . . . Újpesti takp. . . • 42.— 44.— 200 24.— Kőbányai téglagyár-társulat . Árpádmalom . . . . . —.—­­.— Záloglevelek. Blumféle . . . —.— —.— Gomordia . . . . 190.— 196.— Magyar földhitel int. 57­% . Erzsébet . . . . . 112. - 114.— Magy. jövedék B°/0 Luiza....................................................... 95.60 36.50 Magy. jelzálogbank 5Va0/0 Molnárok és sütök . . 207.— 210.— Sopronyi jelzálogbank 6% •­­ Hengermalom . . . . 579.— 680.— Magy. ált. földhit. részv. társ. 6% Victoria............................................82.60 83.6­0 „ „ n .» n 6‘/»°/o E.se budapesti . . . 609.— 005.— Szebeni földhiteltársulat . . Budai gyárudvar . . 9.— 10.— Pesti keresk. bank 6% • • • Pannónia . . . . . 885.— 890.— Kisbirt. földhitelint. 7% • Pesti építő tára........................................ 20.— 22.­­Elsőbbségek. Cottage építő társ. . . —.— —.— Első magy. serfőzde . . . 488.- 442.— 800 — Éjszakkeleti vasút 5% . Sertéshizlaló........................................... 158.— 160.— 200 — Magy. gal. vasút 6% Athenaeum . . . . . 286.— 286.— 200 — Első érd. vasút 6% Pesti könyvnyomda . . . 560.— — .— 100 — Lánczhid . . . Egy. magy. gőzhajót. . . . —.— —.— 100 — Borsod-misk. malom Ganz-féle vasöntöde . . . 208.— 232­— 150 — Budapesti malom 6% . Gschwindt-féle szeszgyár . . 208.— 212.— 100 — Pannónia gőzmalom . . Keresked. épület . . . —.—■ —.— — — Egy. m. gőzhajózás 6/ ® Egy?,r. ......................................................... — Bénzek és Válfcá •­Központi gyógytelep . . . —.— —■ |_____________| Arany . ____________• . . . 1 1 1.1 .......... Adra­ívtrB Adra Tartva Adva Tartva _ . i-------------------­DnnagOihaió-tiranlat 600 frt. pp. . <82 — 435.— ___ _______________Erisébet-pálya 200 frt. p. . . 194 56 194 65 20 francosok . . . . 8.90 8.92 Ferdinand északi p&lya 1000 frt. pp. 189»— 1897— 80 — 88 — Estist ' 108 75 106 — Ferencz-Jóssefp&lya 200 frt. p. é. es. . 1l84 — 186.6« 7«­­ Poross'p. n.' . . . ‘ . 1.64- 1.84^1/, Kassa-oderh vaspWy. befis. 100 frt. .s. 183 76 184 -158— 180.— Augsburg déln. 100 . . . . 92.60 .7-75 TMestl Lloyd 600 frt. pp . . 462 — 464.— M. Frankfurt déln....................................................92-60 93.- I-erdélyi pálya 200frt. eztt.tben . — — 70.— 75.- Hamburg M. B. 100 . . . . 64.- 64.25 Allamvaspálya 200 frt. pp. esti.t . '806 60 308.-156.- 180.- London 10 fontat.................................................10.71 111.— £«•* Ta»P“Za 800 **■ °- «• ««ast . 112«.25 129.76 140.__ 145.— Milano 100 lira . . . . —.— —.— Tiszameléki vasp. befiz. 100 frt. pp. . —.— 821 — 110.— 115.— Parti 100 Frank . . . . . 44'— 44.25 Tramway befis 200 frt. o. «. . . 118 50 lll.r­_____________„ , , , , , Magyar nyugoti vasut . . . . 79 - 69.60 Nem-hivatalos jegyzések. osztrák­ fölahitelintézet esest 6°/„ . 90.- 98.60 Smnn­iti. tsop frt­­ . _____— K­­SS évben visszafizetendő o. é. 86.— 88 — 71- 781- JIotM .900 frt.) ’ ", . .­­.­­Osztrák-nemz. bank 5°/„ o. é. . . — — _ _ _ _ Hvá­rvir . Alföld-fiumei vasp. 200 frt ez. 6% . 28 — 26.60 — Aradi keresk. bank .’ ’. .’ —.— — Dunagőzhajó-táre. 6% pp. . . . ---------------------­--------Moliikosi téglagyár . . . —.— Ferdinand északi vasút 6"/„ p. p. . . 94 90 70.— 76.— N.-Váradi keresk. és iparbank . . —.— —.— Péc8‘!Marfi vasut M0 frt o. 6 . . 66— — .— Győri kereskedelmi bank . . . — f­ érd. pálya ezöttben 6% . . . 80 60 81.­Sz.-fehérvéri keresk. bank (80 frt.) .­­.­­- Áramvasút 600 frank . . . . 89 56 87.­„ 76 87 _ Kecskeméti közp. „kp. (50 frt.) . ■ - -- ^ ^ *+ . . . J“ “ a bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései moV .­­ «TZ n.» — Deczember 29. Magyar keleti vaspálya 600 frank . 1 88.25 68.68 86." 50 88.« ------------------------------------------------------------------------------- --­­Magán sorsjegyek.­­.­­— Adva_ Tartva (darabonként.) 8*. 86.60 Jöved. máj.-nov. szerv. bankj. 89/0 69.79 69.80 86.— 87 — „ „ ezüst . 89.76 69.75 Hitelintézet . . 100 fr. O. é. 187.15 187.28 1889-ki sorsj. egész (960 100 frt pp) Clary . . pp. 40 trt. . 20.25 20.60 U­tán...................................................274.— 272.— Dunagőzhajózási társ. „100 f— . 92 — —.— 1864-ki sorsj. (250 frt. pp.) 4% . . 102 76 10 .— Keglevich . . „ 10 „ . .1­8 — 13 56 —.— ___ 1860-ki sorsj egész (500 frt. o. é.) 6% 109.76 109.25 Budai . . . „ 40 „ . . 16— 17 — —.—­­.— 1864-ki (100 frt. o. é) . . . . 186.— 18®. 50 PUffr . . „ 40 „ . . 28.50 24 — — Como-jövedéki (42 lira) darabonk. . 25.50 23.26 Rudolf sorsjegy . „ 10 „ . 11.60 18.60 88.50 .— Magy vasúti kölcsön (120 frt ezüst . 123.­­ 128.80 Salm . . . „ 40 „ . .­­ 84 60 86.60 — .— Alec-Aussztr. földteherm. kötvény . —.— —.— St.-Genois . . 10 . . 2 20.60 178.­­—.— Angol-osztr. bank befiz. (120 frt. ez ) 188.60 ISO — Triest városa. o. o. . 10 „ . . 107.— — •— —.­­Osstr. földhitel, befi. 40 frt, eztt stb. . 08— 110.— Innsbrucki sorsjegy. „ „ 21 „ . .1.60 1«.— —.— .— Hitelintézet............................................ 88 .75 284 60 Salzburgi „ „ „ 20 „ . 16.60 17.— Alsó-ausztr. leszámít. társ. 500 frt. . 915.— 942. Krakkói „ „ „ 2­0 „ . . 16 — 17 —­ ­ Franoo-oszt. bank beflz. 40 frt. ez. . 67.60 57.76 Waldstein 20 frt. pp. „ 20 „ . . 21.50 22.— 5.28 .27 Nemzeti bank............................................ 997.— 898.— Windisohgrátz 20frt 20_„ . . 19— 2Q._ g Laptulajdonosok: Légrády testvérek, Csernátony Lajos. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A pesti hazai első takarékpénz­tár-egyesület azon vidéki pénzintézetek közül, melyek nála az osztr. nemzeti bank alapjából való váltóvisszleszámitolás végett beadványaikkal jelent­keztek, ez ideig 93 intézettel lépett összeköttetésbe, s ezeknek 3.833.000 frt, v. 1. hitelt engedélyezett. Ezen pénzintézetek közül azoktól, melyek az üzleti összeköttetést már teljesen rendezték, mai napig 692,818 frt 92 kv. értékű váltót számitolt le, a melyekből 440,328 frt 82 kr. értékű váltót a bank budapesti fiókintézetéhez visszleszámitolás végett beadatott, g — Csőd a szerb bank ellen. A hivata­los lap írja: Belgrádban székelő főkonzulunk je­lentése szerint a fejedelmi kereskedelmi törvény­szék f. évi romravétett határozattal a bel­deczember 11-én grádi első szerb banknak ingó és ingatlan vagyona fölött csődöt rendelt el. Ennek folytán felhivatnak mindazok, kik az említett bank ellen bármely jog­­czimen követeléssel fölléphetnek, hogy ezeket az 1875. évi febr­­u ig a bizonyítékok felmutatása mellett a belgrádi kereskedelmi törvényszékhez nyújtsák be. A­kinek ily igénye van, az az emlí­tett határnapon reggeli 9 órakor a kereskedelmi törvényszéknél vagy személyesen megjelenni vagy megbízottja által magát képviseltetni tartozik, mi­nek elmulasztása esetében a törvényszék a szerb csődeljárás 66. és 70. §§. határozatainak értelmé­ben a megjelent többi hitelezőkkel nélküle is el­­járand.­­ A postai hajtópénz az 1875. év I. felére egy ló és egy állomás (két mértföld) után következőleg lett megállapítva : a budapesti postakerületbe 1 frt 36 kr. a) tengermelléki és a zenggi területen, továbbá 1 a fiumei postaállomás részére 1 frt 56 kr 1 b) a likka-ottocani határkerületben 1 frt 60 kr 1 c) az ogulin-szluini „ „ 1 frt 28 kr 1 a pozsonyi „ „ 1 „ 28 „ a sopronyi „ „ 1 „ 32 „ a kassai „ „ 1 „ 24 „ a nagyváradi „ „ 1 „ 26 „ a temesvári „ „ 1 „ 36 „ a nagyszebeni „ „ 1 „ 12 „ a zágrábi, és pedig d) a horvát megyékben és a báni kerület­ben 1 frt 28 kr e) a szlavón megyékben és gradiska-brood­péterváradi határkerületben 1 frt 38 kr Fedett állomáskocsi után járó illetékül az egy ló és egy állomás után járó hajtópénz fele része, fedetlenért annak negyedrésze számítandó. Az ostorpénz és kocsikenőcs-dij változatlan marad. — Az osztrák nemzeti bank heti kimu­tatása decz. 30-ról: Bankjegyforgalom 293.174.880 frt (—1,501.000 forint), girobetételek 3,908.916 frt 88 kr. (+1,116.533 frt 39 kr), beváltandó bankutal­ványok és más esedékes passivák 4,487.546 frt 50 kr. (—663.528 forint 42 krajczár.) Fedezet: Érczalap 139,157­ 950 frt, 35 kr. (—737.331 frt — kr), ércz­­ben fizetendő váltók 4,475.541 frt 78 kr (—122.553 frt 32 kr), államjegyek, melyek a bank tulajdonában állanak, 3,165,199 frt (—1.324,010 frt), leszámítolás 142,193,804 frt 85 kr (+1,607.226 frt 38 kr.), köl­csönök 35,497,500 frt (—134,700 frt), földtehermen­­tesítési kötvények beváltott szelvényei 135 094 frt 21 kr (+17,206 frt 35 kr), beváltott és börzeszerűleg vásárolt záloglevelek 3.435.266 frt 66 kr (190.466 frt 67 kr), összesen 328.060.356 forint 85 krajczár. .. A „Victoria“ biztositó társaság pesti vezérügynökségének titkárai: Galgóczy János és Wesener Ferencz urak a társaság szolgálatá­ból megváltak, minek folytán nevezettek ezégi­ aláírásai töröltettek s a vezérü­gynökség ideiglenes vezetésével főtitkár Dezsényi József ur bizatott meg, ki jogérvényes aláírását első helyen fogja használni, az eddigi társezégjegyzők: Szenczy Ágos­ton és Rumy Józsa urak aláírásai továbbra is fennmaradván. Ezen intézkedés által a vezérügynökség ha­tásköre jelentékenyen növeltetett. Tőzsde, és galmsicsarnok. Budapest, deczember 31. Értéküzlet. A tőzsde igen csendes üzlettel fejezte be az évet. A speculatio igen tartó­zkodó maradt és csak kevés érték jött forgalomba. Az üzlet ma­d­­nem kizárólag magyar fö­ldhiteltársulatra szorítkozott, mely jelentékeny realizálási hajlam mellett árfolyamából vesztett, noha az intézet maga saját részvényeit vásárlások által igyekezett az utóbbi napokban emelni. A kötések ezek: magyar sorsj. 825/a, első magyar bszt. 1050, municipalis 277a, magyar hitel 225, osztrák hitel 236.81—230.20, föld­hiteltárs. 72%, országos közp. takarékp. 85, szálloda részv. 210. Az esti tőzsde is csendes és határozatlan volt. Földhiteltárs. 73—733/4, municipalis 27, osztrák hitel 235.90-236.20. Gabnaüzlet. Búzából ma alig adatott el. 1000 mázsa tegnapi árak mellett, határidőre nem volt üz­let. 1875-iki tavaszban szállítandó, asancebuza 4 frt 85 krral jegyezhető vámmázsánként Rozs és árpa üzletnélküliek. Tengeri szilárd, bánáti 1875-iki május—júniusra 3 frt 57­2 krral jegyezhető váromázsánként. Zab­lanyha, 1875-iki tavaszra elkelt 10,000 mérő 2 frt 22 kr és 2 frt 21 krral, 50 bécsi font szerint, Győ­rött átvéve. Vízállás és isijárás. Pest, decz. 30. 4' 5' havas. Pozsonyban, decz. 30.12‘ 3" havas M.-Sziget, decz. 30. 2'8“ felhős. Szatmáron, decz. 30. 1‘ 4“ felhős. Tokajban, decz. 30. 10' 2“ felhős. Szolnok, decz. 30. 11' 10" felhős.! | Szegeden decz. 30 .0' 0" esős. Aradon, decz. 29. 2‘ 5" 0 alatt, havas. Nagy Baomkerekan, decz 29. 0‘ 6" 0. al. havas. Eszéken, decz. 30. 2 10“ havas. Sziszeken, decz. 29. 12' 2‘~ felhős. Felelős? szerkesztő: Csernátony Lajos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next