Ellenőr, 1875. április (7. évfolyam, 90-119. szám)
1875-04-08 / 97. szám
A „Magyar Polgár“ elölidézett czikkének Román Miron érsekre vonatkozó gyöngédtelen részére legyen szabad kifejeznem azon nézetet, hogy avval az ügynek nincs szolgálat téve. Az egy derékeszélyes főpap és jó honfi, aki tiszteletet érdemel, nem kisebbítést, követést és pártolást, nem megtámadást. *• 1. ORSZÁGGYŰLÉS A képviselőház ülése ápril 7 én. Elnök: Ghyczy. Jegyzők: Beöthy, Szeniczey, Wächter. A kormány részéről jelen vannak: Wenckheim, Széll, Tisza, Simonyi, Perczel, Péchy. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván hitelesíttetik. Dániel Ernő bemutatja az adóügyi bizottság jelentését a bányaadóról, a fogyasztási adóról, a bor- és húsfogyasztási adóról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Ki fognak nyomatni s a ház tagjai közt kiosztatni és a megállapított sorrend szerint tárgyalás alá vétetni. Ezután a bélyegilletékek és dijkról, a házadóról s az 1868. XXII. t. sz. hatályának meghosszabbításáról és némely rendeleteinek módosításáról szóló törvényjavaslatok olvastattak fel 3-szor. A végleg elfogadott törvényjavaslatok hozzájárulás végett a főrendekhez fognak átküldetni. Következik: a vadászat és a vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A tárgyalás a 11. §-nál szakadt meg. Almássy Sándor e §-nál új bekezdéskép a következő módosítványt nyújtja be: „A 20 évet még be nem töltött ifjak részére az 5. §. értelmében adott vadászati jegyért az illetékeknek fele fizetendő.“ E módosítvány a 11. § sal együtt az adóügyi bizottsághoz utasíttatik. A 12., 13., 14. (ez utóbbi egy sajtóhiba kiigazításával) §§-ok az adóügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatnak el. A 15. §. pontonkint vétetvén tárgyalás alá, az első pont egy sajtóhiba kijavításával, a második pont észrevétel nélkül elfogadtatik. A c) pont — Beöthy Algernon indítványára — újabb szövegezés végett az adóügyi bizottsághoz utasíttatik. A 4-ik és 5-ik bekezdés változatlanul elfogadtatik. Következik a 16. §. Szederkényi Nándor szerint e §. azon erkölcstelen intézkedést foglalja magában, amely ellen 20 évig panaszkodott a nemzet, sőt panaszkodott a képviselőház is, t. i. a hachrendszer alatti intézményekkel, különösen az ellenőrzésnél egyik főszerepet játszott az, hogy a jelentést tevő, illetőleg ily dolgokban a spitzli jutalmaztatott. A polgári kötelesség az — úgymond — hogy mindenki tartsa meg a törvényt; ha pedig vannak olyanok, kik a törvény ellen bűnt követnek el, akkor a törvény intézkedjék, hogy a törvény megszegése az illetőkön megtoroltassék. Polgári kötelesség, hogy egyik polgár őrködjék a másik fölött, de tegye ezt kötelességből és ne leselkedjék polgártársán azon szándékból, hogy annak hibáját felfedezvén, abból magának hasznot szerezzen, ezt mintegy életmódjává tűzze ki, hogy házról-házra járva, az egyeseknek hibáját fesse ki, és a törvény értelménél, erejénél fogva magának vérdíjt szerezzen. (Zaj a középen.) Végül egy módosítványt nyújt be, melyben indítványozza, hogy e §-ból „a jelentést tevőt“ hagyassák ki, és módosíttassák olyképen, hogy fele a kincstárt, fele pedig azon községet illesse, hol a feljelentés történt. Mórica Pál előtte szólónak fogalmait a Bach-rendszer alatti intézkedésekről téveseknek állítja, mivel azokat összetéveszti és hasonlítja azokkal, amelyek országgyűlésileg hozott törvényben foglaltattalak. (Helyeslés a középen.) Azt hiszi, hogy egy alkotmányos tárgyalás nyomán létrejött törvény megszerzi a tiszteletet minden hazafi előtt. (Helyeslés a középen.) A spicliről nézetét is tévesnek tartja. Azt hiszi, hogy spitzlinek nevezni azt, ki a törvény áthágóit feljelenti, nem lehet, mert oly törvényes intézkedés sehol sincs a világon, hogy bizonyos neme a controllnak ne gyakoroltatnék, mert a nélkül a törvény sohasem exequálható. A vérdíjra tett megjegyzést pedig oly üres frázisnak tartja, amely talán a vidéken a tudatlan nép előtt megteszi a tempót, de őket félre nem vezeti. (Élénk helyeslés a középen. Nagy zaj a szélsőbalon.) Elfogadja az eredeti szerkezetet. Patay István a Bach-rendszert emlegeti s a mostani törvényt Bach-szagúnak tartja (nagy derültség), — pártolja Szederkényi módosítását. Csiky Sándor azt hiszi, hogy sem Móricz, sem senki nem czáfolja meg, hogy valamely törvénynek nélkülözhetlen kellékei megvannak a mi előtt sem fog említést tenni. Szerencsét Rochebriant úrral való barátságához. Mily nemes arcz és modor! Lemercier visszatért a marquishoz. — Milyen kár, hogy holnap nem ebédelhetsz velünk. Félek, hogy ma nagyon szegényesen ebédeltél. De mindig jobb a menüt előre megállapítani. Elküldök holnap Philippehez. Ne félj semmitől. A marquis pillanatig hallgatott s ifjú arczán büszke küzdelem volt látható. Végre nyersen és férfiasan így szólt: Kedves Frigyesem, a te világod és az enyim nem azonosak, s nem is lehetnek azonosak. Miért szégyenleném régi iskolatársamnak megvallani, hogy szegény vagyok — nagyon szegény , hogy az ebéd, melyet ma veled elköltöttem, vétkes kihágás volt magam ellen ? Negyedik emeleten lakom, egy magányos szobában ; ebédre egy ételt eszem, egy egyszerű vendéglőben; legnagyobb évi jövedelmem, mely rendelkezésemre áll, nem haladja meg az 5000 frankot, s nem remélhetem, hogy helyzetemen nagyot javíthatok. Rochebriant Alainnek nem nyílik pálya saját honában. Ezen vallomás Lemerciert úgy meglepte, hogy merev szemmel és nyitott szájjal szótlanul maradt néhány pillanatig; végre felugrott, majdnem sírva megölelte barátját, s felkiáltott : — Tant mieux pour moi! Nálam kell laknod. Csinos vendégszobám van. Ne mondd, hogy nem. Hiszen csak saját állásomat emelem vele, ha elmondhatom: „Én meg Rochebriant együtt lakunk.“ Ennek meg kell lenni. Jár el holnap. Hogy nincs pályád — eh! Ezt majd elvégzem én és Duplessis. Két év múlva milliomos leszesz. Addig is öszszeteszszük tőkéinket, én rongyos bankóimat, te, nagy nevedet. Úgy lesz! —Édes, kedves Frigyesem, mondá mélyen megilletődve az ifjú nemes, megfontolás után beláthatod, hogy amit ajánlasz, lehetetlen. Szegény, az lehetek becstelenség nélkül; más ember költségén nem élhetek lealjasulás nélkül. Nem szükséges nemesembernek lenni, hogy ezt érezni lehessen: elég, ha franczia az ember. Jövel, látogass meg, mikor ráérsz. íme, lakásom czíme. Te vagy Párisban az egyedüli ember, akinek otthon leszek. Au revoir! És kifordulva Lemercier öleléséből, a marquis elrohant. (3. folyt köv.) törvénykönyvünkben, ki vannak mondva Werbőczy II. részének 5. czimében, (Derültség a középen) hogy micsoda kellékekkel kell birnia valamely törvénynek, hogy az mindenkit kötelezzen. — Ma — úgy mond — a nép nevében és ellenében oly törvényeket alkotnak, melyeket ezelőtt azok is, kik alkotják, kárhoztattak. Egyiket a másik ellen szítani valóságos kémrendszer. Ez által a családi kötelékeket, az emberi jogokat szakgatják széjjel (Felkiáltások : Borzasztó!) Igenis bizony borzasztó — folytatja szóló — (Derültség), mert az ily törvény nem a nemzet óhajtásával, hanem annak ellenére alkottatik. Pártolja Szederkényi módosítását. Tisza László előtte szólónak a törvény intézkedéséről szóló elmefuttatását illetőleg megjegyzi, hogy azokat, amiket mondott, alig fogja Werbőczyben feltalálni. Csiky Sándor: Meg fogom mutatni. Tisza László : Meglehetősen jól ismeri Verbőczyt és — úgymond — ha összehasonlítjuk a naplót Verbőczyvel, ki fog derülni, hogy azok, miket ő mondott, nem foglaltatnak abban. Hogy a feljelentőnek bizonyos dit szolgáltaik ki, azt ő sem pártolja in theoria. De kérdi: váljon sokkal erkölcsösebb dolog lesz-e az, ha egypár krajczár borravalóért a csősz minden embert különbség nélkül hagy vadászni előre-hátra, s ezáltal megsérti a vagyon szentségét, a tulajdon sérthetetlenségét. ? Elfogadja az eredeti szöveget. Paczolay János, miután a kötelességét nem teljesítő honpolgárnak nem akar privilégiumot adni azok felett, kik kötelességüket hűn teljesítik, az eredeti szerkezet elfogadását pártolja. Gaál Mihály az iránt szólal fel, hogy ő már jelentkezett szólásra s amint látta, talán fel is jegyezték, azonban csak akkor szólíttatott fel szólásra, mikor már hárman szóltak olyanok, kik utána jelentkeztek. Kéri a házat, hogy a szélsőbaloldalról is válaszszon be egy tagot a jegyzők közé. Különben pártolja Szederkényi módosítását. Elnök kijelenti, hogy Tisza László után csakugyan Gaálnak kellett volna felhivatni. Egyébiránt meg van győződve, hogy a szélsőbaloldaliaknak az iránt, hogy feljegyeztetnének annak rendje szerint, mikor szólni kívánnak, nincs okuk panaszkodni. Wächter Frigyes jegyző védi magát és kijelenti, hogy mióta a jegyzői széken ül, lelkiismeretesen teljesíti kötelességét, és soha sem gondolt arra, hogy ki melyik párthoz tartozik. (Helyeslés.) Gaál Mihály kijelenti, hogy ő nem vádolta Wächtert, hanem csak azt mondta, hogy az egész jegyzői kar nem úgy van alakítva, hogy az ő jogaik nincsenek respectálva. Körmendy Sándor szintén panaszkodik, hogy ők nem nagy figyelemben részesülnek a jegyzői kar részéről. A tárgyalás alatt levő §. első bekezdésére vonatkozólag a következő módosítást adja be: „Az előző 15. §-ban megszabott bírság azon község jótékony vagy nevelésügyi intézményeit illeti, melynek határában a felszólítás történt.Pülnök Gaál megjegyzésére azt mondja, hogy a jegyzői kar a házszabályok értelmében annak rendje szerint van megválasztva. Kéri a házat, hogy ezen incidentális kérdés további fejtegetésével hagyjon fel és menjen át a napirenden lévő tárgy fölötti tanácskozás folytatására. (Helyeslés.) Széll Kálmán a tárgyalás alatt lévő 16. §-ra megjegyzi, hogy oly dolgokat keresni, melyekkel e §, intézkedése absolute összeköttetésben nincs, eltévesztett dolognak tartja, mert itt nincs semmi más, ami egyéb törvényekben már elrendelve nem volna. Madarász József nincs egy véleményben a p. n. miniszterrel. Móricz Pálnak pedig azt mondja, hogy a nép nem tudatlan, Magyarország népétől lehetetlen a józan észt megtagadni. Pártolja Szederkényi módosítványát. Móricz Pál személyes kérdésben szólal fel félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett. Ő nem mondta azt, hogy a magyar nép tudatlan mert jól tudja hogy a magyar nép józan értelemmel bir. Igenis tudom én azt, — úgymond — hogy a magyar nép józan értelemmel bir, mutatja ezt legjobban az, hogy önök nem bíznak ellenünkben sehol. (Élénk tetszésnyilatkozatok a középen.) hanem azt mondtam, hogy lehetnek a nép között tudatlanok, akiknél az ily argumentumokkal lehet hatni (Helyeslés.) Madarássz József kijelenti, hogy ő nem azt mondta, hogy Móricz a magyar népet tudatlannak nevezte, hanem csak azon szavait idézte, hogy „a tudatlan nép előtt“ lehet ezt meg ezt mondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Zsedényi Ede a 16-ik §. eredeti szerkezetének megtartása mellett beszél Dobay Antal visszatérve Móriczra, megjegyzi, hogy Móricz csak azon népet ismeri, mely által ő megválasztatott. Ha onnan méri állítását, akkor igazat ad neki, mert ismeretesek az ottani viszonyok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj a középen.) Váradi Gábor a polémia mellőzésével a tárgyhoz szól és szükségesnek tartja a 16. §. változatlan elfogadását. Helfy Ignácz Móricz eljárása ellen tiltakozik azon tisztelet nevében, melylyel a magyar nép, mint a képviselőtestület kötforrása iránt tartozik. Németh Albert azt mondja, hogy a parlamenti decorumnak, a házszabályain kívül van egy biztosítéka, mely a képviselői collegialitásban rejlik. Ő — úgymond — képviselőtársainak személye ellen a parlamentben soha fel nem szólalt és nem is fog, sőt azt sem helyesli, ha hírlapi czikkekben képviselő képviselő ellen pártszempontból ir. Pártolja Szederkényi indítványát. Csernátony Lajos Németh Alberttel egyetért és követi, ha nem provocáltatik ; de ha provocáltatik, akkor nem követi. Szívesen óhajtja, hogy minden oldalról maradjunk meg az egymás elleni harcban a lovagiasság határai közt. Meglehet e határokat tartani; az „Ellenőr“ is megtartja. (Ellenmondás a szélsőbalon.) Néha hetek, hónapok alatt sem szól egy hangot se a szélsőbal ellen és ha azután egyszer megszólal, akkor jajgatnak, az igaz. (Élénk derültség a középen. Felkiáltások a szélsőbalról: Dehogy jajgatunk!) és megbotránkoznak azon, hogy az „Ellenőr“ élesen nyilatkozik. Ismétl, hogy teljesen helyesli a Németh Albert által mondottakat, s biztosítva lehet róla, hogyha ők megtartják a kellő határt, ők is meg fogják tartani. Nem pártolja Szederkényi módosítványát. A ház ezután a 16. §-t az adóügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el. A 17 §. első bekezdése változatlanul, a 2-ik bekezdés módosítással, a 3-ik változatlanul elfogadtatik. — E §. tárgyalása közben Csiky Sándor Tisza Lászlót az általa előbb mondottakra nézve akarja felvilágosítani, de az elnök által oda utasittatott, — miután a tárgy, melyre Csiky felszólalása vonatkozik, rég meghaladtatott — hogy e felvilágosítást privatim végezze el. — A 18, 19, 20. 21 §§-ok az adóügy bizottság szövegezése szerint fogadtatnak el. A 22. 23 §§-ok változatlanul, a 24 ik módosítással, a 25, 26. 27 §§-ok az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadtatnak. Ezután a függőben maradt czim és bevezetés fogadtatott el változatlanul az utolsó — 28-ik— szakaszszal egyetemben. A plébánosság előtt és a plébánosság után.*) (Szent história.) Tekintetes szerkesztő úr! Szeretnők, ha annyi tért lenne szives becses lapja hasábjain engedni, mennyit óhajtásunk szerint az ügy előadása igénybe vehet. Bevezetéssel a szives olvasó közönséget nem fárasztjuk, hanem egyenesen a dologra térünk. Bobory Károly, czeglédvárosi képviselő, mint a szabadelvű haladás buzgó híve választatott meg plébánosnak. Azt beszélte ezelőtt dicsekedve mindenkinek, hogy neki a községi iskolák létrehozásában nagy része volt, mert a törvényhozó testületben megfeszítette minden erejét, hogy a halhatatlan emlékű Eötvös oktatásügyi javaslata dugába ne dűljön. Czegléden, midőn még plébánia nélkül volt, szintén a községi iskola mellett harczolt; sőt annyira felbuzdította ott a népet a közös iskola ügyében, hogy a tanítónak és lelkésznek a nép ingerültsége elől onnan távozni kellett. Midőn Nagy-Kátára, országos hirü szabadelvüsége folytán, plébánosnak megválasztatott, itt már közös iskolát talált, s a meghívó küldöttségnek azon ünnepélyes ígéretet tette, hogy a közös iskolában a vallás tanítását a legnagyobb buzgalommal fogja teljesíteni, ha pedig abban akadályozva lenne, a káplánja által fogja teljesíttetni. S mit csinál Bobory Károly úr, mióta nagykátai plébános lett! Minden tényeivel cinikusan meghazudtolja fennhangon fitogtatott szabadelvűségét. Nemcsak hogy a közös iskolában a vallás tanítását, becsületszava ellenére, sem maga, sem a káplánja által nem teljesíti, sőt az utóbbi időkben egyenesen a községi iskola megszüntetésére izgatja a népet. E czélból csoportosan rendeli be az egyes lakosokat a plébániára, s ott velük a közös iskola ellen nem éppen kenetteljes vagy szabadelvű szavakkal korteskedik, és minden egyes ott megjelent lakos által oly nyilatkozatot irat alá melyben a közös iskola megszüntetése kérelmeztetik. De még mindez nem elég. A legközelebbi husvét ünnepén a szószékről kárhoztatta a közös iskolát, és a népet a templomban, ahová imádkozni mentek, szavazatra hivta fel és meg is szavaztatta a közös iskola ellen. Amely eljárás, mi nagyon természetes, nem is maradhatott botrány nélkül, miután a vén asszonyok, Bobory Károly urnak ezen hű elvtársai, hangos közbeszólásokkal nógatták azokat, akik a közös iskola ellen felállani nem akartak. A kántornak, hogy az az ő eltiltása folytán le nem mondott a közös iskolai tanítóságról, melyre a város által kötelezve van, a püspökkel íratott egy fenyegető levelet, hogy ha a tanítóságról le nem mond, a kántorságról is fel fogja függeszteni, s igy a szegény kántor, a község iránti kötelezettségét is feledve, lemondásra lett általa kényszerítve, s most 36 éven becsülettel betöltött állása után még csak nyugdíjra sem számíthat. De van még számtalan más eset, melyek Bobory Károly ur szabadelvűségét fényesen mustrálják. A sok közöl azonban csak egypár esetet említünk fel. A csendbiztos leányának temetése alkalmával — mert protestáns volt — nem engedett harangozni. Egy embert, ki a haldoklók szentségében kívánt részesülni, káplánja által nem oldóztatott fel. A beteg ugyanis feleségével régóta nem élt együtt, miről értesülvén a káplánja által meghagyta a ház küldöttjének, hogy mielőtt a káplán oda menne, az egymással haragvó pár béküljön ki; minek megtörténte után a káplán meg is jelent a betegnél s ünnepélyesen felhizta őt, hogy megbocsát-e nejének ? Igen, jön rá a felelet. Ezzel azonban tisztelendő úr nem elégedett meg, hanem föltételül kimondotta, hogy tehát fogadja is vissza házához, mert ellenben nem fogja föloldozni. A férj ezt nem tevén, a pap valóban föloldozás nélkül hagyta el a szegény, többé nem vigasztalható beteget. Bobory Károly lelkész úrnak a káplán ezen eljárása tetszett; sőt midőn később a városházánál megjelent, kinyilatkoztatta, hogy nem engedi meg egyházi szertartással eltemetni. Nem engedett tehát harangoztatni sem, s hasztalan maradt a rokonok könyekkel vegyült esedezése s minden áldozat ajánlása, ki kellett vinni a halottat páraként a temetőbe. Váljon, t. olvasó közönség, következetesség-e ez, s oly szabadelvűsége, milyent Bobory Károly úr 1848-tól 61-ig s onnan idáig fitogtat az országházban ? Lehet azonban, hogy mindezek által kanonok akar lenni. Különös képesítettség kellékül kimutatandó, jelesen: a) igazgatói állomást illetőleg: nagyobb hivatalnak vezetésében gyakorlottság és általános gazdasági ismeretek; b) központi, kerületi és erdőbecslési felügyelői állomást illetőleg: elméleti és gyakorlati mező-, illetőleg erdőgazdasági képzettség ; c) titkári és számtiszti állomásra: a pénzügyi fogalmazói, illetőleg államszámtani vizsga letétele; d) becslőbiztosi és erdőbecslői állomásra: legalább gyakorlati mező-, illetőleg erdőgazdasági képzettség, és azon vidék mező-, illetőleg erdőgazdasági viszonyaink teljes ismerete, melyben a folyamodó alkalmaztatni kíván; e) irodatiszti állomásra: jól olvasható kézírás és helyesírás, és algymnasium vagy alreáltanoda végzése. Azokra, akik már eddig is kataszteri becslési munkálatoknál, mint tisztviselők vagy telekkönyvkészítők gyakorlati alkalmazásban voltak, valamint a még munkaképes és különben képesített nyugdíjasokra különös tekintet fog vézetni. A földadószabályozási szolgálatban töltött idő a tettleges szolgálatban lévő vagy ideiglenesen nyugdíjazott államtisztviselőknek összes szolgálati idejökbe beszámíttatik. A véglegesen nyugalmazott vagy kegydijazott államtisztviselők kineveztetésük esetében nyug-, vagy kegydijaik élvezetében meghagyatván, ehhez fizetési pótlékot nyernek, mely pótlék a nyug-, vagy kegydíjjal együttvéve az elnyert földadószabályozási állomás után járó fizetésnek megfelel. Az eddig benyújtott folyamodványok csak azon esetben fognak tekintetbe vétetni, ha a folyamodók hivatkozással előbbi folyamodványaikra újabb folyamodványban azon helyeket jelölik ki, amelyekre alkalmaztatni kivánnak, és a mennyiben előbb benyújtott folyamodványaikban a jelen pályázati hirdetésben kivánt kellékek kimutatása hiányzik, annak kimutatását utólag pótolják. Végre határozottan kijelentetik, hogy csupán az 1875-ik évi VII-ik t. ez. végrehajtása czéljából történendő alkalmazása az illető egyéneknek az ideiglenesség jellegével bír, ennélfogva a személyes járandóságok a szolgálati tisztdíj fizetése alól mentesek, de a törvényszabta munkálat befejezése után semmiféle, bármi néven nevezendő állami ellátásra, akár maga az egyén, akár hozzátartozandói számára igényt nem ad; és hogy minden ily módon ideiglenesen alkalmazottnak kinevezése a pénzügyminiszter által a szolgálat körülményeihez képest bármikor is visszavonható, anélkül, hogy az illető bárminemű kárpótlást, végkielégítést stb. igényelhetne. Budapesten, 1875. évi április 2-án. A végig tárgyalt törvényjavaslat 3-szori felolvasása még nem tűztik ki a napirendre, mert két §-a az adóügyi bizottsághoz utasíttatott. A holnapi napon az adóügyi törvényjavaslatok tárgyalása fog a megállapított sorrendben *folytattatsi. Ülés vége 2 óra 5 perczkor. A földadó-szabályozási munkálatok. (Vége.) D) Erdőbecslős állomás, melylyel 1000 frt évi fizetés, 200 frt évi lakpénz, 400 frt évi utinapdij-átalány és 200 frt évi fuvarozási költség átalány van összekötve, a budapesti kerületben 1, a szombathelyiben 5, a pozsonyiban 4, a beszterczebányaiban 7, a kassaiban 7, a szatmáriban 7, a debreczeniben 3, a temesváriban 6, a szegediben 1, a pécsiben 3, a kolozsváriban 8 és a nagyszebeniben 8, a horvát-szlavónországi két kerületben 5 töltendő be. A C) és D) alatt elősorolt állomásokra kinevezettek az illető járásban, vagy ahhoz lehetőleg közel fekvő bármely helyen lakhatnak, amelyben postaállomás van, de kötelesek lakhelyeiket a kataszteri igazgatónak bejelenteni. A pályázni kívánók felszólíttatnak, hogy sajátkezűleg itt, s az alább megírt kellékek szerinti isépesítettségüket igazoló hiteles okmányokkal felszerelt kérvényeiket a törvényszerű bélyeggel ellátva, folyó évi április 20-ig a m. kir. pénzügyminisztériumhoz beküldjék, illetőleg azok, kik jelenleg is államhivatalban vannak, azokat hivatalbeli főnökük által a m. kir. pénzügyminisztériumhoz juttassák. A horvát-szlavonországi kerületbe eső állomásokra vonatkozó folyamodványok a zágrábi országos pénzügyigazgatósághoz, a végvidéki kerületre vonatkozók a zágrábi hadparancsnoksághoz küldendők f. é. április 20-áig. A kérvényben átalában kimutatandók: az életkor, testi egészség, nyelvismeretek, különösen a magyar, illetőleg a horvát nyelvnek és azon vidék nyelvének ismerete, mely vidékre a pályázó kineveztetni óhajt, tanulmányok, feddhetlen magaviselet, az eddigi foglalkozás vagy szolgálat, egyszersmind határozottan megjelölendő az állomás, továbbá a kerület vagy járás, melyben a pályázó alkalmaztatni kíván. ) Ezen levelet Nagy-Kátáról vettük egy másiknak kíséretében, mely számos ottani lakosok aláírásával áll jót a közletekért. Szerk. KÜLFÖLD. — Április 7-én. — Franczia köztársaság.*(Wallon- Cssey.) Wallon tegnap jelzett határozottan republicanus jellegű beszédet, melyet szombaton a vidéki tudományos társulatok közös ülésén tartott, a „Journal Officiel“ közli, s ez által mintegy manifestálja, hogy az egész cabinet, talán a szükség parancsszava előtt meghajlani kénytelen lévén, Buffet és Meaux is helyesli. Dufauréhez hasonló eljárást követett Cissey hadügyminiszter is,ki valamennyi alattas tábornokához köriratot intézett, melyben óvja őket a hadseregnek a politikába való avatkozásától s kötelességekké teszi az alkotmánytörvények tiszteletét és megtartását. Hanem Buffet csak hallgat s nem akar előtérbe lépni a praefectek elmozdításával, jóllehet az „Agence Havas“ egy újabb sorozatot tesz közzé, mely az elutasítandó praefectek neveit és az illető megyéket foglalja magában, alig hihetni, hogy a belügyminiszternek lesz elég szíve, a bonapartisticus és egyéb köztársaság-ellenes állami hivatalnokokat sorban elmozdítani. Németország. (Az állami segélyezés megvonása.) A porosz képviselőház tegnap tárgyalta harmadik olvasásban a katholikus püspökségek állami segélyének megvonásáról szóló törvényjavaslatot, és 6 órai heves vita után el is fogadta azt. Hét szónok volt a javaslat ellen és három mellette. Reichensperger, Praschma gróf és Heereman ellene szólnak a javaslatnak, ismételvén a múltkori érveket, hogy a javaslat alkotmányellenes és belevág az egyház jogaiba. Jung kiemeli, hogy ő a Rajna tartományok hangulatát figyelemmel kísérte, s a húsvéti szünidők alatt tapasztalta, miszerint ott e törvényt legillendőbb feleletnek tartják a pápai encyclicára. A katholikus népesség miveltebb körei óhajtják a harcz befejezését, de úgy, hogy az az állam előnyére dőljön el. Kardorff pártolja a javaslatot, mint az állam érdekeire szükségeset. Gneist elősorolja a törvényjavaslat elfogadására vonatkozó kévényeket és pártolja a javaslatot, mint védő fegyvert a curia támadásai ellen. A törvényjavaslat hosszú vita után jelentéktelen módosításokkal elfogadtatik. Oroszország. (A három császár találkozásáról. A „St. Peter b. Viedomosti“ bécsi levelezője a sajtóban felmerülő hírt, hogy a három császár e nyáron újólag fog találkozni, Bismarck herczeg egyházi politikájából származtatja, mondva. Miután a Poroszország által a katholikus főpapság ellen elkezdett tusa mindig nagyobb mérveket ölt, s miután a bírósági és közigazgatási porosz rendszabályok a még mindig erős katholikus elem szenvedőleges ellenállásának megtörésére elégteleneknek mutatkoznak. Bismarck nemzetközi hadjáratot tervez a pápa ellen s szeretné a „vaticáni fogolyról“ szóló mesét tettleg valósítani, a pápai palotából valódi fogházat csinálván. Bismarck herczeg hajlandó volna a három császár találkozására segédkezet nyújtani, hogy e tárgyban megfelelő rendszabályokat, illetőleg egyezményt létesítsen. Ezután constatálja, hogy az olasz és „osztrák“ kormányok szintén kikeltek a vadkanból utasításokat vevő katholikus hierarchia túlkapásai ellen, csakhogy nagyobb mérséklettel és tartózkodással mint Poroszországban, és pedig azon oknál fogva, mert Olaszországban és Ausztriában a lakosság „majdnem kizárólag“ katholikus vallású s mert másrészt maguk az uralkodók itt és amott jó katholikusok. E két kormány meg nem engedheti,hogy a katholikus propagandás nép szellemi fejlődését egyházi bilincsekbe verje s nem nézheti keresztbefont karokkal a nyílt ellenállást a kormány kulturai törekvéseivel szemközt. Főigyekezetök az, hogy a világi hatalomnak teljes cselekedeti szabadságot biztosítsanak, az egyház belkormányzatának ügyeibe pedig nem szándékoznak avatkozni. „Ha most Berlinben a kis diplomatiai vereségért, melyet Poroszország a pápaválasztást illető kérdésben szenvedett, boszút akarnék venni az által, hogy az olasz kormányt (a pápa önállóságának biztosítékai ügyében) a nemzetközi befolyás segítségével a pápa ellen új, erősebb nyomásra indítsák, akkor az osztrák kormány a püspökök irányában tanúsított ismeretes tartózkodása mellett alig fog készséggel és hamar beleegyezni, hogy őt Poroszország maga után vonja. Valószínűleg ezen tárgyról szó lesz Velenczében, ha nem is személyesen az osztrák-magyar és olasz uralkodók, de az őket kisérő miniszterek között. részéről 800 főt küldetett hozzá a főváros szegéynyei közti kiosztás végett. Kerntler interpellációt intéz a tanácshoz azon viszás helyzet iránt, mely szerint a budai árvapénztár pénzei 6V10/0-kal, Pesten pedig csak 6°/0-kal élvezetnek. Ez interpellációra az érdemleges választ a tanács a jövő közgyűlésen fogja megadni. Erre következett a napirend. Elnök bejelenti, hogy a megürült tanácsnoki állomásra három pályázó jelentkezett: Andreánszky Zsigmond, Viola Imre és Barna Zsigmond. A tanács következő rendben jelölte ki a pályázókat: I. Barna Zs., II. Andreánszky Zs., III. Viola Imre. A választás holnap 3 — 5 ig történik, a szavazatok a gyűlés folyama alatt szedetnek be. Kammermayer alpolgármester a napirenden kívül jelenti, hogy az építési rendszabályokat, melyek a fővárosra nézve igen fontosak, a tanács legközelebb kinyomatja s azok a bizottsági tagok közt ki fognak osztatni. Következett Steiger Gy. indítványa a budapest-zimonyi vasút kiépítése tárgyában. Steiger indítványa indokolásában hazai vasutainkról azt mondja, hogy azok mintegy rendszeresen mellőzték a főváros kereskedelmi s ipar érdekeit; ezek felvirágzását csakis a kelet felé megnyílt egyenes közlekedés lesz képes előmozdítani. A pályának kiépíttetését az államnak kell eszközölni. A vasútterv minél előbbi kivitele iránt egy 5—7 tagú küldöttséget kíván alakíttatni, mely az illető minisztériumoknál lépéseket tegyen, hogy a budapest-zimonyi vasút építésének előmunkálatai, ha lehet, az országgyűlésnek még a jelen ülésszakában kezdessenek meg. Mátyás Aristid Steiger véleményét czél- és időszerűtlennek tartja. Indítványozza, hogy a kormányhoz egy felirat intéztessék, hogy az áldozat szükségét és czélját csak a vasút engedélyezése s az ez iránt való munkálatok megkezdése után fogja a főváros meghatározni. Csengey szerint e tárgy nem sietős, a felett határozni még időelőtti dolog. Mátyás indítványa mellett van. Fenyvessy Steiger indítványát pártolja. Vecsey az elvben való ígéretet oly elaszicusnak tartja, hogy arra számítani alig lehet. A főváros egyébként ez ígérettel példát fog adni másoknak. A főváros telkei meghozhatják majd azon hasznot, melyet ezen ajándék által elvesztettünk. (Zaj. Szavazzunk. Felváltások.) A zaj lecsendesülése után Szentkirályi Mór szólott fel Steiger indítványa mellett. Utána Kammermayer alpolgármester szólt. Midőn Steiger Gy. bizottsági tag indítványát bejelentette, szóló azt fontosságánál fogva legott közölte a tanácscsal, mely conferentiát hivott egybe A város által hozandó áldozatokat azon előnyök, mik e vasút kiépítésével elévetni fognak, messze tulhaladandják. A tanács is azon nézetben volt, hogy a kormány a vasutat kiépíteni képes nem lesz, azért a fővárosnak segédkezet kell a kormánynak nyújtani, hogy a czél eléressék. Erre elnök feltette a kérdést Steiger indítványának el vagy el nem fogadása iránt. A közgyűlés azt nagy többséggel elfogadta. A kormányhoz küldendő bizottsági tagok a következők: Havas, Fuchs, Vecsey, Schleuch, Stargl, Mandil, Haris. SteigerGy. felkéri Ráth főpolgármestert, hogy érintkezzék ezen vasút ügyében személyesen is a kormánnyal. Ráth K. megígéri közbenjárását. Következett Weisz B. F. indítványa iskolai takarékpénztárak behozatala tárgyában, melyet Barna főjegyző olvasott fel. Ilyen takarékpénztárt Belgiumban Laurent tanár és állambölcsész indítványozott először. Az indítvány a tanügyi bizottsághoz utasíttatott. A javadalmi jegyzék tárgyában a belügyminiszter 2-ik rendelete 7 - es kár ellenében, ki az országgyűléshez akart felebbezni, helybenhagyatott. Hoffmann elfogadja a tanács véleményét, de kívánja, hogy a kormány egy közigazgatási törvényszéket állítson fel, mely a kormány és a hatóságok között támadó félreértéseket és különbségeket kiegyenlítse. Rosenfeld bérlő folyamodványát a tanács indítványára a közgyűlés elutasította. Az italmérési regale-díjak szabályozása tárgyában a tanács előterjeszti, hogy a díjak a vámoknál szedessenek be, s miután az előirányzott regale-jövedelem az idei költségvetésben már benne van, ez évben az eddigi skála tartatik meg. A közgyűlés elfogadja a tanácsi előterjesztést. Az alatti nyers terményekről kiállított egészségi igazolványok után szedett díjak tárgyában a tanács azon előterjesztést teszi, hogy 50 fontig szóló igazolványok díjmentesek legyenek. Az ötven fonttól egész 50 mázsáig 1 ft., ezentúl 2 frt fizetendő. Dr. Gittek Ignácz pártolja a tanács előterjesztését, hanem azt kívánja, hogy a befolyandó díjak egészen a házi pénztárba folyjanak be, nem pedig úgy, mint eddig történt, hogy a díjak felét a főorvos kapta. Báró Lipthay pártolja Glück indítványát, s azt mondja, hogy a főorvosnak az eddig s e czímen beszedett összegeket a városnak , vissza kellene adnia. Dr. Halász hosszabban beszél az igaztalan eljárásról, hogy a főorvos e díjakban részesül. Kammermayer alpolgármester azt mondja, hogy egy bizottmány van kiküldve, mely e díjszedések szabályozásáról javaslatot fog előterjeszteni. Kőrösynek azon megjegyzése után, hogy az iskolákban jelenleg dívó díjszedés módja ezzel kapcsolatban szintén szabályoztatni fog, a közgyűlés Glück indítványát, valamint tanácsét is elfogadja. Az ülés vége 8 órakor. Holnap a közgyűlés folytattatni fog. Budapest főváros közgyűlése. (Április 7-én.) Elnök Ráth Károly megnyitván az ülést jelenti, hogy az egyesült budapesti takarékpénztár A hivatalos lapból. A m. kir. igazságügyminiszter Berth Ferencz Il-ad oszt. számtisztet Il-ad oszt. számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Orel Gézát a kincstári jogügyek igazgatóságához segédirodatisztnek nevezte ki. A lipótvári m. kir. őrs., fegyintézet igazgatósága Kottlár Pál közös hadseregbeli kiszolgált altisztet a vezetése alatt álló intézethez másodosztályú felügyelővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminisztériumnak f. é. 14.984. számú rendelete folytán Domaschina szörénymegyei község f. évi julius hó 1-től az ó-orsovai adóhivataltól a karánsebesi adóhivatali kerülethez csatoltatik. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Trencsénmegyébe kebelezett Rajecz községnek megengedte, hogy az ott évenkint ápril hó 26-án tartatni szokott országos vásár a közbeeső ünnepek miatt ápril 28-án tartathassák meg. HÍREK. Apró 6. — Az abauj megyei képviselők, lakomát rendeztek megyebeli társuk, Péchy Tamás közlekedési miniszter tiszteletére. Marschal vendéglőjében gyűlt össze a társaság, mely a lakomát élénk társalgással, eszmecserével és felköszöntésekkel fűszerezte. Jelen voltak mint az abauji képviselők vendégei a miniszterek mind ; továbbá : gr. Péchy Manó, Gorove István, Várady Gábor, Szontagh Pál, Kerkapoly Károly, Móricz Pál.