Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)

1875-05-28 / 146. szám

146. szánt. Előfizetési árak Egész évre . 30 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1­9­80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában.) Kiadó hivatala: Előfizethetni helyben és posta útján, nádor-utcza 6. se. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Budapest, péntek, május 28.1875. VII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára mint eddig. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Egy évre................................20 forint — kr. Félévre . ....................................10 „ — kr. Negyedévre ...... 5 „ — kr. Egy hóra......................................1­­­80 kr.­ ­ TÁVIRATOK. Poprád, május 27. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) Zsedényi Ede tegnap számolt be egymásután választó­kerülete hat váro­sában a befejezett országgyűlésnek főleg pénzügyi eljárásáról. Egyszersmind patriar­chális modorban a hozzá intézett kérdésekre közérthetőig válaszolt. Ma itteni jelentésében elmondotta, hogy a megrongált államháztar­tásnak ez országgyűlés alatt három minisz­térium áldozatul esett. Azon kérdésre: »vál­jon várható-e annak rendezése a jelen mi­nisztériumtól ?“ azt válaszolá, hogy éppen ezen reménytől vezéreltetve csatlakozott a kormánypárthoz, mely reményre a miniszté­rium zászlóvivői, Tisza és Széli jogosutnak. Tisza tagadhatlan szellemi felsőbbsége és erély­­teljes jellemével nem áldozhatja fel hazája boldogságát azon elhirtelenkedett theóriák­­nak, melyek a jelen pénzügyi nyomort elő­idézték. Biztosak lehetünk, hogy ő a kor­mányrendszernek az előbbitől eltérő jobb irányt fog adni, bár legújabb nyilatkozatai az úgynevezett szűkölködő vasutak és a nyugdíjak ügyében oda mutatnak, hogy még teljesen nem ismeri pénzügyi nyomorunk borzasztó nagyságát, ezzel azonban majd Széll meg fogja őt ismertetni, ki mint a pénzügyi bizottság egyik legjelesebb tagja azzal so­kat foglalatoskodott és hazánk jelen költsé­ges apparátusát a szólóval egyetértőleg fen­­tarthatatlannak vélte. Kivételkép azonban a volt pénzügyminiszterek által erőltetett követelések előtt meghajlott, most ő, a pénz­ügyminiszter, ki mint olyan méltányolni tudja az akkori engedékenység káros kö­vetkezéseit és éppen azért nem fog a jövő évi budgettel az eddigi rendezés útján sán­­tikálni, de a roppant kiadások egymásutáni leszállítása által elvégre ki fogja szabadítni hazánkat szakadó pénzügyi viszonyai bo­nyolult kötelékiből. Okvetetlen keserű or­vosságot is nyújtani, nevezetesen adóemelé­seket ; be kell azt bátran venni, ha a nem­zet fel akar gyógyulni jövőre. Azonban ne válaszszon képviselőket, kik, mint a múlt­ban a pénzügyi kényelműséget hiszékeny­ségükkel támogatták. Jelentését roppant élyenek közt azzal zárta be, hogy három év alatt a deficitnek vége lehet, ha az ország­gyűlésen azon képviselők többségben lesz­nek, kik pénzügyi kérdésekben a szólóval szavaznak. A szokásos tisztel­kedések után Szepes-Szombatba ment. E­­ kerületben ter­mészetesen más fel sem léphet, de a többi öt szepesi választókerületben a jelöltek közt a szavazás fog dönteni. Csíkszereda, május 27. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A Csíkszeredai szabadelvű párt egyhangúlag képviselőjelöltül Már­kus Istvánt léptette fel. Monor, május 27. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) Simonyi, Gubody Monoron függetlenségi pártot alakítandó, megjelen­tek, beszédjüket szép számmal összejött választók kihallgatvány 20-nak kivételével ezen felkiáltással : „Éljen a szabadelvű párt!“ a termet elhagyták. Antwerpen, máj. 26. A mechelni érsek holnap tarja itt bevonulását, mint bibornok. — A liberális „Gueusenliga“ egy köriratot tesz közzé, mely felszólítja a liberálisokat, hogy kerüljék azon utc­­ákat, melyeken az arnapi menet keresztül megy, hogy a provocatióknak eleje vézessék. Madrid, máj. 26. A senatusi palotában 20- kán tartott gyűlés megválasztott bizottsága ma este ült össze és Mont elnökké, Mayanst, Beldát és Santacruzot alelnökiekké választotta. Erre számos csatlakozási nyilatkozat olvastatott fel. A bizottság elhatározta, hogy működése megkezdése végett leg­közelebb ismét összeül. London, máj. 27. A „Times“ 26-ról Phi­ladelphiából jelenti: Az Erie-vasút fizetésképtelen­nek nyilvánította magát, az igazgatók a főtör­­vényszéktől egy syndicus (Receiver) kinevezését kérték. Jewett elnök neveztetett ki syndicussá. New­ York, máj. 27. Pensylvania republi­cans gyűlése Hartrauft tábornokot választotta el­nökjelöltéül a közeli új választásra és elfogadta azon határozatot, mely szerint az eddigi elnök Grant iránt ugyan elismerését nyilatkoztatja, de újra megválasztatását határozottan visszautasítja. A conventio gyorsabb törlesztését kívánja az állam­­adósságoknak. Santander, máj. 27. Barcaztogni tenger­nagyot, ki a karlisták számára való fegyverek kiszállítását meg akarta akadályozni, egy taraczk­­golyó megölte. Ezen alkalommal még két tiszt se­besült meg. Kopenhága, máj. 27. A tegnapi dísz­­ebéden a dán király poharat emelt az éj­szaki uralkodó házak és népek barátságára. A svéd király erre így felelt: „Kedves barátom és test­vérem Keresztély király és én elődeinktől örököl­tük az éjszaki királyok barátságát. Ezen barát­ságot meg fogom őrizni, mint a legjobbat, a­mit nyertem. Ha Dániának tiszteletet és boldogságot kívánok, tudom, hogy az a legjobb, a­mit királyi barátomnak kívánhatok.“ Gotha, máj. 27. A szoczialisták congressu­­sának utolsóelőtti ülése a szervezkedéssel foglal­kozott. Hasenclever idevonatkozó indítványát, mely minden pártügyben teljesen központi szer­vezkedést, de a pártsajtóra nézve decentralisatiót kiván, elfogadták. Versailles, máj. 27. A nemzetgyűlés foly­tatta a vasúti engedélyezés fölötti vitát. A köz­­munkaügyi miniszter, ezt védelmezve, így szólt: Beléptünk immár a béke korszakába, melyben meg is akarunk maradni. Antwerpen, máj. 27. Dechamps érsek bí­bora aki bevonulása alkalmával nem fordult elő rendzavarás. Páris, máj. 28. Az alkotmány­bizottság Lavergnet választotta elnökéül. Lavergne felszó­lítja beszédében a jó polgárokat, hogy a nemzet­gyűlés által megállapított kormányhoz csatlakoz­zanak és sorakozzanak Mac Mahon körül. Perpignan, máj. 27. A karlisták amne­­stiát kérnek, biztosítanak róla, hogy Saballs ban­dái teljesen desorganizálva vannak. Berlin, máj. 28. A „Krenzzeitung“ sze­rint a külülgyérség sajtóirodája a birodalmi can­­cellár rendeletére további rendeletig felfüggesz­­tetett. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 50. szám : Péntek, május 28-án.­­ Először. A holt szít. Szinmü 3 felv. Irta Castelnuovo Leo; olaszból fordította Csepregi Lajos. Ezt követi: Először. A nő-gyű­lölő. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Benedix; fordította Uj­­házy Ede. Szem­ély­ek : Barna László, erdész — — — — Eőry Irma, neje — — — — — Molnárné Csermelyi Iván — — — — — Ujházy kezdete 7 órakor. Budapest, május 28. Külföldi szemle. Budapest, május 28. A „politikai aggodalmak“ csillapit­­gatásának még mindig nincs vége s az idevonat­kozó közlemények egyre jelennek meg a német és franczia lapokban. A „Provinz. Corresp.“ a kor­mánylapokra fogott erőszakos aggodalomkeltési szándékot visszautasítja s utal saját magatartására, kiemelvén, hogy a „Reichsanzeiger“ mellett ő az egyedüli lap, melynek tudvalevőleg feladatát ké­pezi, a kormány felfogását hitelesen meghirdetni. Április 7-ike óta írt czikkeire utalva, a „Prov. Corr.“ ezeknek tartalmával és hangjával azt bizo­nyítja, hogy a kormánytól távol volt, a népet fe­nyegető kid­bonyodalmakra utalni s ilyeneket ter­jeszteni, valamint hogy ezen tekintetben az utóbbi hónapok alatt a kormány nézetei sohasem voltak ingadozók. A franczia félhivatalos „Agence Havas“ pedig kereken tagadja a lapok azon hírét, mintha Décazes herczeg a berlini kormánynak ismételve kifejezte volna Francziaország békés szándékait; ezen szándékok fölött senki sem kételkedhetik s éppen ezért alaptalan azon hir is, mintha a fran­czia kormány a híresztelt háborúaggodalmak kö­vetkeztében felhagyott volna a hadsereg további szervezésével és a franczia terület erősítésével. Ha azonban a „Krieg in Si­at“-et látó új­ságírók vakoknak bizonyultak azon az oldalon, a „Köln Ztg.“ pápaszemes dolgozótársai másfelé for­dulnak, hogy honnan lehetne váljon egy kis „R­a­­c bekriegtet vagy ilyesfélét ellesni — és sze­­mök Oesterreichen akad meg. „Hiszen a boszn­­icáboruknak természetüknél fogva nem lehet végök — igy szól a „K. Z.“ Anglia és Oroszország czimü czikke, — és ezt az osztrákoknak is meg kellene gondolniok.“ Ausztria szerinte csak azért rokon­szenvezett 1872-ben a némettel, mert ez győzött, de tagadhatatlan, hogy „Ausztriában egy hatalmas párt a hadseregben és a fennsőbb papságban a boszuháború óhajtásáról még nem tett le“ és a „K. Z." szerint éppen nem „aussgemacht“ dolog, hogy az ausztriai váltakozó kormányrendszerek mel­lett a kormány, mint most, mindig a németekre és magyarokra fog támaszkodni igyekezni. „Azon­ban — teszi hozzá kegyelmesen — a legjobbat akarjuk reményleni. Biztosabban tekinthetünk Oro­sországra s még sokkal biztosabban Angliá­ra.“ — Ez:ek a jó urak az utóbbi időben eléggé jellemezték maguk­­ magukat, semhogy egyetlen szót is kellene badarságaikhoz hozzátennünk. A franczia kormány nagyon meg van akadva a választási modus kérdésével. Noha az „Agence Havas“ kijelentése szerint Buffet csak annyit mondott volna, hogy az ügy többé nem nyilt kér­dés, mert a minisztertanács már a kerületi szava­zás mellett nyilatkozott és ezt eré­lyesen védelmezni fogja a parliamentben és hogy csak eshetőségtő függ, váljon föltétetik-e a kabinetkérdés, vagy nem : több lap, mint a „Temps“ is, nem hiszi, hogy az „Ag. Hav.“ nyilatkozata miniszteri sugalmazás­­ból eredt, és a kormány merev ellentétben ál szemben a többséggel. A többség nézete a harmin­­czas bizottságban is uralkodik, melynek az emlí­tettük 13 megválasztott baloldali tagja mellé ismét 12 tag választatott meg, mindannyian a baloldali névsorból. Az utolsó öt tag választásánál a balol­dal a jobboldaliakra szavazott, hogy a kisebbség is képviselve legyen ez alkotmánybizottságban. A választás eredménye nagy feltűnést keltett, mivel a bizottság nagy többsége szintén ellenzi a cabi­net által pártolt kerületek szerint való szavazást. A megválasztottak nevei még nem ismeretesek előt­tünk, de Páriában azt híresztelték, hogy Gambetta leválasztatása esetére, monarchicus ágensek a bör­zén baisse-t szándékoznak inscenálni. A német arakházában Enlenburg minisz­ter szólott a tartományi rend indokolása mellett, és nagyon kérdésesnek látszik, hogy az arakháza elfogadj­a-e a kormány javaslatát. A „Nordd. Alig. Ztg.“ megczáfolja azon hírt, mintha a római német követ Minghetti miniszter­nek azon jó benyomásról adott volna értesítést, melyet az olasz parliament egyházügyi tárgya­lása a német kormányra gyakorolt. Hogy a de­menti azt akarja-e jelenti, hogy a német kormány nincs megelégedve az olasz parliament tárgyalásé­­­­val, vagy azt, hogy a kormány nem tartotta szük­ségesnek érdeklődését kijelenteni, annak talán a „Nordd. Alig. Ztg.“ sem lenne a megmond­hatója. Az olasz képviselőházban Garibaldi Tibor­­szabályozási terve van napirenden. Garibaldi teg­napelőtt indokolta tervét, kifejtvén, hogy a terv végrehajtása anyagi és erkölcsi tekintetben mily fontos Rómára nézve. Minghetti miniszterelnök a kormány nevében kijelenti, hogy az beleegyezik a tervnek a ház által való megfontolásába, ajánlja ezt és hozzáteszi, hogy a kormány takarékossági programm­ja ellen vétene, ha ki nem jelentené azon szándékát, hogy szigorúan a szerint akar eljárni és nem fog oly költekezésbe egyezni, mely egy­szersmind új jövedelmet nem hoz. A ház egy­hangúlag elfogadta a terv megfontolását. Spanyolországból a volt senatorok és képviselők már említett gyűléséről van némi föl­jegyezni valónk. A gyűlés, mint tudjuk, a polgár­háború befejezését, valamint a társadalmi rend fenn­tartását és a régóta felfüggesztett parliamenti sza­badság gyakorlását XII. Alfons monarchiájának meg­erősítésétől reménye. Ezen határozati javaslatot Martinez Alfons, Bugallas, Corvera marquis és Cor­­radi ajánlották elfogadásra. Az alkotmányi alap­javaslat kidolgozására kiküldött bizottságban 18 moderado, 14 unionista és 7 constitutionalista van.­­ A moderadok tehát majdnem túlsúlyban vannak.­­ A gyűlésen jelen volt 341 volt senator és képvi­selő, kik közül 200-at számítanak a moderadok közé. A karlista táviratok 23-ról­ még mindig Orio os­­s­tromáról beszélnek, a várost tehát még nem vették meg. „Don Juan ő felsége“ VII. Carlos fenséges atyja, harmadszor látogatta most meg fiát, kit „be­folyásánál és összeköttetéseinél fogva támogatni óhajt.“ A „Nordd. Alig. Ztg.“ legutóbbi szemléjében lefolyt három országgyűlési korszakunkra vet visszapillantást. „Andrássy gróf külügyminiszterré nevezte­­tése — így szól a levél — súlyos csapás volt a deákpártra, mert a párt különböző elemeinél fogva nem volt másik ember, ki valamennyi deákpárti csoport bizalmát bírta volna. Andrássy utódjának, Lányainak, mindjárt működése elején a pénzügyi bizottságban érvényesült clique-kel kellett küzdenie, és a minisztertanácsban le is szavazták. A válasz­tások alatt tanúsított kíméletlensége álta­l legma­gasabbra fokozta az ellenzék ellentállását s midőn az ellenzék meg akarta őt buktatni, saját pártja hagyta oda., Szlávy miniszterelnök, ki Lónyai után kö­vetkezett, jól tudta, hogy mig a két hatalmas párt egymással szemben áll, a magyar állami lét szilárdításáról szó sem lehet s ezért különösen a Tisza vezérlete alatt álló balközépre támaszkodott. Ez elősegítette a pénzügyi bizottságban az intri­gue-eket és a Deák-párt szétforgácsolását. A coteria­­szellem nagyszerű mérveket öltött a többség ke­belében , de ezen különérdekek csetepatéjából csak egyetlen férfiú magaslott ki s ez — Sennyei báró — múltjánál fogva nem volt hazájában népszerű s klerikális irányunak tartatott. Az igy szétzilált többséggel szemben állott a­­ szorosan egyesült baloldal, Tisza Kálmánnal élén. Tisza és Sennyey volt azon két alak, melyek a magyar országgyűlésben messzire túlmagaslottak a többiek fölött; de Tisza mögött erős, egységes párt állott,­­ Sennyei mögött majdnem senki. Ti­szának szilárd czél­ja volt szemei előtt ; a két nagy párt fasióját akarta, de belátta, hogy a jelen or­szággyűléssel, melyre egy clique irányadó befo­lyást gyakorol, nem lehet üdvös eredményt elérni, másfelől az országgyűlést csak egy új választási törvény létrejötte után lehetett volna feloszlatni, ha az országot nem akarták a legsajnosabb agitatiók­­nak oda vetni. A Szlávy által tervezett fajtó Ti­szával nem azért nem sikerült, mert utóbbi nem akart letenni közjogi programmjáról, hanem azért, mert Tisza megismerte, hogy a cliqne-uralom a Deákpártban még szerfölött hatalmas, és hogy ő ennek nyomása alatt már az országgyűlés felosz­lása előtt is lejárná magát. A fassó törést szenve­dett Tisza államférfiai tekintetén ; ekkor Ghyczy lépett közbe és feláldozta magát; nem vihette ke­resztül programmját és elbukott, de bukásában magával ragadta a pénzügyi bizottságot. Teljes fejetlenség uralkodott, midőn Tisza közlekedni kezdett Sennyeihez és ez által a Deákpárt libe­rális elemeit azon kényszerhelyzetbe juttatta, hogy a balközéppel fusióba lépjenek, még pedig olyan feltételek mellett, melyek megtörték a cliqne ural­mát és Tiszának szabad kezet engedtek. Az országgyűlési választások közel vannak, Tisza erélyét és nagy államférfiai tehetségeit elle­nei is elismerik. Tisza ma ura egy olyan situatiónak, melyet példátlan kitartással, türelemmel és belátással há­rom éven át készített elő és teremtett meg. Gondoskodni fog róla, hogy a legközelebbi országgyűlésen a viszályt elhintő elemek — melyek legfőbbképen idézték elő a Deák-párt szétbomlá­sát, midőn a kormányhatalmat külön érdekekre akarták kizsákmányolni — eltűnjenek, s már ma előre meg lehet mondani, hogy Tisza, ki erős kézzel kormányozza az országot, az új többséget is vasmarokkal fogja összetartani. Miért nincs nekünk itthon pén­zünk? A Cloetta és Schwarz triesti czég bukása érdekes világot vet arra is, hogy fogja föl több hazai pénzintézetünk feladatát. A nevezett czég a „Presse” szerint a magyar piac­nak 922,100 írttal tartozik, a­miből az iparbankra esik 90,000 frt, a frankó-magyarra 50,000 s a magyar hitelbankra 60,000 frt. E passivák állítólag 1,630,000 frt activával teljesen fedezvék s igy piaczunkat e részben talán nem fogja veszteség érni. Mi mindazáltal azt hiszszük, hogy a nevezett pénzintézetek itthona mindenesetre jobban és biztosabban helyezhetnék el tőkéiket. Azt nem is akarjuk említeni, hogy a mostani pénzszűk világban talán némileg köteles­ségük is úgy hozná azt magával. Legkevésbbé menthető ez eljárás az első ma­gyar iparbanknál, melynek éppen nem állhatott hivatásában nagy összegű kereskedelmi váltókba helyezni pénzét, s hozzá még külföldre. Ez ment­hetetlen eljárás, de tartózkodunk az erősebb meg­rovástól addig, míg az iparbank igazgatósága nem nyilatkozik. Kötelessége ez részvényeseivel szem­ben is. _________ Tisza Kálmán belügyminiszter a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz a métermérték tárgyában: Az 1874. évi VIII. t. sz. 16. §-a a jövő év elejétől fogva a közforga­lomban kizárólag az e törvényben meghatározott mértékek használását rendeli el. Minthogy pedig ugyane törvények a kivételekről szóló 18. §-ában a gyógyászat és a gyógyszerészet­ben foglalva nin­csen , önkényt következik, hogy az új mértéknek használata a fennebb kitűzött időtől fogva a gyó­gyászatra és a gyógyszerészetre nézve is kötelező leszen. Ehez képest a grammsúlyrendszernek a gyógyászatban és gyógyszerészetben való alkalma­zása iránt az idezárt szabályrendelet fog zsinór­­mértékül szolgálni, melyet, az orvosok részére tá­jékozásul szolgálandó átszámítási táblázattal együtt, a törvényhatóságnak oly felhívással küldök meg, hogy azt a törvényhatósága területén létező vala­mennyi orvossal, gyógyszerészszel, köz- és magán­kórházzal és gyógyintézettel mielőbb kellőleg tu­datni siessen , annak foganatosítása iránt pedig a szükséges felügyeletet gyakorolja. Pártmozgalom a fővárosban. Szer­dán délután a budapest-belvárosi legtekintélyesebb választó­polgárok értekezletet tartottak a „Hun­gária“ egyik földszinti helyiségében. Az értekezle­ten Havas Ignácz elnökölt. Horn Ede indítvá­nyára elhatározta a gyűlés, hogy képviselőjelöltnek jövőre is Deák Ferenczet lépteti föl, az administra­­tionális ügyek elintézésére héttagú bizottságot vá­lasztott. A bizottság tagjai Havas Ignácz elnök­lete alatt Toperczer jegyző, Királyi Pál, Kléh István, Apáthy István, Klenovics, Stock, Burghardt I István és Morfin Imre. A főváros első választó­kerülete p­edig tegnap gyülésezett Budán Iványi M. elnöklete alatt. A gyűlés Rapp Zsigmond, Blayer, Schandrich és Pe­­regriny indítványára a fasiót lelkesedéssel elfo­gadta, s a jövő választási mozgalmak keresztül­vitelére 100 tagú bizottságot választott. A n-ik és Ill­ik kerület választói a Fáczánban gyűltek össze tanácskozás végett. A tanácskozás elnöke Szabó Lajos volt. A fusiót­ egyértelemmel és közaka­rattal kimondotta, de az értekezlet 2-ik tárgya felett, hogy 100 tagú bizottság választassák, hosszabb vita támadt. Hollós László hevesen megtámadta az el­nökséget,hogy a gyűlés összehívásában hibásan járt el. Darányi Ignácz hasonló értelemben nyilatkozik, végre a viharos vita közben Schallinger azon in­­dítványnyal lépett fel, hogy egy 21-es bizottság választassák meg, a­mely a gyülekezet tetszésével találkozván, az elfogadtatott s tagjai legott megvá­­l lasztattak; ezek a következők: Ribáry Ferencz, I Dr. Darányi Ign., Szabó J., Kopp J., Andorfi Ká- I roly, Schallinger ISamu, Varga András, Remeter I Antal, Máry Gy., Bognár A., Lindtner I., Ambross J., Holtzbach E., Stransz F. Stangl L., Indriko­­vics Ign., Brnn Józs., Hollósy L., Wilke G., I Mandl F. és Petényi Ottó. A bizottság elnöke I Szabó J. Végre a terézvárosi választók is­­ összejöttek tegnap a lövölde helyiségében. A gyű­lésen Mendl István elnökölt. A vitatkozás igen he­­­­yés és izgatott volt. A Radócza-pártiak nem akar­tak belenyugodni a Horn-pártiak tetteibe, a 100 tagú bizottság határozatába. Végre a Horn-pártiak tiltakozással eltávoztak s a Radocza körül buzgól-­s­kodókat magukra hagyták. Ezután a csonka gyű­lés 332 tagú nagy bizottságot választott, válasz­totta pedig alig 60 ember. Mint a „Magyar Híradó“ f­ja, a volt képviselőt számadó beszéde elmondá­sakor választói több kérdésre nézve interpellálni fogják. _________ Békés-Csabáról május 26-iki kerettel a kö­vetkező értesítést kaptuk: Hazafias kötelességem­nek is merem értesíteni, hogy a békés­csabai vá­rosi választókerületben e hó 25-én a szabadelvű párt megalakulván a kormány irányában remény­teljes bizalmának, kifejezést adva, azt hazafias törek- s véseiben tőle telhetőleg támogatni elhatározta. Holnap — szombaton — 10 órakor miniszter­tanács lesz, melyre lejön a kü­lügyér gr. Andrássy Gyula is. Tárgya a romániai vámszerződés. Rudolf trónörökös ő fensége május 30-ikán Szőnyre érkezik s onnan Kisbérre megy az állam­ménes megtekintésére. Meghívás. A hontmegyei balpártból alakult szabadelvű párt által I. 1875. év. máj. 19-én tar­tott értekezlet határozatához képest van szeren­csém a szálkai választó­ kerület szabadelvű pártnak tagjait­­. 1875. év junius 5-én d. e. V.-Mikolán a fogadóban képviselőjelölt felléptetése tekintetébe tartandó pártgyülésre tisztelettel meghívni. Ipoly­ság 1875. év. máj. 27-én. Gyura Adolf: Kataszteri becslők. A pénzügyminiszter által kataszteri becslőkké kineveztettek . I. A szombathelyi kerületben, a szombathelyi becslőjárásban: Berzsenyi Gyu­la bükki földbirtokos, okt. gazda; a kőszeghi b. j. gróf Feste­tich Elek kőszeghi lakos; a sár­vári b. j. Lósy Gyula okleveles gazda, volt gazdatiszt, pozsonyi lakos; a vasvári b. j. ifj. Szabó Sándor búcsúi földbirtokos, volt gazda­tiszt ; a körmendi b. j. D­e­s­i­­­s József szom­bathelyi lakos, nyugalmazott tiszttartó; a szent­gotthárdi b. j. Szerdahelyi Antal, farkasdi­­, falvai lakos és bérlő, volt gazdatiszt; a mura­­i­szombati b. j. Berke Mihály, okleveles gazda, muraszombati lakos; a zala­egerszegi b. j. Szabó Gyula, zalamegyei bessenyei lakos és bérlő; a keszthelyi b. j. Hanny Imre, b.-magyaródi lakos és bérlő; a nagy-kanizsai b. j. Ritter János birtokos, nagy-kanizsai lakos; a tapolczai b. j. Vadnay Rudolf, zánkai lakos és birto­kos, volt főszolgabíró; a sümegi b.­­ Saly Mátyás, n.-kanizsai lakos, volt kataszteri ügyvezető; a Csáktornyai t. j. Nemes Ede, volt katasteri tisztviselő, urad. tiszttartó, n.-kanizsai lakos, az alsó-lendvai b. j. Trávnik vidbregi lakos; gaz­tiszt; a letenyei b. j. Csemp­esz József, alsó-pattyi okos és birtokos, volt katasteri tisztviselő ; a vesz­­prém­i b. j. Nagy Iván okl. gazda ; a pápai b. . Stef­ina Vincze, veszprémmegyei nagy-szől­­ősi lakos és mérnök; a devecseri b. j. Nagy József, devecseri lakos és segédszolgabiró ; a zirczi b. j. Barabás Béla vámtiszt a földmi­vesés­, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumban, okleveles gazda; a szentmártoni b. j. Szabad- hegyi György ácsi lakos, volt szolgabiró; a győri b. j. Ruder­t Vincze váczi lakos, volt gazdatiszt; a soproni b. j. Heszky Lajos győri lakos volt gazdatiszt­; a kapuvári b. j. Jugovics Lénárd sopronmegyei répcze-szemerei lakos, volt gazdatiszt; a nagy-czenki b. j. Mong János soproni lakos, volt gazdatiszt; a csepreghi b.fj. Pados János pozsonyi lakos, volt gazdatiszt. II. A pozsonyi kerületben: a magyar­óvári becslőjárárásban Maj­or Ignácz okleveles gazda és gazdatiszt Bátyiban; a cezsideri b. j. Dili Károly mosonmegyei árvaszéki iktató s ki­adó, okleveles gazda, volt gazdatiszt; a komáromi (csallóközi) b. j. Buday László révkomáromi la­kos; az ó­gyallai b. j. Várady Antal®komárom­­megyei rózsapusztai földbirtokos; a tatai b. j. Thaly Dezső csépi lakos és földbirtokos; a kis­béri b. j. Szigethy Vilmos csúzi lakos s föld­­birtokos; a pozsonyi b. j. Viel­and Lajos pozso­nyi lakos, volt gazdatiszt; a somorjai b. j. Spáda Elek kir. segédtelekkönyvezető Pozsonyban; a duna-szerdahelyi b. j. Garzuly József volt gazda­tiszt, galanthai lakos; a nagy-szombathi b. j. Ma­­gyary Károly, pozsonyi lakos, volt gazdatiszt; a szeredi b. j. Sándor János, nebojszai lakos, földbirtokos, volt gazdatiszt; a malaczkai b. j. Wolf János, m. k. pénzügyi fogalmazó, az érsekuj­­vári b. j. U­n­g­h­i Sándor b.-pesti lakos, volt gazdatiszt; a galgóczi b. j. Thuránszky István, volt hon­védalezredes, földbirtokos s gazdatiszt; a nagy­­tapolcsányi b. j. U­h­­­a­r­i­k János volt országos képviselő, volt uradalmi felügyelő; a nyitrai b. j. Mikovinyi Jenő, volt haszonbérlő, nyitrai ta­karékpénztári titkár; a vág­ujhelyi b. j. Vörös­marty Pál, budapesti lakos, nyug. gazdatiszt; a szakolczai b. j. Klair Béla pozsonyi lakos s földbirtokos; a privigyei b. j. Papánek Vincze braznóczi földbirtokos, volt megyei esküdt és ka­tasteri tisztviselő; a trencséni b. j. Greguss Károly gazdasági intéző Podluzsányban­; a baáni b. j. Párai­­ Ottó dezséri lakos, haszonbérlő, volt katasteri hivatalnok; a nagy-bittsei b. j. Tej­fölös­y Pál bazini lakos, nyug. gazdatiszt ; a pu­­chói b. j. Strasser Gusztáv trencséni földbir­tokos ; a csaczai b. j. Uhlyárik György k.-po­­rnbáni földbirtokos, mérnök; a zsolnai b. j. Mod­­r­á­n­y­i Gusztáv gazdatiszt Nagy-Surányban. III. A kassai kerületben, a kassai becslőjárásban : báró Huszár Kálmán, szabolcs­­megyei anarcsi földbirtokos; a szikszói b. j. Frits Lajos Abaujmegye szolgabirája; a sepsi b. j. G­á-­­­o­s Endre kassai lakos, földbirtokos; az edelényi b. j. Hegedűs Dániel borsodmegyei boldvai birtokos, volt kataszteri becslőbiztos; a mezőkö­vesdi b. j. R­e­ö­k Antal mezőkeresztesi birtokos, okleveles gazda, volt gazdatiszt és szőlőváltsági jogbiztos; a miskolczi b. j. R­i­tt­e­r Ágoston adóhi­vatali ellenőr, volt gazdatiszt; a szentpéteri b­j. P­i­g­m­o­n­d Béla salgótarjáni lakos, volt gazda­tiszt­, a bártfai b. j. Koós Arthur eperjesi lakos, okleveles gazda, volt gazdatiszt, az eperjesi b. j. Pillér Miklós sárosmegyei mérki lakos és bir­tokos, okleveles bányász’; a girált-zborói b. j. F­e­­jérváry Kálmán sárosmegyei komlós-keresztesi biirtokos ; a kis-szebeni b. j. B . 111 e­r Aladár sá­rosmegyei nagysárosi birtokos­; a gölniczbányai becslőjárásban König Lajos; Leibitz XVI. szepesi városi birtokos, okleveles gazda; a késmárki b. j. Gr­etzmlacher Frigyes szepesi XVI városi kerület főszámvevője, mérnök és föld­birtokos; a lőcsei b. j. Windt József iglói lakos, volt telekkönyvi biztos; az ó­lublói b. j. Schön­­vizner Sámuel manhardti birtokos, ügyvéd; a tornai b. j. Lztkő Kálmán tornai tvszéki jegyző, körtvélyesi birtokos; a szobránczi b. j. Fejér­vár­y Ferencz szobránczi földbirtokos, ügyvéd; az ungvári b. j. Ambrózy Antal gyakorló mérnök, volt katasteri becslőbiztos; a nagy bereznai b. j. Gáspári Antal kincstári uradalmi ispán; a ki­­rály-helmeczi b. j. Füzy Ferencz zemplénmegyei agárdi lakos és földbirtokos; a tokaji b. j. Szabó Lajos zemplénmegyei tállai földbirtokos, volt or­szágos képviselő; a sátoralja-ujhely-terebesi b. j. Viczmándy Viktor zempléni lastóczi földbirto­kos; a varannó-nagy-mihályi b. j. Bánkövy József s.-r .-újhelyi lakos, volt gazdatiszt, a ho­­monnai b. j. Püspöki Imre zemplénmegyei ba­­rancsi földbirtokos; a sztropkó-papinai b. j. gróf Festetich Aladár zemplénmegyei sz.­olykai föld­­birtokos. IV. A bes­z­ter­czebányai kerület­ben, az alsó-kubini becsiőjárásban,­Kubinyi Mi­hály, földbirtokos s Árvamegye volt alispánja; a thurdossini b. j. Pa­nyák József, Árvamegye tisz­teletbeli szolgabirája, okleveles gazda ; a szent-mik­­­lósi b. j. Platthy János, nagy-palugyai földbir­tokos; a rózsahegyi b. j. Balázs Ferencz, német­lipcsei földbirtokos, hites ügyvéd; a thurócz-szent­­mártoni b. j. Lehoczky Vilmos, zatarcsai föld­­birtokos, turócz-szent-mártoni királyi törvényszéki jegyző; a beszterczebányai b. j. Oroszlányi Albert, kis- és nagy-kéri közbirtokos, nógrádmegyei alszámvivő; a breznóbányai b. j. Kr­a­gger Fe­rencz, zsolnai földbirtokos; a zólyomi b. j. Sztra-­­k­o­n­i­c­z­k­y Ágoston, segéd-telekkönyvvezető a beszterczebányai kir. törvényszéknél; a füleki b. j. Gábor Gusztáv losonczi lakos és földbirtokos, a szi­­ráki b. j. báró B n 111 e­r Henrik, nyugalmazott szolga­biró; a losonczi b. j. S­zaká­l Barnabás, földbirtokos, a balassa-gyarmathi b. j. Plachy Zsigmond mo­­horáni földbirtokos; az aranyos-maróthi b. j. Tür­cs­ek Antal kincstári kasznár Zsarnóczán­ a

Next