Ellenőr, 1875. június (7. évfolyam, 150-179. szám)
1875-06-30 / 179. szám
Evetést úton Magyarország elkerülheti«» pénzügyi calamitás felé rohan. E calamitás most ránk tört. Pénzügyünk meg van renditve. Az ipari termelés létét is veszély fenyegeti. A polgárság keresetképessége hanyatlott. Az ipar pang. A kereskedelem hanyatlásnak indult. A baj okai felett vitázni ezéltalan volna. Most nem panaszos szókra, hanem tettekre van szükség. A veszély napjaiban minden viszálynak el kell némulni s minden személyes velleitásnak háttérbe kell vonulni. Valódi államférfias belátás sugallta az elhatározást, midőn Tisza ez eszmét febr. 3-án tartott beszédében kimondotta, magas hazafius érzelem vezérelte a tettet, midőn e jelszóra mindkét nagy politikai párt egygyé özönlött és a szabadelvű párttá egyesült: a haza megmentésére. Ez az úgynevezett fusió értelme, ez a szabadelvű párt czélja. A legbensőbb meggyőződésével a szabadelvű párthoz csatlakozik. A fusionált pártok közül szerinte egyik sem adta fel a maga elveit, hanem mindkét párt egy magasabb elvben egyesült. Ezek után áttér nézeteinek elmondására a jövő országgyűlés néhány legfontosabb feladata tárgyában. Első és legfontosabb feladatnak az államháztartás rendezését és újjászervezését, a bevételek és kiadások közti egyensúly helyreállítását és biztosítását tekinti. E czélra két út vezet: a kiadások csökkentése és a bevételek szaporítása. Az osztr. államadósságok elvállalt kamatrészlete, közös költségek járuléka, az elvállalt nyugdíjak, saját államadósságaink kamatai és a vasúti garantiák stb. egyelőre nem szállíthatók le, legfittebb a hadsereg költségeinél lehet megtakarításokat tenni. Csupán a beligazgatásnak költségei azok, melyeknél itt ott, különösen a felesleges hivatalnoki személyzetnél néhány százezerét, és ha a közigazgatás egyszerűbbé tétetik és decentralizáltatnék , talán néhány milliót is lehetne törölni. Bár az adó, melyet az állampolgár fizet, nem más mint a haza oltárára letett áldozat, mely alól egy hazafi sem akarhat kibújni, ha azt a közjó követeli s ha az adóképesség megvan, mindazáltal meg kell vallania, hogy a jelenlegi adótárgyak nagyobb megterhelését semmi körülmények alatt nem helyeselhetné, mert meggyőződése, hogy a jelenlegi viszonyok közt a termelés erősebben meg nem terhelhető, sőt hogy a jelenlegi megterhelés is veszélyezteti a termelés több ágát s ezáltal a nemzet adóalapját. Hangsúlyozza, hogy Magyarországnak iparos állammá kell emelkedni. Észszerűen kell gazdálkodnunk, ipart kell teremtenünk, s ez lehetséges különös áldozatok nélkül is. Az ipar emelésének eszközeit nem akarja részletesen elősorolni, csak néhány fő feladatot emel ki, mint p. o. az ipariskolák felállítása ; az iparosoktatás teljes szervezése; az ipartörvény módosítása; az iparnak tőkével, illetőleg olcsó hitellel való ellátása, oly ipari és kereskedelmi politika követése, mely az industrializmus követelményeinek megfelel stb. így Magyarország fennállása biztos alapra lesz fektetve. Hangsúlyozza továbbá a bankkérdés megoldását, közigazgatásunk újjászervezését. A fontos feladatok közé számítja a belreformok egész hosszú sorát a közélet minden ágaiban, melyeket szabadelvű irányban az ország összes lakosainak javára ,.erlend életbeléptetni. Beszédét a szabadelvű párt és a haza éltetésével végzi be. Bánd, június 28. A nagyvázsonyi kerületben Molnár Aladár e hó 27-én Bándon kezdte meg körútját, hol a választók az utczán zászlóival várták; itteni kevés időzés múlva megjöttek a szentgáliak, városlődiek és kislődiek 30 kocsival, lovasokkal, s egy banda muzsikussal; némi kis várakozás múlva megindult Szentgál felé a diszmenet, mire oda értünk, a kocsik száma 40-re szaporodott. Szent Gálon a nők virágcsokrokkal s koszorúkkal fogadák; itt Molnár úr hosszan beszélt. Eltávozásakor a nők s fehérbe öltözött kis leányok egész Herendig elkísérték. Herenden közebéd volt, ebéd után indult Városlőd felé, hol szintén virágcsokrokkal üdvözölték, s a választók nevében a helybeli orvos fogadta; innen Kislődre indult az egész menet, hol a választók a templom melletti téren várták s éljenekkel fogadták, kiket annál inkább is meg kell dicsérni, mert a helybeli lelkészük még akkor nap is azzal ámította őket, hogy meg ne válaszszák Molnárt, ő meg akarja vallásukat változtatni. Az ilyen szent atyákról nem tudom mit mondjak s kiknek a békességet s asz,letetet kellene hirdetni, a helyett az egyenetlenség magvát hitegetik. A menet Kislődről tovább haladt s mindenütt lelkesülten fogadták s éltették Molnár Aladárt. Én is azt óhajtom, hogy julis 7-én azt mondhassuk : „Éljen Molnár Aladár követünk!“ _____ (I- L) VIDÉK. Kis-Czell, 1875. junius 23-án. Az „Egyetértés és Magyar Újság“ múlt pénteki, azaz f. évi junius 18-iki számában egy a szó teljes értelmében alaptalan és rágalmakkal teljes közlemény jelent meg, mely csekélységemmel is jónak látja foglalkozni. Minthogy e közlemény álnév alatt jelent meg, én, megvallom, nem is akartam reá felelni. Hogy mindemellett nem hagyom szó nélkül a közleményt, ezt nem azon valaki iránti figyelemből teszem, hanem azon okból, mivel fel akarom használni az alkalmat, hogy a vasmegyei és a kemenesaljai szabadelvű pártról néhány szóval megemlékezzem. Nemcsak a vasmegyei központi, hanem a kemenesaljai kerületi szabadelvű kör alakulásakor már hibák történtek, mert mindkettőnél történtek dolgok, amelyeket sokan résznéven vettek, de amiket egy kissé több előrelátással el lehetett volna kerülni. De ne keressünk a kákán is csomót, hanem tartsunk össze, mintha mindig egy test és lélek lettünk volna, mert csak egyesült erővel, férfias munkásság és tevékenységgel leszünk képesek hazánkat súlyos helyzetéből megszabadítani. „Minima non curat pretor“ — azt tartja a latin közmondás. Most pedig nagy fába vágták a fejszénket. Munkásságról, tevékenységről szólottam. Ugyan kérem szépen, ki szólhat akkor a központi szabadelvű párt munkásságáról, tevékenységéről, amidőn olyanok történtek, hogy elnézi, miszerint a megye egyik kerületében a szabadelvű párt álarcza alatt egy Sennyey párti jelölt egyhangúlag választatja be magát a parlamentbe, ki szólhatott a szabadelvű párt tevékenységéről, midőn oly kerületekben, hol függetlenségi jelöltek is vannak felléptetve, még eddig egyetlenegy követ sem mozdított meg a szabadelvű párt jelöltjeinek keresztülvitelére, holott ő volna hivatva legnagyobb tevékenységet fejteni ki a párt jelöltjei érdekében, és nagyobb összeköttetései folytán a szomszéd kerületek polgárait, sőt a megyében lakozó és ezen kerületben birtokos polgárokat is, kötelessége volna felszólítani, hogy a párt jelöltjei érdekében tegyenek meg mindent, amit a törvényes korlátokon belül megtehetnek. De hasonló tevéketlenséget és közönyösséget tapasztalhatnak a kemenesaljai szabadelvű párt tagjainál is. Kemenes alatt annyi a sok okos ember, hogy mindegyik azt hiheti el maga felől, hogy ő is beillenék követnek, úgymint akárki más és talán éppen ezen körülmény okozza azt, hogy végre, midőn belátta mindenki, hogy mind valamennyi követ mégsem lehet Kemenesaljáról egyszerre, mert ezen kerület nem küldhet többet, mint ez idén is csak egy követet, tehát ennek belátása után kerestek olyan embert, aki felől azt hitték, hogy ennek egyéniségében talán mégis meg tudnak egyezni és eleje lesz vére a pártszakadásnak, és ismétlem, talán éppen ezen fentebb említett körülmény, hogy sokan vannak, akik mguk is szerettek volna lenni követek, ha a közbizalom bennük összpontosult volna, okozza azt, hogy úgy szólva senki sem tesz semmit sem. És addig amíg a szélbali függetlenek már hetek óta házról-házra járnak, faluról-falura korteskedni és czifrábbnál-czifrább, bolondabbnál bolondabb dolgokkal ámitják a nagy nyomorúság miatt különben is elégedetlen népet, addig a mi jó uraink még arra is restek, hogy saját községeikben tennének valamit és világosítanák föl a népet. Így történhetik azután meg az, hogy míg ők a népet inkább a saját jó meggyőződésére bizzák, addig a „szélbali függetlenek“, kik kevésbbé tisztelik a törvényt mint ők, az öszszes kemenesi intelligentia szeme láttára, élükön néhány kapatos emberrel, ma már egy számba vehető, habár többséget még nem képező pártot alakítottak, amely párt, ha továbbra is tevéketlenek leszünk, jövőre is nem fogyni, hanem félek tőle, hogy szaporodni fog, míg ellenben én részemről legalább meg vagyok arról győződve, hogy csak meg kell mozdulni pártunk intelligenciájának helyéből, hogy a szélbali függetlenek összes, hétről-hétre összekergetett, néhol etetés és itatással is toborzott tábora, legalább is csekély minoritásra devalválódjék. De a mi jó uraink nem tesznek semmit, sem a központon, sem a kerületben, épp azért ajánlom önöknek Budapesten az ügyet becses figyelmükbe. Kemenesalja elvesztése nem csekélység, Vasmegye jövője függ e kerülettől. Mert e megyében a szabadelvűség csak úgy juthat uralomra, a szabadelvű párt nézetei győzelemre, ha megyénknek ezen kerülete nem megy szélsőségekbe, ezen kerület a megye egyéb kerületeiben lakozó, szabadelvűleg gondolkozó közbirtokossággal, iparos, kereskedő osztálylyal szövetkezve lobogtatta már a 48 as évek előtt, és a 48/49-es években is a szabadság zászlóját. Ez pedig mert nem lesz elérhető akkor, ha e kerületet a szélsőségek tanyájává hagyjuk lealacsonyulni Komoly dolog ez, uraim, méltó a meggondolásra. Előre tehát, fel a munkára, tevékenységre emeljük fel a szabadság zászlóját, félre minden egyéni ambitióval, hogy megyénknek egy szebb jövőt alkossunk, hazánkat pedig az anyagi jólét, a szellemi tökéletes bözlés, erkölcsi tisztaság és az alkotmányos önkormányzat biztos kikötőjébe vezethessük! Boda Márton: A felhőszakadás pusztításai a fővárosban. A szerencsétlenek engedélyt kaptak, hogy koldulhassanak. Ott ülnek a házak, az omladékok előtt, kezükben tányért tartva. A gyermekek is koldulnak, a tömegesen járókelők közé állva. Valamennyien nagyon ügyetlenek a kéregetésben, s a gyermekek oly csinosak a kolduláshoz. A lánczhídfőnél, a propellerek jegyváltó helyiségei előtt szép fiatal nők szólítnak meg mindenkit : „a szerencsétlenek számára“. A jótékony nőegyletek gyűjtői ezek. Különben örömmel értesülünk, hogy a segélypénzek jelentékeny összegbe gyűlnek, s a lehető leggyorsabban kiosztatnak. Tegnap ünnep lévén, ismét ezernyi tömegek hullámzottak a pusztulás utczáin. A Rácz-város omladékai körül vannak zárva, s katona dolgosok bontják. Az eláztatott házak udvarán szivattyúsok működnek; az utczákon gőzmozdonyok zakatolnak, hogy a szivattyúknak gyors működést kölcsönözzenek. A pinczék nagy részéből még csak tegnap szívatták ki a vizet. Leginkább katonákat és tűzoltókat látunk a dolog körül. A katonai mászók derék munkások, s bontják erélyesen a torlaszokat, melyeket az árvíz oly hatalmasan épített. Minden árok, minden csatorna tele van ilyen torlaszszal, mert a rohanó ár nem az árkok futását, hanem a legrövidebb utat kereste. Isten őrizzen, hogy most egy nagyobb zápor látogasson meg, mert ez előtt rövid és széles utak állnának, hogy a városba juthasson árjával, s a veszélytelen elvezetésre szükséges árkok és csatornák tömvék. A hegyeken a sziklákig vannak kimosva a vadárkok, s mint a zuhatag rohanhatna végig a viz. Sok helyen, a hol szőlő volt, még a földje sincs meg; s a hol völgyes helyen volt ilyen szőlő, az a völgy köves mező lett, melyből itt-ott látszik ki a szőlőbokor hegye. Egy nagy és széles vadárok a szőlőhegyekből a budai indóházon át vette útját, s a Karácsonyi-palota mellett tört az iskola utczába. A hol a vasúti pályaudvaron áttört, ott két-három lábnyi magasra vetette ágyát a sínek fölött; ahol szőlőkön tört át, ott beborított kövekkel mindent. Olyan meredek és sima út ez, hogy ha hóval volna fedve, az Orbán-hegyről szánkával lehetne lebocsátkozni a vérmezőre. Az ilyen veszedelmes vadutakat pusztítják el legelőször is az utászok. Néhol lőport is használnak, például az óbudai torlaszoknál. A vízvezető árkok felszabadításának munkája ma kezdődött, valamint az ördög árok átvizsgálása és kitisztítása a hegyektől kezdve a Dunáig. Hatvan sappeur végzi e munkát, s különböző pontokon kezdték meg. A boltozat alatt dolgozók jelzők által vannak összeköttetésben a külső világgal, arra az esetre, ha ező támadna. Bizonyos távolságokban taraczkokat állítottak föl, s ha ezekkel jelt adnak, azonnal kijönnek a boltozat alól. A Dunán, az ördögárok torkolatánál nagy kiterjedésű zátony támadt az oda sodort kövekből, téglákból, s ki tudná mikből. Az árok szinaj beömlése két oldalt valóságos mólót épített magának a vízben. Az ó-budai rész semmivel sem szenvedett kevesebbet, mint a Rácz-város és Krisztina-város, noha Ó-Budának nincs ördög árka. A kis-czelli mezők felé, a kismező utcza tökéletesen el volt árasztva, s a víz több helyen megakadt, még pedig 3—5 lábnyi magasságban. Tegnap összeomlott itt újra két ház. A buda-újlaki templomnál borzalmasb látványt semmi sem nyújthatott. A kriptát elárasztott víz feltörte a boltozatot, s oltár és székek lezuhantak, a holtak maradványai és a koporsók pedig az utczákon szétszórattak. A templom, minthogy megmaradt boltozata is süppedez, s a közönség ostromolva nézte a szörnyű látványt, hatóságilag bezáratott. Azt is föl lehet jegyezni, hogy a katasztrófát követő nap délében még nem jutott senki eszébe, hogy a szerencsétlenektől azt kérdezte: „éhesek vagytok?“ A senki alatt nem magányosakat értünk, mert jólelkttek mindig akadnak. Különben az is tény és jellemző, hogy a főváros lakossága csakis másnap délben tudta meg, hogy mi történt előtte való este. A mi sokat csúfolt szolgabiráink kezei közt sehol sem történhetett volna meg az, ami a fővárosban történt a magasztalt bécsi rendőrség mintájára szervezett rendőrség alatt. Csolnakokat, mentő eszközöket nem volt aki hivatalosan reguiráljon. Maga jószántából vállalkozott néhány ember. Dr. Löblin kerületi elöljáró szaladgált a katonai hatóságokhoz segélyért. Azt mondták neki, Laptulajdonosok, Légrády testvérek, Csernáteny La Joe, hogy a legnagyobb szívességgel, akármennyit, csak a politikai hatóságoktól kapjanak egyetlen szóval fölhívást. Ez késett. Ekkor több előkelő katona saját felelősségére rendelte ki a katonaságot. A koronaőrök hadnagya, Babies úr sem győzte várni a felszólítást, s embereit elvezette segélyre. A subordinatió e megsértéséért Babies hadnagyot kapitánya 24 órai fogságra ítélte, ami Babies úr emberbaráti tettét csak fokozza. Az áldozatok száma, a legnagyobb örömmel veszünk róla tudomást, koránsem oly nagy, mint az első rémhírek beszélték, eddig mintegy 30—35 halott van hivatalosan constatálva. * A városi főorvosi jelentés a f. hó 26-án történt felhőszakadás következtében eddigelé tudomásra jutott elhaltakról a következő: I. A sz. Rókus-kórházba hozatott összesen 16 hulla, ebből: a) agyonzúzott 2, b) vizbefult 13, c) kimentetett, de kórházban elhalt 1. Név szerint a következők: 1. Bálla Karolina, 40 éves, magánzó. 2. Bállá Ignácz, 14 é. gyermek. 3. Werner Venczel, 71 é., zenész. 4. Berg Mari, 57 é., kesztyűvarrónő. 5. Berg Karolina, 60 é., varrónő. 6. Grohmann Jenő, 5 hón., csecsemő. 7. Grohmann Mari, 39 é., hivatalnok neje. 8. Prinke Eleonora, 9 hón., csecsemő. 9. Kiss Tóth György leánya, 2 é., csecsemő. 10. Grósics József, 46 é., hentes. 11. 12. 13. állítólag sörfőző, neje és fia. 14. Zaufer Mátyás, 53 é., kőmives-pallér. 15. N. N. férfi, 18—20 é., napszámos. 16. Kaiser Czili, kimentetett, haldokolva hozatott, a kórházban meghalt. II. A sz. János-kórházba hozatott összesen 8 hulla. Névszerinti 1. Molinari, sz. Kiss Gabriela, 34 éves, háztulajdonos neje. 2. Fodor, szül.Orelly Juliánna, 43 é., sajtkereskedő neje. 3. Jablonitzky Francziska, 50 éves 4. Guglellini, sz. Remold Anna, 44 é., szalámi-kereskedő neje. 5. Givisser, sz. Molnár Mária, 37 é., ellenőr neje. 6. Peck Magdolna, 55 é., napszámosnő. 7. Vukassinovics Zsófia, 82 é., kereskedő neje. 8. Tóth Teréz, 18 á., cseléd. III. ker. kórházba hozattak 8-an, kik házakban vizbefutva találtattak. Névszerint: 1. Becskor István, 4 éves. 2. Prexler Anna, 7 é. 3. Schneller Ferencz, 51., é. 4. Eger Katalin, 74 é. 5. Krauss Anna, 38 é. 6. Krauss Mari, 11 é. 7. Krauss Erzsébet, 2 é. 8. Konrád Anna, 58 éves. Összesen tehát mai napig a kórházakba hozatott 32 hulla. * Ezeken kívül az I. kerületben a szőlők közt halva találtatott Eich Reisinger Magdolna, 53 éves, napszámos özvegye. A III. ker. kis-czell-utczai 180. sz. házból eltűnt 2 gyermek. A hivatalos lapból. — Előléptetés a munkácsi székeskáptalanban. A hivatalos lap mai száma szerint ő felsége Seregélyi Sándor kanczellár-kanonok az iskoláskanonoknak ságra, Danilovics János utolsókanonoknak a kanczellár kanonoksságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az utolsó kanonokságra dr. Tóth Miklóst, egyetemi hittanárt nevezte ki. HÍREK Janum 30. — A nemzeti színházra vonatkozó több nagy fontosságus közlemény jelent meg tegnap a hivatalos lapban. B. Podmaniczky Frigyes, a fővárosi közmunkák tanácsának elnöke, e minőségben meghagyása mellett intendánssá neveztetett ki. E kinevezést a belügyminiszternek b. Podmaniczkyhoz intézett rendelee követi, mely több közt fölhívja az intendánst, lágy Szigligeti Ede úrral, mint a nemzeti színház drámai és administrativ igazgatójával, kösse meg a szerződést egyelőre 3 évre. A rendelet helybenhagyja a nemzeti színház 1875—1876-iki költségvetését, mely 524,515 frtnyi kiadás mellett 496,400 frtnyi bevételt számit, s igy 28,115 frtnyi deficitet, melynek fedezésére K. Podmaniczky, mint miniszteri biztos, egy fölveendő törlesztési kölcsönt ajánlt. Erre vonatkozólag így szól a miniszteri rendelet: „Annyival inkább jóváhagyólag tudomásul veszem s adom ki miheztartásul, mert miután méltóságod jelentése szerint a megelőzött éveknek következőkre átvitt hiánylatai folytán a folyó év terhére 39,476 frt előlegkép ez év beállta előtt tényleg felhasználtatott, a jelenlegi évre kimutatott, a fentebbinél 11,360 forinttal kisebb hiánylat ilyennek votaképen nem is nevezhető, mert ha a lefolyt évek javára ily előlegezés nem történt volna, a folyó évi költségvetés hiánylatot, nem fogott volna kimutatni. Különben is csak helyeselnem kell a törekvést, hogy a mait évek hiánylatainak kifizetése által a bevételek és kiadások közötti egyensúly helyreállíttatván, eléressék a czél, hogy jövőre minden színházi év saját kiadásait fedezhesse s a következőre terheket át ne vigyen. Többiben pedig, tekintettel arra, hogy a fedezetben a napi bruttó bevétel csak 180,000 írttal van előirányozva, míg az 1873/4-ki színházi évben e czim alatt tényleg 206,000 frt folyt be, mi ha most is eléretnék, a fennebbi hiány csaknem egészen elenyésznék, — felkérem méltóságodat s az igazgatóságot, hogy úgy a drámánál, valamint az operánál jó darabosak művészi előadását eszközölvén, a közönségnek szinházi látogatását s ezzel a jövedelmet is fokozni s ez úton a fennebbi kedvező eredményt elérni, esetleg fölülmúlni igyekezzenek. A színházi házi pénztár terhére a fennebbiek szerint esetleg felveendő törlesztési kölcsön módozataira nézve elhatározásomat annak idején külön rendeletben veendi méltóságod. A színház igazgatási rendszerét illetőleg azon munkálatot, melyet e tekintetben az 1873-ban működött enquête-bizottság kidolgozott, az intendáns állásának s hivatalos teendőinek szabatos körülírására, továbbá a színházi tagokkal kötendő szerződésekbe felveendő némi újabb pontozatokra vonatkozó azon módosításokkal, illetőleg kiegészítésekkel, melyeket méltóságod a felterjesztett javaslatban indítványba hoz, .ezennel teljes mértékben jóváhagyom s felhívom méltóságodat, hogy ezen munkálatnak a felterjesztett alakban való életbeléptetését eszközölje. Ezen szabályrendeletet, a nemzeti színház igazgatósága tárgyában méltóságod által megállapított igazgatási rendszer kiegészítéséül kidolgozott s folytatólag ahoz csatolt: a) utasítás a drámai és operai fő- és átrendezők számára ; b) a nemzeti és várszínházban adandó jótékony czélú előadások módozataira és c) a napi szabadjegyek utalványozására vonatkozó szabályrendeleteket ezennel szintén helyeslőleg tudomásul veszem, és az igazgatási rendszer kiegészítő része gyanánt tekintendőknek jelentem ki ; — végre készséggel erősítem meg részemről is az 1874. ápril 1-től fogva tényleg életbe lépett s méltóságod tanúsítása szerint is czélszerűnek bizonyult utasítást a nemzeti színházi pénztárnoki, gazdászati, ellenőri s jegykezelési teendői iránt. Szeretek osztozni méltóságod azon meggyőződésében, hogy az igazgatási rendszert magában foglaló jóváhagyott szabályrendelet, továbbá a pénztárnoki, gazdászati stb. kezelésre vonatkozó utasítás, és a már létező színházi törvényekben, a magyar nemzeti színház oly hármas alaptörvényét kizondja, mely a művezetői anyagi és személyügyi igényeknek teljesen megfelel és még, ha igazságos szigorral és ildomosai kezeltetik, illőleg híven megtartatik, nagy részben biztosítandja a nemzeti színház folytonos fejlődését és haladását.“ Közli még a hivatalos lap a színház folyó évi költségvetésének táblázatos kimutatását, s b. Podmaniczky Frigyes miniszteri biztosnak a belügyminiszterhez intézett s a miniszteri rendeletben említett részletes jelentését. Közölve van a belügyminiszter szabályrendelete a színház igazgatása tárgyában, s ez megszabja a színház intendánsának, igazgatóinak hatáskörét, stb. Közölve van a napi jövedelmek évi kimutatása is 1866-tól 1875 ig. E szerint az 1866—67-iki színházi évben 103,902 frt 60 kr, 1867— ban 103,045, frt, 1868-9-ben 135,135 frt 50 kr; 1869-70-ben 161,879 frt 90 kr; 1870-71-ben 156,868 frt; 1871 -72-ben 179,624 frt 90 kr; 1872-73-ban 190,351 frt 60 kr; 1873 74-ben 206,703 frt 30 kr; 1874—75-ben 182,307 frt 92 kr volt a bruttójövedelem. A folyó színházi év ápril hava 19,701 frt 50 krt jövedelmezett, vagyis 6470 frt 80 krral többet, mint a tavalyi ápril hónap. — B. Wenckheim Béla a fővárosi hatósághoz ma 1000 forintot küldött át, mely összeget a minisztériumi tisztviselők adták össze. — Gr. Andrássy Gyula külügyminiszter tegnap reggel Bécsből Budapestre érkezett. — A dohányzóknak. Az osztrák és magyar kormány közös megegyezése folytán július 1-től azaz holnaptól kezdve a szivarok és barnátok ára felemeltetik, és egyúttal a dohány és barnát árusításánál a méter mérték jön alkalmazásba. Az egyes szivarnemek a következő árakon fognak árultatni: préselt szivar (vegyes virginiai, eddig 3% kr.) 4 kron, yara és trabnco (7) 71/8 kron, regalitas (7 kr) 8 kron, 8 kros pedig 9 kron. A közönséges pipadohány csak papírba burkolva adatik és ára, valamint a többi dohánynemek ára is az új méter szerint szabályoztatik. Ezen árfelemelés nálunk csak ma jött köztudomásra, míg Ausztriában már egy hete tudta mindenki. De voltak dohányárusok, kiknek már előbb volt a dologról tudomásuk, ezek azután rajta is voltak, hogy titkukat hasznosítsák és ugyancsak nagy bevásárlásokat tettek. A választók nagy része bárczát még ki nem vette, a Terézvárosban pl. 952 bárcza nincs kivéve; 65 bárcza kétszer állittatot ki, miért is ugyanennyi megsemmisittetett. A Terézvárosban összesen 2028 bárcza vétetett ki. Különben minden választónak jogában áll a választás napján bárczáját kivehetni. — Felhívás a nemes lelkű közönséghez. Az országos nőiparegylet elnöksége tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy a június harmincadikára kitűzött margitszigeti zártkörű bálját felerészben a vihar által szerencsétlenné lett budapesti polgárok javára rendezi. Kérjük azért a nagy közönséget, hogy e nemes czélú törekvésünkben támogatónk legyen. — Kérjük a hölgyeket, hogy öltözetükre szánt forintjaikat tegyék a szerencsétlenség oltárára. Jelenjenek meg házi ruháikban s ne szégyeneljék, hogy a legegyszerűbbek legyenek ott, hol a feleslegessel nyomort enyhíthetnek. — Belépti dij. személyjegy 2 frt, családjegy 3 személyre 5 frt, 4 személyre 7 frt. Jegyek csakis a meghívó előmutatása mellett adatnak ki Kühnel Ignáczné egyl. elnök lakásán, Sándor utcza 10. sz. alatt, földszint. — Pecháta Lajosné úrhölgynél, országút 12. sz. a. I. emelet, estve a pénztárnál. — A hajó hazafelé indul éjfél után 2 órakor. A bál kezdete 8 órakor. — Torontálból arról értesítenek, hogy a pusztító vándorsáskákat az ittebei réten több mint ezer ember sikeresen veszti, úgy hogy néhány nap múlva remélhetőleg ki lesznek irtva. — A magyarországi szabadkőmives nagypáholy holnap délután 4 órakor szt. János ünnepélyét fogja megülni saját helyiségében. Este 8 órakor vacsora lesz, melyen a tagok családjai is részt vesznek. A vacsorát tánczmulatság követi. A déli vaspályán csak Promontorig történhetvén a közlekedés, a megyei hatóság megtette az intézkedéseket, hogy az ott kiszálló utasok kocsikat találhassanak, melyek a fővárosba szállíthassák. — Öngyilkosság. Verseczen Wukurka huszárhadnagy agyonlőtte magát. Alig két év előtt nősült meg s egy árva is maradt utána. Zilált vagyoni viszony volt oka öngyilkosságának. — Helyreigazítás. Vasárnapi számunk hirei közt úgy jelent meg, hogy „jégzápor verte el Pestmegye községének határát.“ Kimaradt a név, t. i. Pestmegye Kecze községének határát. KÖZGAZDASÁG. — A keleti vasút közgyűlése. Elnök konstatálja, hogy 289 részvényes van jelen, kik 30,835 db részvényt tettek le, e részvények 3059 szavazatot képviselnek ; bemutatja Rendes Jánost, mint a kormány képviselőjét; ezután felhívja a közgyűlést, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére és a szavazatok összeszedésére részvényeseket jelöljenek ki. Schönberger a következő részvényeseket ajánlja megválasztatni: Leutner Ferencz, Schönberger Lajos, Waldstein Pál, Deutsch Emil, Spiro Kereszt. Schönberger indítványa elfogadtatik. Lazarus az igazgatótanács nevében azon indítványt terjeszti elő, hogy miután a kormány ígérete szerint a keleti vasút ügyének végleges rendezését a jövő országgyűlés kezdetén eszközölni fogja, s miután ezen ügyben tárgyalások folynak, a napirend három első pontja, melyek az igazgatótanácsnak adandó felmentésre és általában a vasút ügyének rendezésére vonatkoznak, ezúttal elhalasztassanak, s a jövő közgyűlésen tárgyaltassanak, mely alkalommal a vasút ügye lehetőleg végleg rendezve lesz. Több részvényes határozottan tiltakozik ezen indítvány ellen. Schönberger Lajos hosszabb beszédben fejti ki, hogy ez indítványt a jelenlegi körülmények közt nem lehet elfogadni. Ennek indokolására a keleti vasút történetéből egyes részleteket emel ki. A beszéd közben többen felszólalnak, kijelentvén, hogy az, mi itt elmondatik, teljesen ismeretes. Mások csendet és figyelmet követelnek. Schönberger Lajos folytatván ezután beszédét, végül miután a részvényesek által több ízben felszólíttatott, hogy rövidebbre vonja előadását, azon indítványt terjeszti elő, hogy az igazgatótanácsnak semmi szín alatt ne adassék meg a felmentvény; tiltakozik a keleti vasút alakulása, az alapszabályok kötelező ereje s az igazgatótanács eddigi tényei ellen. Dr. Lintner fájlalja, hogy a magyar keleti vasút 120 millióba került, mi oly roppant összeg, mennyibe a szentgotthárdi vasút sem került. Rózsa Sándor tetteihez hasonlítja azon dolgokat, melyek a keleti vasút történelmében felmerülnek. Sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy a magyar állam nem felelt meg elvállalt kötelezettségeinek. A részvényesek legnagyobb része tiltakozik szólónak hasonlata ellen, melyért az elnök őt a közgyűlés általános helyeslése közben rendreutasítja. Wilkosz azon indítványt terjeszti elő, hogy az igazgatótanács ezen év végéig igyekezzék a kormánynyal egyetértőig e vasút ügyét rendezni, s a rendezés módozatait egy akkor egybehívandó közgyűlés elé terjeszteni; a részvényesek pedig fenntartják maguknak, hogy ha ily egyetértő megállapodás az említett határidőig létre nem jön, a kellő lépéseket megtehessék. Schönberger azt a. tanácsot utasítani indítványozza,hogy a kormánynyal tárgyalásokba bocsátkozzék, és hat hónap múlva közgyűlést kívon egybe, terjeszsze elő az iránti jelentését. Egyúttal kijelenti, hogy ha megválasztják, hajlandó egy ig. tanácsosi állomást elfoglalni. Az izgatottság a déli órákban fokozva a kimerültség és tropikus hőség lankasztó hatása által, tetőpontját érte és elnök kénytelen volt az ülést 1 órakor felfüggeszteni, hogy d. u. 3 órakor folytattassék. A délutáni gyűlés kevésbbé látogatott, s látszott, hogy nyugodtabb hangulat uralkodik a jelenvoltak közt. Elnök szabatosan összegezi a délelőtt történteket. Azt mondja, hogy az igazg.tanács az első 4 pontot a napirendről levette, s azt hiszi, hogy a tett indítványokat szavazás alá lehet bocsátani. Schönberger azt mondja, hogy a részvényesek a felmentvényt egyhangúlag megtagadják, ő — úgymond — szintén az igazgatóságba fog lépni, s akkor alkalma lesz az eljárást figyelemmel kísérni. A délelőtti indítványát visszavonja. Kisebb vita után dr. Wilkosz indítványa elfogadtatott, miután Rendes kir. biztos kimondá, hogy a felhatalmazás még fenáll s érvényes, melynek lényege ez. Az igazgatóság felszólittatik 1-ször, hogy a m. é. június 30-án nyert felhatalmazás folytán a keleti vasút részvényeseinek kártérítése iránt a magy. kormánynyal alkudozásba lépjen, s 1875. decz. 30-ig egy teljesen megállapodott egyességre lépjen, és ennek eredményét mint javaslatot egy rendkívüli közgyűlésnek bemutassa; 2-szor, hogy ha az egyesség létre nem jönne, vagy ha az előterjesztett kiegyezési javaslatot a rendkívüli közgyűlés el nem fogadná, az eshetőségre már most tűzetik ki a pont az akkor tartandó közgyűlés napirendjére; e pont pedig az: Tanácskozás és határozathozatal, a részvényesek jogai és kártérítése iránt teendő lépések tárgyában. A közgyűlés elfogadta az indítványt. Elnök ezután kérdi, hogy van-e még valakinek valami indítványa ? Szólásra senkiem jelentkezvén, kezdetét vette a választás. Az igazgatótanácsba: gróf Eszterházy Kálmán 1718, Lévay Henrik 1840, Rohonczy Béla 2493, és Schönberger Lajos 1664 szavazattal választottak. Számvizsgálókká: dr. Neumann, Freund J. és Kornblass választottak. — A vasúti és hajózási magyar kir. főfelügyelőség az ezüst árkelet-pótlékot folyó év julius havára 3°/0-kal állapította meg. — Métermérték. A méter-, illetőleg ns fá mértéknek a folyadékok eladásánál és az íz szükséges edények megrendelésénél való könnye és czélszerű alkalmazhatása végett indíttatva érje magát a budapesti kereskedelmi és iparkami , kiválóbb szakférfiak közreműködése mellett, ezen ügyet beható tárgyalás alá venni, mely tárgyalások eredményeként kamarai teljes ülés elé terjesztendő következő indítvány állapíttatott meg : A bort illetőleg indítványoztatik, hogy a jelenleg divatozó akó helyett a fél hectoliter (50 liter) használtassák. A bornak palackokban való eladásánál a nagy palack 70 centiliterrel, a tél palack ellenben 35 centiliterrel volna veendő. A bormérésnél a liter mellett, mint legkisebb mérték a 20 centiliter és az előreláthatólag kevésbbé alkalmazható 50 centiliter volna használandó. A hordókban való nagybani eladásnál kívánatos volna a jelenleg használatban lévő hordó helyett egy körülbelül 700 literes hordót használni. A sör egész hectoliterben volna eladandó. A sörmérésnél egész és fél liter volna alkalmazandó. A agybani eladásnál a sör 200, 100, 50 és 25 évés hordókban, a szesz ellenben csak 600 lites hordókban volna jegyzendő. TSmis* és g»*»n «csarnok. Budapest, jun. 30. Értéküzlet. Déli tőzsde. A hangulat igen csöndes volt alig változott árak mellett, miután sokan be akarták várni a mai ultimét. Kötés kevés v . Szőlőd, v. kötv. 77, magy. sorsjegy 80 erdélyi földter . 79, pesti lóvasut 216, municipalis 273/4, osztr. hitel 216.70 - 217.50, magyar hitel 217.50—218, földhit. 1. 693/4, takarék és hitel 92, gyapjumosó 112. Egyéb értékekben nem volt kötés. Pénznemekben csöndes a hangulat. Magy. arany 5.28, ezüst 101*» porosz pénzt, [utalv. 1633/4. Gabnaüzlet.Buza elsőrendű árában változatlan mig másodrendűt eladók kénytelenek voltak 5—10 krajczárral olcsóbban adni mert malmaink vételkedve nngyon csekély. Tegnap és ma mintegy 30,000 mázsa adatott el következő árak mellett: 89 fontos 5 frt 45 kr — 5 frt 55 krral, 87 fontos 5 frt 15 kr — 5 frt 35 krral, 86 fontos 5 frt 7‘/1 krral, 84 fontos 4 frt 45 kr — 4 frt 61 krral, 83*/4 fontos 4 frt 47** krral, 82‘/2 fontos 4 frt 35 krral vámmázsánként 3 hónapra A lancebouza szeptember-októberre 5 krajczárral drágább, mert belföldi speculánsok a külföldi rész aratási kilátások miatt szívesen vásárolnak, elkelt mintegy 35,000 vámmázsa 4 frt 77Va kr, 4 frt 80 kr, 4 frt 83‘/2 kr, és 4 frt 85 krral vámmázsánként és 4 frt 82V2 krral mint pénz és áru záródott. Rozs lanyha, eladtak 8001 mérőt 3 frt 25 krral 80 bécsi font szerint. Árpa üzlet nélküli. Tengeri szilárd, azonban csak igen kevés kelt el mert eladók többet követelnek, mibe vevők egyezni nem akarnak. Zab csendes. Szeptember-októberre elkelt 25,060 mérő 1 frt 86‘/2kr, 1 frt 87 ‘/, kr és 1 frt 88 fatral 50 bécsi font szerint Győrött átvéve és 1 frt 87 krral zárodott. Repczében ugyan csekély az üzlet, mert olcsóbbárak mellett nem kapható. 1000 köböl bánátiér juliusaugusztusra 10 frt 65 krt fizettek 150 bécsi fontért és káposzta repcze augusztus-szeptemberre 11 s/8 frttal jegyezhető. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Nyirmegyes (Szathmármegye) aug. 9. szeptember 9. Gere János birtokai. — Tornya (Makó) augusztus 23. szeptember 27. Szecskó Erzsébet telkei és háza. — Veszprém palota augusztus 3. szeptember 3. Pinkász Lövi háza és gyümölcsöse. — Knéz (Vinga) július 17. augusztus 16. Ivanov háza és telekföldje. — Knéz julius 17. augusztus 16. Krisán János háza és telke. — Budapest (üllői-út) julius 21. Kronberger János ingatlanai. — Hőgyész június 30. julius 30. Rettich Ferencz háza. — Döbrököz június 30. Csutorás Mihály és József ingatlana. — Mojgrád (Zilah) július 7. augusztus 7. Zsekán Szimion ingatlana. — Büdöskut (Kismarton) augusztus 2. szeptember 2. Schoretis Pál ingatlana. — Budakesz julius 17. augusztus 17. Mieber Márton ingatlanai. — Fegyvernek (Biharm.) julius 24. Drugás János ingatlanai. — Makó julius 16. Bán József ingatlanai. — Bihár (Zólyom.) julius 14. aug. 16. Huszágh Miklós ingatlanai. - Dunapataj julius 5. B.czkó Erzsébet ingatlanai. - Pécs julius 24. augusztus 24. Pozsgai József ingatlani. - S.t.-György (Kis Márton) augusztus 3. szeptember 3. Schaffer Anselmus ingatlanai. — Czigányi (Középszolnokm.) julius 5. augusztus 5. Fülöp György ingatlanai. — Szarvkö (Kismarton julius 31. szep,tember 1. Pintzolits Jakab ingatlanai. — Aba (Fehérm.) julius 12. augusztus 12. Rósa Péter ingatlanai. — Gardinovecz (Csáktornya) julius 31. augusztus 31. Hajdarovics István ingatlanai. — Felső-Dona (Biharm.) julius 19. Rúzsa Gábor 602 forint 50 krra becsült ingatlanai 76 írt 25 kr követelés végett. — Jolava (Gömör) julius 16. augusztus 16. Haluska Sámuel ingatlanai. — Szalonta (Bharm.) augusztus 12. szeptember 14. Balogh László ingatlanai. — Knéz (Vinga) julius 17. augusztus 16. Doma Dávid ingatlanai — Nagy Károly (Szathmár) augusztus 4. szeptember 4. Karászi Mária 350 frt értékű birtoka 80 frt követelés végett. — Ősződ (Kalocsa) julius 4. Simon János ingatlanai. — Budapest (Margitsziget) julius 15. Schneider János 15880 forint 23 krra becsült összes ingóságai 454 frt 73 kr követelés végett. — Vajdahunyad julius 20. Frölich Flórián házastelke. — Sátoralja-Ujhely augusztus 10. Kozma Ábelt ingatlanai. — Keczel (Kalocsa) julius 28. aug. 28. Vanesuza István szőlője. — Nádudvar julius 5. Szathmai József ingóságai. — Somorja julius 27. Hubert Mihály 323 írtra becsült háza 50 frt követelés végett. Csődhirdetmény. Schlinger Ferencz budapest szücsmester ellen, (kigyótér) saját kérelmére, tömegg. és perügy. Schiller Gyula. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos, ■jrsoMtott Légrár testvérek*«.