Ellenőr, 1876. február (8. évfolyam, 31-59. szám)
1876-02-23 / 53. szám
Ute. A megyeház. A Károly-lakanya. Ab evangelika a egyrbási épület. 5. kerületben. A Lipóttemplom és az ezt környező bolthelyiségek. A lipótvárosi iskola-épület. Az uj épületi laktanya. 6. kerületben. A terézvárosi templom- és iskola-épület. A sziv-utczai elemi iskola. A ferdinanshidi raktárak. A pávaszigeti épület. 7. kerületben: A kereszt-utczai vár. iskola. A wesselényi-utczai vár. iskola. Az Erzsébet-árvaleányház. Az omnibus-telepitvény. 8. kerületben: A Ludovica-Akadémia. A Jósefinum. A volt bútorkézműzeti épület. A légszesztársulat épületei. A tót templom. A kerepesi és kőbányai vámházak. A róm. kath. plébánia. 9. kerületben: A közvágóhíd. A két nyul-utczai, a bakácstéri és a mester-utczai iskolák. Az üllői uton fekvő vár. katonai laktanya. 10. kerületben : A ligeti városi iskola. 10 órakor a viz 498 centiméterre, vagyis 15 láb 9 hüvelykre emelkedett, s így újból elérte a január 15-iki magasságot. A veszély nem jelentéktelen. Szakértők sem hitték, hogy a jeget e magas vízállás sem indítja el. A rabok elszállítására szükséges kocsik is kirendeltettek. A víz még mindig nem annyira zavaros, hogy tulajdonképi árvíznek tarthatnék. Az árvízbizottság a vészjelzést illetőleg következő hirdetményt tett közzé: Hirdetmény. A Duna vizének emelkedése folytán, szükségessége állván be annak, hogy a közönség a veszély közeledtekor értesítve legyen, ezennel közhírré tétetik, hogy amennyiben a viz énnek idején 18 lábat a Duna sempontja felett elérne, miáltal a főváros jobb oldalának mélyebben fekvő részei veszélyeztetnének, ezen körülmény három — öt percznyi időközökben teendő — egyenkénti ágyúlövés által jeleztetni fog. Azon esetben, ha az egész főváros veszélylyel fenyegettetnék, ez két lövéssel jeleztetik, mely lövések 5 percznyi időközökben még kétszer ismételtetnek. Kelt Budapesten, az árvizbizottmánynak 1876. évi februó 21-én tartott üléséből. Bada Mihály s. k. biz. elnök. Horovitz Béla s. k. biz. jegyző. A kerületi elöljáróságokhoz a következő tanácsosokat küldte ki a fővárosi tanács: Rupp Imrét az I-ső, Fank Kálmánt a II-dik, Alker Gusztávot a III-dik kerületbe, a központba Havas Pált és Andreanszky Zsigmondot azon utasítással, hogy a netáni sürgős intézkedéseket rögtön eszközöljék. Délben értesítést kapott az árvízbizottság Jekelfalusy Lajos min. tanácsos által, hogy a bizottság részére egy külön távirdai sodronyt enged át a kereskedelmi bizottság az árvíz iránti tudakozások gyorsítására. Aá kénytel mentő testület kezd csoportokra oszlani. Minden megkapható csolnak fel van szerelve s legénysége most sorakozik. A városligeti tóról is elvitték a használható csolnakokat; a Dunagőzhajózási társaság minden csólnakát rendelkezésre bocsátotta. A biztositó palotával szemben csekély jégtorlódás kezd képződni a budai oldalon. A jégben a Gellérthegytől a vasúti híd balparti hídfője irányában 10—12 méter szélességű hasadás támadt. A hídnál csekély torlódás nyomai láthatók. A víz állása 12 órakor 500 centiméter. Reggeli 6 óra óta 18 centiméter az emelkedés. A felső Dunáról nyugtalanító hírek érkeznek. A mellékfolyók kiáradásától lehet tartani. A Csallóköz vízár alatt van. A jég majd mindenütt megindult. Komáromnál roppantul nő az ár, 890-ről egy óra alatt 027 centiméterre nőtt. Lincz, febr. 20. A víz apad, 382 cméter. Bécs, febr. 21. Az árviz áttörte az „inundations-damm” -ot; a folyam részben régi medrébe tért, a viz 75 cmrel apadt. Pozsony, febr. 22. reggel 9 ó. 25 p. A Duna jégmentes, a vízállás 24 cm.-el apadt; a partszegély el van öntve; jégtorlódások következtében a Csallóköz el van öntve, a viz új medrékben folyik le. Komárom, febr. 22. reggel 8 óra 20 pere. A jég takarodik, vízállás 3.90 méter, a kikötő 1.56 méternyi víz alatt áll. Komárom, 22. reggel 9 órakor 19’ 10”* 627 cm. 21-én reggel 9 órakor 17’ 5”=4.24 cm. áradt 6’ 5” × 203 cm. Esztergom, febr. 22. Reggel 9 óra 50 perez. A jég részben takarodik , Szt.-Györgymezőnél megakadt, viz 22 centiméterrel apadt, 490 eméteren áll. Volez, febr. 22. d. e. 8 óra 50 p. Tegnap óta a Duna 23 eméterrel áradt s jelenleg 489 eméter. Gönyő, febr. 21. A jég takarodik, a viz egyre áradt, most 563 eméteren áll. N.-Maros, febr. 21. A viz 62 cm.-rel áradt, a jég még igen kemény, úgy hogy kocsik járnak rajta. Vácz, febr. 22-én reggel 8 óra 50 perc. A viz 48 cm.-rel áradt, most 490 cm. A pozsonyi árviz lefolyásáról ma a következő tudósítást küldött rendes levelezőnk : Pozsony, febr. 20. Két órakor éjfél után jelente a szokásos három ágyulövés, hogy indul a zaj, nyugodtan haladt délutáni két óráig, ekkor új lövések jelentették, hogy nő a víz, s felül haladta a 22 lábat, s nagyszerű robajjal jött a bécsi „Stoss“ hozva kompot, halászkunyhókat, egy a jéghasábon kétségbeesetten ide-oda futosó czecskét, vityillóromokat stb. Nagyszerű látvány, gyönyörű meleg délben, itt-ott jelentéktelenül túlcsapott a medren, de Pozsonynak nincs már oka az aggodalomra, ez a megnyugtató vélemény. Mikép gazdálkodik a Csalóközben, arról még nincs tudomásunk, de"van okunk félteni őket, mert az ó és a malomliget között Pozsony alatt a hirtelen kanyarulatokon nagyon összeforlott a zaj. Az alsó Danáról a következő táviratok érkeztek. Ercsény, febr. 22-én reggel 9 óra 20 percz. A víz tegnap óta 71 cm. áradt, a jég kemény. Paks, febr. 21. Jég áll, tegnap d. u. terhes szánkók közlekedtek, viz 340 cm. 281 cm. a parton, 48 óra alatt 16 cm áradt. Baja, febr. 21-én délután 5 óra 25 perez. A viz lassan árad, a jégen kocsik járnak. Titel, febr. 21. délután 5 óra 30 perez. A jég részben eltakarodott, az itt maradt jég igen laza és alkalmasint szintén eltakarodik nemsokára, a víz lassan árad. Sziszek, febr. 22. reggel 8 óra. A víz folyvást árad, most 761 eméter, az időjárás langyos. Délután. A jég változatlan. 9/*- kor permetezni kezd az eső, de néhány percz múlva eláll. A nap kisüt, * a nép hullámzik a partokon. A víz folytonosan, de lassan árad. 1 órakor 509, 2 kor 503 centiméter. Fél négykor 505 centiméter magasság mellett a lánczhíd feletti jég ismét megindult, de alant megálloit. Egy nagy tábla a lánczhíd két oszlopa közé fúródott. Fél ötkor 500 centiméter. Az áradás lassú, valószínűleg a felső vidéki kiöntések miatt. A Margithíd és a lánczhíd közötti Dunarész most jégmentes. A tűzoltók mind a központi őrtanyán gyülekeznek, s teljes felszereléssel állanak készen. 1/16-kor a víz 510 centiméterre áradt. A Dunagőzhajózási társaság az alsó rakparti épületekből mindent kihordat, még az ablakokat is leszedik. A hajós legénység parancsot kapott, hogy egész éjjel ébren legyen. A vízvezetékeket még ma reggel elzárják az egész városra nézve. A mentő csolnakokat elhelyezik a város különböző veszélyeztetett pontjain. 6 óra tájban felállítottak egy ágyút a vámház előtt, mely a Gellért-hegynek fog jelt adni, ha veszély lesz. A fővárosi hatóság megkeresésére a budapesti térparancsnokság kirendelte a katonaságot, mely ez éjjel őr- vagy mentőszolgálatot fog teljesíteni ; egyelőre csak Budán foglal el állomásokat. Hasonlóan talpon van s virrasztani fog egész éjjel a rendőrség összes személyzete. A főkapitány nagy buzgalmat és tevékenységet fejt ki. 6 órakor 511 7 órakor 518 8 órakor 516 a víz állása. A jég nem mozdul. A terézvárosi club (sugárút 35. sz.) ma délután tartott választmányi ülésében dr. Schwarcz Gyula indítványára elhatározta, hogy árvízveszély esetén a clubnak a sugárúton levő s a Duna sempontja felett magasabban fekvő nyilvános helyiségeit, melyekben körülbelül 30—40 család elszállásolható, az árvízbizottság rendelkezésére bocsátja. E határozat az árvízbizottsággal azonnal közöltetni rendeltetett. Tészhír érkezik Komáromból. A bécsi zaj oda ért déltájban. A Duna nagy ágán a hajóhíd mind a két fője elsodortatott, a Duna a Vág vizébe felfelé tódul roppant zajlással, a Vág hídja teljesen elsodortatott. Este két óra után a következő táviratot küldte komáromi levelezőnk : Komárom, d. u. 4 óra. Tegnap 11 órától estig 474 cm-ról 601, később 648 cméterre emelkedett a zajló Duna, s nagy aggodalmat okoz. A malomrév-, Szappanos-, vársor-utczákban igen sok ház szobáit is elöntő. Szőnytől Patig a jég megtorlott, a viz a Vágon felfolyik; elvitte nyomtalanul a Vág hidját s az egész jégzajlás Izsának kerül. A csallóközi védgát Újfalunál 46 méterre, másutt idébb 6 méterre el van szakítva. Ha nem apad gyorsan, egész Csallóköz is veszélyben van; sokat tesz a katonaság. Több száz katona a csallóközi helyre indult. Ugyancsak Komáromból táviratozzák. Trencsénből jött távirat szerint a Vág vize roppant rohammal jön, s a hidat elrongálva hozza. Ez új vizár, mely ma délután érkezett ide, emeli aggodalmainkat. Győrből jelenti a magyar nyugati vasút vezérigazgatósága. Febr. 22. Győr és Szemere állomások közt létező, úgynevezett pandzsabid kőlábának árvíz folytán történt alámosása következtében a személyszállítás további intézkedésig csak átszállás mellett áteszközölhető. A teherforgalom Szemere és Győr között egészen beszüntettetek. A víz lassan árad, 518 centiméter. A városi hatósághoz érkezett táviratok szerint a jég még Esztergomnál, Vácznál is áll, így a nagyobb ár érkezését még holnap előtt nem igen várják. Mindazáltal megteszik a szükséges intézkedéseket az éjjelen át is. Rendőrség, tűzoltók, hajóslegénység ébren maradnak. Eddig körülbelül 140 mentőcsolnak van elhelyezve. Ezek között nagyobb dereglye vagy 30. A csolnakok nagyobb része a leginkább fenyegetett budai részeken van elhelyezve. A városligeti tóról való csolnakok nem használhatók, mert könnyen felbillennek, s azután az utczákon a csolnakok csakis csáklyákkal lesznek hajthatók. A pékmesterek tegnap éjjel óta rendkívüli munkaerővel készítik a kenyérkészletet. Paks, febr. 22. Tegnap estétől ma estig a Duna 32 cmétert lassan emelkedett, magassága 358 cm; a jég erőssen áll. Duna-Földvár, febr. 22. Reggeli 8 órától esti 6 óráig 15 centiméter áradás észleltetett; a jég még szilárdan áll; a sok olvadás következtében több helyen víz borítja. Ercsi, febr. 22. Jég áll, a víz folytonosan emelkedik, a víz állása 451 cméter. Ercsi, febr. 22. Este. A víz folyton emelkedik, a jég egyenlő, azonban az áradás folytán a jég több helyen megrepedt. Vácz, febr. 22. Reggel. Tegnap este óta a Duna 23 centiméterrel nőtt, most 4,89 cm. Vácz, febr. 22. Este 7 órakor. Vízállás 505 centiméter. 5 órától 7-ig este 7 cm. 9 milliméterrel emelkedett. Jég egészben szilárdan áll, áradás lassú. Esztergom, febr. 22. Esti 8 óra. Vízállás nálunk csekély emelkedéssel 435 cm. A jég áll, Szobbnál elment. Esztergom, febr. 22. Esti ’ a9. Jég áll, de porhanyó. A víz lassan árad. Vácz, febr. 22. Este 9/49. Délután óta a Duna II centiméterrel nőtt; most 510 centiméter. Szeredről a következő táviratot küldi tudósítónk : „A Vágban ma d. u. megtorlódott a jég ; a Vág kiöntött a jobb parton s Felső-, Alsó- és Közép-Csöpöny helységeket elözönlötte. Már eddig is több ház összedült. A vizetnyi magassága az utcsákon s még folyton nő, rohamosan beterjeszteni, mely félremagyarázhatatlanul ki fogja mondani, hogy a törvényszékek nyelve a magyar és kizárólag a magyar. Ez legjobb argumentum, a legtalálóbb válasz Trauschenfels és társai számára, kik végtelenségig elnyújtanák a meddő vitát, ha ez az argumentum véget nem vetne annak. Az ország közvéleménye, a megzaklatott bíróságok örömmel üdvözlik ezen argumentumot, amint hogy a ház is nagy tetszéssel fogadta azt, kivéve persze Trauschenfels urat, ki a miniszter válaszára adott hosszadalmasnál hosszadalmasabb, és még zűrzavarosabb replicájával provocálta a ház türelmét, s az elnöktől ismételt rendreutasítást vont magára. Nem akarunk Trauschenfels replicájával érdemlegesen foglalkozni, mert az erre nem érdemes, s kárba veszett munka lenne. Csak azt jegyezzük meg, hogy ha már Trauschenfels annyi mindenfélét össze-vissza beszélt, hivatkozott szerbekre, oláhokra, s egyéb nemzetiségekre, miért nem ment egy kissé tovább is, miért nem vette vizsgálat alá a nyugati kulturnépek igazságszolgálatát is. Ha Trauschenfelser p. o. beletekintett volna — nem a franczia, angol, vagy olasz törvényekbe, hol a nemzetiségi kérdésekről szó sem lehet — hanem a német törvényekbe, s különösen az új perrendtartásba, ott megolvashatta volna, hogy a német igazságszolgáltatás nyelve kizárólag német, német a legelső fokú bíróságoknál úgy, mint a felsőknél, pedig Trauschenfels úr igen tudja, mennyi nem-német ajkú alattvalója van Németországnak, kiknek száma mellett összetörpülnek Trauschenfels és szász atyafiai. Vagy ha Németországot német simpathiái daczára absolutistikus államnak tartja, hol a német kultura vezérei kímélet nélkül összetipornak minden nemzetiségi érdeket, menjen a szabad Amerikába, s meg fogja látni, hogy daczára az Amerikában lakó több mint 4 millió németnek, a bíróságokkal szóba nem állhat más nyelven, mint az állam hivatalos nyelvén, az angol nyelven. S mi nem is követelünk annyi jogot hivatalos nyelvünknek, mint követel minden állam, mely államiságának öntudatával, s hivatalos nyelvének természetes jogai iránti tisztelettel bir. A törvényhatósági életben, sőt a községi és járásbíróságok előtt oly szabad tért nyitottunk — ez utóbbiakra vonatkozólag az 1868. 44. t. sz. 7. és 8. § aival — a nemzetiségek nyelvének oly tág tért nyitottunk, minővel sehol a világon egyetlen ország nemzetiségei sem birnak. De hogy az ügyvédi képviselet mellett folytatott perekbe belebocsássuk a bábeli nyelvzűrzavart, ezt követelni visszaélés a magyar nemzet ismeretes türelmével, s e követelésnek engedni annyi volni, mint államiságunk egyik főattributumáról lemondani s igazságszolgáltatásunkat a nyelvzűrzavarnak venni oda áldozatul. Trauschenfels régibbnél régibb törvényekre hivatkozik, hogy a nemzetiség jogait bevitassa, s igy a szász Catilinák fondorlatait plausibilissé tegye. Csakhogy a régi paragraphusok közti evezgetése alkalmával gondosan elkerülte azon sziklát, melyen okoskodásának vékony dongáju csónaka mindenesetre törést szenvedett volna. Ez a szikla az 1844. évi II. t.-cz., mely világosan kimondja, hogy a magyar igazságszolgáltatás, a bíróságok, sőt még a szentszéki bíróságok nyelve is magyar. A törvény értelmében tehát a brassói és szebeni bíróságok nyelvének is magyarnak kellett lennie, s ha a törvény világos rendeletével ellentétben más gyakorlat fejlődött ki különösen a törvényszékek rendezését megelőző időben, ez, mint törvénytelen jogot, nem alapíthatott meg. Épp ez okból az 1868: 44. t.-cz. 9. §-a, melybe a nemzetiségi ügyvédek belekapaszkodnak, Trauschenfels és társai ellen szól. De mivel e szerencsétlen paragraphus feltételeivel és körülírásával félremagyarázásokra adott alkalmat, a törvény e hiányos intézkedése kipótlandó, s hogy a nemzetiségek törvényellenes elnyomatásról ne panaszkodhassanak, határozott törvénynyel kell biztosítani a magyar nyelv jogait. Épp azért örömmel üdvözöljük az igazságügyminiszter határozott nyilatkozatát, reméljük, hogy az ígért törvényjavaslatot mielőbb be fogja terjeszteni, egész gyűlés feltétlenül egy minél nagyszerűbb gyásztisztelet megtartására szavazott, midőn az egyleti igazgató javastá a gyűlésnek, hogy jó lenne, mielőtt a casino ezen gyásztisztelet létesítéséhez fogna — előbb talán kérdést intézni Brassó város és vidék törvényhatóságához, ha váljon ő, mint ilyen, szándékszik-e a nagy hazafi iránt bizonyára táplált kegyeletének, valamely gyászszertartás által kifejezést adni ? mert igenlő esetben — mondá a casino igazgatója — minden esetre a törvényhatóságot illeti a vezérszerep ez általános honpolgári ügyben, és a casino ekkor — a többi városi testületekkel együtt — csak sorakozni fogna a gyásztisztelethez. A casino-igazgató javaslata, mint észszerű, helyeseltetvén, ő maga bízatott meg, a mondott irányban a városi és vidéki tanács, valamint a városi képviselőtestület fejeivel érintkezni. Ez vasárnap, január 30-án délelőtt meg is történt, s a nevezett hatóságfőnökök a casino-igazgató kérdő felszólítását szívesen fogadván, Ígérték, hogy ezen gyásztisztelet megtartását legközelebbi ülésükben, febr. 1-én, mindkét testülettel (tanács és képviselet) el fogják határoztatni. Ez csakugyan meg is történt, s február 2 án a városi képviselet elnöke s egy- versmind a „Kronstädter Zeitung“ tulajdonos-szerkesztője, Götz János úr személyesen kereste fel a magyar casino igazgatóját, s tudatta vele a képviselet egyhangú határozatát, mely szerint Brassó városa maga fog megdicsőült díszpolgáráért, az elhunyt vallásfelekezetének, a róm. kath. egyházában requiemet tartatni, melynek rendezésével ő maga az orátor ur lett megbízva. Egyszersmind azonnal meg is hivta szóval az igazgató személyében a brassói magyar casinót ezen gyásztiszteletbeni részvételre. Végül kérte az orátor úr a casino-igazgatót, szíveskedjék ez, nevezetesen a gyászravatal megfelelő feldíszítése körül, őt megbízatásában gyámolítani, amit is a casino-igazgató anynyival is inkább teljes készséggel elvállalt, minthogy már a kezdetben mondott felszólítás alkalmával kérte volt az igazgató a főbíró és orator urakat, hogy azon esetre, ha a törvényhatóság fogna rendezni gyásztiszteletet, se végre bizottságot küldene ki saját kebeléből, ezen bizottságban egy szavazatot a magyar casinónak is engedni szíveskedjenek. A requiem ezek szerint a városi képviselet által előbb február 5 ére, de azután, mivel az idő rövidsége miatt elkészülni nem lehetett, február 9-ére tűzetett ki, s azt, mint mondatott, a városi orátor, Götz János úr rendezte, a magyar casino igazgatója pedig a gyászravatal kiállítását és feldíszítését vezette személyesen. Az orátor úr egy külön, emelkedett és meleg hazafias hangon tartott gyászjelentéssel hívta meg a városi képviselőket személyenként, s azután saját lapjában az összes helybeli ma ry. kir. hivatalokat, a közös hadsereg és honvédség tisztikarait, a különféle felekezeti papságot, valamennyi testületet (az egy magyar dalárda kivételével) és végre a város összes polgárságát. A requiem február 9-én délelőtt 10 órakor a belvárosi rom. kath. plébánia-templomban megtartatott. Az első sóhaj, mely már a temposajtóban ajkunkra szállott, az volt, hogy mért nem legalább háromszor ekkora ez a templom! Az alkalomhoz szerény nagyságú templom hajójának belső harmadát egészen elfoglalta az impozans castrum, melynek emelvényét a lelkes plébániai papság az egyháznak rendelkezésére álló minden alkalmazható anyagaival és díszítményeivel kiváló gonddal elláttató. A castrumon és mellette emelkedő gyászgulákon, valamint az összes oltárokon és csillárokban ezernyi gyertyák lángoltak, jelképezve megannyi honfiúi szívlángot, mely égő fájdalomban és epedő buzgó imában emelkedik fel a mindenek urához , érette, és azokért akiket Ő mindenek felett szeretett: a hazáért, királyért és királynéért.............A castrum télizöld guirlande övezetekkel körítve, homlokzatán Deák Ferencz jól talált nagy arczképét hordozta gazdag babérkoszorúban; alatta széles dús virágkoszorúban nagy lapidár betűkkel a haza bölcsének önmaga által példátlanul megtartott nagy jelmondata : „Mindent a hazáért. A hazát semmiért!“ volt olvasható. A gyászmisét fényes egyházi segédlettel a méltó köztiszteletben álló Möller Ede abbás ur, gyöngélkedő egészségi állapota, s a hideg nap daczára maga olvasta, s a requiem után egy minden sziveket megragadó magyar imát, s vele forró fájdalom könyeinket emelé fel az egek urához ! A rendes egyházi zenekar Würth gyászmiséjét férfikarral adta elő. A gyászmisén a rendező város mondott meghívása folytán megjelent összes kir. hivatalok, katonai tisztikarok és mindenrendü testületek teljes számban jelentek meg illető fejeik vezetése alatt, s a castrum elé helyezett székeken a városi hölgyek díszes koszorúja foglalt helyet. Requiem után a magyar casino és polgári kör az elsőbbinek helyiségeibe vonult vissza testületi rendben ahol is mindkét magyar egylet a mai, Brassó város közönsége által rendezett gyászünnepély emlékét jegyzőkönyvileg megörökitve határozta. Ezen határozat azonban a február 11-iki „Kronstädter Zeitung“ 28-ik számában megjelent referáca következtében, melyben a brassói magyar egyletek részvételéről egy árva hanggal sem létezik említés, és kapcsolatban ezzel azon sajátságos esettel, hogy a rendező városi orátor úr a castrum felállításából és díszítéséből eredeti számlákat a magyar casinóra rótta rá, s ama határozatok némi módosítást nyernek, ugyanis Deák Ferencz nagy hazánkfia és városunk díszpolgára emlékére tartott, s a város és magyar casino által közösen rendezett gyásztisztelet emlékezete kell, hogy a nevezett magyar egyletek jegyzőkönyveiben megörökíttessék. Esti 10 óra. Az igazságügyminiszter válasza Trauschenfelsnek. A bíróságok nyelvének kérdésében ma válaszolt az igazságügy miniszter Trauschenfels képviselő ismeretes interpellációjára. Midőn Trauschenfels interpellációját megtette, már akkor az állam, a kormány, a bróságok nevében, s az állam hivatalos nyelvének érdekében határozott, minden félremagyarázást kizáró választ és eljárást követeltünk. Követeltük, hogy ha hiányos és félremagyarázásokra alkalmat adó azon törvény, melyre a nemzetiségi ügyvédek hivatkoznak, s melyből állítólagos jogaikat kimagyarázzák, pótolni és határozottá kell tenni azon törvényt, mely jövőre még lehetőségét is kizárja annak, hogy Trauschenfels úr és társai hangzatos szavakat declamálhassanak el a parlamentben sértett jogokról, elnyomott nemzetiségekről, s órákon keresztül rabolhassák a ház idejét, próbára tegyék türelmét, s mindezt csak azért, mert egy-két szász ügyvéd nem akar magyarul replikálni és allegálni. A miniszter válasza az interpellation igen helyes, igen határozott a férfias, épp olyan volt, minőt Magyarország igazságügyminiszterétől várni lehetett és vártunk. Kimondta végre a szót, melynek kimondását a nagyszebeni és brassói Catilinák a törvényszékek ellen szőtt conspiratióik s a magyar nyelv jogai ellen folytatott guerillahadjárataik által minduntalan provocálták, s melynek kimondását Trauschenfels interpellatiója továbbra halasztozatlanná tette. Kimondta az igazságügyminiszter, hogy határozott törvény által fog véget vetni a bíróságok, a kormány s a törvényhozáshoz nem méltó ezen vitának, s javaslatot fog Egy casinoi tag. Deák emlékezete. Brassó, 1875. febr. 18. Magyarország nagy halottjáért Deák Feren ezért városunkban is megtartatott az ünnepélyes gyász-istentisztelet, melynek az igazsághoz hű leírása csupán azért jut pár nappal megkésve — e becses lapok hasábjain — a nagy közönség tudomására, mivel e sorok írója a városunkban felvirágzó több magyar egylettel s az összes magyar lakossággal egyetemben, bizton remélte, hogy a helyi német lap (magyar lapunk itt fájdalom még nincsen) a „Kronstädter Zeitung“, ezen gyászünnepélyről a valósághoz hűen fog a nyilvánosságnak referálni. A nevezett lap 23 ik számában kiadott tudósítás azonban a mondott reményeknek, sőt jogos várakozásnak teljességgel meg nem felelvén, legyen szabad az igazság érdekében ezen eseményről a haza közönséget értesíteni a következőkben. Kezdjük a dolog genezisén. Január 29-én déltájban vette a brassói magyar casino Budapestről egy társüigényben a szívrendítő gyászhírt a haza legjobb fiának, bölcsének és atyjának kljántáról, ki e fölött casinónknak tiszteletbeli elnöke s Brassó városának díszpolgára is volt. Aznap, január 29-én este gyűlést tartott a maj gyár casino, melyben Deák Ferencz elvesztése fölötti fájdalmának és emléke iránti kegyeletének jegyzőkönyvi megörökítése után egy méltó gyász- s tisztelet megtartása vétetett tanácskozás alá. Az ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése február 21-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálm., Perczel Béla, Trefort Ágost, Szende Béla. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Az elnöki bejelentés után Ordódy Pál beadja a pénzügyi bizottság jelentését, a miniszterelnök mint belügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatról, az ország némely részeiben megzavart közbiztonság helyreállítása végett a múlt években fölmerült némely költségekre szükséges póthitelről. A csütörtöki ülés napirendjére tűzek ki. Gutner Gyula jelenti, hogy a közigazgatási bizottság azon módosításokat, melyeket a főrendiház a közigazgatási bizottságról szóló, vlamint a fegyelmi eljárás módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában tett, letárgyalta és azokat elfogadta. Ki fog nyomatni. Chorin Ferencz benyújtja az igazságügyi bizottság jelentését a váltótörvény tárgyában. Ki fog nyomatni és az osztályok mellőzésével fog tárgyaltatni. Következik a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Az 58—61. §-o k változatlanul elfogadtatnak. A 62-ik §-hoz módosítványt nyújt be Sínre * *» v János, s Mocsáry Lajos a pénzügyi bfc.-...-......o/. kívánja a szakaszt visszautasíttatni, de a ház Széll Kálmán és Tisza Kálmán felszólalására a pénzügyi bizottság szerkezetét fogadja el. A 63-ik §-t Csanády Sándor kihagyatni javasolja, de a ház elfogadja a szakaszt, valamint a 64-ik szakaszt is változatlanul, mellőzve a beadott módosításokat. A 65-ik §. Teleszky István módosítványával fogadtatik el, a 66-ik pedig változatlanul. A 67-ik §. Lehmausz Endre és Teleszky István módosítványával fogadtatik el, a 68. §. változatlanul, a 69-ik Teleszky István módosítványával, a 70—75. § ok észrevétel nélkül, a 76. Széll Kálmán módosítványával, a 77-ik a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, a 78-ik Paczolay módosításának mellőzésével, Széll Kálmán módosítványával, a 79., 80. §-ok észrevétel nélkül, a 81-ik Irányi módosításának mellőzésével, a pénzügyminiszter módosítványával, a 82 ik pedig változtatás nélkül. A 83-ik §-nál Rády Endre kimondatni kívánja, hogy a választási törvényben az adófizetésre vonatkozó intézkedések ezen törvény életbeléptetésével megszűnnek. Méltányosnak tartja ezen rendelkezést főleg azon indoknál fogva, mert a jelen törvényjavaslat a lehető legszigorúbb intézkedéseket tartalmazza úgy a hátralékok, valamint a folyó adó rendes befizetése tekintetében, s így feleslegesnek hiszi a választási törvényben foglalt megszorításokat melyekre nagyon hosszasan kiterjeszkedik. Az elnök amaz ismételt figyelmeztetése után, hogy eltér a tárgytól, a szónok módosítást terjeszt elő. Széll Kálmán pénzügyminiszter: Igen röviden leszek szerencsés nyilatkozni a most beadott módosítványra nézve. Ezen §-ban, mely most tárgyalás alatt van, megszüntetése mondatik ki mindazon adótörvényeknek, melyek rendelkezése ezen most megkezdett törvény rendelkezésével ellentétben áll. Felsorolvák az 1868. évtől kezdve keletkezett mindazon adótörvények melyek ezen adótörvény életbeléptetése folytán érvényben nem maradhatnak. Hogy ezek közzé más törvényeket is lehessen felvenni, az az én felfogásomat messze túlhaladja. Én nem bírom megérteni, miként lehessen itt kimondani megszüntetését egy oly törvénynek, mely a jelen törvénynyel semminemű összefüggésben nincs, mely tőle egészen idegen dologról, a választásról intézkedik. Bármily nézete legyen is a választási törvény iránt, mindenki, akinek érzéke van a codificatio iránt, velem egyet fog érteni abban, hogy a választási törvénynek a qualificatióra vonatkozó intézkedései az adótörvényben nem változtathatók meg. Már azért is, hogy ily precedens ne alkottassák, hogy t. i. egy törvényben megváltoztattatik egy oly másik törvény, mely az előbbivel semminemű összeköttetésben nincs, nem fogadhatom el a módosítványt, mely különben is nem idevaló és melyről úgy hiszem tárgyalás sem folytatható, annál kevésbbé pedig elfogadható. (Élénk helyeslés a középen.) A szakasz változatlanul elfogadtatik, s következik az igazságügyminiszter válasza Trauschenfels interpellácziójára. Peressel Béla igazságügyi miniszter, Trauschenfels Emil képviselő úr, a képviselőháznak január 1- én tartott ülésében, azon okból mert a brassói törvényszék múlt évi deczember hó 9-én kelt határozatával kimondotta, hogy 1875. évi deczember 31-től fogva az ügyvédek által ellenjegyzett beadványokat csak úgy fogadja el, ha azok magyar nyelven szerkesztvék, s hogy a bűnvádi eljárásban is az ügyvédek végbeszédei magyar nyelven adandók elő, következő interpellate intéztem hozzá: 1.) Van e tudomásom a brassói törvényszéknek femjelzett határozatáról. 2.) Ha van tudomásom, miként szándékozom intézkedni e nyilvános törvénysértéssel szemben? A képv.ár fennebbi interpellácziójára van szerencsém ezennel válaszolni. Igenis van tudomásom a brassói törvényszék kérdéses határozatáról, valamint van tudomásom arról is, hogy az 1868. XLIV. t. sz., mely a nyelvkérdés megoldásáról szól, keletkeztétől fogva különféle, több esetben egymástól eltérő, több esetben egymással ellenkező, több esetben elferdített értelmezéseknek tárgyát képezte, így nevezetesen az 1868. XLIV. t. sz. 4. §-a azt rendeli, hogy a törvényhatóságok az államkormányhoz intézett irataikban, az állam hivatalos nyelvét használják; de használhatják e mellett hasábosan még azon nyelvek bármelyikét is, melyet jegyzőkönyveikben használnak. Ezen törvényt, melyet én a magam részéről világosnak tartok, a királyföldi törvényhatóságok nem tartották világosnak, s azon időben, midőn a bíróság a közigazgatástól nem volt elválasztva, míg tehát a törvénykezési administrate körébe tartozó ügyekben a törvényhatóságok folytonosan érintkeztek az igazságügyminiszterrel, akként értelmezték a törvényt, hogy az állam nyelvének teljes mellőzésével, kizárólag német nyelven intézték felterjesztéseiket az igazságügyminiszterhez, sőt a törvénynek általuk adott értelmén alapuló ezen gyakorlatot még azután is folytattták, midőn az igazságügyminisztérium által figyelmeztetve lettek, hogy a törvény világos értelméhez képest, jövőre vagy kizárólag az állam nyelvét, vagy hasábosan, magyar és jegyzőkönyvi nyelveik valamelyikén szerkeszszék felirataikat. Tudomásom van, hogy az 1868. 44. t. sz. különösen a Királyföldön nemcsak a törvényhatóságok által magyaráztatott ellentétesen a kormány felfogásával, hanem hogy azon ellentét a törvény egyes intézkedéseinek értelme iránt a kormány és a Királyföldön létező más testületek között is folytonos volt. így történt, hogy az 1871. XXXI. és XXXII. t. czikkek életbeléptetése alkalmával, a bírósági személyek hatályba léptetése végett a nagyszebeni törvényszék elnöke a XXXI. t. sz. 7 §-ának értelmében felhívta a nagyszebeni kereskedelmi testületet, hogy a váltó és kereskedelmi ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedelmi ülnököket válaszszon. A kereskedelmi testület választott is két ülnököt és két pótülnököt, akik megválasztatásukról a nagyszebeni törvényszék elnöke által értesittetvén: a hozzájuk intézett — s mint ez másként nem is lehetett — magyar nyelven szövegezett decretumban felszólíttattak, hogy a hivatali eskü letétele végett a törvényszéki elnökségnél jelentkezzenek. A megválasztottak azonban nem fogadták el a törvényszék elnöke által kiállított decreturmot, azt adván okul, hogy az magyar nyelven lévén szerkesztve, ők a nyelvet nem értik és ez okból az iratot nem fogadhatják el. (Élénk mozgás.) A törvényszék elnöke ennek folytán más tagok választására szólította fel a kereskedelmi testületet ; a nagyszebeni kereskedelmi testület azonban ülésében kimondotta, hogy más ülnököt nem választ. De ugyanazon határozatában értesíttetni rendelte a törvényszék elnökét arról is, hogy a magyar nyelv tökéletes tudása nem tartozván a bíró szükséges sajátságaihoz (Nagy mozgás), az elnök feladata az lett volna, hogy a felszaporodott restantiák tekintetbe vitelével azok feldolgozásáról gondoskodjék, mely czélra a magyar nyelvnek törvényellenes behozatala az első fokú bíróságoknál nem alkalmas eszköz. (Átalános élénk mozgás.) Íme, t. ház, nemcsak a királyföldi törvényhatóságok, ha