Ellenőr, 1876. június (8. évfolyam, 150-178. szám)

1876-06-30 / 178. szám

!■­ó­l, a­mennyiben ő felsége kormánya azokban ér­dekelve van. Nem szükség, hogy visszamenjek az osztrák jegyzék idejére, mely fölött annyi monda­tott. Hozzájárultunk e jegyzékhez, noha nem vol­tunk olyan vérmesek, hogy kívánt hatása lesz. A­mi a berlini memorandumot illeti, melyhez később Franczia­ és Olaszország hozzájárultak, mi nem já­rultunk hozzá, mert azt hittük, hogy a positiók, melyeket képviselt, nyitva állanak a kifogásoknak. Mi kijelentettük észrevételeinket az előbb vagy utóbb önök elé terjesztendő sürgönyökben. Egy ideig ennek folytán a többi Európától elszigetelt állapotban voltunk, de az események, melyek következtek, állásunkat nagy mértékben megváltoztatták. Midőn az utóbbi szultán egy vértelen forradalom által le­tétetett és utódja a trónra helyeztetett, mindenki érezte, hogy egy olyan országban, hol sok függ az uralkodó személyes jellemétől, szükséges neki és tanácsadóinak kellő időt engedni arra, hogy hely­zetüket fontolóra vegyék, s olyan reformokhoz nyúl­janak vagy olyan engedményeket tegyenek, melyek nézetük szerint a pacificatiót előidézhetik. Az An­golország és a többi hatalmak közötti egyenetlen­ség létező oka tehát elháríttatott, s szabadok va­gyunk mindannyian, hogy ha alkalmasnak tartjuk, újabb erőfeszítésekbe bocsátkozzunk az európai béke biztosítása czéljából. Még nem értesültünk arról, melyek a portának a belső közigazgatás re­formjára c­élzó javaslatai, s tekintettel e munka nagy nehézségeire nem is kellene, hogy türelmet­lenek legyünk. Korai lenne kimondani, hogy mit várunk az új kormánytól, de nem késlekedem azon meggyőződésemet constatálni, hogy a hatalom átru­házta a jelenlegi szultánra, a­mely tény nem tu­lajdonítható különben a legkevésbbé sem idegen tanácsnak vagy befolyásnak, olyan tény volt, me­lyet egy nagy közveszély és a közigazgatás valódi reformjának az utóbbi kormány alatt bebizonyított lehetetlensége igazolt. Mondatott, hogy a végbement forradalom a fanatikus vagy keresztyénellenes párt diadala. Ez, a­mint én hiszem, a valóságnak éppen ellenkezője. A helyzet ez. A porta arra bátoríttatott, hogy di­rect alkudozzék a felkelőkkel. Ez alkudozások eredménye nincs tudva és még nem is lehet tudva, vagy sikerülnek vagy meghiúsulnak. Ha sikerül­nek, akkor a hatalmaknak nincs több mondani vagy tenni valójuk. Ha meghiúsulnak és az ellen­ségeskedések ismét megkezdődnek, szabadságunk­ban áll közvetítésünket újból felajánlani, ha azt hasznosnak találnánk, vagy attól egészen tartóz­kodni egy ideig, ha sikerrel nem biztatna. Hogy minden tanács, a­mit adni fogunk, önzéstelen lesz, alig kell említenem. Nem állíthatom ugyan, hogy el fog fogadtatni, de azt hiszem, hogy a porta, mint egy barátságos kormány tanácsát és Európa, mint egy olyan hatalom véleményét, mely semmi egyebet nem óhajt, mint a béke fenntartását, meg fogják hallgatni. Nem tudom, vájjon szavaim bír­­nak-e súlylyal, de az idegen hatalmak magatartá­sának minden elsietett és ellenséges kritikáját saj­nálnám. A helyzet igen bonyolult. Még az olyan országokban is, hol nincs parl­amentáris kor­mány, a közvélemény hatalom, melyet figye­lembe kell venni, s részemről nem látok okot annak kétségbevonására, hogy az ösz­­szes nagyhatalmak ne örülnének, ha végét vethetik egy oly viszálynak, mely veszély ele­meit rejti magában nemcsak Törökországra, ha­nem más államokra nézve is. Eljárásunk módja világos. A portát és felkelt tartománya­it szívesen kibékítenők egymással, ha tehetnők, de felfogásom szerint nincs jogunk és nem lehet kívánságunk, hogy egy tisztán belső viszályban az egiknek a másik ellen pártját fog-Ez olyan szabály, mely szerint jártunk el , nagyon régen, sokkal kiterjedtebb és véresebb polgárháborúk esetében is. Nem óhajtom, hogy e szabály absolute és általában kötelezőnek állíttas­sák fel. Az emberi ügyek sokkal inkább bonyolul­tak és változók, hogysem valamely forma által szabályoztathatnának, de általános eljárási elvünk ez, s azt hiszem, hogy helyes. Amint már mondottam, kötelezve érezzük magunkat, a portának kezde­ményt engedni saját ügyeiben, de a portával és más hatalmakkal összeköttetésben voltunk, és ál­lunk most is összeköttetésben azon czélból, hogy olyan tanácsokat adjunk, melyek felfogásunk szerint czélra vezethetnek.“ Miután Granville kijelentette, hogy addig nem nyilatkozik a keleti ügyekről, míg a ház teljes informatio birtokában nem lesz, Strathe­­d­e­n lord visszavonta indítványát. Az alsóházban Forster E. W. tett ki a bulgáriai állítólagos vérengzések ügyében. Lz­raeli azt felelte, hogy ha e hírek valóságon ala­pulnának, tudomással kellene róluk bírniük. Mióta rendes csapatok mentek Bulgáriába, s a vétkes basibozukok és cserkeszek elfogottak, a nyugalom helyreállott. IV. A diplomatia dolgai. Anglia és Oroszország között alkudozások folynak. A szigetország törekvése természetesen az, hogy Oroszországot aggressív politikájától eltérítse. Az angol miniszterek mint a fentebbiből is látszik, óvatosan beszélnek a parl­ament előtt, nehogy el­rontsák a békés alku esélyeit, sőt oly mestersége­sen szövegezik nyilatkozataikat, hogy Oroszorszá­got egyszerre vádolják és fel is oldják. A Derby gróf fentebb olvasható válaszának egyik passusa körülírva azt fejezi ki, hogy az orosz kormány szítja ugyan a keleti háborút, de az orosz közvé­lemény pressiója alatt teszi azt, tehát inkább té­rítsük meg, mintsem verekedjünk. Adja isten, hogy sikerüljön ez Derby gróf­nak. Akkor a szerb-török háború legalább egyelőre nem nagy jelentőségű volna, s ha a porta győz, tán később se kerülne nagyobb baj. IgnatiefF bu­kása, a siker jele lesz. Mi, megváltjuk, nem igen bízunk ez alkudo­zások sikerében. Inkább hiszszük azt, hogy ez alku­dozások füstbe mentével az európai hatalmak cso­portosulásában áll be oly változás, mely Oroszor­szágot elszigetelve hagyja. Ezzel erősen biztatnak , s mi nem látunk benne nehezet, mert, jóllehet Né­metország még a sphinx­et játsza, roppant érde­kek utalják arra, hogy Oroszországért sokat ne merjen. Oroszország alkudozásai a nyuga­­ti hatalmakkal — egy 28-iki párisi távirat szerint, még nincsenek befejezve. Angol részről már harmadízben hivatalosan meghazudtol­ják azon hírt, mintha az angol kormány Törökor­szágot pénzzel és fegyverrel támogatta volna. Ang­lia nem ellenzi új keresztyén vazallus államok alakítását, de fenn kívánja tartani a török birodalom területét. Konstantinápoly védelmére a bezikai öbölben levő angol flotta lesz rendelve, mely minden órában várja az indu­lási parancsot. Hasonlóképpen föl vannak szerelve a középtengeri állomások. Oroszország a keresztyén államok al­kotását illetőleg Francziaország közre­működésére számít. Gorcsakoff és Thiers találkozása Svájczban ezen czélból van kilátásba helyezve. Az alkotandó új vazallus államok fölötti ta­nácskozás és ezek elismerése czéljából ismét kilá­tásba van véve az ál­t­a­l­á­no­s eu­r­ó­p­ai con­gress­u­s. Az uralkodók találkozására vonat­kozólag oly hírek merültek föl, melyek szerint a találkozás programmján változás történt volna. A „P. Lt.“ bécsi távirata ezen jelentéseket alap­talanoknak mondja. A találkozás a megálla­pított terv szerint július 8-ikán lesz Reichs­tadt­­b­a­n. Ő felségét ma reggelre várták Ischlből Bécsbe, honnan 7-ikén fog Reichstadtba indulni. Az ország déli vidékén a keleti háború megkezdésének előkészülete, illetőleg Milán fejedé­nek ágyú­dörgés között való ünnepélyes kivonulása Belgrádból a lakosságot egészen nyugalomban hagyta, csendzavarásról vagy tüntetésről eddig legalább egyetlen távirati tudósítást sem kaptunk, úgy látszik, kormányunk erélyes föllépése, s köze­geinek éber működése elfojtotta a szerb nagyhat­­námság kedvét. A kormány közegeit ugyan többször megbíz­hatatlansággal vádolták, főleg pedig azokat, a­kik állandólag az itteni városokban alkalmazvák; de e vádakat mindannyiszor megczáfolták; igy a „Hon“ tegnapi száma illetékes forrásból az újvidéki és zimonyi távírda hivatalokra vonatkozólag hoz megnyugtató czáfolatot. „A mi a táviratoknak előbb Belgrádba és Bécsbe közléséről és azoknak felszóval felolvasá­sáról szóló vádakat illeti, — írja a c­áfolat, —is­merve a szóban forgó hivatalnokok lelkiismeretes kötelességérzetét, hazafias gondolkozását, ezt róluk föltenni nem lehet; — kiderítésükre azon­ban a szükséges lépések megtétettek. Hogy egy Zimonyban feladott távirat tartal­mát Belgrádban is tudták, az igenis előfordulhatott, miután a közelebbi időben többször megtörtént hogy a Belgrádban készült, c­élzatos tartalmú táviratok feladását, talán a gyorsabb továbbszállítás reményé­­ben, vagy más okból, Zimonyban vagy más magyar állomáson kísérlették meg." Most általános a csend. Legyen ez akár va­lódi, akár szintett,­­ de megvan, s a dolgok fo­lyásából és viszonyok alakulásából természetesen következik. Az izgatók elhallgattak, a nép pedig megri­adva a vezetők sorsán, az ámításból mintegy kijó­zanodott mindenütt. Ezeknek tulajdonítható legalább, hogy a mitől Kikindán, Becskereken, Pancsován tartott a magyarság, mely ez alvidéki nagyobb vá­rosokban jelentékeny kisebbséget képez, sehol be nem következett, tudniillik a szerbek részéről való megtámadtatás. Különben a kormány minden se­­rénysége mellett is szintén óvatos eljárást követett­ Kikindán — mint a „P. Lloyd” egy mai eredeti levele beszéli — az elfogatások a legnagyobb csend­ben történtek. Mindamellett a magyar és német ajkú lakosok, kik itt kisebbségben vannak, a tör­tént elfogatások után megtámadástól féltek. E lakosok megnyugtatására tehát júnis 27-én, Szegedről a 46-dik Szász-Meininger gyalog-ezred két száz­zada, egy század huszár-lovassággal megerősítve Ki­ndára küldetett, a­mi a nyugalomra igen jó határ volt. A vizsgálat rendes medrében folyik. Kozma Sándor kir. fő­ügyész Kikindán időzik, dr. L­ő­w Tóbiás helyettes főügyész pedig lejebb utazott. Csermák vezér­őrnagy is átvette már Pétervárad várparancs­nokságát. Mennyire szükséges volt már az üzelmek el­­folytása, mutatja az is, hogy Kikindán e kalandor­politikusok 15. tagú bizottságot alakítottak, mely­nek élén R­aj­k­o­v­i­c­s, a fogházfelügyelő állott, és éppen azon fáradozott elfogatása előtt, hogy egy toborzó- és nemzeti kölcsön-irodát létesítsen, de idején fölfedeztetvén, zár alá tették. Az­ erélyes közbelépésnek a legjobb hatása volt. Az elfogottak száma eddig elé­nk­ szerint körülbelül 22-re megy Azon tartalékos tisztekhez, kik a reichsrathban képviselt országokban laknak, a kö­vetkező rendelet intéztetett. „A főhadi- és katonai, valamint a különböző landwehr-parancsnokság részéről, a tiroli és vor­­arlbergi kivételével, azon intézkedés történt, hogy bejelentés nélkül tartalékos tisztek, még azok sem kik nem tartoznak az aktív létszámhoz, lakhelyü­ket három napnál továbbra el nem hagyhatják ; az olyan utazásra, mely hat napnál többet vesz igénybe, kérelem intézendő az illető térparancs­noksághoz, az utazás indokainak felsorolásával; továbbá a lakc­imek mindenkor a katonai hatósá­gokhoz juttatandók lakás-változtatás esetén — szó­val, gondoskodni kell arról, hogy esetleges moz­gósításkor kibocsátandó rendelet lehető gyorsan jusson az illetendőnek kezeibe. A kik ez ellen cse­­lekesznek, fegyelmi sőt haditörvényszéki vizsgálat­tal és elitéltetéssel fenyíttetnek.“ Valószínű, hogy a magyarországi tartaléko­sok hasonló tartalmú rendeletet kaptak. A felső-magyarországi múzeumegylet meg­nyitása. (Eredeti tudósítás.) Kassa, 1876. jun. 25. Oly ünnepélyről van szerencsém tudósítani, melyet mig’egy részről az alap, a kulturmozgalom tesz nagyszerűvé, addig­ másrészt a'nagy siker vés örökre emlékünkbe. — Ma tartotta a felső-magyarországi muzeumegylet megnyitó ünnepélyét. — Délelőtti 10 órakor, a városunk és a vidék intelligentiájával, egyházi, világi hivatalok, testületek küldötteivel s a karzatot elfoglaló díszes női közönséggel egész a szorongásig megtelt megyeháza nagy termében, ki­tűnő szónoki jártassággal, mindenek előtt B­á­r­­czay Ödön egyleti elnök mondotta el, szé­pen fogalmazott megnyitó beszédét, melyben utalva arra, hogy a népek emlékét nem vé­res csatáik, hanem szellemi műveltségek szét­szórt adatai őrzik meg, erősen hangsúlyozta ezen adatok gyűjtésének kötelességét, és ennek helyes felfogására vezette vissza azt, hogy ma már ügyünk bátor kezdeményezőinek törekvését, 16000 tárgyon felül biró, általános múzeumunk ünnepe­ HÍREK. Junius 30. Hivatalos. Magántanárok kinevezése. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. C­s­­ 1- 1 a g­h Gyula b. ügyvé­det a telekkönyvi rendtartásból egye­temi magántanárrá lett képesítése folytán, ezen mrinőség­­ben megerősítette ; továbbá megengedte, hogy Balogh Andor h. ügyvéd, országgyűlési gyorsíró, a budapesti k. tud. egyetemen a gyorsirászatból, magántanítói minőség­ben, a rendszeres tandíj mellett előadásokat tarthasson. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a dévai reáltanodához V­i­z­s­­­y Zakariás tanárjelöltet ren­des tanárrá kinevezte. — Uj egyesületek. A sztamorai cazino és ol­vasó-egyletnek alapszabályait s a sztamorai olvasó­ egylet­nek alapszabályait a kir. belügyminisztérium a bemutatási záradékkal ellátta­ * — A, budapesti ügyvédi kamara kö­réből. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr. G­r­u­n­w­a­l­d Róbert bu­dapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán a ka­mara lajstromából kiterültetett és irodája részére gondno­kul dr. Andaházy László budapesti ügyvéd (lakik II. ke­rület főutcza 59. sz.) kirendeltetek. — P o s t­a k­ö­z­l­ek­e­d­é­s megnyitása. A nagyszebeni magy. kir. postaigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a keleti vasút jelenleg érvényes menetrendjéhez képest 1. évi július hó 1-étől kezdve a fürdőivad tartamára Földvár és Előpatak közt na­­pontait küld.Inczszekérpostajárat rendeletik be, melylyel mindennemű­, levél- és kocsipostai küldemények, esetleg s­zemélyek is szállíttatnak. A menetrend következő: Indu­lás Földvárról a vasút megérkezte után d. ut. 4 órakor, érkezés Élőpatakra délután 5 óra 30 p.-kor. Indulás Élő­patakról délelőtt 9 órakor, érkezés Földvárra d. e. 10 óra 30 p.-kor, a vasút elindulása előtt. — Tá­vírd­aállomás megnyitása. Somogy­­megyében Marczaliban uj távirdaállomás nyittatott meg korlátolt napi szolgálattal mi ezennel közhírré tétetik. — Vetsey Sándor, a fővárosi kereske­delmi s­örök egyik legtekintélyesebb tagja, elhunyt ma reggel hosszas betegeskedés után. Nagy tevé­kenységű élet" szakadt meg halála által, s buzgó munkásságáért­ nyerte meg a királyi tanácsosi czi­­met is. Elnöke volt a Lloyd-társulatnak, melynek palotájáról most gyászlobogó leng; igazgatója több társulatnak ; városi bizottsági tag ; az evang. egy­ház presbytere, és minden körben nagyrabecsült férfiú, kinek halála közrészvétet ébreszt.­­ Az őstörténelmi kiállítás, melyet a múzeumi­ könyvtárhoz vezető­ folyosóban szervez­nek, máris számos apróbb gyűjteményt tüntet föl. Az ősi leletek nagy számmal érkeznek be, s a kongressus idegen tagjait bizonyára meg fogja kapni a nagy változatosság és bőség. Nemcsak a hazából, hanem külföldről is érdekes küldeménye­ket jelentettek be. A lengyelek részvételét már em­lítettük. Sziriából gr. Wurmbrada Gundaker a mah­a­­rasti híres hamvveder-temető legszebb darabjai szá­mára három szekrényt vett igénybe. Báró Graffen­­ried-Burzenstein Emánuel Párisból értesítette a ki­állító bizottságot, hogy ősrégi tárgyakból álló gyűj­teményeit elküldi a kiállításra. A báró több ízben tartózkodott Magyarországon s az ötvenes években összevásárolt minden régiséget, a­mi­hez csak hozzájuthatott. Ezeket küldi el. A kiállítás gazdagsága tehát máris biztosítva van. Nem oly kecsegtetőleg állanak a dolgok a múzeumok táblázati kimutatásával és az or­szágos régészeti térképpel. A sok és ismételt ígéreteknek kevés a látszatja. A számos mú­zeumoknak és magán­gyűjteményeknek statiszti­kai tábláiból eddig 15 érkezett, a legtekintélyeseb­bek majdnem mind hátralékban vannak; a régé­szeti térképből a sok ígérő közt négy megye tér­képe van meg, nehány részletes vidékivel és egyes gyűrüvárak és leletek rajzaival. — A kincstári levéltár, mely eddigelé a pénzügyminisztérium hatáskörében kezeltetett, fo­lyó évi július hó 1-től kezdve a belügyminisztérium rendelkezése alatt álló országos levéltárral "egyesít­­tetik; az említett időponttól kezdve, tehát a kincs­tári levéltár is az országos levéltárnoknak lesz alá­rendelve. . — Egy­h­áz­i ki­n­e­v­e­zé­s­ek. A vallás- és közoktatási miniszter a munkácsi gör. kath. székes káptalanban megürült kanczellár kanonok­­­ságra Markos Mihály kanonokát kinevezvén, az utolsó kanonoksági állásra Firczák Gyula tisz­teletbeli kanonok és papnöveldéi igazgató nevez­tetett ki. — Hajdumegye főispánjává, mint a „Nagyvárad” hallja, Beöthy Andor biharmegyei alispán van kiszemelve. — Valahára eső néküli és nyári nap volt tegnap, a minek meg is örültek az ó­budaiak, mert a verőfény Péter-Pál nevezetes napjára de­rült föl, mikor Ó Budán minden házban dinom-dánom van. Az idei búcsú azonban koránsem volt oly népes, mint a korábbi években, mikor a félórán á­­ kint induló gőzhajók sem voltak képesek az ünneplő és vigadó tömegeket szállítani. Hanem a jókedv és zsivaj most sem hiányzott, s a­ Buda girbe-gurba utczái, állandó és rögtönzött csapszékei és gajdoló sangerájai hajnalig viszhangozták a „Kirivájh*­­ mámoros mulatságait. — Bankóhamisitók bünpere. A bu­dapesti fenyitő törvényszéknél ma kezdődött Szauer Károly és társainak bünpöre bankjegyhamisitás és hamis bankók terjesztése miatt. A vádlottak száma 18. A tárgyalást, mely valószínűleg holnap is fog tartani, reggeli lapunkban közöljük. — Születések és halálozások. A budapesti statisztikai hivatal adatai szerint, a lefolyt héten (jun. 18—24) élve született 240 gyermek, elhalt 251 személy; a halálozások tehát 11 esettel múlják felül a születéseket. Az élve szülöttek közt volt 181 törvényes, 59 törvény­telen; nemre nézve 128 fiú, 112 leány. Halva szü­letett 19 gyermek, köztük 10 törvényes, 9 törvény­telen. A halottak közt volt 135 férfi, 116 nő, egy éven aluli gyermek 111. Ez év 24 hetében élve született összesen 6850, elhalt 6210, a születések többlete tehát 640. — A m. kir. honvéd­tisztek özvegyei és árvái ellátására alakítandó egylet alap­tőkéjének gyarapítására az Orczykertben holnap, szombaton, rendezendő zártkörű mulatságra mindazon családok számára, kik meghívókra igényt tarhatná­nak, s eddig bármely körülménynél fogva nem kaptak volna, belépti jegyek a pénztárnál a leg­nagyobb készséggel fognak adótni. Belépti jegy szem­élyenkint 1 frt. — Regényes kirándulás vége. Em­lítettük, hogy e napokban három fiatal tanuló min­den híradás nélkül neki­indult a fővárosból a nagy­világnak. Azonban csak Czeglédig juthattak, hol tegnap Túry János főkapitány véget vetett a mű­utazásnak, s a három fiatal embert (kikre a hír­lapok közlése által lett figyelmessé) vasútra ültet­vén, felszállittatá őket Budapestre. — Gyilkosság félreértésből. A magyar északi vaspálya udvarán az utóbbi időben gyakran fordultak elő tolvajságok. Hogy tehát a tolvajokat meglessék, Elgetz János vasúti rendbiz­tos, Irián József raktárnok és Hauszdorfer Antal a munkások felügyelője tegnap éjjel a pályaudvaron fölhalmozott tűz- és szerszámfák között különböző helyeken elrejtőztek. Éjfélután 1 órakor Hauszdor­fer buvó helyéről a többiek segélykiáltást hallot­tak, mire gyorsan odasiettek s Hauszdorfert vér­ben elborítva, széthasított fővel a földön fekve ta­lálták, mellette állott Márton József vasúti éjjel felemelt bárdjával. Az őr Hauszdorferben tolvajt gyanított, mivel azt a dongák közt elrejtve találta. Megtámadta tehát s minthogy e félreértés rögtön ki nem derült, bárdjával főbe ütötte. Hauszdorfer Antalt, ki nagy-kikindai születésű, 38 éves, 5 gyermek atyja, kórházba szállították, hol nem so­kára meghalt. Márton József, ki szintén család­apa, befogatott , a kir. ügyészségnek átadatott. — Elfogott tanitó. Gottescha Lajos szarvasi tornatanitót e napokban elfogták és Eger­be kisérték, hol ezelőtt három évvel adóvégrehajtó volt, s honnan bucsuzás nélkül ugyan, de nem nyomtalanul távozott, miután a pénztárban ott hagyta keze nyomását. — Öngyilkosság. Rappán Lajos, volt budai alkapitány neje: Rappánné Karolina, 40 éves nő, tegnap este 9 órakor, a­mint Drexler Vincze gépészszel jött át Budáról a lánczhídon, kísérőjétől kissé hátra maradt, s egyszerre a hídról a Dunába ugrott és a habokban nyom nélkül eltűnt. Egy katona ugrás közben még megfogta kezét, de nem volt elég ereje visszatartani. Az öngyilkos utolsó szavai ezek valának: „Mielőtt ősz hajam lesz, inkább meghalok“. Rappanné fekete selyem ruhába volt öltözve. — Gymnasiumi női tanulók. A po­zsonyi kir. gymnasiumban e napokban tettek vizs­gát jó sikerrel: Révfy Erzsébet a 4-ik osztálybeli, Nagy Irén és Mihályfy Elvira az első osztálybeli tantárgyakból. — Halálozások. Ráthonyi János földbir­tokos, a múlt országgyűlésen félegyházi képviselő, meghalt e hó 23-án 54 éves korában. — Baky István k.­sz.-miklósi postamester, a városnak több ízben főbírája, s a jászkun kerületeknek sok ideig tisztviselője, meghalt Kun-Sz.-Miklóson 78 éves korában. — Karvázy József, kir. törvényszéki hivatalnok, ki három év előtt egy kötet beszély­­gyüjteményt is adott ki, meghalt Kolozsvártt 32 éves korában. — Szunyogh Sándor,­az észak­keleti vasút debreczeni állomásának főnöke, ki csak a napokban foglalta el e hivatalát, rövid beteges­kedés után elhunyt.­­ A szegedi orsz. halárünnepély dalversenyére egyik jutalmul kitűzendő „szegedi hölgyek díja” ügyében már megindult a mozgalom Szegeden. A gyűjtés élén a helybeli nőegylet el­nökei és választmányi tagjai állanak.­­ A nemzetgazdasági egylet ma, pénteken, azaz június 3- án délután 5 órakor köz­gyűlést tart, a „Köztelken“ a magyar gazdasági egylet gyűléstermében, melyre a tagok szíves megjelenése kéretik, lebunkóztatott és felbonczoltatott. Ezen marhán is a marhavész tünetei is elég világosan észlelhetők voltak és igy többé nem lehet kétség a fölött, hogy ezen községben a keleti marhavész uralt. Időköz­ben a Berzaszkával szomszédos Szvinicza községé­ben is egy marhabetegedési eset fordult elő; ezen marha lebunkóztatván felbonczoltatott; a bonczo­­láskor itt is a keleti marhavész világos kór jelei voltak láthatók. Ily körülmények közt az érdekelt hatóságnak feladata a kórnak helyhez kötése, és elfojtása volt. Hála a keleti marhavész e­ll­ni intézkedésekről szóló 1874. évi XX. törvényczikk alapján fogana­tosított rögtöni eltárolásnak, a vészgyanús állatok szigorú elkülönítésének és a beteg állatok rögtöni lebunkózásának, a vészt mindjárt kitörése után a nevezett két község néhány udvarára szorítani és azt rövid idő alatt egészen elfojtani sikerült ameny­­nyiben 1. évi május 9-ke óta, tehát 10 nappal a baj megállapítása után, vészeset többé elő nem fordult. A marhavésznek ezen idő alatti lefolyása igen szelíd volt. A vész tartama alatt összesen­ megbetegedett 21 darab ebből felgyógyult 6 „ elhullott 10 „ és lebunkóztatott 6 „ A magyar kincstár a lebunkóztatott állatok­ért összesen 181 forint 50 krajczár kártérítést fi­zetett. A­mi a marhavésznek ez alkalommal való behurczolását illeti, sajnos, hogy az ez irányban megejtett vizsgálatok kellő eredményre nem vezet­tek. A nyomozásnak csak annyit sikerült felderí­teni, hogy a vész kitörése előtt néhány héttel, szerb nyelvet beszélő egyének hajtottak és legel­tettek Berzaszka határában marhákat. Minthogy pe­dig egyéb idegen marha a községben mintegy félév óta meg nem fordult, sem pedig berzaszkai mar­hákkal más községekbe közlekedés nem történt, a ragálynak az említett marhaszállítmánynyal való be­­hurczolása igen valószínű. A vész által ez alkalommal meglátogatott te­rület lakossága, csak néhány évvel ezelőtt a mar­havész pusztításai következtében tetemes károkat szenvedett, miért is előbbi kárán okult és ez alka­lommal a hatósági rendszabályoknak pontosan en­gedelmeskedett , minek köszönhető azon körülmény, hogy a közigazgatási rendszabályok keresztülvite­lénél katonai részőrségre nem volt szükség és ez­által a magyar kincstár tetemes kiadástól meg lett kímérve. Mielőtt ezen zárjelentésünket befejeznék, köte­lességünknek tartjuk kiemelni a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874. XX. t.t cz. jóté­kony hatását, mely a most jelzett marhavész gyors elfojtásának legfontosabb tényezőjét képezte. Mert habár tagadhatlan, hogy a vész által pusztított terület lakossága, az elrendelt hatósági rendszabályoknak való engedelmeskedése és azok­nak lelkiismeretes teljesítése által, a vésznek oly hallatlan rövid idő alatti elfojtását tetemesen elő­segítette ; elvitázhatlan tény az is, hogy ezen ked­vező eredmény leginkább az időközben életbelépett és többször idézett törvény szigorú intézkedéseinek köszönhető, mely törvénynek helyes alkalmazása ezen első komoly esetben fényesen kiállotta a tű­z­­próbát és méltán megérdemli, hogy a külföldnek Magyarország állategészségügyi rendészete iránti bizalmát, teljes mértékében felkeltse. t­antulajdonosok: Légrádji testvéreit, Csernátony Lsj hé­ lyesen kimondott megnyitási ténye koszoruzza. Üdvö­zölte ezután mint főpártfogót Kassa sz. k. várost, jelenlévő polgármesterének Münster Tivadarnak sze­mélyében, ugyszinte az ünnepélyünkről szíves tudo­mást vevő küldöttségeket. — Erre a város nevében Szörényi Ede főjegyző felelt egy, a jelen tár­sadalmi viszonyokból kiinduló meleg hangú be­szédben, biztosítván az egyletet, a művelődésnek gazdászati s főreáltanodájában eddig is óriási ál­dozatokat hozó­ város anyagi és erkölcsi támoga­tásáról. Ezután dr. Stöhr Antal titkár olvasta fel az egylet 4 éves történetét, melyből kitűnt, hogy a kezdeményezést illetőleg különösen kiváló érde­meket szereztek a Klimkovics testvérek, Myskovszky Viktor és Desewffy Sándor; az egylet hivatalos megalakulása után pedig, mint 3 éven keresztül fáradhatlan titkár: dr. Károly Gy. Hugó. Ezeken kívül természetesen a lelkes adakozók, kik között legújabban ismert tudósunk dr. Horváth Géza tűnik ki egy 1500 kötetnyi tudományos könyvtár, s Ujházy Ferencz egy 600 frjra becsült olajfestmény ajándékozása által. Ugyancsak ezen előadás folya­mában, a jelen ünnepélyt előkészítő munkálatok vázolásánál, felolvastattak a meghívottak nevei és a megjelenést tudató, vagy a meg nem jelenhetést indokolók. Az előbbiek között a helyi képviselte­­téseken kívül, különösen Zemplén megye, Miskolcz város és a kir. m. természettudományi társulat je­lentették írásban részvételüket, aminthogy csak­ugyan képviselték is, Zempl­én megyét: Dessewffy Sándor, Bessenyey Gábor, Albert Pál, ifj. Farkas Lajos, Bárczy József, Stich Lajos, Thörzsök Gyu­la; Miskolczot: Velkey Zsigmond; Sárosmegyét: Demeczky Pál, Egerer Boldizsár; Eperjest: Lasz­­tókay N.; a természettudományi társulatot: dr. Mau­­ritz Rezső, Mester Antal, Vadász József és Witten­berger János. Az utóbbiak között pedig első­­sor­ban Pulszky Ferencznek, mint a könyvtárak és mú­zeumok országos felügyelőjének, elismerő és a továb­bi kitartásra buzdító sorai, az erdélyi múzeumot képviselni szándékozott Finály Henrik titkárnak köz­bejött családi körülmények miatt kényszerített lemon­dása, dr.Mészáros Ferencz miniszt. tanácsosnak, a­ m.k. geológiai intézetnek, József főherczeg főudvarmes­teri hivatalának, a meghívást köszönő, de hivatalos elfoglaltság miatt nem teljesíthető tudósításai vétet­tek tisztelettel tudomásul. A titkári felolvasás után, az egyleti tisztvise­lők vezetése alatt, átvonult a hallgató közönség a múzeumba, hol is a 10 tömött helyiség képei, szobrai, Hauser nagyszerű szamovárja, Szakkay Jó­zsef kassai felsőbb Ipartanodai igazgatónak kis iparmúzeum-szerűleg kiállított gépei, a könyv-, ok­mány-, pénz-, szövet-, edény-, fegyver-, zár-, kő- és bronczkorszaki gyűjtemények, a meglepetésnek, a bámulatnak s kifogyhatlan dicséreteknek képezték méltó anyagát. Délután 2 órakor 80 terítékes bankett zárta be az ünnepélyt, melyet az ügy és az ünnepély kitűnő sikere által keltett lelkesedés is, de külö­nösen a Bárczay Ödön, Bessenyey Gábor, Velkey Zsigmond, Albert Ferencz, Szörényi Ede, Karsa Tamás, Time­A József, Desewffy Sándor, Ganzer Ede, Lászy Berzil, Samu, Antal Emil és a titkár­o­k­­ fűszereztek. KÖZGAZDASÁG, FÖLDMIVELÉS. A marhavész elfojtása Szörény me­­gyében. A földmivelés-, ipar- és keresk.­minisz­térium állategészségrendőri osztálya közzétette zár­jelentését a Szörény megyében ápril 29-én kiütött és május 9-én megszűnt marhavészről. A jelentés így­­ hangzik : A keleti marhavész, ezen pusztító ellen­ség, mely hazánkban 1874. vége óta nem jelentke­zett, a f. évi ápril havában, Szörény megye orsovai járásához tartozó Berzaszka községében egy szar­vasmarha hullája találtatott. A szükséges vizsgálat azonnal megejtetvén, kiderült, hogy az elhullott marha több nap óta betegeskedett, de betegsége tulajdonosa által eltitkoltatott, és hogy az elhullás már ápril­is 27-én történt. A szóban forgó hulla bonczolás alá vétetvén, minthogy az a bonczolás előtt három napon át a nap sugarainak volt kitéve, az ez által okozott erjedési folyamat miatt, azon határozott kór ismét megállapítani nem lehetett ugyan, mindazáltal a hullán talált kórbonettan változások a bonczoló orvost azon meggyőződésre vezették, hogy ezen marha a keleti marhavészben hullt el. Ezen okból, a keleti marhavész elleni intéz­kedésekről szóló 1874. évi XX. törvénycikkben előírt szigorú intézkedések azonnal a legnagyobb erélylyel foganatosíttattak. A Berzaszka községe marhalétszámának felvételénél egy fertőzött udvar­ban egy vészgyanus beteg marha találtatván, az Termény piaca. Undujif-irt. inn. 30. Búza tegnap és ma 15.000 métermázsányi forgot film mellet múlt heti zárásaiból 30—40 krt vesztett métermá­zsánként és ezen csökkent árak mel­lett malmaink igen keveset vásároltak; következő árak fizettettek: 717/10 kilósért heetoilterként 10 frt 70 krt, 746/,6 kilós 10 frt, 10 frt 15 krt és 11 frt 769/k­ kló.­, 11 frtot, 755/10 kilos 12 frt és 776/2 kilos 12 frt 50 krt 3 hó­napra. Arancebouzából szeptember-októberre elkelt mintegy 12.500 métermázsa 10 frt 5 kr, 10 frt 3 kr és 10 frttal és 10 frttal mint áru záródik. Rozs szinte olcsóbb, kész áru mintegy 600 méter­­mázsa elkelt 7 frt 60—7 frt 95 krral szeptember-októberre eladatott 2200 métermázsa usancerozs 7 frt 92 */, krral. Árpa 30 krral olcsóbb, mintegy 1000 métermázsa el­­adatott szeszégetésre 6 frttal egész 6 frt 45 krig. Tengeri lanyha, 2000 métermázsa kész áru 5 frt 60 krral kelt el, juvusra bánátit 5 frt 50 krral kínáltak.. 7 a­z 50 krral olcsóbb talán 400 métermázsa adatott el 8 frt 84 krral helyben átvéve, szeptember-október Győ­rött átvéve tegnap 1400 métermázsa 7 frt 14 krral adatott el, mig ma 7 frt 7 krral kínálták, azonban csak 7 frtot ígértek. Az árak mind 100 kilogramm szerint értendők. Közlemények az ipar, Jceresteedis és forgalom k­öréből. A tiszavidéki vaspálya társaság gróf Szapáry Antal elnöklete alatt ma délelőtt rendes közgyűlést tartott, melyben mint kormánybiztos Hyeronimi Károly államtitkár vett részt. A kor­mány részéről letétetett 26.640 részvény, és kép­viseltetett Madarassy Pál, államtitkár-helyettes által. Az elnök kijelentette, hogy a közgyűlés határozat­­képes. Az első tárgyat képezte az alapszabályok­nak az új kereskedelmi törvény szerinti módosítása. A tervezet némi apróbb módosításokkal elfogadta­tott. Következett a választás; igazgatók lettek: gr. Szapáry Antal, herczeg Eszterházy Pál, gróf Ne­mes Vincze, báró Orczy Andor, báró Haber Lajos, Bittó István, Móricz Pál, Zsedényi Ede és Brüll Miksa. A kormány által megválasztottak az igaz­gató­tanácsba : Madarassy Pál, Ribáry Sándor és Darvas Jenő. A felügyelő-bizottságba választottak: Laczkó Antal, Zarka Miklós és Szabó Jenő. Pénz- és értékepiacz. Budapest, június 30. A­mint megbizonyosult, hogy a háború Szerbia és Törökország között elkerülhetetlen, a tőzsde várakozó helyzetet foglalt el, s csak egy elhatározó mozzanatra vár, hogy ahhoz hajoljon, ki az első győzelmet megnyerte. A hangulat különben elég szilárd, a külföldi tőzsdék szintén tartózkodók, s mostani árjegyzéseikben minden eshetőségre tekintettel látszanak lenni. Itt az oszt­rák hitel privátforgalomban 134.30-ra van tartva és 136-ig emelkedett. Mainap az osztrák hitel 135—134 között vál­takozott magyar hitel 114.50 és 114-ért kelt ; helyi értékpa­pírokban nem volt üzlet; berlini márka 60.75, Napoleon 9.89-czel jegyeztetett. Távirat­ok: Berlin, jun. 29. Búza 202.—, 207.50. Rozs 158. , 158.50, 157.-, 160.50. Zab 170.—, 156.-. Olaj 63.-, 64.50 63 80. S/e­z 52.30, 52.10, 52.60 52.—. Párig junius 29. Liszt 60.75, 61.—, 62.50. Repcze­­olaj 79.50, 80.— , 83.—. Lenolaj 66—, 67.—. Szesz 47.75, 48.25, 50.25. Czukor 139. . Stettin, junius 29. Búza 209.—,­205.—, Rozs 151.—, 148.50, 153.—, Olaj 66.—, 62.—, Szesz 50.60, 49.70, 50.50 Felelős szerkesztő: Csern Atony Lajos. Vízállás és időjárás. Budapesten un. 30. 3.95 m. 0 fölött száraz Pozsonyban jun. 30. 3.35 m. 0 fölött száraz. M.-Szigeten jun. 30.1.60 m. 0 fölött felhős. Szatmáron jun. 30. 3.80 m. 0 fölött felhős. Tokajon jun. 30. 5.28 m. 0 fölött felhős. Szolnokon jun. 30. 6.84 m. 0 fölött felhős. Szegeden jun. 30. 6.78 m. 0 fölött száraz. Aradon jun. 29. 1.98 m. 0 fölött száraz. Nagy-Becskereken jun. 29.1.39 m. 0 fölött száraz. Eszéken uír. 30. 3.00 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon jun. 29 5.00 m. 0 fölött esős. Zimonyban jun. 29. 6.19 m. 0 fölött esős. O-Orsován jun. 29. 4.84 m. 0 fölött felhős. Barcson jun. 29. 3.09 m. 0 fölött felhős. nyomatott Légrády testvéreknél.

Next