Ellenőr, 1876. augusztus (8. évfolyam, 210-240. szám)
1876-08-01 / 210. szám
ani értekezéssel nyitja meg: „Mikép kezeltetett gymnasiumunkban a latin nyelv és miket tartok általában szükségeseknek annak sikeres tanításához?“ A tanterv a hivatalosnak egyszerű másolata az olvasmányok és írásbeli feladatok nélkül. A tanári könyvtárra a feloszlatott polg. iskolától maradt mintegy 100 köteten s némely ajándékkönyveken túl 437 forint fordittatott, a tanszerekre s bútorokra pedig majd 3000 forint. Az intézet életrevalósága mellett tanúskodik, hogy a négy osztályban (mely évről-évre fog főgymnáziummá növekedni) mindjárt a megnyitás évében 88 tanuló íratta be magát, kik nemzetiségileg igy oszlottak meg: német 56, magyar 7, szerb 16, román 9. E magyarsági tekintetben fontos küldetéssel biró tanintézetet melegen ajánljuk az ott közeli vidék magyarjainak teljes figyelmükbe. Ide küldjék gyermekeiket németszóra : i ezt a családnál, hol elhelyezve lesznek, alapjait megtanulják, az iskolában pedig, melynek szelleme s tannyelve magyar, ebben s ezen művelik ki magokat. HÍREK. Julius 31. — Székács elhunytáról a gyászjelentést elküldték valamennyi magyarországi lutheránus egyháznak. A superintendentiák küldöttség által vesznek részt a temetésen, mely holnap d. u. 5 órakor lesz. A gyászbeszédet dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi superintendens tartja. — A békésmegyei régészeti és mivelődéstörténelmi társulat aug. 7-én d. u. 4 órakor fogja tartani második rendes közgyűlését Gyulán, a városháza nagy termében, mely alkalommal 11ajóási Ottó, megyei főjegyző emlékbeszédet tart néhai Tomcsányi József főispán felett. Göndöcs Benedek elnöki beszédén kívül a titkári, múzeumőri és pénztárnoki évi jelentések fogják képezni a gyűlés főbb tárgyait. — Tisza Kálmán miniszterelnök ma a Margitszigetre költözött ki, mely most gyülhelye mindazoknak, kik e válságos időben nem hagyhatják el a fővárosban levő állomásaikat. A consulok közül is többen ott laknak, továbbá számos előkelő tisztviselő. Szebb és üdébb helyet alig is találhatnának a főváros közelében. A lakások el vannak foglalva, s a látogató közönség is nagy számmal keresi föl a pompás ligeteket s a fürdőt. — Csikszék képviselője, Becze Antal tiszti ügyésznek választatván, képviselői állásáról lemond. Illr szerint Mikó Bálint lép föl kerületében. — Miletics védője nem Funták Sándor lesz, ki e védelmet nem fogadta el, miután Miletics azt kívánta, hogy a védelemben Polit is részt vegyen. Tehát Polit lesz Miletics védője, ha valami közbe nem jön. — Gr. Mikó Imre, mint kolozsvári lapok írják, súlyos beteg. Előbb marosújvári kastélyában feküdt, onnan azonban orvosai Kolozsvárra vitették, hogy gyógykezelése annál pontosabb lehessen. A budapesti állat- és növényhonosító társulat folyamodott a fővárosi tanácshoz a részére esedékes 5000 frtnyi évi segély kiutalványozása iránt. — A szegedi kiállításra utazó szegényebb sorsú iparos mesterek és legények segélyezésére Arad város hatósága ötszáz irtót szavazott meg. Követhetné e példát minél több város is. — Az orsz. ngipar egylet felkéri mindazon hölgyeket, kik a szegedi kiállításra bárminemű női kézimunkát akarnak küldeni, hogy azokat legkésőbb aug. 6-án vasárnap délig szíveskedjenek a középtanoda helyiségébe (nagy keresztutcza 2. sz.) elküldeni, miután azontúl semmit sem fogadnak el. A németországi homoeopathák egyesülete ez évben Budapesten tartja meg nagygyűlését aug. 8—10. napjain. A résztvenni kivánók ha igazolási jegyet mutatnak föl (melyet Lipcsében dr. Schwabe Wilmar urnái szerezhetnek), a vasutakon harmadrésznyi árelengedésben részesülnek. — Új franczia lap indult meg Bécsben „Messager de Vienne“ czímmel. A keleti érdekek képviselését tűzte ki feladatául, s Magyarországra is figyelemmel lesz, hogy a külföld jobban ismerjen bennünket, mint eddig a német sajtó sokszor részakaratú közvetítése által. Szerkesztője W oo w s k i B., a hasonnevű franczia senator unokaöcscse, ki közel tíz évet töltött keleten, Konstantinápolyban, Bukarestben, Belgrádban stb., s nevét jól ismerik Párisban is. A lap politikája a panszlavismus ellen van irányozva. Ajánljuk mi is a közönség figyelmébe, mert a politikán kívül a szépirodalommal is foglalkozik, s jelenleg tárczájában Jiaugabé A.-tól, Görögország berlini ügyvivőjétől közöl egy regényt. Ha ez véget ér, egy magyar regényt készül franczia fordításban a külfölddel megismertetni, s később irodalmi és társadalmi viszonyainknak is hű képet nyújtani. A lap hetenként háromszor jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 16 frt, félévre 8 frt, negyedévre 4 frt 50 fr. Előfizethetni Bécsben I. ker. Eschenbachgasse 11. sz. Különben egyes számonkint a lap Budapesten is kapható több könyvkereskedésben, dohánytőzsdékben és a vasúti indóházakban. — Házasság. Br. Bánffy Dániel, Dobokamegye főispánjának fia, Ernő, aug. 2-án tartja esküvőjét gr. Eszterházy János kedves és szellemdus leányával Czeczil comtesseszel. A nemzeti múzeum ásvány gyűjteménye számára igen sikerült gyémánt utánzatokat készítettek Angliában a világ leghíresebb gyémántjairól. — Vihar a Balatonon. Szombaton délután dr. Lenbossek egyetemi tanár és családja B.Füredről csolnakon átmentek Tihanyba. Alkonyat felé viharzó idő jelei mutatkoztak, s a társaság még a vihar kitörése előtt vissza akart jutni az alig félórányi Füredre. Magukkal vittek egy beteg gyermeket is, ki azért kérezkedett hozzájuk a csolnakba, hogy Füreden az orvoshoz menjen. Összesen tizenhárman ültek a csolnakban az evezős legényekkel együtt. Nemsoká haladhattak, mikor a vihar kitört, a Balaton tajtékzott, s a kormányzó rudat már kettőnek kellett kezelni. Azonban nem tudtak uralkodni a rakonczátlan hullámokon, s azok saját szeszélyük szerint ragadták a csolnakot. A nők eszméletet vesztettek, a társaság legtöbbjét tengeri betegség gyötörte. Három óráig sodorta őket a vihar, mígnem Zamárdinál nádashoz jutottak, s innen az evezősök a vállukon szállították ki a partra a hajótörteket, kiket eztán a zamárdi plébános vendégszeretettel fogadott hajlékába. Ezalatt Füreden nagy izgatottság uralkodott. Az esplanádról látták a csalnak küzdelmét. Endrődy Sándor, Pázmándy, Riggler s az úszómester hirtelen fölkaptak egy vitorlás csolnakra, de a szélvész nemsokára elröpítette e vitorlást, mely gyönge szél mellett is hatalmasan szeli a hullámokat. Most már kettős lett az aggodalom, s a „Kisfaludy“ gőzös indult el segítségül esti 8 órakor. Éjjeli 10 óra után azzal a hírrel tért vissza, hogy a tihanyi, zamárdi és siófoki partok közül sem a csolnakot, sem a vitorlást nem találta meg. Táviratoztak tehát többfelé, de semmin hir. Reggel a vitorlás hajó emberei megérkeztek. Őket a tihanyi révbe sodorta a szélvész, honnan a sötétségben tovább nem mehettek, s kocsin tértek vissza Füredre. A gőzhajót látták, de a szélviharban hiába kiáltoztak rá. Vasárnap reggel végre Siófokról megjött a távirat Lenhosséktól. Ők maguk is megérkeztek délben a gőzhajóval, a közönség őszinte üdvözletei közt. — A pesti nemzeti dalkör és a budai dalárda által aug. 5 én Klemensnél tartandó dalestély műsorozatai: 1. „Harczi dal“ Liszt Ferencztől. 2. „Vékony haja van a piros almának,“ népdal id. Huber Károlytól. 3. „Isten veled“ Zimay L.-től. 4. „Reggel“ és „Erdei dal“ Volkmann R.-tól. 5. „Őseink emléke,“ katonai zenekar kísérettel, a szegedi halárünnepélyre szerző id. Huber Károly. 6. „Kerekes András“ id. Huber Károlytól. 7. „Dalünnepen“ Erkel Sándortól. — Villámcsapás. N.-Váradhoz közel, a szentjánosi uradalomhoz tartozó erdészlakba jut. 28-án becsapott a villám, s az erdész nejét és szép leányát a földhöz fujta. A nőt sok mentési kísérlet után életre hozták, de a 16 éves leány meghalt. A konyhában jelen volt még a vihar elől bemenekült csősz, ki szintén lesujtatott, de legelőször tért magához és a tiszttartónak zavaros jelentést tett. Az erdésznőnek karja és féloldala van megégve. — Esküdtszéki tárgyalás Kolozsvárott, Szőcs M. gy.sz.-miklósi kir ügyész sajtópert indított Ugrón Gábor a „Baloldal“ szerkesztője ellen, ki Oláhfaluból keltezett levélben azt irta Szőcsről, ki akkor udvarhelyi kir. ügyész volt, hogy a néhai Lakatos I. oláhfalvi elhunyt lakos hagyatéka kárára az oláhfalvi elöljáróság által elkövetett lopás és sikkasztás iránt megindított bűnügyi vizsgálat folyamában a gyanusitottakkal czimborált s többször velök együtt nyilvános helyen mulatván, leitta magát. Az esküdtszék vádlottat a becsületsértés vádja alól 9 szóval 3 ellenében fölmentette. A pozsonyi postarablást már említettük. A tolvajt Hegyi Bélának hivják, ki korábban a pozsonyi postánál szolgált Pénteken este az osztrák állami vasút indóházába lopózott, s a postakocsi alá bújva, abból egy horgos bottal egy zsákot húzott ki, melyben 13 pénzes zacskó volt. Amint a zsákot vitte, az éji őr találkozott vele, s mert nem válaszolt, ütést is mért fejére, de a fiatal, 31 éves erőteljes legény védte magát s elmenekült. Eközben két pénzes zacskó kiesett a zsákból, mégpedig a legértékesebb zacskók, 5359 forinttal. A nyomozásnál a közel eső szőlők közt, egy pajtánál megtalálták az üres pénzes zacskókat, de a tolvaj megillant. Az elragadt pénz, 3063 frt és 1711 márka. Hegyinek czinkosa is van, testvére Hegyi Gyula, ki gr. Eszterházy Imre szolgája. — Öngyilkosság. Aradon Hoffman János kereskedő megmérgezte magát, pénzbeli zavarok miatt. — Makacs fiú. Egy a stáczió utczában lakó családból a 15 éves fiú néhány nap előtt elhagyta a szülői házat. Ma egy rendőrbiztos megtalálta, haza vitte, de mielőtt szülői lakásába juthatott volna, az első emeletről leugrott az udvarra, így azután nem haza, hanem a kórházba jutott. Sérülése nem életveszélyes. — Hűtlen szolga. Dr. Fálk Miksa szolgáját, Molnár Béla, gyöngyösi születésű 25 éves ifjút, ki f. é. jul. 14-én a városligeti nyaralóban,gasztalására szolgálhat, hogy leszerencsésebb és leggazdagabb szomszédjainak is megvan a magok baja és nyughatatlansága. A mi kis ártatlan Múzsánk, Blanche kisasszony, ki oly kedvesen énekelt s oly édesen csevegett, hogy azt hitted volna, derült fényt terjeszt szét, ahova csak a lábát teszi, gonosz szelleme, vagy nyomorúsága, vagy veszedelme, vagy Nemesise volt a Clavering-háznak s legtöbb lakójának. Miként egyetlen kövecske czípőd vagy lovad talpában, elégséges arra, hogy mindkettőtöket meggyötörjön s kínossá tegye az utat, úgy az életben is egy kis akadály elégséges arra, hogy eltorlaszolja egész előretörésedet, s véghetetlen kellemetlenségnek és boszúságnak tegyen rabjává. Ki gondolta volna, hogy egy olyan mosolygó kis tündér, mint Amory Blanche, viszálynak lehetett okozója akármely családban is ? — Hallod, Strong, mondá egy nap a baronet, amint ebéd után a biliárd, s ama hatalmas kebelfeltáró: egy szivar, mellett kettecskén beszélgettek. — hallod, Strong, nem bánnám, ha az ördög elvinné a feleségedet. — Én se. Az volna ám a pompás dolog. De nem akar elpatkolni. Örökkétig akar élni — majd meglásd. Hát aztán mér’ kívánod le az ágya szalmájáról, Frank komám? kérdé Strong kapitány. — Mert akkor elvehetnéd a Missyt. Nem csúnya. Tízezer fontja lesz, és az csinos kis pénz egy szegény ördögnek, mint te vagy, dunnyogó a másik. — És, bizisten, Strong, minden nap jobbanjobban gyűlölöm azt a lyányt. Ki nem állhatom, Strong, bizisten, ki nem állhatom. — Két annyi festékért se venném el, mondá Strong kapitány, nevetve. — Életemben sem láttam olyan kis ördögöt. — Szeretném megmérgezni, szólt a nagyképü baronet; — bizisten, szeretném. — Hát mit mivett már megint ? kérdi barátja. — Semmi különöset, felele Sir Francis, — csak a régi csinyjeit űzi. Az a leány úgy meg tudja keseríteni az embernek az életét, hogy, bizisten, csoda. Tegnap este annyira vitte, hogy a gouvernante sírva hagyta ott az asztalt. Azután elmentem a Frank szobája előtt, hát szegény kis poronty ott bőgött a sötétben, és megtudtam, hogy nénje halálra ijesztette mindenféle históriával, hogy a házban kísértet jár. Ozsonnya mellett a feleségemet boszantotta meg; az asszony bolond, de jó lélek — akaszszanak fel, ha nem az. — Mit csinált neki ? kérdé Strong. — No hát, vigyen el az ördög, ha Amoryról nem kezdett beszélni, az elődömről, mondá a baronet, boszos vigyorgással. — Az albumból kivett valami képet, és bizonyozott, hogy az hasonlít az ő kedves apjára. Azután tudni akarta, hol van az apja sírja. Ördög vigye az apját! Valahányszor Miss Amory emlegeti, Lady Clavering mindjárt rágyújt a sírásra, és a kis ördög csak azért is tovább beszél róla, hogy boszantsa. Ma, mikor elkezdte, borzasztó dühbe jöttem, azt mondtam neki, hogy én vagyok az apja, meg — s a többi, és akkor aztán megriadt egy kicsit. — És mit mondott, Frank ? kérdé Mr. Strong, még mindig nevetve. — Hát, azt mondta, hogy nem vagyok az apja, hogy az ő apja bizonyosan egy lángész, egy finom érzésű ember volt, s a többi — holott én pénzéért vettem el az anyját. — Hát, nem igaz? — Azért mert igaz, cseppet se kellemes hallani, tudhatod, felele Sir Francis Clavering. — Nem vagyok literatus ember s efféle, de olyan bolond se vagyok, amilyennek ő akar tartani. Nem tudom, hogy van, de mindig úgy mesterkedik, hogy — hogy sarokba szorít, érted ? Felforgatja az egész házat azzal a tökéletes nyugodtságával, meg azzal az átkozott sentimentális képével. Bárcsak meghalna, Ned. — Az előbb a feleségem halálát kívántad, szólt Strong, folyton teljes jó kedvében, mire a baronet szokott nyíltságával így felelt: — Nohát, mikor valaki megkeseríti az életemet, hát kívánom is, hogy meghaljon, és teljes lelkemből szeretném, ha az a lyány valami kútnak a fenekén volna. (50. folyt. küv.) dr. Falkné távolléte alatt több ezer írtra menő tárgyakat lopott el, részint készpénzben, arany és ezüstben, részint ékszerek s ruhanemüekben, azonban még idején elfogatván, az eltolvajlott értékek nagy része megkerült, e betöréses tolvajlásért a törvényszék egy évi súlyos börtönre ítélte. CSARNOK. A Konrád felesége. (Angol életkép.) — Konrád! sipogta Wymanné az ő szokott zsémbelődő hangján — oh, de rendetlen vagy! Miért nem teszed helyre a könyvet, midőn az olvasással felhagysz? Azok az asztalon hagyott könyvek olyan rendetlenné teszik a szobát. — Konrád! mondá Mari, a Konrád legidősebb testvérnénje, — azt hiszem, hogy megmondtam már neked legalább százszor, hogy reggeli papucsodnak a kályha mellett balfelől csináltam helyet; minden áldott nap elfelejted, s midőn leveted jobbfelől hagyod. Az ember nem győz utánad rakosgatni! — Édes Konrád — mondá Jeni szemrehányólag, ha már csakugyan a kerek asztalon hagyod az ujságlapot, legalább tedd meg azt a szivességet, s hajtsd össze annak rendje szerint. Konrád eléggé igyekezett családja örökös zsörtölődését elkerülni, s napontai ezerféle kívánalmaiknak megfelelni, de néha mégis kijött türelméből, s ilyenkor ő is megmondta a maga mondókáját. — Ne féljetek, megnősülök én nem sokára, itt hagylak benneteket, s akkor seperhettek, kefélhettek, porolhattok s rendelkezhettek kedvetek szerint. — Azt hiszem — mondá az anyja siránkozó hangon — soha sem kapsz olyan életre való aszszonyt, a ki ne igyekeznék házadat tisztán s rendben tartani. — Se baj ! keresek élhetetlent, aki békét hagyjon, hogy nyugodtan tölthessem mellette életemet. Hála az égnek, elég gazdag vagyok, ha tetszik fogadhatok cselédeket, akik dolgozzanak. Igen, egy szép kis babát veszek nőül, egy valóságos kis babát — akit kedvem szerint kényeztethetek, selyembe-bársonyba öltöztethetek, — mikor haza megyek a kis feleségem zsémbelés helyett zongorázik s énekel. — Az lesz a gyöngyélet! E tréfás kifalladások rendesesen lecsillapították a Konrád bosszúságát, s békesség fejében engesztelőig megcsókolta anyját, s elment hazulról dolga után látni. Wymanné özvegy asszony volt, három gyermekkel, a leányok tíz tizenhárom évvel voltak idősebbek Konrádnál, s férjét fia születése után kevéssel veszítette el. Az özvegynek olyan szép vagyona maradt, amiből kényelmesen s úk módon meg lehetett volna élni, a leányok jövője biztosítva volt, s Konrádnak öröksége mellett virágzó üzlete. A leányok jó és alapos nevelésben részesültek, szépek, gazdagok, fiatalok s müveitek voltak, a jól berendezett házban semmi, sem hiányzott, mi boldogságukat s kényelmöket akadályozza. De ez a három nő mégsem volt boldog, nyugalomról s kényelemről szó sem volt. Mind a hárman a túlságos tisztaság és rend rabszolgái voltak, egy nyugodt pillanatjuk sem volt, mert sohasem kaptak olyan cselédeket, kik túlkövetelő kívánságuknak megfeleltek volna. Egy pókháló kétségbe ejtette őket, a lépcsőkön vagy a padozaton egy kis porszemét dombnak tetszett, a szőnyegen egy lábnyoma óriási mocsok volt; ha az ágytakarónak az egyik szeglete feljebb húzódott mint a másik, az asztalterítő félre csúszott vagy valamelyik bútor egy hajszálnyival arrább volt téve, mint ahogy a ház törvénye megszabta, e csekélységek oly rettenetes hibák voltak, hogy a szegény cselédeknek egész nap volt mit hallgatni. Természetesen, hogy minden hónapban cselédváltozás volt, híjában igyekeztek kötelességüknek pontosan s lelkiismeretesen megfelelni, egy sem állotta ki azt az örökös elégedetlenséget és zsémbelést, mit reggeltől estig hallaniok kellett; mindenik azt mondta, hogy inkább mennek olyan házhoz, hol kevesebb fizetést kapnak, de nem követelnek tőlök annyit. Ez a három „vagyos“ nő, ahelyett, hogy idejöket nemesebb s hasznosabb időtöltéssel foglalták volna el, minden áldott reggel bekötötték a fejeket fehér kendővel, földig érő piszkos bő karton kötényt kötöttek magok elibe, ócska keztyűt húztak a kezökre, s addig mostak, poroltak, sepertek s törölgettek, míg minden ragyogott a tisztaságtól, s hogy a későbbi pormeglepéstől megóvjanak holmit, fehér perkál- vagy csipkeboritékokkal takarták be. Ez óriási munka után rettenetesen kifáradva szobájukba mentek átöltözködni, s ahelyett, hogy valamelyik szegény varróleánynak adtak volna munkát, kötöttek, varrtak, toldoztak késő estig, mintha a szükség kényszerítette volna reá őket. Ez az önkénytes rabszolgaság addig csak megjárta, míg Konrád a tanodába járt, s később három évig külföldön utazott. Szerették nagyon, előmenetelével meg voltak elégedve,leveleit óhajtva várták, mert életök egyhangúságát kissé felvillanyozta, — de minden szeretetök mellett sem kívánták, hogy jelenlétével felforgassa a házi rendet. Ez a huszonöt éves kedves élénk ifjú, aki a társaság elkényeztetett kedvence volt, mert szakavatottsága által máris tekintélyes állást vívott ki az üzletemberei között, saját családjának szemében folytonos szálka volt. Konrád engedékeny s szelíd természetű volt, az anyja testvérei kedvéért akármit megtagadott magától, de az eddigi deákos élet, majdnem korlátlan szabadsága után, az otthoni sinórmérték szerint való túlságos rend és pontosság terhére volt. Ha nyáron kinyitotta a zsalukat, Mari rögtön ott termett s behúzta, haragosan mondta: — Oh Konrád milyen gondatlan vagy! a legyek mind bejönnek s összepiszkolják a kárpitot, tükört, ablakot! — Vagy pedig: oh Konrád ! a napsugár kiszívja a szőnyeg színét, s a bútorokat meglepi a por. Ha otthon szivarozott, három pár aggodalmas szem leste szivarja végét, ideges izgatottsággal nézték, hogy egy parányi szivarhamu nem hull-e a földre, s mindegyre figyelmeztették az asztalon levő hamutartó rendeltetésére. Ha esős idő volt, anyja elébe ment, hogy a sártól jól megtakarítsa lábát, poros időben kefét vittek ki s megkefélték, nehogy a támlás székre vagy díványra porosan üljön. Egyszer annyira elkeseredett ez alkalmatlanná vált nagy tisztaság miatt, hogy kölcsönös nyugalmakért azt indítványozta, hogy valahol szállást s kosztot fogad magának. Ekkor volt még hadd el hadd ! sírás, zokogás, szemrehányás : „oh Konrád! Konrád! mondták siralmas hangon — „hát nincsen-e köztünk jó dolgod?“ — nem teljesítjük-e konta mi kötelességünket?“ — mit mondanának ismerőseink?“ „Elitélne bennünket a világ !“ stb. — A házi béke kedvéért a szállásfogadás eszméjéről is lemondott de titokban elhatározta, hogy e rabság alól felszabadítja magát, és szép csendesen feleség után nézett. — Ha megházasodom s a magam házában lakom, senki sem avatkozhatik dolgomba — gondolá a sokat zaklatott ifjú; a házasságot úgy tekintette, mint a családja körében töltött kellemetlen élet megszabadítóját. De a szerelem szeszélyes érzemény, nem akkor ébred fel szivünkben, mikor nekünk tetszik, s Konrád nem találkozott rögtön olyan nővel, ki meghódította volna, ő pedig sokkal nemesebb gondolkozásu ember volt, mint hogy szerelem nélkül kötött volna házasságot. Midőn elvégre egy aranyhaju kis tündérbe beleszeretett, s a szőke gyermek édes bizalommal tette picziny kezét kezébe, szerelmes tekintete alatt fülig pirult, nem sokat törődött vele Konrád, hogy milyen gazdasszony, s még ha e téren az anyjával s nővéreivel versenyezett volna, még akkor is elvette volna. De mégis repdesett örömében a szive, midőn egy estve a kis leány könyek között vallomást tett. Wymanné egész napra meghívta Editet, hogy jegyese családjával megismerkedjék ; jövendőbeli rokonaihoz ez volt a kis leány első látogatása. Midőn Konrád haza kisérte, nagyon hallgatag volt, s midőn a nagynénje fényesen kivilágított salonjába léptek, Konrád egy szokatlan felleget látott kedvese arczán elvonulni. — Mi baj, drágám? — kérdé aggodalmasan. — Oh Konrád — válaszolá a leány megtört hangon, remegő ajkakkal s könybe lábbadt szemekkel — attól félek, hogy csalódott bennem. — Ugye, kedvesem, mondtam, hogy én nagyon tökéletlen kis gazdaszszony vagyok ; csak most jöttem haza a nevelőintézetből, s bár a jó néni minden nap tanít, és én is igyekezem — de érzem, hogy soha — sohasem lesz olyan szép rendes háztartásunk, mint amilyen édesanyjáé. Egy porszemet sem láttam sehol, minden ragyog a tisztaságtól ; én — én igyekszem tiszta és rendes lenni, de — de azért mégis gyakran elfelejtem, hogy a munkámat szépen összehajtva tegyem a dolgozó kosaramba, hogy minden gombostűt, ezernát, gyűszűt, ollót stb. a maga helyére tegyek. Mari azt mondja, hogy ő mindent bizonyos helyére tesz. Jenni azt mondja, hogy ő éjjel is megkapná, ha valamire szüksége volna. Én soha — soha sem leszek képes ilyen rendes háztartást vinni! Oh Konrád!“ — egy mély sóhajtás után nagy busán jegyesére nézett, de mily nagy volt meglepetése, midőn boldogságtól sugárzó tekintetével találkozott. — Édes Konrád — folytatá — ön úgy néz reám, mintha meg volna velem elégedve. — De mennyire meg vagyok elégedve, azt én ki sem fejezhetem. Edit lelkem, ez a legkedvesebb felfedezés előttem, épenségesen mennyországban fogom magamat érezni, ha a székek rendetlenül állanak, az újságokat szétszórva, a könyveket kinyitva s dolgozókosarát felfordítva látom. A porozó palctákat, keféket, seprűket s portörlőket mind a tűzbe dobom; drága kicsikém tudja meg, hogy nekem egy kedves kis feleségre van szükségem, nem egy dolgozó gépre. Ügyes cselédeket tartunk, akik elvégezik a házi dolgot; az én kis angyalom mindig olyan csinos tiszta lesz, amilyen most. Előre figyelmeztetem, hogy az első alkalommal, amint piszkos kötényben, bekötött fővel sepregetni vagy törölgetni látom, rögtön megszököm a háztól, elmegyek Kaliforniába, s tizenhat esztendeig haza sem jövök. — De, édes Konrád, csak nem akarja, hogy egy semmitevő czifra báb legyek. — Épen azt akarom. Az én semmitevő, mindig csinos, sétáló, mosolygó, éneklő s beszélgető kis bábom lesz. Mondja meg a nagynénjének, nagyon szépen kérem, ne fáraszsza magát tovább a gazdasszonyság tanításával. Az anyám házánál az egész életemre megelégeltem a jó gazdasszonyokat. A házasságuk után Edit nagyon hamar reájött, hogy férje miért irtózik a túlságos rendtől és tisztaságtól. Mert bármennyire óhajtotta anyósa és sógornői szeretetét megnyerni, mindig bizonyos félelem szállta meg, midőn hozzájuk ment, vagy azok látogatták meg őket. Ha a Konrád Íróasztalán egy kibontott hírlap hevert, melyet férje azzal a megjegyzéssel hagyott ott, hogy majd későbben elolvas belőle valamit, Mari olyan szemeket vetett reá, mint ha az a papiros kígyó volna s meg akarná marrni. Ha a Konrád házipapucsa a díván alatt feküdt, hogy gazdájának keze ügyében legyen, Wyman asszony fagyos tekintettel nézett végig a szegény kisasszonyon; ha Jeni egy félig kiszivott szivart vett észre a kályha párkányán, egész nap sopánkodott. (Vége köv.) KÖZGAZDASÁG. Földel vetés. Halas, július 29. Az aratást elvégeztük , a kedvező idő folytán a cséplés is nagyban folyik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az idei termés gabona, minőségre nézve átalában mind igen jó, csakhogy kevés szemet ád, korántsem lesz annyi, mint amennyit közvetlen az aratás előtt remény lettünk. A pénztelenség nálunk nagyon uralkodik, s ennek tulajdonítható az is, hogy a kisebb birtokosok, kevés gabonájukat tömegesen viszik a piaczra eladni, s szerencsésnek képzeli magát az, aki potom áron is eladhat valami keveset, amit későbben sokkal drágábban is kénytelen lesz szintén újra megvenni. Gabonaárak a következők: Tiszta búza 6 frt. Rozs (daczára annak, hogy nagyon kevés van), 4 forint 30 kr. Árpa 2 frt 60 krt ér. Új zab még nincs a piaczon. Gyümölcsünk nagyon kevés van. Szőlő éppen semmi. A dohányültetvényeink nagyon kecsegtetők voltak ugyan egy kevés ideig, hanem most a rozsda kezdi meglepni, úgy annyira, hogy vannak egész táblák, kivált a koraiakban, melyeknek szakértők véleménye szerint már egyharmada elveszett. Nagy kiterjedésű határunkba temérdek apró jószágot tenyésztenek, s jelenleg a tenyésztők arról panaszkodnak, hogy nem bírnak az eladásra szánt baromfiaikra vevőt találni, s ennélfogva a nagyban vásárlóknak igen ajánlatos volna, országos és heti vásárainkat többször meglátogatni. Ezáltal a tenyésztőket még nagyobb buzgalomra serkentenék. Balázs Imre: terménypiaff, Budapest, július 31. Búza 12,000 métermázsányi forgalom mellett nem változott tegnapi áraiban. Usancebúza szeptember-októberre csökkenő, 5000 métermázsa elkelt 9 frt 10 krral. Rozs szintén csökkenő, 600 métermázsa elkelt 8 frt 20 krral. Árpa lanyha. Tengeri változatlan, augusztusra elkelt 2500 métermázsa bánáti 5 frt 70 krral. Zab lanyha 300 métermázsa kész uj áru elkelt 6 frt 78 krral helyben átvéve; szeptember-októberre elkelt 5600 métermázsa usancezab 6 frt 10 kr 6 frt és 5 frt 98 krral, Győrött átvéve Az árak 100 kilogramm szerint értendők, pl . á v ira tok. Boroszló, julius 31. Búza 18.70, Rozs 17,30.,Zab 19.60, Olaj 65., 64., Szesz 46.70, 46.50. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. A szegedi kiállításon résztvevő budapesti kiálítók dr. Szabóky elnöklete alatt ma az iparoskor helyiségében gyűlést tartottak. Dr. Szabóky az ülést megnyitván, kiemeli, hogy a kiállítás augusztus 20-án a kereskedelmi miniszter által mindenesetre meg fog nyittatni; felszólítja tehát a kiállítókat, hogy a tárgyak elküldésével úgy igyekezzenek, hogy 15-ikéig mind el legyen küldve, mert a Szegeden működő bizottság 18-án már nem vesz be semmi tárgyat s az ily elkésett kiállítóknak várni kell, mert tárgyaik csak a kiállítás megnyílta után fognak berakatni. Felkéri elnök a kiállítókat, kik Szegeden megjelennek, hogy értesítés végett forduljanak a budapesti bizottság titkárához, Demkő János úrhoz, ki Szegeden fog tartózkodni. A szegedi kiállításra jelentkezett összesen 1750 kiállító, kik közül 320 budapesti. Elnök felszólítja végül a gyűlést, hogy válaszsza meg a Jury Budapestre eső 33 tagját. A választás eredménye a következő: I. csoport : Bedő Albert, póttag Kuntzen J. II. „ Fischer Ignácz, Volny J. póttag: Kuhinka. III. „ Korizmics László, póttag: Köchlin I. IV. „ Brühl Lipót, Krausz Lajos, pótt. Demkő J. V. „ Adler Károly, Fromm Antal, pótt. Graner K. VI. „ Eberling Gusztáv, Halbauer A., Lőrincz István, Ráth Károly, pótt. Schön Jakab, Weiner A. VII. „ Csepreghy János, Hoffmann J. C., Kramer S, Steinacker Ödön, pótt. Chladek J Revn'•Vois EVIII. „ Oetl Antal, Schuk Náth pótt. Uagayiida.IX. „ Eisele József, pótt. Kutscher György. X. „ Dúlez Antal, Schön József, pótt. Freund Arm. XL „ Falk Zsigmond, Freund Vilmos, Mosch Károly, Posner K. L., póttagok : Kozmata F., Schunan Venczel. XII. „ Mudrony Soma., Ohm C. D., pótt. Felsmann Józs. XIII. „ Kölber Alajos, Rausch Fer. Stróbl József, pótt. Kollerich Pál. XIV. „ Bucher Lénárt, pótt. Waser Ferencz. XV. „ Havas Sándor, pótt. Schönighen J. XVI. „ Tormay Béla, pótt. Kurz Ferencz, Budapesti pénzintézetek. Az összes budapesti pénzintézeteknél junius hó folyama alatt 9,1 millió forint létetett be, és majdnem ugyanannyi vézetett vissza, eszerint a május 31-én 66,3 millió forintot tevő betétállapot alig változott. A takarékpénztári könyvek betétállapota ugyanis 474,000 forinttal emelkedett, a magyar leszámítoló és pénzváltó banké ellenben 272,000 forinttal csökkent. Az egyes intézetek közül a következő kettőnél fordult elő jelentékenyebb változás : az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár betétállapota ugyanis 282,000 forinttal emelkedett, a magyar leszámítoló és pénzváltó banké ellenben 27,000 forinttal csökkent. Az osztrák nemzeti bank budapesti fiókjának váltótárczája 25,2 millióról e hó végéig 24,8 millió forintra csökkent. A többi pénzintézetek váltótárczája szintén valamivel csökkent, i. i. 335 millióról 33,2 re. Váltótárczájuk tartalmát jelentékenyebben szaporíták: a hazai első takarékpénztár 606,000 és a magyar földhitelintézet 338,000 írttal. Apadt pedig a váltótárcza tartalma a magyar leszámítoló és pénzváltó banknál 458,000, az angol-magyar banknál 424,000, és a magyar átalános földhitel részv. társulatnál 235,000 forinttal. Az értékpapírokra adott előleg 200,000 forinttal csökkent. Állapota június hó 30-án 4.8 millió forintot tett. Az intézetek pénzkészlete szintén vagy 200,000 forinttal apadt. Állapota e hó végén 2.1 millió forint volt. A takarékpénztári betétek után fizetett kamat volt 5—6°/0. Pénz- és értékpiacz. Budapest, július 31. A forgalom ma értékpapírokban igen csekély, várakozó hangulat uralkodott a tőzsdén; az előtőzsdén osztrák hitel 143, magyar hitel 122-ért kelt; a déli tőzsdén mindkét papír változatlanul maradt; Concordia gőzmalom 230, Athenaeum 229, pesti biztositó 48, 20 francos 9,87-ért adódott, az esti tőzsde valamivel lanyhább volt, osztrák hitel 142,40 volt, egyéb értékpapírrokban kötés nem történt. Vízállás és időjárás: Budapesten jul. 31. 3.17 m. 0 fölött száraz. Pozsonyban jul 31. 2.70 m. 0 fölött száraz. M.-Szigeten jul. 31.1.33 m. 0 fölött száraz. Szatmáron jul. 31. 1.10 m. 0 fölött száraz. Tokajon jul. 31. 3.74 m. 0 fölött száraz. Szolnokon jul. 31. 4.70 m. 0 fölött száraz. Szegeden jul. 31. 5.34 m. 0 fölött száraz. Aradon jul. 30. 0.37 m. 0 fölött száraz. Nagy-Becskereken jul. 30. 0.68 m. 0 fölött száraz. Eszéken jul. 31. 2.89 m. 0 fölött száraz. Mitroviczon jul. 30. 2.79 m. 0 fölött esős. Zimonyban jul. 30. 5 30 m. 0 fölött száraz. O-Orsován jul. 30. 4.06 m. 0 fölött száraz Barcson jul. 30. 2.17 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos: Nyilttér. *) Bestseller 11. váltóüzlete rózsa-és Sebestyén tér sarkán. Bank- és pénzváltóüzlet. Mindennemű értékpapírok adományozása részletekben való törleszthetés mellett. Állampapírok, részvények, sorsjegyek, értékek és felváltók vásárlása és eladása árfolyam szerint. ígérvényeit a magyar sorsjegyek augusztus hó 1a-én leendő húzásához, darabja 2 frt és bélyeg. Levélbeli megbízások a legméltányosabb feltételek mellett postafordultával eszközöltetnek. 970 Előfizetési fölhívás a „Lányok Lapja“ július-deczemberi félévi folyamára A „Lányok Lapja“ a serdültebb korú mívelt leányok számára van szerkesztve s a legdíszesebb kiállítással, képekkel illustrálva hároméves füzetekben, borítékba fűzve, megjelen havonként kétszer, a hónap első és harmadik vasárnapján. Több jeles író és számos írónő közreműködése mellett szerkeszti Dolinay Gyula, kiadják Légrády testvérek. » A „Lányok Lapjáéból minden négy füzet egy tartalomjegyzékkel, s czimlappal ellátott befejezett egészet képez, s eként az évi folyam 6 nagy kötetté foglalható össze. A közeledő júliusi negyedévvel uj kötet kezdődik s igy újonnan belépő előfizetők önálló kötet birtokába jutnak. Különben teljes számú példányok az év elejétől kaphatók. a ,,Lányok Lapja“ előfizetési ára: Negyedévre,julius 1-től szept. végéig 1 frt 50 kr. Félévre „ „ deczemb. „ 3 frt. Egész évre „ „ 1877 jun. „ ” frt. Az előfizetések egyenesen a kiadóhivatalba, nádor-utcza 6. sz. a. intézendők. Előfizetések az „Ellenőr“-rel ugyanazon egy postautalványnyal is beküldhetők. A „Lányok Lapja“ kiadóhivatala. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.