Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)
1877-05-01 / 125. szám
A fővárosi iparosok körében vasárnap április 29-én tartott es idény utolsó estélye igen kedélyesen folyt le. Közönség, jókedv és táncznak bővében voltak, s ha a szorgalmas műkedvelők szorgalmas szinielőadását is hozzá vesszük, el kell ismernünk, hogy e fővárosi egyesület kedélyes s jó szórakoztató hely, s nagyban előmozdítja a Budapest középosztályának magyarosodását, miben az ügy buzgó s tevékeny Novelly Antal úr érdeme a legtöbb. A műkedvelők ez alkalommal a „Házi kereszt," , „Jaj nekem" és „Ein solider Ehemann" egy felvonásos vígdarabokat adták elő. Mindegyik darab ügyesen és összevágólag folyt le. S a közönség fölötte jól mulatott. Nem is fukarkodott a tapsban. Az előadás után vacsora és táncz következettmely betartott a késő éjfélig. — Verekedés primadonnák közt. San Franciscoban Murska és Fabbri primadonnák néhány nap előtt kölcsönösen összekarmolták egymás arczát. Féltékenység, vagy más egyéb volt-e oka e történetkének, nem bizonyos, lefolyása azonban következő : Éppen operapróbát tartottak, melyen sok másokon kívül jelen volt Hill is, Murskának a jó ég tudná hányadik férje, valamint Müller bariton énekes, Fabbri férje. Hill reszkedve volt s dühös pillantásokat vetett a baritonistára. Murska éppen egy szerelmi duettet próbált a baritonistával s mint a szerep kívánta epekedve terjesztő karjait feléje. Éppen e pillanatban lépett Fabbri a színpadra s felsikoltva Murskára rohant, hajába kapaszkodott s összevissza rugdalta. Müller szétválaszta a két nőt s aztán Hillre rohant, nyakon ragadta és addig rázta, mig rákvörös nem lett. E közben a primadonnák ismét összekaptak, verték, körmölték egymást, athletikai productióikat a legszebb czímezésekkel kisérve, míg Müller a fuldokló Hill nagy örömére ismét szét nem választá a dulakodókat. A színpadon borzasztó ingerültség uralkodott, énekesek, énekesnők, cioristák és statisták hangos kiabálással ide stova futkostak, míg Müller még egyszer istenesen elpáholva Hillt a rendet helyreállította. — Hat gyermek megmérgezve. Eisgarnból írják 25-ikéről a „Kremser. Volksbl.“-nak, hogy ott hat gyermek betegedett meg vizibürök élvezete folytán. A gyerekek játék közben bürköt hoztak a közeli mocsárból s azt összevagdalva kenyérrel ették. Midőn a szomorú következmények jelenkeztek, az egész községet nagy izgatottság fogta s a szülők jajveszéklése szivszaggató volt. A legidősb fiú rövid idő alatt meghalt, testvére halálán van, valamint egy kis leány is, mig a más három állapota folyvást javul. Az országos nőipar-egylet javára a Margitsziget alsó vendéglőjében f. évi május hó 5-én tartandó tavaszi táncrestély sikere érdekében úgy a bált rendező női bizottság, élükön az egylet alelnökeivel, mint a már megalakult rendezőség lankadatlanul fáradozik s a belépti jegyek már is szép keletnek örvendenek. Kiváló érdeket fog kölcsönözni ezen zártkörű tánczestélynek azon körülmény, hogy e mulatságban a softák is résztvenni ígérkeztek. — Tudatlanság és marhalevél. Egy budakeszi paraszt ember tulajdonát képező marhalevél került a főv. vásárigazgatóság kezébe, melyet ez hamisítottnak ismert fel. Vizsgálat történt és bebizonyult, hogy a hamisítást a biró követte el, amennyiben egy régi marhalevelet új kiigazított kerettel ellátva a félnek kiszolgáltatta, minélfogva a fővárosi tanács az illető biró megfenyítése végett az iratokat a földm., ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz terjesztette fel. A miniszter tekintettel arra, hogy a biró a hamisítást nem annyira részakaratból mint inkább tudatlanságból követte el, őt csak 5 frt bírságra ítélte. — A „Thalmud-zsidó” czim alatt nemrég megjelent röpiratnak átultatását a belügyminiszter eltiltotta, minthogy annak tartalma a zsidók irányában izgató és gyűlöletet gerjesztő. Minthogy azonban a kérdéses röpirat a Franklin-társulatnál már második kiadásban is megjelent és Budapest minden könyvkereskedésében megkapható, a tanács abbeli felvilágosításért fordult a belügyminiszterhez, váljon az említet társulatnál létező példányok s valamint a könyvkereskedői forgalomban létező példányok is elseolzandók-e vagy sem ? A miniszter erre leiratában kijelenti, mikép az elkobzás közigazgatási után csak az esetben eszközölhető, ha az illető sajtóterméket az úgynevezett házalók vagy zugkönyvárulók hatósági engedély nélkül terjesztik, — mire felügyelni a kér: elöljáróságok dolga. — Az Olt is kiöntött a tartós esőzések következtében s Földvártól kezdve egész Ágostonfalváig elborította az ár a vidéket, sok helyütt a vasúti öltéseket is megrongálva. — Értesítés: A lipótvárosi magyar kir. főgymnáziumában az érettségi szóbeli vizsgálat máj. 28, 29. és 30-án lesz. Az érettségi jelöltek máj. 16-án jelentkezzenek, mert az írásbeliek máj. 17. és a következő napokon tartatnak, a magántanulók pedig 27-én, az ezentúl jelentkezők figyelembe nem vétetnek. A budapesti lipótvárosi magyar kir. főgymnáziumi igazgatóság. „A magyar Igazságügy“ májusi füzete megjelent. Tartalma változatos és érdekes. Dr. Vavrik Béla, kir. törvényszéki elnök : A gyámság és gondnokság codificatiója. Észrevételek a gyámügy rendezéséről szóló törvényjavaslatra. Dr. Neumann Ármin, székesfehérvári ügyvéd: A német birodalmi kereskedelmi főtörvényszék gyakorlatából. Törvényjavaslat a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről. A kormány és a képviselőház bizottsága javaslatainak szövege szerint. Törvényszéki csarnok. A legfőbb itélőszék döntvényei. Közjegyzőség. (A budapesti, kolozsvári, pécsi, szegedi, aradi és temesvári kir. közjegyzői kamarák hivatalos közlönye.) Gyakorlati kérdések a közjegyzőség köréből. Szemle. Foganatosítandók-e a magyar közigazgatási hatóságok által a cs. kir. osztrák bíróságoktól közvetlenül hozzájuk érkező végrehajtási rendeletek? A váltótörvény 8. §-a. Bánffay Simon, pécsi kir. közjegyzőtől. Az ügyvédi vizsgálatok statisztikája. Kanyó Lajostól. Egy hang a külön kereskedelmi törvényszékek szervezése iránt. Az angol fekete könyv. Egy kis polémia. — Két bőgő siralmas végéről a következő szomorú históriát beszéli el a „Nagyvárad“ : Nagy dolgoknak, nagy indokai vannak. Ily világra szóló dologra vetemedett nálunk két brugós czigány is a sz. György napját követő napon. Mert tudnunk kell, hogy ami a tűz a ghebbereknek, ami a napfény az eszkimóknak, az a sz. György napja a mórénak. Gyötrő, lelki félelem fogja el, ha sz. Mihály napja jó, s hidegtől annyiszor megvett teste már előre pirulni kezd „az áldott fent György“ napja felé! S mit a muzsikus czigány nem sürten tesz, megteszi most, és benyakal, amúgy iste igazában. Két brugós is ekként tehetett s mikor hajnal felé már mindkettőnek elég meleg volt a füle, egymáséba ragadtak az utcza kellő közepén , puffogott a két brugó két oldalról, míg csak pozdorjává nem lett. Akkor aztán a két brugó romjára borult mindkettős: „jaj testemnek, jaj lelkemnek, jaj még a hetvenhetedik nemzetségemnek is !“ kiabálásukkal hajukat tépve sírtak. Törvényzéki csarnok. Fővárosi pénzek sikkasztása miatt ma mint vádlott Zöchling János, volt vízvezetéki pénzszedő állott a budapesti kir. büntető törvényszék előtt, de valósággal a főv. főpénztár kezelése volt pelengérre állítva. Zöchling 6944 frt sikkasztásával vámoltatván, már a múlt év deczember 13-án tartott első végtárgyalás alkalmával azzal védte magát, hogy ő a felektől illetékek fejében beszedett pénzeket a pénztárba beszállította, és hogy ha azok elvesztek, a pénztári hivatalban kellett elveszniük. Az ezen irányban elrendelt pótvizsgálat befejezése után mára kitűzött újabb tárgyalás alkalmával terhelő adat gyanánt ki lett mutatva, hogy Zöchling, aki daczára annak, hogy évtizedeken át ette a főváros kenyerét, a magyar nyelvet megtanulni érdemesnek nem találta — 21 esetben összesen 657 frt 78 krt szállított késedelmezéssel a főv. pénztárba. Más részről azonban arra is adatok vannak, hogy ezen pénzeknek vádlottól átvételénél a pénztár sem járt el a szabályok szerint. Illustrativul szolgáljon a következő két kérdés és felelet. Györffy Gyula védő kérdi Hébert Ede főpénztárnoktól, hogy miután a főváros szervezeti alapszabályai, valamint az iratok közt levő főszámvevői jelentés szerint a pénztár minden befizetett összeget nyugtatványozni tartozik, a tárgyalás folytán pedig kiderült, hogy a pénztár az időnkint leszolgáltatott összegekről Zöchlingnek nyugtát soha sem adott: van-e a köztörvényhatóságnak oly végzése, mely őt a nyugtaadás kötelessége alól felmentette volna? Hébert: Nincs, de Zöchling egy ideig pénztári tisztviselő lévén, ezen idő alatt nem volt jogaról nyugtát kérni, azután pedig azért nem kapott, mert nem kért. Györffy Gyula védő : Miután a fővárosi szabályok 150. §-a értelmében a pénztárba előleges számfejtési záradékkal ellátott okmányok nélkül pénzt bevenni nem szabad, az iratok közt levő főszámvevői jelentés szerint pedig a pénztár Zöchlingtől az összegeket és kimutatásokat mindig előleges számfejtői záradék nélkül vette át: honnan vette magának a jogot a szabályok ezen megsértésére ? Hébert: A szabályok meg vannak a papiroson , de a gyakorlatban keresztül nem vihetők, különben is a vízvezetéki pénzalap kérdése a szabályok alól kivételt képez. Ezzel szemben védő a főv. szerv, szabályok 147. §-ából kimutatja, hogy ezen pénzalap nem hogy kivételt képezne, hanem az átalánosan kötelező pénztárkezelési szabályok erre is határozottan kötelezők. Az érdekes tárgyalás folytatása d. u. 3 órára halasztatott. Ekkor az ügyészség vádja és Györffy Gyula védelme után a törvényszék vádlottat múlt évi aug. 16-tól mint letartóztatása napjától számított 11. évi börtönre ítélte, különös enyhítő körülményül nyilvánítván a védő által kimutatott azon botrányos szabálytalanságokat, melyeket a főpénztár a vízvezetéki pénzek nyugta és számfejtői utalványok nélkül bevételezése által elkövetett, miáltal az ellenőrzést úgy Zöchning, mint a számfejtő osztály részéről lehetetlenné tette. Egyúttal az ítéletben kimondatott, hogy az ügy jogerőre emelkedése után az irományok az érdeklett fővárosi tisztviselők ellen fegyelmi eljárás megindítása végett az illető hatósághoz át fognak tétetni. A kir. ügyészség, valamint a vádlott felebbeztek. Végre védő ügyvéd kérelmére s a kir. ügyészség ellenzése daczára Zöchlingnek 1000 frt biztosíték mellett szabadlábra helyezése elhatároztatott. Színházak. Budapest, kedd, május 1. Nemzeti szinz. Gerster Etelka k. a. utolsóelőtti vendégjátékául : Hamlet. Nagy opera 4-ik felvonása. Ophelia, Gerster Etelka k. a. Ezt követi: Coppélia, az üvegszemű hölgy. Ballet 2 felv. Végül : Gróf Rudolf Teréz Amina Elvin o Liza Alessio M « 108 X 1 II h á K. Soldosné Luiza assz. mint vendég. Harmadszor: K o z i k i. Operette 3 felv. Szövegét írták W. Busnach és A. Lioret ; fordította Rákosi Jenő. Zenéjét szerző Charles Lecocq Koziki, japáni császár — _ Soldosné Luiza Namitu, vérbeli herczeg — _ Solymosi Xikoko, főtaibun — — __ Együd Nuzima, leánya — — _ Szabó Karola Ficzo, utczai komédiás — _ Kápolnai Szotosziro, vén komédiás — _ Horváth Szagami, testőrhadnagy — __ Váradi kezdete 7 órakor. — Nemzeti színház. Gerster Etelka búcsúföllépéséül az „Alvajáróból“ és „Hamletból“ fog részleteket énekelni. Kiegészítésül „Coppelia“ balletet adják elő. Ez est érdekét emelni fogja az is, hogy török vendégeink ez este a színházban lesznek. — Lucca Paulina három föllépésére csaknem minden bérelhető hely le van foglalva. A konstantinápolyi látogatók tiszteletére rendezett népszínházi díszelőadásra a jegyek 11 óráig mind elkeltek. Holnap, kedden ugyancsak Koziki kerül színre, mégpedig a czímszerepben Vidmár Erzsivel. Nuzimát Sziklai E. és Xikokót Tihanyt vették át. A többi szereplők maradnak. — A konstantinápolyi küldöttek tiszteletére tervben van a népszínházban csütörtökön egy bucsuelőadást tartani, mely alkalommal népszínmű kerül szinre. — Csepreghy Ferencz fölszólítást kapott a berlini Victória színháztól egy látványos darab írására. — Csepreghy már hozzáfogott a munkához. Alvajáró. Opera 3-ik felvonása. Ódry Saxlehner E. Gerster Etelka Pauli Heim Róza Szalai Kezdete 7 órakor. CSARNOK. A FEKETE INDIÁK (Les Indes Noices) IRTA. ÉTUTLES VERNE, XIII. Coal-City. Három évvel az imént elbeszélt események után, a Joanne- vagy Murray-féle kalauz-könyvek „felettébb érdekes“ gyanánt ajánlottak a Stirlingben járó utazóknak egy néhány órai látogatást az ujaberfoglei kőszén-tárnában. Semmiféle bánya, akármely országában is az új- vagy az ó-világnak, nem nyújtott nevezetesebb látványt. A látogatót mindenek előtt veszély és fáradság nélkül leszállították az üzem talajáig, ezerötszáz lábnyira a megye felszíne alá. Ugyanis, két mértföldnyire Callendertől délnyugatnak, egy lejtős alagút nyitott a talajon, monumentális bejárással, mely tornyocskákkal, ormokkal, czifrázaitokkal volt ékesítve. E lassú lejtőjű tágasra fúrt alagút egyenesen abban a sírboltban végződött, mely oly sajátságosan volt vájva a skót altalajban. Egy kettős vasút, melynek vaggonjait hydraulikus erő mozgatta, óránkint lejárt azon helységbe, melyet a megye altalajában alapítottak, „Coal-City“, — azaz Szén-Város — kissé nagyhangzású névvel. A Coal-Citybe érkezett látogató oly helyen találta magát, ahol a villanyosság elsőrendű szerepet játszott, mint a melegség és világosság terjesztője. Valóban, a légkürtök, bár nagy számban voltak, nem elegyíthettek volna elég napvilágot Új- Aberfoyle mély homályába. De azért hatályos világosság töltötte el a sötét helyet, hol számos villanyos fénykorong helyettesítette a nap korongját. A boltozat hajlásai alatt függve, vagy a természetes oszlopokra erősítve, mindannyian villany-delejes gépek ébresztette folytonos áramok által táplálva, — emitt napok, amott csillagok, — pazarul világították be e birodalmat. Mikor a nyugalom órája elérkezett, egy interruptor elegendő volt arra, hogy mesterséges éjszakát idézzen elő a bánya mélyeiben. Mindezen, kisebb-nagyobb készülékek légüres térben működtek, azaz világító íveik éppen nem közlekedtek a külső léggel, úgy hogy az esetre, ha a község oly arányban volna bányaléggel keverve, hogy robbanás támadna, ettől nem kellett tartani. A villanyosságot folyton alkalmazták is az ipar- és házi élet minden szükségleteire, épp úgy Coal-City házaiban, mint Új-Aberfoyle aknázott folyosóiban. Meg kell jegyezni, mindenek előtt, hogy James Starr mérnök sejtelmes, az új bánya kiaknázását illetőleg — éppen nem csalódtak meg. A széntelérek gazdagsága kimeríthetetlen volt. Az üreg délnyugati részében, negyed mértföldnyire Coal-Citytől, támadták meg a bányászok csákányai az első ereket. A munkások városa tehát nem foglalta el az üzem középpontját. A fenékmunka közvetlen összeköttetésben volt a felszíni munkával a lég- és vontatóaknák által, melyek a bánya különböző emeleteit a talajszínnel összekötötték. A nagy alagút, hol a hydraulicus-vonatú vasút járt, csak Coal-City lakosainak szállítására szolgált. Emlékezhetünk, hogy milyen sajátságos alakzatú volt az a rengeteg üregség, hol az öreg felügyelő és társai, első kémjáratuk alkalmával megálltak volt. Itt, fejek fölött egy rovátkos ívezetű boltozat hajlott le. Az oszlopok, melyeken nyugogodott, összefolytak a palakőzettel, mintegy háromszáz lábnyi magasságban — mely magasság csaknem egyenlő a kentuckyi barlangok „Mammuthdom“-jáéval. Tudvalevő, hogy ez az óriási csarnok, — a legnagyobb az egész amerikai hypogaeában, — könnyen befogad ötezer embert. Új-Aberfoyle ezen részében ugyanilyenek voltak az arányok és ilyen a beosztás. De a híres grotta bámulatos cseppkövei helyett, itt a szentelérek kidudorodásain akadt meg az ember szeme, melyek mintegy kiduzzadni látszottak valamennyi falazatból, a meddő palatömegek nyomása alatt. Azt lehetett volna hinni, hogy kiszögellő gagátdudorok, melyeknek csillámai a fénykorongok sugaraiban tündököltek. Ezen boltozat alatt egy tó terjedt el, mely nagyságára nézve a „Mammouth Caven-ek Holttavához volt fogható, — mély tó, melynek átlátszó vizében szemetlen halak nyüzsögtek, — s melyet a mérnök Malcolm-tavának nevezett el. Ezen mérhetetlen természeti öregségben építette föl Simon Ford az ő új kunyhóját, és nem cserélte volna el az edinburgi Prince’s Street legszebb palotájáért sem. Ez a lak a tó szélén állott, és öt ablaka a sötét vizekre nyílott, melyeknek végét a szembe nem láthatta. Két hónappal később egy másik hajlék emelkedett Simon Ford kunyhója szomszédságában. A James Starré volt ez. A mérnök testestől lelkestől Uj-Aberfoylenak szentelte magát, ő is ott akart lakni, s csak nagyon parancsoló kötelesség volt az, mely rábírhatta, hogy fölmenjen a szabad ég alá. Itt élt bányász világa közepette. Az új telep fölfedezése óta a hajdani bánya összes munkásai otthagytak ásót, kapát, újra megfogni a csákány és fejtőkapa nyelét. Bizonyosak lévén benne, hogy a munka sohasem fogy majd ki, s édesgetve a nagy munkabér által, melyet a sikeres üzem a munkáskéznek adhatott, odahagyták a talaj felszínét az aljáért, s leköltöztek a bányába, mely természeti alakulásánál fogva igen alkalmas volt a megtelepedésre. Ezen bányászlakok, melyek téglából voltak építve, lassan-lassan festői csoportozatba helyezkedtek el, egy részök a Malcolm-tava partjain, másikuk amaz érhajlások alatt, melyek arra látszottak alkotva lenni, hogy ellentálljanak a boltozat nyomásának, mint a székesegyházak pillérei. Csákányosok, kik a kőzetet bontják, targonczások, kik a szenet hordják, munkavezetők, ácsok, kik a járatokat körüldeszkázzák, útcsinálók, töltögetők, kik követ raknak a szén helyébe a kibányászott részekbe, — szóval, mindazon munkások, kik különösebben a fenék-munkában foglalkoznak, — ide telepedtek Új-Aberfoyleba, s lassankint megalapították Coal-Cityt, mely a Katrine-tava keleti végpontja alatt, Stirling megye éjszaki részében feküdt. Egy flamandi helység emelkedett itt tehát a Malcolm-tava partjain. Egy kápolna, mely Szent Aegidiusnak volt ajánlva, magaslott ki az összesség fölött egy óriási szikla tetején, melynek lábát a földalatti tenger habjai mosták. (24. folytatás következik.) KÖZGAZDASÁG. FÖLDMÍVELÉS. A vetések állása. A „Földmiv. Érdekeink“ gazdasági tudósításaiból a következőket: Hunyadmegye. Algyógy, ápril 23. April hava egészben szeszélyesen viselte magát, egyforma időjárás három napig sem volt egymás után. Nagy vizek sok kárt tettek; a Maros itt-ott sekélyebb partjain kiöntött s a völgy egyes mélyebb részeit elbontotta. A hideg a kivirágzott gyümölcsfáknak már is ártott, a kibontakozás fogja megmutatni a káros hatást egész terjedelmében. Csermő, ápril 24. A tavasz márczius hó 18-ikától a lehető legszebben vette kezdetét és a tavaszi munkálatok legjobban folytak úgy, hogy már azok bevégeztekhöz közeledtek, de e hó 15-ikétől kezdve, egész mai napig az idő folytonos hideg esőzésével és 24 órai szakadatlan hóesésével egész téli szint öltött. Őszi vetéseink laposabb helyeken túlságos nedves tél és márczius első napjaiban bekövetkezett fagy által, ha kárt is szenvedtek a partos helyeken, mégis igen jóknak mondhatók, s ha ezen esős idő megszűnne, a legjobb aratásra nyújanának reményt. Nagy-Málas, Bars megye Garamvölgy, április 23-án. Az őszi vetések rendkívüli buja tenyészetnek indultak néhány napi meleg és eső következtében, mely április 10-ikétől mostanáig tartott, és pedig olyannyira, hogy a jó karban levő és bőven trágyázott talajokban, a tenyészet megállítása, legyen a sarlózás vagy legeltetés alakjában, nagyon szükségesnek bizonyult, foly is ezen munka már mindenütt, s csak a késői vetések tulajdonosai nézhetnek más munka után, mert az ő vetéseik most normálisak. Hajdumegye, Tetétlen, ápr. 24. Hogy a fagy a terményekben mennyi, s mily kárt okozott, azt még most biztosan nem lehet meghatározni, azonban a mennyire eddig tapasztalható, úgy a jól megerősödött őszi vetésekben és a szinte korán vetett tavaszi vetésekben aligha kár leend, úgyszintén a repczében is csak kevés hiba látható, amennyiben az még teljes virágzásban nem volt. Egyébiránt, hogy a fagy lényegesebb kárt nem tett, azt annak lehet tulajdonítani, miszerint tartama folyton szeles és esős idő volt. A virágzásban levő gyümölcsben már több kár látható, de azért mégis azt egészen tönkre nem tette. A szőlőkben Teménypiacz. Budapest, ápr. 30. Gabonaüzlet. Délután a hangulat meglanyhult, elkelt 15,000 métermázsa usancebúza szeptemberoktóberre 12 frt 60 kr és 12 frt 50 krral és 2500 métermázsa bánáti tengeri június-júliusra 8 frt 20 krral. Az árak 100 kilogramm szerint értendők. Arad, április 28. Az e heti gabonaüzlet irányzata folytonosan emelkedő, az árak perczről-perczre mindinkább magasabbra szöknek s valóban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ma határozott árjegyzést adjunk, mely teljes hitelességre tarthat igényt. Búza minőség szerint 13—14.60 kr közt ing métermázsánkint. Rozs teljesen hiányzik, miért is a forgalom nem fejlődhetett. Zab egyáltalán nem volt kínálva. Kukoriczából több nagyobb tételt vásároltak a szeszfőzdék 6.50 krjával, ma azonban ez ár mellett sincsenek eladók. A hangulat szilárd. Legkevésbbé emelkedett az árpa, melynek ára csaknem változatlan maradt. 6.30— 40 kv közt váltakozott métermázsánként. Szeszüzlet. A szeszégetéshez alkalmazott gabonanemek árának folytonos emelkedése következtében, az üzletben igen szilárd a hangulat; az eladók felette tartózkodók. Kész áru nagyban 35—35,25 kr 100 liter °/ol a m annyi, mint 49‘/a—50 kr fokonkint hordóstól. Részletben 48 krhordó nélkül. 501/, kr hordóstól. Az időjárás az utóbbi napok óta kedvező s a hét elején észlelt éjjeli fagyok nem ártottak az üde vetéseknek. —A pénteki hetivásárra behajtatott. Ökör : 40 drb, melyek legtöbbnyire mészárosok által 95—140 frt drbként vetettek meg. Tehén 30 drb, 75 — 110 frt drbként keltek el Borjú 80 drb, melyeket 7—30 frt drbként vettek meg. Bárány 2000 drb, melyek 23/4—4 frt drbként keltek el. Ló: 100 drb, melyek 20—150 forint drként keltek el. Sertés: 60 drb, melyek legtöbbnyire hentesek által 28—29 frt mázsánként vetettek meg. (Sz. H.) Szeged, ápril 28-án. Időjárás borús. Hőmérséklet reggel 14. fok meleg. A Tisza vízállása: 7.64 méter · 24' 2' 6"' 0 fölött. E hét elején beállott fagy a kedélyeket ismét fölizgatta; az arra következett enyhébb időjárás által azonban — gazdászok állításai szerint — a gyümölcsfákon és repetén csak kevés sérülés történt és így jó terméshez még mindig van remény. A szilárdság, mely a gabonaüzletben már hosszabb idő óta uralkodik, naponként további haladást tesz. A kínálat és behozatal igen csekély lévén, tulajdonosok által magasabb árak követeltetnek, melyek többnyire meg is adatnak. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva a következők : Búza tiszai 77.—79 kilogr. méterm. 14 frt 70 kr— 15 frt. Búza bánsági 76,5—77,6 kilogramm métermázsa 14 frt 20—60 kr. Rozs 72—73 kilogr. métermázsa 10 frt 80 kr—11 frt. Árpa 63—64 kilogr. métermázsa 6 frt 60—80 kr. Árpa takarmányi 59—61 kilogr. méterm. 6 frt 20—30 kr. Tengeri métermázsa 6 frt 40—60 kr. Zab méterm. 7 frt 60— 80 kr. Köles métermázsa 5 frt 80 kr 6 frt. Szalonna pörkölt méterm. 57—58 frt. Disznózsír elsőrendű méterm. 68—69 frt. Gyöngyös vidékén a vetemények állása a legszebb reményekre jogosit, szinte jelentéktelen a kár. Most már nagyon óhajtandó volna, ha az esős idő megszűnne, mert különben félő, hogy a sok hideg eső következtében a búzavetéseket a rozsda fogja meglepni. Daczára a kellemetlen lefolyt rész időnek, a vetések még mindig úgy állanak, hogy abból jó és gazdag termést várhatunk, ami nagyon óhajtandó is volna már, mert nagyobb része a gazdaközönségnek úgyis szűk anyagi körülményekben van a több éveken által volt rosz termések miatt. S.-a.-ujhelyi gazdasági kiállítás. Az 1877-ik évi május hó 14-ik és következő napjain S.-A.-Ujhelyben tartandó ált. gazdasági kiállítás programmja a következő: 1. A kiállítás a főtéren a Bónis-féle, Windischgrätz Lajos herczeg úr tulajdonát képező udvarban lesz megtartva és május 14-én reggeli 9 órakor ünnepélyesen megnyittatik. 2. A kiállítási titkári hivatal május 12-én reggel a Bónis-udvarban lévő földszinti szobákban nyílik meg. 3. Minden kiállítandó gép május 12-én a kiállítás helyiségeiben felállítandó, a termények, — borok, — iparczikkek s több effélék pedig ugyanazon napon adandók az elhelyezés végett. A kiállítandó állatok legkésőbb május 13-án délután 6 óráig a titkári hivatalnál bemutatandók és csak a viszszaküldött bejelentési ívek átadása mellett fogadtatnak el. A kiállítónak meg nem küldött bejelentési ívek egyik példánya a titkári hivatalban vehető át. 4. Minden kiállító a nekik kijelölendő helyet tartozik elfogni. 5. Takarmányért a titkári hivatalnál kell jelentkezni. 6. Minden a kiállításra belépő, — kivévén a rendező-bizottsági tagokat s a kiállítókat és cselédjeiket — kik belépő jegyeiket a titkári hivatalban május 13-án tartoznak átvenni, — belépti dijul 30 krt fizet első nap, 2-ik nap 10 krt. 7. A rendező és biráló-bizottsági tagok jelvényekkel láttatnak el. 8. Május 13-án este 6 órakor a biráló-bizottsági tagok megválasztására választmányi ülés tartatik a közp. egyi. alelnök Viczmándy Ödön hivatalos helyiségében. 9. Minden kiállítási tárgy május 15-én este 6 órakor a kiállítás bezártával a tulajdonos felügyeletébe és tulajdonába megyen át. 10. Május 14-én délután 2 órakor a „Diana“ helyiségeiben közeled és esteli 8 órakor a megyeház nagytermében hangverseny, — utána táncz rendeztetik. A hangversenyre programm külön fog kiadatni. — A hangverseny tiszta jövedelméből 113-ad rész a kiállítási költségek fedezésére. 2/3-ad rész a házi ipar terjesztési czélokra lesz fordítandó. 11. A biráló-bizottságok május 14-én reggeltől — 15-ének déli 12 órájáig folytatják működésüket. 12. Május 15-én d. u. 2 órakor a rendezőbizottság által kijelölt helyen eke-verseny tartatik. 13. Az eke-verseny után a kiállítás ünnepélyesen bezáratik és a biráló-bizottságok a kiállításra és eke-versenyre vonatkozó határozataiknak jegyzőkönyvbe vétele végett esti 6—7 óra között a megyeháza nagytermében egybegyűlnek. 14. Május 16-án reggeli 8 órakor kezdődik az állami lótenyésztési jutalomdíjakra versenyző lovak bírálata . 10 és 1/a órakor a megyeháza nagytermében az általános kiállításra vonatkozó bírálatok kihirdetése és valamint a gazdasági, egyleti, úgy az állami díjaknak ünnepélyes kiosztása. Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 1877. évi április 21-ik napján. A kiállítást rendező bizottság. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. Az általános magyar municipalis hitelintézet évi rendes közgyűlését ma tartotta Lechner Lajos elnöklete alatt. A felolvasott évi jelentésből kiemeljük, hogy az intézet ez évi vesztesége 2.354,861 frt 32 kr. Az üzletév tulajdonképeni vesztesége csak 172,439 frt 28 kr, de ehhez járul a sugárúti építő vállalatnál az intézet jutaléka arányában szenvedett 2.030,558 frt 11 kr veszteség és a tavairól áthozott 151,863 frt 93 kr hiány is. De tekintve, hogy leírások 138 ezer írton fölül eszközöltettek s a tavasi közgyűlés határozatánál fogva 43 ezer írton fölül hárult az intézetre rendkívüli kiadás, — az üzletév fentjelzett szoros vesztesége 9342 frt 4 kr kezelési nyereségben jelentkezik. A 8899 frt tartaléktőke a veszteség részbeni fedezésére szolgált. Az intézet legnagyobb szerencsétlensége: a sugárúti építő vállalatban 50*/0-es részvéte volt, innen ered legnagyobb vesztesége is A vállalat vezénylő bizottsága a szomorú mérleg bemutatásakor az eredmény okait a telkek és épületek értékének általános alászállásában , a gyártelepek működésének beszüntetésében, a fűrészgyárnak az árvíz által szenvedett veszteségében, továbbá a szerződés felbontásakor a közmunkák tanácsának hozott áldozatokban stb. talála. E jelentés után a felügyelő bizottság jelentése olvastatott fel, mely szerint a mérleg jóváhagyható, mert helyesek voltak az ingatlanok értékének megállapításánál követett elvek. Több részvény által tett kérdésekre az igazgatóság kellő felvilágosítást adott, mire a közgyűlés a jelentést elfogadt és a felmentvényt egyhangúlag megadta . A napirend II. pontja liquidatió kivetését képezte. Bechnitz az igazgatóság nevében kijelenti, hogy ez nem hajlandó egyelőre a liquidatiót kimondani, mert ez által a társaságra (Tetemes kár báromolva, javasolja, hogy minden részvényből 50 főt leirassék, mely esetben egy részvény 30 forintot képviselne — azon kívül 145.000 forint maradna tartalékalapul. E tárgyiban még többen szólaltak fel, míg végre titkos szavazás útján, harmincz szavazat kivételével a nagy majoritás elhatározta, hogy most a liquidatió ne mondassák ki. A közgyűlés továbbá felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a 77-ik üzlet év lezárata előtt egy rendkívüli közgyűlést hívjon össze a végből, hogy intézkedés történjék a részvények lebélyegeztetésének eldöntése felett. Végül jelenti elnök, hogy Kónyi M. igazgatósági tag leköszönt és a napirend utolsó pontja értelmében 1 igazgató és 4 felügyelő bizottsági tag megválasztatása következik. A felügyelő bizottság évi 3000 frtnyi fizetésének megállapítása után következett a választás. Igazgató lett: Német Titus, felügyelő lett: Beretvás Endre, dr. Máday Sándor, dr. Keleti Gyula és dr. Nyíri Lajos. A budai közúti vaspályatársaság ma tartotta közgyűlését. A múlt évi veszteség 16,334 frt 29 kr. A vállalat eladása iránt a pesti közúti vaspálya-társasággal folynak az alkudozások. (Kívánatos lenne, hogy mielőbb véget érjenek, mert a budai társaság úgy a mint most van, nem érdemes az életre). Az igazgatóság felhatalmazást kapott, hogy 15—20,000 frtnyi jelzálogi kölcsönt vegyen fel. Felügyelőküt megválasztottak: Lányi Jakab, Tottis J., Stankovics Sándor és Heinrich E.x. Az „Anker“. Az 1877-ik évi április 28-án tartott 18-ik közgyűlésen az összes 500 darabnyi részvény-álladékból 415 részvény volt képviselve. Dr. Bodard A. igazgató úr által előadott 1876-ik évi üzleti jelentésből értesülünk, miszerint a folyó évben, daczára a kedvezőtlen időviszonyoknak, nemcsak tetemes mennyiségű biztosítási üzlet köttetett, hanem hogy az eredmény, az intézet fennállása óta a legjobbak közé sorozható. Benyújtatott 4149 ajánlat 10.535,962,80-nyi összegben, melyek közül 3427 szerződés 8.530,766 94 tőkével realizáltatok. A múlt évivel szemben mutatkozó szaporulat 1.410,2860 tőkét és 663,84 járadékot tüntet fel, az összes biztosítási álladék tehát 1876. évi deczember hó 31-én 90,489 szerződésre rúgott 116,109,170.18 jegyzett vagy biztosított tőkével és 70.48028 évi járadékkal. A halálozási viszonyok 1876-ik évben különösen előnyöseknek bizonyultak, miután a haláleseteire való biztosítások, a viszontbiztosítások, levonása után csupán 461,336 05-t tüntettek fel 466,948,92 és a viszontbiztosítások csupán 57,636-02-t 67,017'52-t igényeltek a múlt évivel szemben, míg a díjbevételek 1.157,885,37-tal 20,983 frtnyi szaporulatot tüntetnek ki. Az igazgatósági kiadások a múlt évivel szemben tetemes csökkenést mutatnak fel. A 9,053,449-65-nyi aktívák mind jól megállapított, nagyrészt azonnal realizálható és semmiféle provizionális vagy egyéb előleges kiadások által a jövő ütemet terhelő szerződéseket tartalmaz. A díjtartalék és biztosítási alap 6.546,721,95-ra hágott, úgy hogy az 1.000,00-nyi alaptőke, a 384,721,01-nyi igazgatási illetékek tartaléka, a 176,300-nyi külön tartalék valamint a 225,842 50 nyi tőketartalékkal a társaság biztosítéki alaptőkéje 8.333,585 46-t tesznek, és a túlélési associatio vagyonra való tekintettel, összesen 27.373,615 37-ra rúg. A nyereség-és veszteség számla 104,028,73-nyi nyereményyel záródik, melyből egy 100,000-nyi összeg, a tartalékalap és tantemek 132 frtnyi részvényenkénti alapszabályszerű levonása mellett kiosztásra kerül és 4028,75 új számlára vezettetik elő. Az igazgató tanácsnak a felmentvény megadatott és úgy ennek, valamint az igazgatóságnak, az oly terhes viszonyok alatt elért előnyös eredményekért a gyűlés köszönete fejeztetett ki. Végül a kilépő igazgatótanácsos, gróf Zichy Edmund ő excja, egyhangúlag ismét megválasztatott. 216. Pénz és értékpiacz. Budapest, ápr. 30. Az esti tőzsde kezdetben szilárd volt, de utóbb külföldi árfolyamokra lanyhább lett. Osztrák hitel 138.20 — 137.50, magyar hitel 113—112.25. Első budapesti gőzmalom 840-nel keresett. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések, csődügyek: N.Várad máj. 23. Nagy Károly ingatlana 2291 frt. — Kovaszincz (Arad) jun. 7. Kurmán Gyula ingatlanai 400, 1477 és 240 frt. — Nagy-Bény (Esztergom) máj. 2. Tóth János ingatlanai 1050, 900, 25, 10, 25, 5 és 8 frt. — Debreczen máj. 4. Kovács András háza és földje 4500 frt. — Szt.Péter (M.-Óvár) jun. 4. Wolf András ingatlana 3886 frt. — N. Horváthi (Keszthely) máj. 12. Stettner Istvánné ingatlanai 2392 frt. — Kolozsvár máj. 28. Biró Imre ingatlanai 2105 frt. — N.-Várad máj. 11. Lázár Mátyásné örököseinek háza 7737 frt. — Debreczen máj. 3. Kovács Mihály háza 3708 frt. — N.Elemér (N.-Becskerek) máj. 12. Neuhaus Ádám ingatlanai 400, 60 és 7548 frt. — Budapest máj. 23. Böhm Katalin kőbányai ingatlanai 7382 és 16,958 frt. — Budapest jún. 14. Dauphin Erzsébet uj-utczai háza 13,100 frt. — N.-Várad máj. 9. Serbán Simonné háza 2000 frt. — ÓVilágos (Arad) máj. 8. Dobos Demeter ingatlanai 1885,1702, 100, 1820, 1752 és 10,295 frt. — Zombor jun. 1. Aradszky Radoszlav ingatlanai 1596, 203, 200, 400, 910, 347 és 4000 frt. — Budapest jun. 19. Hösch Mihály szegény ház melletti ingatlanai 6980 és 6953 frt. — Szeged máj. 23. Frum Nándor háza 18,440 frt. — Tizsite (Eperjes) máj. 23. Pillér Blanka birtoka 40,287 frt. — Dunaföldvár (Szegszárd) máj. 28. Czimmerer Ferencz háza 5664 frt. — Budapest máj. 24. Baer Fanni városligeti ingatlanai 27,253 frt. — Budapest jun. 7. Horváth Károly baromvásár-téri ingatlana 7847 frt. — Szásza (Rimaszombat) máj. 7. Viczlány Márton birtoka 3272 frt. Csődök: Az „Orion általános állatbiztosító egylet“ és Vizsolyi Jenő duna-szent-györgyi (Szegszárd) földbirtokos ellen. Vízállás és időjárás. Budapesten ápr. 30. 3.16 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban ápr. 30. 2.69 m. 0 fölött felhős. M.-Szigeten ápr. 30. 1.17 m. 0 fölött száraz. Szatmáron ápr. 30. 2.10 m. 0 fölött felhős. Tokajon ápr. 30. 6.48 m. 0 fölött felhős. Szolnokon ápr. 30. 6.27 m. 0 fölött felhős. Szegeden ápr. 30. 7.79 m. 0 fölött esős. Aradon ápr. 29. 2.89 m. 0 fölött felhős. Nagy-Becskereken ápr. 29. 2.00 m. 0 fölött felhős. Bezdánnál ápr. 23. 2.36 m. 0 fölött száraz. Verbászon ápr. 23. 1.79 m. 0 fölött száraz. Eszéken ápr. 30. 2.80 m. 0 fölött esős. Sziszeken ápr. 30. 2.25 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon ápr. 29. 4.40 m. 0 fölött felhős. Zimonyban ápr. 29. 6.18 m. 0 fölött felhős. Ó-Orsován ápr. 29. 4.80 m. 0 fölött felhős, Barcson ápr. 29. 1.81 m. 0 fölött felhős. Felelős szerkesztő: Palásthy Sándor. Nyílttér. *) Dr. Liedemann Károly ügyvéd irodája f. évi május hó 1-től kezdve a IV. ker., borz-utczában 3. sz. a. fekvő házban van. 215 319 A „North British Mercantile“ tűzbiztosítási részvénytársaság irodái május 1-től fogva V., Erzsébet tér 11. sz. a. léteznek. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.