Ellenőr, 1877. október (9. évfolyam, 402-459. szám)

1877-10-01 / 402. szám

Előfizetési árak:­­Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ 402 szám. Egyes szám ára 2 kr.­­rendkivüli reggeli kiadás Budapest, hétfő, október 1. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. Kiadó-hivat: Budapesten, nádor-utócza 6. no» 1873. Figyelmeztetjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt mi­előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap elküldésében késedelem történjék. Esti kiadásunk naponkint, men­ven jelenik meg, a nélkül, hogy az előfize­tési árt felem­eln­ék. Az „Ellenőr“ ára maradt a régi: fél évre....................................10 frt — negyed évre.................................5 frt — havonként.................................1 frt 80 kr. Ez alkalomból figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy az ,,Ellenőrbre a hó bármely nap­jától kezdve előfizethetni. A HÁBORÚ, Budapest, szeptember 30. Az erdélyi fegyverelkobzások körül ma­holnap valóságos mondakör alakul. Figyel­meztetjük olvasóinkat arra, hogy az ügy máig sem­miesetre nincs annyira tisztázva, hogy bárki is több valódi tényt tudhatna róla, mint a­mennyit lapunk közölt. E köz­leményeink kiegészítésül szolgálhat ré­mileg, ha feljegyezzük, hogy a lefoglalt fegyver­­szállítmányok egy része erdélyi oláhok ré­szére volt szánva, mi a mozgalom megosz­tott jellemére vall. A túlzások ellen sem óvhatunk eléggé. It­rc már százezer és millió számra is kezd beszélni a táv­ir'vt­alalo.-T tás/hf5liim­hínilT XL­.ület?*? . t:' nyilvánvaló túlzás; s ha mégis történt volna ily mérvű lefoglalás Bécsben , e fegyver mennyiség annyira nem fér az er­délyi szűkkörű mozgalom keretébe, misze­rint bátran ki merjük mondani, hogy nincs vele összefüggésben. Klapka tábornok nevét is kapcsolatba hozták e mozgalommal, még­pedig az „Ellenőr“ híre gyanánt ment át a külföldi sajtóba e kacsa, mert a tábor­nok úr lapunk szerkesztőjéhez ma a követ­kező táviratot küldte Parisból: Paris, szept. 30. Párisi lapok az „Elle­nőrre“ hivatkozva sürgönyöket közlenek, melyek szerint én részese lennék az erdélyi határon czélba vett mozgalomnak. Kérem ennek dementálását, mert végképen semmi tudomásom sincs róla, és rászalok minden ilyen vállalatot, mely csak árthat Magyarország­nak, anélkül, hogy Törökországnak használna Klapka. Fölösleges tán említenünk is lapunk olvasói előtt, hogy a külföldi lapokba csak tévedésből ment át az „Ellenőr“ híre gya­nánt a Klapka tábornok arra vonatkozó téves állítás, mert még egy betűvel sem vo­natkoztunk ez ügygye­l kapcsolatban a tá­bornok úr személyére, kit saját "Tudomásunk szerint is távolállónak ismerünk e hóbortos vállalattól. Azt hisszük, hogy rövid idén előadhat­juk hitelesen az egész tényállást. Addig is kérjük a közönséget, hogy minden felmerül­­hető combinátiót azzal az óvatossággal fo­gadjon, melyet a fantázia szüleményei iránt tanúsítani mindenkor ajánlatos. Crettinje, szept. 30. (Eredeti távirat.) A montenegrói fejedelem azt kívánja Milán fejedelemtől, hogy Novi város irányába hadsereget küldjön, mire Szerbia szerződés által kötelezte magát. Bukarest, szept. 29. (Eredeti távirat.) Katargiu belgrádi román ágens a fejedelem­től sajátkezű iratot visz Milánhoz. Konstantinápoly, szept. 30. (Eredeti távirat.) Szerbia ackóba lépése után a nagy­vezér indítványozni akarja, hogy a szultán trónvesztettnek nyilvánítsa Milánt. A szul­tán el van határozva, hogy Karagyorgyevi­cs­et ismeri el szerb fejedelemnek. Konstantinápoly, szept. 29. (Hivatalos.) Ruszcsukból csütörtökről kelt távirat jelenti, hogy Ruszcsuk bombáztatása ismét meg­kezdődött. A törökök Gyurgyevo bombázásá­val felelnek reá. Sipkából jelentik csütör­tökről : Tüzérségünk lövései folyton rongál­ják az oroszok erődítéseit. Egy plevnai táv­irat szept. 24-kéig terjedő tudósítást közöl, mely szerint az oroszok folyton lődözik Plevnát. Szept. 21-én a románok megtámad­ták Plevna keleti részén levő redouteokat, de visszaverettek. London, szept. 30. A „Reuter-ügynök­­ség“ jelenti Konstantinápolyból. Szulejmán pasa távirja szept. 27-ről, hogy az egész héten át bombázta az ellenség erődítéseit ; a török tüzérség három oldalról körülfogta az ellenséget. Orkaniából jelentik szept. gok az esőzések követ­keztében elárasztot­­tak. A bazardsiki parancsnok jelenti szept. 27-től: Cserkesz és egyptomi csapatok két ágyúval és egy török zászlóaljjal a baljiki utca Karekliasznál megvertek egy orosz se­reget ; az ellenség Karagacsba vonult vissza. TÁVIRATOK. Szerajevo, szept. 30. (Eredet­i távirat.) A d­erven­ti kerületben újabb harczok foly­tak, melyekben a fölkelők vereséget szen­­vedtek. Innen csapatokat rendeltek Pakk­óba a montenegróiak ellen. Belgrád, szept. 80. (Eredeti távirat.) Persiani orosz ágens négy millió rubelt ho­zott. Ismét hírek keringenek a miniszter­válságról. A mozgósítás készülődéseit siette­tik A szerb fősereg állítólag Nie-Szófia felé fog operálni. Budapest, szeptember 30. Német lapok a miniszteri nyilatkozatokról. A német lapok figyelemre méltó észrevételeket tesznek a magyar és az osztrák kormányelnök mi­napi nyilatkozataihoz. A „National Ztg.”­­gy ír: „Új szempontot, mint látjuk, ezen nyilatko­zatokban nem sokat lehet találni. Tartalmuk kö­­rü­lbelül az, hogy Ausztria semminemű kötelezett­séget nem vál­alt Oroszországgal és Németország­gal szemben; hogy Németországnak szintoly ke­véssé vannak lekötelezettségei; de hogy Oroszor­szág keleten semmi olyat nem tett, s tenni nem fog, Ausztria beleegyezése nélkül. Az egyetértés tehát zavartalan, a három császár közt, s a mi kelleme­sebben érint bennünket, az Ausztria és Németország közötti viszony, mint Tisza úr biztosít, igen jó.“ „A Nordd. Alig. mtg így nyilatkozik: Ausz­­tria-Magyarország két felének képviseletei az in­­terpellátiokra adott válaszok alakjában tegnap fe­lettébb jelentős felvilágosításokat hallottak, melyek a legilletékesebb szájból hangozván, a monarchia állását a világrész délkeleti zavaraival szemben a legvilᣭosabban és legkielégítőbben kifejtik. A­ki csak felületes figyelemmel kísérte is a keleti za­varok egyes fázisait, képes lesz ellenőrizni a tények alapján az osztrák-magyar államférfiak közléseit, s megvizsgálni azoknak helyes voltát is. Azonnal úgy fogja találni, hogy ez kiállja a próbát. A gon­­dos, következetes szemlélő tovább megy. s előtte Auersperg és Tisza kijelentései nem csak alkalmi feleletek alkalmi kérdésekre, hanem programon, mely r­dost­­ már a jövő alakulás alapvonásait rejte­geti. Három pont az, melyben e nyilatkozatok cul­­minálnak ; először, hogy Ausztria Magyarország min­den fordulatra, mely a keleti problémában még elő­állhat, el van készülve; továbbá, hogy ezen fordu­latok egyike sem fog megtörténni a monarchia nél­kül vagy ellenére; végre harmadszor, hogy Ausz­­tria-Magyaror­zág keleti érdekeinek megóvása az­­­rópa hatalmakkal való egyetértés alapján fog történni. Németország különösen rokonszenves elé­­£­ültséggel fogja tudomásul venni Tisza úr azon­­jelentését, hogy Magyarország viszonyai a német birodalomhoz jövőben­­ is, meg fogják tartani azon s­zivélyes jelleget, melylyel eddig is bírtak.“ Reuss hercseg jegyzéke. A konstantinápolyi német nagykövet, a sz­a­­lonikii consul-gyilkosok szabadon bocsátása ügyé­ben következő jegyzéket intézett a török külügy­miniszterhez : Bujukdere, 1877. aug. 29. Miniszter ur! Az 1875. november 1-ji és 1877. május 19-ki jegyzékekkel a császári nagykövetség már jelezte a m. portának azon szabálytalanságo­kat, melyeket az ottomán hatóságok a szalonikis consulok gyilkosai ellen hozott ítélet végrehajtásá­ban elkövettek, é­s remélte, hogy egy egyszerű értesítés elég lett volna a m. portát arra bírni mi- kép gondoskodjék az ítéletnek, teljes mértékben való végrehajtásáról. Élénk sajnálattal kell constatálnom, hogy ezen­ remény megcsalatott, s hogy az előbb fölhozott pa­­naszokhoz sokkal komolyabb jellegű tények já­rultak. A különböző consuli jelentésekből tényleg ki­tűnik, hogy Dal-Mehemed, Kurd Ali és Amikh aga, kik a gyilkolásban való részvételük miatt öt évi kényszermunkára ítéltettek, s a porta közlése sze­rint a büntetést a viddini várban szenvedték ki __ a Mitroviczából július 11-én jövő vonattal Siahins­­kibe érkeztek, s azon nap óta teljes szabadágban vannak. Ezen nyilvánvaló tényekkel szemben, melyek csorbítják a porta méltóságát és a berlini cabinet­­tel szemben elvállalt kötelezettségeket, kormányom utasítására értesítem excelleníiádat, hogy az emlí­tett tények constatálása után a császár kormánya fenntart magának minden további lépést. Midőn stb. Berns.* A szerb achibhoi. Az „Allgemeine Zeitungénak írják Belgádból, régi titkára Konstantinápolyban, két tiszt kíséreté­ben Tirnovából Belgrádba küldetett, és Nikolái nagyherczeg a szeg fejére ütött, midőn küldöttének zsebébe egy millió rubelt is dugott, hogy ez ösz­­szeggel siettesse Szerbia nettóját. Czeret­eff herczeg né­hány nap alatt megérkezett Belgádba és az összeg, melyet arányban a hadügyminiszternek adott, ha­mar a pénzügyminiszter kezébe került; erre egy hét alatt, a szerb hadsereg főparancsnoksága alatt, szervezték a hadipénztárt is. Külön hivatalt ren­deztek be és külön könyvelést, és úgy látszott, hogy Szerbia actiója rövid idő mulva bekövetke­zik. Még Czered­eff herczeg szemei láttára, kit gyak­ran lehetett látni Milán fejedelem oldalán, kiadták a mozgósítási parancsot. Midőn az orosz főhadi­szállásról az az ígéret érkezett, hogy ez összeg csak a legszükségesebb előkészületekre van szánva, és hogy nemsokára ismét egy milliót fognak kül­deni aranyokban, a mozgósítást nagyon siettették. A rendes zászlóaljak gyalogsága mind új egyenruhát kapott, és az aktív hadsereggel combi­­náltatott. A hivatalnokokat azonnal az intendaturá­­hoz rendelték. Ez a sor érte a középiskolák sok tanárát is, minek következtében a néhány nap előtt megnyílt iskolákat újra be kellett zárni. A néptől 24 napra elégséges élelmiszereket reguirált­ak a hadsereg számára, melyet 500 ez­berével számítva 80 zászlóaljra számítottak. Az aktív hadsereget és a miliézia első osztá­lyát táborba rendelték. A táborokat közvetlen a határ mellett jelölték ki. A milezia részére téli­ruhát rendeltek meg Betlinben, Bécsben és Páriá­ban , hasonlóképen Bécsben és Págában téli láb­belit, és pedig mindezt rövid néhány heti szállítás mellett. Minden szerbet a ki valaha tiszt volt, erővel besorozt'4' ily minőségben a hadseregbe. A ki nem akart ez intézkedésnek engedelmeske­dni, köz­katonának sorozták be. Az ágyúütegeket hadilábra állították, mert minden üteghez 118 (?) lovat és 1100 gránátot osztottak be. Az ostromágyukat a legnagyobb sietséggel készítik. 60,000 emberből és 6000 lóból álló hadsereg számára gyorsan gyűjtik az élelmiszereket, és a vavarini, alekszinászi és nyegotini főraktárakban máris harmadfél millió okka, búza, kukoricza és árpa, további három millió okka széna és szalma van fölhalmozva. A télre különösen sok hüvelyes veteményt gyűjtöttek össze. A hadsereg számára több mint 8000 ökröt vásárolnak össze. A bili­­pénztárból mindezt készpénzzel fizetik ki Már mindegyik ti­zt elfoglalta helyét, mind­egyik brigád* lepecsételt indulási parancsot kapott, és a riínoki, moravai, jávori és drivai seregek parancsnokai u­a­­sítást kapta­k, hogy csapataikat folyton készen tartsák. Ennek következtében az összes kereskedés pang. Az ac­iv hadseregnek tagja, de még a tar-

Next