Ellenőr, 1878. február (10. évfolyam, 58-106. szám)

1878-02-01 / 58. szám

Lészay Lajos, Mocsáry Lajos, Pauler Tivadar, Ti­sza Lajos, gr. Zichy Nándor, gr. Károlyi Tibor, Markhot János, gr. Migazzi Vilmos, Ragályi Gyula, b. Kemény Kálmán, Makray Aladár és Baranyi Ágost. Ezután a vámszövetségi javaslatok tárgyalá­sára tért a ház, miről reggeli lapunkban. Az új perrendtartás. (Vége.). A járásbírósági ítéletek ellen a fellebbezés be­jelenthető ugyan a 255-ik §. szerint azonnal az ítéletkihirdetéskor, de e jogosítvány mellett a 252-ik §. világosan megadja azon jogot, hogy az ítélet a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 napon belüll fellebbeztethessék. A 267-ik §. szerint 200 írt összeget vagy ér­téket meg nem haladó követelés, továbbá bérelt laknák átadása vagy visszabocsátása s bizonyos életjáradékok s élelmezési követelések iránt indí­tott sommás perekben az első bírósági ítélet elleni fellebbezésnek a kielégítési végrehajtásra halasztó hatálya nincsen. A 269-ik §-ban az eljárás semmiségét maga után vonó semmiségi okok vannak felsorolva s megjelölve azon esetek, melyek felebbezés esetében hivatalból is figyelembe veendők. Az a)—n) pon­tokban tüzetesen felsorolt semmiségi okokon kívül felvette a javaslat az o) pont tartalmazta azon áta­­lános semmiségi okot is, ha a törvénykezési rend­tartás lényeges szabályai megsértettek vagy figyel­men kívül hagyattak, és e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. A 275-ik §. szerint a bírói illetőség kérdésé­ben a másodbíróság rendszerint végérvényesen ha­tároz s a határozatnak a bírói illetőséget tárgyazó része ellen további jogorvoslatnak csak szen ese­tekben van helye , a­melyekben a 40. §. szerint a bírói illetőségtől való eltérés meg nem en­gedtetik. A 276. §-ban a helybenhagyó másodbírósági ítélet elleni további felebbezés a semmisítési eljárás során és azon esetekben van kizárva, a­melyekben mostani törvénykezési rendtartásunk 294. §-a szerint két egyenlő végzés ellen további felebbezésnek he­lye nincsen. A 277-ik §. szerint pedig teljes hitelű adós­levél alapján 500 irtot meg nem haladó kölcsön iránt indított perekben van a két egyenlő első bí­rósági ítélet ellen a további felebbezés kizárva. A 280-ik §-ban a megsemmisítési eljárás van szabályozva azon esetre, ha valamely önképvise­­letére nem jogosított vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéz­tetett perbe, és ha valamely félnek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el. A 281. §. megállapítván azon átalános sza­bályt, hogy felfolyamodásnak rendszerint minden első bírósági végzés ellen van helye, az e részbeni kivételek a 283—285. §§-ban foglaltatnak. A 287. és 288. §-ban szabályul felállíttatván, hogy a felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen, e szabály kivételéül rendeltetik, hogy rendes pe­rekben a bírói illetőségi kifogást elvető végzés el­leni felfolyamodás elintézése előtt az első bíróság az ügy érdemében nem hozhat ítéletet, és hogy azon végzés ellen, mely által birói letét kiutalvá­­nyoztatik, vagy pénzbírság, avagy fogságbüntetés alkalmaztatik, halasztó hatálylyal biró felfolyamo­dásnak van helye. A 289-ik §. azon átalános szabályt állapítván meg, hogy a másodbirósági végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincsen, a 290-ik §. felsorolja azon fontosabb végzéseket, melyek ellen további felfolyamodás engedtetik. A 282—300. §§-ban az igazolásra vonatkozó intézkedések újabb szabályo­zást nyertek. A 301. §-ban az új bizonyíték alapján való perújítás azon újabb bizonyítékokra van korlá­tozva, melyekre nézve a perújító hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy azokat az alapperben nem hasz­nálhatta. A 312. §-ban a vásári bíróságok hatásköre szűkebb korlátok közé vézetett, mint a minőt az 1868. évi LIV. törvényczikk 482. §-a megállapít. A 323.—337. §§-ok a választott biróság előtti eljárás az észlelt hiányok figyelembe vételével s a jogorvoslati rendszer változására való tekintettel tü­zetes szabályozást nyert. Az indokolás így szól: A választott bíróság alakítása egyszerűbbé tétetett s kellő gond ford­íttatott arra, hogy valamelyik fél által választott bíró lemondása vagy távolmaradása miatt az eljárás meghiúsítható ne legyen. A válasz­tott bírósági eljárás gyorsítása végett a 328. §-ban kimondatott, hogy ha a bíróság a felekkel egyetér­­tőleg az eljárás módját meg nem állapíthatja, jegy­zőkönyvi tárgyalásnak van helye, úgy hogy a per­iratok 15 nap alatt, a végirat és ellenvégirat 8 nap alatt igtatandó jegyzőkönyvbe. A 333. §. f) pont­jában kimondatott, hogy a választott bíróság maga részére díjakat nem állapíthat meg, mert ez által meg nem engedhető önbíráskodás gyakorol­tatnék. A számadási perek tekintetében így szól: A 338.—350. §-ban a felhívási és számadási pe­rekben való eljárás szabatosabban lön szabá­lyozva s különösen a számadási perek két kü­lönböző fajára nézve, a mint t. i. vagy a szám­adásnak a számadásra kötelezett részéről való elő­terjesztése, vagy a számadó által beadott szám­adás helyeslése kéretik, — a dolog természetének megfelelően különittettek el az intézkedések. Külö­nös figyelemre méltó, hogy a 343. §. szerint, mi­dőn a számadást követelő ad be felhívási kerese­tet, már ezen keresetében tartozik legjobb tudomása szerint felszámítani azon összeget, melyben alperest marasztalni kívánja azon esetre, ha a számadást elő nem terjesztené. Ezzel eléretik azon czél, hogy a felhívási keresetben az esetleges marasztalás ke­rete meg van állapítva, s azon alperes, a­ki a határozott kérelem daczára sem terjeszti elő azon számadást, melyet előterjeszteni kötelessége, önma­gának tulajdoníthatja, ha nem védekezőnek tekin­tetik, és a felhívási kereset tartalmaz a kérelem­hez képest marasztatik. Ez mindenesetre czélsze­­rűbb, mint az 1867 : LIV. törvényczikk 520. §-nak intézkedése, mely szerint a felhívó követe­lését legjobb tudomása szerint akkor számítja fel, midőn az ellenfél az ellen már nem védekezhetik, minek alapján a semmitőszék ki is mondotta, hogy az ezen felszámítást alapjáni megállapítás csak biztosítási jogot ad, de maga a követelés kü­lön per után érvényesítendő. A 358. § ban kimondatik, hogy bolttá nyil­vánítás esetében elhalálozás napjának nem azon nap tekintendő, mely napon a holttá nyilvánítási ítélet jogerőre emelkedett, hanem a holttá nyilvání­­tás előfeltételét képező időtartam leteltét, illetőleg halálveszély idejében ennek napját követő nap. A 360.—365. §§.-ban a birtok­háborítási ügyekben követendő eljárást azon szempont figye­lembe vételével akarja a javaslat szabályozni, hogy a tényleges birtok megvédése kellő és gyors olta­lomban részesíttessék. A 377. §-ban az örökösödési eljárást illetőleg az 1868. LIV. t. sz. 557—594-ik §§-nak ideigle­nes érvényben tartása mondatik ki, addig, a­míg e tárgyban a már folyamatban levő előmunkálatok alapján új törvény hozhatik. A 378. § ban a szabad királyi s törvényható­sági joggal felruházott és a rendezett tanácsú váro­soknak jog­adatik, hogy a bel- és igazságügy mi­niszter helybenhagyása mellett lakbérleti szabályo­kat állapíthassanak meg. A 379. §-ban a pesti áru és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény és gabonacsarnokoknak külön birósága fentartatik. Azonban e kivételes bíróságok hatásköre világosan az 1875. évi XXXVII. t. sz. 258., 259. és 260. §§-ban foglalt kereske­delmi ügyletekre korlátoltatott. Kimondja a javas­lat, hogy e bíróságok ítéletei ellen 3 nap alatt be­adandó felfolyamodásnak van helye­s a hatáskör áthágása, úgy a megjelölt egyébb lényeges alaki sérelmek esetében az eljárás megsemmisíthető. Hogy azonban e felfolyamodás visszaélés alapját ne ké­pezze, kimondja a javaslat, ezen ügyek soronkívüli elintézését és azt, hogy e kivételes bíróságok biztosí­tási végrehajtást rendelhetnek el. A 318. §-ban a folyamatban levő perekre nézve a szükséges átmeneti intézkedések megálla­­pittatván, a 385. §. szerint az igazságügyi kor­mánynak azon felhatalmazás adatik, hogy az 1871. évi IX. f.-cz. 1. §. a) pontjának és 12.,§-nak al­kalmazása mellett a m. kir. Curia legfőbb ítélő­­­széki és semmitőszéki osztályai helyett újabb leg­felsőbb bíróságot szervezzen. E tekintetben ezt mondja a javaslat: Ezen legfelsőbb bíróság birói személyzete (1 elnök, 1 másodelnök, 6 tanácselnök és 52 bíró) a mostani birói létszámra, az ügyfor­galomra s különösen arra való tekintettel lett meg­állapítva, hogy a fontosságú peres ügyek végeldön­­tésére hivatott legtöbb ítélőszék az eléje utalt ügyekben kellő előkészítés, beható előadás és meg­vitatás mellett járhasson el , mert kivált a legfőbb bíróságnak teendőkkel való túlhalmozása csak a jogbiztonság rovására történhetik. A 387., 388. és 389. §§-ban a kisajátítási, curiai bíráskodási, fe­gyelmi bíráskodási, s egyéb azon ügyek nyernek megfelelő szabályozást, melyek a semmitőszéknek vagy a m. kir. Curia két osztályának hatásköre alá külön törvény által utasíttattak. A 390. § ban kimondatik, hogy a törvény hatálya a polgárosított határőrvidékre is kiterjed. Cserkészetek erdőn­inczán. (A „Vadász- és Versenylap“-ból.) Tót-Megyeren gr. Károlyi Alajos ur birtokán f. hó 9-ikétől 14-ig eredményes vadászatok voltak. Felváltva résztvettek : gr. Andrássy Gyula, gr. Stollberg, br. Orczy, gr. Erdődy István, gr. Erdődy Lajos, gr. Erdődy Rudolf, gr. Zichy Rudolf, gr. Apponyi Antal, gr. Pallavicini. Az 5 napi vadászat eredménye 2620 nyúl, 1414 láczány, 1 túzok és 4 drb különféle, összesen: 4039 drb vad. * * * Gróf Csekonics János zsombolyai uradalmá­ban f. hó 14—15-én sikeres­­ vadászat tartatott. Résztvettek : bg Thurn Taxis Egon, gr. Festetich Pál, gr. Károlyi Pista, gr. Eszterházy Andor és Béla, gr. Cziráky Antal, Béla és János, br. Ber­trand d’Omballes Emil ezredes, br. Orczy Elek, Beretvás Endre, Gyertyánffy László és Ferencz és gr. Csekonics Endre ; összesen 14 puskás. A két napon át négy sor hajtás történt,é s mindössze 1444 drb nyúl és 43 róka lövetett. Borsod megyében Kács-Tapolczán, dr. Schoen­berg budapesti ügyvéd vadregényes fürdőjéhez tar­tozó birtokán és erdejében e hó 5-én volt közvadá­szat, melynek, mint nekünk írják, régóta nem volt ily kedvező eredménye. Ugyanis 6 vadász 15 haj­tóval és rövid időközben 2 vadkant, 4 őzet és 12 drb. nyulat ejtett el.* * * * * * Sárkány Miklós bakonybeli apát e hó 21-én tartotta meg, évenként szokásos közvadászatát a kajári uradalomban, melyen a vidékbeli és megyei földbirtokosság s a Győr városi tisztviselői kar te­kintélyes számban jelent meg. A vadászat ered­ménye 101 db. nyúl, mely tekintve, hogy a két évvel ezelőtti árvíz azon vidék vadjait teljesen el­­pusztító, igen kedvező eredménynek mondható. A vadászatot víg lakoma fejezte be, mely a derék apát urnák általánosan ismert magyar vendégsze­retetéhez méltó volt. * # * Folyó év január 11. és 12-én nagy hajtóva­­dászat tartatott ittebei Kiss Elemér ur által, az ittebei nagyi rétben. Egyrészről a tavalyi márcziusi időjárásnak, mely különösen kedvező volt a fiatal nyulakra, másrészt a vadászati adónak, mely soka­kat visszatart, hogy a vadászati orvot oly nagy mértékben ne gyakorolják mint eddig, köszönhető e vadászatnak jó eredménye. Lövetett ugyanis első nap — habár csak 18 vadász volt együtt, — 5 róka, 187 nyúl, második nap 1 róka és 122 nyúl, összesen tehát 6 róka és 309 nyúl. A vadászok az első nap estéjét künn a pusztán töltötték, hol is vig vecsernye után, melyen a kedélyes és különben is mint megyénk s egyáltalán déli Magyarország legjobb vadásza gr. Roggendorf Róbert elnökölt, a társaság (ősi vadász-szokás szerint) szalmán aludta boldogok álmát, melyet legföljebb is egyik-másik tag — hortyogása — és az ezt elnyomni akaró éles fitty zavart meg, s másnap folytattatott lanka­­dás nélkül a munka.* * * Baksa vidékéről írják, hogy ott, ez évben fel­tűnően sok róka mutatkozik ; — fényes nappal 5—6 dbot is lehet együtt látni a mint a közös prédára indulnak. A nyulakban e nagy hóval már is sok kárt okoztak.* % & Jankovics Elemérnél, Vuccinban Slavoniában, e hó folytán farkasvadászat tartatott. Két napig eredménytelenül keresték a farkasokat, mig végre a 3-ik napon, egy hajtásból hét darabot vertek ki a hajtók. Gr. Kinsky Jenőnek szerencséje volt, egy coup double-lal két derék farkast terített le, egyet pedig Kund Jenő lőtt s igy egy hajtásban 3 drb farkas adta be a kulcsot. Résztvettek : gr. Nádasdy Ferencz, gr. Zichy Béla, 3 Márffy, gr. Kinsky Je­nő, Kund Jenő, a házi ur s még két puskás. * & $ A Coburg berczegi uradalom vacsi pusztáján 1877. deczember és 1878. január hónapokban Schmid Lipót erdőmester által ismét két erőteljes farkas ej felett el. Mint írják, ezen fenevadak elej­tésének nehézségi oka abban rejlik, hogy a farka­sok nagyobb részt a szomszédos helyekből, éjjel a vacsi erdőkbe nyomulnak és több dámvadnak szét­­tépése vagy részbeli felfalása után, (eddig nem ke­vesebb mint 32 db széttépett dámvad nyomát ta­lálták), még kora hajnalkor búvóhelyeikre a nagy­kőrösi vagy eörkényi erdők és bozótokba vissza­térnek. H­ ­­ IR­E K. — Királyi ajándék. 0 felsége a kőalja-ohá­­bai görög keleti román egyházközség részére temp­loma fölépítése czéljából 200 frtnyi segélyt adott a saját pénztárából. — Tömeges előléptetések. 0 felsége a magyar pénzügyminiszter előterjesztésére Marinovich Mar­cics pénzügyminiszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá, André Lajos osztálytanácsost létszámon kívüli miniszteri tanácsossá kinevezte, és Czillich Sándor osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi czímet és jelleget díjmentesen adományozta; dr. Kogler János és Beretvás Endre osztály­tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott pénzügyminiszteri titkárokat, valamint Széles Dénes miniszteri titkárt és bányatanácsost osztálytanácsosokká kinevezte ; továbbá báró Pongrácz Emil és őrgróf Pallavicini Ede miniszteri titkároknak az osztálytanácsosi czimet és jelleget, Bedő Albert főerdőmesternek pedig a főerdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen ado­mányozta ; végre Ludwigh János kir. tanácsos és szegedi pénzügyi igazgatót a Budapest főváros te­rületén rendszeresített adófelügyelői állomásra osz­tálytanácsosi czimmel, ranggal és illetményekkel — a pénzügyminisztérium osztálytanácsosai létszámába való beosztása mellett kinevezte, továbbá Graen­­zentsein Béla és Kupecz Ödön miniszteri titkári czimmel és jelleggel felruházott miniszteri fogalma­zókat, továbbá Lang Ede és Thier József miniszteri fogalmazókat, valamint dr. Jankovich János és dr. Wekerle Sándor miniszteri titkári czímmel felruhá­zott miniszteri fogalmazókat, végre Tichy Károly pénzügyi titkárt és adófelügyelőt miniszteri titká­rokká kinevezte.­­ A nagyváradi Szigligeti emlék­bizottság a következő fölhívást tette közzé : Nagyvárad város minden kegyeletes őzeiért lelkesülő közönsége ezen­nel felkéretik, miszerint a magyar szinmfairodalom megteremtője s városunk dicső szülötte, Szigligeti Ede szülőházának emléktáblával megjelöltetése czél­­jából, az emléktábla beszerezhetési költségeihez bármily csekély adománynyal járulni szíveskedjék. Adakozások a folyó évi február hó 20-ik napjáig fogadtatnak el, mint amely napon a gyűjtés múl­hatatlanul berekesztetik. Mint a „Bihar“ megjegyzi a * Szigligeti-emlékre* már is szépen adakoznak, pedig még a gyűjtőivek csak a napokban adattam ki. Az emlék ünnepélyes leleplezése márczius 8-án.

Next