Ellenőr, 1878. február (10. évfolyam, 58-106. szám)
1878-02-01 / 58. szám
Lészay Lajos, Mocsáry Lajos, Pauler Tivadar, Tisza Lajos, gr. Zichy Nándor, gr. Károlyi Tibor, Markhot János, gr. Migazzi Vilmos, Ragályi Gyula, b. Kemény Kálmán, Makray Aladár és Baranyi Ágost. Ezután a vámszövetségi javaslatok tárgyalására tért a ház, miről reggeli lapunkban. Az új perrendtartás. (Vége.). A járásbírósági ítéletek ellen a fellebbezés bejelenthető ugyan a 255-ik §. szerint azonnal az ítéletkihirdetéskor, de e jogosítvány mellett a 252-ik §. világosan megadja azon jogot, hogy az ítélet a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 napon belüll fellebbeztethessék. A 267-ik §. szerint 200 írt összeget vagy értéket meg nem haladó követelés, továbbá bérelt laknák átadása vagy visszabocsátása s bizonyos életjáradékok s élelmezési követelések iránt indított sommás perekben az első bírósági ítélet elleni fellebbezésnek a kielégítési végrehajtásra halasztó hatálya nincsen. A 269-ik §-ban az eljárás semmiségét maga után vonó semmiségi okok vannak felsorolva s megjelölve azon esetek, melyek felebbezés esetében hivatalból is figyelembe veendők. Az a)—n) pontokban tüzetesen felsorolt semmiségi okokon kívül felvette a javaslat az o) pont tartalmazta azon átalános semmiségi okot is, ha a törvénykezési rendtartás lényeges szabályai megsértettek vagy figyelmen kívül hagyattak, és e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. A 275-ik §. szerint a bírói illetőség kérdésében a másodbíróság rendszerint végérvényesen határoz s a határozatnak a bírói illetőséget tárgyazó része ellen további jogorvoslatnak csak szen esetekben van helye , amelyekben a 40. §. szerint a bírói illetőségtől való eltérés meg nem engedtetik. A 276. §-ban a helybenhagyó másodbírósági ítélet elleni további felebbezés a semmisítési eljárás során és azon esetekben van kizárva, amelyekben mostani törvénykezési rendtartásunk 294. §-a szerint két egyenlő végzés ellen további felebbezésnek helye nincsen. A 277-ik §. szerint pedig teljes hitelű adóslevél alapján 500 irtot meg nem haladó kölcsön iránt indított perekben van a két egyenlő első bírósági ítélet ellen a további felebbezés kizárva. A 280-ik §-ban a megsemmisítési eljárás van szabályozva azon esetre, ha valamely önképviseletére nem jogosított vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéztetett perbe, és ha valamely félnek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el. A 281. §. megállapítván azon átalános szabályt, hogy felfolyamodásnak rendszerint minden első bírósági végzés ellen van helye, az e részbeni kivételek a 283—285. §§-ban foglaltatnak. A 287. és 288. §-ban szabályul felállíttatván, hogy a felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen, e szabály kivételéül rendeltetik, hogy rendes perekben a bírói illetőségi kifogást elvető végzés elleni felfolyamodás elintézése előtt az első bíróság az ügy érdemében nem hozhat ítéletet, és hogy azon végzés ellen, mely által birói letét kiutalványoztatik, vagy pénzbírság, avagy fogságbüntetés alkalmaztatik, halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak van helye. A 289-ik §. azon átalános szabályt állapítván meg, hogy a másodbirósági végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincsen, a 290-ik §. felsorolja azon fontosabb végzéseket, melyek ellen további felfolyamodás engedtetik. A 282—300. §§-ban az igazolásra vonatkozó intézkedések újabb szabályozást nyertek. A 301. §-ban az új bizonyíték alapján való perújítás azon újabb bizonyítékokra van korlátozva, melyekre nézve a perújító hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy azokat az alapperben nem használhatta. A 312. §-ban a vásári bíróságok hatásköre szűkebb korlátok közé vézetett, mint a minőt az 1868. évi LIV. törvényczikk 482. §-a megállapít. A 323.—337. §§-ok a választott biróság előtti eljárás az észlelt hiányok figyelembe vételével s a jogorvoslati rendszer változására való tekintettel tüzetes szabályozást nyert. Az indokolás így szól: A választott bíróság alakítása egyszerűbbé tétetett s kellő gond fordíttatott arra, hogy valamelyik fél által választott bíró lemondása vagy távolmaradása miatt az eljárás meghiúsítható ne legyen. A választott bírósági eljárás gyorsítása végett a 328. §-ban kimondatott, hogy ha a bíróság a felekkel egyetértőleg az eljárás módját meg nem állapíthatja, jegyzőkönyvi tárgyalásnak van helye, úgy hogy a periratok 15 nap alatt, a végirat és ellenvégirat 8 nap alatt igtatandó jegyzőkönyvbe. A 333. §. f) pontjában kimondatott, hogy a választott bíróság maga részére díjakat nem állapíthat meg, mert ez által meg nem engedhető önbíráskodás gyakoroltatnék. A számadási perek tekintetében így szól: A 338.—350. §-ban a felhívási és számadási perekben való eljárás szabatosabban lön szabályozva s különösen a számadási perek két különböző fajára nézve, a mint t. i. vagy a számadásnak a számadásra kötelezett részéről való előterjesztése, vagy a számadó által beadott számadás helyeslése kéretik, — a dolog természetének megfelelően különittettek el az intézkedések. Különös figyelemre méltó, hogy a 343. §. szerint, midőn a számadást követelő ad be felhívási keresetet, már ezen keresetében tartozik legjobb tudomása szerint felszámítani azon összeget, melyben alperest marasztalni kívánja azon esetre, ha a számadást elő nem terjesztené. Ezzel eléretik azon czél, hogy a felhívási keresetben az esetleges marasztalás kerete meg van állapítva, s azon alperes, aki a határozott kérelem daczára sem terjeszti elő azon számadást, melyet előterjeszteni kötelessége, önmagának tulajdoníthatja, ha nem védekezőnek tekintetik, és a felhívási kereset tartalmaz a kérelemhez képest marasztatik. Ez mindenesetre czélszerűbb, mint az 1867 : LIV. törvényczikk 520. §-nak intézkedése, mely szerint a felhívó követelését legjobb tudomása szerint akkor számítja fel, midőn az ellenfél az ellen már nem védekezhetik, minek alapján a semmitőszék ki is mondotta, hogy az ezen felszámítást alapjáni megállapítás csak biztosítási jogot ad, de maga a követelés külön per után érvényesítendő. A 358. § ban kimondatik, hogy bolttá nyilvánítás esetében elhalálozás napjának nem azon nap tekintendő, mely napon a holttá nyilvánítási ítélet jogerőre emelkedett, hanem a holttá nyilvánítás előfeltételét képező időtartam leteltét, illetőleg halálveszély idejében ennek napját követő nap. A 360.—365. §§.-ban a birtokháborítási ügyekben követendő eljárást azon szempont figyelembe vételével akarja a javaslat szabályozni, hogy a tényleges birtok megvédése kellő és gyors oltalomban részesíttessék. A 377. §-ban az örökösödési eljárást illetőleg az 1868. LIV. t. sz. 557—594-ik §§-nak ideiglenes érvényben tartása mondatik ki, addig, amíg e tárgyban a már folyamatban levő előmunkálatok alapján új törvény hozhatik. A 378. § ban a szabad királyi s törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városoknak jogadatik, hogy a bel- és igazságügy miniszter helybenhagyása mellett lakbérleti szabályokat állapíthassanak meg. A 379. §-ban a pesti áru és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény és gabonacsarnokoknak külön birósága fentartatik. Azonban e kivételes bíróságok hatásköre világosan az 1875. évi XXXVII. t. sz. 258., 259. és 260. §§-ban foglalt kereskedelmi ügyletekre korlátoltatott. Kimondja a javaslat, hogy e bíróságok ítéletei ellen 3 nap alatt beadandó felfolyamodásnak van helyes a hatáskör áthágása, úgy a megjelölt egyébb lényeges alaki sérelmek esetében az eljárás megsemmisíthető. Hogy azonban e felfolyamodás visszaélés alapját ne képezze, kimondja a javaslat, ezen ügyek soronkívüli elintézését és azt, hogy e kivételes bíróságok biztosítási végrehajtást rendelhetnek el. A 318. §-ban a folyamatban levő perekre nézve a szükséges átmeneti intézkedések megállapittatván, a 385. §. szerint az igazságügyi kormánynak azon felhatalmazás adatik, hogy az 1871. évi IX. f.-cz. 1. §. a) pontjának és 12.,§-nak alkalmazása mellett a m. kir. Curia legfőbb ítélőszéki és semmitőszéki osztályai helyett újabb legfelsőbb bíróságot szervezzen. E tekintetben ezt mondja a javaslat: Ezen legfelsőbb bíróság birói személyzete (1 elnök, 1 másodelnök, 6 tanácselnök és 52 bíró) a mostani birói létszámra, az ügyforgalomra s különösen arra való tekintettel lett megállapítva, hogy a fontosságú peres ügyek végeldöntésére hivatott legtöbb ítélőszék az eléje utalt ügyekben kellő előkészítés, beható előadás és megvitatás mellett járhasson el , mert kivált a legfőbb bíróságnak teendőkkel való túlhalmozása csak a jogbiztonság rovására történhetik. A 387., 388. és 389. §§-ban a kisajátítási, curiai bíráskodási, fegyelmi bíráskodási, s egyéb azon ügyek nyernek megfelelő szabályozást, melyek a semmitőszéknek vagy a m. kir. Curia két osztályának hatásköre alá külön törvény által utasíttattak. A 390. § ban kimondatik, hogy a törvény hatálya a polgárosított határőrvidékre is kiterjed. Cserkészetek erdőninczán. (A „Vadász- és Versenylap“-ból.) Tót-Megyeren gr. Károlyi Alajos ur birtokán f. hó 9-ikétől 14-ig eredményes vadászatok voltak. Felváltva résztvettek : gr. Andrássy Gyula, gr. Stollberg, br. Orczy, gr. Erdődy István, gr. Erdődy Lajos, gr. Erdődy Rudolf, gr. Zichy Rudolf, gr. Apponyi Antal, gr. Pallavicini. Az 5 napi vadászat eredménye 2620 nyúl, 1414 láczány, 1 túzok és 4 drb különféle, összesen: 4039 drb vad. * * * Gróf Csekonics János zsombolyai uradalmában f. hó 14—15-én sikeres vadászat tartatott. Résztvettek : bg Thurn Taxis Egon, gr. Festetich Pál, gr. Károlyi Pista, gr. Eszterházy Andor és Béla, gr. Cziráky Antal, Béla és János, br. Bertrand d’Omballes Emil ezredes, br. Orczy Elek, Beretvás Endre, Gyertyánffy László és Ferencz és gr. Csekonics Endre ; összesen 14 puskás. A két napon át négy sor hajtás történt,é s mindössze 1444 drb nyúl és 43 róka lövetett. Borsod megyében Kács-Tapolczán, dr. Schoenberg budapesti ügyvéd vadregényes fürdőjéhez tartozó birtokán és erdejében e hó 5-én volt közvadászat, melynek, mint nekünk írják, régóta nem volt ily kedvező eredménye. Ugyanis 6 vadász 15 hajtóval és rövid időközben 2 vadkant, 4 őzet és 12 drb. nyulat ejtett el.* * * * * * Sárkány Miklós bakonybeli apát e hó 21-én tartotta meg, évenként szokásos közvadászatát a kajári uradalomban, melyen a vidékbeli és megyei földbirtokosság s a Győr városi tisztviselői kar tekintélyes számban jelent meg. A vadászat eredménye 101 db. nyúl, mely tekintve, hogy a két évvel ezelőtti árvíz azon vidék vadjait teljesen elpusztító, igen kedvező eredménynek mondható. A vadászatot víg lakoma fejezte be, mely a derék apát urnák általánosan ismert magyar vendégszeretetéhez méltó volt. * # * Folyó év január 11. és 12-én nagy hajtóvadászat tartatott ittebei Kiss Elemér ur által, az ittebei nagyi rétben. Egyrészről a tavalyi márcziusi időjárásnak, mely különösen kedvező volt a fiatal nyulakra, másrészt a vadászati adónak, mely sokakat visszatart, hogy a vadászati orvot oly nagy mértékben ne gyakorolják mint eddig, köszönhető e vadászatnak jó eredménye. Lövetett ugyanis első nap — habár csak 18 vadász volt együtt, — 5 róka, 187 nyúl, második nap 1 róka és 122 nyúl, összesen tehát 6 róka és 309 nyúl. A vadászok az első nap estéjét künn a pusztán töltötték, hol is vig vecsernye után, melyen a kedélyes és különben is mint megyénk s egyáltalán déli Magyarország legjobb vadásza gr. Roggendorf Róbert elnökölt, a társaság (ősi vadász-szokás szerint) szalmán aludta boldogok álmát, melyet legföljebb is egyik-másik tag — hortyogása — és az ezt elnyomni akaró éles fitty zavart meg, s másnap folytattatott lankadás nélkül a munka.* * * Baksa vidékéről írják, hogy ott, ez évben feltűnően sok róka mutatkozik ; — fényes nappal 5—6 dbot is lehet együtt látni a mint a közös prédára indulnak. A nyulakban e nagy hóval már is sok kárt okoztak.* % & Jankovics Elemérnél, Vuccinban Slavoniában, e hó folytán farkasvadászat tartatott. Két napig eredménytelenül keresték a farkasokat, mig végre a 3-ik napon, egy hajtásból hét darabot vertek ki a hajtók. Gr. Kinsky Jenőnek szerencséje volt, egy coup double-lal két derék farkast terített le, egyet pedig Kund Jenő lőtt s igy egy hajtásban 3 drb farkas adta be a kulcsot. Résztvettek : gr. Nádasdy Ferencz, gr. Zichy Béla, 3 Márffy, gr. Kinsky Jenő, Kund Jenő, a házi ur s még két puskás. * & $ A Coburg berczegi uradalom vacsi pusztáján 1877. deczember és 1878. január hónapokban Schmid Lipót erdőmester által ismét két erőteljes farkas ej felett el. Mint írják, ezen fenevadak elejtésének nehézségi oka abban rejlik, hogy a farkasok nagyobb részt a szomszédos helyekből, éjjel a vacsi erdőkbe nyomulnak és több dámvadnak széttépése vagy részbeli felfalása után, (eddig nem kevesebb mint 32 db széttépett dámvad nyomát találták), még kora hajnalkor búvóhelyeikre a nagykőrösi vagy eörkényi erdők és bozótokba visszatérnek. H IRE K. — Királyi ajándék. 0 felsége a kőalja-ohábai görög keleti román egyházközség részére temploma fölépítése czéljából 200 frtnyi segélyt adott a saját pénztárából. — Tömeges előléptetések. 0 felsége a magyar pénzügyminiszter előterjesztésére Marinovich Marcics pénzügyminiszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá, André Lajos osztálytanácsost létszámon kívüli miniszteri tanácsossá kinevezte, és Czillich Sándor osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi czímet és jelleget díjmentesen adományozta; dr. Kogler János és Beretvás Endre osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruházott pénzügyminiszteri titkárokat, valamint Széles Dénes miniszteri titkárt és bányatanácsost osztálytanácsosokká kinevezte ; továbbá báró Pongrácz Emil és őrgróf Pallavicini Ede miniszteri titkároknak az osztálytanácsosi czimet és jelleget, Bedő Albert főerdőmesternek pedig a főerdőtanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozta ; végre Ludwigh János kir. tanácsos és szegedi pénzügyi igazgatót a Budapest főváros területén rendszeresített adófelügyelői állomásra osztálytanácsosi czimmel, ranggal és illetményekkel — a pénzügyminisztérium osztálytanácsosai létszámába való beosztása mellett kinevezte, továbbá Graenzentsein Béla és Kupecz Ödön miniszteri titkári czimmel és jelleggel felruházott miniszteri fogalmazókat, továbbá Lang Ede és Thier József miniszteri fogalmazókat, valamint dr. Jankovich János és dr. Wekerle Sándor miniszteri titkári czímmel felruházott miniszteri fogalmazókat, végre Tichy Károly pénzügyi titkárt és adófelügyelőt miniszteri titkárokká kinevezte. A nagyváradi Szigligeti emlékbizottság a következő fölhívást tette közzé : Nagyvárad város minden kegyeletes őzeiért lelkesülő közönsége ezennel felkéretik, miszerint a magyar szinmfairodalom megteremtője s városunk dicső szülötte, Szigligeti Ede szülőházának emléktáblával megjelöltetése czéljából, az emléktábla beszerezhetési költségeihez bármily csekély adománynyal járulni szíveskedjék. Adakozások a folyó évi február hó 20-ik napjáig fogadtatnak el, mint amely napon a gyűjtés múlhatatlanul berekesztetik. Mint a „Bihar“ megjegyzi a * Szigligeti-emlékre* már is szépen adakoznak, pedig még a gyűjtőivek csak a napokban adattam ki. Az emlék ünnepélyes leleplezése márczius 8-án.