Ellenőr, 1878. február (10. évfolyam, 58-106. szám)
1878-02-14 / 80. szám
mennyiségű élelmiszer haladéktalan szállítása iránt a hadsereg számára. London, febr. IB. A ,,Morning Adver-tises'“ alaposan véli hinni, hogy az angol flotta a Dardanellákon átment és most a Márvány-tengeren van. Hírlik, hogy a porta megelégedett a formális tiltakozással. A ,,Standard“ és a „Morning Post“ megerősítik ezen hírt; az utóbbi jelenti, hogy hat hadihajó ment át a Dardanellákon s valószínüleg még ma este horgonyt vetnek a Szeráj-kapu előtt. Kopenhága, febr. 13. A „Berlingske Tidende“ félhivatalos lap teljesen koholtnak és valótlannak jelenti ki a „Pali Mail Gazette“ azon hírét, hogy Dánia föl akarja vetni az éjszak-schleswigi kérdést. Prága, febr. 14. A Smichowban az éjjel hét tagból álló családot találtak megmérgezve. Orvosi segéllyel életre támasztották őket; gondolják, hogy meg lesznek menthetők. Páris, febr. 13. A belügyminiszter megszüntette a tilalmat, melyet az előbbi kabinet néhány külföldi lap bebocsátására elrendelt. Bécs, febr. 14. Megnyitás. Osztrák hitelr. 218.75, magyar hitelr. 200.50, angol-osztrák 90.50, Napoleon-arany 9.56. A hangulat bágyadt. Bécs, febr. 14. Elotőzsde. Osztrák hitelr. 217, magyar hitelr. 199 25, angol-osztrák 89, Napoleon-arany 9.571/2. A hangulat bágyadt. London, febr. 13. Consolok 953/4. Frankfurt, febr. 13. Esti tőzsde. Osztrák hitelr. 1877/s, osztrák bankr. 676, osztrák államvasút 2187a, galicziai 2061/s, ezüst járadék bx/s, arany járadék 623/s, magyar járadék 775/s- A hangulat szilárd. London, febr. 13. Buza változatlan, érkezés szilárd, zab javult, egyéb állandó. Olaj helyben 3470, érkezett buza 20.390, árpa 20.50, zab 14.240. Hamburg, febr. 13. Buza nyugodt 211, 213; rozs nyugodt 151, 151; repereolaj nyugodt 74, 71.50; szesz csöndes 41, 41.25, 42, 42.50. Antwerpen, febr. 13. Petroleum bágyadt 28._________ letették. Ez a munka mintegy 10 percig tartott. A jelenlevők térden álltak. Mikor a koporsó a sírnyilásig ért föl, négy közönséges kőműves megfogta a koporsót, és a nyílásba tolta. Ekkor azonnal bezárták a nyílást, és táblát tettek reá, ezzel a fölírással : IX. Pius. A Sixtus kápolna karjának éneke mellett szétoszlott a gyászkiséret. IX. PIUS. Rómából jelentik a Pester Lloydnak február 13-ikáról . Körülbelül ezer kérvény — többi közt előkelő emberektől — érkezett, azzal a fölszólítással, hogy a pápa holtteste ma estig maradjon kiterítve. Pius ábrázatán észrevehető jelei mutatkoznak a füloszlatásnak. A tegnapi tolongásban egy elegánsan öltözött férfi, állítólag franczia, mikor megcsókolni látszott a pápa lábát, a czipőt lekapta, és el akart vele osonni. Rajta kapták, de nem bántották, mert kitűnt, hogy túlságos jámborsága vitte őt a bűnös kísérletre. A pápa Ferencz József királynak és néhány más katholikus fejedelemnek ajándékot hagyott vígrendeletében. Íróasztalában a végrendeleten kívül a halászgyűrűvel lepecsételt csomagot is találtak ezzel a fölirattal : Utódomnak. Ugyanabban az az asztalfiában volt még két millió frank a franczia bank jegyeiben és aranyban. Ez összeg rendeltetése ismeretlen. Pius monumentumára a clericálisok főlapjánál még csak 2516 líra gyűlt össze. Minthogy a Vaticánban nincs elég hely, hogy a bibornokok mindegyike, mint egykor, ott rendeztesse be konyháját, szabadságukra hagyatott, hogy a conclave alatt kívülről hordassák az ételeket. A sz. Péter temploma egészen sötét, csak a halottas kápolna és a sekrestye van megvilágítva. A temetési szertartás a halotti okmány fölolvasásával kezdődött, mely constatálja, hogy a sz. Péter templomi káptalan átvette a holttestet. Az okmány fölolvasása után a gyászmenet a templomon végig a kápolnába ment. Elől sok clericus ment égő gyergyákkal, azután következtek a pápai gárdisták, az áldozatok hosszú sora, azután a bibornokok kíséretükkel. A bibornokok után jöttek a sz. Péter-templomi káptalan tagjai, kik közül nyolczan vitték a holttestet. Pius pápa fehér ornátusban, belülről fehér selyemmel bélelt ébenfa koporsóban fekszik. A holttestet a koporsó oldalába húzott selyemzsinórok tartják fönn, úgy hogy egészen látható. A halottas kápolnában ólom koporsóba tették az ébenfakoporsót és azután aranyos feketeselyem lepellel borították be. Ekkor alacsony erős taligára csúsztatták a koporsót, melyet a svájcziak a temetési helyig toltak. A menet és az egész gyászszertartás alatt a Sixtus kápolnai kar érekelt. Az eltakarításnál csak a bibornokok, a pápai udvar, a diplomaták, összesen mintegy négy-ötszáz ember volt jelen. A templom nagykapuja be volt zárva, csak a sekrestyén át lehetett bejutni. Csak nagyon kevés embert bocsátottak be, mert az olasz katonaság segítségét nem akarták igénybe venni. Tartottak tőle, hogy ha sokan, csoportosulnak össze, nyugtalanság támadhat, sőt hogy ellenséges kiáltások lesznek hallhatók. A bibornokok az utolsó pillanatig a koporsó körül állottak. A koporsót erős kötelekkel lassan Budapest, február 14. A foagatell-óráskodás életbeléptetése. Kissa Kálmán, bel- és Perczel Béla igazságügyminiszter az 1877-iki XXII-ik tezikk életbeléptetése, végrehajtása és a kisebb polgári peres ügyekben követendő ügyvitel tárgyában a következő rendeletett bocsátotta ki: A járásbíróságok, szolgabirák és békebirák számára. Az 1877. XXII. t. sz. 90. §-ban nyert felhatalmazás alapján a községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb polgári peres ügyekre vonatkozólag rendeljük : 1. §. Az 1877. XXII. t. czik 1878. évi márczius hó 1-én lép hatályba. 2. §. Azon járásbíróságoknál, melyek több birói személyből állanak, a kisebb polgári peres ügyekben minden birói tag eljár. Az egyes birói tagok illetősége az esetre is az egész járásbirósági kerületre kiterjed, ha az több szakaszra osztatik fel ; azonban a járásbiró a többi birói tagok meghallgatása mellett előre kijelölheti azon birói tagot, ki a szakaszban felmerülő kisebb polgári peres ügyek elintézése végett a szakasz főhelyén rendszerint megjelen. 3. § Ha a járásbirósági kerület szakaszokra osztatik fel, a járásbiró (albiró) a szakasz főhelyén havonként rendszerint kétszer megjelen. A törvénynapok minden hónapnak ugyanazon napjain (p. 2. és 16-án) tartandók, s a szakasz minden egyes községében kellőleg és oly hozzáadással hirdetendők ki, hogy amennyiben valamely hónapban a meghatározott nap vasár- vagy ünnepnap lenne, a törvénynap a legközelebbi napon tartatik meg. Ha a járásbirósági kerület több szakaszra osztatik fel, a törvénynapok az egyes szakaszokban különböző napokon tartandók. 4. §: A szakasz főhelyére tett utazás alkalmából fölmerülő költségek, — amennyiben a a járásnak szakaszokra felosztásakor más intézkedés nem történik, — az állampénztárból fedeztetnek , mivégből az illető biró által szabályszerű utinapló szerkesztendő, s az igazságügyminiszterhez fölterjesztendő 5. §. A szolgabiráknak a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodással felruházása (id. törv. 2. §.) és a bíráskodás gyakorlásától felmentése (id. törv. 4. §.) iránt a közigazgatási bizottság a belügyminiszterhez tesz fölterjesztést. 6. §. A szolgabírák rendszerint székhelyükön szolgáltatnak igazságot. Nagyobb járásokban azonban a szükséghez képest a jelen rendelet 3. §. értelmében meghatározandó időben, több törvénynapot tartani kötelesek. Ezen felül valahányszor a szolgabiró körutat, vagy egyéb hivatalos utazást tesz, azon községekben, melyekben megfordul, az eléje vitt, s illetőségéhez tartozó peres ügyeket, — amennyire lehet — azonnal az illető községben ellátni, s a panaszokat minden esetre meghallgatni és elintézés végett elfogadni tartozik. E végből a szolgabiró külön úti naplót vezet, melyben az ily alkalommal tárgyalt ügyeket bejegyezvén, azokat székhelyére visszaérkezése után a rendes panaszkönyvbe beiktatja. 7. §. A békebirák kinevezése iránti felterjesztés a törvényhatósági joggal felruházott városok közgyűlése által, rendezett tanácsú városok, nagyközségek és közjegyzői szövetkezetek részére pedig a közigazgatási bizottság (id. törv. 3. §.) által az igazságügyminiszterhez intézendő, 8. §. A békebírák tisztek teljesítéséért fizetést vagy dijat nem nyernek, — az irodai munkák teljesítésével esetleg megbízott egyén dijainak és az irodai szerekre fordítandó költségeknek összegét s ki által leendő viselését azon város, község, vagy közjegyzői szövetkezet, mely a békebiró kinevezését kéri, és a békebirójelölt közmegegyezéssel előzetesen állapítják meg. A békebirák a bíráskodást a város (község) házánál vagy magánlakáson berendezendő hivatalos helyiségben tartoznak teljesíteni. 9. §. A közigazgatás,úgy állami mint törvényhatósági, vagy községi tisztviselők, a kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságok megkereséseit felelősség terhe alatt teljesíteni tartoznak. 10. §: A községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságok feletti felügyelet azon törvényszék elnökét, melynek területén az illető bíróság székhelye van, a legfelsőbb felügyeleti jog pedig az igazságügyminisztert illeti. Ezen bíróságok, — amennyiben közvetlen jelentéstételre nem utasítják, — az igazságügyminiszterhez intézett jelentéseiket az illető törvényszék elnöke útján terjesztik föl. 11. §. A községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságok panaszkönyvet vezetnek. A panaszkönyvben a folyó számok minden évben január elsejétől deczember utolsó napjáig szütött és alszám, úgy a számok ismétlése, s végre a könyvben minden törlés vagy vakarás gondosan kerülendő. 15. §. A panaszkönyvnek „jegyzetek“ czimű rovatában feltüntetendők : 1. az ügynek a követelés kielégítése által tett végbefejezése ; 2. más hatóságok megkeresvényének miként történt teljesítése és az eszközlött jogcselekményről felvett iratok elküldésének napja; 3. a korábbi foglalást eszközlő bírósághoz áttételének napja (1877. évi XXII. sz. 70. §.) ; 4. az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási kérvénynek a telekkönyi hatósághoz áttétele, s ennek napja; 5. a peres ügy folyamában felmerült más lényeges körülmények. 13. §. A panaszkönyvbe külön iktató (folyó) szám alatt csak : 1. a szóval vagy írásban előterjesztett kereset ; 2. más bíróságok, vagy hatóságoknak megkeresései (p. tanúkihallgatás, bírói szemle vagy végrehajtás foganatosítása iránt) ; a perújítási kérelem vezetendő be az ügy folyamában előterjesztett beadványok (igazolási kérelem, semmiségi panasz, igénykereset, törvényszéki határozat stb.) pedig ugyanazon iktatói számmal látandók el, mint amilyen folyószám alatt a kereset a panaszkönyvbe bevezettetett , a beérkezési nap azonban minden egyes beadványra pontosan feljegyzendő. A panaszkönyvet a bíró maga vezeti, a többi kezelési könyveket azonban az irodai személyzet által vezettetheti. 14. §. Ha az igazolási kérelem a semmiségi panasz, az igénykereset és a végrehajtás korlátolása, vagy megszüntetése iránti szóval terjesztetik elől az előterjesztés napja, a tárgyalási, illetve végrehajtási jegyzőkönyvben a bejelentő fél jelenlétében feljegyzendő, 15. §. A panaszkönyvben bejegyzett ügyekről betűrendes mutatókönyv készítendő, melybe a felek nevei, s a vonatkozó ügyszámok bejegyzendők. 16. §. A tárgyalási határnapokról külön jegyzék (napló) vezetendő. Ezen napló lapjai felül a határnapokkal láttatnak el, az egyes rovatokban és pedig : a) az első rovatba az ügynek a panaszkönyvben nyert folyó száma ; b) a másodikba a panaszló neve ; e) a harmadikba a panaszlott neve ; d) a negyedikbe az eszközlendő jogcselekmény megnevezése, p. tárgyalás, birói szemle stb. jegyzendők. 17. §. A bírósághoz érkezett iratok gondosan megőrzendők, s a panaszkönyvben nyert folyószám szerinti sorrendben kezelendők. Perújítás esetében az alapperbeli iratok az újított per irataihoz csatoltatnak, s az így támadt hézagnál közbetett lapokkal jelentetik, hogy a hiányzó előiratok mely utószámhoz csatoltattak. Magánfelek az irattárban elhelyezett iratokat csak a biró, illetve a hivatali személyzet jelenlétében tekinthetik meg s vehetnek azokról másolatokat, amennyiben a törvény megengedi. 18. §. A községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságok ítéletei, ő felsége a király nevében adatnak ki. 19. §. A törvény 30. §-ban érintett idézvényeket, továbbá a felek részére szükséges kiadványokat és más bíróságokhoz vagy hatóságokhoz intézett megkeresvényeket a bíró írja alá. 20. §. A más bíróság területén eszközlendő jogcselekmény foganatosítása végett az illető helyre nézve illetékes hason hatáskörű bíróság keresendő meg. Ha a békebiró az 1877. XXII. t. sz. 3. §. utolsó bekezdése alapján a községi bíróság illetőségéhez tartozó ügyekben való bíráskodással is megbizatott, ily ügyekben a székhelyen kivül eszközlendő jogcselekmények teljesítésére az illető községi bíróság keresendő meg. 21. §. Végrehajtás foganatosításával járásbíróságok és a szolgabirák által rendszerint a községi bíróság egy tagja, amennyiben azonban a végrehajtató fél kívánja, a járásbíróságok által a bírósági végrehajtó, — a szolgabirák által pedig ez vagy saját segédje, vagy írnoka bízandó meg. A bírósági végrehajtó a megbízást a szolgabirótól is közvetlen veszi, s a végrehajtás foganatosításáról a szolgabirónak szintén közvetlen tesz jelentést. A békebiró a végrehajtást vagy ihaga foganatosítja, vagy e czélból a községi bíróság egyik, tagját küldi ki, még pedig akkor is, ha a községi biráskodás alá tartozó ügyekben is a békebiró stél. (Id. törv. 3. §. utolsó pont.) 22. §. A bírósági végrehajtót a székhelyen teljesített végrehajtásáért az 1871. LI. t. ez. 24. §. c) pontja értelmében 1árt eljárási díj illeti, más kiküldöttek azonban a székhelyen teljesített végrehajtásokért napi- vagy eljárási díjat nem igényelhetnek. Az Vrménföldnél távolabb fekvő pusztákon, illetőleg a székhelyen kívül teljesített végrehajtásokért a bírósági végrehajtókat a törvényszéki elnök által (1875. IX. t. ez. 5. §.), más kiküldötteket a közigazgatási bizottság által (1877. XXII. t. ez. 85. §.) megállapított nap- és fuvardíjhabályzatban meghatározott összegek illetik. 23. §. Ha a kiküldött ugyanazon helyen és időben több ügyet végez : a nap- és fuvardíj csak egyszeresen számítható fel, s az illető ügyfelek ál-