Ellenőr, 1878. február (10. évfolyam, 58-106. szám)

1878-02-23 / 97. szám

(Előfizetési irak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 _ — .­­ se n Évnegyedre . . 5 . — „ Egy hónapra . 1­9­8­1 , 97 szám. Azon tisztelt előfizetőinket, k­iknek előfizetése február végével letelik, s a lapot tovább is járatni óhajtják, kér­jük intézkedjenek a megrendelés iránt, nehogy a lap vételében fenakadást ta­pasztaljanak. Az­­Ellenőr“ ára maradt a régi : fél évre....................................10 frt — negyed évre.................................5 frt — havonként.................................1 frt 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely nap­jától kezdve előfizethetni. XCggyes szám­ára 2 Lan. JUsti Ifxcled­s. Budapest, szombat, február 23 Budapest, február 23. A vámszerződés 22-dik szakasza felett tegnap megszakadt vitát ma folytatta a ház. Sokan beszéltek. Kelly, Várady aztán Tarnóczy majdnem egy órát, kétségbeejtve a házat, majd ismét Aszponyi, Kerkapoly, Zsedényi és Remete. Az utóbbi egy kissé nagyon is nyíltan mondta meg, hogy csak a jezsuitikus elvnek hódol, mely szerint a czél szentesíti az eszközöket, s csakis ebből járul azok módo­­tásához, kiket különben nem tisztel, vagyis csak hitvány eszközök­nek tekinti őket. Szilágyi nagyon zokon vette Kerkapoly nevében, hogy Zsedényi megmondta az igazságot azokról, kik pénz­ügyi bajainknak legfőbb tényezői voltak. Nagyobb érdeket keltett Szlávy József felszólalása, ki nyíltan kimondta, hogy en­nél jobb egyezséget nem is várt. Még gr. Zichy Nándor és b. Simonyi Lajos szóltak Bittó módosítványa mellett, s erre megtörtént a szavazás. Névszerinti volt, mert a független szabadelvűek így kérték. Az eredmény az lett, hogy 442 iga­zolt képviselő közül, elnök nem szavazván, „igen“-nel szavazott 187, „nem“-mel 165, távol volt 89. A szerkezet tehát 22 szótöbbséggel elfogadtatott.* A főrendiház mai ülésében folytatta a büntető codex részletes tárgyalását. A pár­baj fejezeténél nagyobb vita támadt. Rad­­vánszky Antal a párbaj fejezetét vagy ki akarja hagyni, vagy pedig oly bünte­téseket szabna a párbajra, mint a kö­zönséges ölésre és sebesítésére. Rajnárd Lajos érsek helyteleníti a csekély büntetési tétele­ket ; megjegyzi, hogy midőn a társada­lom ferde fogalmait a törvényhozás tekin­tetbe veszi, részese lesz a társadalom bűnének. A ház azonban a fejezetet változatlanul el­fogadta. A talált kincs tárgyában is vita volt, de a szöveg e helyen is elfogadtatott. Je­lentékeny vitát keltett a nem nyilvános si­kertelen felbujtás kérdése a gyilkosságnál és gyújtogatásnál. A vitában részt vettek: gróf Festetich Pál, Szőgyényi-Mandi László s Csemegi Károly a kérdést megvilágító tudo­mányos fejtegetéssel. Tudósításunk zártakor Csemegi beszél. Az országgyűlési szabadelvű párt által va­sárnap délután 6 órára hirdetett értekezlet ma szombaton délután 6 órakor tartatik meg. Tisza Kálmán, kormányelnök ma este Bécsbe utazik, s hétfőn reggelre visszatér. Utazása főleg a delegációk összehívásával van kapcsolatban. Az összehívás határidejét holnap fogják Bécsben meg­állapítani. A német birodalmi Jean Gzellár helyettesítésére vonatkozólag törvényjavaslatot terjesztettek a biro­dalmi gyűlés elé, mely így hangzik: A birodalmi kanc­ellár összes ügyvitelének és kötelességeinek teljesítésére általános helyettes nevezhető ki , de az egyes hivatali ágak részére is, melyek közvetlenül a birodalmi kormányzás alá vannak vetve, nevez­hetők ki elöljárók a birodalmi kanczellár alá ren­delt birodalmi hivatalokba, kik a birodalmi kan­­czellárt az ügyvitel összes teendőiben vagy annak bizonyos részében helyettesítik. A birodalmi kan­czellár föl van jogosítva, hogy a helyettesítés ideje alatt is saját maga teljesíthessen minden hivatalos teendőt. A lengyelek kivégzéséről szóló hírekhez, melyek az angol parliament előtt hivatalos megerősítést nyer­tek, a­melyeket G­rocholski tegnap a lengyelek in­­terpellációja alkalmával az osztrák képviselőházban fölemlített, újabban azt jelentik a Dzemili Polszk­i­­nak­, hogy Kazanlikban az oroszok dr. Zaczinsk­i porosz alattvalót, Szófiában dr. Mihalovszki osztrák­magyar alattvalót és Filippopoliban Kamelin kapi­tányt, mint lengyeleket, kivégezték. — Azon len­gyel lapokat, melyek a lengyel kérdésnek a con­­gressuson való megpendítése­­mellett fölszóla­lak, con­­fiscálták. Táviratok. London, febr. 23. A „Standard“ jelenti Konstantinápolyból 21-éről . A czár sürgönyö­­zött a szultánnak, hogy megszakítja az alkudozásokat és megszállja Konstan­­tinápolyt, ha a béke fia mat meg nem köttetik. Athén, febr. 22. A Tolóból tüzérség­gel elindult török kaderő, elkeseredett K­arcz után, Flatanosz mellett megverte a fölkelőket. Konstantinápoly, febr. 21. Az Agence Havas jelenti: Mint határozottan állítják az oroszok most már kevésbbé szigorú békefel­tételekre is hajlandók, ha Törökország Orosz­országgal véd- és dac­-szövetségre lép. Konstantinápoly, febr. 21. Az Agence Havas jelentése szerint az oroszok bizonyos kérdések végleges megoldását, így Bosznia és Herczegovina szervezését, a bulgáriai fe­jedelem kinevezését (ki azonban nem a nagy hatalmak uralkodó családjából való legyen) a congressusra akarja bízni. A tengerszoro­sokról a békepraeliminárékban nincs szó. — Onou államtanácsos azt kívánja, hogy a bé­­kepraeliminárék még márcz. 2-ika előtt íras­sanak alá. London, febr. 22. A felsőház végkép elfogadta a hitel-bilit. K­ndon, febr. 22. A tengerparttól három mértföldre terjedő zónán való birói illetékességről szóló bili elfogadtatott a felsőházban.­­ A­z alsó­házban Bourke kijelenti, hogy mióta Holland a czukor-egyezmény ellen kifogásokat tett, Holland, Francziaország, Belgium és Anglia közt tárgyalások folynak s Ausztria-M­agyarország és Oroszországnak a conventiohoz való csatlakozása valószínűtlen. Pétervár, febr. 22. (Hivatalos.) Erze­­rum főerődjeit, Medsidjét és Aziziát, 19-én megszállotta az erivani ezred egy zászló­­alja és a grúziai gránátos ezred. A város nyugodt. Izmail pasa Ilidián át Erzingiánba utazott. Konstantinápoly, febr. 21. Az Agence Havas jelenti : Egy csemesz karaván, Konstanti­­nápolyba való útjában, a csataldiai orosz vonalon ment át, és vonakodott átadni fegyvereit, küzde­lem után az oroszok által lefegyvereztettek. I Mndrid, febr. 22. A congressus egyhangú­lag elhatározta, hogy XIII. Leó pápát, megválasz­tatása alkalmából, üdvözölni fogja. Paris, feb. 22. Egyiptom hitelezői majesté gyűlést tartottak, és bizottságot választottak, kik a gyűlésben fejtegetni fogják Egyiptom helyzetét, és újra a capitulatiók életbeléptetését követelni, ha a törvénykezési reformok nem fognak végrehajtatni. Bécs, febr. 23. Megnyitás: Osztrák hitelt 231, magyar hitelr. 219.50, Napoleon-arany 9.59T/2. A hangulat tartózkodó. Bécs, febr. 23. Előtő­zsde. Osztrák hitelr. 232.25, magy. hitelr. 220.75, angol-osztrák 98.9, Napoleon-arany 9.50,50. A hangulat szilárdult. London, febr, 22. Consolok 95®/ezüst 54%.. Szerkesztési Iroda: Budapesten, nádor-utcza 5, $iadá-hiraial : Budapesten, nádor-utcza 6. sz. 1878. Liverpool, febr. 22. Buza 2, liszt 6—12, kukoricza 6 pennivel olcsóbb. Zürich, febr. 22. Üzlet nincs, hangulat nyu­godt, prima magyar buza franco Rohrsbhach 32. Páris, febr. 22. Boulevard-kölcsön 109.80. A hangulat, bágyadt. Frankfurt, febr. 22. Esti tőzsde. Osztrák hitelr. 197, osztrák vasút 221,25, ezüst járadék 57,86, arany­járadék 633/s. A hangulat szilárd. London, febr. 22. Buza pang, árak névle­gesek és változatlanok. Érkezett buza 22.580, árpa 94,60, zab 23.70. Pak­s, febr. 22. Esti tőzsde. Liszt lanyha, egyéb csöndes. Liszt 64.25, 65. 65.50, 65.75; rep­ceolaj 96, 95.50, 95.25, 93; szesz 57.75, 58.50, 57.75, 59.25; buza 30.25, 30 50, 30.75, 31. Hamburg, febr. 22. Baza szilárd 210.50, 212; rozs nyugodt 150, 150; repeteolaj nyugodt 73.50, 71.50; szesz bágyadt 41.75, 42, 43,43 25. Mr. Layard az orosz békeföltételekről. A konstantinápolyi angol nagykövet, mint leg­utóbb edilitek, két hosszú sürgönyben fejtette volt ki nézeteit kormánya előtt az 1877. június 8-iki Savaloff féle „memorandumában foglalt orosz béke­­föltételekről. Annyira érdekesnek és kimerítőnek találjuk Mr. Layardnak ezen tanulmányát, oly mély — csaknem jósló-képességgé emelkedő ismeretére vall az a keleti viszonyoknak, hogy közöljük mind­két sürgönyt egész terjedelmében, a­mint kö­vetkezik : I. Mr. Layard Lord Derbyhez. (Érkezett június 23-ikán.) (Kivonat.) Therapia, 1877. junius 13. Ma reggel kaptam lordságod tegnapi sürgö­nyét azon föltételekről, a melyeket Oroszország el­fogadna, ha megköttetik a béke, mielőtt hadai a Balkánon átkelnek, a melyben véleményemet kérdi ön annak valószínűségéről, hogy a porta elfogadná-e ama föltételeket. Válaszul azt sürgönyözte rá, hogy véleményem szerint nem,­­ hogy veszélyes is volna azokat a jelen pillanatban a szultánnak vagy mi­nisztereinek értésére adni. Alig van időm ma ki­fejteni okaimat, de néhányat legalább elő akarok adni lord­ágodnak. A török kormány úgy volna meggyőződve, hogy Bulgáriát a Balkánig autonóm vazallus tarto­mánynyá tenni Európa garantiája alatt, a török csa­patokat és hivatalnokokat onnan kivonni, és a du­nai török várakat let­­erelni és lerombolni,­­ nem­csak annyi volna, mint alapját venni meg az új tartomány gyors és teljes függetlenségének, hanem csakhamar egyesülne az Szerbiával és a többi szláv tartományokkal, s az orosz befolyás és uralom múl­hatatlanul kiterjeszkednék az európai Törökország egész szláv keresztyén lakossága fölött , hogy bele­egyezni a dunai várak lerombolásába és a csapa­toknak az uj t­artományból való kivonásána, annyi lenne, mint föladni az európai Törökország fő vé­delmi vonalát, s a birodalom többi részét és Kon­stantinápolyt magát is Oroszország kényére bízni ; s hogy önkormányzatot hozni be ezen tartományba, nemzeti militiával : ez múlhatatlanul előidézné emez eredményeket. A török kormány meg volna győződve, hogy Görögország,­­ előrelátván, hogy egy félig füg­getlen bolgár fejedelemség teremtése (mert az új tartomány ilyen lenne) előbb-utóbb okvetlenül maga után vonná a Balkántól délre eső azon tartomá­nyok annectálását, a melyekben bolgár lakosság van, s azonnal intézkedéseket tenne a Thessaliába és Epirusba való benyo­lulásra s föllázitaná a ma­­cedonai görög lakosságot, hogy megmentse azokat a Bulgáriába való beolvadástól, hogy a hellének támogatást nyernének Európától, s hogy akkor a birodalom újabb szétdarabolása következnék be, elkerülhetetlenül. A szultán és miniszterei továbbá félnének at­tól a hatástól, melyet a török birodalom egész mu­zulmán lakosságára gyakorolna az, ha keresztyén kormányzatnak és befolyásnak engedtetnék át egy nagy kiterjedésű muzulmán lakosság. Ez volna ki­­kerülhetlenül eredménye annak, ha Bulgária a Bal­kántól éjszakra autonóm állammá alakíttatnék. Ha a szultán beleegyeznék ebbe a mostani körülmé­nyek közt, ez valószínűleg trónjába kerülne, ha nem életébe. Olyan elkeseredés uralkodik a portán Szerbia és Montenegro ellen, s annyira meg vannak győ­ződve, hogy az utóbbit leverik, hogy — meggyőződé­sem szerint — hallgatni sem fognak semmiféle te­­rü­let-nagyobbítási ajánlatra, hacsak valami cassa­­tio nem volna a Montenegro részére. Montenegro

Next