Ellenőr, 1878. március (10. évfolyam, 108-160. szám)

1878-03-26 / 151. szám

—————­­ ------------- ---------- ——— tóztatott s mely azért is, minthogy öntől a hirneves szaktudóstól, a növényország avatott kutatójától ered, s azért is, mert számos előttem ezideig isme­retlen fajokat tartalmaz, szerény gyűjteményeimnek diszét képezendi. Hogy hálás köszönetem kijelenté­sével ily sokáig adós maradtam, annak oka az, hogy köszönetemet néhány növény viszontkü­ldésé­­vel óhajtottam kisérni s az utóbbi két hónap alatt csaknem folyvást annyira beteges voltam, hogy bár többször hozzáfogtam a rendelkezésemre álló nö­vény­példányok átnézéséhez, azt mindannyiszor abba hagyni voltam kénytelen. Végre mégis kiválogat­hattam néhány példányt, kiséretül az Aethionema Thomasii és Saxifraga florulenta mellé, melyeket ha kijelölni szives volt. A néhány olaszországi nö­vényhez pár amerikait is hozzá csatoltam, melyek közt talán kettő (Primula mistassinica és Trillium erectum var flavum) érdekelni fogja önt. — Azon­kívül szabadságot vettem magamnak, mutatványul egynéhány Algát is Hozzájuk csatolni, bár nem tu­dom, hogy önt érdeklik-e, a „mélység kincsei“. — A csomagot holnap fogom útnak indítani. Tartal­mának jegyzékét van szerencsém ide csatolni. Az olasz növények közt van egy tulipa gallica is. Ez ön előtt bizonyosan nem újság ; érdekessége csak arra szorítkozik, hogy ez a legelső példány, mely e fajból Olaszországban találtatott. A Gentiana Ros­tám gondolom uj faj, ha ugyan igazi s nem csak válfaj — a Gentiana bavaricának egy válfaja. — Nem tudom, van-e Magyarországon Vallisveria spi­ralis, ha van, alkalmasint ritka, mert Hazslinszky csak annyit mond felőle, „hogy Rachel állítása szerint Kitaibel talált ilyet a Bánátban.“ — Egy példányt mégis csak küldök belőle. Érdekes növény, a meny­nyiben — a mint tudja ön — a termékenyités ide­jében a hím virágok leválnak száraikról s elúsznak "maguknak menyasszonyt keresni ; épp úgy, mint az állatországban az, a mit Medusának hivnak, nem egyéb, mint leszakadt capitoluma némely Polypnak, mely elmegyen külön életet élni. Hanem megvallva az igazat, szégyellem, hogy csak ily lommal viszo­nozhatom önnek nagybecsű válogatott ajándékát. De hát önnek még szaktudós gyűjtő is nehezen küldhetne érdekest vagy éppen újat. Hát még én, a­ki dilettánsnak is csak kontár vagyok. Hanem ön, a­ki a füvészeti geográfiát annyira ismeri, iga­zán örömet okozna nekem, ha szives volna tud­tomra adni, hogy mi van a felső-olaszországi Fló­rában, a­minek megküldését ön szivesen venné. Méltóztassék kérem velem parancsolni — örömömre válnék, ha ön nekem alkalmat adna szolgálati kész­ségemmel bebizonyítani, hogy mennyire lekötelezve érzem magam a nagybecsű figyelem által, melyet irántam tanúsítani méltóztatott. Fogadja ön uram, köszönetem megújítása mellett, nagyra becsülésem kijelentését, s engedje kérnem, hogy legyen szives engem jó emlékezésében megtartani. Kossuth. — Liszt Ferencz arczképét leplezte le ma a nemzeti zenede-egylet. Az ünnepély fényes volt és megragadó. A zenede tagjain s az akadémia nö­vendékein kívül a fővárosi zenevilág kitűnőségei teljes számmal gyűltek össze, s már 10 órakor meg­töltötték a termeket. Mindnyájan Liszt tisztelői lé­vén, csodá­s, hogy viharos éljenzés tört ki, midőn vala­kor a zenekirály belépett. Arczképe lepellel leborítva egy emelvényen állt. Az ünnepély rendje szerint, a belépő Lisztet Engesszer Mátyás vegyes karra szerzett „A nemzet nemtője“ czímű alkalmi dalával fogadták, mire Wenczel zenedei elnök ün­nepi beszéde fejtegette Liszt halhatatlan érdemeit, mi­közben az arczképét leleplezték. Hé és igen művészi arczkép. Than Mór ecsetje festötte. Lisztet a jelenet igen meghatotta­s nevében Bartay Ede­gazgató köszönte meg a meglepetést. Ekkor Ka­csera kisasszony,a nemzeti zenede növendéke nyúj­tott át a mesternek babérkoszorút alkalmi vers kísé­retében. Liszt a kisasszonyt gyöngéden leemelte az emelvényről és megcsókolta őt. Az ünnepély zár­pontját Bartaynak „A nemzet imája 11 czimű új dala képezte, mit vegyes kar orgona kísérettel kitünően és nagy hatással énekelt. — Szarvas Gábor kitűnő tudósunk, mint halljuk, hosszas betegségéből annyira felüdült, hogy április hóban ismét elfoglalja tanári székét, mely egy évig nélkülözte a derék tanárt. — A philologiai társaság. Tegnap a nemzeti múzeumban a régiségtár őre dr. Hampel József be­mutatta a philologiai társaság megkeresése folytán, nagyszámú hallgatóság előtt, a nemzeti múzeum előcsarnokában felállított olympiai és samothrakiai szobrok gipszeit. Az előadó előbb a német kor­mány által rendezett olympiai fontos ásatások fo­lyamatát vázolta. Kiemelte aztán a lett tárgyak mtítörténeti érdekét és ugyanazt tette a Samothrake szigeten 1874-ben az osztrák kormány által eszkö­zölt ásatásokkal. A jelenlevő hallgatóság, mely többnyire tanárokból, képviselőkből és deákokból állott, nagy érdekkel hallgatta az előadást, mely­nek végén a társulat elnöke, P. Thewrewk Emil tanár köszönetet mondott az előadónak, úgy hall­juk, hogy a régiségosztályi őrnek szándéka van osztályában időről-időre ilyen népszerű előadáso­kat tartani, melyek kétségkívül a múzeum hatását a közönség mivelődésére jelentékenyen fokozzák. — Nyilvános köszönet. Rencz Albert molványi birtokos és pécsi lakos, a somogymegyei boldog­asszonyfai r. kath iskolai alap javára, 200 frtot adományozott. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nevezett birtokosnak a népnevelés érdekének elő­mozdítását ezérzó nemeskeblü tettéért és hazafias áldozatkészségéért, elismerő köszönetét nyilvá­nította.­ ­ Az 1877-diki közgazdasági állapotokról („Rückblicke auf die Entwickelung der ungar. Volkswirtschaft im Jahre 1877“) az idén is meg­jelentek a „Pester Lloyd“ czikkei, külön lenyo­matban. Összeállította dr. Mandelleo Károly, ki maga írta az általános áttekintést, a kereskedelmi- és hiteltörvényhozásra, a tőzsdére, a közlekedési ügyre, a nemzeti bankra s az iparügyre vonatkozó fejeze­teket, míg az egyes kereskedelmi czikkekről szóló évi jelentések a nagyobb kereskedő c­égektől erednek. — Ünnepély. Az V. kerületi kir. főgymná­­zium ifjúsága szombaton ünnepelte meg dr. Corzán Avendano Gábor igazgató névnapját. Az ifjúság meleg szavakban fejezte ki szeretetét és tisztele­tét a derék igazgató és fáradhatlan tanár iránt, ki már 25 éve működik a tanári pályán nemcsak mint jeles oktató, de mint az ifjúság barátja is. A tanárokon és az ifjúságon kívül számosan üdvözölték egykori tanítványai közül is, sok Gábor napot kí­vánva a szerény tanférfiúnak.­­ A budapesti ügyvédi kamara tegnap há­rom évi fennállása után közgyűlést tartott. Funták Sándor elnök részletes jelentése után az évi szám­adások felülvizsgálása és a pénztár­ maradvány hová fordítása képezte az ülés tárgyát. A számadás szerint a lefolyt évben a kiadás 10,452 frt 75 krt, a tényleges bevétel 11,775 frt 63 krt tett, az 1322 frt 88 kr pénztári maradványból 807 frt 84 kr a se­gélypénztárba utalványoztatok. A segélypénztár­ban körülbelől 20.000 frt van már. Ezután az évi költségvetés tárgyalása került elő, melynél csak a titkár fizetésének megállapítása keltett vitát; végre meghagyták a 2000 forint fizetést s a tagdíjat 12 forintban állapították meg. Következett a válasz­tás, melynek eredményét ma négy órakor hirdették ki. A Hodossy-párt győzött. Elnök lett tehát Ho­­dossy Imre országos képviselő, Szedenics János al­­elnök, Siegmund Vilmos titkár, Győry Elek ügyész, Morfin Imre pénztárnok. A bizottmány tagjai : Lo­­vich Adolf, Friedmann Bernát, Andorffy Károly, Mezei Mór, Deszkás Gusztáv, Baintner Imre, Kör­­nyey Ede, Köves György, Piovsics Frigyes, Dará­nyi Ignácz, Schmidt Titus, Funták Sándor ; pótta­gok: Stiller Mór, Széky Antal, Novák Sándor, Cserneszky Gyula, Matuska Péter, Zboray Béla. — A képviselő választási mozgalom a Teréz­vá­­rosban meglehetős jókor kezd megindulni. Ma délelőt 10 órára voltak egybehiva a VI. kerület választói, hogy a politikailag különvált kerület állandó vá­lasztmányát megalakítsák. Hanem ez időben csak két újságíró kongott a teremben s a Lövölde fél óra múlva még három újdondászt fogadott magába. Vmlt­kor végre vagy 40—50 választó is jött s igy Sebestyén Géza elfoglalván az elnöki széket, mel­lette jobbról Mező, balról Tenczer foglalt helyet mint jegyző. Ez utóbbi előadta a múltkori értekezletből már ismert föladatot, s a javaslatba hozottak név­sorát is előterjesztő. Chorin Zygmond fölösleges­nek találta 9 elnököt választani s ismétlé az érte­kezleten tett indítványát, hogy csak egy elnök és 2 alelnök választassék, mit azonban a közönség nem tett magáévá. Chorin erre jegyzőkönyvbe kí­vánta vétetni, hogy 80 választó alakított, 200 tagú választmányt, mire az előterjesztett névsor elfogad­tatván, a jelenlevők hazaszállingóztak. A választás­eredménye a következő : Elnökök lettek : Bobula János, Dobos Ferencz, Fuchs Ignácz, Radocza Já­nos, dr. Reinitz József, dr. Rózsay József, Schwarz Ármin, Tolnay Lajos, Török József; jegyzők let­tek : dr. Adler Zsigmond, dr. Bakonyi Elek, Fut­­taky Gyula, dr. Frankl Sándor, Friedmann Gábor, Gáldonyi Ignácz, Kánváry Fülöp, Spenner Imre, Sallay Aurél ; pénztárnok : Piatrik Ferencz. — Jelmezes gyermekbált rendez Müller Lajos igen ismert táncztanító e hó 30-án a Hungária dísz­termében, mely a legmulatságosabb estélynek ígér­kezik. Azoknak a kis babáknak jelmezes táncza annál inkább fog sokakat érdekelni, mert a csopor­tot a legelőkelőbb és kiterjedett családok gyerme­kei képezik. A jövedelem jótékony czélra fordíttatik.­­ A fővárosi iparosok köre vasárnap sikerült hangversenyt rendezett. Közönség most is nagy számmal jelent meg. Tetszést keltett Márkus Ignácz 7 éves Dezső fiának ügyes zongorajátéka. Mozart „F. dur“ sonatajából játszott. Holdtmann Irma kisasszony énekelt, Lánczy Ilka kisasszony pedig Dóczy „Csók“-jából szavalt köztetszés mellett. Szavalt ezután még Bergh ur. Huber Zsófika k. a. zongorakiséret mellett vonó cziterán az „áriá“-t játszó Mártha dalműből, közkívánatra ismételve. Windhaber Károly az ütenyes cziterán játszott szintén nagy hatással. Holdtmann Irma kisasszony népdalokat énekelt. Végül két zongorán Liszt Fe­rencz „Rákóczy indulója“ következett, Rauseh és Weinwurm urak által szépen, összevágóan előadva. A közönség az összes közreműködőket zajosan tap­­solta. Előadás után táncz következett. — A rimaszombati egyesült protestáns gymná­­sium volt tanítványaihoz. Középiskolánk a folyó tanév befejeztével fenállásának huszonötéves jubi­leumát fogja szerény körében megünnepelni. Jól esik e pontról a múltba visszatekintenünk s egye­bek közt megemlékezni azokról is, kik tudományos műveltségüknek alapjait e tanintézetben rakták le, a visszapillantás czéljából fordulok tehát volt ta­nítványainkhoz azon bizalmas kéréssel, szívesked­jenek mindazok, kik a társadalmi életben immár tért foglaltak el, 1. évi május 1-ig legalább egy levelezési lapon alulírottal tudatni : hol és mily ál­­lást foglalnak el? s egyszersmind kijelenteni ki­­vánják-e — a különben egy forintot meg nem ha­ladó áru — az iskolai alap javára kiadandó Em­lékkönyvet megküldetni ? A tanári kar nevében:Fábry János igazgató.­­ A Szigligeti Ede síremléke javára nagy műelőadást rendező bizottság vasárnap délután tar­totta első bizottsági ülését a nemzeti színháznál. A bizottság végleg megalakulván, elnöke báró Pod­­maniczky Frigyes , jegyzője Sümegi Kálmán. A bi­zottsági tagok közül Erkel Sándor, Gyulai Pál, Paulay Ede, Szigeti József, Vadnay Károly, Vá­­radi Antal s Vízvári, Gyula vettek részt az érte­kezletben, melyben a rendkívül érdekes ünnepély előmódozatait beható tanácskozás után megállapí­tották. A nagy műelőadás, az előleges tervtől elté­­rőleg, húsvét első ünnepén este a nemzeti színházban rendezi a bizottság, a nemzeti színház mindhárom művészi osztályának közreműködésével. A műsoro­­rozat három szakasza a legérdekesebb számokból fog állni. Az első, azaz a zenészed­, ének- és sza­­valási részben Erkel Ferencz, az ősz zeneszerző „Névtelen hősök“ czimü új operájából egy részle­tet hallunk ; Arany János ősz költőnktől a „Szig­ligeti­ Albumnak“ adott „Tengeri hántás“ czimü gyönyörű népies költeményét szavalni fogja Nagy Imre; Szigligeti Ede népszínműveiből dalokat éne­kel Odry Lehel s a közelebb fölmerült fiatal te­hetség , Szabó Ferencz „Ahasvér Romában“ czímű operájából egy részletet fog bemutatni. A második sza­kaszban a nemzeti színház drámai személyzete Szig­ligeti Ede eddig Szinre nem került színművéből, „Perényinéből“ fog néhány jelenetet előadni; a harmadik részben pedig a nemzeti színház táncz­­személyzete egy balletet, terv szerint a „Coppeliát“ játsza. A nagy műelődás, melyet a bizottság nem­csak Szigligeti Ede síremléke, de a nemzeti szín­háznál fölállítandó mellszobra javára is rendez, ily programmal oly kiemelkedő s a boldogult jeles színműíró emlékéhez méltó ünnepély lesz, a minő­ben a főváros közönsége ritkán részesül. A rendező bizottság jövő vasárnap ismét ülést tart, melyben a műsorozat apróbb részleteit is megállapítja.­­ A nemzeti színházban tegnap este Szigli­geti Ede hatásos színművét „I. Rákóczy Ferencz fogságát“ adták nagy közönség előtt, melyből külö­nösen a zsúfolt karzatra jutott szép szám. Szigeti József jóizű alakításán (a pater Knitelinson) Uj­­házy és Sántha humoros vonásokkal rajzolt szol­gáin, Vízvári eredeti német komornikján sokat mu­latott a közönség. Nagy Imre, mint Rákóczy, festői dalia volt s érzelmesen szavalt, Helvey Laura a hesseni Amália szerepébe (melyet eddig Felekiné játszott) sok bensőséget tudott önteni s mint Rá­­kóczyné a magyar főkötőben csinos jelenség volt. A személyzet, még a kisebb szereplők is buzgó­­sággal s összevágóan játszottak.­­ A nemzeti színház műsora e hétre a kö­vetkező : holnap „Cinq-Mars“ 27-én „Nagyon szép asszony“, 28-án „Pál és Virginia, 29-én „Gauthier Margit“, 30 án „Hugonották“, 31-én „Szentivánéji álom“, ápril elsején „ármány és szerelem“, új be­tanulással. — A budai várszínházban csütörtökön : „A miniszterelnök bálja“, „Egy játszma piquet“ és „Felhívás keringőre“, vasárnap „Piccolino“, mely­­lyel a várszínház idénye véget ér. — „A kis hóbortos“ többé nem kerül játék­­rendre. Tóth Kálmán visszavette a nemzeti színház igazgatóságától.­­ Paulay Edét a belügyminiszter e hó 20-di­­kán kelt leiratában végleg kinevezte a nemzeti színház drámai igazgatójának. A buzgó és értelmes szakférfiú egyszersmind a dramaturg és főrendező tisztét is fogja vinni. Az administratív igazgató te­endőit pedig, melyek eddig a drámai igazgató mű­ködési körébe tartoztak, báró Podmaniczky Frigyes, a nemzeti színház intendánsa vette át.­­ A népszínházban tegnap is egészen zsúfolt ház előtt adták „A kornevilli harangokat.“ Az elő­­adás simábban folyt, mint első ízben s a második fölvonás végdala most is nagy hatást keltett, úgy Együd művészi játéka. Szigligetiné a negyedik föl­vonásban mérsékelte túlzásait, mely az első előadáskor annyira kirítt, s melylyel a különben sok természetes bájjal és tehetséggel megáldott színésznő ezt az alakítását, annyira elrontotta. Dalait többször újráz­­tatta a közönség, mely határozottan rokonszenvez vele. Törekedjék e rokonszenvet megtartani és fo­kozni azáltal, hogy több tanulmánynyal és termé­szetességgel játsza szerepét s ne hajhászsza a ha­tást minden áron s minden eszközzel. — Soldosné kétszer lépett föl Székes-Fehér­váron. Minden alkalommal lázas lelkesedéssel ün­nepelték a kitűnő művésznőt, ki ma a színpártoló egyesület javára szívességből játszik. Csütörtökön a „Falu roszera“ előadása alkalmával a zsúfolt szín­házban nagyobb, közönség volt, mint az intézet ün­nepélyes megnyitása alkalmával. Ma az előadás után fényes bankettet rendeznek a népszerű mű­vésznő tiszteletére.­­ Az országos magyar zeneakadémiában teg­nap délelőtt, érdekes matinée volt Liszt Ferencz személyes vezetése alatt. Előkelő közönség gyűlt össze, köztük leginkább a zenészet művelői és a maestro személyes tisztelői. A tíz számból álló mtt­t során képviselve volt Wagner, Volkmann, Chopin,­­ Rubinstein, Beethoven, Schumann, idősb Ábrányi­­ Kornél, Liszt tanítványai, különösen a Rgessi, kit leg- -----|

Next