Ellenőr, 1878. március (10. évfolyam, 108-160. szám)
1878-03-26 / 151. szám
————— ------------- ---------- ——— tóztatott s mely azért is, minthogy öntől a hirneves szaktudóstól, a növényország avatott kutatójától ered, s azért is, mert számos előttem ezideig ismeretlen fajokat tartalmaz, szerény gyűjteményeimnek diszét képezendi. Hogy hálás köszönetem kijelentésével ily sokáig adós maradtam, annak oka az, hogy köszönetemet néhány növény viszontküldésével óhajtottam kisérni s az utóbbi két hónap alatt csaknem folyvást annyira beteges voltam, hogy bár többször hozzáfogtam a rendelkezésemre álló növénypéldányok átnézéséhez, azt mindannyiszor abba hagyni voltam kénytelen. Végre mégis kiválogathattam néhány példányt, kiséretül az Aethionema Thomasii és Saxifraga florulenta mellé, melyeket ha kijelölni szives volt. A néhány olaszországi növényhez pár amerikait is hozzá csatoltam, melyek közt talán kettő (Primula mistassinica és Trillium erectum var flavum) érdekelni fogja önt. — Azonkívül szabadságot vettem magamnak, mutatványul egynéhány Algát is Hozzájuk csatolni, bár nem tudom, hogy önt érdeklik-e, a „mélység kincsei“. — A csomagot holnap fogom útnak indítani. Tartalmának jegyzékét van szerencsém ide csatolni. Az olasz növények közt van egy tulipa gallica is. Ez ön előtt bizonyosan nem újság ; érdekessége csak arra szorítkozik, hogy ez a legelső példány, mely e fajból Olaszországban találtatott. A Gentiana Rostám gondolom uj faj, ha ugyan igazi s nem csak válfaj — a Gentiana bavaricának egy válfaja. — Nem tudom, van-e Magyarországon Vallisveria spiralis, ha van, alkalmasint ritka, mert Hazslinszky csak annyit mond felőle, „hogy Rachel állítása szerint Kitaibel talált ilyet a Bánátban.“ — Egy példányt mégis csak küldök belőle. Érdekes növény, a menynyiben — a mint tudja ön — a termékenyités idejében a hím virágok leválnak száraikról s elúsznak "maguknak menyasszonyt keresni ; épp úgy, mint az állatországban az, a mit Medusának hivnak, nem egyéb, mint leszakadt capitoluma némely Polypnak, mely elmegyen külön életet élni. Hanem megvallva az igazat, szégyellem, hogy csak ily lommal viszonozhatom önnek nagybecsű válogatott ajándékát. De hát önnek még szaktudós gyűjtő is nehezen küldhetne érdekest vagy éppen újat. Hát még én, aki dilettánsnak is csak kontár vagyok. Hanem ön, aki a füvészeti geográfiát annyira ismeri, igazán örömet okozna nekem, ha szives volna tudtomra adni, hogy mi van a felső-olaszországi Flórában, aminek megküldését ön szivesen venné. Méltóztassék kérem velem parancsolni — örömömre válnék, ha ön nekem alkalmat adna szolgálati készségemmel bebizonyítani, hogy mennyire lekötelezve érzem magam a nagybecsű figyelem által, melyet irántam tanúsítani méltóztatott. Fogadja ön uram, köszönetem megújítása mellett, nagyra becsülésem kijelentését, s engedje kérnem, hogy legyen szives engem jó emlékezésében megtartani. Kossuth. — Liszt Ferencz arczképét leplezte le ma a nemzeti zenede-egylet. Az ünnepély fényes volt és megragadó. A zenede tagjain s az akadémia növendékein kívül a fővárosi zenevilág kitűnőségei teljes számmal gyűltek össze, s már 10 órakor megtöltötték a termeket. Mindnyájan Liszt tisztelői lévén, csodás, hogy viharos éljenzés tört ki, midőn valakor a zenekirály belépett. Arczképe lepellel leborítva egy emelvényen állt. Az ünnepély rendje szerint, a belépő Lisztet Engesszer Mátyás vegyes karra szerzett „A nemzet nemtője“ czímű alkalmi dalával fogadták, mire Wenczel zenedei elnök ünnepi beszéde fejtegette Liszt halhatatlan érdemeit, miközben az arczképét leleplezték. Hé és igen művészi arczkép. Than Mór ecsetje festötte. Lisztet a jelenet igen meghatottas nevében Bartay Edegazgató köszönte meg a meglepetést. Ekkor Kacsera kisasszony,a nemzeti zenede növendéke nyújtott át a mesternek babérkoszorút alkalmi vers kíséretében. Liszt a kisasszonyt gyöngéden leemelte az emelvényről és megcsókolta őt. Az ünnepély zárpontját Bartaynak „A nemzet imája 11 czimű új dala képezte, mit vegyes kar orgona kísérettel kitünően és nagy hatással énekelt. — Szarvas Gábor kitűnő tudósunk, mint halljuk, hosszas betegségéből annyira felüdült, hogy április hóban ismét elfoglalja tanári székét, mely egy évig nélkülözte a derék tanárt. — A philologiai társaság. Tegnap a nemzeti múzeumban a régiségtár őre dr. Hampel József bemutatta a philologiai társaság megkeresése folytán, nagyszámú hallgatóság előtt, a nemzeti múzeum előcsarnokában felállított olympiai és samothrakiai szobrok gipszeit. Az előadó előbb a német kormány által rendezett olympiai fontos ásatások folyamatát vázolta. Kiemelte aztán a lett tárgyak mtítörténeti érdekét és ugyanazt tette a Samothrake szigeten 1874-ben az osztrák kormány által eszközölt ásatásokkal. A jelenlevő hallgatóság, mely többnyire tanárokból, képviselőkből és deákokból állott, nagy érdekkel hallgatta az előadást, melynek végén a társulat elnöke, P. Thewrewk Emil tanár köszönetet mondott az előadónak, úgy halljuk, hogy a régiségosztályi őrnek szándéka van osztályában időről-időre ilyen népszerű előadásokat tartani, melyek kétségkívül a múzeum hatását a közönség mivelődésére jelentékenyen fokozzák. — Nyilvános köszönet. Rencz Albert molványi birtokos és pécsi lakos, a somogymegyei boldogasszonyfai r. kath iskolai alap javára, 200 frtot adományozott. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nevezett birtokosnak a népnevelés érdekének előmozdítását ezérzó nemeskeblü tettéért és hazafias áldozatkészségéért, elismerő köszönetét nyilvánította. Az 1877-diki közgazdasági állapotokról („Rückblicke auf die Entwickelung der ungar. Volkswirtschaft im Jahre 1877“) az idén is megjelentek a „Pester Lloyd“ czikkei, külön lenyomatban. Összeállította dr. Mandelleo Károly, ki maga írta az általános áttekintést, a kereskedelmi- és hiteltörvényhozásra, a tőzsdére, a közlekedési ügyre, a nemzeti bankra s az iparügyre vonatkozó fejezeteket, míg az egyes kereskedelmi czikkekről szóló évi jelentések a nagyobb kereskedő cégektől erednek. — Ünnepély. Az V. kerületi kir. főgymnázium ifjúsága szombaton ünnepelte meg dr. Corzán Avendano Gábor igazgató névnapját. Az ifjúság meleg szavakban fejezte ki szeretetét és tiszteletét a derék igazgató és fáradhatlan tanár iránt, ki már 25 éve működik a tanári pályán nemcsak mint jeles oktató, de mint az ifjúság barátja is. A tanárokon és az ifjúságon kívül számosan üdvözölték egykori tanítványai közül is, sok Gábor napot kívánva a szerény tanférfiúnak. A budapesti ügyvédi kamara tegnap három évi fennállása után közgyűlést tartott. Funták Sándor elnök részletes jelentése után az évi számadások felülvizsgálása és a pénztár maradvány hová fordítása képezte az ülés tárgyát. A számadás szerint a lefolyt évben a kiadás 10,452 frt 75 krt, a tényleges bevétel 11,775 frt 63 krt tett, az 1322 frt 88 kr pénztári maradványból 807 frt 84 kr a segélypénztárba utalványoztatok. A segélypénztárban körülbelől 20.000 frt van már. Ezután az évi költségvetés tárgyalása került elő, melynél csak a titkár fizetésének megállapítása keltett vitát; végre meghagyták a 2000 forint fizetést s a tagdíjat 12 forintban állapították meg. Következett a választás, melynek eredményét ma négy órakor hirdették ki. A Hodossy-párt győzött. Elnök lett tehát Hodossy Imre országos képviselő, Szedenics János alelnök, Siegmund Vilmos titkár, Győry Elek ügyész, Morfin Imre pénztárnok. A bizottmány tagjai : Lovich Adolf, Friedmann Bernát, Andorffy Károly, Mezei Mór, Deszkás Gusztáv, Baintner Imre, Környey Ede, Köves György, Piovsics Frigyes, Darányi Ignácz, Schmidt Titus, Funták Sándor ; póttagok: Stiller Mór, Széky Antal, Novák Sándor, Cserneszky Gyula, Matuska Péter, Zboray Béla. — A képviselő választási mozgalom a Terézvárosban meglehetős jókor kezd megindulni. Ma délelőt 10 órára voltak egybehiva a VI. kerület választói, hogy a politikailag különvált kerület állandó választmányát megalakítsák. Hanem ez időben csak két újságíró kongott a teremben s a Lövölde fél óra múlva még három újdondászt fogadott magába. Vmltkor végre vagy 40—50 választó is jött s igy Sebestyén Géza elfoglalván az elnöki széket, mellette jobbról Mező, balról Tenczer foglalt helyet mint jegyző. Ez utóbbi előadta a múltkori értekezletből már ismert föladatot, s a javaslatba hozottak névsorát is előterjesztő. Chorin Zygmond fölöslegesnek találta 9 elnököt választani s ismétlé az értekezleten tett indítványát, hogy csak egy elnök és 2 alelnök választassék, mit azonban a közönség nem tett magáévá. Chorin erre jegyzőkönyvbe kívánta vétetni, hogy 80 választó alakított, 200 tagú választmányt, mire az előterjesztett névsor elfogadtatván, a jelenlevők hazaszállingóztak. A választáseredménye a következő : Elnökök lettek : Bobula János, Dobos Ferencz, Fuchs Ignácz, Radocza János, dr. Reinitz József, dr. Rózsay József, Schwarz Ármin, Tolnay Lajos, Török József; jegyzők lettek : dr. Adler Zsigmond, dr. Bakonyi Elek, Futtaky Gyula, dr. Frankl Sándor, Friedmann Gábor, Gáldonyi Ignácz, Kánváry Fülöp, Spenner Imre, Sallay Aurél ; pénztárnok : Piatrik Ferencz. — Jelmezes gyermekbált rendez Müller Lajos igen ismert táncztanító e hó 30-án a Hungária dísztermében, mely a legmulatságosabb estélynek ígérkezik. Azoknak a kis babáknak jelmezes táncza annál inkább fog sokakat érdekelni, mert a csoportot a legelőkelőbb és kiterjedett családok gyermekei képezik. A jövedelem jótékony czélra fordíttatik. A fővárosi iparosok köre vasárnap sikerült hangversenyt rendezett. Közönség most is nagy számmal jelent meg. Tetszést keltett Márkus Ignácz 7 éves Dezső fiának ügyes zongorajátéka. Mozart „F. dur“ sonatajából játszott. Holdtmann Irma kisasszony énekelt, Lánczy Ilka kisasszony pedig Dóczy „Csók“-jából szavalt köztetszés mellett. Szavalt ezután még Bergh ur. Huber Zsófika k. a. zongorakiséret mellett vonó cziterán az „áriá“-t játszó Mártha dalműből, közkívánatra ismételve. Windhaber Károly az ütenyes cziterán játszott szintén nagy hatással. Holdtmann Irma kisasszony népdalokat énekelt. Végül két zongorán Liszt Ferencz „Rákóczy indulója“ következett, Rauseh és Weinwurm urak által szépen, összevágóan előadva. A közönség az összes közreműködőket zajosan tapsolta. Előadás után táncz következett. — A rimaszombati egyesült protestáns gymnásium volt tanítványaihoz. Középiskolánk a folyó tanév befejeztével fenállásának huszonötéves jubileumát fogja szerény körében megünnepelni. Jól esik e pontról a múltba visszatekintenünk s egyebek közt megemlékezni azokról is, kik tudományos műveltségüknek alapjait e tanintézetben rakták le, a visszapillantás czéljából fordulok tehát volt tanítványainkhoz azon bizalmas kéréssel, szíveskedjenek mindazok, kik a társadalmi életben immár tért foglaltak el, 1. évi május 1-ig legalább egy levelezési lapon alulírottal tudatni : hol és mily állást foglalnak el? s egyszersmind kijelenteni kivánják-e — a különben egy forintot meg nem haladó áru — az iskolai alap javára kiadandó Emlékkönyvet megküldetni ? A tanári kar nevében:Fábry János igazgató. A Szigligeti Ede síremléke javára nagy műelőadást rendező bizottság vasárnap délután tartotta első bizottsági ülését a nemzeti színháznál. A bizottság végleg megalakulván, elnöke báró Podmaniczky Frigyes , jegyzője Sümegi Kálmán. A bizottsági tagok közül Erkel Sándor, Gyulai Pál, Paulay Ede, Szigeti József, Vadnay Károly, Váradi Antal s Vízvári, Gyula vettek részt az értekezletben, melyben a rendkívül érdekes ünnepély előmódozatait beható tanácskozás után megállapították. A nagy műelőadás, az előleges tervtől eltérőleg, húsvét első ünnepén este a nemzeti színházban rendezi a bizottság, a nemzeti színház mindhárom művészi osztályának közreműködésével. A műsororozat három szakasza a legérdekesebb számokból fog állni. Az első, azaz a zenészed, ének- és szavalási részben Erkel Ferencz, az ősz zeneszerző „Névtelen hősök“ czimü új operájából egy részletet hallunk ; Arany János ősz költőnktől a „Szigligeti Albumnak“ adott „Tengeri hántás“ czimü gyönyörű népies költeményét szavalni fogja Nagy Imre; Szigligeti Ede népszínműveiből dalokat énekel Odry Lehel s a közelebb fölmerült fiatal tehetség , Szabó Ferencz „Ahasvér Romában“ czímű operájából egy részletet fog bemutatni. A második szakaszban a nemzeti színház drámai személyzete Szigligeti Ede eddig Szinre nem került színművéből, „Perényinéből“ fog néhány jelenetet előadni; a harmadik részben pedig a nemzeti színház tánczszemélyzete egy balletet, terv szerint a „Coppeliát“ játsza. A nagy műelődás, melyet a bizottság nemcsak Szigligeti Ede síremléke, de a nemzeti színháznál fölállítandó mellszobra javára is rendez, ily programmal oly kiemelkedő s a boldogult jeles színműíró emlékéhez méltó ünnepély lesz, a minőben a főváros közönsége ritkán részesül. A rendező bizottság jövő vasárnap ismét ülést tart, melyben a műsorozat apróbb részleteit is megállapítja. A nemzeti színházban tegnap este Szigligeti Ede hatásos színművét „I. Rákóczy Ferencz fogságát“ adták nagy közönség előtt, melyből különösen a zsúfolt karzatra jutott szép szám. Szigeti József jóizű alakításán (a pater Knitelinson) Ujházy és Sántha humoros vonásokkal rajzolt szolgáin, Vízvári eredeti német komornikján sokat mulatott a közönség. Nagy Imre, mint Rákóczy, festői dalia volt s érzelmesen szavalt, Helvey Laura a hesseni Amália szerepébe (melyet eddig Felekiné játszott) sok bensőséget tudott önteni s mint Rákóczyné a magyar főkötőben csinos jelenség volt. A személyzet, még a kisebb szereplők is buzgósággal s összevágóan játszottak. A nemzeti színház műsora e hétre a következő : holnap „Cinq-Mars“ 27-én „Nagyon szép asszony“, 28-án „Pál és Virginia, 29-én „Gauthier Margit“, 30 án „Hugonották“, 31-én „Szentivánéji álom“, ápril elsején „ármány és szerelem“, új betanulással. — A budai várszínházban csütörtökön : „A miniszterelnök bálja“, „Egy játszma piquet“ és „Felhívás keringőre“, vasárnap „Piccolino“, melylyel a várszínház idénye véget ér. — „A kis hóbortos“ többé nem kerül játékrendre. Tóth Kálmán visszavette a nemzeti színház igazgatóságától. Paulay Edét a belügyminiszter e hó 20-dikán kelt leiratában végleg kinevezte a nemzeti színház drámai igazgatójának. A buzgó és értelmes szakférfiú egyszersmind a dramaturg és főrendező tisztét is fogja vinni. Az administratív igazgató teendőit pedig, melyek eddig a drámai igazgató működési körébe tartoztak, báró Podmaniczky Frigyes, a nemzeti színház intendánsa vette át. A népszínházban tegnap is egészen zsúfolt ház előtt adták „A kornevilli harangokat.“ Az előadás simábban folyt, mint első ízben s a második fölvonás végdala most is nagy hatást keltett, úgy Együd művészi játéka. Szigligetiné a negyedik fölvonásban mérsékelte túlzásait, mely az első előadáskor annyira kirítt, s melylyel a különben sok természetes bájjal és tehetséggel megáldott színésznő ezt az alakítását, annyira elrontotta. Dalait többször újráztatta a közönség, mely határozottan rokonszenvez vele. Törekedjék e rokonszenvet megtartani és fokozni azáltal, hogy több tanulmánynyal és természetességgel játsza szerepét s ne hajhászsza a hatást minden áron s minden eszközzel. — Soldosné kétszer lépett föl Székes-Fehérváron. Minden alkalommal lázas lelkesedéssel ünnepelték a kitűnő művésznőt, ki ma a színpártoló egyesület javára szívességből játszik. Csütörtökön a „Falu roszera“ előadása alkalmával a zsúfolt színházban nagyobb, közönség volt, mint az intézet ünnepélyes megnyitása alkalmával. Ma az előadás után fényes bankettet rendeznek a népszerű művésznő tiszteletére. Az országos magyar zeneakadémiában tegnap délelőtt, érdekes matinée volt Liszt Ferencz személyes vezetése alatt. Előkelő közönség gyűlt össze, köztük leginkább a zenészet művelői és a maestro személyes tisztelői. A tíz számból álló mttt során képviselve volt Wagner, Volkmann, Chopin, Rubinstein, Beethoven, Schumann, idősb Ábrányi Kornél, Liszt tanítványai, különösen a Rgessi, kit leg- -----|