Ellenőr, 1878. május (10. évfolyam, 216-272. szám)
1878-05-01 / 216. szám
Az állami erdészet és bányászat kölcsönös viszonya: 373.783 frt 24 kr. veszteség. Ezen korszak magában foglalja végre azon időszakot, amelyben — különösen az első évben — a pénzügyi zavarok következményei különböző irányban nyilvánultak , nevezetesen a vasműveknél, hol nem közvetlenül helyi viszonyok kedvezőbben hatottak, az elárusítási üzlet teljes szünetelése jelentékeny pénzveszteséggel, ellenben az állami erdészet egy részénél, név szerint a selmeczi kerületben a szédelgés ideje alatt kötött faelárusítási szerződések feloldása, lefoglalt óvadékok, kártérítések és fizetési hátralékok folytán, melyek a majdnem bukó félben levő vállalkozóktól — hogy így adjam — utolsó csepvérek feláldozásával kisajtoltatván, nagyobb pénzbevételek szerepelnek, — míg a szénbányászatnál annyiban ismét kedvezőbb viszony mutatkozott, a mennyiben a múlt évek szomorú jelenségei s az erdészeti kezelés eljárása ellen minden oldalról intézett támadások , panaszok folytán, már magánál a magas erdészet igazgatásánál — köszönet érte a mostani p. ü. miniszter úr államférfim belátásának — a minisztérium kebelében azon nézet kezdett jobban , jobban lábra kapni, hogy azon vidékeken, hol a természet fémkincseket az erdőkkel összecsoportosította, az elsőknek megnyerése szem elől tévesztendő; amenynyiben alig volna czélszerű valamely tényleges pénzforrástól annak csökkenése folytán egy könynyedén elzárkózni azért, hogy magunkat egészen a váltóüzletnek, s a nem mindig elég szilárd favállalkozók látra szóló fizetéseinek alája vessük. Ezen korszak egy szóval felöleli azon időt, amelyben hazánkban a nézetek átalánosan tisztázódván : a czélszerűbb gazdálkodás eszméjéhez vezettek, s a melyben, — hogy a tárgynál maradjak — s a hazai fémbányászatra ismét némely figyelem fordittassék, igyekezvén azt az állami erdészet érdekével összeegyeztetni, miért is helyén levőnek vélem itt az óhajokon, mely a legközelebbi időben Ausztriában a bányászat és erdészet kölcsönös érdekeinek szükségessége és azok gondos megóvása érdekében rövid, de velős szavakban hangsúlyoztattak, megemlíteni. Az osztrák birodalmi erdészet egyletének 1877. augusztus havában Stajerhonnal Eisenerz bányavárosában tartott vándor gyűlése alkalmával. Wessely József úr, az uradalmak vezérfelügyelője, és az erdészeti akadémia igazgatója, mint annak köztiszteletben álló, s különösen mint erdész jó hírnévnek örvendő tagja, az első diszlakorpánál, velős pohárköszöntését következő szavakban foglalta : A terem, melyben tanácskozásba összegyűltünk, azon erdészeti jeligével volt ékesítve: ,,Keine Cultur ohne Forst“ „Kein Forst ohne Cultur.“ köszönet az ezen velős mondatban rejlő nagy igazságnak, mely 1850-ben történt keletkezése óta a birodalom minden részében meghonosulván, a külföldön is viszhangra talált. Ezen jelszóhoz ugyan hasonló joggal lehetett volna itt, a felső-sziléziai vasipar területében, egy másik jeligét is kapcsolatba hozni, amely szintén mély, habár csak helyi igazságot tartalmaz „kein Montanum ohne Forst kein Forst ohne Montanum.“ s minthogy a fentebb emlitett köztiszteletben álló erdész még felemlité, hogy a bányászat és erdészetnek kölcsönös jó és részlete, virágzása vagy hanyatlása, eleitől fogva szakadatlan összeköttetésben áll, a mint az, az ősrégi innerbergi bányakerületben, a hol a bányászat és erdészet észszerű szövetkezés által összekötve van, s a mennyiben ő azon komoly bajok szerencsés lefőzésére, melyekkel mind a két résznek 1873. óta küzdenie kellett, rámutatott volna, s végre, midőn a bányászat és erdészetnek mindenkori testvérülése iránt megemlékezett volna, annálfogva én — ki hosszú évek során hazai kiterjedt bányászatunk és erdészetünk jól felfogott érdekében mindazon a kölcsönös viszonyokkal ellentétben állott nézeteket s kezdeményezéseket erőmhöz képest megtámadtam — nem mellőzhetem végül azon nézetnek kifejezést adni, mikép a felsorolt sajnos tapasztalat után, „bányászatunk jövő biztosítása és nagyobb fejlesztése, valamint azon tekintetből, hogy az állami erdészetek nagy részének minden eshetőségek között biztos fogyasztója megtartathassék, felette kívánatos lenne, ha a bányaerdők egyesített vezetésének kezelése — a már egyszer létezett viszonyhoz képest — utonszervezés folytán, ismét a selmeczi, nagybányai, szomolnoki s kolozsvári bányakerületekbe visszavezettetnék, minthogy meg vagyok győződve, hogy a mostani p. n. miniszter urnak ilyszerü elhatározása — miáltal a bányászat és erdészet érdekei egymáshoz innét közelebb hozatnának —, épp oly általános méltánylás és helyesléssel találkoznék, mint üdvözöltetett vala azon bölcs intézkedése, mely szerint az 1871. és 1872. években újonnan alakított 15 jószág és erdészeti igazgatóságokat, 6 igazgatóság és 2 főerdőhivatalra — ide értve e zágrábi 2 főerdészeti hivatalt is — vagyis azok szerény számát 10-re szállította vissza. A beszterczebányai és kolozsvári jószág és erdészeti önálló igazgatóságoknak, valamint a nagybányai önálló főerdőhivatalnak feloszlatása, s azoknak az illető bányaigazgatóságokhoz leendő beosztása szintén észszerű szövetségnek lenne tekinthető, mert ilyképen a kezelés és az igazgatásnál költség-megtakarítások folytán a dolognak nemcsak pénzügyi czélja éretnek el, hanem egyúttal az együvé tartozásnak eszméje ismét uj gyökeret vervén, talán hazánkban is azon fennemlitett — ha csakis helyi értéket magában foglaló velősmondat meghonosulhatna, hogy: „Nincs bányászat erdészet nélkül“ „Nincs erdészet bányászat nélkül.“ Budapest, 1878. évi április hóban. Báró Leithner Antalságnak meghosszabbítására, a ki állandóul külföldön lakik vagy tartózkodik, a mennyiben az 1877. XX. t. sz. hatályának területén állandó lakhelye nincs , azon belföldi törvényszék illetékes, a melynek területén utolsó lakhelye volt, vagy állandóul tartózkodott. 2. §. A kiskorúság meghosszabitása iránti kérelem az 1877. XX. t. sz. 4. §-nak második bekezdésében megjelölt és saját vagyonuk fölött szabad rendelkezési joggal biró személyek által együttesen, vagy azok közül egy vagy több által — mindazonáltal a következő §-ban meghatározott korlátozás mellett — külön is előterjeszthető. Az oldalrokonok e kérelmezési joga az unokatestvérnél távolabbi fokunkra nem terjed ki. 3. §. Hatálytalan a kérelem s hivatalból viszszautasítandó , ha az, az atyai hatalmat gyakorló atya, vagy a gyámságot gyakorló anya, illetőleg nagyszülő életében más rokon által, vagy pedig a gyám hozzájárulása nélkül terjesztetik elő. 4. §. A szülők és a nagyszülők — amenynyiben saját vagyonuk fölött szabad rendelkezési joggal bírnak, — gyermekük, illetőleg unokájuk kiskorúságának meghosszabbítását, a gyám hozzájárulása nélkül is kérelmezhetik. 5. §: A gyámnak azon joga, hogy gyámoltjára vonatkozólag a kiskorúság meghosszabbítását kérelmezhesse, a gyámolt rokonainak beleegyezésétől független. A gyámnak ezen jogát illetőleg, az atyai hatalom gyakorlatától ideiglenesen felfüggesztett ava ellenzése sem képez akadályt. 6. §: A kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem, keresetlevélben terjesztendő elő. A keresetlevélben megjelölendők azon ténybeli körülmények, melyekből az 1877. XX. t. sz. 8. §. §-ban kiskorúság meghosszabbítására nézve megállapított feltétel létezése következtetik. Megjelölendők továbbá azon bizonyítékok is, melyek a felhozott ténybeli körülmények bebizonyítására szolgálnak. Bizonyítványok, valamint a kérelem támogatására szolgáló más okiratok, a keresetlevélhez másolatban melléklendők. 7. §. A keresetlevél két példányban nyújtandó be, melyeknek egyike a tárgyalás megkezdéséig, a felek általi megtekinthetés végett a pertárban tartandó; a tárgyalás megkezdésével azonban a percsomóhoz csatolandó. A keresetlevél második példánya annak összes mellékleteivel, a törvényszék által, az illetékes árvaszékhez átirat mellett teendő át. 8. §. A törvényszék a kiskorú képviseletére ügygondnokot rendel, és egyúttal a kérelem fölötti tárgyalásra határnapot tűz ki, melyre a kérelmezőn és az ügygondnokon kívül, a kiskorúnak szülei és nagyszülei az esetben is megidézendők, ha a kiskorú másnak gyámsága alatt állana. Az oldalrokonok csak az esetben idézendők meg, a melyben őket a kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésének joga illeti. A gyám és az árvaszéki ügyész mindenik esetben megidézendők. Az idézés a keresetlevél felzetének mindenik érdekelt részére, a kérelmező által benyújtandó egy-egy példányára vezetett idézési végzés kézbesítése által eszközöltetik. Ha a kérelmező kellő számú feltétéket nem nyújtott be, ezek az ő költségére hivatalból egészítendők ki. 9. §: Az árvaszék a keresetlevél vétele utáni legrövdebb idő alatt, s mindenesetre a tárgyalás határnapja előtt, átiratilag értesíti a törvényszéket mindazon körülményekről, melyek a kérdéses ügyben a bírói elhatározásra befolyást gyakorolhatnak s megjelöli azon bizonyítékokat is, melyekről az ügyre vonatkozólag tudomással bír, azokat pedig, amelyek nála léteznek, eredeti példányban a törvényszékhez átteszi. Egyúttal értesíti az árvaszék a törvényszéket, hogy a kérelem beadására jogosított rokonok közül kik vannak életben, s ezeknek neve, holléte és rokonsági foka is megjelölendő. Azon esetben, ha az árvaszéknél létező iratok valamelyike a jelen rendelet 10. §-ában meghatározott intézkedés czéljából az árvaszék által nem volna nélkülözhető, ennek az árvaszéki elnök által hitelesített másolata küldendő a törvényszékhez, s az eredeti példány a 10. §-ban meghatározott végzés hozatala után létetik át. 10. §. Ha az árvaszék a keresetlevélben felhozott és igazolt, vagy ezeken fölül, gyámhatósági hivatása gyakorlatában a kiskorúra nézve egyébként tudomására jutott körülményekből, azon okok valamelyikének fenforgását valószínünek látja, a melyek miatt az 1877. XX. tez. 8. §-a szerint a kiskorúság meghosszabbítandó, a mennyiben az ügynek előreláthatólag bonyolódott volta folytán attól tarthatna, hogy a kiskorúság meghosszabbítása iránti eljárásnak, a bíróság által jogérvényes ítélettel való befejezése előtt teljeskorúvá válhatik, jogában áll, a teljeskorúság ideiglenes felfüggesztését — mindazonáltal a felek, vagy tanuk kihallgatása és a czélból foganatosítandó külön eljárás vagy tárgyalás nélkül — az esetben is elrendelni, ha ez a keresztlevélben nem is kéretett. A teljeskorúság ideiglenes felfüggesztése iránti kérdés, a kiskorúság meghosszabbítása iránt a bíróságnál megindított eljárást nem függeszti fel és nem akadályozza. 11. §: A kiskorúság meghosszabbítása iránti tárgyalások, a jegyzőkönyvi eljárásra vonatkozó szabályok követendők. A tárgyalás mindazonáltal törvényszéki bíró által vezetendő. A tárgyalást vezető bíró köteles a felek szóváltásainak jegyzőkönyvbe vétele után, mindazon körülményekre nézve, melyek a tényállás teljes kiderítésére szükségesek, a felekhez pótkérdéseket intézni, és ezeket, valamint az ezekre adott feleleteket a jegyzőkönyvbe bejegyezni. 12. §. Ha a kérelmezőnek a kérelem előterjesztésére való jogosulatlansága, a tárgyalás folyamán derül ki, a tárgyalás vezetésével megbízott bíró a további eljárást felfüggeszti, s az iratokat a törvényszéknek előterjesztetvén, ez utóbbi — amennyiben az említett eset csakugyan fennforog — a tárgyalást végleg megszünteti, s a kérelmezőt az addigi eljárás összes költségeiben elmarasztalja. 13. §. A 12. §-bban meghatározott eset kivételével — a törvényszék jogában áll a jegyzőkönyv befejezése után, újabb körülményeknek kiderítését s újabb bizonyítékok felvételét hivatalból elrendelni. Ezen póteljárás foganatosítása után, a feleknek meghallgatása, a törvényszék belátása szerint elrendelhető vagy mellőzhető. 14. §. A kérelem érdeme fölött ítélet hozandó. 15. §. A felebbiételre nézve a törvénykezési eljárás erre vonatkozó intézkedései irányadók. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetése. 16. §. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetésére ugyanazon bíróság illetékes, amely a meghosszabbítást elrendelte. 17. §. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetését a 2. §-ban meghatározott személyeken kívül, és ezekre vonatkozólag a 3., 4. és 5. §§. feltételei alatt — az is kérelmezheti, akire nézve a kiskorúság meghosszabbítása elrendeltetett. Ez utóbbi esetben a kérelem szóval is előterjesztendő, mely esetben az elnök a kérelemnek jegyzőkönyvbe foglalására, egy bírót biz meg. A kiskorú képviseletére a törvényszék által ügygondnok rendelendő s a keresetlevél (7. §.) az ügygondnok által adandó be. 18. §. A további eljárásra és a perorvoslatokra vonatkozólag ezen rendeletnek 11. 15. §§. a jelen kereset tárgyának megfelelő értelemben alkalmazandók. 19. §: A meghosszabbított kiskorúság megszüntetésének hatálya, az ezt kimondó azon ítéletnek a kiskorúság alól felmentett részére eszközlött kézbesítését követő napon veszi kezdetét, amely ellen a törvénykezési eljárásban meghatározott idő alatt perorvoslat vagy nem használtatott, vagy a mely további perorvoslattal meg nem támadható. Az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése. 20. §. Az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését kimondó azon gyámhatósági határozat érvénytelenitésére, mely ellen az 1877. XX. t. sz. 22. §. szerint e birósági ut nyitva tartatott, — azon törvényszék illetékes, a melynek területén az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését első fokban megállapitott gyámhatóság székhelye létezik. 21. §. A kérelem, a gyámhatósági határozatban meg nem nyugvó atya által, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hó alatt, azon családtag elleni keresetlevélben terjesztendő elő, akinek kérelmére a gyámhatóság, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárást megindította. Ha pedig az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárás nem valamelyik családtag kérelmére — hanem az árvaszék által hivatalból indíttatott meg, — a keresetlevél az árvaszéki ügyész ellen intézendő. A később előterjesztett kérelem hivatalból utasítandó vissza. 22. §. A keresetlevében megjelölendő mindazon körülmények, melyekkel a kérelmező indokolhatni véli: 1) hogy a gyámhatóság az atyai hatalom megszüntetését kimondó határozatának alapjául oly tényt fogadott el, amelylyel ezen következményt az 1877. XX. t. sz. 23. §. nem köti össze ; vagy pedig : 2) hogy az 1877. XX. t. sz. 22. §. szerint megszüntetési okot képező, s a gyámhatósági határozat alapjául elfogadott körülmény nem forog fenn. 23. §. A kellő időben benyújtott kereset fölötti tárgyalásra határnap tűzendő ki, melyre az atyai hatalom gyakorlatától elmozdított atya, valamint azon családtag is, aki ellen a kereset intéztetett, illetőleg az árvaszéki ügyész (21. §.) továbbá az atya helyett a gyámság vezetésével megbízott személy, úgyszintén a kiskorú gyermekek legközelebbi rokonai megidézendők. Az árvaszéki ügyész az esetben is megidézendő a tárgyalásra, ha a kereset a 21. §. értelmében nem ő ellene intéztetett. 24. §. A keresetlevél annyi példányban adandó be, hogy az azt beadandónak és annak, aki ellen a kereset intéztetett s a mennyiben ez nem volna, az árvaszéki ügyésznek is — továbbá a gyámnak — egy teljes példány jusson. A kiskorúak rokonai külön felzetekre vezetendő idéző végzéssel idéztetnek meg. 25. §. Az idéző végzéssel egyidejűleg, s a keresetlevél egy példányának közlése mellett külön átirattal megkeresendő a gyámhatóság, azon iratoknak és határozatoknak, a tárgyalási határnapig a törvényszékhez való áttételére, melyek a kérdéses esetre vonatkozólag előtte folytatott eljárásban felmerültek, illetőleg keletkeztek. Az árvaszék köteles ezen iratokat és határozatokat eredeti szövegben, a legrövidebb idő alatt s mindenesetre 3 nappal a törvényszéki átiratban megjelölt tárgyalási határnap előtt, átirat mellett a törvényszékhez átteni, mely iratok azonban a birói eljárás végbefejezte után, a törvényszék által visszaküldendők, s a gyámhatóság a birósági eljárás eredményéről, az ítéletek — illetőleg határozatok hitelesített példányainak közlésével értesítendő. 26. §. A további eljárásra a perorvoslatokra vonatkozólag ezen rendelet 11—15. §§-nak rendelkezései a jelen ügynek megfelelő értelemben alkalmazandók. Nagykorúaknak gondnokság alá helyezése. 27. §. Nagykorúaknak gondnokság alá helyezésére azon törvényszék illetékes, melynek területén annak lakhelye létezik. Az 1877. XX. t. cz.-nek alávetett azon nagykorú magyar honosnak gondnokság alá helyezésére nézve, a ki állandóul külföldön lakik vagy tartózkodik, a mennyiben az idézett törvény hatályának területén állandó lakhelye nincs, azon belföldi törvényszék illetékes, a melynek területén utolsó lakhelye volt vagy állandóan tartózkodott. 28. §. Az 1877. XX. t. sz. 28. § ának a) pontja esetében a gondnokság alá helyezést az elmebeteg vagy magát jelekkel megértetni nem tudó nagykorú siketnémának fel vagy lemenő ágbeli, s az unokatestvérekig bezárólag más nagykorú rokonai, továbbá házastársa, végre az árvaszéki ügyész, vagy együttessen vagy külön kérelmezhetik. 29. §. Az 1877. XX. t. sz. 28. §-ának b) és c) pontja eseteiben a gondnokság alá helyezést, csakis a gondnokság alá helyezendő, vagy ennek felmenő, vagy pedig lemenő ágbeli nagykorú rokonai úgy együttesen, valamint külön is kérelmezhetik. 30. §. A gondnokság alá helyezés azon esetek kivételével, melyekben ezt a kérelmező maga ellen kéri, keresetlevélben kérelmezendő. 31. §. Ha a keresetlevél a kérelmezőnek ez iránti jogosulatlansága miatt nem utasíttatik vissza, az ügynek jegyzőkönyvi tárgyalására határnap tűzendő ki, melyre a kérelmező és a gondnokság alá helyeztetni kért nagykorú, valamint ennek mindazon nagykorú rokonai is megidézendők, akik a gondnokság alá helyezés kérelmezésére a törvény, s a jelen rendelet 28. §-a szerint jogosultsággal bírnak, habár a kereset megindításához nem járultak. 32. §. Az 1877. XX. t. sz. 28. §-a a) pontjának esetében annak részére a ki gondnokság alá helyeztetni kéretik, a törvényszék által ügygondnok rendelendő, s a tárgyalásra ez is, úgyszintén az árvaszéki ügyész — ez utóbbi azon esetben is megidézendő, ha a keresetetet nem ő terjesztette elő, vagy ha ahhoz hozzá sem járult. 33. §. A további eljárásra és perorvoslatokra vonatkozólag ezen rendelet 11—15 §§-nak rendelkezései a jelen ügynek megfelelő értelemben alkalmazandók. 34. §: Az 1877. XX. t. sz. 28. §-a a) pontjának eseteiben, valamint azon törvény b) pontjának az esetében, melyben azon kérelmező kéri gondnokság alá helyeztetését, — a törvényszék köteles annak, akinek gondnokság alá helyeztetése kéretik, elmebeli állapotát, illetőleg azon tulajdonságát, hogy magát megértetni, esetleg vagyonát kezelni képes-e, orvosi szemle által kideríttetni, e végett egy vagy több orvost a megfigyeléssel és véleményadással megbízni; a szükség vagy czélszerűséghez képest pedig jogában áll az orvosi vélemény fölött az egyetem orvosi karát vagy pedig az országos közegészségügyi tanácsot felülvéleményezés végett megkeresni. 35. §. Ha a törvényszék az országos tébolyda, vagy valamely hatósági, vagy hatóság közvetlen felügyelete alatt álló kórház igazgatósága által hivatalosan értesittetik arról, hogy valamely nagykorúra nézve, az 1877. XX. t. sz. 28. §-a a) pontjában meghatározott esetek egyike fennforogni találtatván, az gyógykezelés végett az intézetbe bevézetett — amennyiben a törvényszék illetékességét a jelen rendelet 27. §-a szerint megállapítottnak találja, az illető személy részére ügygondnokot rendel, s egyúttal a hozzá érkezett igazgatósági jelentést, s annak mellékleteit, további intézkedés végett, az illetékes árvaszékhez átteszi. Az árvaszék a legrövidebb idő alatt utasítja ügyészét, hogy a gondnokság alá helyezés iránti keresetet a törvényszéknél adja be, és egyúttal értesíti a gyógykezelés alatt levőnek a 28. §-ban megjelölt rokonait és házastársát, hogy a gondnokság alá helyezés iránti eljárásra nézve, az árvaszéki ügyészhez csatlakozzanak. Az árvaszéki ügyész eljárása, a rokonok vagy a házastárs csatlakozásától független , ez utóbbiak mindazonáltal jogosítva vannak : az első bíróság ítéletének meghozataláig, előterjesztéseiket és észrevételeiket akár a tárgyalási jegyzőkönyvbe beiktatni, akár külön beadványban a törvényszékhez benyújtani. 36. §. A 35. §-ban megjelölt igazgatói jelentés, illetőleg az orvosi vélemény, szakértői vélemény hatályával bír, mely mindazonáltal az esetben ha a további megfigyelés vagy felülvizsgálat szükségesnek mutatkozik, a 34. §-ban ez iránt megállapított intézkedések elrendelését nem zárja ki. 37. §. Ha a törvényszék, amelyhez a jelen szakaszban megjelölt jelentés küldetett, — magát az eljárásra illetéktelennek tartaná, — a jelentést és annak mellékleteit, a jelen rendelet értelmében teljesítendő eljárás végett, az illetékes törvényszéknav rngol és 38. §.’ Ha pedig az 1877. XX. t.-cz. 28. §-ának b) vagy c) pontjában meghatározott valamely körülmény alapján, a kérelmező maga kéri gondnokság alá helyeztetését: a törvényszék amennyiben a kérelem nem a bíróság előtt felvett jegyzőkönyvben foglaltatik, vagy közjegyző által kiállított oly felhatalmazás nem mellékeltetett volna, amely a kérelmet beadó személyt erre különösen és határozottan felhatalmazza: azon körülményre, vajon a kérvény az által, vagy annak beleegyezésével adatott-e elő, akinek nevében beterjesztetett tárgyalást rendel, s erre a kérvényezőt személyes megjelenés végett megidézteti. Ha a kérelmező személyes vagy közhitelességű okiratban a törvényszékhez időközben benyújtott nyilatkozatában ez iránt minden kételyt eloszlat , a gondnokság alá helyezés minden további eljárás nélkül elrendelendő. Jogában áll mindazonáltal a kérelmező fél és lemenő ágbeli rokonainak ez esetben a törvényszéknél kérelmezni, hogy a gondnokság az ő kérelmükre is elrendeltnek mondassák ki. 39. §. Az ítélet, melylyel a gondnokság alá helyezés elrendeltetik, mindenik esetben — az pedig, a melylyel az elrendelésnek hely nem adatik azon esetben, melyben a tárgyalásra az árvaszéki ügyész is megidéztetett (32. 35. §§.) az árvaszékkel is hiteles példányban közlendő. Nagykorúak fölötti gondnokság megszüntetése. 40. §. Gondnokság alá helyezett nagykorúak fölötti gondnokságnak megszüntetésére, ugyanazon törvényszék illetékes, amely a gondnokságot elrendelte. 41. §. A gondnokság megszüntetését a gondnokolt, vagy ennek gondnoka kérelmezheti. A gondnokolt ezen kérelmét szóval (17. §.) vagy írásban terjesztheti elő. 42. §. A gondnokolt által előterjesztett kérelem folytán a törvényszék a kérelmező részére ügygondnokot rendel, aki a gondnokság megszüntetése iránt legfelebb 3 hó alatt keresetlevelet köteles beadni. Ha pedig a gondnok kéri a gondnokság megszüntetését , az ez iránti keresetlevél a gondnok által terjesztendő elő, mely esetben előző kérelemnek s ügygondnok kinevezésének nincs helye. 43. §. A kereset az árvaszéki ügyész ellen intézendő. 44. §. A keresetlevél annyi példányban nyújtandó be, hogy az árvaszéki ügyésznek, a gondnoknak, s ha ügygondnok neveztetett ki, ennek is egy teljes példány jusson. 45. §. A kereset fölötti tárgyalásra megidézendők mindazok, akik a gondnokság alá helyezés iránti tárgyalásra megidézendők voltak. A rokonok a keresetlevél felzetére vezetendő idézési végzéssel idéztetnek meg. 46. §. A 25. §. rendelkezései a jelen esetben is megtartandók. 47. §. A további eljárásra vonatkozólag a kérelem tárgyának megfelelő értelemben — amenynyiben a jelen rendelet 48. és 49. §§-ai kivételt nem állapítanak meg, ugyanazon szabályok követendők, melyek a nagykorúaknak gondnokság alá helyezésére nézve megállapíttattak. 48. §. Ha a gondnokság alá helyezés, a gondnokolt kérelme folytán rendeltetett el, amennyiben az a rokonok kérelmére is kimondottnak nem határoztatott, a gondnokság megszüntetése, a gondnokoltnak egyszerű kérelmére, mindazonáltal a szükséghez képest a 34. §-ban meghatározott intézkedések megtartása mellett, végzéssel rendelendő el. 49. §. Azon esetekben, melyekben a gondnokság alá helyezés, a gondnokolt kérelmére rendeltetett el, de az intézkedés hatálya a rokonok kérelmére is kimondottnak határoztatott: a gondnokság megszüntetése, a gondnokolt, vagy a gondnok által azon rokonok ellen intézendő keresetlevéllel kérelmezendő, akiknek kérelmére a gondnokság alá helyezés hatálya kiterjesztetett. A tárgyalásra azon rokonok is megidézendők, akik — habár a gondnokság alá helyezést nem kérelmezték, de ennek kérelmezésére jogosítva voltak. A jelen szakasz esetében az árvaszéki Ügyész nem idézendő meg a tárgyalásra. 50. §: A nagykorúakra nézve elrendelt gondnokság megszüntetésének hatálya: a megszüntetést kimondó, és a törvénykezési rendtartásban meghatározott idő alatt perorvoslattal megtámadni elmulasztott vagy további perorvoslattal meg nem támadható ítéletnek a gondnokság alól felmentett részére eszközlött kézbesítését követő napon veszi kezdetét. Ezen hatály a 48. §. esetében a gondnokság megszüntetését kimondó első fokú bíróság végzésének kézbesítését követő napon kezdődik. 51. §. A gondnokság megszüntetése iránti eljárás befejezése után az ítéletek, a 48. §. esetében pedig a végzés, a gyámhatósággal hiteles példányban, átirat mellett közlendők. Gondnok-rendelés a méhmagzat vagy a születendő utóörökös részére. 52. §. Az 1877. XX. t. sz. 30. §. b) és c) pontjainak eseteiben a bíróság a méhmagzat vagy születendő végrendeleti örökösök képviseletére az e tárgyban előterjesztett indokolt kérelem folytán, vagy amennyiben hagyatéki vagy másnemű eljárás során szükségesnek mutatkozik hivatalból, és végzés által rendeli el a gondnokságot és nevezi ki a gondnokot. Ugyanezen szabály áll a gondnokság megszüntetésére nézve is. A kirendelt gondnokot az érdeklettek indokolt kérelmére, s fontos okokból hivatalból is a bíróság állásától végzés által elmozdíthatja, és más gondnokot nevezhet ki. Közös intézkedések a költségekre nézve. 53. §. A jelen rendeletben szabályozott eljárás körül felmerült költségeket, ideértve a tanúk vagy a szakértők járandóságait és az a díjakat az tartozik előlegezni, akinek az eljárás megindíttatott. Azon esetekben, melyekben a ügygondnok által terjesztetik elő, költésnek nincs helye. 54. §. Ha a gondnokság elrendeli a kiskorúság meghosszabbításának helye amint az esetben, ha a gyámhatóság megváltoztatásával az atyai hatalom , a biróság által hatálytalannak mondat eljárási költségek akiskorút vagy elérhetik. 55. §. A biróság jogosítva van kiskorúság meghosszabbítása, az atyai megszüntetése, vagy valamelyik nagykőnokság alá helyezése kérdésében alaptal terjesztett elő , az összes eljárási, valai idézett feleknek okozott költségek és fizetésében elmarasztalni. Kelt Budapesten, 1878. évi ápril Perczel 1 Fővárosi ügyek. Intézkedések a keleti járvány A hazánk határaitól nem messze vészes egészségtani következményeinksa, illetőleg hazánktól távoltartása kormány a törvényhatóságoknál (IVK foganatositását rendelvén el, a főváro tósága is sietett eleget tenni a közmi mának s a tanács egyik közelebbi üldőleg intézkedett s az óvrendszabályi tolás s netáni kiegészítés végett a bözottság elé terjesztette. A közegészségi bizottság e végből tartott, melyen Havas Pál elnök élet tárgyát. A lényegében közölt évrendszrint a tanács utasította az elöljáróság* nyilvános helyek tisztántartására kétsóditsanak; a talaj és lég megfertőztetés szabályok javaslatba hozásával Patru és Wein vízvezetéki igazgató bízattak orvosok, vásárigazgatóság és felügyek és italok szigorú ellenőrzi tak föl. A városi kórházak utasittatott, hogy ha járványos betű észlelnek, haladéktalanul tegyenek jeldasági hivatal pedig oly rendeletet fertőtlenítési szereket tartsanak kész kapcsolatban felolvastatott még nebán lentés az anyagkészletekről és betegeb helyiségekről, amiket már ismertedül Dr. Patrubány szólt először s a fönt elsorolt hatósági intézkedésmindent, a mit ily eshetőleges járvány kell. Csak annyiban kívánná pótrendszabályait, hogy a lakossághoz s tessék a köztisztaság fönntartása terhet nyújtani a hatóságnak s szüksé még, ha azon városrészekben, hol a rétjén Duna vizet iszik, a víz szűrése gyermekeknek csak ilyen vizet adni. Dr. Tatay ajánlja, hogy min hagymásztól lehet félni legjobban, alyiségek ritkításáról történjék ,ol pedig ne a kerületi elöljáróságok hatósági közegek közbenjárásával, jöbb rendű szállodák és mesterség orvosi felügyelet alá helyezését, véglegek ruháinak mosására való fertőtlen életbeléptetését, persze csak szükség Bókay a tanácshoz azon javasli intézkedjék, miszerint a nap bizonyára vizet juttasson a vízvezetőség a lak észleletei szerint a nap bizonyos ré lehet mocsoktalan vizet nyerni! Dr. Poór szintén a jó vízre kit fektetni. A csatornák nagyobb és le té tessék lehetővé, mert ezek bűzét talán jó lenne e czélra az artézi ka venni. A lakások szellőztetése is elv — úgymond szónok — a járványokon, hanem benn a lakásokban tám székek reggel 6—7 óra közt nagységgel öblittessenek, mert ez által támad s a fertőtlenítés fél sikerét gában. Ezután a bizottság helyeslett a tanács intézkedéseit és a tiszti fő indítványát is magáévá tette, hogy figyelmeztetés intéztessék az indítvátyoór és Bókay javaslatai szintén lesznek a figyelmeztetésben a tanúl vetni, hogy a vízvezetéki igazgató irányozza a Poór által felhozottal lakások kiürítését illetőleg a tanács várva lesz ellenőrzést gyakorolni. Dr. Löblin indítványára pótló határozatba ment, hogy a tanács az elöljáróságoktól, mennyiben teljesíségtelen pinczelakások kiürítésére leleteket. A kórházi tervek megbírálását maga kebeléből Dr. Poór, Patrubán Bókay urakat küldte ki. Végül megemlítjük, hogy kipellált az első magyar szesziinomitőrülő egészségtelen mocsok és trák iránt. A főorvos constatálta, hogy a udvar közegészségellenes állapotú, trágya és pocsolyák a levegőt rá: csatornában szabadon folyik a léhatósági intézkedés a kétorvos fiatal részéről is, hanem elégtelené ták, de a tanács ma gyökeresen mennyiben kiküldött Gerlóczy emi bizottságot, mely födött csatorna kivitelre ajánlani. Az előterjesztése rögtön megteszik a kellő lépéseket. A fővárosi egylet mai értekezli előtt élénk vita folyt az uj házszánkányi Ignácz felhozta, mennyi zavar uj számok fölrakásánál követett az a régieket mindjárt eltávolították. A számok fönnhagyása az újakre szükséges lett volna, míg a közön tékozást megszerzi. Kamermayer jelenti, hogy a falakra az új számot vörös krétával föliratja. Emmer Kilára is megnyugtatóan felelte, hogyatal utasítást nyert a házak régi kai egybevetve kinyomatni. Chor közönség érdekében kívánatosnak ügy a közgyűlés elé vitetnék s c intézkedés. A közraktárak is szó stádiumban van az alku az angol mester szerint Meiggs és Church rá már megérkezett s holnap a fővár az elnök tudtára fogja adni a főunak, hogy május 8-ára a közrakti válasz tárgyalása végett rendk hiv össze. A közgyűlési napirend fölött a tanácskozás, az egylet Weisz , egyhangúlag mellette nyilatkozótt kisbirtokosok földhitelegyesülete ss 25.000 írttal. Érdekes volt lótenyésztés emelére alakult pénzügyi bizottság nem ki busz telepet, 22 hold tej (Vége.) Harmadik korszak 1874. évtől fogva 1876-dik év végéig terjedő időszak. Igazgatóságok Vastermelés Fémbányászat Erdészeti veszteség veszteség jövedelem Selmecz 1.769,039,35*, 339.802,71 1,950,336,50 jövedelem Szomolnok 10,540,78 191.300,75 jövedelem Nagybánya 39.938,501/, 651,533,83 184.836,35 veszteség veszteség veszteség Kolozsvár 138.456.63V, 217.954.421/, 937.016,64 veszteség jövedelem jövedelem 1,867.557,66V, 104.317,471,389.456,96 Igazságügyminiszteri rendelet. A gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghosszabitása, és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában. Azon ügyekben követendő eljárásra nézve, melyek az 1877. XX. t. sz. szerint a birósági eljárásra utasittattak, ezen törvényczikk 305. §.-ban nyert felhatalmazás alapján, rendelem a mint következik. A kiskorúság meghosszabitása. 1. §. A kiskorúság meghosszabbítására azon törvényszék illetékes, a melynek területén lakik azon személy, a kire nézve a kiskorúság meghoszszabbitása kéretik. Azon magyar honos kiskorú