Ellenőr, 1878. augusztus (10. évfolyam, 382-437. szám)
1878-08-01 / 382. szám
gyéből a gyomorsav hatása által megtámadott s néha csakugyan fényesebbekké vált gyöngyöket. Ez a siker azonban fölötte kétes és nem is jár valami haszonnal, mert a gyomorsav megrágja ugyan a gyöngy külső rétegét, de sokszor nem hogy javítana rajta, sőt annál többet ront a burkoló kéreg gyöngéd hártya takaróján. Mielőtt azonban a gyöngy a vevő közönség elé kerül, még több műveleten kell keresztülmennie. A nagyszág szerint való osztályozás után legelsőbben is alak, fény és tisztaság szerint válogatják össze az egyenlő nagyságúakat ; a foglalásra szántakat sértetlenül félreteszik, a gyöngysornak valókat pedig már most, gyöngyfúróknak adják át, vagy helyben, vagy csak a nagyobb kikötővárosokban, s csak ezután szép sorrendben összeválogatva és felfűzve kerülnek az ékszerkereskedő kincses ládájába, aki azután, kivált ha tapasztalt „gyöngyökben dolgozó" kalmár, ugyancsak fel tudja becsülni a portékáját, a ki tudja magyarázni, hogy ő vagy ama kis gyönyöcske, ámbár alig nagyobb egy jókora borsó- Bemnél, miért ér mégis 3—400 frtot, ötször annyit mint egy másik ugyanolyan nagyságú és látszólag [ugyanoly tisztaságú társa? A legszebb gyöngyöket nem fúrják keresztül és nem fűzik sorba, mert a megfúrás által már veszít az értékéből. A gyöngyöket legtöbbnyire soronként árulják . Hamburgban jelenleg egy 70—80 darab 3 karátos gyöngyökből álló sor 6—10 ezer frt. Mentői inkább egyeznek a sor egyes példányai egymással színben, nagyságban és szépségben, annál nagyobb a sorbecse. Egy-egy ilyen (borsónagyságú) gyöngy kb. 30—100 frt, ha semmi hibája sincs. Ugyanilyen írón a szép bajor gyöngyöket is megfizetik, a megiek más édesvíziekkel együtt passaui-gyöngy néven érdulnak elő a kereskedésekben. Az öregszemű gép gyöngyöket karatszámra is számítják mint a szémántot, de minthogy a számításnál minden tulajdonságot tekintetbe vesznek, bajos valami halászott szabályt megállapítani; a kifogástalan gyöngyök értéke a súly nagysága szerint sokszorosan okozódik. Az apró, félkendermag nagyságú gyönyöket latszámra mérik, s latját (van benne k. e. 300 darab) Budapesten is szívesen adják 70— 30 írtjával. Az újvidéki „Zásztava" a szerb ajkúak közötti választási mozgalmak alkalmából a követkeőkép is: A szerb vidékeken való országgyűlési álasztási mozgalmak nem mutatnak fel kellő és kielégítő eredményeket. Oly választókerületek, ahol egykor szerb jelöltek választottak meg, többé nem léptetnek fel szerb nemzeti párti jelölteket: Fehértemplomban, Kikindán, Ó-Becsén és Tovarisovában nincsenek többé szerb nemzeti párthoz tartozó jelöltek. Mi ennek az oka ? A szerb intelligentia e kérdésre azt válaszolja : oly körülmények következtek be, hogy szerb nemzeti pártiakat nem léptethetünk fel. Tovarisovában a független és befolyásos választók azt mondják: Mi jó egyetértésben élünk a mi eddigi képviselőnkkel (Fintákkal). Tehát ez az oka, hogy oly szerb választókerület, mely bátran választhatna meg szerb jelöltet, kormánypárti egyént választ meg, aki a Tököli-alap országgyűlési vitájában meg sem mozdult ? Oly kerületekben pedig, hol a nép a szerb nemzeti párti jelölt mellett buzog, a papság egészen elvált a néptől. A csajkások kerületéből azt jelentik, hogy az összes papság a kormánypárti jelöltet (Stratimirovics Tivadart Polit Mihály ellenében) támogatja. Mi tudjuk honban fúj a szél. Ezúttal elhallgatunk bizonyos dolgokat, hogy ne mondják, miszerint bizonyos egyérniségek ellen kelünk ki. Lesz idő azonban, amidőn fontossággal fog bírni megtudni, hogy a szerb nép mikép volt képviselve a mai kritikus időkben azok által, akiknek hivatásuk a népet megvédeni s ügyétpártolni.* Román ámítások. Babes Vincze közelebbről egy röpiratot adott ki, melyet a „Gazetta Transilvaniei" következőleg mutat be: „A román nép egyenjogoslutságáért küzdők egyik előharczosa, Babes Vincze, az ismert publicista, „Programmválasz barátainknak“ czím alatt közzé tette nézeteit azon magatartás felől, mely a románok részéről a magyar országgyűléssel szemben követendő lenne. E programaiban — melyből mi is kaptunk néhány példányt — Babes úr a magyarországi részekbeli románoknak is a „conjstitutionalis abstinentiát" ajánlja, melyet mikép alább látandjuk, közelebbről is meghatároz. E programm érdekes több szempontból, s csak azt sajnáljuk, hogy térszűke miatt nem közölhetjük az egészet. Közölni fogjuk azonban annak lényegesebb részét és szó szerint az utolsó részt, a következtetéseket. Babes úr mindenek előtt constatálja, hogy a románok, nevezetesen a magyarországbeliek és bánátiak örömmel fogadták, midőn az 1848-diki, de különösen az 1861-diki éven innen a magyar alkotmány alapján parliamentáris életre és küzdelemre hivattak. Ők ugyanis azt remélték, hogy a magyarokkal testvéri egyetértésre jutandnak, s ennek folytán részt vettek minden választási küzdelemben s az országgyűlésen.............Másként cselekedtek az erdélyiek. Ezek országuk történelmi autonómiája alapján s támaszkodva az 1863/4-diki törvényekre s az adott fejedelmi szóra, kezdettől fogva idegenkedtek a magyar alkotmánytól, különösen mert az együttesen tuszkoltatott rájuk az unio-fusioval s magyar nemzeti egyezséggel s kizárólagossággal............. . Azután azt mondja, hogy a román nemzeti pártot minden küzdelmében a következő igazságok vezették: a) a nép szabadsága és miveltsége a modern állam első követelménye és legfőbb tényezője a közös jólétnek az államban ; b) a nép művelődése csak a nép nyelvének csatornáján érhető el ; c) a nép szabadságának érvényesítésére feltétlenül szükséges, hogy annak közvetlen, köz- és magánügyei saját nyelvén kezeltessenek, alkotmányos jogai pedig a politikai egyenlőség alapján elismertessenek és tiszteletben tartassanak. Babes úr azután azon tapasztalatokról, melyeket a románok az országgyűlésen szereztek abbeli küzdelmükben, hogy a magyarok eme nagy igazságokat figyelembe vegyék, ekép nyilatkozik : 1861-től 1878-ig, öt országgyűlés tartama alatt, nem fordult elő egyetlen egy példa sem arra, hogy a román népképviselőknek e nép politikai, nemzeti és culturális jogai érdekében, s ezen ősi hazájában sorsának könnyítése iránt emelt szavuk a ‘ hatalmon levőknél méltánylásra talált volna.“ Ennek következménye volt a kiábrándulás . . . . kölcsönös engesztelhetlen harag és gyűlölet .... a magyar urak formális háborút indítottak a nemzetiségek elfojtására, mit különös feladatává tett leginkább Tisza Kálmán úr kormánya. „így a magyar kormányok s azok közegei különféle ürügyük alatt s különféle mesterséges magyarázatokkal azon édes-kevés intézkedéseket is, melyek a múltban némely törvényekben a nem magyar nemzetiségek és nyelvek javára mintegy tőfokon átszivárogtak, mellőzni tudják, úgy hogy már senki sem veszi számba." Azt kérdi azután : mi hát a teendő ? s alapos indokokkal ostorozva a román nép azon „kishitű" fiait, kik holmi személyes előnyökért készek magukat a kormány karjaiba vetni,azt mondja, hogy a kormány táborában a románok kezei meg vannak kötve, s hogy senki sem látta még őket, hogy a román nép jogai, nagy és számos szükségletei érdekében valamikor küzdöttek volna Országgyűlésre választani s országgyűlésre menni a jelen körülmények között annyit jelentene, mint támogatni a kormányt gyászos útján, melyen halad, — mi lealázó és káros lenne , vagy ellenzéket képezni a kormánynyal szemben, — mi csak haragot, gyűlöletet és romlást vonna maga után, s mi a szerzett tapasztalatok után már nem volna igazolható. Végül a következő következtetéseket vonja le : „A politika, melyre hitem szerint a jelen jól megfontolt körülmények utalnak, sőt kényszerítnek bennünket , az alkotmányos visszavonulás politikája. Azaz tényleges lemondás holmi illustrius alkotmányos jogokról, melyek nem használnak sem nekünk sem az egésznek. Visszavonása kezünknek egy hamis játékból. S ezt épen a felérintett tekintetekből, kényszerűségből, erkölcsi szempontból és tiszta hazafiságból kell megtennünk. A valódi passivitás és az alkotmányos visszavonulás közötti különbség — világos. Amaz az oppositio eszköze, emez a reserva eszköze. Amaz az által, hogy nem vesz részt a törvényhozásban, arra törekszik, hogy megakadályozza azt az alkotmánynak téves irányban való továbbfejlesztésében ; emez, azon meggyőződésben, hogy a megakadályozás nem lehetséges, szabad folyást enged a törvényhozásnak, hogy — saját felelősségére, senki által sem gátoltatva, önmaga szegje nyakát minél előbb s talán elérjen oda, hogy belássa tévedését. íme mint képzelem s reassumálom én a visszavonulás politikájának programmál. Magyarország mai alkotmányáról eléggé bebizonyulván, hogy nem számunkra van szabva, minthogy az számunkra nem tartalmazza az existentia és természetes fejlődés, az erkölcsi és anyagi haladás feltételeit ; a hatalomnál levő urak ezen feltételek határozott ellenségeinek s azokért volt küzdelmünkkel szemben intoleránsoknak bizonyulván; s miután a választási törvény s a magyar közigazgatás, valamint az országgyűlésbeli többségek a román elemnek s a románok hazafias érdekeinek az országgyűlésen méltányos és szabad nemzeti képviseltetését lehetlenné teszik: mi, a szt. István koronája alatti románok valójában és tényleg nem bírunk alkotmánynyal, biztosított szabadsággal, parlamenttel hazánkban; eddigi alkotmányos küzdelmünk, melyet azért folytattunk, hogy a magyar alkotmányban magunk számára bármily csekély helyet szerezzünk, nem csak hasztalan volt, de károssá vált a legnagyobb mértékben úgy ránk, mint hazánkra nézve is; ekép tehát mindaddig, mig a hatalmon levő urak megmaradnak a kizárólagosság mellett s hatalmi vakságukban, mi szükségességből, hazafiságból, helyes felfogásból lemondunk az alkotmányos és parlamentáris küzdelemről, átengedvén nekik a tért, melyet ők alkotmányuk intézményei s a választási jog felosztása által amúgy is csak a maguk számára biztosítottak ; nekik engedvén át e szerint úgy a jót, mint a roszat is, mit létrehozandnak, befolyásunk nélkül, kizárólag saját felelősségükre, az ő dicséretük és büszkeségükre, avagy bűnbánatukra, csakis az övékére ! Mi pedig a közben más téren fogjuk keresni és összpontosítani tevékenységünket, mely talán kevésbé lesz hálátlan és veszélyes, mindenesetre kevésbé elvitázva és korlátozva, a mivelődés terén, különösen népünk nevelése és moralisatiója terén, ezen egyetlen téren, mely egyházi autonómiánkban biztosítva van részünkre törvény által. Ekkér fogván beteljesedni boldogult b. Eötvös jövendölése, ki 1869-ben, midőn minisztériumában az egyházi jogainkra vonatkozó szervezeti szabályzat tárgyaltatott, némelyeknek, még pedig némely román férfiaknak abbeli unszolására, hogy nagyobb megszorítások vézessenek bele, azt felelte, miszerint „óhajtja, hogy egyházi mivelődési autonómiánk minél tágasabb körű legyen, mert előre látja, hogy jöhetnek idők, midőn a románok talán már csak ezen autonómia terén fognak mozoghatni s lélekzetet vehetni“ (Szegény Eötvös ! Lánglelke daczára is nehezen hitte volna, hogy Tisza Kálmán fog jönni s ez fogja okozni, hogy jövendölése ilyen hamar beteljesedjék!) — Kifejtett eszmém szerint tehát az országgyűlési választásokkal szemben következő lenne a románok magatartása : Választóink, a mennyien képesek felfogni honpolgári érdeküket s érezni méltóságukat, mint románok, és a mennyire szabadon rendelkeznek személyük felett, lássanak békében más dolgaik és bajaik után ; a választásokat pedig hagyják az uraknak és a nemzettársaknak vagy ezek eszközeinek, ne vegyenek tehát részt semmiféle választási gyűlésekben és tanácskozásokban, sem semmi jelöltségben vagy szavazásban. Azoknak, kik őket a választásban való részvételre ösztönöznék, fordítsanak hátat, midőn pedig nem menekülhetnének elölök, válaszolják nekik röviden és helyeken : a magyar országgyűlés, amint fennáll az ma, nem számunkra románok számára való ; mert annyi eddigi választás és igyekezet után, nem értük el azt, hogy bármi jót lássunk, bármi könnyebbülést érezzünk , s ennélfogva talán jobb lesz, ha a románok nem elegyednek többé az urak dolgába, hol különben sem hallgattatnak meg s nem vétetnek számba ! A románok intelligens és jellemes férfiai nem fogják elfogadni a jelöltséget; ahol pedig rendkívüli helyi körülmények miatt egyik vagy másik mégis megválasztatnék, az ilyen tudni fogja megmondani az uraknak a maga helyén, hogy, miként a múlt igazolta, a hazafias-nemzeti öntudattal bíró románnak nincs mit keresnie a magyar országgyűlésen. Ekkor a románok be fogják bizonyítani a világ előtt, bebizonyítandják mindenekelőtt a testvér magyar nemzetnek, hogy nem akarnak többé az alkotmány és parlament hamis játékának eszközei lenni, nem akarják, hogy részt vegyenek s felelősséget vállaljanak az urak annyira hiányos törvényeire, s annyira rész közigazgatására vonatkozólag, nem akarják, hogy többé azt mondják róluk, miszerint exorbitáns követeléseket emelnek, hogy táplálják a viszálkodást a legbensőbb barátságra utalt két nemzet között, bebizonyitandják, hogy tisztelve a törvényeket mig törvények s hódolva az erőnek mig erő, van türelmük az időtől s az eseményektől várni azt, mit eddig a magyar urak belátásától, loyalitásától és igazságérzetétől hasztalanul követeltek és vártak. Egy szóval , hogy a románok egy komoly s jellemteljes nép, s az akar maradni, s hogy ők a hazát és szabadságot sem egyedáruságnak, sem játékszernek vagy üres frázisnak nem tekintik; az életet általában s különösen az államban nem tekintik nevetséges komédiának. A visszavonulási politika legnagyobb haszna azonban az lesz, hogy a románok felhagyván a meddő és veszélyes politikai harczcal, mint fennebb említem, annyival inkább fogják összpontosíthatni minden erejüket a román nép ész- és szívkulturájának termékeny, de parlagon heverő terén, dolgozván e téren a román elem jövője, boldogsága és dicsősége érdekében! Jól tudom, hogy intelligenciánk és választóink tekintélyes része személyi viszonyaik folytán nem lesznek kapacitálhatók és megnyerhetők ezen visszavonulási politika javára. De itt azt mondtam : az értelmetleneknek, az elámítottaknak, azoknak, kiket orruknál fogva vezetnek, a nyomorultaknak, s azoknak, kik önző érdekek után indultak; röviden: a speculánsoknak,vakoknak s azok!_____|______________________________________ nak, kiknek kötőfék van a fejükön, nem szól az én programmom. Ezek menni fognak s mehetnek minden körülmények között merre vakságuk, aljas érdekük, a gyeplőt tartó kéz vezetni fogja. Az ilyen emberek nem számítanak az erkölcsi világban, sem a számadás órájában nem lesznek képesek megkönnyíteni az uraknak a felelősséget; és ez, amit ők tesznek, nem fog tulajdoníttatni a román népnek, hanem csakis azon idegen bűnöknek, melyek e nép ellen századok óta elkövettettek. És mindamellett azon óhajjal és reménynyel zárom be soraimat, hogy a román nép ezen gyengébb fiai közül is sokakat fogunk feltalálni a művelődés, a nemzeti üdv terén ! Mondtam. HÍREK. Julius 31. — „Mi az igazság ?“ czim alatt jelent meg egy népies röpirat, irta Palásthy Sándor. Magyar, német, tót és román nyelven kapható a szabadelvű kormánypárt végrehajtó bizottságánál. Ara 10 kr. Ezen művet a szabadelvű kormánypárt végrehajtó bizottsága a párt híveinek figyelmébe ajánlja. — Királyné ő felsége az elrendelt mozgósítás folytán a magyar korona területéről szolgálattételre behívott tartalékosok családjainak segélyezésére ezer forintot méltóztatott adományozni, s ez összeg kiosztás végett a m. k. miniszterelnök urnak adatott át. —■ Gróf Károlyi Alajos berlini nagykövet Bécsből magyarországi birtokaira utazott. — Kossuth Lajostól nagy terjedelmű levél érkezett Helfy Ignáczhoz, melyben a helyzetről nyilatkozva tüzetesen adja elő nézeteit a függetlenségi pártnak az egyesült ellenzékhez való viszonyáról tekintettel a küszöbön levő választásokra. E nyilatkozatot nyomban fogja követni egy másik levél, melyben Kossuth a függetlenségi párt programmjának gyakorlati kivihetőségét fejtegeti. A két levél meg fog jelenni a „Független Hírlap“ és az „Egyetértés" pénteki és szombati számaiban. • Arany János prózai dolgozatai nemsokára sajtó alá kerülnek az akadémia könyvkiadó vállalata számára. A gyűjtemény nemcsak eddig nyomtatásban megjelent, hanem egészen ismeretlen tanulmányokat is fog tartalmazni. Alkalmilag megemlíti a Nemzeti Hírlap, hogy legközelebb Arany János Aristophanes fordítása is sajó alá kerül. A költő rég lefordította Aristophanes összes (tizenegy) vígjátékait és el is látta azokat a legszükségesebb jegyzetekkel, úgy hogy csak rövid bevezetésekre lesz szükség, melyeket, a jeles fordító közreműködésével, egy fiatalabb szakférfiú fog kidolgozni az egyes darabok elé. E fordítással irodalmunk oly költői művet és oly nyelvkincset nyer, milyenekkel külföldi irodalom is kevés dicsekedhetik. — Kolumbus Kristóf hamvai. Bizonyos Luigi és Giambattista Cambiasso urak nem rég egy kristálypalackot ajándékoztak Genua városának, mely Kolumbus Kristóf hamvainak egy részét tartalmazza, amint azt a koporsóban találták, melyet a sandomingói székesegyházban fedeztek föl. Érdekes e fontos fölfedezés eszközlőjét ismerni. Tudva van, hogy Kolumbust a kegyetlen, és Izabella királynő által utána küldött Bobadilla lánczokban szállítatta vissza Spanyolországba. S Kolumbus hamvainak fölfedezését éppen Bobadilla egy utódának köszönhetni. Az erre vonatkozó irat szerzője ekként nyilatkozik : „Egykor e Bobadillának, ki családja utolsó sarja — valami szívességet tettem. A nyolczvan éves öreg, miután leányát San Domingóban férjhez adta és ott minden dolgát rendbe hozta, Portoricoba ment, hol meghalt. Bucsuzáskor a jó öreg,aki ismerte Kolumbus emléke iránt való előszeretetemet, hálából elmondott valamit, amit mindenkor bizonyosnak tartott, hogy tudniillik Kolumbus hamvai még San Domingóban vannak. Neki, és senki másnak köszönhetem, hogy Bellini préposthoz, ki egy genuai fia, mentem, s hogy az később velem együtt Cocchiát utasításokkal látta el, melyek Kolumbus Kristóf igazi hamvainak annyira szerencsés fölfedezésére vezettek“. Még egy érdekes részletet kell fölemlítenünk. Kolumbus hamvai mellett a koporsóban egy ólomgolyót is találtak, mely nem csekély bámulatot keltett. Hiteles történelmi művekben eszközölt kutatásokból kiderült azután, hogy a golyó tényleg a nagy férfiú testében volt, aki azt egy jelentéktelen ütközetben kapta, s hogy sohasem sikerült a golyót onnét eltávolítani. Csiky Gergely, mint a „Tem. Ztg.“ írja, a magyar tudományos akadémiától egy művészileg kiállított érmet kapott, melynek előlapján Minerva alakja látható „Borúra derű“ körirattal, hátlapján pedig a következő szavak vannak bevésve : „Csiky Gergelynek, Karácsonyi jutalmul a M. T. Akadémia 1878“. — Emberölés alvajáróknál. A sonnambulismust rendesen ártatlan beteges tüneménynek tartják, mely legfőkép a kissé vakmerő sétákon a szédítő magasban szokott nyilványulni. Az ember Bellini „Alvajárójára" gondol, a kedves leányra, ki az ajtót elhibázva rosz nyelvek rágalmának jön kitéve, de később fényesen igazolva jön. Vannak azonban gonosz alvajárók is. Edinburgban nem rég egy ember állt a törvényszék előtt, ki alvajáró állapotában saját gyermekét ölte meg. A gyilkost fölmentették. Dornblüth orvosnak szintén a minap egy alvajáró leány fölött kellett véleményt mondani, ki éjjeli útjain lopott. A szerencsétlen ijedség folytán, melyet valami rablás idézett elő, holdkóros lett és ebbeli állapota lopási ingerben nyilványult. Az orvos ítélete alapján a leányt is fölmentették. Steltzer szerint megtörtént, hogy egy holdkóros berontott a szomszéd házba és ott egy fiatal leányt meggyilkolt, anélkül, hogy fölébredésekor tudott volna valamit róla. Savarin szintén borzalmas históriát beszél egy szerzetesről, ki holdkóros lett és éjjente egy késsel felfegyverkezve a prior ágya körül leselkedett. A prior azonban elővigyázó volt és a szerzetes egy phantomot talált helyette az ágyban, azt meg is szúrta és a kielégített boszu kifejezésével, iszonyan eltorzított arczcal húzta vissza kését. Mikor reggel kérdezték, mit álmodott, azt felelte, hogy úgy tetszett neki, mintha a prior az ő anyját meggyilkolta volna. — Béke-congressus. Szeptember utolsó hetében nemzetközi béke-congressus lesz Párisban, melyre Európa összes béke társulatai elküldik képviselőiket. — Szerencsétlenség. Csáky Vidor grófot — ki tegnap este a városligetben az Artézi-kúttól az Arena felé kocsizott — komoly baleset érte, ugyanis lovai megbokrosodván, kocsijából kiugrott s bal lábát a boka-izületben annyira megsértette, hogy őt a közellévő dr. Batizfalvy-gyógyintézetbe kellett szállítani, hol nehány hétig ágyát kellene őriznie. A gróf ur még aznap éjjel Walpóra volt esküvőjére indulandó. — Ahol sört nem isznak. New-Hampshire állam törvényhozása e hó 10-én szótöbbséggel elfogadott egy bilit, mely megtiltja a sör árulását. Köztársasági szabadság ! — Keresztapának kérte föl Hoffmann Pált Windisch József (dob utcza 12. sz.) újszülött fia részére. Hoffmann e meghívást szívesen elfogadta s a szertartás a Concordia-egylet izraelita imaházában fog megtörténni. Hoffmannak ez alkalommal tényleges részt kell venni a „keresztelés"-ben. A belügyminiszter közhírré tétel végett értesítette a törvényhatóságokat, hogy a porosz királyi kormánynak f. é. június hó 26-án kelt határozata szerint minden idegen, ki Berlinben tartózkodni, avagy ott letelepedni szándékozik, köteles magát személye azonosságáról a rendőrség előtt rendes útlevéllel igazolni. — Pávatollak. A tübingai egyetem bölcsészeti karának nevében, az idei dékán dr. Sigwart tudatja az összes egyetemekkel, hogy még a mult hóban bizonyos Joannovics P. Milan, ki állítólag az eszéki törvényszék tollnoka, a tudor rangra való promotió végett két értekezést nyújtott be, melyekről kitűnt, hogy azt nem ő, hanem mások írták, s pedig más czím alatt. E szerint Joannovics P. Milán még várhat a doctoratussal, melyet jogtalan utón akart szerezni. Korcsinszky Lászlót, az Erny-féle gyilkosság gyanúba vont részesét, mint tudjuk, elfogták új lopási gyamokok miatt. Vele elfogták azt az asszonyt is, kinél lakott s kivel élt. Előre szintén albánrészesség vádját alkalmazandják, mihelyt valami kiderítve lesz. Mindez jól van igy , hanem, ha azon állapotot vesszük szemügyre, ami ezen családnál uralkodik, bizony el kell szomorodnunk. Mert családról van szó; az asszonynak — kitől a férje majd két éve elvált — egy 14 éves s egy 12 éves gyermeke van. Ezek szegények nem loptak, nem raboltak bizonyára s íme mégis most kétségbeejtő sors jutott osztályrészükül. Az anyjukat elcsukták, gyermekeit nem ereszték hozzá, hanem otthon hagyták őket magukra. Most már mitévők legyenek a nyomorultak ? Ily esetben, midőn férfit, nőt elvisznek, két szegény porontyot sorsára hagyni nem volna szabad, hanem ellátásukról gondoskodni kellene. Hátha még azt is meggondoljuk, hogy a háziúr ma kirakta minden holmiját a családnak az udvarra; a gyerekek smnak-rinak mellette. — Rendőri hírek. Molnár Erzsébet 20 éves foglalkozás nélküli hajadon tegnap délután Kapás Erzsébet 3 éves leánykáját elcsalta a kismező-utczából a népszinház-utczába s ott gyümölcsöt adván neki, mig a gyerek evett, fülbevalóit kilopta a füléből. A mint a kis leány hazament, az anyja mindjárt észrevette a függők hiányát s a tolvaj keresésére indult a gyerekkel. Sikerült is nekik megtalálni. Vidics Ferencznek Budán csalogány-utcza 518. sz. a. lakásába folyó hó 29-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek s onnan 245 frt értékű ruháját ellopták ; úgy szintén Kozma Gyula honvédőrnagynak honi nem létében nagyiskola-utczai lakásán tolvajok másztak be s ott a szekrények felfeszitése után 260 frt értékű ékszereket s 20 frankos aranyokat loptak el. Törvényszéki csarnok. Testi biztonság elleni kihágás és erőszakos nemi közösülés.) A budapesti királyi törvényszék mint büntető bíróság Urbányi Imre budapesti lakos tűzoltó ellen, ki f. é. július hó 9-én éjjel 10 órakor Zsámbokréti Irma hajadon és népszínházi coristanő dunautezai pincze lakásába, mely bezárva volt, behatolt, éserőszakos testi biztonság elleni kihágás kísérlete miatt vád alá helyeztetett — ma tartotta meg a végtárgyalást. A megjelent tanuk és vádlott kihallgattatott. Hubecz Ágnes, Zsámbokréti Katicza, Farkas János Nyakó Antal, Nagy Vilmos más napon a vizsgálat alkalmával tett vallomásokhoz képest, eltérő vallomásokat tettek. Urbányi Imre vádlott védelmére előadta, hogy ő Zsámbokréti Kati és Irma testvéreket már gyermekkoruktól fogva ismeri. Ami a tényt illeti, előadja, hogy ő midőn Zsámbokréti Anna lakásába behatolt volna, boros állapotban volt, azonban határozottan tagadja, hogy az ajtót betörte volna, mert az nyitva volt, senkit nem bántalmazott, nem fenyegetődzött, csak bejövetelekor Irma ágyára ülve, vele tréfázott. A bizonyítási eljárás befejeztével tanuk meghiteltettek. Kossutányi Géza kir. alügyész mint közvádló indítványának, úgy Csillag Kálmán ügyvéd védbeszédjének meghallgatása után, a kir. törvényszék vádlottat, nyilvános erőszakos behatolási bűn elkövetésében bűnösnek mondotta ki és egy havi fogságra ítélte. Az erőszakosság vádja alól bizonyítékok elégtelensége, a rendőri szóbeli bántalmazás és testi biztonsági kihágás vádjai alól tényálladék hiányából felmentette. A kir. ügyészség a büntetés minősége és a büntetés kimérése, vádlott szintén az ítélet ellen felebbezésüket jelentették be. Vádlott védő ügyvédjének előterjesztésére vádlottat szabad lábra helyezni rendelte.Bírói zártörés és sikkasztás.) A budapesti kir. törvényszék mint fenyítő bíróság Schwarz Zsigmond bpesti lakos volt nyomdatulajdonos jelenleg betűszedő ellen, ki birói zártörés és lefoglalt tárgyak elsikkasztása miatt vád alá helyeztetett, a végtárgyalást mai napon tartotta meg. Miután a mai végtárgyalásra beidézett tanuk kihallgatásaiból világosan megállapítható volt, hogy vádlott hitelezői kijátszása végett birói zártörést és sikkasztási bűnt elkövetett, tanuknak név szerint Poós Gyula, Kornis Alajos, Lenner Cajetan meghiteltetése után, a kir. törvényszék vádlottat a birói zártörés és sikkasztás bűntényében bűnösnek mondotta ki, és három havi börtönbüntetésre ítélte el, továbbá vádlott a rabtartási költségek megfizetésében marasztaltatok. A királyi ügyészség és a vádlott felebbezésünket jelentették be. A felszámolás alatt levő „Hitel-földhitel- és biztosító szövetkezet“ ellen (szövetkezeti helyiség kerepes fut 7. sz. a.) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék részéről 1878. évi julius hó 28-án 57240. szám alatt kelt ítélettel a csőd megnyittatván, a hitelezők összejövetelére illetőleg követeléseik bejelentésére határidőül 1878. évi szeptember hó 17., 18. és 19. napjai tűzettek ki. Ideiglenes tömeggondnokul és pelügyelőül Deszkás Gusztáv ügyvéd neveztetett ki. Végleges tömeggondnok és csődválasztmány választása, valamint egyéb előirt intézkedések megtétele végett a hitelezők megjelenésére határnapul 1878. évi szeptember 19. napjának délután 4 órája a kir. keresk. és véltótörvényszék tárgyalási termében tűzetett ki. Sznház és művészet. Budapest, csütörtökön, aug. 1-én. Népszínház Az orosz czárkány Az orosz nagyherczeg Sántha Kissoff Szigligeti A rendőrminiszterKolozsvári Sztrogoff Mihály Együd Holnap, aug. 2-án. Kasza Jutka. KÖZGAZDASÁG. Üzleti táviratok. Bécs, julius 31. (Magyar ért. zárlatra). M. földteherm. kötv. 79.25. M. vasúti kölcsön 102.25. Salgó-Tarján—.—. M. hitel 234.25. M.szárögl. 94.50. Alföld 126.—. Erdély 119.—. Magyar éjszak-kel. vas. 124.—. Magy. kel. vas. 68.50. Kel.vasuti elsők kötv. 68.10. Magy. Borss. 83.75. Tiszai vasút 197.—. Magy. földhitel 73.—. Kincst. utalv. 1873. —.—. Kincst. utalv. 1874. 113.25. Aranyjáradék 90.20. Bécs, julius 31. (Oszm. ért. zárlatja.) Hitelv. 262.20. angol-osztr. 114.70. Galiczia 241.25. Lombard 76.—. Allamvasut 263.75. Rente 64.—. Hitelsorsjegy 161.50,1860-as —.—. Napoleond’oro.101/*, 1864-es 142.25. Arany 5.43. Ezüst 100.15. Frankfurt 56.05. London 114.60. Porosz pénzutalványok 56.60. Török sorsj. 26.—. Aranyjáradék 74.20. Csöndes. Frankfurt, jul. 31. (Zárlat). Váltóári Bécsre 176.25. Osstr. bankr. 728.—. Osztr. hitelr. 231.50. Osztr. államv.rész. 233.—. Lombard 68. Galicziai 212.75. Papir járadék 56.31. Ezüst járadék 58.—. Osztr. arany járadék 65.25. Magy. arany járadék 79.75, 203.75, 81.10. Szilárd. Utótőzsde 231.75,234. Berlin, julius 31. (Zárlat.) Galicziai 106.40. államv. 469.—. Lombard 136.—, papir-járadék 56.25. ezüst-járadék —.—, hitelv. 465.—, váltóárf. Bécsre 174.90. 1877. 10 mill. kötes. 60.—. K. vas. elsőbb. kötv. 68.90. M. kincst. utalv. 99.60. magy. aranyjáradék 79.60. —.—. —.—. Csöndes. Utótőzsde : 465.50, 464., Paks, jul. 31. (Zárlat.) Liszt 64.75, 64.75, szilárd 63.25, 63.25, repezeolaj 93.25,91.25,91.25, 90.75, szesz 60.50, 60.50, 60.—. Felhős. Köln, julius 31. Buza 18.50, 18.30, rozs 12.45, 12.75, repeteolaj 35.50, 33.50. Stettin, julius 31. Buza 188.—, 188.—, rozs 116.50, 120.50, repezeolaj 65, 62.50, szesz 55.80, hiányzik 55.—, répa 288. Berlin, julius 31. Zárlat. Buza 189. 190, rozs 121. 120.—, 124.—, 124, zab 129.—, 130.50 , repezeolaj 63.50, 63.—, 62.30, szesz 55.80, 55.10, 55.10, 53.—. Felhős. Antwerpen, jul. 30. Petroleum szilárd 37. FÖLDMIVELÉS. Üszög-tisztító rosták. Az országszerte nagy csapásként fellépett üszög szerencsétlen alkalmából a jeles Földmivelési Érdekeink figyelmezteti a közönséget azon készülékre és eljárásokra, melyek segedelmével az üszögöt legkönyebben, legkevesebb költséggel távolíthatják el búzájukból, hogy azt újból piaczképessé alakítsák. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy az üszögös búza mily nehezen, vagy legalább is mennyivel alantabb áron értékesíthető, a jó, egészségesnél. Már a múlt számban bemutatta olvasóinak Grossmann F. Üszögtisztító (u. n. szívó-) készülékét, mely közvetlenül a cséplőgép és locomobil közé igtatva, az üszögöt a búzából igen kitűnően, igen megbízhatóan kiválasztja, illetve eltávolítja. Ugyanezen munkát teljesítik az üszögtisztító rostok is. Azonban távolról sem kell hinnünk, hogy minden szerelő- vagy osztályozó rosta alkalmas egyszersmind az üszög kiválasztására is. Sőt ellenkezőleg, egyenesen ki kell mondanunk, hogy számtalan rosta létezik, mely az üszögöt töri, pozitja és mázolja, és így ellenkező hatást gyakorol a gabonára, mint aminőt az üszög-tisztító rostától elsősorban kívánunk : t. i. nemcsak hogy nem választja ki az üszögöt a búzából, hanem azt a búzára keni, mázolja, annak felületét az üszöggel befertőzteti, úgy, hogy az ilyen búza nemcsak vetőmagként nem fog szolgálhatni, hanem ép oly kevéssé leend alkalmas fehér liszt őrlésére, ha csak utólag külön, egy nagy ügygyel-bajjal járó mosdó- és tisztító folyamatnak nem vettetik alá. Az üszögtisztító rosták közt elsősorban szerepel John Baker szabadalmazott szerelő- és üszögválasztó rostája, mely nálunk Magyarországban eredeti alakjában kizárólag csak Fehér Miklós ismert vezérügynöknél Budapesten, (üllői-itköztelek) szerezhető be. Baker rostája a legtökéletesebben tisztít és osztályoz mindennemű magvakat, egyszersmind az üszög kiszerelésére a legalkalmasabb, ugyannyira, hogy nemcsak egész Európában, hanem a tengerentúli tartományokban is szerfelett nagy elterjedségnek örvend. Munkaképessége felette nagy ; minden erőfeszítés nélkül könnyen osztályoz naponkint 185 hectoliter (300 mérő), illetőleg üszögtől kiszelel 370 hl. (600 a. a. mérő) búzát. Baker maga 3 különböző nagyságban készíti rostáját. Az első számú rosta „kettős készülékekkel“ felszerelve, 13 szitával (beleszámítva a repezeszitákat is) bír, melyek — a repeze-és alsó sziták kivételével — mindannyi vaskeretűek és lágyított aczéldrótbóli fonyák (szőve csak a farámások vannak.) A rosta a búzából nemcsak az üszögöt választja ki tökéletesen, hanem a könnyű és aszott szemektől is megfosztván, a szó teljes értelmében „piaczi áru“-t készít, miért is a gabnatermelő, és gabonakereskedőre nézve egyaránt fontos. A „kettős készülék czélja az, hogy az osztályozó rosta a szükséghez mérten szelelő rostává alakíttathassák át és így az üszög kiválasztására szolgálhasson. Ezen átalakítás következőképen eszközöltetik. A keskeny szájú garat eltávolíttatván, a felső rázószerkezet kiakasztatik, a rázó-szerkezetet mozgásba hozó vasrúd pedig — nehogy működjék — fogaskerekétől megfosztatik ; ezután az alsó főszitát meghosszabítjuk „hosszabító“ szitával, az eltávolított keskeny nyílású garat helyébe pedig széles szájú garatot illesztjük. Ily módon, néhány percz alatt alakítható át Baker osztályozó-rostája, a legkitűnőbb szerelő és üszögválasztó rostává. Clayton & Shuttleworth Baker szerkezetű rostát csak egy nagyságban készítő, 200 hectoliter (325 a. a. mérő) naponkénti munkaképességgel. Ara Budapesten teljesen felszerelve 110 frt o. é.* (szerelő készülék nélkül 95 frt.) Az eredeti Baker-féle rosta (Fehér Miklósnál Budapesten) kerül : 1 ső számú 11 font sterlingbe 2- ik „ 10 „ 3- ik „ 9 „ „ Az 1-ső számú rosta tulajdonképen két rostát helyettesít, amennyiben nemcsak osztályozó, hanem szerelő rosta is, úgy, hogy a gabonából a port üszögöt, töreket és vad zabot is teljesen kiválasztja. A 2-ik számú rosta szerelő készülékkel és repede szitákkal nincs felszerelve. A 3-ik számú rosta végül valamivel keskenyebb. Közlemények az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. Az országos magyar iparegyesület kiállítási szakosztálya pénteken f. é. augusztus hó 2-án délután 5 órakor az egyesület helyiségében (IV. Károly körút 10. sz. I. emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Fontosabb tárgy : Kiküldetés a párisi és erfurti kiállításra. Vízállás és időjárás. Budapest jul. 31. 3.33 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban jul. 31. 3.37 m. 0 fölött száraz. M.-Szigeten jul. 31. 0.84 m. 0 fölött tiszta. Szatmáron jul. 31. 0.68. m. 0 fölött száraz. Tokajon jul. 31. 1.45 m. 0 fölött borongós. Szolnokon jul. 31. 1.79 na. 0 fölött derült. Szegeden jul. 30, 348 m. 0 fölött száraz. Aradon jul. 30. 0.54 m. 0 alatt száraz. Feleős szerkesztő: Palárthy Sándor.