Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)
1878-10-25 / 538. szám
Előfizetési árak: Egész évre . 80 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre ... 10 , — „ Egy hónapra . 1 „ #o „ Egyes szám ára 4L krwjczár. (Szerkesztési iroda: és§Tudapesten, ncLcLornicza 6. szdm.. Semmit nem ködünk, ha nem tudjuk, kiM finn. Kralok visszaküldi!,éré nem vállalkozunk. ——« /fitni m/iZor ! » , élreggéli kiadás. (Hirdetések felvétele és kixdóhivatciZbcLn : Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Lógrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Laute & Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8) Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadó-hivatal: a B Budapesten, ncndor-utcza 6. szám. Ide intézendük az előfizetitek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalót. 538. szám. X. évfolyam. Budapest, péntek, október 25. 1878. SZZSSHEftft 1 iTm,1 ... —_______. Figyelmeztetjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése október hó végével lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap vételében késedelmet tapasztaljanak. A lap ára marad mint eddig: egész évre....................................20 frt — félévre.........................................10 frt — negyedévre......................................5 frt — egy hóra ..................................1 H 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely napjától kezdve előfizethetni. Budapest, október 24. A portán meglátszik, hogy a nyugati hatalmak üdvös befolyása uralkodik Konsstantinápolyban. A mai jelentések szerint a legjobb akarattal szándékozik végrehajtani a berlini szerződést. Hajlandók vagyunk elhinni, hogy a szultán kormánya napról-napra hidegebb vérrel képes számot vetni a kérlelhetlen viszonyokkal, de az újabb áramlatban aligha nincs része az orosz-török végleges szerződésnek és a ruméliai bolgárok magatartásának is. Az utóbbi két kérdés fogja ezentúl képezni a keleti kérdés sarkpontját. Az lehetséges, hogy a hadikárpótlás meg nem fizetését nem fogják elég fontos ürügynek tartani a hatalmak, hogy Ruméliában hagyják az oroszokat, és talán kidiplomatizálhatják onnét őket, de akkorra minden bizonynyal rendszeresen szervezve lesz ott a lázadás. Az oroszok eltávolításában és Rumélia megtartásában is igen nagy szüksége van a portának a hatalmak jóakaratára. Azért Törökország érdekében csak örülhetünk, ha a porta teljes erejével iparkodni fog végrehajtani a berlini szerződést, amely életének alapja lett, amely alapról ha távozni talál a porta, a hatalmak egyikének sem lehet bátorsága beavatkozni az ő érdekében, mert a jogcimet maga a porta fogja megsemmisíteni. _________ Az országgyűlési szabadelvű párt folyó hó 26-án szombaton d. n. 6 órakor értekezletet tart. ____________ A mozgósított 83. és 84. honvéddandár, mely a határon végzi a biztonsági szolgálatot, legközelebb fog díszabonosté.**»itrrmoni ro -országgyűléstől fölmentést kérni a törvény értelmében azon intézkedésért, hogy a honvédsereg egy része mozgósíttatott és a határon kívül is alkalmaztatott. (B. C.) _________ A horvát tartománygyűlés elnöke és alelnöke csak november elején, ha Ő Felsége Bécsből viszszajön, fogják átadni a tartománygyűlés feliratát, amely alkalommal a király személyesen fog felelni az elnök megszólítására. (B. C.) Úgy látszik, hogy már a bécsi lapok is kezdik megérteni, hogy miképen gyártják a magyar ellenzéki lapok a tezeket. A Presse ugyanis ezeket írja: „A Pesti Napló szerint 40—50 képviselő jelent meg Bitónál, de hgy honnét került az e fajta képviselők nagy sima, azt még akkor rem lehetne megérteni, ha a liberális párt az a tagjainak egy része szintén oda ment volna, akik még nem íratták be magukat a pártba, így azonban azt kell következtetnünk, hogy az egyesült ellenzék soraiban sok a Frondeur.“ A Pressének igaza lehet, mi csak azt jegyezzük meg, hogy hiteles értesülünk szerint csak 15 képviselő jelent meg Bittó úrnái, akiknek nagy része alkalmasint a „frondeurök“ közül való. Táviratok, Konstantinápoly, okt. 24. Lobanoff herczeg sürgeti a portát, hogy ellenjavaslatot terjeszszen elő a békeszerződésre vonatkozólag. Oroszország megelégednék a berlini szerződéssel, ha nem foglalná magában a st.-stefanói szerződés revideálásáról szóló czikket. A porta szívesebben kötne új és világos szerződést. A krétai conventiót, a pénzügyekre vonatkozó pontok fentartásával, szentesítette a szultán. A porta megállapította Anglia reformtervezetére adandó válaszát. A porta beleegyezik, hogy külföldiek neveztessenek ki törvényszéki felügyelőkké, de abba nem, hogy bírákká neveztessenek ki döntő szavazattal; beleegyezik továbbá, hogy több külföldi tiszt parancsnokságot viseljen a rendőrségben; végre abba is, hogy idegenek neveztessenek ki pénzügyi felügyelőkké, de nem főadószedőkké. A porta hajlandó megváltoztatni az adóegységet és a külföldi alkalmazottakat kinevezni öt évre. Bécs, okt. 24. Konstantinápolyból jelentik a Politische Correspondenznek: A macedóniai és ruméliai bolgárok lázadása nagyon nyugtalanítja a portát. A seresi török kormányzó azon kérdésére, hogy fölfegyverezheti-e a muzulmánokat, nemzetközi okokból tagadó választ fog adni Szavjet nagyvezír a minisztertanácsban. A bolgárok lázadását általában orosz befolyásnak tulajdonítják. A végleges békeszerződés aláírása miatt támadt orosz-török differenciák folyton tartanak. Hiteles forrásból bizonyosnak mondják, hogy a porta elvben elfogadta Anglia reformtervezetét, az angol functionáriusok beavatkozása nélkül, akiknek csak ellenőrző jogot enged. BéC8. okt. 24. A Pol. Corr. „hiteles forrásából“ értesül, hogy Szovjet pasa kijelentette az egyik nagyhatalom képviselőjének, hogy a porta minden intézkedést megtesz, hogy Szerbiával és Montenegróval szemben végrehajtsa a berlini szerződés határozatait . Szerbia már különben is megszállotta azon terület legnagyobb részét, melyet megítélt neki a berlini szerződés; csak Vranya átadása van hátra, amelyet a porta szívesen cserélne ki más területtel. A gusinyei kerületet is kiürítették már a mohamedánok, és e pillanatban talán már át is adatott Montenegrónak. Podgoricza átadását elrendelte a porta. Bécs, okt. 24. Belgrádból jelenti a Politische Correspondenz: Pertev effendit belgrádi török miniszter residenssé, Krisztics Fülöp senátort pedig konstantinápolyi szerb miniszteri residenssé nevezték ki. A drinai szerb sereget békelábra helyezték. Eddig 5000 mohamedánt szállítottak vissza Boszniába azok közül, akik Szerbiába menekültek. Bécs, okt. 24. Bukarestből jelenti a Politische Correspondenz. A dobrudja-bulgáriai határokat rendező nemzetközi bizottság november 14-én Szilisztriában fog összeülni. Pétervár, okt. 24. Dondinkoff-Korzakoff bolgárországi orosz biztos 22-kén Szófiába érkezett és a fejedelemség központi kormányzása is oda tétetett át. Keleti Bulgária főkormányzójává Szolipin vezérőrnagy neveztetett ki. Alexandria, okt. 23. Olaszország és Görögország diplomatisi ágensei tiltakoztak Nubar pasa előtt az unificáris adósság legközelebb esedékes szelvényeinek beváltása ellen, mielőtt a nemzetközi ítélőszék ítélete végrehajtatik a kormány ellen. Olaszország felszólította Ausztriát, hogy csatlakozzék a tiltakozáshoz; azt hiszik, hogy Ausztria csatlakozni fog. Pétervár, okt. 24. Drentelen tábornok, a csendőrség új főnöke tegnap ide érkezett. Schleswig, okt. 24. Károly schleswig-ho!steini herczeg meghalt. Berlin, okt. 24. A socialista törvény értelmében a szövetségi tanács megválasztotta a perorvosló bizottságot. Bern, okt. 24. Nem a berlini Freie Pressét kobozták el, hanem a mai napon először megjelent Tagespostot,és egyszer mindenkorra eltiltották. Páris, okt. 24 A munkás-congressus perében 6 hónapi fogságtól kezdve 16 franck bírságig utól 500,000 fontra becsült károkat okozott; 250 ember vízbe fúlt, a vasúti összeköttetés megszakadt. A nép a kormányt vádolja, hogy nem tett elővigyázati rendszabályokat. London, okt. 24. A Times jelenti, hogy Matthew Buchanan and C. czég megbukott, a passivák 1.250.000 fontra rúgnak. Korábbl jelentik a Neues Wiener Abendblattnak okt. 23-ról. A honvédelmi tanács második ülését tartotta tegnap a Dari Khura nagytermében Baker pasa elnöklete alatt, amelyben szintén vettek részt egyenruhás angol tisztek. A Konstantinápoly mellett táborozó hadsereg 8 hadosztályból áll, amelyek közül 2 két-két, 6 pedig három dandárból áll. Az előretolt művekben elhelyezett ágyúk száma 312, közülük 96 a legnagyobb torkú. A török csapatok által még most is megszállva tartot Podgoricza és Spacz parancsnokai határozott utasítást kaptak a fényes portától, hogy további parancs nélkül ne adják át a reájuk bízott állásokat a montenegróiaknak, és szükség esetében erőszakkal válaszoljanak az erőszakra. A porta azt követeli, hogy Nikita fejedelem csapatjai előbb ürítsék ki az Adria mellett elfoglalt állásokat, nevezetesen Dulcignót, St. Nicolót és a Bojana torkolatát. A porta és az albán Iga kibékült. Az utóbbi Ilodja Szulejman effendit, egyik előkelő emberét, Konstantinápolyba küldötte, aki elmondotta, hogy a liga nagyon sajnálja, hogy az arnauták meggyilkolták Pécsben Mehemed Alit, a porta biztosát, és az albánok törhetlen hűségéről biztosította a szultánt, ha ősrégi előjogaiktól nem akarja megfosztani őket. Konstantinápolyból jelentik a Standardnak 21- kéről : Valószínű, hogy el fognak háríttatni azon nehézségek, amelyeket az orosz meghatalmazottak támasztottak az ottomán bank keleti-ruméliai feladatát illetőleg. A reorganizáló bizottság megállapította a tartomány pénzügyi kormányzatának elveit, és albizottságot küldött ki, mely egy angol, egy franczia és egy török tagból áll. Ez a bizottság fogja a részleteket kidolgozni. A bizotság valószínűleg pénzügyi főigazgatót fog kinevezni a tartomány részére, aki alkudozni fog az Ottoman bankkal. A reorganizáló és a bogár határokat rendező bizottság néhány nap múlva elutaznak Konstantinápolyból illető kerületeikbe. Ismét azt állítják, hogy Anglia reformtervezetét csekély módosítással elfofogadja a porta. Bécsből jelentik a Standardnak, hogy a diplomatiai körökben azt hiszik némelyek, hogy Navaloff nemsokára Novikoff bécsi nagykövet helyét fogja elfoglalni. Párisból jelentik a Neue freie Pressének, hogy Persia hír szerint kijelentete, hogy semleges marad az afgán viszályban, és Németországot indítváványozta döntőbíró gyanánt.. Londonból jelentik a Neues Wiener Abendblattnak . Az aberdeeni, armaghi, asthoni, derby, galweyi, northamptoni, maidetowni, lincolni, perthi, shrewsburyi, Stirling, sunderlandi, woolwichi, Warwicki, yarmouthy és yorki dandár-depotk parancsot kaptak, hogy tegyék meg az előkészületeket állo-mányuk kiegészítésére, illetőleg tartalékosaik behívására. Az osztrák kormányválság. A Presse azt írja, hogy a parliamentáris minisztérium sikere iránt csekély a remény. A haladó párt visszautasító magatartását a többi fractio nehezen fogja osztani, de a baloldali club tegnapi értekezlete eléggé bizonyítja, hogy a programmnak az occupatióra vonatkozó pontját illetőleg aligha fog megegyezni az alkotmányhű párt. A baloldal clubja ma este állapítja meg a választ, de tekintetbe véve a párt ziláltságát, aigha fog Preuis egész programmjának támogatására ajánlkozni, nevezetesen ami az occupatiót illeti. A Neue freie Presse is úgy vélekedik, hogy az alkotmányhű párt nem fog egyértemű állást foglalni Preuis programmjával szemben. A centrum úgy látszik el akarja fogadni a programmot, a baloldal azonban annyira meghasonlott, hogy egyesülés helyett szétforgácsolódás lesz a viták eredménye. Minthogy pedig Pretis az egész alkotmányba párt támogatást tűz,*V a kabinet megalakításának feltételéül, valószínű, hogy a kifejtett programai alapján nem alakul meg a minisztérium. Hír szerint Pretis szintén osztja ezt a nézetet. A Neues Wiener Abendblatt szerint egyes szavazatokat kivéve, Pretis programmja nem számíthat az alkotmányhű párt támogatására, ha csak nem változtatnak Andrássy gróf keleti politikáján. A Deutsche Zeitung úgy vélekedik, hogy a Pretis bárónál tartott értekezlet kudarcza daczára, a miniszteriális körök nézete szerint, Pretis hajlandó lesz a cabinet élére állani. Ismétlődik az a jelenet, amely a kiegyezés alkalmával ment végbe a reichsrathban. Herbst most nem nyilatkozott ugyan a Pretis-féle combinátio ellen, de ki állíthatja, hogy Herbst a képviselők köreiben síkra szálló a Pretis cabinetért? Bizonyosnak mondják , hogy Herbst indignációval nyilatkozott az iránt, hogy Pretis azt követeli az alkotmányhű párttól, hogy helyt álljanak érte. Ha a Pretis-cabinetet szintén ráerőszakolják a parliament, az ellen bizonyára nincs kifogása Herbst - nek, már azért sem, mert akkor vége lesz a cabineválságnak, amit ő is kiván és ő akkor ezentúl is tovább játszhatja szerepét a jövő kormány alatt is. A bal centrum, a lengyelek és a ruthének hír szerint már meg vannak nyerve Pretis programmód részére. A Fremdenblatt az alkotmányhű párt egyenetlensége daczára is remélli, hogy a politikai józanság és államférfim nyugodtság fog győzni a pártoskodás és elfogultság fölött. Northcote Wolverhamptonben. Az angol kincstár kanczellárja Birminghamből Wolverhamptonbe ment és itt is nagy beszédet mondott. »Mi nem irigyeljük egyik ország boldogulását sem, — mondotta Northcothe. Ha más okból nem, azért, mert érdekünkben áll, hogy mindenütt béke, nyugalom és jólét uralkodjék. (Halljuk.) Ez volt mélyek* aroo MI*aw*aat4,i a katasztrófa idejében is, I — tudniillik az, hogy a mifii/j.nilfthon yio-harok közé szorítsuk a nyomort, és mi megfeszítettük minden erőnket, hogy korlátozzuk az operatiókat és a háború szenvedéseit. (Halljuk.) Hogy pedig mennyiben arattunk sikert, ez olyan kérdés, amelyre kiki maga felelhet. (Tetszés.) Az azonban nem felelet, ha azt mondja valaki: „Neszed tehát, mekkora nyomor és szerencsétlenség támadt!“ Fontoljuk meg, hogy mi történt volna, ha Anglia más állást foglalt volna a nemzetek tanácsában, vagy azt tette volna, amit néhány államférfi kívánsága szerint tennie kellett volna, — egyesülni Oroszországgal. (Nem ! Pisszegés.) Önök visszautasítják azt az eszmét, melyet ismételve ajánl egy nagy tekndély. (Pisszegés.) Nem, uraim, ez nem volt az a politika, amelyet kötelesek voltunk követni. Mi ragaszkodtunk törekvésünkhöz, hogy hátráltassuk, határok közé szorítsuk azt a hatalmat, amely, tudomásunk szerint, veszélyes ellensége a békének és Európa szabadságának. (Halljuk! halljuk!) Fontolják meg önök, hogy, ha más politikát követtünk volna, és a török birodalom szétdaraboltatott volna, ezzel nem lett volna régi, minden bajnak, hanem olyan harczokat és viszályokat értünk volna meg, amelyekkel alig vetélkedhetnek azon tábornokok küzdelmei, akik mint Nagy Sándor uódái, megosztoztak ennek birodalmán. Mi nem kívánjuk kiterjeszteni azon terület határait, amely birtokunkban van, hacsak nem szükséges ízt védenünk. (Tetszés.) Mi nem akarjuk azon Anglia álláspontját fölcserélni, mely a világ civilizáló és békés birodalma, hogy csupán hódító és veszedelmes kapzsi országgá tegyük. Budapest, október 24. Az olasz cabinet-válság befejezést ér. E pillanatig hivatalos távirat nem erősítette ugyan meg az új miniszteri listát, de alig férhet kétség a ma érkezett hírekhez, melyek szerint Cairoli átvette a külügyi tárcát; Bonelli tábornok pedig hadügy, Acton tengernagy tengerészeti és Speciale képviselő földművelési miniszterré lettek. A cabinetnek tulajdonkép való jellegét Cairoli miniszterelnök személye kölcsönzi, s e jellegen mit sem változtatnak, a kormány részleges felújítása következtében, belépett új miniszterek. Cairoli ez előtt is főalakja volt a cabinetnek, mely az ő radicális színeit viselte. Csakhogy amíg Corti volt külügyminiszter, az olasz kormány kebelében két ellentétes áramlat küzdött. Cairoli képviselte a radicalizmust otthona, az actió politikáját kifelé. Corti a mérsékletes irányt iparkodott érvényre emelni külügyi politikájában. S ha e törekvése által nem is sikerült nagy és a mi Olaszországban ső , semmi vér és pénzáldozatba nem kerülő vívmányt szereznie, de megszerezte a külföld becsülését saját maga és hazája számára; feltartóztatta a szélsőségek veszélyes uralomra jutását, megkötötte kissé radicális hivataltársainak kezét, s azon garantiát szolgáltatta a külföldnek, hogy amíg ő vezeti Olaszország külügyeit, addig Olaszország nem rohan kalandos vállalatba. Corti azonban, hosszú küzdelem után, belátta, hogy távoznia kell a kabinetből. Távozásával megszűnt a Cairoli-kormány belső antagonismusa, s kettős jellege. Cairoli egészen elnyelte és assimilálta a minisztériumot. A többi miniszterek csak zérusok, kik előtt ő képezi a numerust. Nincs többé Cairoli-Corti minisztérium, hanem csak Cairoli-cabinet. És ez az oka, amért kiváló jelentőséget kell tulajdonítanunk az olasz kormány újjáalakulásának. Európa joggal kérdezheti, várjon Corti személyével a mérséklet politikája is távozott-e az olasz kabinetből ? Joggal kérdheti : mit tervez, mit forral Olaszország? Nincs semmi kétség benne, hogy Corti áldozat az olasz nemzeti hiúság oltárán. Olaszország, mely megszokta, hogy semmi nagyobb európai összeütközés sem múlhat el anélkül, hogy ő ne húzzon belőle könnyű szerrel hasznot, a berlini congressuson mitsem kapott. Az emiatt fellázadt olasz közvélemény bűnbakot keresett. Cairoli oda vetette neki Cortit. Csak azon csodálkozunk, hogy régebben, mindjárt a berlini congressus után, meg nem bukott az áldozatra szánt külügyminiszter. Az olasz kabinet ravasz elnöke azonban nem annyira radicális és fejével a falnak rohanó politikus, hogy kerülő utakat is nem választana czéljának elérésére, ha a kerülő út biztosabb. Cairoli jól tudta, hogy Cortinak, a mérsékelt külügyi politika képviselőjének, mindjárt a berlini congressus után és az Ausztria-Magyarország ellen szinte hozott irreditionalista komédia alatt való elejtése egyenes kihívás lett volna Európa s különösen Ausztria-Magyarország ellen. Tanácsosnak tartotta tehát a várakozást, míg a nagy politika felkavart vizei kissé lecsendesednek. Sőt a mérséklet taktikáját képviselő külügyminiszter által többet vélt elérhetni a Tunisra és az egyptomi kérdésre vonatkozó alkudozásoknál, mintha cabinetje Meggondolatlanul leveti az európai frakkot és véres Garibaldi-ingben jelenik meg a vlág előtt. Mivel azonban recompensatiót vetpi pszsra'zhort ij-J- n kútról (=›mer›V nftdia mér) kiszolgáltatta Cortit. A legegyszerűbb logika szerint ebből az következik, hogy Corti kiválása után, Cairoli radicális politikát fog követni a külügyek terén is. Erre annál biztosabb kiátás van, mivel a radicálisok kerítették fezükbe a hatalmat, s Cairoli, ha akarna sem igen tudna ellenállni az őt előre lökő nyomásnak. Ámde felettébb roszul ismerné Cairoli urat, aki feltenné róla, hogy első dolgának fogja tartani, miszerint egy önérzetes és jelentőségteljes jegyzékben notifikálja a hatalmaknak külügyminiszterségét, Ausztria-Magyarország címére fenyegetést intézzen, melyben követeli Triesztet s provogálja Angliát és Francziaországot. Az ellenkezőt fogja tenni. Egész Európát biztosítani fogja békés szándékairól, monarchiánk irányában pedig épen előzékeny lesz. Ez a színjáték azonban nem csalhat meg senkit. Különösen monarchiánknak nem szabad megcsalni engedni magát. Egy prononcirozottan radicális jellegű Cairoli-minisztérium az Olaszországban felhalmozott gyúanyagnak kifelé való felrobbanását jelenti, mely előbb-utóbb bekövetkezik. S be fog következni az első nagy európai háború alkalmával, melynek magvait bőven vetegeti a Balkán-félsziget termékeny földjébe Oroszország. Ezek a magvak ki fognak kelni, valószínűleg már a tavaszszal. Az Anglia és Oroszország közt létező rendkívül feszült viszony, melynek legújabban Northcote is kifejezést adott, pedig épen azt mutatja, hogy ezek a magvak máris csírázni kezdenek. Ily helyzetben a mily tévedés és hiba volna az olaszországi eseményeket provocatiók által siettetnünk, és oly bűn volna részünkről nem méltatni figyelmünkre Olaszországot. Olaszország egy évtized óta oly jelentékenyen átalakította hadsereget, hogy mint katonai hatalom is számot tesz Európában. Olaszországot azonban hadi szervezetének megerősödése nem fogja megmenteni a katastrófától, ha kalandor politikusai egy nagy európai conflictusba sodorják. Ha Olaszország széttekint Európában s nincs vaksággal megverve szeme, világosan láthatja, hogy csak az oroszszal szövetkezhetik , mert csak Oroszország helyezkedik ellentétbe azon két hatalommal, melyek ellen Olaszország boszut forral. Pedig hogy mivé lenne az ifjú olasz királyság oly confliktusban, melyben az egyik oldalon Olasz- és Oroszország, a másikon Anglia és Ausztria-Magyarország áll, ez könnyen elgondolható. És azért végkép nem mondunk le a reményről, hogy a radicális irány véget ér Olaszországban, mielőtt visszavonhatlan tények történnének. Némileg jó jelnek tekinthetjük, hogy a radikálisok túllicitálják egymást. Crispi contra Cairoli! A komoly és józan olasz hazafiak megsokalhatják a radicálisok gazdálkodását és szövetkezve a mérsékelt elemekkel, melyek most meg vannak félemlítve, gátat emelhetnek a vészes ár feltartóztatására. Mi őszintén, s pedig Olaszország érdekében, kívánjuk, hogy a mérsékeltek ez ébredése mielőbb bekövetkezzék, s kiragadja Olaszországot az örvényből, melybe hanyat-homlok alá bukik. Az olasz válság. A Bersagliere a három s akalmasint egy negyedik miniszternek lemondásában az olasz republikanismus diadalát látja. A Popolo Romano ily feliratú czikket hoz: „Mentsük meg a monarchiát!“ Cairoli s társai — — mond a nevezett lap, úgy vélik megmenteni azt, hogy republikánus intézményekkel veszik körül, melyek azonban szerinte sem a monarchiát nem consolidálják, sem a republikát meg nem alapítják, hanem állandó anarchiát létesítenek. Cairoli belpolitikája, úgymond, végveszélybe rántja az alkotmányos monarchia intézményeit, így állván a dolgok, a Popolo azt követeli, hogy az egész kabinet mondjon le. A Perzeveranza alig hiszi, hogy Cairoli képes legyen magát föntartani. Cabinetje nem csak megcsonkult, de tökéletesen megsemmisült a mérsékelt tagok kilépése után. A páviai beszéd után az első Cairoli-kabinet felbomlott, s most legfölebb egy a páviai federalis programaihoz alkalmazkodó második Cairoli-kabinetről lehet szó. Hasonló nézetben van a Nazime is. A Riforma, Crispi lapja, pedig erősen tiltakozik, mintha az ő pártja egyetértene Cairoli páviai programjával. Crispi kormánya, mond e lap, soha sem engedte meg az irredentista tüntetéseket, sőt Viktor Emanuel temetésekor kitiltotta a menetből a trieszti és trentinói gyászlobogókat. A Crispi párt, mond a Riforma, mindig megtudta különböztetni a szabadságot a szabadosságtól, mit a Cairoli párt nem tesz. A Riforma végül biztos forrásból közli, hogy a három kilépett minisztert még kettő követendi, n. i. Confordi igazságügy- és De Sanctis oktatásügyi miniszterek. * * * Fölbátorodva a kormányelnök páviai beszédje, s azon elv kimondása által, hogy nem lehet megtagadni a szónak, mit megengedünk a tollnak, az Ford-Dáné iAj 19-en 'nog»OV » Jr. J*» " « nem kevesebb mint 42 olasz irredentista egylet képviselői jelentek meg. Határozatba ment, hogy félretéve minden üres beszédet, az olaszok jogaik érvényesítése czéljából képezzenek egy nagy nemzeti lövészszövetséget, melybe minden párt polgára egyaránt belépni tartozzék. A gyűlésen a hires volt római triumvir Aurelio Sap, elnökölt, s mint a Nazione-nak írják, Istria és Trieszt is képviselve voltak. A magyar bankfiókok kérdéséhez. Budapest, okt. 24. Király ő felsége az osztrák-magyar banknak a szeptember 30-iki alakuló közgyűlés által megválasztott főtanácsosait állásukban megerősítvén, most már remélhetőleg rövid időn végbe megy a további szervezkedés s annak egyik legfontosabb része, az új bankfiókok felállítása. Kétségtelennek tartom ugyan, hogy ez utóbbi ügygyel kormányunk illető közegei már eddig is tüzetesen foglalkoztak s nevezetesen megállapították a fiókok székhelyeiül combinatióba vehető helyeket, mindazáltal azt hiszem, hogy némi tekintetben ma még nem lesz e kérdéshez felesleges a hozzászólás. A nemzeti bank által eddig követett rendszer szerint ugyanis valamely új fiók felállításánál csupán az egyes hely saját kereskedelmi és forgalmi viszonyai szoktak figyelembe vétetni és aligha csalatkozom, midőn feltételezem, hogy az illetők a jelen alkalommal is ugyane szokáshoz tartották magukat. Nézetem szerint azonban e rendszer nem helyes, mert particularius s az egész ország hiteligényeinek kielégítése helyett csupán egyes helyeket elégíti ki, s nem helyes különösen nálunk, hol a felállítható fiókok nagyon korlátolt száma folytán e módon egész vidékek elesnének az egyetlen jegybank hitelszolgálmányaitól. A franczia bank az 1857. június 9-iki törvény határozmánya szerint minden departementben köteles fiókot állítani, melyeknek megint a vidéken vannak alfiókjai (succursales); a német birodalmi banknak 50 fiókja s 120 alfiókja (Nebenplatz) van, melyek hálózatával az egész birodalomrakiterjeszkedik. Nálunk a most létező hat, vagy a csupán lombard-üzletre kiterjedő kassainak és zágrábinak is hozzászámításával nyolcz fiók mellé feállítandó hét ujjal mindössze 13 — 15 fiók fog létezni az országban. Hogy a végre közössé vált, s hazánkban is teljes indigenátust nyert jegybank feladatának az adott körülmények közt is kellőleg megfelelhessen és az egész ország iparára s kereskedelmére nézve hasznossá váljék, nézetem szerint nem volna tehát helyes még e