Ellenőr, 1878. november (10. évfolyam, 551-605. szám)
1878-11-08 / 563. szám
Eljárása a legnemesebb volt, mert nem csak meghódoltatta, s meg is nyerte a lakosságot a magyar törvényeknek. S jött is neki a főhadvezér elismerése. Zágrábi lapokat összejárta az. „A fővezérségnek alárendelt honvédcsapatok, az oly nehéz járőrszolgálatoknál, a hosszú meneteléseknél, ép úgy mint a monarchia határán kívüli alkalmaztatásuk alkalmával valódi katonai szellem, rend és fegyelem által tűntek ki; a súlyos nélkülözéseket jó kedvvel, és megadással tűrték ; egy szóval: vitéz seregünk méltó tagjának bizonyították magukat. Csak rámszabott kötelességet teljesítek, midőn eztnyilvánosságra hozom, s a legmagasabb szolgálat nevében azért köszönetet mondok: “ Többek közt ezt mondja a fővezéri parancs. Tehát a honvédség a csatákban méltó tagja volt vitéz seregünknek! Mi igazolja fényesebben harczképességét annál, hogy méltónak bizonyult azon hadsereghez, mely vitézségével, fegyelmezettségével a világrész egyik legjobb hadserege. — Ez volt a harczi szolgálat. Ki kétkedik még , hogy ha nagy idők jőnek, bizton számíthatunk reá; ki merné még állítani, hogy az a néhány millió, mit a honvédségre kiadunk, kidobott pénz, és nem jól gyümölcsöztetett tőke? Ím a fejedelem, a koronás király, küldi elismerését a honvédelmi miniszterhez: „Azon hadkészültségi állapot, amelynél fogva a honvédcsapatok alkalmaztatásukat gyorsan megkezdhették, elsősorban az ön befolyásának, és a vezetése alatt álló minisztérium kiváló tevékenységének köszönhető, és ezért önnek teljes elismerésemet fejezem ki.“ Ez a „teljes elismerés“ a honvédségnek is szól. Annak is, amely harczban volt, annak is, amely várőrségben volt, az összesnek. Megtette a kötelességét mindenki. A miniszter legjobban: ő teremtette ezt a honvédséget. S a honvédség hálás volt érte: királyi elismerést szerzett neki most is. És a nemzeti elismeréssel van a miniszter iránt, s örömmel áldoz a honvédségéért. A magyar delegátióból. Zsedényi korelnök 6 órakor megnyitotta az ülést. A kormány részéről jelen voltak : Andrássy gróf külügyminiszter, Bylandt-Rheidt közös hadügyminiszter, Hofmann közös pénzügyminiszter, Pöckh altengernagy, Maywald tábornok, Szentgyörgyi ndv. tan., Mérey miniszt. tanácsos. A korelnök Boros Gábort szólította föl a körjegyzőségre, és konstatálván a korelnök a bizottság határozatképességét, a bizottság megválasztja hivatalnokait. Elnökké lett Szlávy József 50 szavazat közül 49 szavazattal, alelnökké Szőgyény-Marich László 48 szóval, háznagygyá Szapáry Antal gróf 49 szóval, jegyzővé Zichy Victor gróf, Baros Gábor, és Fiáth Ferencz báró. Szldvy József elnök köszönetet mondott a megtisztelő állásért, a melyet most másodszor tölt be. Az évenkinti költségvetésen kívül most fontosabb ügyek felett is kell határoznia az országos bizottságnak. Nem tartja magát jogosultnak véleménye kockáztatására a kérdések felett, hogy ne előzze meg az országos bizottság nézetét és határozatait. Azért egyszerűen arra szorítkozik, hogy a ház és a maga nevében köszönetet mond a korelnöknek és jegyzőnek a ház megalakulása körül szerzett érdemeiért. Ezzel a közös ügyek tárgyalására egybehívott országos bizottságot megalakultnak jelentvén ki, élteti ő felségét, amit fölállva, és lelkesedéssel ismételt a bizottság. Andrássy gróf külügyminiszter több előterjesztést tett le a ház asztalára, amelyeket már esti lapunkban közöltünk, és kijelenti, hogy a kormány fenntartja jogát, hogy további előterjesztéseket is nyújthasson be. Ezután tudatta, hogy ő felsége vasárnap 1 órakor a várpalotában fogadja a magyar delegáció tagjait. Az elnök fölkéri a házat a bizottságuk megválasztására. A szavazatok beadása után, ezek megszámlálásának idejére, néhány perczre felfüggesztette az elnök az ülést. A pénzügyi bizottság felnöke Zsedényi Ede, jegyzője Wahrmann Mór, a zárszámadási bizottság elnöke Wahrmann Mór, jegyzője Pejachevich gróf; külügyi bizottság elnöke Festetich György gróf, jegyzője Fálk Miksa; zárszámadási bizottság elnöke Éber Nándor, jegyzője Fiáth Ferencz báró; hadügyi bizottság elnöke Szögyény-Marich László, jegyző Márkus István, zárszámadási bizottság Ernuszt Kelemen, Hegedűs Sándor, tengerészeti bizottság elnöke Karácsonyi Guido, jegyző Zichy Viktor gróf, gazdasági bizottság elnöke Szapáry Antal gróf, jegyzője Wodianer Béla báró Az elnök felszólítja a delegatio tagjait, hogy vasárnap 12 órakor gyülekezzenek a múzeum dísztermében, és innét fognak elindulni a várpalotába andientiára. A magyar delegatio szombaton este 6 órakor értekezletet tart. . A közösügyi előterjesztésekből. 1. Emlékirat a közös külügyi minisztérium 1879. évi költségvetéséhez. Midőn a közös külügyminisztérium az 1879. évre szóló előirányzatát a tisztelt országos bizottságoknak előterjeszti, bátorkodik az abban előforduló eltérések indokolásául a következendő felvilágosításokat nyújtani. 1 . Ezen előirányzat egészben a rendes kiadások rovatánál 4.025.130 itot, a rendkívüli kiadásoknál 134.360 , tehát összesen 4.159.490 Irtot, mutat fel hitelszükségletképen, úgy hogy az 506.240 frtnyi fedezet levonásával 3,653.250 irt. fedezetlen szükséglet mutatkozik. A. Szükséglet. I. czim. a) Központi vezetés. Ezen czim rendes szükséglete az 1878. évre 531.425 írttal lett engedélyezve. Ámbár az 1879. évre több tétel más összegeket mutat fel, mint az előző évben, mindamellett a külügyminisztérium egészben véve a jelen alkalommal is ugyanezen összeget veszi igénybe. Az egyéni fizetéseknél mutatkozó változások, részint az üresedésbe jött hivatalok, részint quinquennalis előléptetések és az új betöltéseknél mutatkozó kereskület által indokoltatnak és az előirányzatból részletesen láthatók. A keleti akadémiánál is a tanárok fizetésének rendezése következtében egy a tényleges viszonyoknak megfelelő eltérés mutatkozik, mely azonban az intézet szükségletét egészben véve érintetlenül hagyja. E czim rendkívüli szükséglete ennélfogva ugyanaz maradt. b) Rendelkezési alap és részletes számadás alá nem eső költségek politikai tudósításokra. E tételre vonatkozólag sajnálattal jegyzi meg a külügyminisztérium, hogy a még mindig uralkodó súlyos politikai viszonyok az 1878. évre engedélyezett összegnek leszállítását meg nem engedik. II. czim. Diplomatiai költségek. A 2. czimben a rendes kiadások rovatánál nem fordul elő változás. Ezen czim rendkívüli kiadásainak rovatai azonban néhány helyen többletet mutatnak, mi a következőkben találja indokolását. A berlini szerződés határozatai következtében szükségessé lett, hogy Oláhországban, Szerbországban és Montenegróban diplomatiai képviselők állíttassanak fel, továbbá a keleti Ruméliában működő európai bizottsághoz egy biztos, úgyszintén Bolgárország ideiglenes kormányzatának ellenőrzésére egy kiküldött delegáltassék s végre három magasabb törzstiszt, valamint két hivatalnok az illető határigazitási bizottságokhoz rendeltessék ki. Bukarestben és Belgrádban az eddig egyesítve volt diplomatiai és consulsági teendők czélirányos elválasztása és ennek folytán az illető hivataloknál a személyzetnek és javadalmazásnak állandó megállapítása, a küldöttségi főnökök javaslata nyomán fog megtörténni, mihelyt ők a helyszínen a személyi és helyi viszonyok felett teljes tájékozást szereztek. Ennélfogva azon ideiglenes költségek, melyek a tisztelt orzágos bizottságok áltl annak idejében helybenhagyandó szervezés előtt a Bukarestben és Belgrádban működő képviselők, valamint egy harmadik Cettinjébe küldött képviselő számára javadalmazás képen igényeltetnek 45,155 frttal egyelőre csak a rendkívüli szükségletek rovatába vol betehető. A kelet-ruméliai biztos számára 14,600 frt A bolgárországi kiküldött számára 14,815 frt és a határigazitási bizottságoknál működő 3 törzstiszt részére egyelőre egy félévre kereken 13,690 frt szükségeltetik, mire nézve a kormány magának fenntartja, hogy a határigazítási bizottságok bekövetkezhető huzamosabb tartamára esetleges többletetek utólagosan vehessen igénybe- Végre a montenegrói határigazításra kiküldendő két biztos számára 7,300 frt egészben véve tehát kereken 95,560 frt, előirányoztatik. • Mindamellett a külügyminisztériumnak összes előirányzatában a több szükséglet az imént említett összeget tettleg nem fogja elérni, mert a 3. czimnél a rendes szükségletek rovatában 20,900 frtnyi tetemes jelentékeny leszállítás és ama czim rendkívüli szükségletétől 24,000 frtnyi kereskület mutatkozik, miután a belgrádi és bukaresti főconsulok iddigi javadalmazásai, valamint a rendkívüli hadi d.vágasági pótlékok megszüntettek. III. czim. Consulsági hivatalok. A cs. és kir. consulsági hivataloknak számszerű költségvetése az 1879. évre, kivéve egyes csekély felemeléseket és a bukaresti és belgrádi főconsuli állomáson megszüntetését, egészben véve az előző évhez hasonlítva ugyanaz maradt. 1. A genuai főconsulság az „egyéb kiadások“ rovatában 100 forinttal több átalányt, vagyis 1200 frt helyett 1300 irtot mutat fel és ezen többlet abban leli indokolását, hogy a consuli hivatal a szolgálati kiadásokat az eddigi javadalmazásból nem képes fedezni. 2. A janinai főconsulatusnál egy tiszteletbeli tolmács részére évi 360 frtnyi szolgálati díj van beállítva. Az illető tisztviselő a hivatalnak számos év óta ingyen szolgál, a Jannmban uralkodó nagy drágaság következtében azonban nem képes többé az ügyeket, melyek időközben tetemesen növekedtek és őt teljesen igénybe veszik, még továbbra is ingyen végezni és egy havi 30 frtnyi kárpótlásért folyamodott. Miután a nevezettnek szolgálata a főconsulságnál nem nélkülözhető, a kérdésben forgó engedélyezés nem volt kikerülhető, de ezen felül azért is méltányos, mert a nevezett egyénnek a többi jamai konsulatusoknál alkalmazott tiszttársai hasonlókép megfelelő jutalmazásban részesíttetnek. 3. A Mooasticban működő consulnak, ki a múlt évi budgetben tévesen mint alconsul említtetett, személyes javadalmazása most már rendszeresen 1600 frttal vétetett fel. 4. Szófiában az egyéb konsulsági hivatalos kiadásokra előirányzott 400 frt, az ugyanazon tétel alatt kimutatott 1600 frtnyi szolgálati átalányhoz hozzá adatott és az utóbbi most már 2000 frtot tesz, mi azonban több szükségletet nem eredményez. 5. A Giurgevoi alkonsulságnál végre az átalányt 1800 frt. helyett 1949 írtra kellett felemelni, mert a consulsági épület a múlt évi bombázás folytán elpusztult és az uj lakbér 30 aranynyal többre rúg. A drágasági pótlékok, a melyek az 1878. évben a török tartományokban uralkodó rendkívüli viszonyok következtében az illető consulságok számára 24.000 frt erejéig engedélyezve voltak, az 1879. évre elmaradnak. A 3. czim rendes és rendkívüli szükségletei rovatánál tehát az 1878. év szükségletével szemben az 1879. évben 44,250 írttal kevesebb követelés mutatkozik. Tiszteletbeli hivatalok szaporodtak: egy alconsulság Bradfordban (Anglia), egy consulsági ügynökség Sint és Gbirgheben (mindkettő Egyptomban), egy consulsági ügynökség Garuchában (Spanyolország). Az előbbi consulsági ügynökség Samosban tiszteletbeli alconsulságra emeltetett. Tiszteletbeli képviselet van tehát: Főconsulság.........................22 Consulság.......................... . 112 Alconsulság.........................110 Consulsági ügynökség . . . 148 IV. czim. Osztrák-magyar Lloyd. Az állami előirányzatba felvett 1.300.000 frtnyi segedelmezési összeg az osztrák-magyar Lloyd hajózási társulatával 1878. junius 26 án kötött hajózási és postaszerződés 2. czikkén alapszik. H. Válasz azon határozatokra, melyeket a magyar országgyűlés bizottsága az 1878-ik évre szóló szükségletnek tárgyalása alkalmával hozott. A. Egyenlő határozatok. A közös hadügyminisztériumot illetőleg. Határozat. (A magyar országos bizottság 1878. évi junius hó 5-én tartott XXVII. ülése, 313. jegyző, könyvi sz.) Az 1878. évi rendkívüli, Mecegbeli szükséglet iránt. Miután azonban az albizottság, az indokolásból meggyőződött arról, hogy a lovassági ütegek alakításához szükséges 530 nyerges-ló közül 200 darab már a hadapród-tiszthelyetteseknek elmaradt kinevezése folytán megtakarított összegekből megvásároltatott , szükségesnek látja annak kimondását, hogy e megtakarításnak ily czélra fordítása a hadügyminisztert megillető átruházási jog keretében eszközölhető nem volt, és hogy az ezen czélra felhasznált összegek, annak idején, mint költségvetésileg meg nem szavazott kiadások lesznek elszámolandók és igazolandók. Válasz: A közös hadügyminisztérium el nem marasztandja, ezen elő nem irányzott több kiadásokat az 1877. és 1878. évi zárszámadásokban kimutatni és igazolni. B. Különös határozatok. A közös hadügyminisztériumot illetőleg. a) Álló hadsereg. Határozat: 1. (A magyar országos bizottság: 1878. évi június hó 5-én tartott XXVII. ülése, 253. jegyzőkönyvi sz.) A magyar ipar és bőrnemükre nézve. A bizottság szükségesnek látja azon felszólítást intézni a hadügyminiszterhez, hogy a magyar iparnak a bőrneműek szántásában való részeltetésére tettleg is felügyeljen,és a fenálló szerződés lejárta alkalmával az említett négy szakaszban kifejezett elvet határozottabban érvényesítse az új szerződéseknél. Válasz: A közös hadügyminiszter aSchmitt és társai féle osztrák-magyar hadsereg-felszerelési bőr-ipartársulattal megkötött szerződés alkalmával oda törekedett, hogy amint már ezt ezen társulat kereskedelmi törvényszékileg bejegyzett czíme is mutatja, a szállítási üzletben részesíttessék. A részesülés tettleg meg is történt, miután a Bosáni Schmitt Adolf és társai-féle czímű magyar bőrgyár e szállításban részesíttetik, és a társulat szerződésileg köteleztetett, Budapesten a 2. számú ruha lakhelyen egy készítési intézetet felállítani. A közös hadügyminisztérium azonban a fennálló szerződés megújulásánál arra fog ügyelni, hogy a 4 szakaszban kifejezett társulati kötelezettségnek határozottabb érvényesítés szereztessék és az ipar a birodalom mindkét felében a szállítási üzlet közreműködésére lehetőleg igénybe vétessék. Határozat: 2. (A magyar országos bizottság 1878. évi június hó 5-én tartott XXVII. ülése. 254. jegyzőkönyvi sz.) Az erdélyi katonai kórházak számára fizetett béröszegek iránt. A bizottság a hadügyminisztert utasítja, hogy az erdélyi katonai kórházak használatáért fizetett bérösszegek megtérítése iránti kérdés végleges megoldásáról szóló jelentését annak idején az országos bizottság elé terjeszsze. Válasz: A közös hadügyminiszter sajnálattal kijelenti, hogy jelenleg sincsen azon helyzetben, ezen ügyet, az erdélyi katonai kórházak használatáért megfizetett bérösszegek megtérítése iránt, az új beszállásolási törvény alapján az országos bizottság kívonatához képest megoldani. Az elmúlt évben a két kormány között létezett nézetkülönbség, azon kötelezettség miatt, melynél fogva a községek szorítvák katonai kór- és gyengélkedő-házak rendelkezés alá bocsátására, megszűnt, és ez iránt mindkét kormány által a képviselő-testületeknek előterjesztett beszállásolási törvényjavaslatban felvétetett egy hasonló, a községeket kötelező csapat-, kór- és gyengélkedő házaknak rendelkezés alá bocsátásáról szóló határozmány. A beszállásolási törvényjavaslat a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok törvényhozása által már alkotmányos tárgyalás alá vétetett és a kormány előterjesztése szerint el is fogadtatott. Az 1876. és 1877. évi költségvetéshez való hasonértelmű határozatok alapjára fektetett föltevés, hogy a szóban forgó költségmegtérítési kérdés az új beszállásolási törvény hatályosságával véglegesen meg fog oldatni, ez ideig sem valósult és e szerint a tárgyalás folytatása mindkét kormányyal, a függőben maradt kérdés megoldása végett, mindeddig nem volt lehetséges. A magas bizottság szíveskedjék ezen körülményt azon biztosítással kegyes tudomására venni, hogy a közös hadügyminisztérium az új beszállásolási törvénynek életbe léptével el nem mulasztandja, a függőben levő kérdést kielégítő módon megoldani. Határozat. 3. (A magyar országos bizottság 1878. évi június hó 5-dikén tartott XXVII. ülése, 255. jegyzőkönyvi sz.) Egy felsőbb katonai tanintézetnek a magyar korona területén való felállítására nézve. Az országos bizottság fenntartja múlt évi határozatát, mely által a közös hadügyminiszter arra utasíttatik, hogy egy felsőbb katonai intézetnek a magyar korona területén való felállítására nézve, mihelyt a pénzügyi helyzet azt megengedi, az országos bizottság elé költségvetést terjeszszen. Válasz: A magas bizottság eme kívánsága megfontolás alá fog vétetni, ha a szükség egy magasabb tanintézetnek fölállítását igényelné. Ennek ellenében már most is igen sürgősnek mutatkozik, egy 3. katonai alreál-tanodának fölállítása, mert a katonai főreáltanoda 3 katonai alreáltanodának növedékeire van utalva, és mivel a 11—15 életkorban álló kérők száma évrőlévre feltűnőbben szaporodik, így például a katonai alreáltanodábani fölvételért kérelmezők száma az 1878-ik évben ötször haladta meg az abban megüresedett helyeknek számát. Hogy a magas országos bizottság kívánságának legalább részben lehessen megfelelni, egy 3. katonai alreáltanodának elhelyezésére nézve Kis-Mártonban létezett hadapród intézetének épülete vétetett kilátásba, mely csakis nevelési czélra építtetett és erre minden irányban legalkalmatosabb A közös hadügyminisztérium el nem mulasztotta, egy Budapesthez közelebb eső épületet kipuhatoltatok de az e tekintetben történt kipuhatolások nem vezettek kielégítő eredményhez, sőt az intézeti épületek Kassán, Nagy-Szebenben és Kamenitzen nem képesek a kis-mártoni épületet kipótolni; megjegyzendő, hogy a kassai épületben egy gyalog-hadapród-tanoda van elhelyezve, a nagy-szebeni és kamenitzi épületek pedig katonai kórházakká alakíttattak át. Határozat: 4. (A magyar országos bizottság 1878. évi junius hó 5-én tartott XXVII. ülése, 256. jegyzőkönyvi sz.) A magyar nyelv oktatása végett. A bizottság felszólítja a hadügyminisztert, hogy a magyar nyelv foganatos oktatása iránt tett intézkedései és az ezen irányban elért haladás felől az országos bizottságnak évről évre jelentést tegyen. Válasz: Ezelőtt a magyar nyelv csak a bécs-ujhelyi akadémia és a kőszegi katonai alreáltanodának tanítási tervében, mint oktatási tárgy fel volt véve. Jelenleg pedig ezen nyelv abécsi katonai akadémiában, a főrealtanodában Fehér-Templomban, Morvaországban, a szt. pölteni katonai alreál-tanodában és mindkét katonai tiszti leányok nevelő intézetében, valamint a fischaui katonai árvaházban taníttatik. Ezen intézetek utasíttattak, minden évben az ezen nyelvben tett haladásokról, kimutatásokat a közös hadügyminisztériumnak előterjeszteni. A hadapród iskolákat illetőleg, a bécsi, a Grácz melletti libenoni, budapesti, pozsonyi, temesvári, kassai, nagyszebeni, zágrábi — Károlyvárossal — továbbá a lovassági, tüzérségi, mérnökkari és utászati hadapród-tanodában levő növendékek közül, kiknek összes állománya 4.460, élvezi a magyar nyelvben való oktatást 1.406 tanuló, mely szám 31,52 százaléknak megfelel. Határozat: 5. (A magyar országos bizottság 1878. évi junius hó 5-én tartott XXVII. ülése, 257. jegyzőkönyvi sz.) A területi rendszer valósítása végett. A bizottság felszólítja a közös hadügyminisztert, hogy a területi rendszer valósítása ügyében a jövő országos bizottság elé is jelentést terjeszszen. Válasz: Az egyes hadcsapatok áthelyezése múlt évben az eddigi szemben tartott elvek szerint rendeltetett el. E mellett azon irány vétetett figyelembe, az ezredeket kiegészítő kerületükhöz lehetőleg közelebbre fektetni. A politikai viszonyok végett azonban lehetetlenné vált, egy Dalmátiában fekvő gyalogezred és vadász-zászlóaljat kiegészítő kerületének közelébe áthelyezni. Az ezen évben elrendelt áthelyezési változást a hadsereg egy részének mozgósítása folytán nagyobb részt be kellett szüntetni, ellenben azon hadcsapatmozgásokat eszközöltetni, melyek szükségessé váltak a kiürített katonai állomásoknak más csapatokkali betöltésére. Ennélfogva csakis az elkerülhetetlen szükségesség vétetett tekintetbe és a csapatmozgások a legkisebb mértékre szorittattak. Határozat: 6.. (A magyar országos bizottság 1878. évi junius hó 5-én tartott XXVII. ülése, 268. jegyzőkv. szám.) A katonai nevelő-intézetekben való fizetéses helyek számának szaporítása végett. A bizottság felszólítja a hadügyminisztert, hogy jövőben a fizetéses helyek számát nemcsak apasztani ne engedje, hanem ellenkezőleg azoknak lehető szaporítására törekedjék. Válasz : A harmadik katonai alreál-tanodának fölállításával a katonai nevelő- és képzőintézetek szervezete előlegesen befejezteti. Azon időpontig szintén a helyek száma és osztályzata is, szükséghez képest, véglegesen meg lesznek állapítva. Bécs, 1878 évi november hóban. A közös hadügyér: Dr. Bylandt-Rheidt s. k. altábornagy. Tudományos mozgalmak. A történelmi társulat havi ülése. November 7-én. Az ülést báró Kemény Gábor másodelnök nyitotta meg; a választmányból igen számosan a közönségből kevesen voltak jelen. A választmányban ott láttuk gróf Erdödy Sándort, Thaly Kálmánt és a külföldi tudományos útjáról éppen most haza érkezett dr. Römer Flórist. Az első felolvasó Óváry Lipót volt, ki a nápolyi levéltárakban tett kutatásairól értekezett, különösen a Nagy Lajos, Durazzói Károly s Nápolyi László történeteinek egyes mozzanatait világítván meg. Nagy Lajos dicső nápolyi hadjáratáról szólván, Óváry hiteles oklevelekkel cáfolja meg a nápolyi történészek azon állítását, mintha Lajos mindenütt ellenséges indulattal fogadtatott volna a nápolyi királyság lakossága által, s kimutatja, hogy Calabria szélső fokától a Vezúv aljáig mindenütt voltak hívei Lajosnak, nemcsak egyesek, de egész városok is. Ismertetett értekező két Lajos által Nápolyban kiállított oklevelet is 1348. s 1350-ből. A hadjárat után visszamaradt magyarok „Magna Societas Hungarorum“ név alatt egyesülve még sok évig voltak képviselői a magyar vitézségnek Dél-Olaszországban. Érdekes Óváry fölolvasásának azon része, melyben Darazzói vagyis Kis Károly nápolyi s magyarországi működését ismerteti. Mindkettőnek udvarában számos volt a magyar főur, kik Nápolyban fényes adományokkal , magas hivatalokkal lőnék kitüntetve. Az éljenzéssel fogadott értekezés után Lukács Béla képviselő igen érdekes előadást tartott az általa Erdélyben a korábiai és botesi hegyekben eszközölt ásatásokról, bemutatta az ott talált szenet, cserépdarabokat, hamut és csontokat, s azon következtetéssel zárta értekezését, hogy a felásott tárgyak egy történet előtti temetkezési helyre vallanak. Az értekezést tetszéssel fogadták. Ezután Deák Farkas egy régibb értekezését a Wesselényi családról, bővebb adatokkal gazdagították gróf Bethlen Aurél és gróf Csáky Albin, ki egy ifjú leány arczképéről értesítette, mely alá e sorok vannak írva: Illusf. ac Mag. Virgo D. Dna Barbara Wesselényi de Hadad Desponsata perillis trissimo ac munco Dno Simeoni Kemény de Gyerőmonostor. obiit 7. julii 1662. aetatis suae anno 14. Végül Thaly egy 1531-ben kelt magyar levelet mutat be, melyet a kassai kirándulás alkalmával a Putnoky-család Thomka Mór urnál levő kassai levéltárából másolt le. A levelet Putnoky Istvánná Afra, Putnoky Imre gömöri főispánhoz írja, s arról nevezetes, hogy ebben Szóláthy Mihálynak czimerét úgy magyarázza meg, s azt hji, hogy a czimerben „két publikán madár tart egy gyűrűt.“ Tehát nevezetes czimertani adalék. Bemutatja továbbá Pesti Gábornak egy eredeti latin levelet 1542-ből, melyben magát „ante regie familiárisnak“ nevezi s melyből kiderül, hogy Pesti Izabella és nem — nem mint Toldy tévesen állítja — Ferdinand párti volt. Az irodalomtörténetben tehát egészen új momentumot jelez s Toldy Ferencz ellenében Bod Péter felfogásának ad igazat. Ezután folyó ügyek következtek. Szilágyi titkár 30 évdíjas tagot jelent be. Hódmező-Vásárhely városa ezédokmányokat, Erdődy gróf levéltára jegyzékét küldi be. Ludányi-Bay évenkint 100 frtot ajánl föl a társaságnak. A választmány a jövő évi kirándulás helyéül Erdélyt s pedig Segesvár és Marosvásárhely városokat tűzi ki s elhatározza, hogy a jövő ülésen elnököt választ Horváth Mihály helyébe. Ezzel az ülés véget ért. Fővárosi ügyek. A főváros háztartása. (A törvényhatósági bizottság közgyűléséből.) — Negyedik nap nov. 7-én. — Ma a szükségleti rész XXX-ik főrovatánál, a mértékhitelesítő hivatal költségeinél kezdték a tárgyalást, s azokat el is fogadták. A tűzoltási kiadások (XXXI. ter.) két tételét a pénzügyi bizottság összesen 600 írttal leszállítani kívánta. Matolay Elek az eredeti előirányzat, Tavaszy pedig a p. v. bizottsági módosítás mellett emelt szót s a közgyűlés e véleményt tette magáévá. Miután a tűzoltói intézmény évenként tömérdek pénzbe kerül és a biztosító társaságok közvetve nagy hasznot húznak az intézmény fennálltából, a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy hívja fel a biztosító társaságokat bizonyos fenntartási knotával járulni azon áldozatokhoz, amiket a főváros e tekintetben tesz. A rendőri költségeknél a pénzügyi bizottság indítványára kimondatott, hogy a főváros kérvényt intéz a kormányhoz az iránt, hogy a rendőrségi knóta törvényhozásilag leendő igazságos megállapítása iránt a parlament elé javaslatot mielőbb terjeszszen. A kérvény fogalmazására és átnyújtására Kamermayer polgármester elnöklete alatt Királyi, Haris, Havas I, Bnsbach, Várady Károly, Wahrmann Mór, Steiger urakból álló bizottság küldetett ki. A polgári iskolák 157000 frt költségéből jelentéktelen, 220 frtos positiót töröltek. De sokkal fontosabb határozat az, hogy a p. v. bizottság javaslatához képest a közoktatásügyi bizottsághoz tették át azon indítványt, hogy a polgári főiskolák tovább ne szaporíttassanak, hanem helyettük ipariskolákat állítson a főváros, melyek az iparossá válni kívánó fiatalság igényeinek egyedül felelnek meg. E tekintetben a közoktatásügyi bizottság véleményt s esetleg javaslatot van hivatva tenni. Az elemi és népiskolák bútorszükségleteire fölvett 5000 írtból 4000 töröltetett. A katonai kiadások jóváhagyása alkalmából kimondatott, hogy a beszállásolási törvény meghozatalát ismét megsürgetik s a kérvényt a kormányhoz a föntebb említett küldöttség viszi. — A bel- és kültelki utakra fölvett 23,000 írtból 12,000-rel, mint a mennyi a csömöri útra esik, a mit elkészíttetni s javíttatni fölösleges, — a p. ti. bizottság törülni indítványozott, mit Becker és Tavaszy opponáló felszólalásai után a közgyűlés nagy többséggel el is fogadott. A követések tételeinek tárgyalása Kamermayer indítványa folytán függőben hagyatott addig, mig a tárgyalás befejeztével nyilvánvalóvá lesz a deficit nagysága. Befásitások terjesztésére az eredeti 15000 frt szavaztatott meg, elvettetvén a p. ti. bizottság indítványa, mely 5000 frtot törölni akart. A vízvezetéki ezirteknél a viei órák 8000 frtos tételét a p. t. bizottság 4000 frtra kivánja leszállítani, mit Fuchs Gusztáv oly hozzátétellel pártolt, hogy a középitési bizottság kérdeztessék meg ismét a vizi órák czélszerüsége és alkalmazásának mérvét illetőleg s az ettől beérkezett választól tétessék függővé e 4000 frt felhasználása. Dr. Poór és az elnök felszólalása után a közgyűlés Fuchs G. indítványát fogadta el. A kőbányai vízmedencze s a szivattyútelep távirdai összeköttetésére előirányzott 3800 forint töröltetett. Az utolja volt e rovatnak (s a mai közgyűlésnek is) legérdekesebb. Majdnem a szavazás közben kelt fel Weisz B. F., indítványozván, hogy a végleges vízműtelep elhelyezésére alkalmas terület kipuhatolása s próbakutfutásokra előirányzott 6000 frtot töröljék. A közgyűlés a főpolgármester fölszólalása daczára szótöbbséggel, 25 szóval 24 ellen elfogadta az indítványt és törölte a 6000 frtot. Máttyás és társai rögtön bejelentették felebbezésüket s különvéleményüket. A közgyűlés ezzel ma véget ért; a költségvetés tárgyalásának holnap lesz folytatása s talán vége. — A főváros törvényhatósági bizottsága f. hó 13-án d. n. 4 órakor tartandó rendes közgyűlésének különleges tárgysorozata a következő : Tanácsi jelentés: a) az I. ker. tabáni 521. sz. vár. házban egy lakás; b) az I. ker. tabáni 522. vár. házban a 2. számú lakásnak; c) a városmajori házban a 7. számú lakásnak bérbeadása iránt; d) a lágymányosi 10496. hr. száma, 2 hold 501 öl szántóföldnek s a tabáni 520 sz. házban egy lakásnak bérbeadása iránt; végre e) a Szvetenny-utczai teleknek „Beimel, Hercz és Basch“ czégnek 6 évre haszonbérbe adása iránt. HÍREK. Nov. 7. Hivatalos. Kinevezések, ő felsége, 1. évi november hó 1-én kelt legfelső elhatározásával, Kassumovics Márkus járási főnököt, boszniai jelen alkalmazásában való meghagyással, ogulini kerületi főnökké kinevezni és sokolplaninai Bugarin Arzén kerületi főnöknek végleges nyugalmaztatását elrendelte. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, az 1876. évi 28. t. sz. alapján újból szervezett nyitramegyei tankerületbe Dömötör Károly kebelbeli számtisztet segéd tanfelügyelőül ideiglenes minőségben nevezte ki. A vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter, a nagyköveresi állami elemi népiskolához tanítóul ideigl, minőségben kinevezett Mikuláscsik Ferenczet állomásán végleg megerősítette. — Kitüntetések, ő felsége Agricola Tivadar 71. sz. gyalogezredbeli századosnak, egy árvíz alkalmával, önélte koczkáztatása mellett végbevitt életmentések és segélynyújtások feletti elismerésül, a legmagasb megelégedés kifejezését tudtára adatni; továbbá ugyanez alkalomból: Blánái Mihály 66. sz. gyalogezredbeli tizedesnek a koronás ezüst érdemkeresztet, valamint Tomory Péter, Fesko János és Czihaly János 66. sz. gyalogezredbeli közvitézeknek, az ezüst érdemkeresztet adományozni; azután: Lazarsfeld Károly főhadnagynak, Schandra Mihály hadnagy és zászlóalj-segédtisztnek és Zydlo Gyula hadnagynak, a miskolczi árvíz alkalmával saját éltük kockáztatása mellett végbevitt életmentések és segélynyújtások feletti elismerésül, a legmagasb megelégedés kifejezését tudtuk adatni; továbbá ugyanez alkalomból: Müller Adolf őrmesternek, Heller Sámuel számvevő-őrmesternek, Horgos Miklós, Glodan Mihály és Popovics András szakaszvezetők czímz. őrmestereknek, Albini György szakaszvezetőnek, Kajdi Károly és Laurensky Béla tizedeseknek, a koronás ezüst érdemkeresztet, Orosz Antal őrvezetőnek, Szabó Miklós dobosnak, Szeles Ádám, Hartmann Antal, Szirda János, Bekovics Ferencz, Gyug István és Lucza Péter közvitézeknek, az ezüst érdemkeresztet adományozta. Ő felsége, f. évi október hó 29-én kelt legfelső elhatározásával Trusics Ivó és Spanics Bálint gradiskai kerületbeli határőröknek, a Banjaluka melletti ütközetben tanúsított bátor magok viselete elismeréséül, a 2. oszt. vitézségi érmet adományozta. — Alapszabályok. A hajdu-nánási Casinó-egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminiszerium által, f. évi 45,402. szám alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. A szepesi kisdedovó egylet alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által, folyó évi 45,178. szám alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. — Távirda. Boszniában a bjelinai, Herczegovinában pedig a trebinjei távirdai állomás magántáviratok kezelésére is felhatalmaztatok. — Ügyvédi kamarák. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Imrék Béla veszprémi és Szekfű Ignácz székesfehérvári lakos ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Wéber Sándor hajdú-böszörményi ügyvéd, saját kérelmére, a kamara lajstromából kitöröltetett. A budai királyi várpalotában kihallgatások voltak. Összesen nyolczvanan jelentkeztek. Ezek legnagyobb része katonatiszt volt, kik az utolsó