Ellenőr, 1879. március (11. évfolyam, 108-163. szám)

1879-03-26 / 153. szám

meg: a) A Temesvártól Orsova-Verciorován át Turn-Severin felé vivő vonalon a vonatok kicseré­lése Verciorován történik. Az utazók podgyászai­­nak és az áruknak vámvizsgálata Ausztria-Magyar­­országra nézve Orsován, Romániára nézve Ver­ciorován ejtetik meg. b) A brassó-ploiestii vona­lon a vonatok kicserélése és az úti málha vám­ügyi átvizsgálása mindkét államra nézve Predeal­­ban, az áruk vámkezeltetése ellenben Auszt­­ria-Magyarországra nézve Brassóban s Romá­niára nézve vagy Predealban, vagy Bukarestben történik meg. Ő fensége, Románia fejedelmé­nek kormánya kötelezi magát, hogy Vercio­­rova és Predeal állomásokat akkér rendezi be, hogy a vonatok kicserélése czélszerűen meg­történhessék és kötelezi magát ezenkívül arra is, hogy Predeal állomáson saját költségén s az egész vonal megnyitására nézve meghatározott időpontig a magyar vám- és rendőrügyi hivatalnokok részére szükséges irodákat és helyiségeket a magyar kor­mány által annak idején adandó utasítások szerint kellőleg berendezi.­ Mindazokra nézve, melyek a határállomások közt és azokon levő szolgálatot illetik, a csatlakozó vonatok illető igazgatóságai üzemszerződéseket fognak kötni, azokat illető kor­mányaik helybenhagyása alá terjesztvén. 3. Miután a temesvár-orsova-verciorova-turn-severini már be­végezve s magyar területen Orsováig, román terü­leten Verciorováig üzemben is van, szerződők megegyeztek, hogy e vonal a jelen egyezmény ratificatiója után azonnal megnyittassék a nemzet­közi forgalomnak. 4. Az 1874. május 31-ki egyez­ménynek jelen szerződés által meg nem változta­tott minden határozmánya érvényben marad. 5. Je­len egyezmény azonnal érvénybe lép, mihelyt a ratificatio kicserélése, a­mi Bécsben lehető rövid idő alatt történendő, megejtetett és mihelyt az egyezmény a törvényhozó testületek helybenha­gyását mindkét részről megnyerte.“ A monarchia mindkét minisztériumai között a Szerbiával kezdendő kereskedelmi tárgyalásokra nézve jegyzékváltás útján legközelebbről oly meg­állapodások jöttek létre, a­melyek lehetővé teendik, hogy a legközelebb összeülő osztrák-magyar vám­­konferentia eziránt a legrövidebb idő alatt kidol­gozhassa a kellő utasításokat. (B. C.) A Norddeutsche Alig. Zeitung értesül Péter­­várról, hogy Keleti-Rumélia vegyes magszállása is­mét komolyan előtérbe lép. Milánóból jelentik, hogy a köztársasági zász­lók által okozott összeütközés nem volt jelentéktelen. Két rendőr és több polgár megsebesült. A lovas­ság megtisztította a Via­ Moscovát. A temetőt, a­hol az emlékünnepélyt tartották, a gyalogság szál­lotta meg. ______ A franczia képviselőház indítványát, melyben javasolja, hogy a­­parliament székhelyét Párisba te­gyék át, a senatusban minden megjegyzés nélkül terjesztette elő az elnök. A pártok már tartottak is értekezletet ezen ügyben: a bal centrum ellenzi az alkotmány módosítását; a haladó párt hajlandó beleegyezni; a mérsékelt baloldal még ingadozik. A senatus ma tárgyalja a javaslatot; az eredmény bizonytalan. Timovából jelentik, hogy Dondukoff herczeg magához hivatta a bolgár egység híveit, és kije­lentette, hogy április 15-kéig föltétlenül be kell fejeznie a nemzetgyűlésnek az alkotmány tárgya­lását, mert a czár akarata az, hogy a fejedelmet legkésőbben jövő hó 15-kén megválaszszák. Ha te­hát nem tesz eleget a gyűlés Oroszország ezen kí­vánságának, a választást még hamarább is elrende­lik, és akkor a jövendő fejedelem fog alkotmányt oo­rogálni a tartománynak. Pétervárról jelenti a Times, hogy az ottani irányadó körökben teljesen megváltozott a hangu­lat Dufferin nyilatkozása óta és a­mióta Suvaloff előadta Bismarck nézeteit Bulgária kiürítéséről és Keleti-Rumélia megszállásáról. Oroszország meg­hajlik a többi hatalmak kívánsága előtt, és bol­gárországi közegeinek már el is küldötte a meg­felelő utasításokat. Dr. Riemann egy pestis-esetről tesz jelentést, a­mely Yetlyankában fordult elő. Egy 10 éves leány beteg négy nap óta. Dr. Riemann már mester­ségesen fölnyitva találta a fekélyt, mely a balágyé­kon képződött. A válságos izzadás beállta után a leány állapota jó és láza sincs. Fölgyógyulására van remény. A beteget egy versenyb­e fekvő jól berendezett és elszigetelt kiliu­kában helyezték el, a melyet katonák őrzenek. A házat, a melyben a beteg lakott, katonák vették körül, volt lakóit pedig vesztegzár alá helyezték. Budapest, márczius 25. Igazságügyminiszteri körrendelet. (8266/879. szám.) Az 1879. V. t. cz.-ben adott felhatalmazásnál fogva rendelem, mint következik:­) 1. §. A szegedi kir. törvényszék és a szegedi kir. járásbíróság az előttük folyamatban levő pel­ .) Ez a bevezetés a hivatalos lap mai számából a ren­delet előtt tévedésből kimaradt. gári peres és nem peres ügyekben mindazon ha­tárnapok helyett, melyek 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig terjedő időre voltak kitűzve, a mennyi­ben a kitűzött határnapra az érdeklettek mind­annyian meg nem jelentek, megfelelő újabb határ­napot hivatalból tartozik kitűzni. 2. §. A szegedi kir. törvényszék és a szegedi kir. járásbíróság előtt folyamatban lévő polgári peres és nem peres ügyekben, az eljárási szabá­lyok szerint folyó, továbbá a bíróság által vagy a felek megegyezésével kitűzött mindazon határ­időkbe, melyek 1879. évi márcz. 3-ik napján még le nem jártak, az 1879. évi márcz. 4-től 1879. évi április 30-ig folyó idő be nem számíttatván , ezen határidők hátralevő része 1879. évi május 1-től folyik tovább, és előbb mint 1879. május 3-án le nem jár. Ugyanezen szabály áll a fentemlitett minő­ségű azon határidőkre nézve is, a­melyek 1879. márcz. 4. és 1879. április 3-ika közt vennék kez­detüket, mely esetben a határidők 1879. május 1-től kezdenek folyni. Azon határidőkbe azonban, a melyek rendes számítás szerint 1879. deczember hó 31-ike után járnak le, az 1879. évi márcz. 4-ikétől 1879. ápri­lis 30-ig folyó idő is beszámítandó. 3. §. Az 1. és 2. §§. intézkedései, az 1877. XXI. tvcz. rendelkezései alá eső kisebb polgári peres ügyekre nézve, a szegedi kir. járásbíróságon kívül a Szegeden, Tápén, Algyőn, Dorozsmán és Sövényházán székhelyivel biró többi bíróságokra is alkalmazandók. 4. §. Az 1. és 3. §-ban említett bíróságokon kívül a többi hazai bíróságoknál folyamatban levő peres ügyekben az 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig lejárt határnapok, valamint a fentebbi idő­közre kitűzött határidők elmulasztása esetében, a jelen rendelet alapján minden további bizonyítás nélkül igazolással élhetnek: a) a 4. §-ban említett községekben lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelek, a­mennyiben nem voltak olyan ügyvéd által képviselve, a­ki a 3. §-ban említett községek területén kívül lakik; b) a 3. §-ban említett községeken kívül lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelek azon ügyeik­ben, melyekben 1879. márcz. 4. napja előtt a 3. §-ban említett községek valamelyikében lakó ügy­véd által voltak képviselve. Ezen esetekben az igazolási kérelem beadá­sának határideje nem az elmulasztott határidőtől, hanem 1879. május 1-től számítandó. 5. §. A szegedi kir. törvényszék előtt folya­matban levő csődügyekben, a­mennyiben a csődbe­jelentési határidő utolsó napja 1879. márcz. 4-től 1879. évi április 30-ig terjedő időre esett, megfe­lelő újabb bejelentési határidő hivatalból tűzendő és hirdetendő ki. A csődeljárás során a fentebbi időközre kitű­zött másnemű határnapok helyett, a­mennyiben az érdeklettek mindannyian meg nem jelentek, hiva­talból újabb határnapok tűzendők ki. A csődtörvény szerint folyó vagy törvényszéki végzés által kitűzött azon határidőkbe, melyek 1879. évi márcz. 3-án még le nem jártak, az 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig folyó idő be nem számíttatván, ezen határidők hátra levő része 1879. május 1-től folyik tovább, és előbb mint 1879. május 3-án le nem jár. Ugyanezen szabály áll azon határidőkre nézve is, melyek 1879. márcz. 4-ike és 1879. április 30-ika közt vennék kezdetüket, mely esetben a határidők 1879. május 1-től kezdenek folyni. 6. §. A 3. §-ban említett községekben lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelek a szegedi kir. tör­vényszéken kívül más hazai törvényszéknél folya­matban levő csődügyekben, ha a bejelentési határ­idő 1879. márcz. 4-től 1879. ápril 30-áig járt le ; követeléseik iránt a csődkeresetet 1879. máj. 3-ig beadhatják. 7. §. A szegedi kir. törvényszéken kivüli más hazai törvényszékek előtt folyamatban levő csőd­ügyekben, a 3. §-ban említett községekben lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelekre nézve, a­meny­nyiben nem voltak olyan ügyvéd által képviselve, a ki az említett községek területén kívül lakik, valamint a 3. §-ban említett községeken kívül lakó azon ügyfelekre nézve, a­kik 1879. márcz. 4. napja előtt, a 3. §-ban említett községek valamelyikében lakó ügyvéd által voltak képviselve, a periratok és felebbezési beadványok beadására szolgáló, és 1879. márcz. 3-án még le nem járt határidőbe, az 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig folyó idő be nem számíttatván, ezen határidők hátralevő része 1879. április 30-tól folyik tovább és előbb, mint 1879. május 3-án le nem jár. Ugyanezen szabály áll azon határidőkre nézve is, melyek 1879. április 30-ika közt vennék kez­detüket, mely esetben a határidők 1879. május 1-től kezdenek folyni. • (Vége esti lapunkban.) Országgyűlés. 1. A berlini szerződés fölötti vita sokkal hosszabb, de egyszersmind sokkal soványabb is lesz, mint várhattuk volna. A kormány­pártról csak egy szónok beszélt, Apáthy István, ki mai felszólalásával ismét alapos jogásznak és jeles szónoknak bizonyította magát, miről elég tanúságot tesznek azon folytonos tetszésnyilvánulások, melyek be­szédének mind sokszerű, mind polemikus részét kísérték. Az ellenzékről öt szónok is beszélt: Orbán Balázs, Joannovics György, Szederkényi, Pulszky Ágost és Helfy Ignácz, de egyedül Pulszky Ágost szónoklata emel­kedett azon színvonalig, hol a számbavehe­­tőség kezdődik. Az ellenzék szerencsétlen álláspontját azonban neki sem sikerülhetett igazolni. A berlini vita hosszúra nyúlása követ­keztében a holnapi ülés első tárgyát az indemnity meghosszabbítása fogja képezni. II. A képviselőház ülése m­árczius 25-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Horváth Gyula, Antal Gyula, Molnár Aladár. A kormány tagjai közül jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula, Kemény Gábor dr., dr. Pauler Tivadar, Szende Béla, Trefort Ágost. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. A beérkezett kérvények a kérvényi bizottság­hoz utasíthatnak. Elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint ő felsége legkegyelmesebben megen­gedte, hogy ezüstlakodalmuk emlékére emlékérmek vezettessenek. Zichy Ágost gróf, a kérvény­­bizottság elő­adója beterjeszti a letárgyalt kérvények 13. sor­jegyzékét. Következik a berlini szerződés beczikkelyezé­­séről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Orbán Balázs hosszú beszéd után nem fo­gadja el a törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául, hanem az Eötvös által be­nyújtott határozati javaslathoz csatlakozik. Apáthy István kifejti, hogy a népek jól felfogott érdekeikben különbséget tesznek a szerződések egyes kategóriái közt; különbséget tesznek, a­mennyiben t. i. alkotmányos országokban a regulatív termé­szetű szerződések érvényességéhez kivétel nélkül a képviselet jóváhagyása, hozzájárulása szükséges; ellenben a constitutiv természetű szerződésekre nézve általában azt látjuk, hogy ezek érvényessége az egyes országok képviselőtestületének jóváha­gyásától nem függ. Alkotmányos országokban az ily szerződések megkötésének joga a korona souverrain jogai közé tartozik olykép, hogy ezen szerződések érvényességéhez a képviselőtestületnek sem előle­­ges, sem utólagos jóváhagyása nem szükséges, Így van ez Amerikában, így van ez Angliá­ban, de így van ez nálunk is, ha törvényeinkbe mélyebben belepillantunk. Az első törvény, mely a magyar országgyű­lésnek a nemzetközi szerződésekre vonatkozó szer­ződésekre vonatkozó jogáról intézkedik, az 1867 : XII. és ugyanezen évi XVI.­­czikk. Köttettek ko­rábban is a monarchia és a többi államok közt nemzetközi szerződések, de ezen szerződések, a­mennyiben nemzetközi jelleggel bírtak akkor is, midőn a nemzet alkotmányának teljes élvezetében volt, annak hozzájárulása nélkül jöttek létre, és ha az­ ily szerződés a magyar oszággyűlés elé került, ennek a puszta beczikkelyezésnél egyéb jelentősége, egyéb értelme nem volt. Ám nézzük a II. Rudolf és a török császár közt 1606-ban létrejött zsitva-toroki békekötést, a Corpus jurist megtekinteni. Ezen szerződés a Cor­pus jurisban egyszerűen előfordul anélkül, hogy az országgyűlés ezen szerződés jóváhagyása tekinteté­ben csak egy betű intézkedést is tett volna. Jelenleg Magyarországban e részben az 1867-ik évi törvények vannak érvényben. Mit mondanak ezen törvények? Az 1867. XII. tör­­vényczikk 8. §-a azt mondja: „A pragmatica sanc­­tióból folyó közös együttes védelemnek egyik esz­köze a külügyek czélszerű vezetése. E czélszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az ő felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomatikai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekinteté­ben felmerülhető intézkedések, mindkét fél minisz­tériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett a közös külügyi miniszter teendői közé tartozik. Mivel a berlini szerződés is constitutív ter­mészetű szerződés, következik, hogy ez a magyar­­törvényhozó testület jóváhagyásától nem függ. Elfogadja a törvényjavaslatot. Joannovics György az Apáthy által mondot­tak megc­áfolását avatottabbakra bízza, s a ber­lini szerződésben foglalt mandátumot veszi hosszú beszédben bírálat alá. Végre kijelenti, hogy Szi­lágyi Dezső határozati javaslatához csatlakozik. Szederkényi Nándor nem fogadja el a tör­vényjavaslatot. Pulszky Ágost folytonos ellentétet tapasztal hónapok sőt mondhatná, még hosszabb idő óta, a kormány programmjai, a helyzet és az eljárás, az ígéretek által felkeltett várakozás és a teljesítés, az indokolás és a javaslatok, az elmélet és gya­korlat között. És ez ellentéteket részletesen ele­mezi és bírálat alá veszi. Dette a miniszterelnök tegnapi beszédjét, s beszédje végén — azon hit­ben, hogy a miniszterelnök érveit megc­áfolta — kinyilatkoztatja, hogy a berlini szerződés beczik­­kelyezéséről szóló törvényjavaslatot nem fogadja el, hanem­ Szilágyi Dezső határozati javaslatához járul. Helfy Ignácz nem fogadja el a törvényjavas­

Next