Ellenőr, 1879. június (11. évfolyam, 270-314. szám)

1879-06-03 / 270. szám

Szorgalom! mert ez az alapköve minden nem­zet előrehaladásának, vagyonosodásának, hitelének s ezekből kifolyólag — erejének. Becsületesség! mert isten áldását csak oly nemzet érdemelheti ki, mely önmaga előtt pirulni nem kénytelen. Engedjék meg nekem uraim, hogy e harmadik szónál: becsületesség, pár perczczel tovább időzhessek. 1867. óta sok változáson ment át ez ország, igen nagy változáson számtalan egyén polgári ál­lása; a kicsinyből lett valami, a nagyból még na­gyobb — sőt mi több, a semmikből lettek óriások is. Gőzerővel haladt minálunk az emberi gépezet. Lettek tehát nagyjaink és ez nagyján lett volna; de hiba, igen nagy hiba volt, hogy nagyok­nak hittük mindnyájan magunkat. Nem emeltünk emlékszobrot a múlt fiának , mert pénzügyeink ziláltak valának, de feljogosítva éreztük magunkat a legnagyobb fényűzés gyakorlására, és vészünk eleven óriásokat — genieket — mint a magyar sze­reti mondani és ezen újonnan felfedezett geniek megtöltötték a nagy parlamentáris többséget cso­dálattal — de fájdalom nem töltötték meg e sze­gény ország perzselyét nemzeti vagyonnal. Nem akarom a politikát érinteni és pedig két okból nem, először nem tartozik ide, másodszor pe­dig azért nem, mert ez sokak szerint talán terra incognita én előttem ... de igenis akarom, feltett szándékom, ujjal mutatni a sebre,­­mely az el­múlt 12 év alatt az ország minden rétegeiben lábra kapott. Tudom igen jól, miszerint fáj mindenkinek, ha legdrágább kincsét — legféltékenyebben őrzött birtokát — jellemét, becsületét kétségbe vonjuk és méltán; de én ezt nem is teendem, mert én álta­lánosságban csak a bajról — mint bajról kivánok szólani, imádott hazám egy fiára sem utalva. A seb, melyet e nemzet szívén hordoz, szerin­tem a becsület dolgában való túlságos szabadelvűség. Tágan magyarázzuk a becsület kérdését, ki­vételt teszünk az egyén miatt, félünk a példa fel­mutatásától, tűhegyen keressük az enyhítő körül­ményeket, és agyonhallgatjuk a kidobolni valót. Hova ujjal kellene mutatni, oda inkább fátyolt vetünk, hol már régóta megtörtént a botrány, ott félünk a scandalumtól. Ez uraim! gyengeség — ez „fessé honte“ mint a franczia mondja — ez nem felebaráti szeretet — de ép ennek az ellen­kezője. — Ha kíméljük a rosszat, sújtjuk a jót; ha büntetjük , kiirtjuk a gazt, kitüntetjük a nemest és virágzását segítjük elő. Ki kell gyógyítani e bajból a nemzetet, és ki is gyógyuland bizton remény­em a magyar pol­gárok ama vívmánya által, ha zászlójukat a szor­galom és tiszta becsület lengeti. Az őserdőt a fák összessége teszi széppé, nagy­szerűvé, mondhatnám meghatóvá — egy országot a nemzet összetartása emelhet magasra. Az őserdő leveleit hullatja le a csemetékre — egy nem­zet hintse be nemes példáival az uj nemzedé­ket! legyen magyar, munkás és becsületes s a­mint tenyészik az őserdő sarja — úgy fog felnőni, virulni, diszleni e hazában egy uj és egy derék nem­zedék! Küzdjünk a honért, melyet nem kártyán, de véren nyert a magyar! Küzdjünk észszel, tollal, verejték-hullatással, s ha minden szakad, s ha a trón és nemzet érdeke megkívánja — a nemzet ősi fegyverével karddal; s ha kiváncsi lesz a sok ideig hüvelyében pihent kardot viszontlátni régi jó gazdánk „a magyarok istene“ , talán reánk tekint a magasból, s tekintete — győzelmünk leend! Bízva egy szebb jövőben, bízva a magyar polgárok összetartásában, közös nemes czélunk elérése érdekében — értem hazánk nagygyá, vi­rágzóvá tételét — bízva a magyarosodás erősö­désében, bízva a magyar ipar gyors fejlődésében, poharam Magyarország összes iparosaiért ürítem, kérve őket, csekély személyemet jövendőre is le­kötelezett barátjukul tekinteni. Éljenek a magyar iparosok! (Hosszantartó, zajos éljenzés.) A beszéd után Streitmann József Károlyi Pista gróf egészségére ürítette poharát. HÍREK. Junius 2. Hivatalos. Kinevezések. A honvédelmi miniszter Kállay István honvédelmi miniszteri fogalmazó-gyakornokot, ugyan­azon minisztériumhoz negyedosztályú irodatisztté nevezte ki. A pénzügyminiszter Zatroch Gusztáv vaskohászt, a rhoniczi bányaszámvevő-osztályhoz III-ad­oszt. számtisztté nevezte ki.­­ Az igazságügymini­zter a vezetése alatt álló minisztérium­hoz segédfogalmazóvá Dusóczky Károly ottani díjtalan fogal­mazógyakornokot nevezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Árvay Imre segédtelekkönyvvezetőt, és Bolla János telekkönyvi ír­nokot a székesfehérvári kir. törvényszéktől a moóri kir. já­rásbírósághoz helyezte át. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Torontál megye területéhez tar­tozó Német-Párdány községben a f. évi május hó 11-én meg­hiúsult országos vásár helyett, f. évi június hó 8-án pótvásár tartassák. — Ügyvédi kamara. A szabadkai ügyvédi kamara ré­széről közhírré tétetik, hogy Bankó Samu újvidéki lakos ügy­véd, elhalálozás folytán, a kamara lajstromából töröltetett, irodájára nézve gondnokul Szalay Lajos újvidéki lakos ügy­véd neveztetett ki, s hogy Buchwald Simon ügyvéd lakhelyét Zentáról Topolyára, Springer Lajos ügyvéd pedig B.­Almás­ról Újvidékre, mindketten e kamara kerületén belől, tette át; dr. Grüner Samu zombori lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. ___________ — A német császári pár aranymenyegzőjére, mint újabban jelentik, az osztrák-magyar ural­kodó család nem küld képviselőt. — Csengery Antal egészségi állapota, mint örömmel halljuk, már annyira javult, hogy a be­csült férfiú legközelebb Gleichenbergbe utazhatik. — Mailáth György országbíró tegnapelőtt el­hagyta a fővárost, hová csak szerdán tér ismét vissza. — Weninger Vincze özvegyéhez Péchy Tamás­­kozm. és közi. m. k. miniszter az alábbi részvét­elokat intézte: „Méltóságos asszony! Azon lesújtó mély fájdalmában, melyet szeretett férjének várat­lan elhunyta okozott, a legmélyebb részvéttel osz­tozom. Fel tudom fogni, hogy e csapás, mely az egész országnak fáj, mert benne egy munkás, jeles és ritka hű fiát veszté el, mily nagy lehet Önnek, ki benne mindenét veszté. Nem merem Önt vi­gasztalni, mert tudom, hogy vannak fájdalmak, melyeknek nincs, nem lehet vigasztalása; de ke­ressen és találjon ezen mély fájdalmára enyhülést azon őszinte részvétben, melyet szeretett férje el­hunyta s az ön gyászos sorsa fölött az egész or­szág érez s azon tudatban, hogy a végzet kérlel­­hetlen határozatában megnyugodni erőseknek kell lennünk, mert az ellen küzdeni gyöngék vagyunk. Fogadja legőszintébb részvétem kifejezését. Buda­pest, 1879. junius 1-én Péchy Tamás. — A suprema inspectio kérdésében. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes prot. superin­­tendenseket jun. 5-ére Budapestre bizalmas ér­tekezletre hivta meg. A superintendensek Török Pálnál bizalmas előértekezletre jönnek össze e hó 4-én. — Vendégek Szegeden. Soldosné, Jókai Mór, Szana Tamás és György Aladár legközelebb Sze­gedre utaznak, a vész színhelyének megtekintésére. — A székesfehérvári kiállítás csak pünköst napján kezdődött igazán. Annyi látogatója még egy nap sem volt a tárlatnak. A főváros és a vidék versenyeztek egymással. Sajnálattal kell azonban registrálnunk, hogy a Déli vasút nem volt képes megküzdeni feladatával. Vasárnap körülbelül 3000 ember utazott a Déli vasúton a fővárosból Fehérvárra, de sokan itthon is maradtak, a­kik nem voltak képesek a tolakodó tömeggel megküz­deni a jegyért. A Déli vasút sem elegendő pénztárnok­ról, vagy legalább gyors pénztárnokról, sem kocsik­ról nem gondoskodott. Az összeállított vonat semmi arányban sem állott a kiadott jegyek számával. Ez történt a budai állomáson, a­melynek főnökével majdnem kézzelfoghatólag éreztette az egyik ne­heztelő utas a mulasztást. Ugyanez ismétlődött Fehérváron a visszautazás alkalmával. Sőt még nagyobb mértékben, mert a reggeli tapasztalatok után minden bizalmukat elvesztették az utasok, hogy helyet fognak kapni a kocsikban. Arra már meg­szoktatott bennünket a Déli vasút, hogy nem tö­rődik Magyarország érdekeivel, most azonban mint üzlet is kárhozatos mulasztást követett el. Azt halljuk, hogy a bécsi kirándulók számára tarto­gatta kocsijait. — Az országos közoktatási tanácsból. Az orsz. közokt. tanács május 24-én Ipolyi Arnold püspök elnöklete alatt összes ülést tartott, melyen elha­tározta, hogy a gymnasiumi tantervet, melyet kü­lönben a minisztérium már úgyis elfogadott, fel­terjeszti, s egyúttal javaslatot tesz a jövő tanév­ben szükséges további átmeneti intézkedésekre nézve.­­ A Schwarzenberg-ünnepély, melyet a sze­gediek javára Bécsben rendeztek, 24000 forint tiszta jövedelmet hozott, mely összeget már el­küldték rendeltetési helyére. Schwarzenberg her­­czeg a különféle bazárok összes kiadásait maga fedezte. Az ünnepély rendezésének érdeme Ober­­müllner festőé. — A június 7-iki párisi ünnepély, melyet a „Figaro“ rendez az operaházban, mind fényesebb­nek ígérkezik. Szarvady Frigyes hazánkfiát Lesseps az interoczeani congressus bankettjén bemutatta Grévy elnöknek, ki Szarvady meghívására ígérte, hogy meg fog jelenni. Egyáltalában a franczia kormány igen előzékeny a rendező­bizottság min­den kívánsága iránt. Említettük már, hogy a tom­bolát megengedte, a Seine prefetje pedig megen­gedte Garniernek, ki a termet díszíti, hogy a vá­rosi kertek virágait az opera belső termének fel­díszítésére igénybe vehesse. Roys, a bizotts­ág elnöke, Páris városának kormányzójától levelet kapott, melyben a tábornok a köztársasági gárda zenekarát az ünnepély rendezőinek rendelkezésére bocsáttatja. Másrészről a Programm mind nagyobb arányokat ölt. Halanzier és Pluque balletmester fáradozása következtében biztos már a farandole létrejötte is, melyet az egész balletszemélyzet fog tánczolni. A látvány, melyet azon este az operaház nyújtani fog, a „Figaro“ szerint páratlan lesz. Gar­niert a díszítési munkálatokban kitűnő művészek, mint Rubé és Chaperon támogatják. A különféle boltok közt, melyekben Páris első művésznői, mint Judie, Theo, Bouffar fognak szerepelni, lesz egy magyar csárda is, melyben a vaudeville művésznői magyar öltözetben fognak lenni. A csárda előtt czigányok fognak játszani. A tombolára is egyre érkeznek az értékesebbnél értékesebb tárgyak. — Gyilkosság és öngyilkosság. Tinnyén, mint ne­künk írják, múlt hó 30-dikán d. u. 4 órakor bor­zasztó tragédia ment végbe az egykori Setéth-féle urház szebb napokat látott, elhagyatott udvara zárt kapui mögött. E ház a birtok egy részével együtt valami ügyes kölcsönző kezére került, ki oda fel­ügyelőjévé Telkiről valami Eibenschutz nevű szin­tén kölcsönvételek által tönkrejutott családot he­lyezett el felügyelőül. Vagyonuk elkallódása, az anyagi nyomorúság és a féltékenység régóta vi­szályt folytattatott a hat gyermekkel biró házas­pár közt. A férj saját vejére is féltékeny volt. A fönt mondott napon segélykiáltások halattszottak a zárt kapuk mögöl s mire a segélyzők betörtek, a nőt a kert bejártánál vérében, kiontott belekkel, nyakán fején s teste egyéb részén több sebbel haldokolva találták; a nyújtott segély azonban ké­pessé tette még, hogy legalább a tényállásról fel­világosítással szolgálhatott. Maga a férj a kapuk zörgetésére abbanhagyva mészárló művét, eszeve­szetten futott a présházba s annak ajtósarkára ócska zsineggel felakasztotta magát. Bár idejekorán levágták, életre hozni már nem lehetett. Másnap már mind Mutnyánszky Ádám kir. járásbiró, mind Végh J. k. altb. megjelent a helyszínen s az eset után 12 óra múlva szintén meghalt nőt is felbon­­czoltatván, fölvett jegyzőkönyvük által az élet szo­­morujátékainak egy újabb ismétlését constatálták. A Tinnyétől távolfekvő Ó-Budán székelő ki­sbíró­­ság gyors megjelenése teljes elismerést érdemel, de saját magunk tinnyeiek megrovását követeli azon tény, hogy nagy községünkben mai napig sincsen szerződött s ez idő szerint egyáltalán semmiféle orvosunk. — Az időjárás, úgy látszik, beleunt a szép napokba. Május egész második felében valódi nyári napok jártak, a közönség már-már előre örült a zöldbe való kirándulásoknak, de különösen a tavasz ünnepének, piros pünkösd napjának, s épen ez ün­nepen borul be az ég, tönkretéve a sok kiránduló s még több vendéglős számításait. Tegnap délutá­nig gyönyörű idő volt, estefelé azonban felők kezd­tek tömörülni az égen. Ma egész nap a bágyadt sugarak, leszámítva a néha teljes erejében kicsil­lanó verőfényt, csak alig törhettek keresztül a fel­hők peremén. Délután öt óra tájban a terhes fel­hők fölfrissitő záport szitáltak alá, mely azonban nem tartott soká s reméljük, hogy az idő ismét ki­derül és holnap kék égre nyári napra virradunk. A Suess tanár tegnapelőtt Pozsonyban idő­zött a bécsi Donauverein ügyében s meglátogatta a főispánt, az alispánt és a polgármestert, meg­hívtn őket az egylet alakuló gyűlésére. Az illetők meg is ígérték megjelenésüket, mivel Pozsonynak is érdekében fekszik, hogy a pozsony-gönyői Duna­­vonal szabályoztassék. A most alakuló Donauverein gazdasági czélokat tűzött maga elé.­­ A demobilizátióhoz. Boszniából a drina­­melletti Visegrádból tegnap a legutóbb demobili­­zált teherszállító századokkal visszamaradt fölgyó­gyult betegek, (számra nézve 64-en) érkeztek hajón a fővárosba. Ma délelőtt szabadságra bocsáttattak. — Néhai Tóth Ede anyósa, Benedek Imréné, a napokban hunyt el Szabadkán, élete 80-ik évében. — Katonák s paraszt legények közt véres csata. Mint lapunknak írják Tinnyén, Kossuth 1848. előtti lakhelyén, múlt hó 25-én véres verekedés történt a vitéz hadsereg s a község egyenruhátlan hadse­rege közt. A szomszéd pilis­csabai erdei táborból tisztjeik több harcsfinak engedélyt adtak a vasár­nap alkalmából Tinnyére átrándulni, hol ezek a parasztlegények korcsmájába betérvén muzsikaszóra s olcsó idei borra, nekik is kedvük szottyant a maguk módja szerint mulatni. A tinnyei legények által fizetett és tartott czigányoknak „dájcsot” házni parancsoltak, miből „üsd a németjét!“ majd „fegyverre“ csatakiáltások keletkeztek. Eredmény: egy régi őrmester oly súlyos összeveretése, hogy életét csak az orvosok biztosíthatják; egy önkény­­tes szemének állítólagos kiütése; egy tinnyei legény fülének levágása; egy másiknak homloka behasi­­tása s több kisebb nagyobb baj, mit majd a vizs­gálat derít ki. — A belügyminiszter figyelmébe. A „Bihar“ föl­hívja a belügyminiszter figyelmét egy botrányos esetre. Közelebb ugyanis a nagyváradi községi bí­róság egy hivatalos levelet kapott Temesvárról, melynek pecsétjén következő körirat olvasható: „Sigill. des Kammeramtes der König. Freistadt Te­mesvár.“ — Az Eszterházy Antal- féle tallósi méntelepen múlt hó 28-án árverést tartottak. Az eladásra szánt 5 csikó közül csak 3 kelt el. Ezek közül az egyik, Baltazzi Tallósának testvére, 7700 forinton, a másik barna kancza 1600 forinton, a harmadik pedig 1500 forinton kelt el. — Új barlang: Nagyváradon a Püspök- és Felix-fürdőktől alig háromnegyed órai távolságra a premotrei rend birtokán egy gyaníthatólag téres barlangot fedeztek fel kőontás közben, melynek még csak nyílása ismeretes. A tett vizsgálódási kísérletekből az derült ki, hogy a föld mélyében 35 ölre lehet haladni, míg a leeresztett kötél ta­lajra talál, s mint a jelekből ítélni lehet, a bar­lang csepke-képződményeket tartalmaz. E felfede­zés a két fürdő jövőjére nézve is igen fontos ese­ményül szolgálhat, mert ha igen kevés költséggel a barlangnak bejárás nyittatnék, az a legkelleme­sebb kirándulási helyül szolgálhatna a fürdő­ven­dégeknek. A barlangot legközelebb megvizsgálják.­­ A panamai szoros átmetszésére alakult nem­zetközi congressus, melynek tagjai közt Lesseps, Yoisin Bey, Wyse, Reclus, Menocal, Blanchet, Ga­ray, Puyolt, De la Ronciére le Noury altengernagy, sir John Stokes, M. Desgrands (a lyoni földrajzi társulat elnöke), Fontane, de Fourey, Simonin, Walther de Moltheim, Li-su-sang, Appleton, Negry, dr. Broch, Likacsoff tengernagy s mások szerepel­nek, a terveket illetőleg megállapodásra jutott. A csatorna, Wyse és Reclus tervei szerint, a limoni öböltől (az Atlanti óczeán felén) a panamai révig (a nagy óczeán felén) fog nyúlni, az építés költségei 1 milliárd és 70 millió frankra vannak előirányozva. A csatorna hossza 72 kilométer lesz, s legnagyobb­részt a panamai vasút mentét követi, a Chagres folyót csak egy helyen érinti. A csatorna előirányzott mélysége 8 méter 50 d­m., szélessége 22 méter, s így mind a vitorlás, mint a gőzre járó legnagyobb teherha­­jókat képes lesz befogadni. A csatorna két végén, mély medenczéjű kikötő lesz, hol a hajók kényelmesen állomásozhatnak, mielőtt az ó világ termékeit az újba, s az új világ gazdagságait az ó világba szál­lítanák. A kereskedelem, a civilisatio, az emberi­ség nagyot nyer e hatalmas műben, melynek kivi­telét a tudomány már régen lehetségesnek tar­totta. Úgy tervezik, hogy 1887-re kiépül s ha évenként 7.250.000 tonna teher megy rajta keresz­tül, egy tonnára 15 frank vámot számítva, bőven fogja kamatoztatni a befektetett tőkét. A főérdem Francziaországot illeti, mely a nemzetközi congres­­sust összehívta, de nem csekély elismerés illeti azon nemzeteket is, melyek a természet által a népek közlekedése közé állított sorompó ledöntésé­ben résztvesznek. Az értekezleteken hazánkat Türr István képviselte, kit az a kitüntetés ért, hogy Gambetta meghívására ő és Lesseps küldettek ki. — Német kegyelet. Heine szülőházát e napok­ban el akarták árverezni Düsseldorffban. Egy vevő sem ajánlkozott. — Garázdálkodó katonák. Békés-Csabán álta­lános felháborodást okoz az ott állomásozó katona­ságnak garázdálkodása. Nem régen egy boltot is feltörtek a vitéz hadfiak s most alig van nap, hogy kisebb-nagyobb lopást ne követnének el hallatlan erőszakoskodások mellett. A helybeli rendőrség nem egyszer erős összeütközésbe jön a tettenkapott ka­tonatolvajokkal, a­kik csapatokban a község alatt levő leheréseken csőszöket vernek és kötöznek össze, s vontatószámra hordják el a szénát. Nincs ki körmükre koppantana ? — Irodalmi congressus. A második nemzet­közi irodalmi congressus e hó 9-én kezdi el ülé­seit a londoni Royal Instituteben Victor Hugo el­nöklete alatt. Az angol bizottságban Nagybritannia legjelesebb férfiai vannak: Tennyson, Sir Anthony Trollope, Miss Braddon, Lord Beaconsfield, (ez al­kalommal mint Disraeli regényíró.) Németországot Auerbach Berthold, dr. Löwenthal Vilmos, Ausz­­tria-Magyarországot Nordmann János és dr. Nordau Miksa; Oroszországot Turgenjeff Iván; Lengyelor­szágot Sczymanowszki és Miczkiewicz; Olaszorszá­got Mauro Macchi és Barrell; Spanyolországot Castelar; Amerikát Baucroft, King és Brown Ho­­vard; Francziaországot Belot Adolf, About Ed­mund, Frédéric Thomas képviseli. Június 16-án a congressus tagjai Stratfordba rándulnak, Shakes­peare szülővárosának megtekintésére. — Sáskák látogatják Baresin és Labisin po­­seni városok határát. — Tizenkétéves kivándorló. Egy b.-csabai toll­kereskedő 12 éves fia Amerikába szándékozik ki­vándorolni szülei engedelmével, kik számára már külföldi útlevélért is folyamodtak a belügyminisz­terhez. — Csodás eset. Az endrődi határhoz tartozó csülk pusztán egy 24 méter hosszú épület pitvarában múlt hó 22-én többen voltak: juhászok, velük egy 10 éves fiú és egy eb. A fiút, a­ki mintegy 2 mé­ternyire volt a többitől, egyszerre villám érte s fél fejétől lefelé, haját és fülét, majd a mellét a rajta levő ruhát belül megpörkölte. Egy és fél óráig volt a fiú elalélva, azután életre jött, de eszméletre csak sokára. Másnap, midőn a községi tiszti orvos is megvizsgálta, már nem volt semmi baja. Nem emlékszik rá, mi és hogyan történt vele. Az ebet is érte a villám, de az meg is döglött. Az egész épület porrá égett.­­ Az egyetemes tanitógyűlés végrehajtó bizott­sága ma Péterfy Sándor elnöklete alatt gyűlést tar­tott, melyet vidékről is többen látogattak. Az ülé­sen a magyarországi tanitó­ egyletek szövetségének alapszabályai hosszas vita után, a budai tanító­egyesület eltérő indítványainak elvetésével, elfo­gadtatott s felterjesztése határozattá emelkedett. Az Eötvös-alap nevében Luttenberger tartotta évi jelentését. A rendes tagok száma 631, növekedés az 1878. év májusi létszámához képest 87; Pest me­gyében Tóth József tanfelügyelő buzgósága folytán 500 tanitó lépett be. A múlt évben begyült 2970 frt 28 kr adomány, 631 frt tagdíj... A vagyon a múlt év végéig 4199 frt 50 kr. Ösztöndíjakra és segélyekre a múlt évi tiszta bevétel fele 1550 frt fordittatik. Weiss B. F. előterjeszti, hogy az iskolai takarékpénztárt eddig mintegy 120 tanitó hozta be. Ezek jutalmazására ő eddig 50 aranyat gyűjtött s azt ki akarja 60-ra egészíteni, mely nézete szerint 6 tanitó közt osztassék ki. Ezen összeg kiosztására a végrehajtó bizottságot kéri föl. A bizottság beleegyezik oly kikötéssel, hogy ez által elvi nézetet nem mond ki — a kiosztás módozatainak megállapítására Weisz B. F. elnök­lete alatt bizottságot küld ki. Ezután következett az ösztöndíjak, segélyek kiosztása, mely az Eötvös­­alap gyűjtő bizottságának véleménye alapján élénk vita után történt. Az eredmény következő egye­temi ösztöndíjat kaptak: 200 frtot Barabás, 150 frtot Csepey László, 100 frtot Kocsis Gábor. A gymnáziumi 100—100 frtos ösztöndíjakban része­sültek: Boga Károly, Scherer Gyula, Juhász Gusz­táv, Marikovszky Aranka, Blahó Emil, Antal Dé­nes, Tillmann István, Neuman Lipót; 100 frtos segélyt kaptak: Komjáthy Györgyné, Maurer Jó­­zsefné, Schmied Ödön; 50 frtosat Csernyey Gyula és Soha Árpádné. — Tanügybarát: Schiefner Ede endrődi róm. kath. prépost-plébános, ő felségeik ezüstlakodalma alkalmából, egy, Endrődön létesítendő róm. kath. Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából, jellegű iskola építésének, vagy kész épület megvé­telének esetére, 500 forint összeget ajánlván föl, a a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a nemeslelkü tanügybarátnak ezen hazafias tettéért, elismerését és köszönetét fejezte ki. Színház és művészet. — A nemzeti színháznak jövő heti (jan. 10— 15-ig előkészületre a következő darabok tűzettek ki: jun. 10-én „Varázsfuvola“ (Back Béla úr vendégjá­téka), 11-én „Magdolna“, „A másoló“, 12-én „Alva­járó“, „Coppelia“, 2-ik felvonása (Béli Hermin k. a. föllépte) 13-án „Kénytelen házasság“, „Mizan­tróp“ (új betanulással 1-ször); 14-én „Aida“ Back Béla és Gassi F. urak vendégjátékául; 15-én „Li­­liomfi.“ További előkészületre a következők vannak kitűzve: június 16-án „Eladó ház“ (1-ször), Mizan­tróp“ (új bet. 2-szer,) „Kaczagó nők“ „A nagyra­­látó“, jun. 18-án „A csőd“, 20-án „Perichon úr utazása“, 28-án „A czár és ács“ (új bet. először) „Észak csillaga“, júl. 5-én „Dinorah“. — Lengyel nemzeti múzeum. A Plater László gróf által Zürichben alapított ez intézet oly virág­zásnak indult, hogy a lengyel történelemre vonat­kozó beküldött tárgyak száma már ezrekre megy. Pompás ajándék érkezett legújabban is egy Flo­­renczben élő lengyel hölgytől. Ez ajándék, mely körülbelül ezer darabból áll, Lengyelország kőbe iktatott története, lévén számtalan lengyel érmek és pénzek, valamint 271 darab művésziesen készí­tett kámeák gyűjteménye, melyeken a lengyel tör­ténelem főbb mozzanatait, s kitűnőségeinek arcz­­képeit láthatni. Az ajándékot 40,000 frankra be­csülik. A múzeum összes tartalma pedig 1 millió franknál többet ér. — Egy pályaudvar és három gazda. A kor­mány indítványára a tiszavidéki, kassa-oderbergi és északkeleti vasút közt azon egyezmény jött létre, hogy a kassai pályaudvart telekkönyvileg, mint a nevezett 3 vasúttársaság közös tulajdonát, kebelez­zék be. Polonius Törzsek — Holnap, szerdán. Nemzeti színház: Szombathelyi Béla úr, a kolozsvári nemzeti színházi tagjának föllépteü­l: „Delila.“ Drama 3 felvonásban. Budapest, kedd, június 2-án. Nemzeti színház: Laertes Pauli Tr . ,, T­r. Marcellus Széphegyi HAMLET. Horatio Szalai Nagy­opera 5 felvonásban. Gertrud Saxlehner Hamlet Odry L. Ophélia Maleckyné Claudius Ney B­rásó Görög Hamlet atyja szel- 2-ik) Zajonghy lenne Tallián Kezdete 7­­2 órakor. Közgazdaság. Gazdasági és piaczi tudósítások. Baja, május 31. (Az „Ellenőr” saját tudósí­tása.) Utolsó tudósításom óta gyakrabban volt ugyan kevés esőnk, minthogy azonban szép meleg napjaink is voltak: a búza igen szépen áll és buja, hanem a rozsda, talán a sok nedvesség kö­vetkeztében, szintén szaporodott, mindazonáltal most még meg nem határozható, hogy a kalász és a még csak képződő szem mily mértékben lesz­nek megtámadva. A rozs szépen áll s rövid időn megkezdi virágzását, árpa és zab szintén meglehe­tősen jók, valamint kukoricza is, mely utóbbi ugyan most még kicsiny, azonban a meleg napok követ­keztében igen jól fejlődik. Vidékünkön néhány helység a jégverés által is szenvedett s a sok eső­zés folytán meglehetősen sok vetés viz alatt áll, a mi jó aratás esetén nem fog ugyan tényezőt ké­pezni, hanem az illető gazdának mégis nehe­zen esk. Gabonaüzletünk folyvást igen élénk s folyvást számos vontató és közönséges hajó áll rakodóban. Áraink következők: búza 76 kilós 9 frt 35 kr, rozs 6 frt 10—20 kr, zab 4 frt 80—85 kr, kuko­­ricza 4 frt 60—65 kr métermázsánkint és raktár­ban átvéve. Kula, május 31. R. M. (Az „Ellenőr“ saját tudósitása.) A rozsda felőli panaszok naponta sza­porodnak s nagyobb részben meg is valósulnak, mert alig találkozik egy tábla búzavetés vidékün­kön, amely rozsdától ment legyen. Időjárásunk egy néhány nap óta száraz s roppant forróságunk van, amelynek hatását már is érezni kezdjük; egy kis esőzés már igen kívánatos volna. A repcze­­aratás jövő héten kezdetét veszi s ha addig va­lami elemi csapás nem éri, azon termelőknek, kik az idén repczét vetettek, dúsan jövedelmez. Gabonaárak: első minőségű búza 8.50—60 kr, másodminőségü 7.40—60 kr, zab 4.50 kr, árpa 4.—4.10, kukoricza 4.40. A gyapjunyirás helyben s vidékünkön meg­kezdődött s élénk üzletnek örvend, némely része már el is kelt, imázsája 110 írttal fizetve. Nagykanizsa, május 30. L. J. (Az „Ellenőr“ saját tudósitása.) Utolsó tudósításom óta még job­ban megszilárdult a hangulat; búza igen keresett, de eladó kevés találkozik. Stájer, Krajnai és Ka­­rinthiai fogyasztóink még nem akarnak a magas árakon venni, főleg mert Triesztben 10500 méter­mázsa odesszai búza a 76 kilós 10 frt 80 krig) 160.000 m. m. Taganrog (kemény) 10 frt 70 krig’ 120.000 m. m. oláh kukoricza 6 frtért, 150,00 m. m. szokvány kukoricza augusztusi szállításra 6 frt 70 krért adatott el. Három nap óta folytonos szél fu, a­mint gazdáink mondják mégis valamivel ja­vultak a búzák, a rozsdát csak látni, de rozsok csak silányok; a tavasziak tűrhetők és a kukoricza szé­pen kel, ámbár sok helyen, a­hol a víz még most is áll, nem is bírtak elvetni. A szőlő is javult. Piaczunkra ma igen keveset hoztak. Az árak a következők: búza 8—9 frt 50 kr, rozs 5—6 frt 10 kr, árpa nincs, kukoricza 5 frt 20 kr, cinq. 6 frt 50 kr, zab 5 frt 50 kr, hajdina, köles nincs. A rep­­cze szép és kezd érni. Orosháza, máj. 30. Utolsó tudósításom óta többször volt esőnk, reggelenkint néha-néha kö­dünk, tehát időjárásunk a vetésekre nézve nem igen volt kedvező. Mind gyakoribbá válik a pa­nasz a rozsda miatt is, mely bajnak tovább terje­dését csupán állandó száraz időjárás gátolhatná meg. Két nap óta azonban kellemes, száraz és meleg időnek örvendhetünk, a mi ha állandó ma­rad, nagyon megjavítja kilátásainkat. Egyébiránt vidékünkön, úgy az őszi, mint a tavaszi vetés buja és erős s ha a rozsdabaj nagyobb terjedel­művé nem válik, igen jó aratást remélhetünk. — Repcze már elvirágzott s buja és erőteljes hüvely­képződést tanúsít, úgy hogy, ha az időjárás aratás közben is kedvező marad, jó eredményre számít­hatni belőle. Lefolyt hetivásárunk gyengén volt látogatva s főkép búzát hoztak be keveset, miután a tulaj­donosok mindaddig várakozni kívánnak az eladás­sal, mig az aratás valóságos eredménye iránt biz­tosabban tájékozhatják magukat. Mai áraink: búza 78 kilós 9 frt 50—60 kr, 77,5 kilós 9 frt 35—40 kr, 77 kilós 9 frt 15—20 kr, takarmányárpa 4 frt 50—60 kr, kukoricza 3 frt 95—4 frt métermázsán­kint a vasútra szállítva. Siófokon június 1-én F. J. (Az „Ellenőr“ sa­ját tudósítása.) A vetések eddigi állása szerint csakis középszerű termésre lehet kilátásunk.­­ Ámbár a buzaveteményeken mutatkozó rozsda mi­att hangzó panaszok nagy részben alaptalanok, de jelenleg mégsem lehet megítélni, mennyire terjed a rozsda káros hatása; egyáltalában a búzavetések csak kevéssé kielégítők, holott a tavasziak a leg­jobb reményeknek is megfelelnek. Gabonakereskedésünk hangulata folytonosan szi­lárd.­­ A készletek elfogytak, piaczunkra csak a legkevesebb mennyiségű gabona hozatik, minélfogva árubirtokosok az eladásban nagyon visszatartók. A mi csekélység alkuba bocsáttatik, a lehető legma­gasabb árakon azonnal talál vevőre, — és pedig: piaczi búza 74 kiló 8 frt 75 kr. 75 kilós 9 frt 20 —25 kr. piros aczélos búza 76—77 kilós 9 frt 60 kr. egész 10 frtig. Cinquantin hiányzik ára 6 frt. Nagyobb számú kukoricza 4 frt 85 frt 90 kr. árpa 63 kilós 5 frt 50 kr. métermázsánkint az itteni vasúthoz szállítva. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és for­galom köréből. Az első magyar vasúti kocsigyár részvény­társulat Steudemann Károly elnöklete alatt szom­baton d. u.­tattó ez évi rendes közgyűlését. A fel­olvasott évi jelentésből kitűnik, hogy a társulat megrendelések hiánya folytán gyárát csak korlá­tolt módon működtethető s a szállítások 599.606 frt 26 kvnyi forgalomra szorítkoztak. Az ezáltal elért tiszta nyereség — az ingatlanokra történt leírás után, a­mi 16,462 frt 30 krra rúg, 2­35,254 frt 80 krt tesz ki, mely által az 1877. év 333,827 frt 28 krnyi veszteség saldója 298,573 frt 8 krra csökken. Az 1879-ik évre sem alakulnak kedvezőbbé a viszo­nyok, miután azonban az utolsó időben élénkebb üzleti élet kezd mutatkozni, rég tervezett vaspá­lyák befejezésükhöz közelednek, s az ezzel összekö­tött szükséglet vasúti, s menetforgalmi eszközökben a társulat tevékenységi körét széles­ítendi, az igaz­gatóság azon reményének ad kifejezést, hogy a gyár régi virágzását visszanyerendi. A jelentés jó­váhagyólag vétetett tudomásul, s az igazgatóság­nak a felmentvény megadatik. Végül Neuschloss Károly, Neuschloss Emil és Steudeman Károly igaz­gatósági, úgyszintén Adler Mór, Heidelberg Ármin, Mezey Mór és Strausz Emil felügyelő bizotts­ tágok egyhangúlag újra megválasztottak. A kőbányai gőztéglagyár-társulat szombaton tarta Unger Ignácz elnöklete alatt X. évi rendes köz­gyűlését. A felolvasott üzleti jelentésből kitűnik, hogy a társulat üzletei a lefolyt évben nagyobb lendületet nyertek, a­mi a társulatot ama kedvező helyzetbe hozta, hogy az idei mérlegbe az ezt megelőzött évnél nagyobb összeget vehetett fel az osztalék alapjául. S ha mégis daczára ennek az igazgatóság az osztalékot a múlt évnél csak­­ írttal indítványozza felemelni, az pusztán azon okból történik, mivel a társulati ingatlanokból leendő minél nagyobb levonások által e vállalat gyorsabb consolidálását kívánja elérni. A lefolyt évben 9.628.000 drb tégla adatott el, tehát 22,5 millióval több, mint az előző évben. Az elért tiszta nyereség 56.000 frtnyi levonás után 13005 frt és 1­96 krra rúg, s ebből az igazgatóság 12600 frtot indítványoz osztalék gyanánt kiadatni, úgy hogy a 160 frttal befizetett 1400 drb részvény mindegyikére 9 frtnyi osztalék esik. A jelentés jó­váhagyólag vétetett tudomásul s az igazgatóságnak s felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatik. A szelvény nem fog­j­a mint ez az alapszabá­lyokban meg van határozva — július 1-én bevál­tatni, hanem az igazgatóság belátására bizatik, en­nek — a­mint ezt a társulat pénzszükség­lete megkívánja — legkésőbb november else­jéig­­ terjedhető beváltásának idejét meghatá­rozni. A közgyűlés végre elfogadja az igaz­gatóság által előterjesztett, s a szintén Kőbányán fekvő municipális gőztéglagyár megvételére vonat­kozó adásvevési szerződést. E szerint a társulat az 56 hold terjedelmű fekvőséget, két Hoffmann­­féle gyároskemenczével s a megfelelő épületekkel ellátott ingatlant 30,000 frtért s a leltározott fel­szereléseket 2600 frtnyi vételárért veszi át. A közgyűlés továbbá az igazgatóság részére, mely ezen fekvőséget eredetileg saját veszélyére sze­rezte meg,a 10,000 frtnyi tiszteletdíjat s az eddigi forgalmi kiadások megtérítését szavazza meg. A vételár törlesztése s egy forgalmi alap létesítése szempontjából a közgyűlés 700 db 100 írtról szóló elsőbbségi részvénynek kibocsátását határozza el. Ezek 8% kamatozást élveznek, s azonfelül a társulatnak ezen kamatozást meghaladó nyeremé­nyében részesülnek. Az alapszabályokban eszközölt több változás után az uj választás estetett meg. Megválasztottak rendes igazg. tagokká: Büchler Sándor, Deutsch Simon, Hirsch Robert, Kramer Sámuel, Ungár Ignácz; póttagokká: Laczkó Adolf és Uhl Sándor. Felügyelő bizottsági tagokká : Dr. Rosenberg Lajos, Mahler Simon, Geiger S. B. és Falkenstein Ignácz (póttag). A pesti építkezésekről a fővárosi statistikai hivatal legközelebbi havi füzete következő érde­kes adatokat közli. A Pesten (tehát a budai rész mellőzésével) 1871. óta foganatosított építkezések s az azokra fordított költségek mennyisége (a tel­kek árán kívül) következő. Az utolsó öt év alatt Budapesten egy-egy új lakház építése következő összegekbe került: 1873-ban 59,468 írtba, 1874-ben 68,557 írtba, 1875-ben 34,300 frtba, 1876-ban 62,345 írtba, 1877-ben 45,767 frtba, 1878-ban 13,282 frtba; négyszögölenkint pedig az újjáépítés költségei kö­vetkező összegeket adnak: év földsinti egy két három négy házaknál emeletes házaknál Bismarcknak a magyar gabonaüzletre nézve végzetessé válható vám- és vasutpolitikája ellen az osztrák magyar vasutak, mint a „N. W. Tag­blatt“ írja, azon igen helyes és dicséretükre való intézkedéssel lépnek sorompóba, hogy szövetkezvén az egyesült svájczi vasutakkal s a franczia Lyon­­középtengeri s keleti vasúttal, via Svájcz, egyenes gabonatarifát dolgoztak ki, mely már e hó 15-én lép érvénybe, hogy a magyar gabonakivitelt Svájc­ és Francziaország felé támogassák. E véd- és dacz­­tarifa lényeges díjmérsékléseket tartalmaz, így svájczi állomásokra vagyononként 10 frank a mér­séklés, transito­rens pedig még nagyobb. Ezenkí­vül még új kapcsolatok is vannak benne felvéve, így a román vasutak fontosabb állomásai és vala­mennyi magyar állomás feladási helyekül, leadá­siakul pedig az eddigi svájczi állomásokon kívül még Avignon, Lyon és Páris vetették fel. Ez új tarifa tehát rendkívül előnyös befolyású lesz a magyar gabonakivitelre, miután még a via Marseille menő tengeri szállításon is túl fog tenni. építtetett építkezési év összesen lakház költség 1871 265 197 12.361,950 frt. 1872 294 257 14.128,320 „ 1873 260 215 18.419,662 „ 1874 139 123 14.755,347 „ 1875 104 69 5.143,409 „ 1876 158 109 10.786,171 „ 1877 111 67 6.234,345 „ 1878 91 61 1.906,048 „ 1871 46 frt 85 frt 121 frt 157 frt 250 frt 1872 59 „ 93 „ 128 „ 180 „ 276 „ 1873 46 „ 90 „ 148 „ 195 „ 268 , 1874 42 „ 83 „ 119 „ 219 „ 273 „ 1875 39 „ 74 „ 120 „ 179 „­­ „ 1876 36 „ 80 „ 137 „ 171 „ 298 „ 1877 35 „ 76 „ 131 „ 171 „ 242 „ 1878 33 „ 61 „ 115 , 136 „ — „ Pénz- és értéktőzsde, Budapest, június 2. A mai magánforgalomban, külföldi magasabb árjelentések folytán, határozott emelkedé­s fejlődött ki. Magyar járadék igen élénken vásároltatott 95.75—96 árat, Osztrák hitelrészvény 275.30—275.40, Magyar hitelrészvény 256, Anglobank 130.25—130.75-tel volt forgalomban. Felelős szerkesztő: Hindy Árpád.

Next