Ellenőr, 1879. szeptember (11. évfolyam, 420-466. szám)

1879-09-11 / 436. szám

évi fizetés és egy családtalan egyénre való szabad lakás a földmivesiskolában. Folyamodók kötelesek kimutatni, hogy gazdasági tanintézetet végeztek, s néhány évet valamely rendezett gazdaságban gya­­korlaton töltöttek, különösen hogy gazdasági szám­adásokat kezeltek. A földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. minisztériumhoz czimzett s okmányokkal felszerelt folyamodványok legkésőbb f. évi szeptember hó 20-ig beadandók a debreczeni kir. gazdasági tanintézet igazgatóságához. — A kabuli vérfürdők. A kabuli angol követség személyzetének meggyilkolása az egész czivilizált világ megütközését keltette fel, ily ke­gyetlenséget már többször látott Kabul 1525. óta, mióta ugyanis fővárossá lett. Ismeretes, hogy 1840- ben az angolok rohammal bevették Kabult s sir William Macnaghtent tették kormányzójává 1841. november 2-án a kabuliak a város környé­­ké­­ sétálgató angol tiszteket Burn­es A-t és E-t, továbbá Broadford G-t elfogták s lenyakazták, még ugyanezen a napon az egész város feltámadt az angolok ellen s csaknem mindnyájukat vérfür­dőbe fullasztotta. Akbar khán, a most uralkodó Jakub khán nagybátyja, elfoglalta néhány nap múlva Kabult s a fogoly Macnaghtent egész környezetével együtt a fejedelmi palota előtt elte­rülő térségen deczember 28-án főbelövette. 1735- ben igy járt a persa sah kabuli követe is. Akbar nagy mogul igéjében Kabul rövid ideig Indiához tartozott, abban az időben is (1555—1605.) két indiai helytartót folytattak meg. 1562-ben Allah­ Edel­i­n fejedelmet gyikolták meg Kabulban s pa­lotáját valamennyi lakójával együtt a lángoknak adták át martalékul. Az afgánokat különben a moslimek között a legbeszuállóbbaknak ismerik. — Talált régiségek. A nemzeti múzeum Pan­­csova környékéről már többször sok és értékes régiségeket kapott. A napokban ismét egy küldemény érkezett, mely több érdekes dolgot tartalmazott. — A világ legkisebb embere je­lenleg Charkovban lakik. Neve P. C. Dmitrenko, ki már 30 éves, s alig 18 hüvelyk magas, a b­ar­­kovi Szergejev-féle vendéglő tulajdonosánál szol­gál, ki kis törpéjét becsületességéért igen szereti. Dmitrenkonak már ajánlották, hogy tegyen a vi­lágban egy körutat, s mutogassa magát pénzért. A törpe azonban ez ajánlatoknak még eddig szilár­dul ellenszegült.­­ A budapesti postapalotában el­követett betörés tettesét, Tóth Lajos század­­trombitás káplárt e hó 6­kán ítélte el a budai helyőrségi törvényszék. Tóth Lajos megfosztatott rangjától, képtelennek nyilváníttatott a magas­ rangra vagy fizetésre s elítéltetett hat évi szigorí­tott súlyos börtönbüntetésre. — Sommás e­l­járás. A „Times“ tudósí­tóját, ki a német és orosz czár találkozása alkal­mából Alexandrovoba ment, orosz területről kiuta­sították. Különben a tudósító igy beszéli el a mu­latságos történetkét: „A­mint Alexandrovoba ér­keztem, több jelenség győzött meg arról, hogy a czár birodalmában vagyok . . . Alig volt időm egy pár lépést tenni a városban, mikor észreveszem, hogy valaki ugyancsak szemmel tart. Hozzám jön később s kérdi ki vagyok, mi járatban vagyok. S igy tovább. Szerencsétlenségemre elfeledtem útleve­lemet magamhoz venni, mentegetődzéseim meg épen semmit sem használtak. Hiába igyekeztem bebizonyítani, hogy nincsenek vétkes szándékaim, hogy nem vagyok nihilista, s nem akarom sem Khivát, sem Mervet kikém szemlélni, minden hasz­talan volt. Nem telt el félóra, hogy Oroszországba jöttem s felültettek egy Németországba visszatérő vonatra.“ — Fölvilágosodás Szerajevóban. A szerajevói városi tanács vállalkozás útján egy a kornak megfelelő gázgyárt, s pedig a legrövidebb idő alatt, kíván felállittatni, mely czélból a vállal­kozni óhajtókat felhívja, hogy erre vonatkozó aján­lataikat szeptember utóljáig a tanácshoz nyújt­sák be. — Kétszáz esztendős teknősbéka. Ismeretes tény, hogy a teknősbékáknak nagyon szívós és hosszú életük van, s hogy némelyik két­száz évig is elél. Nevezetes esetet jelentenek Flo­ridából, mely e tényt megerősíti. Júliusban egy ottani ültetvényes a Szt. János folyamban egy nagy teknősbékát fogott. Felső teknőjén csodál­kozva olvasta e szavakat: „1700-ban fogta Her­nando Gomez, a Sebestyén-folyamban; indiánok később kifogták a Matanzosba, és a nagy Mekivába vitték.“ Nagy Mekiwa a János folyam régi neve. A fölirás fölött még egész tisztán kivehető volt Spanyolország czimere, s az 1700-dik évszám. Ez időtájban Florida még spanyol birtok volt, s 1821-ben ment át az Egyesült Államok birtokába. Az ültetvényes, miután a teknőst barátjainak meg­mutatta, ismét szabadon bocsátotta, előbb azonban az 1879-ik évszámot véste hátára.­­ A budapesti kávéházi segédek egylete, tegnap este a lövölde helyiségeiben az egylet önállóságának örömére ünnepélyt rendezett, tánczmulatsággal tombolával összekötve. A tombola és tánczvigalom tiszta jövedelme a beszerzendő egyleti zászló költségeire fordíttatik. Ugyancsak ez alkalomból tartották meg az egylet titkárának Kutschera Mihálynak húsz éves működési jubileumát is. A fényes ban­kett után, melyen Báthory, Kurz, Neumann és dr. Gross mondtak felköszöntőket, az ünnepeltet saját életnagyságú arczképével, egy díszes ezüst tintatartóval és tollal és egy szépen kiállított díszfelirattal lepték meg az egylet tagjai. Azután pedig ráhúzta a csárdást a Coronini ezred zenekara, és járták is világos viradtig­­dulataikkal és lassan-lassan szellemében az a né­zet nyert tápot, „hogy a ködös borús napok hosszú sorozata helyett, mely civilizált világunk hátterét képezi, csak olykor-olykor szakitva meg egy-egy örömsugárzó vagy fájdalomdúlta nap által, ezek az emberek örömben és bánatban gazdagabb életet él­nek, melyet szerelem, ének, táncz, bor, a kéj és má­mor négy főeleme tesz változatossá és élénkké.“ Lelke korán érintkezett a sphynx gyanánt a természet bensejében rejtőző daemonival, a terem­tési vágy ama titokzatos hatalmát érezte, mely a világot képzi és fentartja, érezte, hogy az leg­­sajátlagosabb természete és potentiája. E varázs­birtok annál hangosabban dobogtathatta szivét, mert jól tudta, hogy ama másik magasztos emberi bir­tok sincs tőle megtagadva: a műveltség és a ma­gasb szellemi képzettség és ez az, ami tulajdon­képen a spontán élet e ritka nyilvánulásaihoz még a gondolatok magasb röptét és nemességét adja. Lángesze világított itt neki és hogy csakugyan genialitás azaz teremtő erő maradt számára mind­végig, azt a természet teremtő erői titokzatos ered­ményeinek folytonos és benső megfigyelésének köszönhette. Innen magyarázható az 1834-iki párisi tudósítás, mely felőle úgy mint a hasonlóan daemoni Paganiniről azt mondja, hogy a zene náluk az a művészet, mely az emberekkel magasztosabb princípiumát sejteti és a mindennapi élet közönséges zsivajából Isis templomába vezet, hol a természet szent, soha nem hallott és mégis érthető hangokban szól hozzájuk. Most figyeljük meg, hogy e játéknak hatása, melyet a gyermek határozottan csakis legsajáto­sabb érzelem­világának élénk, szabad kifejezésével érhetett el, jövő sorsára hogyan érvényesítette döntő befolyását. Mert „mint egy mámoritó szesz csöppjei úgy ütődtek füleimhez a hegedű elbájoló hangjai“ mondá a nagy czigányművészről B­i­h­a­r­y­­ról, midőn 1822-ben Bécsben játszani hallotta. „Ha emlékezetem puha agyag lett volna és hegedűjé­nek minden hangja egy-egy gyémántszeg, erősebben nem fúródhatott volna belé. Ha lelkem medrébe visszatérő, a folyó istensége által megpuhított talaj lett volna és a művész minden hangja egy-egy ter­mékenyítő mag, mélyebben meg nem gyökerezhetett volna bennem.“ X. Strobel, Baris és társa uraknak Bu­dapesten. 1778-ik évben vettem az uraktól egy szőlőzuzat (malmot) és egy szőlőprést, mind a két darabbal igen meg vagyok elégedve s mint kitűnő gyártmányt bárhol és bárkinek melegen ajánlom, úgy jósága, valamint czélszerű­sége miatt. Losoncz, 1879. szept. 5-én. Illés Károly. X. Egy orvosnövendék, ki a legjobb bizonyítványokat mutathatja fel, nevelőül ajánlko­zik. Tudakozódhatni lapunk szerkesztőségében. X. Hajnóczy Sámuel 42 éves és 16 éves korától fogva folytosan tekintélyes egyéniségeknél szolgált belső inas gyanánt, bizonyítványai szerint megbízható hűséges ember s beszéli a magyar, német és tót nyelvet, jelenleg biztos foglalkozás nélkül van és józan, munkás képességénél fogva úri háznál szolgálatot keres. Lakik IX. ker. sóház ut­­cza 12. sz. a. Színház és művészet. — Színházi hírek. A nemzeti színház­nál jövő heti előkészületre kitüzettek: kedd szept. 16. „Norma“ Wilt Mária asszony első vendégjátéka és Gassi Ferencz ur föllépte. — 17. „Mizantróp“, „Szeleburdi“. — 18. „Sylvia“, „Lalla Roukh“. — 19. „Maréngo“ (1-szer.) — 20. „Hugenották“. Will M. asszony vendégjátéka. — 21. „Fourchamboult család“. — Auer Lipót, művész hazánkfia, ki évek óta Sz.-Péterváron lakik, mint a czár udvari he­gedű-művésze s az ottani zeneakadémia igazgató­­tanára, a nyár folytán Magyarországon tartózkodott s Balaton-Füreden is időzött édesanyja látogatá­sára. A hírneves művész itt a Lonkay-féle villa ter­mében, egész magán­körben hangversenyt is adott. A villa lakóin kívül, művész rokonai, továbbá F­­­á­t­h Ferencz b. főispán és neje, valamint Tarnócz­y Gusztáv és neje voltak jelen, kiknek a bravour­­teljes játék ritka élvezetet nyújtott. A művész mint a „M. Áll.“ írja tegnapelőtt Budapesten roko­nai körében szintén családias jellegű hangversenyt rögtönzött, mely alkalommal Deutsch Wik­i ki­sérte őt zongorán, ki azonkívül néhány zeneművet egyedül is adott elő. Auer Lipót tudvalevőleg Joa­chim tanítványa. Népszínház. Erdősi Eugénia kisasszony mint vendég : A KIS NAGYSÁM. Operett 3 felvonásban. Irta H. Meilhac és L. Halévy; fordí­totta Páy J. Béla. Zenéjét szerző Charles Lecocq. Egy utazó hölgy ( Trompett )­­ — ERDŐSI E. k. a. Kameroni grófnő ) Manikán, kapitány ) ..., Lámbén )­­ ~ Victor Taburó, korcsmáros — — Solymosi Zsakklin, felesége — — Sziklai E. Bouvilett, tiszt a „Frond“ hadában Farkas Hentes — — — Pártényi Madión, felesége _ — — Jenei Anna Filufini, Kamároni gróf intendánsa — Tihanyi Montlámbér herczeg, a Frond híve — Bakonyi Lonzsenzsol herczegné ) - Rákosi Szidi Sásszékroázé grófné ) a Frond hívei Lukácsyné kezdete 7 órakor. Holnap, Nemzeti színház: „A világ ura.“ Eredeti történeti szomorujáték 5 felv. — Népszínház: El-Hadzs-Ali-Ben-Moha­­med igazgató vezetése alatti „Beni-Zug-Zug“ arab társaság harmadik vendégjátéka. Ezt megelőzi: „Szenes legény, Sze­nes leány.“ Operett 1 felv. Budapest, csütörtök, szeptember 11-é­n. Nemzeti színház. Levasseur Henriette k. a. ven- Rosina Levasseur H.­dégjátékául: Bazilio Ódry A SEVILLAI BORBÉLY. JeX Sarlehníi- E. Vig opera 2 felv. Őrtiszt Széphegyi Gróf Alma- Fiorillo Zajonghy viva Pauli JeS7*° Vitkovszky J. Bartolo Kőszeghy Kezdete 7 órakor. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, szept. 10. (Eredeti távirat.) Értéküz­let. A mai elő tőzsdé­re befolyást gyakorolt a külföldi ked­vező árfolyamokról és a novibazári szandiák megszállásáról érkezett hírek. Később azonban lanyhult a hangulat, részint a „Nordd. Alig. Zeitungénak az orosz officiosus sajtóról tett megjegyzései, részint Gorcsakoff állítólagos nyilatkozata miatt. Ez a bágyadtság egészen a déli tőzsde kezdetéig tartott, de az érvényesülő vételkedvnek is engedett. A hivatalos üzlet zárása után jegyeztetett: osztrák hitelr. 255.20, magyar hi­­telr. 246.75, angol­ bank 129.50, Unió 88, Bankvarein 134.25, földhitel 180, papír-járadék 66.47, ezüst­járadék 68, osztrák aranyjáradék 79.75, magyar aranyjáradék 91.45, Napoleon­­arany 9.35, osztrák államvasút 271, galicziai 233.25, lombard 82, kassa-oderbergi 111.25, Lloyd 578, erdélyi vasút 103.50, tiszavidéki 210, magy,­gácsországi 106.50, magyar éjszakkeleti 125.50, magyar nyugati 123. Az utótőzsde hangulata teljesen bágyadt volt és nagyobb ingadozásokkal járt. Bécs, szeptember 10. Magyar Krt. zárlatja. M. földte­­herm. kötv. 87.25, Magy. vasúti kölcsön 110.75, Salgó-Tarján 102.—, Magy. hitel 247.—, Magyar záloglevél 99.50, Alföld 133.75, Erdély 104. , Magy. észak­keleti vasút 126.—, M. kel. vasút 74.—, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 71.50, Magy. sors­jegy 98.75, Tiszai vasút 211.—, M. földhitel —.—, Kincst. utalv. 1873. 150.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék 91.45,­­89.—, 86.50, Bécs, szeptember 10. Osztrák értékek zárlata: Osztr. hite­­lészv. 255.25, Angol-osztrák 129.60, Lombard 82.—, Állam­­vasút 271.50, Galicziai 233.50, Papirjáradék 66.50, Aranyjá­radék 79.80, Hitelsorsjegy 170.—, 1860-iki 123.50, 1864-iki 156.50, Töröksorsjegy 20.75. Váltóárfolyam : Londonra 117.80, Frankfurtra 57.20, Porosz pénztári utasv. 57.75, Ezüst ——, Cs. kir. arany 5.60, Napoleond’or 9.34, Utótőzsde 819. 68.10, Bécs, szept. 10. Esti zárlat. Hitelrészvény 254.75, An­gol-osztrák —.—, M. hitelr. —.—, Államvasut —.—, Lom­bard —.—, Járadék 66.45, Napoleond’or —.—, Aranyjáradék 91.45, Galicziai —. Lanyha. Páris, szept. 10. Zárlat: 3% Évjárulék 83.85, 5° , Év­járulék 117.65, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 583.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 181.—, Töröksorsjegy 44.50, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. járadék 79.56, Osztr. ar. jár. 70.35, Ámort. jár. 85.85. Lanyha. Páris, szeptember 10. Zárlat. Liszt 62. -, 62.—, 62.25, 62.50. Búza 28.30, 28.25, 28.30, 28.50. Rozs Olaj 78.75, 79.- , 79.-, 79.25. Szesz 62.25, 61 75, 61.25, 60.25. Berlin, szept. 10. Zárlat. Papirjáradék —.— Ezüst járadék 58.50, Magy. járad. 78.75, Magy. kincst. utalv. —.—, 1877 iki 10 mill. kölcsön 61.90, keleti vasút elsőbbs. 71.30, Hitelrészvény 441.50, Államvasut 468.50, Lombard 140.50, Galicziai 101.—, kassa-oderbergi 48.—.Romániai 37.80, Orosz papírpénz­ 210.75, Váltóárf. Bécsre 172.—. Utó­tőzsde Hitelr. 441.- , Államvas. 468.—. Lombard 139.—. Berlin, szeptember 10. Zárlat. Búza 203.—, 216.--. Rozs 132.—, 132.50, 136 50, 145.—. Zab 130.—, 136.50, Repczeolaj 51.80, 51.60, 54.70, Szesz 54.90, 54.50, 53.70, 53.70. Frankfurt, szept. 10. Esti zárlat. Papirjáradék 57.25, Ezüstjáradék 58.68. Osztr. aranyjáradék 69.—, Magy. arany­jár. 79.1­0, Osztr. hitelv. 220.—, Osztr. államv.­részv. 234 50. Galicziai 201.50. Lombard 70.25. Erzs. nyug. vasút 148.­, Magyar Galicz. vasút 91.5­8. Tisza v. vasúti elsőbbs. 83.56, Váltóárs Bécsre 172.50. Osztr. bankr. 712.­­, 219.—. 234.—, Amsterdam, szept. 10. Rozs 156.—. 168.—. Gazdasági és piaczi tudósítások. Sziszek, szept. 7. P. Gy. (Az „Ellenőr“ saját tudós­itása.) Ép úgy, mint a megelőző héten, a múlt hét első felében is gabonatulajdonosok teljes üzletcsend mellett folyton várakozó magatartást tanúsítottak s csak a hét kö­zepén állott be változás a Budapestről érkező tudósítások kö­­vetkeztéb­en, melyek a búzában ujóbbi áresést, a kukoriczá­­ban meg áremelkedést jeleztek, így a buzaüzlet lanyhább, a kukoriczaüzlet meg élénkebb­­en s ez irányzat igy maradt a hét végén is. A búza csak a malmok szükségletére szorítko­zott, s csak körülbelől 1000 mm. 84-85 kilós Tisza-búzát adtak el három hónap alatti szállítás kikötése mellett 11 írt 50 kijával, mig a többi nagyobbrészt nem kifogástalan áru 10—11 írton sem talált vevőre. A kukoricza körül nem fej­lődött ki üzlet, mindazonáltal ára a hét közepe felé mintegy 15 krral szökött fel és 1000 mm. pancsovai áru 6 frt 75 kron, s néhány vagyon más vidéki 6 frt 70 kron adatott el. A közönségesebb s fülledt áruk érintetlenül maradtak. Zab szilárdabb; régi bánáti és szerémi 6 frt—6 frt 15 kr, új horvátországi 5 frt 80—85 kr, az időjárás száraz és meleg. A folyók kicsinyek s hajózhatlanok. Amsterdam, szeptember 5. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Most midőn már mindinkább lehetséges teljes és a valóságnak megfelelő képet nyerni Európa gabo­naaratásáról, mindinkább igazolva láthatjuk régebben kife­jezett azon véleményünket, hogy ez idén világrészünk csak­nem valamennyi országa bevitelre szorul. E körülmény azon­ban egyátaljában nem képes a különböző gabonapiac­okon szilárdabb irányzatot életre hívni. A hangulat általában meg­lehetősen bágyadt és a jegyzések folyton esést konstatálnak. Amerikából nagy szállítmányokat helyeztek kilátásba, ez az árakra ugyancsak deprimáló hatással volt, ámbár kétséges, hogy Amerika rendelkezik-e még mindig annyi kiviteli kész­let fölött, hogy azzal az európai összes szükségletet fedezni lehessen. A búza-üzlet piaczunkon meglehetős mérvben élette­len. Fogyasztóinknak vételkedve korlátolt; malmaink na­gyobbrészt már amerikai búzával fedezték szükségleteiket. Londonból egy-egy részlet kalkuttai, új-szélandi és ausztrá­liai áru helyeztetett itt el, másrészről egy pár idei ameri­kai búzával terhelt vitorlás hajó érkezett az angol partokra, melyek 278—282 írtjával vétettek meg Amsterdam számára. Pétervári saxonka-féle árukat 285 írtjával fizették Határidő ingadozó: legutoljára, novemberre 285 frt, m­árcziusra 295 frt jegyeztetett névleg. A rozs helyben gyenge kereslet mel­lett semmi lényeges változást nem mutat fel. Fogyasztóink szükségleteiket csaknem kizárólag a Fekete-­­ Azovi tenger mellékéről hozott szállítmányokkal fedezik s igy raktáraink készleteinek kelete nagyon korlátolt. Az utóbbi tizennégy nap alatt több déloroszországi régi áruval terhelt s via Lon­don érkező gőzhajó rakodmányt vettek meg 148—145 írtjával jobbára a mi számunkra. Az uj oroszországi rozsért követelt ár a mi piaczunkra nézve fölötte nagy, és ezért a pétervári sem jöhet számításba. Legújabban a következő üzletek köt­tettek : uj pétervári 165 frt, idei galaczi 158 frt, uj nicola­­jeffi 158 frt, idei rostoffi 152 frt, idei Taganrog minőség sze­rint 147—158 frt. Határidő e héten 3—4 frttal esett, tegnap azonban valamivel ismét szilárdabb lett, jegyeztetett: októ­berre 153—154 frt, márcziusra 165—166 írttal. Repcze és repczeolaj. Piaczainkra ez ideig körülbelől 5000 teherre (200 kilóval) menő repczét hoztak be idei aratásunkból; országunk ezévi repczetermését körülbelül 8000 teherre teszik, ennek csaknem felét Gromingen tartomány szolgáltatta, míg többi termelő vidékeink csak kisebb menyiséget adtak. Malmaink vételkedve nem a legnagyobb s a keleti-tengeri áruk ára piaczainkra nézve igen magas. A repczeolaj-szállitmányok szeptemberi riscontrora 280,000 kilóra rúgnak. Jegyzéseink a repczét illetőleg e hét elején bágyadtabbak voltak, később javultak. Repczeolaj meglehetősen változatlan. Utolsó árak : repcze októberre 339 frt, áprilisra 353 frt 2000 kilónkint, 800 kiló olajtartalommal; repczeolaj helyben 32 frt 25 kr, októberre 32 frt 25 kr, novemberre 32 frt 25 kr, dec­em­­berre 32 frt 50 kr, májusra 33 frt 50 kr. Az árak búzánál 2400 kilójával, rozsnál 2100 kilójával, repczénél 2000 kilójá­val veendők Hamburg­, szeptember 6. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) E héten állandó derült időnk volt, mely na­gyon előmozdította az aratási munkát s nagy előnyére volna a tartós száraz időjárás a burgonyának is. Francziaországban és Angliában is igen szép őszies idő járt, a nélkül azonban, hogy most már általa az ottani selejtes aratási eredmény megjavulása volna remélhető. Kapcsolatban a kedvező időjá­rással, a szárazföldi gabonapiac­ok üzletére igen bágyasztó­­lag hatottak az Amerikából érkező hírek, az ottani készle­tek újabb szaporodásáról és az óriási szállítmányokról, me­lyek útra indíttattak. A new-yorki árjegyzések változatla­nok, az ellenőrizhető készletek augusztus 30-ikán búzában 16, kukoriczában 122 3 millió bushelt tettek ki, szemben a múlt hét 141 2 milliónyi búza és 12 milliónyi kukoricza-kész­­letével, az amerikai kikötőkből az augusztus 30-ikával vég­ződő héten Európa felé útra indított mennyiség pedig: 947,000 qu. búza és 117,000 qu. kukoricza, az előző héten 739,000 qu. búza és 145,000 qu. kukoricza, a múlt év ugyane hetében 573,000 qu. búza és 147,500 qu. kukoricza volt, s a gabona fuvardija e héten 6 pennyt, múlt héten pe­dig 61­2 pennyt tett ki buskelenkint. Angliából a vevők nagy tartózkodása által előidézett bágyadtabb hangulatot jelente­nek s daczára annak, hogy az eladók nagyobb előzékenysé­get tanúsítottak, a forgalom igen korlátolt maradt. Fran­­cziaország vidéki piac­ai gyengén voltak látogatva, az árak azonban a gyenge kereslet mellett is meglehetősen változat­lanok maradtak. A párisi határidő-árak lisztnél s búzánál fél frankot estek. Hollandiában, valamint Belgiumban búza csekély forgalom mellett jól fenn bírta magát tartani, rozs el volt hanyagolva. Amsterdamban rozs őszre és tavaszra 3­arttal hanyatlott. A rajnavidéken és Délnémetországban vevők folyvást tartózkodók. Az orosz kelettengerparti ki­kötőkben rozs iránt némi üzérkedési kereslet mutatkozott; a német kelettengeri kikötőkben ellenben a követelések mér­séklése daczára hiányzott e vételkedv. Berlinben tetemes felmondások által előidézett realisatiók és későbbi határ­időkre való nagyobb eladási kedv folytán rozs 1,50, búza 3 —3,50 márkával esett. Itt Hamburgban Búza iránt változatlanul bágyadt hangulat uralkodott s az előfordult kötések is legnagyobbára csak az árak rész­beni mérséklése folytán jöhettek létre. Új áruban a beszállí­tás bőséges, minek következtében a régi készletek még ke­vesebb figyelemben részesüttetnek. Fizetett árak: új sziléziai 74*8 kilós 222—224 m., amerikai red winter 78’75 kilós 222 m., uj mecklenburgi 767 8 kilós 228—225 m., elbai 75 kilós 215 m., szokványbuza szeptember-októberre 193 —194 m., ok­tóber-novemberre 195—196 m. november-deczemberre 196— 197 m., április-májusra 204—205 márka. Rozs változatlanul bő kínálat mellett kevéssé keresett s csupán a finomabb hazai termék volt képes múlt heti árát nagy nehezen fentartani, mig az oroszországit csak árleen­gedés mellett vették. Arak­­­us mecklenburgi 737­, kilós 162 —163 m., canadai 725 8 kilós 164 m., Taganrog és odesszai 122—126 m., Nicolajeff, Reval, Riga és szentpétervári 128— 140 m., szokványrozs szeptember-októberre 123—124 m., ok­tóber-novemberre 125—126 m., november-deczemberre 127— 128 m.,, április-májusra 133—134 márka. Árpában a héten át meglehetős volt a forgalom s az eladott mennyiség mintegy 160—200 ezer vámmázsára tehető. Különösen sok árpa vetetett Anglia számára s a fizetett árak : saali 200 —205—210 m., közönséges chevalier 212 215—225 m., finomabb 228 233—245, legfinomabb 248­ 250—255 260 m., finom és legfinomabb csehországi 240 250 - 260 m., ro­mániai és galicziai 160—190 m., takarmányárpa 130 márka. Zab folyvást igen élénk keresletnek örvend, úgy hogy az árak némileg emelkedtek is; a hét végén mecklenburgi 158—166 m., legfinomabb oroszországi fehér 154—158 m., elbai, holsteini és dániai 146—155 m., oroszországi közönsé­ges 135—145 márkával fizettetett. Kukoricza szilárdan tartva: amerikai 110—114 m., romániai 120 márka. Repcze idei magyarországi és galicziai 235—242 m., holsteini, elbai és mecklenburgi 215—225 m., káposztarepcze magyarországi idei 245—250 márka. Az árak mindenütt 1000 kilónként értendők. Repczeolaj eleintén bágyadt volt, később azonban megszilárdult s a mai jegyzés: kész áru 53 ra., októberre 53.25 m., májusra 54.50 márka 100 kilónkint. Rohraphaob, szeptember 6. (A­z „Ellenőr” saját tudósítása.) A múlt heti búza üzletről semmi újat nem lehet mondani. Valamenyi piacz gyengén volt látogatva, s lefolyásuk nyugodt volt meglehetősen változatlan árak mel­lett. Malmainknak tekintélyes készleteik vannak, s ezért az eladókkal szemközt nagyon tartózkodó állást foglalnak el, legfeljebb csak kisebb mennyiséget, azt is csak akkor, ha olcsó, hajlandók venni. Takarmány kukoriczát inkább keresnek s magasabb áron is veszik. Zab keresett. A búza­­raktárkészlet tett: Romanshornban augusztus 30-án 54,545 mm.-t Lindauban ugyanakkor 31,571 mm. t, Rorc­­schachban szept. 4-én 29,689 mm.-t. Jegyzett áraink: első minőségű magyar búza 3112—321 2 frank, középminő­­ségü 20—30 frt., közönséges 26—27 fr., bessarábiai búza 29—31­'1 fr., galicziai s podoliai 261/2—301 2 fr., északorosz­országi, saxonska 29130' 2 fr., romániai új búza 28—32 fr., Ghirka 26Va—28 fr., oláhországi búza 26—28 fr., Irka franco Zürich 29* 2—31 fr., bajor búza uj 31 fr., kukoricza 171­,—19 frt., piros cinquantin 19 -20 fr., zab 1812—20 fr., rozs 19—20 fr. Mind mm.­kint s Romanshornban vagy Rohr­­schachban vámolva. Zürich, szeptember 6. (Az „Ellenőr“ saját tu­dósítása.) A svájczi gabonakereskedelem helyzete legutóbbi tudósításom óta semmi lényeges változást nem szenvedett, a kereslet valamennyi piac­unkon éppen nem volt élénk, úgy hogy a forgalom csak középszerű volt, az árak változatlanok, szilárdak. A behozatal Lindauba s Romanshornba folyton je­lentéktelen, a raktárkészletek ugyancsak megfogytak s igy a forgalom előbb utóbb kizárólag orosz s csak kis mérvben amerikai búzára fog szorítkozni. Győr, szeptember 9. (A „Győri Lloyd” tudó­s­itása. Igen gyenge beszállítás, hiányzó kinálat és csekély vételkedv mellett búzában ma teljességgel nem volt semmi üzlet s a múlt heti árak változatlanul jegyeztetnek, de csak névlegesek, és pedig győri 75—78 kilós 11 frt 50—12 frt 20 kr. Rozs szilárd irányzatú, áru hiánya miatt azonban forga­lom nélküli; ára: 71.03—72.84 kilós 8 frt 75 kr—9 forint. Árpában az árak változatlanok, azonban csupán névlegesek, miután e czikkben semmi irányban sem volt forgalom lehet­séges. Zab gyenge forgalmú; tavalyi csatornái 5 frt 70—5 85 kr, győri idei 6 frt 20—6 frt 40 kr. Kukoricza szilárd, üzérkedésre mintegy 20 nagyon vetetett meg és pedig bán­sági 6 frt 60—6 frt 70 krral, bácskai 6 frt 50—6 forint 60 krajczárral. Pozsony, szeptember 9. Mai hetivásárunkon elada­tott : búza 495, rozs 121, árpa 3973, zab 285 hektoliter; árak hektoliterenkint: búza 7 frt 30—9 frt 75 kr, rozs 6 frt 70—7 frt 50 kr, árpa 3 frt 60-6 frt 60 kr, zab 2 frt 60-3 frt 10 kr. Bécs, szeptember 10. Terménytőzsde. Búza őszre 12 frt 05—12 frt 10 kr, tavaszra 12 frt 90—13 forint, magyar rozs 8 frt 50—9 frt 20 kr, zab őszre 6 frt 50—6 frt 60 kr, tavaszra 7 frt 05—7 frt 15 kr, kész kukoricza régi 6 frt 10 —6 frt 35 kr, új 7 frt 20—7 frt 30 kr, szeptember-októberre 7 frt 25—7 frt 30 kr, május-júniusra 8 frt 20—8 frt 30 kr, repc­eolaj 30 frt 75—31 frt, szesz 82 frt 75 kr—33 frt. Bécs, szeptember 10. Pótjelentés a tegnapi szarvasmarhavásárról. Az összes felhajtás 2258 darab volt és pedig 1364­ darab magyar, 836 darab lengyel és 58 db német faj; közülök 2131 db hízott és 127 db sőremarha ; nemre nézve 2093 db ökör, 39 db bika, 65 db tehén és 61 db bivaly. Bécs számára megvetetett 703, vidékre 1542 db, megmaradt 13 db­ Fizetett árak: magyar hízott ökör 51 frt 50—55 frt 75 kr, lengyel 53 frt 50 kr— 55 frt, német 54- 56 frt 50 kr, magyar sőreökör 50—52 frt, lengyel 50—53 frt, bika 43—51 frt, tehén 50 — 54 frt, bivaly 45—49 frt métermázsánkint; lábán darabja 110—205 forin­ton kelt. Berlin, szeptember 8. Marhavásár. Az összes felhajtás volt: 1782 db szarvasmarha, 1202 db borjú, 6354 sertés és 17,286 db ürü. A marhaforgalom e napon is csekély, az üzlet nyomott és pangó volt, miután a helyi szük­séglet gyenge, a kivitel pedig alig említésre méltó, úgy hogy az árak múlt hétfő ellenében semmit sem változtak s első mi­nőségű 58—60, második 54—56, harmadik 46—48, negyedik 88—40 márkkal fizettetett vámmázsánkint. A borjak ára, lanyha üzlet mellett, 50—60 pfennig közt mozgott fonton­­kint. A s­e­r­t­é­s­üzlet teljesen lanyha és vontatott volt, az árak mindazonáltal átalában emelkedtek, a mely körülményt az üzérek tartózkodása idézte elő. Fizetett árak: mecklen­burgi 51—53, vidéki 48—50, orosz 44—46 márka 100 font vágósuly szerint; bakonyiak 42 márkán keltek, 45—50 font tárával. Ü­r­u a szükséglet arányában túl­ sok is hajtatván fel, benne az üzlet nagyon lanyha volt. Kövér finom áru a helyi szükséglet részére 55 pfennigig is felment ugyan, közép és csekélyebb áru azonban csupán 45—50 pfennigen kelt. A növényágyakban visszamaradt dohány kiirtása tárgyában a pénzügyminiszter a következő rendeletet bocsájtotta ki, tapasztaltatván, hogy engedélyezett dohánytermelők a növényágyakban nevelt és engedélyezett terület beültetése után visszamaradt dohánynövényeket ki nem irtják, ha­nem azokat rendszeres ápolásban részesítik, érésig az ágyakban meghagyják,­­ tekintettel azon kö­rülményre, hogy ezen a dohánytermelési engedély­ben megjelölt területeken kívül eső, csupán plán­ták nevelésére szánt növényágyakban dohányt ter­meszteni tilos, rendeltetik, miszerint a növény­ágyakban nevelt plánták az engedélyezett terüle­tek beültetése után azonnal, legkésőbb július hó végéig minden évben megsemmisítendők. Erről az összes dohánytermesztők mihez alkalmazása végett értesittetnek s figyelmeztetnek, hogy ellenesetben a dohány tilos termelésére előírt eljárásnak leend helye, s hogy oly termelők, kik jelen rendeletnek nem engedelmeskednek, jövőre dohánytermelési en­gedélyben részesittetni nem fognak. Uj szőlőbetegség Erdélyben. Tordáról írják, hogy ott oly szőlőbetegség ütötte fel tanyáját, mely az erdélyi bortermelők figyelmét s egyszersmind aggályát is felébresztő. Dr. Mikó tanár vizsgálata szerint e betegség egy gomba okozatául tekin­tendő, mely gomba Gloeosporium ampelophagum nevet visel s igen kicsiny.­­ A gomba csizmagvai például 0,01 milliméter átmérővel bírnak. A beteg­ség a hirtelen változó időjárásnak köszönheti lét­rejöttét. Júliusban mutatkoznak vörösbarna pettyek a szőlő zöld részein, később pedig annak zöld le­velein s zöld bogyóin. Ezen pettyek folytonosan nagyobbodnak s midőn 6—8 milliméter átmérővel bírnak, foltokat képeznek, melyek szélükön meg­feketednek, közepükön szürkés szint vesznek fel. Ezen foltok alapját képező növényi szervezet szét­­bomlik s a levelek elromlása folytán szenved a bogyók érése; ha pedig épen a bogyókon vannak ily foltok, akkor a bogyó meg nem érik s­elcse­­nevést. Ellene keveset lehet tenni; az olaszok — kiknél e baj gyakori vendég — kénezni szokták a beteg tőkéket; némelyek hígított kén-mázoldatot is czélszerűnek vélnek alkalmazni; de bizony csak legtöbbet normális időjárás segíthet azáltal, ha egy­általában nem szolgáltat alkalmat e betegség léte­­sülésére. Az erdélyi törpe ló. A közelebbi boszniai hadjárat bebizonyította, hogy Erdély törpe lovai mily kitűnő anyagot szolgáltattak a hadsereg szá­mára, és hogy hegyes vidékeken milyen biztos és erős teherhordó állatok eme kis lovak. E lófaj mégis egészen el van hanyagolva és figyelem nélkül napról-napra visszamegy, hanyatlik, mondja gróf Kun István, a „Gazd. Lapok“ egyik utóbbi számában és azután igy folytatja: „ Erdély havasvidékein mindenütt találhatók ezen kis lovak; kizárólag ilyen apró lovakat lehet e helyeken tenyészteni, mert a nagyobbak részint a vad levegővel soha meg nem barátkoznak, részint a sziklákon és meredek hegyol­dalakon fel- és lemászkálást nem állják ki. Minden vidéknek kis lovai más-más jelleggel bírnak, de azt hiszem, hogy bizonyos, felismertető, fajtamutató határozott jellege csak kettőnek van: a székely ló­nak és a zsilyinek. Első hazája Csik- és Gyergyó­­megye, továbbá Udvarhelymegye havasi községei, a másodiknak Hunyadmegyében Hátszegvidéke, kü­lönösen a Zsily völgye. A székely ló szép és külö­nösen feje aránytalanul nagy, tüzes és mégis ki­tartó; — a zsilyi nagyon győzős, de restebb a szé­kelynél. A tenyésztés mindkettőnél, de különösen a zsilyinél nagyon hiányos és pedig megérdemelné mind a kettő, hogy sok gondot fordítsanak reájuk. Én meg vagyok győződve, hogy ha a tenyésztésre és nevelésre több gond fordíttatnék, a testet is lehetne nevelni e lovaknál a használhatóság kára nélkül. A tenyész­tést illetőleg az államnak kellene az első lépést tenni és jó­vaj kisebb ménekből álló állomásokat állítani fel, hol a hágatás eleinte ingyen, később talán nagyon mérsékelt dij mellett történjék. A községi mének kiválasztása körül nagyon szigorú eljárás volna szükséges és minden nem­ alkalmas méncsikó korán volna kimetszendő. A nevelésre vonatkozólag a kanczák és mének használata a be­töltött harmadik évek előtt szorosan eltiltandó lenne akár a tenyésztésre, akár a hátazásra vagy teherhordásra nézve. Hogy minő fajta mének len­nének a nemesítésre alkalmazandók, azt minden vidéken egy szakértő bizottságnak kellene meg­határozni. Itt nálunk Hunyad megyében a Zsily völgyében és más havasi vidéken — nézetem sze­rint — kistestű arab eredeti és karszi mének lennének ajánlatosak. Ezen az után egy évtized igen szép eredményt tudna felmutatni hegyi lo­vaink nemesítése körül, igen természetesen, pontos és szigorú ellenőrzés mellett. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Az orsz. magyar iparegyesület értesíteni kívánja a tagokat és általában a nagy­közönséget, hogy a hivatalos irodai órák naponkint — az ünne­pek kivételével — reggeli 8 órától 12-ig és dél­után 3-tól 5-ig tartatnak, mikor is egyesületi, úgy általában iparügyekben mindennemű értesítések adatnak. Egyszersmind figyelmezteti azokat, kik az igazgatóság elé terjesztendő kérvényeket, javasla­tokat beadni kívánnak, hogy az igazgatóság, mint az előbbi években, úgy ezentúl is minden hét csü­törtöki napján délután 6 órakor ülést tart. A budapesti bor- és szeszital-tőzsde mi­előbbi megnyithatását előkészítendő, a földmivelési minisztériumban egy az ország 41 borvidékének községeiről szóló tüzetes ismertetés készíttetik. A munka ki fog terjeszkedni a tőzsdei jogszokások megállapítására is, melyek szerint bor név alatt csak az lesz értendő, a mely ital szőlőből van szűrve, tisztán le van fejtve s valóban ott termett, a hol állittatik. E munka meg fog küldetni az ösz­­szes kereskedelmi kamaráknak s gazdasági egyletek­nek, hogy a bortőzsde árlapján használandó 41 borvidék borárainak jegyzéseinél az illetők tudhas­sák tájékozni magukat az árakra s termelési he­lyekre nézve. A szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t. sz. végrehajtása iránt 1878. évi augusztus hó 8-án 43241. sz. a. kibocsátott körrendelet 1. §-ának 1-fő pontjára vonatkozással a pénzügyminiszter az oszt­rák cs. kir. pénzügyminisztériummal egyetértőleg elhatározta, hogy azon esetekben, midőn bortörköly használtatik fel az adómentes pálinkafőzésre, ezen főzésnek a termési idény 2 vagy 3 időszakára való felosztása engedélyezhető, ha a fél által ily felosz­tás érdekében levőnek igazoltatik. A Rábaszabályozás ügyében Győrött a múlt szerdán tartott megyei közgyűlés nem fogadta el a kormánybiztos által előterjesztett tervezetet, ha­nem a főtervezetnek azon részét, mely a Marczal lefolyását Gyirmóttól kezdve a „Galambénál kívánja a Dunába vezettetni, Győr város képviselő testüle­tének határozatával egybehangzólag fogadta el, csupán azon egy különbséggel, hogy levezető csa­tornát védő második (belső) védgát tervezete elej­­tessék, miután a tervezetben kellőleg gondoskodva van erős töltés emelése által a városi telkek védel­méről. Lom-Palanka bolgár Duna-állomáás keres­kedelmi fontossága iránt következőket írják Wid­­dinből. Míg Widdin kereskedelme­s forgalma az orosz csapatok kivonulása óta folyton csökken, sőt a török lakosság folytontartó kivándorlása követ­keztében csaknem kizárólag a helyi s legközelebb eső vidék szükségletére szorítkozik, addig Lom-Pa­lanka kereskedelmi fontossága rohamosan emelke­dik. Lom-Palanka ugyanis beviteli kikötő Szófia, Bulgária fővárosa részére, a hová Lom-Palankából meglehetős jó országút vezet. Szófia s Lom-Palanka között egy osztrák vállalat már rendes gyorskocsi­közlekedést léptetett életbe, mely hetenkint három­szor teszi meg oda- és vissza az utat s az első cs. kir. szab. osztrák Duna-gőzhajózási társulat posta­hajóival összeköttetésben van. A lom-palankai be­hozatal, mely az utolsó hónapban, szemben a múlt évi behozatallal jelentékenyen emelkedett, a widdini bevitelt már most hatszorosan is fölülmúlja s te­kintettel Szófia közelálló culturális fejlődésére, még sokkal nagyobb dimensiókat fog ölteni. Nagyon kívánatos lenne, hogy az oszt­rák -ma­gyar üzleti világ e kedvező conjunctu­­rákra nagyobb figyelmet fordítana, ha igyekeznék elnyerni a kilátásba helyezett építke­zéseket, út és hidak készítését, a szükséges anya­gok szállítását stb., s vagy személyesen, vagy ügy­nökök által üzleti összeköttetéseket létesítene, hogy később ez országban, mely helyzeténél fogva ki­­válólag Ausztria-Magyarországra van utalva, jó és jutalmazó eladási piac­ot nyerjenek. Kívánatos volna az is, hogy osztrák-magyar szállítási házak Lom-Palankán bizományi üzleteket vagy fiókokat nyitnának. A német birodalmi bank kimutatása szept. 6-tól. Fémkészlet 543.886.000 m., birodalmi pénz­tárjegyek 47.722.000 m., egyéb bankjegy 14.054 000 m., váltók 310.845.000 márka, lombardkövetelések 48.465.000 m., értékpapír 5.205.000 márka, egyéb vagyon 22.038.000 márka, alap- és tartaléktőke 135.223.000 m., jegyforgalom 672.577.000 m., napon­ként esedékes egyéb kötelezettség 179.318.000 m., egyéb teher 479.000 márka. A németalföldi-osztrák-magyar forgalom köteléki díjszabásának II. füzetéhez f.évi szeptem­ber 15-én érvénybe lépő VIII. pótlék jelent meg, mely új díjtételeket tartalmaz. Svájczi-osztrák-magyar forgalom. Folyó évi szeptember 15-ével e forgalomhoz a XXVIII. pót­lék lép érvénybe, mely díjtételeket borküldemé­nyekre nézve magyar állomásokról Svájczországba tartalmaz. Példányok a m. kir. államvasutak ke­reskedelmi osztályában kaphatók. Pénz- és értéktőzsde, Budapest, szeptember 10. Különböző politikai hirek által nyugtalanítva, a tőzsde ma is csekély forgalom volt s az árak bágyadtak voltak. Malmok egy része megint hanyat­lott, Pesti biztositó és Ganz-féle vasöntöde ellenben kere­settebb. Az előtőzsdén alig volt forgalom. A d­é­l­i t­ő­z­s­­d­é­n Magyar járadék 91.60—91.55 közt mozgott. Vasutköl­­csön 111-re esett. Sorsjegykölcsön 99-en, keleti vasút I. kib. elsőbbs. 71.25-ön, 1877-iki államkötelezvény 73.75-ön, Szőlő­­dézsmaváltság 88.75-ön zárult, Osztrák hitelrészvény 255-re, Magyar hitelrészvény 246.50-re, Angló­bank 129.50-re hanyat­lott; malmok közül Concordia 526-on, Luiza 258—268-on, Erzsébet 265-ön, Victoria 455-ön kelt, Pesti biztositó 111.50-re, Ganz-féle vasöntöde 337-re emelkedett. Az esteli tőzsde is nagyon bágyadt forgalmú volt. Magyar járadék 91.40-nel, Osztrák hitelrészvény („ro­vásra) 155.10-zel zárult. Kivonat a hivatalos lapból. Árverés a fővárosban. Kolonyi Julia 1247 sztra b. ing. (IX. ker.) nov. 3. Árverések a vidéken. Glogovitz János 7800 frtra b. ing. okt. 13. Újfalu. — Schuster Mátyás 3000 frtra b. ingl. okt. 8. Kismarton. — Bereczki Karolina 5027 frtra b. ingl. szept. 19. Kolozsvár. — Gróf Wartensleben Károly 46,624 frtra b. ing. (Puszta-Farkasd) okt. 11. Gomba. — özv. Bezerédy Karolina 343,479 frtra b. ing. nov. 9. N.­Cséb. — Özv. Báró Pacassi Anna 53,811 frtra b. ingl. szept. 26. Té­­tény. — Klausz Györgyné 4500 frtra b. ingl. okt. 16. Győr. — Balázs József 4184 frtra b. ingl. okt. 10. Varrasur. — Nyisztori Flóra .4200 frtra b. ingl. szept. 30. Jánosda. — Zeltmayer Hugó 4210 frtra b. ingl. szept 46. Buk­ta. —Jan­­kovich Aurél 11.200 frtra b. ingl. nov. 7. B.-Gyarmat. — Vágujhely községi bor, must s husfogy. adójának az 1880. évre az árszabás III. oszt. szerinti beszedési joga a pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóságnál, szept. 24. Kikiáltási ár 4551 frt 30 kr. Pályázat. Irodatiszti állomás a pestvidéki tvszék­­nél; pály. határidő 4 hét. Csőd­ö­k. Lavrovics Sándor oraviczabányai kereskedő ellen; perügy. Lepa János; bef. h. idő okt. 15-én a fehér­templomi tvszéknél. Reder Károly pécsi lakos ellen ; perügy. Kengyel Mór; bej. h. i. okt. 1., 2., 3. Néhai Wagner Antal szatmári,,hagyatéka ellen ; bej. h. i. decz. 21. perügy. Papp János, Özv. Harácsek Béláné nagybányai kereskedő ellen; bej. h. i. október 21., 22., 23. a szatmár-németi tvszéknél perügy. Somossy Béla: Csődök megszüntetése. Kléin Ferencz seges­vári kereskedő ellen ; Szombathy János és neje aradi lakosok ellen ; Pauncz Adolf pécsi kereskedő ellen ; Gross Gust. Adolf nagyszebeni kereskedő ellen; Schnitz Mátyás nagy-becske­­reki lakos; Hertlinger Mór Csáktornyai kereskedő ellen. Meteorologiai jegyzetek A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1879. szeptember 10-től reggeli 7 órakor. A légnyomás keveset változott.­­ A hőmérsék min­denütt kevéssel sülyedett, Óváron 6.1 fokkal. Eső: Budapest 1, Óvár 1, Trencsén (égi háb.) 2, B.­­Bánya (égi háb.) 3, Csáktornya (égi háb.) 1, Zágráb (égi háb.) 5, Fiume (égi háb.) 4 mm. Ózon Budapesten nappal 5, éjjel 5. — A tenger Fiume mellett könnyen hullámzó. Észlelési 1 p | Szél Fej. W co ° ■ állomás Jf ® ,|° iránya­­rA*' kőzet Pregencz — — — — Prága — — — — -y Bécs — — — — — Sopron 761.3 +12.7 ÉNY — t.­­d. M-Óvár 62.3 +15.1 ÉNY —­­L Trencsén 59.8 - -20.5 É — t. :d- Beszterczebánya 59.7 --14.8 — — d. Budapest 60.4 --14.4 NY —­ d. Szolnok 58.9 4-15.8 ÉNY — d. Debreczen 60.0 -+­16.6 DK — d. Ungvár 58.6 - -10.2 K — t. d. Szatmár 60.3 --19-0 DK — t. f. Nagy-Szeben 60.1 --15.8 D - d. Orsova 62.3 --17.6 — — d. Temesvár 60.6 --20.5 .DK — t. f.­ Szeged 59.6 --16.3 ÉNY — t. f. Csáktornya 61.3 --14.2 É — t. f. Zágráb 60.8 +15.1 K - t. f. Fiume 59.2 +19.7 — — d. Pola —. — — — — Lesina — j — — — — Vízállás Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. ~kt • I ti , n I 0 fölött 0 alatt TjH-j * Napja Holt­­ méter méter Időjárás 10 Budapest 2 28 — — száraz „ Pozsonyban 1 94 — — „ „ M.-Szigeten 0 32 — — felhős „ Szatmáron 0 30 — — száraz „ Tokajban 0 76 — — felhős „ 1 Szolnokon 0 80 — — száraz „ 1 Szegeden 1 50 — — „ 9­­ Aradon — — 0 94 szeles „ i N.-Becskereken — — 0 38 száraz „ I Bezdánnál — — — — „ 1 Verbászon — — — — 10 | Eszéken 2 70 — — száraz „ Barcson 1 32 — — felhős „ 1 Sziszeken 1 70 — — száraz „ Ó­ Orsován 2 16 — — felhős — Mitroviczon — — — — — || Zimonyban — — — —

Next