Ellenőr, 1879. október (11. évfolyam, 470-523. szám)
1879-10-01 / 470. szám
Titkár ezután felolvassa Torma Károly levelét egy mojgradi római feliratos emlékről, mely a dolichei Jupiternek volt szentelve, mely adatul szolgál arra, hogy Jupiter Dolicheus tisztelete e vidékeken Kr. e. 193—235 évek között terjedt el. Szerző erről az akadémiában fog részletesebb ismertetést fölolvasni s igy e tárgyra bővebben az alkalommal térünk vissza. Ezután Pulszky Ferencz, Henszlmann Imre és Pulszky Károly Erdélyben tett régészeti kutatásaikról adnak előleges jelentést. Pulszky a réztárgyakra fektette kutatásainál a fősulyt, s e tekintetben igen érdekes dolgokat látott a szebeni múzeumban, igy rézkarpereczet, rézkardot, rézvésőt stb. A rézkard formája a bronzkardok formájától abban különbözik, hogy igen keskeny s a közepén igen erősen domborodik ki ; továbbá nincs markolatja, hanem elől félkörrel végződik, mely két helyütt keresztül van lyukasztva. Felhozza mint érdekest, hogy Segesváron egy lándzsahegyet látott, melynek tokja kalapácsolva volt. Majd bemutat egy igen érdekes rézcsákányt, melyet Földváry László küldött a múzeumnak, s melyet még 1873-ban talált tótgyürki birtokán. A szebeni múzeum sok érdekes római emlékei közt van egy római életnagyságu női szobor is mészkőből, melynek mindenben megegyező párját Keresden Bethlen Gábor gróf kertjében látta, hol azt már igen régen őrzik és a legenda szerint Bethlen Judit szobrának tartották. Henszlmann az erdélyi középkori emlékekről tett tapasztalait adta elő röviden, minthogy e tapasztalatai pár nap múlva részletesen meg fognak jelenni az „Archaeologiai Értesítő “ben. Henszlmannak ez útjában egy tárgy vonta magára különösen figyelmét, melyről eddig még nem írtak a régészek, s ez a torony s ennek különös jelentősége a Királyföldön, így a Nagy- Szebentől Brassóig terjedő vidéken a templomtornyok nagyok, tömörek és szélesek. Ha ikertorony van, akkor e torony féloly széles mint a főhajó. Ha csak egyetlen torony van, s ez a nyugati homlokzat közepén áll, akkor szűkebb a főhajónál, s így mintegy előcsarnokát képezi a templomnak. E tornyok egész magasságukban megtartják a négyszögformát, s nincsenek emeletekre fölosztva, mint a középkor tornyai rendesen, hanem az emeletek közt csak keskeny párkányzatokat mutatnak. Lent nincs ablak, hanem csak lőrés. Végre a torony tető alatti részén folyosó van, de nem gerendákon, hanem gyámköveken. Mindezek után e tornyokat erődtornyoknak kell nyilvánítania, amiből egyszersmind következtetést von ama gyarmatosoknak óvatos jellemére, akik it hazájukban a tornyokat felépítették, hogy esetleg védelmezhessék magukat a megtámadások ellen. A másik különösség az, hogy a templomokban a hosszgalériák sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint másutt. Ama népek úgynevezett, csarnoktemplomokat építettek, melyek a világosságot a templom mellékhajója ablakaiból nyerték. E csarnokok onnan eredtek, hogy a népek e korban (XII. század) a főhajót, a nők és urak számára tartották fönn, míg a mesteremberek s a nép ama galériákban hallgatta az isteni tiszteletet. Mindez Magyarországon igen ritka. Végre az is föltűnt neki, hogy a szászok az üléseket keleti szőnyegekkel és kárpitokkal bontják be, mi egyrészt az üléseket kényelmesekké teszi, másrészt díszíti. A szobrászatot illetőleg, nincs sok mondanivalója. Általában silány. Legjobb szobrok vannak még a nagyszebeni templomban. Itt két nevezetes festmény is van. Az egyik Rozsnyói János mestertől 1445-ből, a másik Mátyás korából s a sz. szüzet ábrázolja karján a kis Krisztussal. Pulszky Károly mindenekelőtt sajnálatát fejezi ki, hogy hazánk régészei a renaissance-kor_é szakbeli műemlékeket oly mostoha figyelemben részesítik s fölszólítja a központi bizottságot, hogy e korral is bővebben foglalkozzék. így a gyulafehérvári templom éjszaki oldalán a XVI. század elején kis bejárást építettek pilléreken, melyek igen szép renaissance ornamentumokkal vannak díszítve. E felett igen szép domborművet látni: egy madonnát a gyermek Jézussal. Adományozója Joannes Lázár kanonok. Pulszky Károly felszólalására többen feleltek, így Henszlmann, aki tagadja, hogy ama korszakot régészeink elhanyagolják. Hampel ellenben Pulszky véleményén van. Végre Pulszky Ferencz biztosítja a társulatot, hogy legalább a múzeum részéről ez irányban is kellő figyelmet fognak fordítani- E műemlékek gyűjtését máris megkezdték. Dr. Thallóczy Lajos bukaresti tapasztalásairól referál. Megtekintette a román nemzeti múzeumot és Cogolniceanu miniszter magángyűjteményét. A múzeum három teremből áll ; az első teremben román tárgyak és pénzek vannak, melyeket azonban a rendezés miatt nem tekinthetett meg, sőt erre vonatkozólag még katalógus sincs. A második terem román ethnographiai gyűjteményt tartalmaz. Végre a harmadik öltözet gyűjteményt. Ez utóbbiban van Mihály vajda három gazdag misemondó ruhája, melyet egy templomnak ajándékozott volt , s itt őrzik e vajda aranyfokosát is. Az érmészetre nézve megemlíti, hogy Sturdzától, a román pénzügyminisztertől épen most jelent meg egy nagyobb munka a román érmekről, melyből ő is kapott egy kötetet s azt a társulatnak fölajánlja. Köszönettel fogadták. Cogolniceanu magángyűjteménye két nagy teremben van. Az egyikben képek (másolatok az olasz és holland iskolákból), a másodikban szép fegyvergyűjtemény. Nevezetesen van ott II. Rákóczynak egy kardja, régi szász mozsár stb. Varázséji Gusztáv a szegedi öthalmi ásatásról értekezik. Ez ásatás színhelye 50 méter hosszú s 60 méter széles s igy az egész terület 3000 méter. E tárgyról olvasóinkat már többször értesítettük épen e társulat üléseiből, s így csak azt említjük még föl, hogy ez ásatásnál legérdekesebb a négy magyar sír, melyek a pogánykorból valók, a mennyiben bennök az emberi csontváz mellett eb- és lócsontvázat is találtak ; továbbá kengyeleket, lándsa és nyil-csúcsokat, s a jellemző aranyozott ezüst-pitykegombokat, melyek a ló szügyének díszítéséül szolgáltak. A koponyák is igen jellemzők, mert belőlök a pogány magyarok felalkotására lehet következtetni. Ezeket dr. Lenhossék fogja részletesebben tanulmányozni. Következtek a folyó ügyek. Hampel József titkár úr tagok bejelentése után, a pénztári kimutatást olvassa föl. E szerint a társulat eddig egészben 1151 forintot vett be. Kiadása volt 409 forint 57 krajezár. Pénztári maradványa van 721 frt 94 krajezár. A társulat ez idő szerint 5,321 forint 94 krajczár vagyon fölött rendelkezik. Egyleti tisztviselőkül, és pedig az első osztály előadójául Varázséji Gusztávot, a második osztály előadójául Kammerer Ernőt választotta meg a gyűlés. Végtére két ásatást is határozott el, melyet a jövő hónapban fognak végrehajtani. Nagy- Kőrösön, hol a polgármester közreműködését megígérte és Pillén. Mindkét ásatásra a gyűlés 60 — 60 frtot szavazott meg. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés vs 8 órakor véget ért. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egylet mai értekezletén Légrády interpellálja a polgármestert, hogy igazak-e a fővárosi szegányházból kiszivárgott azon hírek, hogy Lánczy felügyelő az ottan ápoltakkal hihetetlen módon durván bánik. Kamermayer polgármester kijelenti, hogy ez ügyben már megindította a vizsgálatot s az most még folyamatban van. Weisz B. F. felszólalására megígérte a polgármester, hogy az ő felségeik ezüstmenyegzője alkalmából tett 100.000 forint alapítvány realizálása iránt javaslattételre felhívja az illető bizottság elnökét. Tenczer Pál a közeli községi választásokra készítendő s jelenleg munkálatban levő virilistanévsorra nézve tesz fel néhány kérdést, melyekre Királyi Pál válaszol a jelenlevők általános helyeslése mellett. Még Kamermayer jelentette be, hogy dr. Suess visszatérte alkalmából megjelent nála s megköszönte a nyert fogadtatást úgy a fővárosi egyletnek, mint a többi küldöttségeknek, melyek az üdvözlésben résztvettek. Bejelenti ezután, hogy Miklós Ödön mérnök, kit az elevátorok tanulmányozása végett ezelőtt 3 hóval Amerikába küldöttek, tisztelgett nála és jelentésének írásban leendő benyújtásán kívül a közp. bizottságban elő fogja adni szóval tapasztalatait. Mindezen bejentések tudomásul vétele után a közgyűlési napirend tárgyait beszélték meg. — A virilisták névsora 5—6 nap múlva kész lesz, miután a polgármester megfelelő munkaerőt alkalmazott e czélra. — A kőbányai gőztéglagyár részvénytársulatnak a fővárosi közmunkák tanácsa megengedte, hogy gyártelepét egy pályasín által összekötheti az osztrák államvasút pályaudvarával. — A Rókus-kórház könyvtára. Azon könyvek jó részét, amelyeket a főváros közönsége a boszniai occupatio alkalmából a sebesültek unalma elűzésére összeadott, a főváros hatósága a Rókus kórház könyvtára alapjául áldozza s a feloszlott segélybizottság egy tagját, dr. Szabóky Adolfot, a könyvek rendezésével már meg is bizta. — Az 1880. évi főv. költségvetés folytatólagos tárgyalásánál a tanács több tételt törölt, nevezetesen a tűzoltósági kiadásoknál 3000 forintot, ezenkívül a tanügyi kiadásoknál törölt a tanács 3000 frtot, de másrészt a városligeti utak jókarban tartására 6000 frttal többet vett föl, s igy a végeredmény ugyanaz maradt. HIBE K. — Szeptember 30. — — Ő felsége a király névnapja október 4-én lesz. Ez alkalomból Budán ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni. Kihallgatást adott tegnap ő felsége a bécsi várpalotában. Ez alkalommal nagyrészt a legutóbb kinevezett osztrák pairek tisztelegtek ; azonkívül ő felsége fogadta Zalka győri püspököt, Jovanovics és Pulz altábornagyokat, Paar gróf pápai nagykövetet, Chotek gróf követet, a prágai polgármestert s több tengerészeti tisztet. — Ő felsége október 9-én ismét kihallgatást fog adni. — Egy főherczegnő kelengyéje. Egy bécsi nagyüzletben lázasan dolgoznak Krisztina főherczegnő kelengyéjén. A fehérneműeknek, ruháknak már a jövő hónap második felében készen kell lenniök. A főherczegnő azon kívánságát fejezte ki, hogy a kelengye valamennyi tárgya, úgy az anyagot, mint a feldolgozást tekintve osztrák készítmény legyen. A kelengye százezer forintba fog kerülni. — Károlyi Ede gróf holttestét ma délután 3 órakor szentelték, be. Muzeum utczai palotája egy földszinti, fekete posztóval bevont termében volt felállítva a sakophág, körülvéve virágokkal s a gyertyák ezreitől. A halottas terembe nyiló lépcsőház szintén egészen fekete lepellel volt bevonva s virágokkal s a Károlyi család czimereivel volt ékítve. Az utczán a palota előtti téren lovasrendőrök állottak. A kapunál a temetkezési intézet szolgái képeztek sorfalat. 3 órakor már tömve voltak a halottas termek, a lépcsőház s az udvar gyászoló közönséggel. Ekkor vette kezdetét a gyász-isteni tisztelet, melyet Márkus kanonok a központi papnövelde igazgatója végzett fényes segédlettel. A gyászravatalt a gyászoló család férfis nőtagjai vették körül. A szokásos szertartások befejezte után a kanonok emelkedett hangon tartott imát az elhunyt üdvéért, mit a jelenlevők térdelve hallgattak végig. A gyász isteni tisztelet bevégezte után a kar gyönyörű gyászéneket zengett el. A beszentelésnél megjelent fényes közönség között ott láttuk aristokratiánk minden fővárosunkban időző tagját, a közös hadsereg s a honvédség képviselőit, a fővárost Ráth Károly polgármester képviselte. A holttestet még ma Fótra szállították, hol holnap helyezik a családi sírboltban örök nyugalomra. — Lukács György miniszteri tanácsos a szegedi árvízveszély alkalmából tanúsított tevékenységéért a Szent-István-rend lovagkeresztjét nyerte. A Ferencz-csatornának egy orosz vendége volt a napokban. Ez Protopopoff Vladimir főmérnök, az orosz hidak és utak főfelügyelője, ki csatornák tanulmányozása végett utazgat. A Ferencz-csatornát Kauser igazgató kíséretében nézte meg s kijelentette, hogy hasonló zsilipekkel ellátott s oly bővizű csatornát még nem látott. — Daudet Alfonzról írják a „N. Fr. Pr.“-nek. A kitűnő író legújabb regénye, „A királyok a száműzetésben“, melyet a „Temps“ közös tárczájában (s melynek egyidejű fordítását adjuk esti lapunk csarnokában) az olvasó közönség általános érdeklődését keltette fel. Valóban a műt tárgya fölötte érdekes s egészen sajátszerű, nem is tekintve e regényíró kitűnő feldolgozását. Nem csekély érdeket kölcsönöz a regénynek az, hogy az episodok többnyire megtörténtek s hogy a regény személyeit csaknem mindeniket saját nevével lehetne megjelölni. A „Nabob“ regényben (melyet szintén lapunk közölt fordításban) előforduló találó s feltűnő hasonlatosságok, mint ismeretes, élénk discussiora szolgáltattak alkalmat a lapokban. „A királyok a száműzetésben“ kétségtelenül oly hatást fog előidézni, mint a szerző többi művei, különösen nagy feltűnést okoz Ausztriában s Németországban Daudet Alfonz jelenleg családjával együtt apósa Allard Jules mezei jószágán Champrosayban időzik s ott egészen föl is üdült. A költő azonban nem sokára visszatér Párisba. Legidősebb fia Leon, osztályában, a német nyelvben tanúsított előhaladásáért, az első dijat nyerte. — Id. Ráday Gedeon gróf pancsovai választói körében tapasztalt szívélyes fogadtatásáról már megemlékeztünk. Mint lapunknak újabban távirják, a gróf 3 napi tartózkodás után elbúcsúzott választóitól s útját, mint a református egyház felügyelője folytatta Orsova felé. A grófnak beszámoló beszédje után teljes bizalmat szavaztak választói, kik különösen az egykori határőrvidék érdekeit kötötték szívére, kérvén, 1. működnék oda, hogy a vidék jobb és az anyaországgal azonos igazságszolgáltatásban részesüljön, 2 pendítse meg a határőrvidéki vasút kérdésének megoldását és szabályozását, 3. támogassa a gyarmatosítás és lecsapolások kérdését, 4. eszközölje ki, hogy a pancsovai reáliskola a magyarosodás érdekében gymnasiummá alakíttassák, 5. törekedjék, hogy Pancsova is összeköttessék a vasúthálózattal. Csak fájlalni lehet, hogy a reáliskola igazgatójának tapintatlansága sok tekintetben kellemetlenül hatott a képviselő és választói közt való szívélyes viszonyra. — Osztrák-magyar tisztek Perzsiában. Schemel alezredes saját kérelmére engedélyt, kapott, hogy perzsa szolgálatba léphessen át. Ő fogja Schönovszkiy őrnagyot felváltani, ki hazajön s ismét belép az osztrák-magyar hadseregbe. Az alezredes 24.000 frank évi fizetést húz a perzsa kormánytól s elhunyta esetére családja számára 50.000 frank van biztosítva. A nemzeti muzeum régiségtárát teljesen renoválva és gazdagítva okt. hó 3-án a közönség számára is megnyitják, esnek pedig a látogatási napok keddre éspéntekre. E szakosztálynak a minap Földváry László tótgyöröki földbirtokos egy rendkívül nagy ősrégi rézcsákányt, Varga Ignácz építőmester egy igen érdekes pecsétet ajándékozott, mely utóbbi a budai ácsmestereknek 1693-ban újból megalakult czéhéből való. — A múzeumot legutóbb Hochstätter a bécsi múzeumok főfelügyelője s lyanitt a hires utazó is meglátogatták s nagyelismeréssel adóztak a látottaknak. — A magyar tisztviselők országos egyesülete tegnap f. hó 29-én dr. Pauer Tivadar elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen elnök meleg szavakban emlékezett meg Rozgonyi Bertalan főügyészi helyettes elhunytáról, ki az egyesületnek igen buzgó tagja volt s a választmány nevezettnek elhunyta feletti részvétét jegyzőkönyvileg megörökítette. A titkári jelentés kiemeli, hogy az egyesület az uj helyiségben teljesen el van helyezve s az ünnepélyes megnyitás legközelebb meg fog tartatni. A pénztári jelentés szerint a pénztári maradvány a múlt hóban 1748 frt 92 krt tesz. A vigalmi bizottság jelentése folytán elhatározták, hogy az egyesület a folyó évadban 5 házi estélyt és egy nagyobb vigalmat fog rendezni (ez utóbbit a vigadóban.) A gyapjú-utczai német színház igazgatóságának ajánlatát, mely szerint az egyesületi tagok minden helyre tetemesen leszállított jegyekben részesülnek, melyek vasárnap és ünnepnapokon is érvényesek, köszönettel fogadták. 38 új tagnak felvétele és több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. — Haynald bibornok-érsek sziszt abbé Rómában. Haynald bibornok-érsek e hó 24-én vette birtokába „Maria dei Angeli“ templomot, mely után tudvalevőleg bibornoki czimét kapta. Egy püspök s két praelatus voltak az ünnepélyes adtus alkalmával az elkerülhetlenül szükséges tanuk. A mechitharisták érseke Rómában, továbbá de Montes máltai lovag és dr. Brunner praelatus voltak a bibornok kíséretében. A bibornokot a karthausiak contrentje fogadta s a prior üdvözölte. A bibornok latin nyelven válaszolt. A jelenlevők között volt Liszt abbé is, Haynald barátja — kit épen a jövő héten fognak az albanoi káptalan tiszteletbeli tagjává felavatni. — A tiszavidéki vaspályatársaságnak ma délelőtt megtartott igazgató-tanácsi ülésében a pálya- és gépészeti igazgatóság vezetésével Rindskopf főfelügyelő lön megbízva, ezenkívül Becher-felügyelőt a szarvasi vonalrész építészeti vezetőjévé tették meg. — Grillparzer sírja. Az ismert osztrák költő hamvai eddig a wáhringi temetőben nyugodtak. A tetemet most átvitték a hietzingi temetőbe s ott külön sírboltban helyezték el. — A bolgár fejedelem nagynénje — lapszerkesztő. Varsóból írják, hogy Sándor fejedelem anyjának nővére, Hauke Lujza aszszony október 1-től kezdve egy lengyel pndagógiai lapot fog szerkeszteni „Wieczory Rodzine“ (Családi esték) czím alatt. — A berlini szerződés tekintélye. Lapunk egyik barátja, visszatérvén legújabban zágrábi útjából, a következőket beszélte el : Zágrábban egy igen jómódú török földbirtokos volt az utóbbi napokban. Neve Fazii vagy Fezli effendi. Birtokai Banyaluka környékén feküsznek, és a megszállás idejében polgármester vagy bíró volt e városban. Ez ember azt állítja, hogy a megszállás nagy kárt okozott neki pénzében és vagyonában, és amint ő mondja, már a hatóság elé is terjesztette kárpótlási igényét. De a boszniai tartományi kormányhoz utasították e keresetét azzal a megjegyzéssel, hogy tanukkal és okmányokkal kell igazolnia követeléseinek jogosságát. Ilyesmi elkövetésére azonban nagyon is büszke volt az effendi: „Kérdezzék meg szomszédjaimat — szólott gőgösen — és az egész város tanúm lesz.“ Elmondotta, de nem irta meg, hanem ura kelt Bécshez a császárhoz.“ Zágrábban magyarázgatták neki, hogy az uralkodó nagyon kegyesen fogja ugyan fogadni őt és bizonyára azt az utasítást fogja adni, hogy Szerajevóba a boszniai kormányhoz küldjék a kérvényt megvizsgálás végett, úgy hogy bécsi útja tulajdonképen fölösleges és az audientia után épen oly távol lesz czéljától mint most. A török összeránczolta homlokát: „Akkor tovább megyek.“ — Hová? — Berlinbe! — Kihez? Bismarckhoz? — Kicsoda az? Elmondották neki, hogy kicsoda Bismarck. — Nem, mondotta, nem Bismarckhoz. — Tehát kihez? — „Én Berlinbe megyek, mert hallottam, hogy Berlinben döntötték el Bosznia, Törökország és a szultán sorsát, és hogy az osztrákok Berlinben kaptak parancsot, hogy menjenek be Boszniába. Ott engem is meg fognak hallgatni és pótolják káromat.“ Minden lebeszélés és fölvilágosítás hasztalan volt, az effendi ragaszkodott hitéhez, el is indult már Bécsbe és talán Berlinbe is el fog menni. Kihez, azt ő sem, de más sem tudja. — A tatai vértett kapcsán Komárommegye alispánja a törvényhatóságokhoz körlevelet intézett, melyben elmondva a szomorú eset részleteit, azt a nézetét fejezi ki, hogy a gyilkosnak czinkostársai is voltak, miért is fölhívja a törvényhatóságokat, hogy ez ügyben nyomozásokat tegyenek. Az ügyet a tatai kir. járásbíróság vezeti. — A tassi védpart-munkálatokat tegnap megkezdték. A közlekedési minisztérium részéről Zsák Hugó folyammérnöki főnök volt jelen, ha nem lesz az érdekeltek távollétök által tündököltek. — Az ellopott aranygyapju. Mint a „Coriera della Sera“ dja Boet tábornok, ki tudvalevőleg azzal van vádolva, hogy Don Carlostól aranygyapjú-rendjelét ellopta, a napokban szabadon bocsáttatását kérte, de kérelmét visszautasították. A tárgyalás ez ügyben deczemberben vagy a jövő évi januárban kezdődik, mely alkalommal egyszersmind számos különböző nemzetiségű tanút fognak kihallgatni. Don Carlost Dugnani és Brasca ügyvédek képviselik, Boetet Campis Ronchetti ügyvédek fogják védeni. — A fővárosi adóbehajtók főnökük Árky Mihály nevenapja alkalmából tegnap társas ebédet rendeztek. — A sárga láz, e rémítő betegség már szünőfélben van Amerikában. Ez évben a sárga láz szerencsére csak egy helyre, a szerencsétlen Memphisre szorítkozott, hol alig maradt 4000 ember, kiket nem érintett a baj. Július 9-én mutatkozott az első betegedési eset s alig egy hónap alatt 1104 ember lett beteg, kik közül 376-an meghaltak. Remélik azonban, hogy a bekövetkező hida teljesen véget vet ez iszonyú betegségnek. — Tiz éves gyilkos. Nem régen történt Kobonskaja faluban, a pétervári kormányzóság Novoladoga kerületében, hogy egy tiz éves fiúcska játszadozott az ottani lelkész négyéves leányával. Játék közben összevesztek. A vad fiú erre földhöz verte a láflyt, koponyáját összezúzta egy nagy kővel s azután elhurczolta a holttestet s úgy elrejtette, hogy még máig sem akadtak reá. — A pest-zimonyi vasútnak a Duna mentében való kiépítése érdekében Kalocsa városának egy küldöttsége tisztelgett ma a közlekedési miniszternél Haynald Lajos bibornok érsek vezetése alatt. A bibornok beszédére a miniszter elismerte a dunamenti vonal fontosságát, az annak mentében fekvő nevezetesebb városok ipar- s kereskedelmi érdekeit illetőleg. A miniszter ezután megígérte a kérdés behatóbb tanulmányozását. — Légycsípés miatt halt meg. Egy varsói kereskedő néhány nappal ezelőtt kirándulást tett. Estefelé hazamenet a coupeban elaludt. Egyszer csak ajkán éles csípést s heves fájdalmat érez, oda nyúl, egy légy maradt kezében, melyet hamarjában össze is roppantott s azután tovább aludt. Alig érkezett haza, észreveszi, hogy arcza egészen fel van dagadva. Ajkai annyira kidudorodtak, hogy formális hustömeg lógott le állára. Néhány óra múlva a daganat egész arczán elterjedt. Orvost hivatott, de ennek minden fáradozása eredménytelen maradt. A szegény ember még ugyanazon éjjel meghalt a csípés következtében beállott vérmérgezés miatt. A budai dalárda — mely jelenleg 12 tiszteletbeli, 66 működő és 154 pártoló tagból áll — szeptember 26-án tartott rendes közgyűlésén, a jövő egyleti évre következő tisztviselőket választotta meg : Elnök : dr. Országh Sándor, alelnök: Titl István, jegyzők: Jáhl Nándor és Vuskits József, karmester: Schweida Rezső, pénztárnok : Fogarascher Károly, ellenőr : Hejduk Gyula, gazda: Turner Károly, levéltárnok: Slaszmann János és választmányi tagok: idősb Pillmayer Károly, Gretschl Ede, Schmidt János, Reynl József, Schmelhegger Nándor, Deiszel Sándor, Fluck Ádám és Kerntter Gusztáv. — A „Magyar Athletikai Club“ választmánya ma d. u. 4 órakor Thaisz E. alelnök elnöklete alatt ülést tartott és elhatározta, hogy a közgyűlést október 25-én este 6 órakor fogja megtartani. A versenybizottság utasíttatott, hogy az okt. 12-iki nyilvános viadal, és az okt. 16-iki székesfehérvári gyalogverseny módozatait megállapítsa. — A diagiar athleticai club rendszeres gyakorlatait id. Keresztesi József vívó tanár október 1-jén kezdi meg s tartja hétfőn, szerdán és pénteken a kardvívásban , a míg kedden, csütörtökön és szombaton az athleticai gyakorlatok folynak, Z sin gor művezető vezetése alatt. Beiratkozhatni a club helyiségében, a gyakorlatok alatt, vagy a titkárságnál, (üllői ut 4. sz.) naponkint 3—5 óra közt. Rendes tagok 20 frt, egyet, polgárok 12 frt évi dijat fizetnek. Beiratási dij nincs. Az egyet, polgárok felkéretnek a beiratáshoz indexüket is elvinni igazolásul. — Az országos nőipár egyet f. évi október 1-én d. u. 4 órakor választmányi ülést tart, saját helyiségében (nagy kereszt-utczat szánt), melyre tisztelettel meghívja a tagokat az elnökség. — A helyi gőzösök menetrendje f. év október 1-én változást szenved, amennyiben további rendelkezésig a vámhivataltól az óbudai dunaágon át Újpestre és onnan vissza az összes közben eső állomások és a sziget felső kiszállóhely érintésével reggel 6 órától esti 6-ig történik a menet, a félórára eső menetek a vámház és Óbuda közt, szintúgy a margitszigeti alsó kiszállóhelyhez ugyanaz nap megszűnnik. Naptár : Szerda, október 1. Róm. kath. és prot.: Rémig; görög: Trofim. Akadémiai könyvtár 3—7-ig. Múzeum képtár és könyvtár 9—1-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. Köztelek : gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4-ig. A főváros közgyűlés d. u. 4 órakor. Hirmnn Mariska hangversenye. Elfogadás a miniszterelnöknél és a kereskedelmi miniszteriemél 5—6-ig. X. Egy másodéves bölcsész, ki nevelői minőségben eddig is sikerrel működött és a magyar és német nyelvet tökéletesen birja, szerény igények mellett nevelői vagy correpetitori állomást keres. Szives ajánlatok O. F. czim alatt e lap kiadóhivatalához intézendők. Orvosok figyelmébe. A hadügyminisztérium a következő hirdetést teszi közzé: Hogy azon orvostudoroknak, kik a katonaorvosi tisztikarban nyilvános állást elfoglalni szándékoznak, a speciális katonaorvosi kiképzésre, nevezetesen az orvosi kórházi s csapatszolgálatot, hadi sebészetet s katonai egészségügyet illetőleg, alkalom nyujtassék magukat kiképezni, a bécsi 1. számú helyőrségi kórházban fennálló 1879. évi november 1-én kezdődő katonaorvosi tanfolyamra tizennégy pályázó felvétetik. Felvételi feltételek : a) az orvostudori fok — doctor in universis (vagy orvosi és sebészi), melyet az illető az osztrák-magyar monarchia valamelyik egyetemén nyert el; b) az állítási kötelezettség kimutatása. TÁRCZA. ZBOCO^-OOZO(Operette 3 felvonásban. Szövege Zell és Genée-től, zenéje Suppé Ferencztől.) — Főpróbája ma, szept. 30-án tartatott. — Suppének, a „Fatinitza“ szerzőjének gyönyörű zenéjű operettjét, a „Boccacciot“, vagy mint a szinlapokon áll: „Bakkácscsót“ ez év január havában hozták szinre először a bécsi Carl-színházban, hol csekély félbeszakítással egymásután 68-szor adták. A kedves zenéjű Operette azután körutat tett egész Ausztriában és Németországban, mindenütt osztatlan tetszést aratva. Jelenleg a berlini Friedrich-Wilhelmstädtische színházban adják minden este telt ház előtt. Az operette mind szini, mind zenei tekintetben egyike a legjobbaknak, és Suppének „Fatinitzá“-jánál határozottan jobb. Cselekménye élénk, akadatolt, s daczára, hogy tárgya Boccaccio, Blahánó asszony) a „Decameron“ sikamlós ledértollú írója, csöppet sem frivol, sőt ellenkezőleg a második felvonásban kezdődő szerelme Fiamettával, (Komáromi Mariska kisasszony,) Lambertuccio (Együd) fogadott leányával, a legtisztább eszményi szerelem. Zell és Genée libretto-irók nagyon jól választottak maguknak tárgyat. Boccaccio, a középkorban az olasz olvasóközönség mindenekfelett a nők kedvence, az anyagi kalandok hőse a legalkalmasabb operettetárgy, amit csak gondolni lehet. Természetes, hogy a libretto-iróknak a színpad követelményeire, a színpadi helyzetekre is kellett gondolniok, s így nem ragaszkodhattak szorosan a történelmi hűséghez. Ezt mindenki természetesnek fogja találni. Az operette tartalma röviden a következő : Don Pietro (Solymossy), Palermo fiatal, frivol, kalandokra vágyó herczege irigyli Boccacciótól szerencséjét, hitét, mindenekfelett azonban azt, hogy gelláit, melyeket irt, valóban át is élte, nem törődve azzal, hogy Boccaccio kalandjai nagy veszéllyel is járnak az elcsábított nők férjeinek részéről. Don Pietro a legkisebb dologban is utánozni akarja Boccacciot, ez azonban vesztére válik, mert Lambertuccio (Együd) fűszerkereskedő, Scalza borbély (Komáromi Jenő), és Lotteringhi kádár (Kápolnai) a herczeget az utczán előtalálják, Boccaccionak gondolják, s meg akarván beszulni rajta azt, hogy nejeik Boccaccio novelláinak olvasása által más férfiak után is kacsingatnak, derekasan elpáholják. A tévedés természetesen kiderül, s a három jámbor ember alázatosan bocsánatot kér a herczegtől. Az igazi Boccaccio felismeretlenül a naptömeg közt van, s jót nevet a herczeg esetén. E közben egy házaló, vagy minek nevezzük, Boccaccio munkáival a néptömeg közé érkezik, s a híres novellákat árulni kezdi. A három jámbor ember fölboszankodva azon, hogy az igazi Boccaccio kiszaladt a körmeik közül, munkáján akarnak boszut állani, s azt a piaczon épen úgy, mint valósággal történt, nyilvánosan megégetik. Az igazi Boccacciot is fölismervén, botot emelnek rá, ütlegelni kezdik, de a jelenlévő diákok védelmére kelnek. A nagy zavar, s az ezt kísérő szép finále közben legördül a függöny. A második és harmadik felvonás tárgya Boccaccio kisebb esetein kívül ennek szerelmi viszonya Lambertuccio leányával, Fiamettával, kivel már az első felvonás vége felé ismerkedett meg, amint Fiametta anyjával Petronellával (Jeney Anna kisasszony) együtt a templomba ment. Boccaccio a második felvonás elején Lambertuccio kertjébe lopódzik Fiamettához, míg a színpad balfelén lévő udvaron, (a színpad egy kerítéssel két részre van osztva) Lotteringhi kádár nejével Izabellával (Csatai Zsófi kisasszony) a herczeg jött össze, kik szintén az első felvonás vége felé, a templomba menetelkor ismerkedtek meg. A két pár javában élvezi az alkalomadta pillanatot, mikor Lotteringhi apó részegen hazajön. Izabella nem tudván más rejtekhelyei seladonjának, őt az udvaron lévő nagy, új, s már megrendelt hordóba bujtatja. Lotteringhi apó fölfedezi a herczeget, ki válságos helyzetében sem felejtkezik meg arról, hogy átélt kalandjainak leírásában az egyes jelenetek, pl. „fölfedezteté se a hordóban,“ „a megcsalatott férj“ melyik jelenetet fogja képezni. Lotteringhi apóval Izabella elhiteti, hogy a herczeg a hordót megvette, s igy az együgyü férj, nemhogy a féltékenység zöldszemü szörnye háborgatná, sőt ellenkezőleg örül az új ismeretségnek, büszke, hogy mesterművje oly jó vevőre talált. Mialatt Lotteringhi bebújik a hordóba, hogy netáni hibáit szemügyre vegye, s jobban beszurkolja, Pietro herczeg és Izabella, a túl félen pedig Boccaccio és Fiametta, nagyban csókolóznak. Hozzájuk csatlakozik harmadiknak Petronella, Fiamettának még mindig érzőszívű anyja, ki szintén ismeretséget kötött egy ismeretlennel, aki egy a kerítésen átdobott levéllel adta tudtára Petronellának szerelmét és érkezését. Az egészet Lambertuccio egy fáról nézi, deBoccaccio, ki, hogy jobban Fiamettához férhessen, Lambertuccio egyik inasának ruhájába bujt, kit fazonban a szende Fiametta mindig álruhába öltözött tanulónak tart, a minden jelben babonát és szerencsétlenséget látó Lambertuccioval elhiteti, hogy az egész csak ördögi káprázat, a fa meg van bűvölve, s azért lát a fűszeres mindent más színben. Hogy a hatás, és Lambertuccio ijedelme teljes legyen, a felvonás végén Boccaccio a kerítés tetején csakugyan megjelenik ördög alakjában,mindkét kezében égő rakétát tartva, mitől a jelenlevő utczai közönség mód nélkül megijed. A harmadik felvonásban egészen új helyzet tárul elénk. Közben kisül, hogy Fiametta Lambertuccionak csak fogadott gyermeke, voltaképen azonban születettherczegnő, kinek egy végrendelet értelmében Pietrrohoz, Palermo herczegéhez kell férjhez mennie, hogy Don Pietro akaratlanul is Boccaccio vetélystársává válik. A házasságtól mind Fiametta, mind Pietro idegenkednek, előbbi azért, mert szivét (már Boccaccio, a vélt diák birja, az utóbbi pedig azért, mert szeretné ugyan Fiamettát, de nem mint héjét. E felfedezésre s házasságra Lambertucchio apa is roppant büszke, kisüti, hogy a herczeggel rokonságban van. Fiametta ugyanis nejének szopós leánya, ergo ő Fiamettának szopós apja, következésre lépett a herczeg, hat. I. Fiamettát elveszi, szopós sógora lesz Lambertuccio a herczegtől a remélt kötél helyett vastag aranylánczot kap a nyakába s ezután nemcsak az utczai közönséggel, hanem egykori barátjaival, Lotteringhi és Scalzával is lenézőleg bánik, „népségének czimezi őket, s mint most már szicziliai főnemes hódolatot követel tőlük. Boccaccio, kit a herczeg időközben a palermói udvarba hivatott, s Fiametta találkoznak Pietro udvarában és egymásnak kölcsönösen fölfedezik kilétöket. Fiametta megbocsátja Boccaccionak, hogy nem diák, hanem Boccaccio, a ledér kalandok hőse, a sikamlós novellák írója, azon föltétel alatt, ha többé nem ír novellákat, hanem verseket. Boccaccio ezt megígéri, s fogadja, hogy életének múzsája, ábrándjainak szűz tiszta képe ezentúl Fiametta lesz, a történeti „Amorosa Fiametta“, de követeli, hogy Fiametta se engedje át magát a ledér herczegnek, mit ez szintén megfogad. Boccaccio egy kerti ünnepélyt használ fel arra nézve, hogy a herczeget Fiamettához táplált minden jogára nézve lemondásra bírja. Az ünnepélyen Boccaccio a herczeg kivonatára egy „Narcisso“ czimű darabot adat elő egy kerti színházban. Narcisso alakjában s kalandjaiban , kivált mivel a darabban nagy hordó is szerepel, Pietro magára, és saját kalandjaira ismer, s úgy megutálja kalandjait s önmagát, hogy Fiametta kezéről lemond, hogy ez (bár ezt nem mondja) Boccaccio életének múzsája lehessen, s Boccacciot egyetemi tanárrá nevezi ki Dante „Divina Comediákjának magyarázására. Majd elfelejtettük említeni, hogy Lotteringhi és Scalza Boccacciót a harmadik felvonásban megismervén, meg akarják verni, de Lambertuccio azzal csitítja le őket, hogy megigéri, miszerint az ő közbenjárása folytán a herczeg Lotteringhit a szicziliai összes abroncsok és vedrek főmesterének, Scalzát pedig fő udvari borbélynak s fő lyúkszemvágónak fogja kinevezni. Ebben azután a két érdemes férfiú megnyugszik. A harmadik felvonásban a libretto-írók Lambertuccio és a kerti színpad színészeinek szájába egy mákszemnyi bohózatot is adnak, mit a magyar szöveg az újpesti hamis hatásokra való vonatkozással, „n i + n u t z“ s más német szavakkal ad vissza. Eddig az operette cselekményéről. Friss, élénk, hatásos, dallamos zenéje mindenhol meghódította a közönséget, hol az operettecsak előadták, bár egyes részletei élénken emlékeztetnek Verdire és Straussra, és a „Fatinitza“ egyes helyeire. Teljes ouverture nem nyitja meg, hanem ezt egy élénk introductio helyettesíti, mit az első felvonás elején egy szép tarantella követ. Lambertuccio és Scalza szerenádja, mit Scalza feleségének csapnak, szép, de ennél véleményünk szerint szebb a nem sokára következő quartett, mit Lambertuccio, Scalza, Boccaccio és az ismeretlen énekelnek. Az utolsó felvonás quartettje és sextettje (a „Boccaccio“), mely utóbbi a „Boccaccio“-partitúrának legszebb gyöngye, erős rokonságot árul el a „Fatinizza“-marssal, Izabella, Fiametta s Petronella walzerje pedig Straussra emlékeztetnek. Igen szép továbbá a szende Fiametta igénytelen kis románcra, melyben nem azt kéri Boccacciotól, hogy hű legyen hozzá, hanem csak szeresse, hogy hű lesz hozzá, úgy is reményű. A legnagyobb hatást mindazonáltal az utolsó felvonás duója fogja kelteni Boccaccio és Fiametta közt. Ez olasz duót, melyet Suppé Ferencz, ez a születésére nézve dalmata, de magát ezelőtt, s félig-meddig most is olasznak valló zeneszerző valódi olasz ihlettel szerzett, Blaháné asszony és Komáromi Mariska kisasszony olaszul éneklik, s holnap, mikor az operette először színre kerül, bizonyára akkora tapsot fog aratni, hogy a színházat összeroppanással fenyegeti. A flórenczi modorú dal maga a finomság, a behízelgő lágyság, s az operette sikerét jobban elő fogja mozdítani, mint bármi. Ennyit futólag a zenei részletekről. — Az operette zenei szépségeit az én laikus tollamnál sokkal avatottabb toll fogja holnap bővebben megismertetni az olvasóval. Az előadásról a legjobbat írhatjuk, a szerepek igen jó kezekben vannak. Ismételve ajánljuk tehát, hogy „B o c c ac c i o“-t, melyet holnap (okt. 1-én) fognak először adni a népszínházban, mindenki nézze meg, aki csak teheti. _____ Ny.