Ellenőr, 1880. január (12. évfolyam, 1-53. szám)

1880-01-07 / 9. szám

elérízetési árak: Egész évre . 20 frt — ke. I Évnegyedre . 5 frt — kr. Félévre . . 10 .­­ , | Egy hónapra . 1­9­80 , Mswrkesütési iroda : Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő­út sarkán.) Semmit ten k­ünk, ha nem tudjuk, kitti jön. — Kéziratok vitszakülditére nem vállal­kozunk. — Pata által ctak bérmentet leveleket fogadunk el. 9. szám. Az „Ellenőr“ ára Az esti lap postán való külön küldésé­ért 1 frt jár évnegyedenként. Lapunk t. uj előfizetői az esti lapunkban folyó regénynek időközben meg­jelenő részét külön lenyomatban megkapják. Az „Ellenőrbre havonkint is előfizethetni. reggeli és esti lap együtt: Egy évre. . . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 „ Egy hóra ... 1 , 80 , Budapest, január 7. A nap eseménye Ausztriában a 15 mil­liónyi papírjáradék elhelyezése akkora ár­folyammal, a­mekkorát a krach óta osztrák pénzügyminiszter még nem ért el. A tény — mint bécsi levelezőnk írja — nagy ha­tást gyakorolt az ottani ellenzéki körökre. Az ottani ellenzék ugyanis, mint a mienk, minden alkalommal tapasztalja, hogy a köz­vélemények legkomolyabb tényezője az euró­pai pénzvilág, legkevésbé sem hajt jajgatá­saira s mesterkélt pessimismusára. A számí­tani tudó világ irányadó körei fel bírják ismerni mindazon frázisok értékét, melyek majd a bosnyák occupátió, majd a védtör­­vény megszavazása, majd a Tisza-, majd a Taaffe-kormányzat miatt a világ végét — vagy legalább is Ausztria-Magyarország el­­háríthatlan tönkrejutását hirdetik. A nap pénzügyi eseménye bizonyítja, hogy Ausz­tria hitele nemcsak csorbát nem szenvedett, de nőttön-nőtt. De van a dologban kétség­telenül sikere Taaffe kabinetjének is, mert valamennyi osztrák pénzhatalom, melyek mögött az európai pénznagyok állanak, majd­nem ugyanazon árfolyamot ajánlották fel és csak néhány krajczárral különböztek egy­mástól. Nem kevesebb jelentőséggel bír még két mozzanat. Az aláírások az Union­ bank­­nál ugyanis háromszor haladták túl a kért összeget s a papirosjáradék, melyet az osztrák pénzügyminiszter vasárnap 69.51 árfolyam mellett adott ki, a hétfői bécsi tőzsdén 70.30-on állott. Az egész jelenségnek min­denesetre megvan a maga politikai becse is és pedig kifelé épúgy mint befelé. Kifelé, mert az összes pénzvilág bizonyítja ezen új művelet által, hogy európai zavartól vagy keleti bonyodalomtól nem tart. Befelé kétségtele­nül jókora bizalmi volum rejlik a Taaffe-ka­­binet irányában ebben a tényben. A fel­ajánlott magas árfolyam által az összes osztrák pénzvilág bebizonyította, hogy nem tart az alkotmány felforgatásától vagy oly szláv politikától, mely a belbékét megzavar­hatná, vagy a német nép kedélyét felzaklat­hatná. A Taaffe-kormány rövid működése alatt három sikert aratott: teljessé tette a birodalmi tanácsot, keresztülvitte a védtör­­vényt és a papiros-járadékkal oly árfolya­mot ért el, melylyel tán legjobb barátai sem merték kecsegtetni. * A „Turquie“ fejtegette legújabban a török-montenegrói kérdést, Haymerle báró­nak egyik jegyzékét emlegeti és ehez fűzve polémiáját, iparkodik kimutatni, hogy a tö­rök kormánytól nem kívánhatja senki, hogy Gusinye és Práva mozlim népét fegyveres erővel kényszerítse Nikita fejedelem uralma alá. Minthogy a török lap Haymerle báró jegyzékéből indul ki kérdéses czikkében, bécsi levelezőnk megjegyzi, hogy a­mi ellen a „Turquie“ oly erélyesen szabadkozik, soha senki sem kívánta a portától, de Haymerle báró bizonyosan nem. A mi külügyminiszte­rünk kettőt ajánlott a török kormánynak. Először, hogy Gusinyét és Plavát nyilváno­san, legálisan és forma szerint adja át Mon­tenegrónak oly okmány alapján, mely két­ségtelenné teszi, hogy a szultán e kerületre való minden jogairól ünnepélyesen lemond. Másodszor, hogy teljesítse Montenegro irá­nyában azon kötelességet, melylyel minden állam viseltetik szomszédja iránt, azaz ipar­kodjék minden tőle kitelhető erőből megaka­dályozni, hogy az albán liga csapatai ne törjenek át Gusinye és Plava területére. Az elsőre nézve a porta meg is tett mindent. A formaszerű átadás megtörtént s az utolsó proclamatio, melyet a porta Gusinye és Plava mozlim népéhez intézett, minden ki­fogás felett áll. Most már csak az a kérdés, hogy a második óhajnak teljesítésére nézve mennyi tényleges befolyással bír még a porta. Midőn az európai hatalmak azon kí­vánságukat nyilvánították, hogy fékezni ipar­kodjék az albán ligát, ezt első­sorban ma­gának a török hatalomnak érdekében tet­ték. Mert azon dolgok, melyek ott előfor­dulnak, vagy a török hatalom teljes felbom­lását bizonyítják, vagy oly színben tüntetik fel a török kormányt, mely reá nézve épen nem előnyös. így p. o. bizonyos, hogy a gusinyei és a plavai török hatóságok már hetek előtt kaptak parancsot, hogy Priz­ Egyes szám­ára g­yer. ESTI KIADÁS: Budapest, szerda, január 7. 1880. fürdetések felvétele a Itiadóhivatalbal». Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő-út sarkán). Továbbá Daube G. I. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járd díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által ny­ugtázot «zár­la ellenében fizetendő. Ittiadó hivatal: Budapesten, váczi kör­út 26. sz. (fő­ út sarkán). Ide viszendik az életállétek­et a lap szétküldésére vonatható mű­dm fek­tenlt XII. évfolyam,­ rendbe vonuljanak vissza és tény, hogy a múlt hét végéig még egyetlen egy hivatal­nok sem mozdult ki helyéből. Nazif pasát, Albánia kormányzóját, visszahívta a porta és Fikri pasát nevezte ki helyébe. De Na­zif pasa kijelentette a portának, hogy ő nem megy el Prizrendből, Fikri pedig nem igen mer új állomásán jelentkezni. Hamis játék-e ez, vagy tehetetlenség? Az egyik époly ked­vezőtlen a portára nézve, mint a másik. Min­denekelőtt az ő érdekében fekszik tehát kimu­tatni, hogy sem nem csalfa, sem nem tehetetlen, hogy legálisan teljesíti a berlini szerződés határozatait, és hogy még ül az albán föl­dön. Egyebet nem kívánt tőle sem Ausztria- Magyarország, sem más európai hatalom, ennyit pedig méltán követelhettek. A magyar delegativ előadói elkészítet­ték jelentésüket és a bizottságok első ülésében elő fogják terjeszteni. A bizottságok esetleg rögtön az első ülésben tárgyalás alá is fogják venni az illető költségvetést. A külügyi bizottság első ülésében fogja elhatározni, hogy azonnal vagy pedig későb­ben akarja-e vita tárgyává tenni a külügyi po­litikát. Az „Egyetértés“ azt állítja, hogy sem a bi­zottságokban, sem a plénumban nem lesz vita, de az extraordinárium tárgyalása alkalmával mind a két delegációban követelni fogja az ellenzék a boszniai­­bizottság tervezetének előterjesztését és részletes jelentést fog kivonni Bosznia pénzügyeinek állapo­táról. A kormány nem tud kimerítő felvilágosítást adni az utóbbi kérdésről, a­mi vitákra fog alkal­mat szolgáltatni. A delegatiók hír szerint e hó 20-áig befeje­zik az üléseket. — A budapest-zimonyi vasút újvidék­­belgrádi vonalának kiépítésére — mint a „Bud. Corr.“ írja — eddig nem hirdettek pályázatot. E pályázat kihirdetéséről a közlekedési minisztérium­ban semmit sem tudnak. A budapest-zimonyi vas­utat a parlament sem szavazta meg, e nélkül pe­dig Magyarországban nem lehet vasutat építeni. A szerzői jog tárgyában összehívott en­­quétenek ma délután 5 órára tervezett első ülése, miután ma ugyanazon órában minisztanács lesz , holnapra halasztatott. Imbriani, „Per la Verità“ röpiratának állításait Menotti Garibaldi is megczáfolja. Az olasz kormány hivatalos czáfolatát már közöltük, Menotti Garibaldi czáfolata pedig melyről már megemlékeztünk, így szól: „Olvastam ma a Riformát és a Capi­ta­lét és örömmel tapasztaltam, hogy e két sza­badelvű és hazafias lap kárhoztatja a Per la Ve­­r­­­t­a röpirat közlését. Én annál inkább sajnálom a közlést, mert jelen voltam a Braschi palotában tartott értekez­leten és állíthatom, hogy a kormányférfiak hatá­rozottan és erélyesen nyilatkoztak, hogy megaka­dályozzanak minden oly természetű tettet, a­mely nemzetközi bonyodalomra szolgáltathatna okot. Menotti Garibaldi. Oroszország fegyverkezéséről állító­lag hiteles forrásból a következőket jelenti a „Neue freie Presse“: Az orosz kormány feltűnően sok csapatot öszpontosít nyugaton, és a hadsereg tényleges számát mérték fölött szaporítja. A nyugaton elhe­lyezett hadsereget, mely különben is nagyobb volt a szükségesnél, ismét négy gyalog és két lovas hadosztálylyal szaporították. A lovasság Bially­tok és Khier környékén fekszik, a gyalogság pedig Vennica, Moguiler és Minak környékén. E csapa­tok három főországút mentében vannak elhelyezve, melyeknek kezdő pontját Riga, Dünaburg és Musz­­kier képezik. E hadsereg áll a gárda-hadosztály­ból, összesen 339 zászlóaljból, 176 század lovas­ságból és 534 ágyúból, így tehát a fél orosz had­sereg a nyugati határon áll. Más egyéb rendszabályokhoz is nyúlt az orosz kormány. Tartalék zászlóaljakat szervezett, úgy hogy a nyugati csapatokat esetleg 30—40 százalékkal szaporíthatja a rendes hadilábon fölül. A mozgósítás módozatait is javították, úgy hogy 14—30 nap alatt 19 gyalog és 97­ lovas hadosz­tályt mozgósíthatnak. Az öszpontosítás könnyí­tésére új vasúti vonalakat is tervez az orosz kor­mány. Vangorod várától mellékvonalat traceroznak, továbbá Tomasgovon át összekötik Galiczia határá­val a Visztulai vasutat, végre új vonalat építenek a Memsl és Dvina folyóhoz. Az említett lap arról is értesül, hogy a fegyvergyárakban roppant tevékenységet fejt ki az orosz kormány. Táviratok: Stondon, jan. 7. Salisbury angol külügyér tegnap fogadta az 1858 és 1862. évi török „bonds“-ok tulajdonosainak küldöttségét, mely a porta legutóbbi pénzügyi művelete ellen beadandó tiltakozás támogatását kérte a külügyértől. Salis­bury kijelentette, hogy ő azt hiszi, hogy a kül­döttség óhajtása megfontolást és mindenesetre részvétet érdemel; az angol kabinet azonban nem fogja megkísérteni hogy a portát az államadós­ság megfizetésére kényszerítse. Ha ő (Salis­bury) tanácsot adhatna, akkor az az lenne, hogy a porta most senkinek kamatot ne fizessen, mert az állam segélyforrásait első­sorban az ország üdvös kormányzására és közigazgatására kellene fordítani. Ő azt tanácsolná a portának, hogy pénz­ügyeit orvosolja, a béke és a jólét összes elemeit buzdítsa, s ha elég anyaggal bír, hogy igazságosan megfelelhessen a hitelezők igényeinek , akkor a követelések és a kamatok elsőbbségének különösen tekintetbe vétele mellett, egyezkedjék ki hitele­zőivel. London, január 7. A „Reuter ügynökség“ jelenti Capetownból. Bock, a bvérek bizottságának titkára, felségárulás vádja miatt elfogatott, de óva­dék mellett szabadlábra helyezték. Athén, jan. 7. Csak az ünnepek után fog­nak végbemenni a várt változások a minisztérium­ban. Azt hiszik, hogy Delyannis­on kívül Avgherinos és Valtinos miniszterek is le fognak mondani. Az áradás. Mindenünnen a víz emelkedését jelentik. Ma­gában a fővárosban is folyton emelkedik az ára­dat. Csak dél körül mutatkozott ideiglenesen egy kis javulás, de már 1 órakor ismét emelkedett a folyam magassága. A déli csökkenést a jég megindulása okozta. Tizenegy órakor ugyanis megindult a jég a híd felett, de a Rácz­fürdőhöz érve megtorlódott. A Margithídtól egész a Ráczfürdőig tiszta a víz tükre, de alul és felül egyaránt áll a jég. * Három lövés. Ma délelőtt órakor a Gellérthegyről három ágyulövés dördült el, mely a lehető legnagyobb zavart idézte elő. A három lövésnek azt kellett jelentenie, hogy a Duna vize elérte azt a magasságot, midőn a ve­szélybeállott. Az árvízbizottságban mindenki elvesztette a fejét. Nem tudták megmagyarázni a hirtelen növekedést, hogy a ma reggeli 13 lábról miként szökött föl a víz egyszerre 25 lábra s igy természetesen nem is voltak elkészülve a veszélyre. A lakosok özönével tódultak a bizottsághoz ostro­molva kérésekkel, de felvilágosítást itt adni nem lehetett. Egy igen magas állású hivatalnok azt vélte, hogy a lövöldözés nem egyéb, mint a görö­gök karácsonyi puffogatása, mely náluk már régi szokás, s azt ezúttal is gyakorolják. A lövések ez­úttal nemcsak azt voltak jelzendők, hogy a veszély beállott, de azt is, hogy a Valero-kaszárnyát ki kell a katonáknak üríteni, s a város alantabb fekvő városrészeinek lakói elfoglalhatják a számukra ki­ürített helyiséget. Ezek körében elképzelhetőleg óriási volt a zűrzavar. A tévedés a következőképen támadt: előre megállapodtak abban, hogy a Duna vizét a vámháznál fogják figyelemmel kisérni, s innen lövés által adnak jelt a fellegvárra, hogy ott háromszor lőjjenek, s ezáltal értesítsék a vá­rost a veszély beálltáról; ma reggel 3/­10 órakor megkisérték a vámház előtti jégtorlaszt dynamit­­tal szétrobbantani, s ennek dördülését felül vették a Gellért-hegyen, s megadták a vész lövéseket. Mint látható tehát az egész csak félreértés követ­kezménye, mindenesetre olyan félreértésé azonban, melynek megtörténnie nem lett volna szabad, s figyelmeztetjük is az illetőket, vegyék kissé ko­molyabban a dolgot, mert az esélének az lehet ve­szedelmes következménye, hogy majd a veszély esetén is üres puffogatásnak fogják venni a vész­jeleket, s ez kiszámíthatlan károkat okozhat. * Mint utólag értesülünk a dynamit robbantá­sok a víz magas állása következtében egészen el­maradnak. * A fővárosi ár­v­í­zbiz­ot­t­s­ág Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt tartott rövid ülésében Baross Frigyes átirata tárgyaltatott a vízmérc­ék szempontjának egyöntetű elhelyezése iránt, illetve a vízállásnak a lánc­híd mércte sze­rint leendő közlése iránt. A bizottság elhatározta, hogy a hirdető táblákra csakis a rendes mércte szerinti vízállást fogja kiírni. Ezután a vár- és katonai parancsnokság átirata tárgyaltatott, mely­ben kéri a budai lövölde átengedését azon esetre, ha az élelmezési laktanya Budán az árvíz által elöntetnék, hogy ideiglenes sütőkemenczék a lö­völdében állíttassanak fel. A bizottság Schedl bi­zottsági tagot küldte ki, hogy miután a lövölde egy magántársulaté, ezzel magát tegye érintke­zésbe és a mennyire lehet eszközölje ki a parancs­nokság kérése teljesítését. M i­h­á­­­i­k alezredes bejelentette, hogy a térparancsnokság a Károly-kaszárnyában 80, Vale­­rában 160, Kis­czellben 200, üllőiben 250—300 em­ber számára kész menhelyet adni veszély esetén. Végül Schedl István bejelenti, hogy Érczhe­­gyi főlövészmester kész a katonaságnak a lövöldét átengedni, ha arra nagy árvíz esetében szük­sége lesz. Ezt a bizottság tudomásul veszi és nyomban értesíti a katonai parancsnokságot. * A Duna állása a főváros mellett ma délelőtt 10 órakor 4 50 11 „ 4.59 (jég indult, rövid idő múlva megállt.) 12 „ 4.55 1 „ 4 57 1 6. 50 p. 4.60* Délután 1 órakor Tétényivől távirat ér­kezett a városhoz, hogy a víz rohamosan árad, a jég áll. Komáromban a jég zajlik, a Duna folyton árad, a Vág torkolatától Szőnyig jégtor­lasz van.* A fővárosi árvízbizottsághoz ma délig a mai napon feladatott következő sürgönyök érkeztek: Pozsony, 9 ó. 45 p. Itt a Duna tiszta. Vízállás 620 mtr. tehát apad. Pozsony, (Fölad. 9 óra 20 percz.) Vízállás 607, tegnap este óta 0.18 mtr. apadás, jég Pozsony alatt részben még áll. Komárom, 2 óra 30 percz reggel. Duna jege 12 óra 40 perczkor 14 láb 9 hüvelyk vízma­gasság mellett az egész mederben megindult és fenakadás nélkül erősen zajlik, Vág-Duna jege áll. Komárom, 3 óra 40 percz reggel. Vízál­lás 16 láb 10 hüvelyk, folytonosan árad, jég megy. Komárom, 4 óra 30 p. reg. Duna jege folytonosan zajlik, vízállás 17' 5" folytonosan árad, fagy. Komáromból a főispán jelenti, hogy reg­geli 1 órától 6 óráig a viz 475 cmétertől 6 mé­terig áradt. Komárom, 6 óra 42 p. reg. Vízállás 18' 10" folytonosan árad, jég megy. Esztergom, 1 óra 20 perc, reggel. A jég 3­60 mtr vízállásnál megindult. Esztergom, 3 óra 45 p. reg. Jég rövid in­dulás után ismét megállt, vízállás 370 mtr. fagy. Esetleges jégtorlás aggasztóvá teszi helyzetünket. Esztergom, 6 óra 45 p. reg. Jég ismét megállt,. Vízállás 376 mtr. fagy. Vácz, 12 óra 20 perc, reggel. Jég áll, víz­állás 4.07 mtr. Vácz, 7 óra 40 p. reg. Jég áll, vizállás 4­20 mtr. Ercsi, 8 ó. 30 p. Idő: jelenleg még fagy, jég áll, vizállás 4 mtr, viz folyton árad. Ercsi, (Fölad. 9 órakor.) Duna jege áll, víz­állása 390 cm. Adony, 9 ó. 40 p. Idő tiszta, 2 fok hideg, jég áll. Viz igen árad, 3­26 mtr. Paks, (Fölad. 9 óra.) Vizállás 2­86, jég áll. Hévmérő 0 alatt. Tolna, 9 ó. 30 p. A viz tegnap reggel óta ma reggeli 8 óráig 7 cm ért áradt. A jég erősen áll. Időjárás 1 fok hideg. Hunapentele, (Fölad. 8 óra 5 p.) Jég áll, vizállás 2.47 cm. 2 fok hideg. Vagy monostor, (Fölad. 8 ó. 15 p.) Viz­állás 7 órakor reggel 13 láb 3 hüvelyk, kis szél, jég áll, éjjel és*2 órakor jég menésbe jött. Baja, (Fölad. 8 ó.) Jég áll, hávmérő 1 fok 0 alatt, vizállás 272. Mohács, (Fölad. 8 óra 45 p.) Vizállás 304 cm., 16 cm h. áradt, jégállás változatlan, 2 fok hi­deg, tegnap délben 2 fok 0 fölött; időjárás derült, megfagyott. Mohács, 9 ó. 30 p. Időjárás hideg, áradás lassú, jég még erős. Pancsova, (Fölad. 9 óra 45 p.) Duna jege változatlan, éjjel fagy, nappal olvad. Árad, S­jvidék, (Fölad. 8 ó. 10 p.) Vizállás 261, jég áll. 0.23 vastag, hőmérő 0 alatt 2 fok. Időjárás tiszta. Orsova, (Fölad. 8 ó.) Vizállás 2­01, időjá­rás felhős, zajlós. Hévmérő 0 fölött 2 fok. A Király-gőzmalom égése. A vízivárosi plébánián túl, a Dunaparton levő Király -gőzmalom ma délelőtt 11 óra előtt kigyu­­ladt a padláson. A vészes elem rendkívüli gyorsa­sággal terjedt, csakhamar sűrű füstoszlopok emel­kedtek égnek, fölriasztva a főváros mindkét részé­nek lakosságát, mely nagy tömegben tódult a Duna partra. A tűznek első felét már 11 óra előtt vették észre; a malom alsó részeiben dolgozó munkások kellemetlen füstszagot vettek észre, s rögtön tűzre gondolva, siettek föl a padlásra. Minél közelebb halatd­tak, a bV2 annál kiállhatatlanabb lett, a cs.­padláson már minden lángban állott. Följebb ha­tolni már lehetetlen volt, a lépcsőzet közvetlen közelükben nagy robajjal dűlt össze.­­ A pad­lás Duna felől levő oldalán az ablakokon ki­tört a láng, s az óriási szél következtében csakhamar az egész tetőzetet lángba borí­totta. Mire a tűzoltók megérkeztek, az épület belső, nagyobbrészt fából álló belső része is­merő lángokban állott. A tűzoltók tevékenysége tehát, miután a malomból megmenteni semmit se lehe­tett, arra irányult, hogy a tüzet localizálják s az égő malmot környező épületeket biz­tosítsák, a­mi egészben véve sikerült is leg­inkább azért, mert a különben nagy szél a tüzet a Duna felé fújta s a malmot környező épü­letek attól meglehetősen távol voltak. A malom­nak Duna felé néző oldala teljesen meghült úgy, hogy annak összeomlásától lehet tartani. A tetőzet s a belső faalkotmány egészen porrá égett, s így a tűznek tovább terjedésétől most már nem lehet tartani, jóllehet a malom lapunk zártakor még egyre égett. Tudomásunkra a szerencsétlenség emberéletben nem okozott kárt. A rend mind­végig példás volt, a vész kitörésekor megérkezett egy század kato­naság s a rendőrség a tűzoltókkal együtt mindent elkövettek, hogy az összegyűlt óri­ási tömeget a tűz színhelyétől távol tartsák. A fővárosi hatóság részéről ott voltak Havas Pál tanácsnok és T­h­a­i­s­z főkapitány. A kár minden­esetre igen tetemes, mert a malom földig égett, ámbár úgy halljuk, hogy az épület biztosítva volt. Lapunk zártakor a tűz még egyre tart s számta­lan nézője akadt. A­mi magát a malmot illeti, azt az 50-es években építette Berger Lajos s eleinte rész­vénytársaságé volt s mint lisztgőzmalom mű­ködött, később a vállalat bukásával a Frankó­­magyar banké lett, de ez is megbukván, Hed­­rich és Strauss svájczi vállalkozók 45.000 frtért vették meg s gyöngykása gyárrá változtat­ták át s igy ez ipart nálunk meghonosították. * Háromnegyed kettőkor nagy robbanás hallat­szott át a pesti partra, s nagy füst s porfelleg jelezte, hogy a malom összeomlott. A tüzet — mint halljuk — robbanás okozta, szórtan találtatnak, hogy a gaznövényzet elterje­dését meggátolni képtelenek. Egy kertész kellene tehát ide, ki fáradhatatlan szívóssággal fogna a gyomláláshoz s az újonnan növő növényzet ápolá­sára a legnagyobb gondot fordítaná. Mit ér az, hogy e növényfaj magtárát — a matrizát — be­zárták? mit ér az, hogy gyűléseit feloszlatták, ha a kormánynak ez iránt tett első helyes intézkedé­se maga a megye részéről folytatást s erélyes támogatást nem talál? Hihetetlen és mégis úgy van, hogy itt, hol a magyarok között a legnagyobb összetartásnak kellene lenni s egyesült erőkkel gá­tat vetni a panslavismus terjedésének, az végképen hiányzik s csak most kezdődik egy kis törekvés de­rék alispánunk Lehoczky Lajos vezetése alatt, mely egyesíteni iparkodik a magyar elemet, s melynek ha­­már régebben történik, okvetlenül nagy eredménye lett volna. A pánszláv párt, mely systematice szer­vezve van, nyomdával bir, melyben két, a magyar­­ellenesség legnagyobb fokán álló tót lap jelenik meg, egyik közülök hetenkint háromszor, a másik egyszer. Hogy a magyar szellemben, de tót nyel­ven irt s elég lanyhán szerkesztett besztercze­­bányai „Svornost“ a tótajkuak által járattatn­i a megyében, arról mit sem tudunk; de hogy a jelzett tót lapoknak többszázakra menő előfizetője van, azt maga az egyik lap „Narodni Novini“ fönnen hirdette. (No ez még nem bizonyíték. Szerk.) A magyar párt részéről oda kellene tehát hatni, hogy itt, Turócz-Szt-Mártonban egy magyar szel­lemben ügyesen szerkesztett tót lap jelenjék meg, a mely a tévútra vezetett nép között mentői job­ban terjesztetnék, s melynek előnyös következmé­nyei csakhamar észrevehetők lennének. Különösen a mostani időben oly roppant sok oldalról igénybe vett kormány egyedül mindent nem tehet, s így nekünk áll kötelességünkben őt teljes erőnkből e téren is támogatni s valamit ön­erőnkből is tenni. Minden második héten tartat­nak Szentmártonban téz­szini előadások, nem volna- e lehetséges a magyar párt részéről magyar nyelven ugyanezt tenni? Vagy talán ennél is a kormány­nak kezdőintézkedéseit akarják bevárni? Tegyünk tehát mi is valamit s be fog következni azon idő, melyben az ellenpárt is oda fog csatlakozni, a­hová tagjainak, mint édes hazánk közös gyerme­keinek amúgyis tartozniok kellene, az őszinte ha­zafiakhoz. Adja az ég, hogy mentői előbb érkezzék meg ez az idő! Richter Ede: VIDÉK. ------* Turócz-Szt. Márton, jan. 5. A leirhatatlan szépségű galamberzencze­­körmöczbányai vonalon átrobogva megérkezünk azon megyébe, mely egykor dicsőségesen uralko­dott IV-ik Béla királyunk menhelye volt, most pe­dig a pánszlávok főfészke. Egy utas, a mint át­értünk a megye határán, azt jegyzé meg, hogy e megye, mely egy elég nagy lapályon terül el s most hóval födött hegyekkel van körülvéve, egy kerthez hasonlít. S valóban rövid idő alatt meggyőződünk arról, hogy az utasnak igaza volt. Igaza volt nemcsak azért, mert hegyek által képezett kerítéssel van körülvéve, de még inkább azért, mert benne, úgy mint az kertekben szokott, különféle növények termettek és teremnek. Kert, hanem nagyon elhanyagolt kert e megye — több benne a rossz, mint a jó és nemes növény. Van­nak ugyan hatalmas tölgyfák is, melyek nagyobb részét IV. Béla király ültette, de ezek oly szép­ Fővárosi Ügyek. — A fővárosi középitési bizottság , ha virtat­ta alfilmk­i illését fz Arnésh,­zy al­polgármester néhány üdvözlő szava után. Az al­polgármester vázolva a bizottság múlt évi műkö­dését, kiemeli, hogy 1879-ben tartatott 24 ülés s elintéztetett 309 tárgy, a független ügykörü 7-es magánépítési bizottság pedig 1449 ügyet intézett el, a­mi a forgalom nagyságát élénken mustrálja. A 7-es bizottság önfeláldozó buzgalmú elnökét Weber urat a legnagyobb elismerés illeti. Neve­zetes mozzanatai a bizottság üléseinek ezek: A közraktárak építése tényleg megkezdődött a talaj­­egyengetéssel; a pesti vízvezeték kiterjesztése be­fejezett tény s Pest jó szűrt ivóvízzel hosszú időre kielégítően el van látva; a kültelki vízveze­ték tervei és költségvetése jóváhagyattak, s ki­vételre várnak; a budai vizmű ügye hasonlóan a valósulás stádiumáig haladt; — sok tekintetben kiváló mozzanat: Buda és Pest létrejött összeköt­tetése lóvonatú vasúttal. Meglehetős haladás mu­tatkozott Budapest csatorna­hálózatának kiterjesz­tése és a kövezett utczák és útépítések szaporo­dása körül; fővárosunk egy új szép boulevarddal ékeskedik az üllői útban. 1879-ben történt meg a kövezési rendszer megváltoztatása, a vizi órák meg­szüntetése, az ingyenes Dunafürdők felállítása, több utczanyitás stb. Ezek felsorolása után e­­­n­n­k a bizottságot megalakultnak nyilvánítja és erőt s ki­tartást kiván a jövő cyclusra. Az ülés lényeges tárgyát, az újlaki és óbudai biztosítási munkálatokon kívül, melyekről lapunk árvíz rovatában tettünk említést, kiválólag az al­bizottságok megalakítása képezte a következő eredménynyel: Beválasztottak: a 7-e­s bizottságba: Weber A., Bobula J., Varasdy L., Freund W., Gottgeb A., Ágert J., Wimmer A.; póttagok: Ybl M, Keischl K, Hof­­hauser L., Pucher J­, Bognár A., Steiger Gy., Schedl J., A főv. közmunkatanács üléseire küldetnek: Weber E., Schneider A., Varasdy, Máttyus A. A követési bi­zottságba: Szabó J., Zsigmondy V., Egert X, Varasdy L., Beiwinkler K., Varga A., Szuper L., Bobula J., Freiszle­­der M­, Máttyus A., Wimmer A., Nagel L­, Stemler M., Petz A., Pucher J. A vízvezetéki bizottságba: Tolnay L, Szabó J.,supór J., Steiger Gy., Nagel A., Beiwinkler K., Pucher J., Egert J., Nasztl M., Scheich K. Freiszleder N., Sztnpa Gy., Zsigmondy V, Wimmer A., Tarcsay J. A vi­lágítási bizotságba: Scheidh K, Freund V., Wimmer A., Nasztl M., Kármán L., Varga A., Győri E., Koronpay A., Tarcsay J. A légszesz bizotságba: Nasztl M., Egert J., Freund V., Wimmer A., Jung A., Tarcsay J. A bizottság minden második pénteken tart ülést.­­ A 45-ös központi bizottság mai ülésén az I. kerület elöljáróságának kijelölése ke­rült szőnyegre. Hosszas vita után, mely főleg a miatt keletkezett, hogy az ülésen csak 18 tag volt jelen, névszerinti szavazás volt, melynek eredmé­nye Érczhegyi Ferencz kijelölése volt Osztoics ellenében. — A X. kerület polgárai közül számosan a főváros képviselőihez fölhívást bocsátottak ki, melyben az eddigi ke­rületorvos, dr. Apatitzky Kálmán újból való megválaszta­tása mellett agitálnak. HÍREK. — Január 7. — Hivatalos. Kinevezések. Ő felsége Opstetten J. consuli ügyvivőt Saigonban díjtalan consullá nevezte ki. — A közoktatási miniszter L­o­r­e­n­c­z József helyettes tanárt a fehértemplomi állami főgymnasiumhoz rendes ta­nárrá nevezte ki- Továbbá kinevezte iskolalátogatókká U­j­­f­a­l­u­s­s­y György kir. tanácsost, Dezső Lajos ügyvédet, Szibert Albert uradalmi tiszttartót, Molnár János gazda­tisztet, Temesvári Jakab birtokost, Bakos Sándor uradalmi tiszttartót. — Wieder József kezelési gyakornokká ne­veztetett ki a kolozsvári pénzügyigazgatósághoz. — Alapszabályok. A „mosoni Erzsébet-egylet,“ a „te­­mesm­egyei Versecz-járási község- és körjegyzői egylet,“ a „hodrusbányai temetkezési és segélyző egylet,“ a »szabadkai ifjúsági kör“ a »nagy­kun­madarasi olvasókör“ alapszabályai megerősíttettek. — Ügyvédi kamara. Az egri ügyvédi kamara választ­mánya ezennel közhírré teszi, hogy Makkay Félix , ve­­zekényi lakos ügyvéd, önkéntes lemondása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett.

Next