Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)

1880-02-23 / 90. szám

lését. Dr. Schulhof Géza az egyleti évről tesz rövid jelentést s örömmel tudatja, hogy az egylet a lefolyt évben igen szépen gyarapodott. Az évi jelentésből a következőket emeljük ki: Az egyleti tagok száma 144-el szaporodott és most összesen 528 tag van. Ez évben az egylet 1584 beteget ápoltatott, kik közt a halálozási arány 0,63 száza­lék. Gyógyszerekre kiadatott 1160 frt 14 kr. Be­tegsegélyezésre 470 frt. Vagyonszaporulat 3718 frt. — A felolvasott mérleg is tudomásul vétetett. Ezután bejelentettek az adományozók nevei. — Tiszteletbeli tagokká megválasztottak: dr. Korá­nyi, dr. Rózsai, Dessewffy Aurél gróf, Apponyi Al­bert gróf, Károlyi Tibor gróf stb. urak. Az eddigi választmány megmaradt.­­ Az osztrák-magyar általános tisztviselő-egylet pesti takarék- és előleg- társulata Karnovics Aladár elnöklete alatt tartott évi rendes közgyűlésén jelen volt 71 tag, kik 122 szavazatot képviseltek. Mint a bécsi társulat választmányának küldötte Lange von Burgenkron volt jelen. A lefolyt évben az intézet 884 frt tiszta jövedelmet mutat fel. Fehérváry Frigyes hadbiró indítványát, hogy ezen összegből 500 főt tiszteletdíjat szavaztassák meg az elnök­nek, a fennmaradó rész pedig a tartalék­alaphoz csatoltas­­sék, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Elhatározta továbbá, hogy ezután a tiszta jövedelem 10° 0-ja akkor fog felosz­latni, hogy az elnökre 4%, az igazgatótanácsra 4%/0, a fel­ügyelő-bizottság részére pedig 2% essék tiszteletdíjképen. A társulati kölcsönök nagysága 2600 írtban mint a forgó tőkének felében lett megállapítva. A takarék­betétek felmon­dási ideje egy és 8 hónapra lett meghatározva; a tagoknak adandó előleg kamatlába 10-ről 8° ,,-ra szállíttatott le; az időleges pénzkészletek az első hazai takarékpénztárban leendő elhelyezése elfogadtatott. Az osztalék kifizetésére 1881. január 16-ika lett kitűzve. Az uj választások eredménye közzé fog tétetni. — A magyar gazdasiszonyok orsz. egyletének köz­gyűlése márcz. 21-én vasárnap délelőtt 10 órakor a Lipót­­utczai városháztermében fog megtartatni. Tárgyai: Elnöki megnyitó­ beszéd, választmányi jelentés, szavazatszedő és számvizsgáló bizottság választása, indítványok. — A budapesti czipész-segédek önképző-egyleté­nek választmánya a magyar tudományos akadémia könyvki­­adóságának köszönetét nyilvánítja, azon 29 különböző és köz­hasznú könyvekért, melyeket 1879. évi deczember hó 12-én az egyleti könyvtár gazdagítására ajándékozott.­­ A fővárosi egylet kedden febr. 24-én délután 4 órakor a főváros tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgyai: Választmányi jelentés, választmány és számvizsgáló bizottság megválasztása, indítványok. —■ A magyar országos segélyző nőegylet (veres kereszt) az ország minden vidékén talál buzgó pártolókat, kik a fiókegyletek szervezésén fáradoznak. A legközelebbi időben megalakult az I. kerületi budapesti fiókegylet Dr. Kiss Sándorné elnöklete alatt. Alelnök Benárd Lajosné, jegyző Dömötör Gedeon és pénztárnok Argay János lett. To­­rontál megyében Hertelendy József főispán fáradhatlan tevé­kenységgel gyűjti a tagokat, s már is sikerül a megyei vá­lasztmányt Herczeg Thurn-Taxis Egonné elnöksége alatt megalakítani. Makón Lonovics Józsefné úrhölgy létesítette a makói fiókegyletet. Somogy-Csurgón Annorka Gyuláné elnök­lete alatt megalakult a csurgói fiókegylet. Maros-Torda me­gyében Topliczán Béldi Gergely főispán úr közvetítése foly­tán szintén létrejött a fiókegylet. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz törvényszéki elnök Hunyad megyében 138 tagot gyűjtött. A fiókegyletek száma 29. A tagok száma 5114.­­ A „pesti nemzeti dalkör“ már egyszer elhalasz­tott közgyűlését f. hó 29-én vasárnap délután 3 órakor az egyleti helyiségben — egyetem tér 2. sz. a. — (nemzeti zenede) tartja meg. Napirend: Évi jelentés, az évi zárszám­adás bemutatása, az alapszabályok módosítása, a választmány lemondása s annak újjáalakítása. Egyéb indítványok. Irodalom, színház és művészet. — A természettudományi társulat népszerű kiadásában két füzet jelent meg. Az egyik Ba­logh Kálmán értekezése a vér szétosztásáról az emberi testben, a másik Schuller Alajos elő­adása a levegőről és folyóssá tételéről. Mindkét füzetet több ábra díszíti. Az első ára 25 kr, a másiké 30 kr. — Petőfi Bécsben. Mióta Levinszky színmű­vész halhatatlan költőnk lyrai verseiből egy estély alkalmával néhányat elszavalt, egész divatba kezd jönni Petőfi Bécsben, márczius 5-én Treben conser­­vatoriumi tanár szintén a legnagyobb magyar lyri­­kus költeményeit fogja szavalni. — Dr. Neményi Ambrus jeles publicistánk „a franczia forradalom korának hírlapjai és hír­lapírói“ czím alatt terjedelmesebb tanulmányt bo­csát közzé a Virchow és Holtzendorff-féle előadá­sok gyűjteményében. — Gyorsírói verseny. A budapesti magyar gyorsíró-egylet febr. 29-én (vasárnap) d. u. 3 óra­kor a képviselőház helyiségében versenyirást ren­dez, melynek feltételeit ezennel kihirdeti. Az első díjnál (2 arany) perczenkint 250 szótag írása kí­vántatik ; a második díjnál (1 arany) perczenként 180 szótag; a harmadiknál (Dr. Zeibig gyorsírási történelme) perczenként 150 szótag. A diktálások 5--5 perczig tartanak. A versenyben résztvehet a Gabelsberger-Markovics gyorsírást követő bármely gyorsíró, az országgyűlési gyorsírókat kivéve. A vidékről beérkező correct stenogrammokra nézve pedig az első díj egy arany, a második díj egy gyorsírási munka.­­ A népszínházban ma, hétfőn, Jenei Anna betegsége miatt, „Székely Katalin“ előre hirdetett, előadása elmaradt, s helyette színre kerül „Fa­­várné“. Operett 3 felvonásban. — Ney Dávid a nemzeti színház tagja, a jövő hó elején Bécsbe utazik, hogy közreműködjék a Schmitt tanár által rendezendő hangversenyben. — Felekiné asszony a nemzeti színház mű­vésznője kedden kezdi meg Debreczenben vendég­­szereplését. Első fellépte „Stuart Máriádban lesz, melyben a czímszerepet játsza. — Spiegel Arabella kisasszony Bécsből leve­let intézett az „Egyetértés“ szerkesztőségéhez, melyben kijelenti, hogy ő neki a nemzeti színház irányában semmi kötelezettsége nincs. A kötelező irat, melyet ő és anyja aláírtak, úgy hangzik, hogy kiképeztetése után a kisasszony v.„ a nené­­­zeti színháznak tetszik, annak kötelékébe lépni, de ha időközben hagyná el a tanodát, tartozik a netán kapott ösztöndíjakat megtéríteni. Ő tehát, ki másfél évvel kiképeztetése előtt hagyta el az iskolát, csak a száz irtót köteles megtéríteni és legfölebb még annak a kamatát, ha ez a szerző­désben ugyan ki van kötve. Spiegel kisasszony fájdalommal bár, de azért hagyta el az operát, mert művészi tehetségének kifejtése elé szándéko­san akadályokat gördítettek. Spiegel vagy jobban Arabella kisasszony őszkor lép föl Bécsben, addig Csillag énekmesternőnél tanul. — Izsó Miklós sírszobrának elkészítésére s fölállítására, az irók­i művészek társasága öttagú bizottságot küldött ki, e bizottság tagjaivá most az orsz. képzőművészeti társulat igazgatósága ré­széről Than Mór festő s Huszár Adolf szobrász küldettek ki. A bizottság jövő héten fog megala­kulni s valószínűleg azonnal megkezdi működését.­­ Vastagh György jeles festőnk Londonból azon megtisztelő megbízásban részesült, hogy egy a Her Majesty operában előadandó operához magyar jelmezképeket fessen. — Grünfeld Alfréd márczius hó 17-én hang­versenyt fog adni a fővárosban. Előjegyzéseket el­fogad Pirnitzer Frigyes hangjegykereskedése. — Paolo Veronese egy ismeretlen nagy ké­pét fedezték föl a leitmeritzi püspök palotájában. A kép Henrik lengyel s később franczia király be­vonulását Velenczébe (1575-ben) ábrázolja. A kép hátán elmosódott feliraton kívül Wratizlaw család czimere is van s valószinüleg e családból szár­mazó Adalbert leitmeritzi püspök szerezhette meg. — Nyolcz eredeti dal (Blaháné Lujza ur­­hölgynek ajánlva) jelent meg Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében. 1. Galambposta. 2. Jaj is­tenem. 3. Három mester. 4. Leány álom. 5. Falu végén. 6.A Btíra hajol. 7. Kis gyöngy patak. 8. Fönn a lantos. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) írta: Állaga Géza. — A „Magyar Népvilág“ legújabb száma a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Az egyhuszasos leány. El­beszélés, irta : Jókai Mór Folytatás. — A horvát parasztok­ról irta: Tisszó Viktor. — A gőzös ház, irta: Vern Gyula. — Téli rage. (Vers.) irta: Rudnyánszki Gyula. — K. Papp Miklós. (Képpel.) — Temetés. (Vers.) (Képpel.) — Királyunk kastélyai. (Képpel.) — A piros bugyelláris. Elbeszélés, irta: Kazár Emil. Folytatás. — Az angol királyné a parlamentbe megy. (Képpel.) — Zsarnok sorsa szolgák bosszúja. — Me­rénylet a czár ellen. — Az olasz trónbeszéd. A pápa a há­zasságról. — A franczia kamra. — Az uj osztrák miniszte­rek. A horvát bán lemondásáról. — A delegatió végső ülé­sei. — Képviselőjelölt. — A szegedi főispán fölmentése. — A szegediek segélyezése és a kölcsön. — A német birodalmi gyűlés. — Kölcsön Szegednek s a Tiszaszabályozásra.. — Mi újság. — Gazdáknak. — Üzleti szemle. CSARNOK. Odette házassága. Irta :Al­bert Z Delpit. Fordította : Fáy J. Béla. I. (Folytatás.) Laviguerie ur hatvan éves. Magas, kissé vas­kos termetű , görnyedten jár, mintha nehezen birná roppant fejét, melyben annyi gondolat forr. Kül­seje nem vall hagyományosan a tudósra; sörtésre nyírott szürke haja, fehér bajusza, fekete és tüzes szeme inkább vén hadfinak tünteti föl. S ő csak­ugyan katona is. Egész életében harczolt annak terjesztésében és védelmezésében, a­mit ő igaz­ságnak hisz. Kezdetben igen nehéz sorsa volt. Még azután is, hogy az orvosi szigorlatot letette, nyo­morban maradt, mert nem akarta magát a gya­korlatra adni. Belemélyedt a physiologia tanulmá­nyozásába, mely a materialista bölcseletre vezető, s harmincz éves korában tanára lett a Collége de France-nak, Herbert Spencer hívének vallván ma­gát, kinek rendszerét még ki is szélesbítette. Rég­óta tagja az akadémiának. Én sokáig azt hittem, hogy őszinte atheista — nincs. Laviguerie azonban jóhiszeműen az. Mily kevesen hasonlítanak hozzá! A többiek a leggyak­rabban csalók vagy csalatottak. Magánéletében e philosoph kifogástalan. Szi­gorú, egyszerű, szilárd és szelíd. Egész élete nem volt más, mint hosszú önfeláldozás a munka és a tudomány érdekében. Ismert minden megpróbálta­tást: a nyomort, mely fölemel, és a szenvedést, mely megtisztít. Mert a balsors súlyosan reánehe­zedett. Kétszer nősült meg, s két neje meghalt, az első három évvel, a második tíz hónappal az esküvő után. Mindegyiktől maradt egy leánya, Germaine és Odette eleinte együtt, de nem egyformán nevelkedtek, így az ismerősök észre­vették, hogy Laviguerie nagy előszeretettel van Odette, a kisebbik iránt, míg Germaine , mintha nem is létezett volna reá nézve. Ez 1867-ben, tíz éves korában sápadt, ideges, erőtlen gyermek volt. Anyjának egy nővére, Rozanne asszony, ki Nápoly­ban elvonultan élt, Párisba jővén egyszer, elkérte a leánykát. Az apa szívesen engedett, daczára Odette kényeinek és kétségbeesésének. Mert a leánykák imádták egymást, s ama tizenegy év óta, hogy egymástól elszakadtak, ez a mély, kiolthatatlan vonzalom ellenállott a távollét­nek, az emberi szeretet e nagy ellenségének. Csak­nem mindennap írtak egymásnak, elbeszélve életü­ket. Germaine közölt Odettel mindent, a­mit tett, s Odettenek egy cselekedte sem volt olyan, a­melyről Germaine ne tudott volna. Lassan-lassan oly jól ismerték egymást, mintha mindig együtt lettek volna. Szeretkeztek, összekaptak, meg kibé­kültek a levél útján. Az egyik a Vezúvról Ischiá­­ról, az Adria mélységeiről beszélt; a másik Páris saráról, a januári ködről, amaz a banditák törté­neteit, ez olasz nevezetességeket regélte el; emez a különfélék­kel kedveskedett, melyeket a napi sajtó kegyeletesen megörökít. Odette können le tudta volna rajzolni testvére arczképét; a legrész­letesebben leírhatta volna Germaine életét; úgy hogy, ha a nagyobbik leány az Este palotáról be­szélt, a melyben Nápolyban lakott, vagy a Novar­­ráról, Rozanne asszony falusi lakáról, a kisebbik behunyhatta szemét s látta a palotát vagy a falusi lakot. Eszményi képet alkotott magának róla, akár csak álmában látta volna­; s mivel álmaink mindig többet érnek a valónál, bűbájos környezetbe szál­lásolta el szerette nénjét, meghittjét, testi lelki barátnőjét. S mégis örvény választá el a két leányt, Rozanne asszony, ki vallásos volt, a­nélkül, hogy vakbuzgó lett volna, saját eszméi szerint nevelte unokahúgát. Germaine eleinte hitéről, jámbor cse­­lekedeteiről beszélt húgának, de egyszerűen mint igen természetes dolgokról, bizonyára fölöslegesnek találván a bővebb részletezést, Odette nem kerül­hette ki mindig azt a veszélyes tárgyat; sokáig hallgatott, végre egyszer, mint merész szabad­ gon­­dolkozású no, ezt írta nénjének: „Ne emlegess nekem több vallást; a legkevésbbé rossz is rossz; én apám leánya vagyok.“ Ez véghetetlenül fájt Germainenak. Közölte gyóntatójával, ki így felelt neki: — Bizd az istenre, gyermekem, ha együtt élnél testvéreddel, azt tanácsolnám, hogy használd föl befolyásodat az ő megtérítésére, de messziről nem tehetsz semmit. Imádkozzál érette, és várj türelemmel. Germaine fejet hajtott. Szeretete nem csök­kent, de maga szenvedett; mindennap arra a bol­ilofi, idrifi,síroAdo­lt.. a mikor, majd viszontlát­jái? mo­­mast, a mikor visszatéríti a jóra kedvesének elté­vedt lelkét. Érthető már most, hogy Odette miért nyug­talankodott a miatt, hogy már három nap óta nem kapott levelet Germainetől. Most történt ez má­sodszor. Ezelőtt két évvel Germaine egy álló hétig nem irt. Odette eszeveszetten sürgönyzött Nápolyba. Rozanne asszony azt a választ küldte, hogy Ger­maine veszélyes forrólázban fekszik. Ez menykő­­csapás volt Odettere. Oda akart utazni; úgy gon­dolta, hogy a drága beteget csakis ő ápolhatja jól, hogy puszta jelenléte elég lenne a halál elriasztá­sára. Atyja azonban minden kérése és könyörgése daczára is ellenezte az utazást. Ő,­ki pedig elszí­­velte leányának minden akaratát, sőt szeszélyét is, makacsul ellenkezett egy álló hétig. Már-már en­gedni volt kész, midőn Rozanne asszony távirata jelenté, hogy Germaine veszélyen kívül van. Odettenek, midőn atyját megpillantá, a­he­lyett, hogy visszavonult, ott kellett volna marad­nia; azonnal láthatta volna, hogy aggodalma meny­nyire alaptalan. — Jónapot, kedves Corinnám, szólt Laviguerie, leülve a székre, melyet leánya éppen elhagyott. — Odette itt volt, ugy­e? Én kergettem el? — Dehogy, fölment szobájába átöltözni. — Megengedi, hogy elolvassam ezt a leve­let ? folytatá a tudós; — éppen most érkezett. — Csak tessék, mondá Corinna; — a reg­geli különben is mindjárt készen lesz, s még ma­gam sem vagyok felöltözve. Majd, férjére tekintve, e szókat intézte hozzá, mint korlátlan uralkodó legcsekélyebb alattvaló­jához : — Úgy tetszik, uram, hogy ön ugyancsak késlekedik karját nyújtania. Figyelmetlenség akar ez lenni? Descoutures úr, amúgy is kicsiny létére, még jobban összehúzta magát, nagy készségében fölfor­­dított egy széket, s ezt mormolá: — Bocsásson meg, asszonyom, azt hittem . . . Sohasem beszéltek máskép, mint ezen az ün­nepélyes hangon. Oh, Corinna értett ahhoz, hogy mikép kell szoktatni a férjet! Az alázatos Descou­tures ur nem maradt sokáig; épen csak öt per­czig, a mig Corinnát termeibe vezette s ismét le­jöhetett. Mire visszatért a kon­­áczra, Laviguerie épen elolvasta a levelet; arcza gondot, csaknem szomorúságot fejezett ki. — Örvendek, hogy ketten maradtunk, kedves barátom, mondá Laviguerie, pillanatnyi csönd után. — Rossz hírt hozott talán e levél? — Rosszat? nem­ kellemetlent. A Corinna férje szinte más emberré vált, mi­­kor egyedül volt barátjával. Félénksége féligmed­­dig eltűnt s igazi mivoltában mert mutatkozni, meg-megkoczkáztatott néhány szót is, de gondja volt rá, hogy kellő körülírásokkal éljen, óvatos simitgatással. — Tanácsra van szükségem, folytatá Lavi­guerie, s nem fordulhatok jobb emberhez, mint ön. Ama hosszú idő alatt, mióta egymást ismerjük, gyakran méltányolhattam ítélete helyességét és józan észjárását, mely sohasem téved el. Descoutures úrnak kiderült az arcza. Ez a bók,, ilyen embertől, valódi örömet okozott neki. Laviguerie nyomban, látható erőfeszítéssel, mintegy fensőbb kényszerűségnek engedve, folytatá: — Vallja meg, gyakran csodálkozott azon, nemde, hogy távol tartom magamtól idősb leányo­mat? Ez valóban szokatlan kissé, s fölfoghatom, hogy sokan álmélkodtak rajta. Ma ez a helyzet szükségkép megváltozik. Rozanné asszony meghalt, s Germaine, szomorodott szívvel jelenti, hogy haza­jön Nápolyból hozzám . . . testvéréhez. — Meg vagyok róla győződve, kedves Lavi­guerie, hogy Odette ennek csak örvendeni fog, s nem látom át. . . . — Hogy miért szóltam az imént kellemetlen hírről? Megmondom. Ön nem ismerte első nőmet. Mikor egybekeltem vele, szép leány volt, művelt, szelíd, kedélyes természetű. Talán bővebben kellett volna tudakozódnom bizonyos családi előzmények felől, de szerelmes voltam, nem tettem, s rosszul tettem. Csakhamar azt vettem észre, hogy nem egyike azoknak a hiányos szervezetű egyéneknek, a­kikben az idegrendszer uralkodik mindenen. Eleinte azt reméltem, hogy csalódom. Tudtán kívül szünetlen megfigyelésnek vetettem alá. De, oh, a physiolog hamar kitudja a valót! Nőmnek búsko­­morsági rohamai voltak, a­melyekre nagy kitörő sírás, vagy mértéktelen kaczaj következett. Néha tetőtől­­talpig rázkódás fogta el; ilyenkor elsápadt, melle el­szorult. Jelleme lassan-lassan átváltozott, így, fékte­lenül könnyelműnek, merészül kaczérnak mutatkozott. Le kellett arról tennem, hogy társaságokba vigyem, annyira elrémített zabolátlan magaviselete. Utóbb anya lett. Jóreménysége alatt e tünetek csak annál komolyabbakká váltak. Mikor Germaine megszüle­tett, a boldogtalan állapotában észrevehető javulás mutatkozott, de a­mely nem volt tartós. Gyógyít­ható volt-e ? Ön épp oly jól ismeri, mint én, azt a szörnyű idegbajt, a­melylyel szemben a tudomány csaknem tehetetlen. Elvesztem a fejemet, sikert remélve ott, a­hol mások hajótörést szenvedtek. Én esztelen! Alig fogtam gyógyítási módomhoz, midőn, váratlanul, bekövetkezett a végzetes ese­mény. Nem egy erősebb roham következtében lég­cső­görcsben megfuladt. Özvegy valók negyven éves koromban, özvegy, egy kis leánynyal, ki bizonyo­san örökölte meghalt anyja baját. Laviguerie fölállott; még halványabb és iz­­gatottabb lett. Föl s alá járt a tornáczon; azután, reszkető hangon folytatá: — Ön ismer engem, barátom. Ismeri mun­kálkodásomat, eszméimet, meggyőződéseimet, a czélt, a­mely felé egész életem erőfeszítése tör. Nos, kíméletlenül szólva, az orvos és a physiolog egyesült bennem leányom elitélésére. Ugyanaz a betegség várta, mint anyját. Bármit tegyek is, ki­­fejlik benne az átkozott csira. Rámítő fájdalom ez. Germaine iszonyatosan fog tengődni, s nagy szerencse még, ha meg nem gyalázza nevemet. Hát tudják-e azok a boldogtalanok, hogy mit cse­­lekesznek ? Descoutures ur tagadólag intett. (Folytatása következik.) Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, febr. 23. Megnyitás. Osztrák hitek. 307.80, magyar hitelr. 284.50, Angol-osztr. 157.60, Unio-bank —.—, államvasut —.—, magyar sorsjegy —.—, magyar járad. 102.25, Napoleon-arany 9.37­/2. Tartózkodó. Bécs, február. 23. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 307.70, magy. hitelr. 284.50, Angol-osztr. 157.80, Duno­bank 124.50, Magyar sorsjegy —.—, 1860-as —.—, 1864-es - .—, állam­vasút 277.75, Lombard 90.75, Magyar járadék 102 32, Napoleond’or 9.371/,. Szilárd. Páris, febr. 23. Boulevard forgalom. 5° 0-ás év­­járadék 116.55, 3° 0-os —, Osztr. ar. jár. —, Magyar jár. 87.93. Szilárd. ___________ Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Vasút Zenica és Szerajevó között, a két kor­mány megbizottaiból Bécsben a közös hadügymi­nisztériumban legközelebb egy vegyes bizottság fog összeülni, mely azon kérdés fölött fog tanács­kozni, hogy a Zenicai vasutat tovább vezessék-e Szerajevóig ? A pesti könyvnyomda-részvénytársaság ma d. u. 5 órakor Ullmann M. S. elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az igazgatóság jelentéséből ki­tűnik, hogy az elmúlt üzleti év tiszta nyereménye 23,482 frt 21 frt tesz, mely összegből az igazga­tóság osztalékul a részvényesek részére 22,050 frtot indítványoz megszavazni, azaz minden 500 frtos rész­re"98 "tán 50 frtot. A közgyűlés az igazgatóság je­lentését a relugy­.e jelentése alapján helybenhagyta és a szokásos fem­imtjé­t megadta. A felügyelő bizottságba végül a lapokat, Wahrmann Mórt, Deutsch Simont és Téré­zi Pált választották meg újra. Közgyűlések. A magyar földhitelintézet alapítói tegnap d. e. tartották meg közgyűlésüket az intézet helyisé­gében. 33 alapító jelent meg, 57 szavazat képvi­seletében. Előterjesztés alá került az igazgatóság indítványa az alapszabályok olynemű módosítása iránt, hogy az újabb törvények által az intézet kiváltságos helyzetében teremtett változások abban feltüntetve legyenek; az alapszabály módosításakor tudvalevőleg első­sorban az alapítók gyűlése hatá­roz. Az előadott módosításokat, mint az 1879-iki törvényczikk határozványainak — mely t. ez. a magyar földhitelintézetet az osztrák-magyar bank jelzálog-hitelosztályának­ összes kiváltsá­gaival ruházta föl — egyszerű keresztülviteleit s feltüntetéseit a közgyűlés elfogadta. Egyút­tal előterjeszti az igazgatóság azon indítványát is, hogy a részletfizetések késedelme esetén az adóstól többé ne a lejárat napjától, hanem csak három nap múlva szedjenek 1% bírságot. Erre az alapítók gyűlése elhatározta, hogy az intézet jelen virágzó állapota mellett a földbirtokos-osz­tály könnyebbségére 14 napi idő jelöltessék meg bírságmentesnek a lejárat után. Rudnyánszky F. tekintettel arra, hogy az intézet tartaléktőkéje immár igen nagy, a kölcsönös jótállási alapot meg­szüntetendőnek tartja. Ezen eszmét azonban a gyű­lés nem pártolta. Végül egy megürült alapítványi helyre az alapítók közé gr. Wenckheim Fri­gyes vétetett föl. A „magyar országos központi takarékpénz­tár.“ Szitányi Izidor elnöklete alatt tegnap rendes közgyűlést tartott. Az igazgatóság évi jelentéséből kitűnik, hogy a lefolyt évben elért eredmények tetemesen meg­haladják az előző évieket; a pénztári forgalom 13­­ millió szaporulattal 103 millióra emelkedett; a betétek folyton szaporodtak, dec­emberben 5 millión felül, - ig, millióval az 1878-iki állo­­m­ány felett; —­2,168.950 frt 40 kr, szaporulattal a lefolyt évben; - 16,761.804 frt 41 kr értékű váltószámitoltatott le; 596 754 frt 70 kr előlegezte­­tett értékpapírokra. Bejelenti az igazgatóság hogy a takarékpénztárak szövetségének feloszlását szándékozik a legközelebbi közgyűlés előtt ind­ít­­ványozni, miután a változott viszonyok között an­nak fennállását feleslegesnek tartja. Indítványozza ezután az igazgatóság, hogy az eddigi tisztviselői segélyalap bőkezűbb ellátásban részesíttessék. Erre vonatkozólag az igazgatóság indítványozza, hogy a forgalomban levő 12000 darab 100 frtos rész­vény 4000 darab 300 forintosra cseréltessék ki. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette s a fenti indítványt elfogadta. Elfogadta egyszersmind a felügyelő­bizottság azon indítvá­nyát is, mely szerint a jelentkező 133.107 frt 89 kr. tiszta nyeremény a) a szelvények 9 írttal leendő beváltására, b) 5000 frt az intézet tisztviselői se­gélyezésére szolgáló alap gyarapítására, 1676 frt 81 kr az 1880-ik üzletév számlájára átvitessék. Elhatároztatott továbbá, hogy az 1800. ápr. 1-én esedékes szelvény már f. hó 23-ától kezdve bevál­­tassék. Az erre megejtett választáson a kisorsolt igazgatósági tagokat H­o­d­o­s­s­y Imrét s M­e­n­d­l Istvánt újra megválasztották, a választmányi bi­zottság kiegészítéséül L­o­v­r­i­c­h Gusztáv, P­á­s­z­­t­o­r­y Károly és Wagner Sándor választot­tak meg. Az első pesti spódium és csontlisztgyár rész­vénytársaság Machlup Adolf elnöklete alatt szintén tegnap tartotta rendes közgyűlését. Az üzletvezető Diamant Károly által felolvasott évi jelentésből kitűnik, hogy úgy a nyersanyag be­szerzése, mint a gyártmányok elárusítása a rendkí­vüli verseny következtében sokkal nagyobb nehéz­ségekkel jár, mint ezelőtt, daczára ennek az üzleti év eredménye kedvezőnek mondható. A mérleg 23,671 frt 76 kr tiszta nyereséget mutat fel, hoz­zászámítván ehhez a múlt évi nyeremény-átvitelt 539 frt 39 krt, a tiszta nyereség összesen 24,211 frt 15 krt tesz. Az igazgatóság indítványozza, hogy ebből 24,000 frt a kibocsátott 1200 db részvény után mint 10% os osztalék kiosztassék, illetve az 1880. április 1 én esedékes 12 számú szelvény be­váltására fordíttassék, a fenmaradó 211 frt 15 kr pedig a jövő nyeremény­számlára átvitessék. A je­lentést a közgyűlés tudomásul veszi, az igazgató­ság indítványát elfogadja, s a felmentvényt meg­adja. Végül a kilépett igazgatósági s felügyelő bi­zottsági tagokat újra megválasztja. A budapesti első magyar gyapjúmosó és bi­zományi részvénytársaság rendes évi közgyűlését tegnap tartotta meg Visontai Kovách László el­nöklete alatt. Az igazgatóság jelentését a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta, e jelentésből kiemeljük, hogy az ausztráliai nagymérvű gyapjút emel és a múlt évi hazai rosz­termések a múlt év november ha­váig annyira leszorították a gyapjú árát, hogy ily csekély árakra senki sem emlékszik. Ekkor kezdő­dött Angliában az aeutio, mire Amerika kereslete adott okot, ennek folytán nagyobb keretnek örven­denek a belföldi gyártmányok is s ez által a múlt év végéig a finomabb gyapjú ára 6—10, a kö­zépszerű 5—8, a fésűs 8—10 forinttal emelke­dett méter mázsánként. A társaság megbízói­nak , kik díjtalan raktározás mellett a tár­saság raktárait igénybe vették 6%-os előle­geket adott, de november hava óta a megle­hetősen sok mosott gyapjú, melyek a társasági raktárakban feküdtek, jobb árak mellett nagy mennyiségekben kelnek. Örvendetesen tapasztalta az igazgatóság, hogy a gazdaközönség köréből tete­mesen szaporodott azok száma, kik a társaság mosó és bizományi intézetéhez fordultak, még Cseh- és Morvaországból is nyertek megbízást. 310 meg­bízó között Albrecht főherczeg, Brunszvick, Csekonics, Endrődy István grófok is használ­ják az intézetet. Mosásra beküldetett az intézet­hez összesen 1.345.932 kilogram, bevétel 108.239 frt 06 kr, kiadás 86.856 frt 25 kr, nyeremény 21.382 frt 83 kr; ebből a tartalék, az igazgatóság és felügyelő bizottság illetménye levonatván, s az előző évi nyeremény-maradvány hozzá adatván, 24.103 frt 17 kr jut a közgyűlés rendelkezése alá. A közgyűlés az igazgatóság indítványához képest elrendeli, hogy részvényenként 12 frt, összesen 8,400 frt adassák ki; a társaság tartozá­sának utolsó részlete törlesztésére 8,000 frtot for­díttassék, 7,703 frtszkt pedig a következő év szám­lájára vétessék át. A számadásokat elfogadta s az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. Ezután a választást ejtette meg a közgyűlés, a kisorsolt igazgatósági tagságra újból Fisch­­b­e­i­n Henriket, a felügyelő bizottságba újból Muslay Sándort, Csery Lajost, Huszár Ist­vánt, Nádasy György és Simontsits Jánost választotta meg, s végül az igazgatóságnak és a tevékeny vezérigazgató Kuli Károlynak, valamint Neugebauer Gyula bizományosnak köszönetet szavaz. Az első magyar szálloda-részvénytársaság tegnap tartotta közgyűlését Heinrich István elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentésből kiemel­jük, hogy 3389 frtnyi nyereménye volt a lefolyt évben, úgy hogy a korábbi 16,647 frt 17 krral együtt 20 036 frt 17 kr állott a közgyűlés rendel­kezésére; ebből a 3700 részvényre 5,5 frt oszta­lék esik, 1536 frt 17 kr pedig a f. évi számlára jön át. Az általános iparegylet tegnap délelőtt tar­totta meg a tagok nagymérvű érdeklődése mellett közgyűlését. Németh Imre minisztertanácsos meg­nyitván az ülést, a közgyűlés elnökéül Koch­h? ®.1 ? 11" *, ^"iaiest ajánlja, ki is elfoglalván az elnöki széket, melegek­ »a- n . '-«~»TitlW ~? a jegyzőkönyv vzetésére dr. Tóth Ferencz navtá­rót kéri fel. Mielőtt a közgyűlés a napirendre, első­sorban a létesítő bizottság által előterjesztett alapszabályok felolvasására, esetleg tárgyalására tért volna át, Keleti Károly egy hosszabb be­szédet tart. Hangsúlyozza az új egylet létjogosult­ságát, részletezi czélját s kijelöli azon tért, melyen munkálkodni kell. Ezután dr. Tóth Ferencz jegyző felolvassa az előkészítő bizottság által kidolgozott és az ala­pítók előértekezlete által megvitatott alapszabá­lyokat,a­melyeket a közgyűlés egyhangúlag, vita nélkül elfogadott. Az alapszabályok elfogadása után elnök kijelenti, hogy azok jóváhagyás végett hala­déktalanul a minisztérium elé fognak terjesztetni. Miután Rakovszky István képviselő indítvá­nyára a létesítő bizottságnak s elnökének a köz­gyűlés az eddigi előmunkálatok vezetéséért jegyző­­könyvi köszönetet szavaz, kirendeltetett a szava­zatszedő bizottság, mely N­émeth Imre elnöklete alatt Spitzer Miksa, Herpka Károly és Már­kus Ignácz tagokból állott s elnök felszólítja a tagokat a szavazatok beadására. A szavazás eredménye: elnök Szlávy Jó­zsef, alelnökök: Ipolyi Arnold, ifj. Károlyi István gróf, Kochmeister Frigyes báró. Igazgatósági tagok: A gyáripar részéről: Herz Armin, Machlup Adolf; a kézműipar részéről: Huber Antal, Thék Endre; a malomipar részéről: Brüll Lipót; a vas- és bányaipar részéről: Zsigmondy Vilmos, Zimmer­mann Frigyes; a szeszipar részéről: Adler Károly; az építészet részéről: Ybl Miklós; művészet: Ke­leti Gusztáv; közgazdászat és iparszakoktatás: Né­meth Imre, dr. Szvetenay Miklós; mezőgazdasági: Zichy Jenő gróf; borászat: Jalics Kálmán; hitel­­intézetek: Lukács Antal; közlekedési vállalatok: Tolnay Lajos; kereskedés: Kisztenmacher Károly, Schuster J. N., Schweiger Márton, Ullmann Emil. Budapest, Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. Am. é. írník*,J'- , , h ti. 1­­8"-“11®8*’ február kételkedő kilátót rámd01» kel­e­t* mintegy *5000 mí£“va rut- legtöbbnyire közönség áruk, fr ’ ntrp t ]K0__15 krral magasabban r.­ .l:\, a, ""“t a r(%t x mai napon történt vásár­lások közüVilo Telivel tlan m­araju(otta]{ tudomásunkra: Búza, tiszaviiKl i 300 mm. 77 kis 14 frt 35 kr, 100 mm 77 kis 14 frt 20 kr, 200 mm. 76.8 kis 14 frt 5 kr, 200 mm. 75.5 kis 14 frt 5 kr, 400 mm. 76.7 kis 14 frt 30 kr, 200 mm. 76.7 kis 14 frt 40 kr, 200 mm. 76.5 kis 14 frt 15 kr, 200 mm. 76 kis 14frtl5kr, 200 mm. 76 kis 14 frt 12>/s kr, 100 mm. 74.8 kis 13 frt 90 kr, 200 mm. 74.4 kis 13 frt 90 kr, p eatvi d ék i 400 mm. 74.7 kis 14 frt mind öreggel kevert, fehérmegyei 200 mm. 76 kis 14 frt 10 kr rozsos, somogyi 400 mm. 78 kis 14 frt 35 kr öreggel kevert, m á a v j d é k i 100 mm. 75 kis 13 frt 55 kr öreggel kevert. Elol­tott árpa 500 mm. 8.30 pénz. Kukoricza uj 200 mm. 7.80 pénz. Határidőüzletben búza változatlanul :zilárd, kukoricza 7 1/2 krral, zab pedig 5 krral magasabban jegyeztetik. Szokványbuza tavaszra 14.50—55. Zab tavaszra 7.70—75. Kukoricza május-juniusra 9.091/*—9.12*/s­ A tegnapi napon történt vásárlások közül a következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, ti sza vidéki 200 mm. 77.2 kla 14 frt 30 kr, 200 mm. 77 kis 14 frt 35 kr, 100 mm. 77 kis 14 frt 25 kr. 100 mm. 75 kis 14 frt, 300 mm. 75 kis 13 frt 75 kr, 100 mm. 75 kis 14 frt 15 kr, 500 mm. 76.4 kis 14 frt 25 kr, 100 mm. 75 kis 14 frt, 100 mm. 74.3 kis 14 frt, p e s t v i­­déki 600 mm. 75.8 kis 14 frt — kr, becs ei 2000 mm. 75.3 kis 14 frt 31 kr, marosi 2200mm. 76.5 kis 14 frt 25 kr, 500 mm. 76 kis 14 frt 32*/2 kr, 1000 mm. 77 kis 14 frt 30 kr, bánáti 200 mm. 74 kis 14 frt, felsővidéki 300 mm. 75.5 kis 13 frt 65 kr, 200 mm. 77 kis 14 frt 25 kr, 200 mm. 75.4 kis 13 frt 85kr, somogyi 150mm.76.8 kis 5 frt. Rozs eladatott 400 mm. 10.90 pénz. Zab 300 mm. 7.70 pénz. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, február 22. M­agánforgalom. Úgy lát­szik, hogy a múlt heti bécsi nagy bukás által okozott károk, melyek közel 500,000 frt veszteséget okoztak a bécsi ügynö­köknek és üzéreknek, már ki vannak egyenlítve vagy pedig közel vannak a kiegyenlítéshez. Következése az, hogy az üz­let igen eleven ma, és az árak felrúgtak. Magyar járadék 102.10-ig élénken keresve. Azt hírlik, hogy Bécsben 102.25 az utolsó kötés. Annyi bizonyos, hogy Parisból ViVo-iak magasabban sürgönyöztetnek, t. i. 87.87-en. Osztrák hitelr. 311.10-ig emelkedtek és 310 90-en maradnak. Magyar hitelv. 284-et élénken keresve. Magyar sorsjegy 117.50— 118. Sóskutiakban ismét igen eleven üzlet támadt 73.50- ig és 72-en záratnak. A mostani kilátások szerint még nagyobb áremelésnek nézhetünk elébe. Budapest, febr.­­23. Értéküzlet. Magánforgalom. A kezdet igen jó volt. Magyar járadék 102.35-ig emelkedett és Osztr. hitelrészvények 310.80-ig. A déli tőzsdén eleinte Magyar járad. inkább javult 102.45-ig és Osztr. hitelr. 310.90-ig. Később bekövetkezett gyengébb külföldi árak, és a lanyha esős idő által újonnan feltámadt vizáradási aggodalmak, melyekről Bécsből is sürgö­­nyöztek, a hangulatot lenyomták. Magyar járad. 102.30—35-ön marad és Osztr. hitelr. 310.30-on. A nyomasztó hangulatot még előmozditották azonkívül a malom­stékek folytatott eladása és a Ganz és Sóskúti részvények realizálása. A szilárdabak közül Osztr. közp. takp. 139.50 keresve. Alagút 101. Iparbank 60. Sertés­hizlaló 210. Kinálva voltak. Concordia 490-el, Luiza 392-vel, Ser­főzde 547-el, Közúti vasút 350-el, Ganz 348-el, Sóskutiak 66-al Dräsche 120-al. Arany és külföldi váltók merevek, alkalmasint a lon­doni piaczon bekövetkezett tetemes esésnek következtében az ezüst készlet vásáron. London 3 hónap 117.10—117.35, Napoleon d'or 9.37-el kötve. Markok 57.75—85. Hangulat kedvezőtlen. A tőzsdei árjegyzékeket a következőkben adjuk: Államadósságok. pénz , iro pénz ara Magy.­ar. jár. . . . 101.50 101.»« 1877-iki államkötv. . . — » vasúti kölcsön . 118.25 118.50 Magyar földteherment.. 88.75 89.55 , kincs.ntalv.il. lub. — — —fernesi „ 88.25 88.75 , sorsjegykölcsön . 117.50 II».— Erdélyi „ 88.— 88.56 Keleti vasút I. kik. . 80.26 80.50 Szőlőddzsmaválts. . . »I.— »1.56 „ » II. „ 92.60 93.— gPeetvárosi kölcsön . . 101.— 101.2» Bankok. Magyar által, hitelb. . 282.10 282.— Által, municipalbank . — Osztr. hiteláit. . . . 310 20 810.80 Lipótvárosi bank . . . 68.— 70.— Angol-osztrák . . . 163.50 158.60 Kézműves bank . . . 92.— 94 — Iparbank.....................60.— 62 — Magy. ált. földh. részv. . — Pesti iparbank . . . 148.— 150.— „ jelzálog h. b. . , 53.50­­4 — „ keresk. bank. . 645.— 648.— Biztosító társulatok. I. magy. által. bizt. t. 3200. 3255— Pesti biz. int...........115.75 116.— Pannónia v. b . 1130.—----Unió viszbizt. t. . . . 206.— 208.— Gőzmalmok. Concordia.........................480.— 499.— Luiza ... 291 — 292 — I. Budapesti .... 1740.-1760.— Molnárok és sír. .­­. . 346.- 355 -Erzsébet..................... 334.— 836.— Pannónia .... 1500.— 1520.— Henger............................ 780.— 785.— Victoria 528.—1530.— Közlekedési vállalatok. Alföld-fiumei .... 149.— 150.— Osztrák állatok. . . . 275 — 276.50 Első erdélyi .... 137.25 137.76 Tiszavidéki 227— 238 — Északkeleti .... 142.55 142.75 Pesti közúti . 340 - 86#'­Kassa-oderbergi . . 117.— 127.50 Budai­hegyi .... 98.— 96.— Takarékpénztárak. I. hazai .................... 3350.— —Budapesti sér. . . 430 — 48. — Orsz. központi . . 139.50 140.­ Külvárosi........... 70.50 71.50 Különféle vállalatok. Alagút ...... 101.— 102.— Schlick-féle...................... 124.- 125 — Ganz és társ. . . . 446.— 445.— Sörfőzde 1. m. ... 646.- 549.— Gschwrindt-féle . . . 800 — 345.— Sertéshi­.laló .... S10— 112.— Gyapjúmosó .... 185.— —.— Spodiumgrár . . . ' 260.— 266.— Athenaeum könyvny. . 455 — —.— Téglagyár Drasche . . 120.— 120.5(1­8e,811. ..." ' 66S'~ 665 ~ » kőbányai . . 118.60 119.50 Salgótarjani köezénb. 115 — 118.­ . újlaki 60 — 62 — „ vacont. 151.- 153.- ............................. Záloglevelek. 51/1#/o Magy. föld. papir 101.— 108.25 öl .o . m. ált. földh. r. »6.- 96 50 * .­ ” •' **■ - 9959 6 .. .. „ „161.—'101.5­­5 „ „ „ arany 115 75 —­­ 6 kisbirt. „ „ —.— 65 -51 2 „ jelzál. . 91.— 94 — 7 „ „ . „ 90 — 60/1 pesti keresk. b. . 102.— 102.25 Pénznemek. Cs. és kir. arany . . 6.48 6.50 Ezüst ...... —.— — — 20 frankos „ . . 9.37 9.87 Németh, bankl. . . 57.76 67.85 Elsőbbségek. Lánczhid.....................100. . —— Lloyd U tőzné . 90.76 #1.26 V­áltó-ár­folyamok. Német bankhely . . . 57.10 57.20 Párisra..................46.4# 46.5# Amsterdámra . . . . 97.15 97.25 Schweitera 46.35 46Í46 Londonra . . , . . 117.10 117.50 Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Budapesten. Wittwindisch Márton 16428 frtra b. ingatl. VI. ker. márcz. 11 a k. tvszéknél. Árverések a vidéken. Varga Katalin 5928 frtra b. ingatl. márcz. 16. Kajári (győri tv.) Fuzkuteán Ilié 144 frtra b. ingatl. márcz. 8. Sz.-Erked (tekei jb.) Pap János 2600 frtra b. ingatl. márcz. 31. Sz.-Fehérvár. Harlicsek Ferencz 2430 frtra b. ingatl. febr. 24. Szt.­Endre (pestv. tv.) Jenesa Nicolae 2415 frtra b. ingatl. márcz. 3. Kusthély (verseczi jb.) Saricsák János 1000 frtra b. ingatl. febr. 28. Kassa, Ikobeszky György 2026 frtra b. ingatl. márcz. 31. Zsebely (csákovári jb.) Gertner Dávid 1518 frtra b. ingatl. márcz­ 151. ?frtra (YSSIErőfán* V.5?m­ár. Ferencz 962 frtra b. ingatl. frtra b. ingatl. april 3. tv.) Berényi József 4?IQ, b. ingatl. márcz. 60.­rfazmarid (győri tv.) Herzl Lajos 2680 frtra b. ingatl. márcz. 18. Rád (b.­gyarmati tv.) Tabody Pál 16227 frtra b. ingatl. april 27. Budaháza. Meittin Szvetozár 2960 frtra b. ingatl. márcz. 2. Vattina (verseczi jb.) Buko­­ritzan János 3100 frtra b. ingatl. márcz. 13. Szecsanyi (vingai jb.) Szabó István 4720 frtra b. ingatl. márcz. 22. Izsákfalu (szombathelyi tv.) Novák Erzse 450 frtra b. ingatl. május 4. Szt.-Gróth (sümegi jb.) Wettl Károly 1500 frtra b. ingatl. márcz. 10. Versecz. Mihály József 1734 frtra b. ingatl. febr. 23. Mályinka (miskolczi tv.) Citadella Mihaele 1111 frtra b. ingatl. márcz. 5. Gyulafehérvár. Özv. Pulai Józsefné 1184 frtra b. ingatl. april 13. Pápa. Zsebelyan Éva 1260 forintra becsült ingatl. márcz. 12. T.­Szákos (temesvári tv.) Hencze Lipót 1690 frtra b. ingatl. márcz. 23. Őcsény (szegzárdi tv.) Kajtár Károly 3100 frtra b. ingatl. márcz. 18. Szombathely Kovács Károly 1562 frtra b. ingatl. márcz. 3. Tata. Denge Györgyné 852 frtra b. ingatl. márcz. 3. Alixina (nagy-szebeni tv.) Bratu Aleman 985 frtra b. ingatl. márcz. 2. Resinar (n.­­szebeni tv.) Kindlovich­ József 4200 frtra b. ingatl. márcz. 5. Eger. Szatmári Pál 10,709 frtra b. ingatl. ápr. 20. Szatmár. Gede István 3920 frtra b. ingad­. febr. 28. Pér (győri tv.) Nagy József 1130 frtra b. ingadl. febr. 26. Sz.-Péterur (keszt­helyi tv.) Csőd a fővárosban. Dr. Luby Gyula bpesti lakos el­len. Perügy. dr. Szadovszky József ügyvéd ; bejei, határidő márcz. 10, 11, 12-én a k. tvszéknél. Csőd a vidéken. Schachsel Lipót rohonczi lakos keres­kedő ellen. Perügy. Rácz Miklós szombathelyi ügyvéd; bej. hat­áridő márcz. 22, 23, 24., a szombathelyi tvszékhez" Csődmegszü­ntetés. Weiss Elias moóri lakos bejegyz. kereskedő javára. — Schröder Gotthard gyulai festőmester javára. Pályázatok: III. oszt. számtiszti állomás a zalame­­gyei adófelügyelőnél. — Postamesteri állomások : Pozsonyme­­gyei püspöki helységben ; Sáros Nagy-Patakon; Barsmegyei Zsitva-Ujfalu helységben ; Écskán Torontálmegyében ; Pestme­­gyében, szt.-lőrinczi állomáson. Postatiszti állomás a kassai postaigazgatósághoz. Körorvosi állomás Gömörmegyének rima­­szecsi járásban. Dohányraktári tiszti állomás a marostartási dohányraktárnál (nagy-szebeni pénzügyigazgatóság.) A zalatn­­yai m. kir. bánya-műorvosi állomás (kolozsv. bányaigazgató­ság.) Tanitéi állomás Gaja, temesmegyei község községi isko­lájánál. Ellenőri állomás a pancsovai vámhivatalnál (szegedi pénzügyigazg.)________________________________________ Felelős szerkesztő: Hindy Árpád.

Next