Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)
1880-02-23 / 90. szám
lését. Dr. Schulhof Géza az egyleti évről tesz rövid jelentést s örömmel tudatja, hogy az egylet a lefolyt évben igen szépen gyarapodott. Az évi jelentésből a következőket emeljük ki: Az egyleti tagok száma 144-el szaporodott és most összesen 528 tag van. Ez évben az egylet 1584 beteget ápoltatott, kik közt a halálozási arány 0,63 százalék. Gyógyszerekre kiadatott 1160 frt 14 kr. Betegsegélyezésre 470 frt. Vagyonszaporulat 3718 frt. — A felolvasott mérleg is tudomásul vétetett. Ezután bejelentettek az adományozók nevei. — Tiszteletbeli tagokká megválasztottak: dr. Korányi, dr. Rózsai, Dessewffy Aurél gróf, Apponyi Albert gróf, Károlyi Tibor gróf stb. urak. Az eddigi választmány megmaradt. Az osztrák-magyar általános tisztviselő-egylet pesti takarék- és előleg- társulata Karnovics Aladár elnöklete alatt tartott évi rendes közgyűlésén jelen volt 71 tag, kik 122 szavazatot képviseltek. Mint a bécsi társulat választmányának küldötte Lange von Burgenkron volt jelen. A lefolyt évben az intézet 884 frt tiszta jövedelmet mutat fel. Fehérváry Frigyes hadbiró indítványát, hogy ezen összegből 500 főt tiszteletdíjat szavaztassák meg az elnöknek, a fennmaradó rész pedig a tartalékalaphoz csatoltassék, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Elhatározta továbbá, hogy ezután a tiszta jövedelem 10° 0-ja akkor fog feloszlatni, hogy az elnökre 4%, az igazgatótanácsra 4%/0, a felügyelő-bizottság részére pedig 2% essék tiszteletdíjképen. A társulati kölcsönök nagysága 2600 írtban mint a forgó tőkének felében lett megállapítva. A takarékbetétek felmondási ideje egy és 8 hónapra lett meghatározva; a tagoknak adandó előleg kamatlába 10-ről 8° ,,-ra szállíttatott le; az időleges pénzkészletek az első hazai takarékpénztárban leendő elhelyezése elfogadtatott. Az osztalék kifizetésére 1881. január 16-ika lett kitűzve. Az uj választások eredménye közzé fog tétetni. — A magyar gazdasiszonyok orsz. egyletének közgyűlése márcz. 21-én vasárnap délelőtt 10 órakor a Lipótutczai városháztermében fog megtartatni. Tárgyai: Elnöki megnyitó beszéd, választmányi jelentés, szavazatszedő és számvizsgáló bizottság választása, indítványok. — A budapesti czipész-segédek önképző-egyletének választmánya a magyar tudományos akadémia könyvkiadóságának köszönetét nyilvánítja, azon 29 különböző és közhasznú könyvekért, melyeket 1879. évi deczember hó 12-én az egyleti könyvtár gazdagítására ajándékozott. A fővárosi egylet kedden febr. 24-én délután 4 órakor a főváros tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgyai: Választmányi jelentés, választmány és számvizsgáló bizottság megválasztása, indítványok. —■ A magyar országos segélyző nőegylet (veres kereszt) az ország minden vidékén talál buzgó pártolókat, kik a fiókegyletek szervezésén fáradoznak. A legközelebbi időben megalakult az I. kerületi budapesti fiókegylet Dr. Kiss Sándorné elnöklete alatt. Alelnök Benárd Lajosné, jegyző Dömötör Gedeon és pénztárnok Argay János lett. Torontál megyében Hertelendy József főispán fáradhatlan tevékenységgel gyűjti a tagokat, s már is sikerül a megyei választmányt Herczeg Thurn-Taxis Egonné elnöksége alatt megalakítani. Makón Lonovics Józsefné úrhölgy létesítette a makói fiókegyletet. Somogy-Csurgón Annorka Gyuláné elnöklete alatt megalakult a csurgói fiókegylet. Maros-Torda megyében Topliczán Béldi Gergely főispán úr közvetítése folytán szintén létrejött a fiókegylet. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz törvényszéki elnök Hunyad megyében 138 tagot gyűjtött. A fiókegyletek száma 29. A tagok száma 5114. A „pesti nemzeti dalkör“ már egyszer elhalasztott közgyűlését f. hó 29-én vasárnap délután 3 órakor az egyleti helyiségben — egyetem tér 2. sz. a. — (nemzeti zenede) tartja meg. Napirend: Évi jelentés, az évi zárszámadás bemutatása, az alapszabályok módosítása, a választmány lemondása s annak újjáalakítása. Egyéb indítványok. Irodalom, színház és művészet. — A természettudományi társulat népszerű kiadásában két füzet jelent meg. Az egyik Balogh Kálmán értekezése a vér szétosztásáról az emberi testben, a másik Schuller Alajos előadása a levegőről és folyóssá tételéről. Mindkét füzetet több ábra díszíti. Az első ára 25 kr, a másiké 30 kr. — Petőfi Bécsben. Mióta Levinszky színművész halhatatlan költőnk lyrai verseiből egy estély alkalmával néhányat elszavalt, egész divatba kezd jönni Petőfi Bécsben, márczius 5-én Treben conservatoriumi tanár szintén a legnagyobb magyar lyrikus költeményeit fogja szavalni. — Dr. Neményi Ambrus jeles publicistánk „a franczia forradalom korának hírlapjai és hírlapírói“ czím alatt terjedelmesebb tanulmányt bocsát közzé a Virchow és Holtzendorff-féle előadások gyűjteményében. — Gyorsírói verseny. A budapesti magyar gyorsíró-egylet febr. 29-én (vasárnap) d. u. 3 órakor a képviselőház helyiségében versenyirást rendez, melynek feltételeit ezennel kihirdeti. Az első díjnál (2 arany) perczenkint 250 szótag írása kívántatik ; a második díjnál (1 arany) perczenként 180 szótag; a harmadiknál (Dr. Zeibig gyorsírási történelme) perczenként 150 szótag. A diktálások 5--5 perczig tartanak. A versenyben résztvehet a Gabelsberger-Markovics gyorsírást követő bármely gyorsíró, az országgyűlési gyorsírókat kivéve. A vidékről beérkező correct stenogrammokra nézve pedig az első díj egy arany, a második díj egy gyorsírási munka. A népszínházban ma, hétfőn, Jenei Anna betegsége miatt, „Székely Katalin“ előre hirdetett, előadása elmaradt, s helyette színre kerül „Favárné“. Operett 3 felvonásban. — Ney Dávid a nemzeti színház tagja, a jövő hó elején Bécsbe utazik, hogy közreműködjék a Schmitt tanár által rendezendő hangversenyben. — Felekiné asszony a nemzeti színház művésznője kedden kezdi meg Debreczenben vendégszereplését. Első fellépte „Stuart Máriádban lesz, melyben a czímszerepet játsza. — Spiegel Arabella kisasszony Bécsből levelet intézett az „Egyetértés“ szerkesztőségéhez, melyben kijelenti, hogy ő neki a nemzeti színház irányában semmi kötelezettsége nincs. A kötelező irat, melyet ő és anyja aláírtak, úgy hangzik, hogy kiképeztetése után a kisasszony v.„ a nenézeti színháznak tetszik, annak kötelékébe lépni, de ha időközben hagyná el a tanodát, tartozik a netán kapott ösztöndíjakat megtéríteni. Ő tehát, ki másfél évvel kiképeztetése előtt hagyta el az iskolát, csak a száz irtót köteles megtéríteni és legfölebb még annak a kamatát, ha ez a szerződésben ugyan ki van kötve. Spiegel kisasszony fájdalommal bár, de azért hagyta el az operát, mert művészi tehetségének kifejtése elé szándékosan akadályokat gördítettek. Spiegel vagy jobban Arabella kisasszony őszkor lép föl Bécsben, addig Csillag énekmesternőnél tanul. — Izsó Miklós sírszobrának elkészítésére s fölállítására, az iróki művészek társasága öttagú bizottságot küldött ki, e bizottság tagjaivá most az orsz. képzőművészeti társulat igazgatósága részéről Than Mór festő s Huszár Adolf szobrász küldettek ki. A bizottság jövő héten fog megalakulni s valószínűleg azonnal megkezdi működését. Vastagh György jeles festőnk Londonból azon megtisztelő megbízásban részesült, hogy egy a Her Majesty operában előadandó operához magyar jelmezképeket fessen. — Grünfeld Alfréd márczius hó 17-én hangversenyt fog adni a fővárosban. Előjegyzéseket elfogad Pirnitzer Frigyes hangjegykereskedése. — Paolo Veronese egy ismeretlen nagy képét fedezték föl a leitmeritzi püspök palotájában. A kép Henrik lengyel s később franczia király bevonulását Velenczébe (1575-ben) ábrázolja. A kép hátán elmosódott feliraton kívül Wratizlaw család czimere is van s valószinüleg e családból származó Adalbert leitmeritzi püspök szerezhette meg. — Nyolcz eredeti dal (Blaháné Lujza urhölgynek ajánlva) jelent meg Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében. 1. Galambposta. 2. Jaj istenem. 3. Három mester. 4. Leány álom. 5. Falu végén. 6.A Btíra hajol. 7. Kis gyöngy patak. 8. Fönn a lantos. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) írta: Állaga Géza. — A „Magyar Népvilág“ legújabb száma a következő tartalommal jelent meg: Az egyhuszasos leány. Elbeszélés, irta : Jókai Mór Folytatás. — A horvát parasztokról irta: Tisszó Viktor. — A gőzös ház, irta: Vern Gyula. — Téli rage. (Vers.) irta: Rudnyánszki Gyula. — K. Papp Miklós. (Képpel.) — Temetés. (Vers.) (Képpel.) — Királyunk kastélyai. (Képpel.) — A piros bugyelláris. Elbeszélés, irta: Kazár Emil. Folytatás. — Az angol királyné a parlamentbe megy. (Képpel.) — Zsarnok sorsa szolgák bosszúja. — Merénylet a czár ellen. — Az olasz trónbeszéd. A pápa a házasságról. — A franczia kamra. — Az uj osztrák miniszterek. A horvát bán lemondásáról. — A delegatió végső ülései. — Képviselőjelölt. — A szegedi főispán fölmentése. — A szegediek segélyezése és a kölcsön. — A német birodalmi gyűlés. — Kölcsön Szegednek s a Tiszaszabályozásra.. — Mi újság. — Gazdáknak. — Üzleti szemle. CSARNOK. Odette házassága. Irta :Albert Z Delpit. Fordította : Fáy J. Béla. I. (Folytatás.) Laviguerie ur hatvan éves. Magas, kissé vaskos termetű , görnyedten jár, mintha nehezen birná roppant fejét, melyben annyi gondolat forr. Külseje nem vall hagyományosan a tudósra; sörtésre nyírott szürke haja, fehér bajusza, fekete és tüzes szeme inkább vén hadfinak tünteti föl. S ő csakugyan katona is. Egész életében harczolt annak terjesztésében és védelmezésében, amit ő igazságnak hisz. Kezdetben igen nehéz sorsa volt. Még azután is, hogy az orvosi szigorlatot letette, nyomorban maradt, mert nem akarta magát a gyakorlatra adni. Belemélyedt a physiologia tanulmányozásába, mely a materialista bölcseletre vezető, s harmincz éves korában tanára lett a Collége de France-nak, Herbert Spencer hívének vallván magát, kinek rendszerét még ki is szélesbítette. Régóta tagja az akadémiának. Én sokáig azt hittem, hogy őszinte atheista — nincs. Laviguerie azonban jóhiszeműen az. Mily kevesen hasonlítanak hozzá! A többiek a leggyakrabban csalók vagy csalatottak. Magánéletében e philosoph kifogástalan. Szigorú, egyszerű, szilárd és szelíd. Egész élete nem volt más, mint hosszú önfeláldozás a munka és a tudomány érdekében. Ismert minden megpróbáltatást: a nyomort, mely fölemel, és a szenvedést, mely megtisztít. Mert a balsors súlyosan reánehezedett. Kétszer nősült meg, s két neje meghalt, az első három évvel, a második tíz hónappal az esküvő után. Mindegyiktől maradt egy leánya, Germaine és Odette eleinte együtt, de nem egyformán nevelkedtek, így az ismerősök észrevették, hogy Laviguerie nagy előszeretettel van Odette, a kisebbik iránt, míg Germaine , mintha nem is létezett volna reá nézve. Ez 1867-ben, tíz éves korában sápadt, ideges, erőtlen gyermek volt. Anyjának egy nővére, Rozanne asszony, ki Nápolyban elvonultan élt, Párisba jővén egyszer, elkérte a leánykát. Az apa szívesen engedett, daczára Odette kényeinek és kétségbeesésének. Mert a leánykák imádták egymást, s ama tizenegy év óta, hogy egymástól elszakadtak, ez a mély, kiolthatatlan vonzalom ellenállott a távollétnek, az emberi szeretet e nagy ellenségének. Csaknem mindennap írtak egymásnak, elbeszélve életüket. Germaine közölt Odettel mindent, amit tett, s Odettenek egy cselekedte sem volt olyan, amelyről Germaine ne tudott volna. Lassan-lassan oly jól ismerték egymást, mintha mindig együtt lettek volna. Szeretkeztek, összekaptak, meg kibékültek a levél útján. Az egyik a Vezúvról Ischiáról, az Adria mélységeiről beszélt; a másik Páris saráról, a januári ködről, amaz a banditák történeteit, ez olasz nevezetességeket regélte el; emez a különfélékkel kedveskedett, melyeket a napi sajtó kegyeletesen megörökít. Odette können le tudta volna rajzolni testvére arczképét; a legrészletesebben leírhatta volna Germaine életét; úgy hogy, ha a nagyobbik leány az Este palotáról beszélt, a melyben Nápolyban lakott, vagy a Novarráról, Rozanne asszony falusi lakáról, a kisebbik behunyhatta szemét s látta a palotát vagy a falusi lakot. Eszményi képet alkotott magának róla, akár csak álmában látta volna; s mivel álmaink mindig többet érnek a valónál, bűbájos környezetbe szállásolta el szerette nénjét, meghittjét, testi lelki barátnőjét. S mégis örvény választá el a két leányt, Rozanne asszony, ki vallásos volt, anélkül, hogy vakbuzgó lett volna, saját eszméi szerint nevelte unokahúgát. Germaine eleinte hitéről, jámbor cselekedeteiről beszélt húgának, de egyszerűen mint igen természetes dolgokról, bizonyára fölöslegesnek találván a bővebb részletezést, Odette nem kerülhette ki mindig azt a veszélyes tárgyat; sokáig hallgatott, végre egyszer, mint merész szabad gondolkozású no, ezt írta nénjének: „Ne emlegess nekem több vallást; a legkevésbbé rossz is rossz; én apám leánya vagyok.“ Ez véghetetlenül fájt Germainenak. Közölte gyóntatójával, ki így felelt neki: — Bizd az istenre, gyermekem, ha együtt élnél testvéreddel, azt tanácsolnám, hogy használd föl befolyásodat az ő megtérítésére, de messziről nem tehetsz semmit. Imádkozzál érette, és várj türelemmel. Germaine fejet hajtott. Szeretete nem csökkent, de maga szenvedett; mindennap arra a bolilofi, idrifi,síroAdolt.. a mikor, majd viszontlátjái? momast, a mikor visszatéríti a jóra kedvesének eltévedt lelkét. Érthető már most, hogy Odette miért nyugtalankodott a miatt, hogy már három nap óta nem kapott levelet Germainetől. Most történt ez másodszor. Ezelőtt két évvel Germaine egy álló hétig nem irt. Odette eszeveszetten sürgönyzött Nápolyba. Rozanne asszony azt a választ küldte, hogy Germaine veszélyes forrólázban fekszik. Ez menykőcsapás volt Odettere. Oda akart utazni; úgy gondolta, hogy a drága beteget csakis ő ápolhatja jól, hogy puszta jelenléte elég lenne a halál elriasztására. Atyja azonban minden kérése és könyörgése daczára is ellenezte az utazást. Ő,ki pedig elszívelte leányának minden akaratát, sőt szeszélyét is, makacsul ellenkezett egy álló hétig. Már-már engedni volt kész, midőn Rozanne asszony távirata jelenté, hogy Germaine veszélyen kívül van. Odettenek, midőn atyját megpillantá, ahelyett, hogy visszavonult, ott kellett volna maradnia; azonnal láthatta volna, hogy aggodalma menynyire alaptalan. — Jónapot, kedves Corinnám, szólt Laviguerie, leülve a székre, melyet leánya éppen elhagyott. — Odette itt volt, ugye? Én kergettem el? — Dehogy, fölment szobájába átöltözni. — Megengedi, hogy elolvassam ezt a levelet ? folytatá a tudós; — éppen most érkezett. — Csak tessék, mondá Corinna; — a reggeli különben is mindjárt készen lesz, s még magam sem vagyok felöltözve. Majd, férjére tekintve, e szókat intézte hozzá, mint korlátlan uralkodó legcsekélyebb alattvalójához : — Úgy tetszik, uram, hogy ön ugyancsak késlekedik karját nyújtania. Figyelmetlenség akar ez lenni? Descoutures úr, amúgy is kicsiny létére, még jobban összehúzta magát, nagy készségében fölfordított egy széket, s ezt mormolá: — Bocsásson meg, asszonyom, azt hittem . . . Sohasem beszéltek máskép, mint ezen az ünnepélyes hangon. Oh, Corinna értett ahhoz, hogy mikép kell szoktatni a férjet! Az alázatos Descoutures ur nem maradt sokáig; épen csak öt perczig, a mig Corinnát termeibe vezette s ismét lejöhetett. Mire visszatért a konáczra, Laviguerie épen elolvasta a levelet; arcza gondot, csaknem szomorúságot fejezett ki. — Örvendek, hogy ketten maradtunk, kedves barátom, mondá Laviguerie, pillanatnyi csönd után. — Rossz hírt hozott talán e levél? — Rosszat? nem kellemetlent. A Corinna férje szinte más emberré vált, mikor egyedül volt barátjával. Félénksége féligmeddig eltűnt s igazi mivoltában mert mutatkozni, meg-megkoczkáztatott néhány szót is, de gondja volt rá, hogy kellő körülírásokkal éljen, óvatos simitgatással. — Tanácsra van szükségem, folytatá Laviguerie, s nem fordulhatok jobb emberhez, mint ön. Ama hosszú idő alatt, mióta egymást ismerjük, gyakran méltányolhattam ítélete helyességét és józan észjárását, mely sohasem téved el. Descoutures úrnak kiderült az arcza. Ez a bók,, ilyen embertől, valódi örömet okozott neki. Laviguerie nyomban, látható erőfeszítéssel, mintegy fensőbb kényszerűségnek engedve, folytatá: — Vallja meg, gyakran csodálkozott azon, nemde, hogy távol tartom magamtól idősb leányomat? Ez valóban szokatlan kissé, s fölfoghatom, hogy sokan álmélkodtak rajta. Ma ez a helyzet szükségkép megváltozik. Rozanné asszony meghalt, s Germaine, szomorodott szívvel jelenti, hogy hazajön Nápolyból hozzám . . . testvéréhez. — Meg vagyok róla győződve, kedves Laviguerie, hogy Odette ennek csak örvendeni fog, s nem látom át. . . . — Hogy miért szóltam az imént kellemetlen hírről? Megmondom. Ön nem ismerte első nőmet. Mikor egybekeltem vele, szép leány volt, művelt, szelíd, kedélyes természetű. Talán bővebben kellett volna tudakozódnom bizonyos családi előzmények felől, de szerelmes voltam, nem tettem, s rosszul tettem. Csakhamar azt vettem észre, hogy nem egyike azoknak a hiányos szervezetű egyéneknek, akikben az idegrendszer uralkodik mindenen. Eleinte azt reméltem, hogy csalódom. Tudtán kívül szünetlen megfigyelésnek vetettem alá. De, oh, a physiolog hamar kitudja a valót! Nőmnek búskomorsági rohamai voltak, amelyekre nagy kitörő sírás, vagy mértéktelen kaczaj következett. Néha tetőtőltalpig rázkódás fogta el; ilyenkor elsápadt, melle elszorult. Jelleme lassan-lassan átváltozott, így, féktelenül könnyelműnek, merészül kaczérnak mutatkozott. Le kellett arról tennem, hogy társaságokba vigyem, annyira elrémített zabolátlan magaviselete. Utóbb anya lett. Jóreménysége alatt e tünetek csak annál komolyabbakká váltak. Mikor Germaine megszületett, a boldogtalan állapotában észrevehető javulás mutatkozott, de amely nem volt tartós. Gyógyítható volt-e ? Ön épp oly jól ismeri, mint én, azt a szörnyű idegbajt, amelylyel szemben a tudomány csaknem tehetetlen. Elvesztem a fejemet, sikert remélve ott, ahol mások hajótörést szenvedtek. Én esztelen! Alig fogtam gyógyítási módomhoz, midőn, váratlanul, bekövetkezett a végzetes esemény. Nem egy erősebb roham következtében légcsőgörcsben megfuladt. Özvegy valók negyven éves koromban, özvegy, egy kis leánynyal, ki bizonyosan örökölte meghalt anyja baját. Laviguerie fölállott; még halványabb és izgatottabb lett. Föl s alá járt a tornáczon; azután, reszkető hangon folytatá: — Ön ismer engem, barátom. Ismeri munkálkodásomat, eszméimet, meggyőződéseimet, a czélt, amely felé egész életem erőfeszítése tör. Nos, kíméletlenül szólva, az orvos és a physiolog egyesült bennem leányom elitélésére. Ugyanaz a betegség várta, mint anyját. Bármit tegyek is, kifejlik benne az átkozott csira. Rámítő fájdalom ez. Germaine iszonyatosan fog tengődni, s nagy szerencse még, ha meg nem gyalázza nevemet. Hát tudják-e azok a boldogtalanok, hogy mit cselekesznek ? Descoutures ur tagadólag intett. (Folytatása következik.) Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, febr. 23. Megnyitás. Osztrák hitek. 307.80, magyar hitelr. 284.50, Angol-osztr. 157.60, Unio-bank —.—, államvasut —.—, magyar sorsjegy —.—, magyar járad. 102.25, Napoleon-arany 9.37/2. Tartózkodó. Bécs, február. 23. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 307.70, magy. hitelr. 284.50, Angol-osztr. 157.80, Dunobank 124.50, Magyar sorsjegy —.—, 1860-as —.—, 1864-es - .—, államvasút 277.75, Lombard 90.75, Magyar járadék 102 32, Napoleond’or 9.371/,. Szilárd. Páris, febr. 23. Boulevard forgalom. 5° 0-ás évjáradék 116.55, 3° 0-os —, Osztr. ar. jár. —, Magyar jár. 87.93. Szilárd. ___________ Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Vasút Zenica és Szerajevó között, a két kormány megbizottaiból Bécsben a közös hadügyminisztériumban legközelebb egy vegyes bizottság fog összeülni, mely azon kérdés fölött fog tanácskozni, hogy a Zenicai vasutat tovább vezessék-e Szerajevóig ? A pesti könyvnyomda-részvénytársaság ma d. u. 5 órakor Ullmann M. S. elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az igazgatóság jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt üzleti év tiszta nyereménye 23,482 frt 21 frt tesz, mely összegből az igazgatóság osztalékul a részvényesek részére 22,050 frtot indítványoz megszavazni, azaz minden 500 frtos részre"98 "tán 50 frtot. A közgyűlés az igazgatóság jelentését a relugy.e jelentése alapján helybenhagyta és a szokásos femimtjét megadta. A felügyelő bizottságba végül a lapokat, Wahrmann Mórt, Deutsch Simont és Térézi Pált választották meg újra. Közgyűlések. A magyar földhitelintézet alapítói tegnap d. e. tartották meg közgyűlésüket az intézet helyiségében. 33 alapító jelent meg, 57 szavazat képviseletében. Előterjesztés alá került az igazgatóság indítványa az alapszabályok olynemű módosítása iránt, hogy az újabb törvények által az intézet kiváltságos helyzetében teremtett változások abban feltüntetve legyenek; az alapszabály módosításakor tudvalevőleg elsősorban az alapítók gyűlése határoz. Az előadott módosításokat, mint az 1879-iki törvényczikk határozványainak — mely t. ez. a magyar földhitelintézetet az osztrák-magyar bank jelzálog-hitelosztályának összes kiváltságaival ruházta föl — egyszerű keresztülviteleit s feltüntetéseit a közgyűlés elfogadta. Egyúttal előterjeszti az igazgatóság azon indítványát is, hogy a részletfizetések késedelme esetén az adóstól többé ne a lejárat napjától, hanem csak három nap múlva szedjenek 1% bírságot. Erre az alapítók gyűlése elhatározta, hogy az intézet jelen virágzó állapota mellett a földbirtokos-osztály könnyebbségére 14 napi idő jelöltessék meg bírságmentesnek a lejárat után. Rudnyánszky F. tekintettel arra, hogy az intézet tartaléktőkéje immár igen nagy, a kölcsönös jótállási alapot megszüntetendőnek tartja. Ezen eszmét azonban a gyűlés nem pártolta. Végül egy megürült alapítványi helyre az alapítók közé gr. Wenckheim Frigyes vétetett föl. A „magyar országos központi takarékpénztár.“ Szitányi Izidor elnöklete alatt tegnap rendes közgyűlést tartott. Az igazgatóság évi jelentéséből kitűnik, hogy a lefolyt évben elért eredmények tetemesen meghaladják az előző évieket; a pénztári forgalom 13 millió szaporulattal 103 millióra emelkedett; a betétek folyton szaporodtak, decemberben 5 millión felül, - ig, millióval az 1878-iki állomány felett; —2,168.950 frt 40 kr, szaporulattal a lefolyt évben; - 16,761.804 frt 41 kr értékű váltószámitoltatott le; 596 754 frt 70 kr előlegeztetett értékpapírokra. Bejelenti az igazgatóság hogy a takarékpénztárak szövetségének feloszlását szándékozik a legközelebbi közgyűlés előtt indítványozni, miután a változott viszonyok között annak fennállását feleslegesnek tartja. Indítványozza ezután az igazgatóság, hogy az eddigi tisztviselői segélyalap bőkezűbb ellátásban részesíttessék. Erre vonatkozólag az igazgatóság indítványozza, hogy a forgalomban levő 12000 darab 100 frtos részvény 4000 darab 300 forintosra cseréltessék ki. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette s a fenti indítványt elfogadta. Elfogadta egyszersmind a felügyelőbizottság azon indítványát is, mely szerint a jelentkező 133.107 frt 89 kr. tiszta nyeremény a) a szelvények 9 írttal leendő beváltására, b) 5000 frt az intézet tisztviselői segélyezésére szolgáló alap gyarapítására, 1676 frt 81 kr az 1880-ik üzletév számlájára átvitessék. Elhatároztatott továbbá, hogy az 1800. ápr. 1-én esedékes szelvény már f. hó 23-ától kezdve beváltassék. Az erre megejtett választáson a kisorsolt igazgatósági tagokat Hodossy Imrét s Mendl Istvánt újra megválasztották, a választmányi bizottság kiegészítéséül Lovrich Gusztáv, Pásztory Károly és Wagner Sándor választottak meg. Az első pesti spódium és csontlisztgyár részvénytársaság Machlup Adolf elnöklete alatt szintén tegnap tartotta rendes közgyűlését. Az üzletvezető Diamant Károly által felolvasott évi jelentésből kitűnik, hogy úgy a nyersanyag beszerzése, mint a gyártmányok elárusítása a rendkívüli verseny következtében sokkal nagyobb nehézségekkel jár, mint ezelőtt, daczára ennek az üzleti év eredménye kedvezőnek mondható. A mérleg 23,671 frt 76 kr tiszta nyereséget mutat fel, hozzászámítván ehhez a múlt évi nyeremény-átvitelt 539 frt 39 krt, a tiszta nyereség összesen 24,211 frt 15 krt tesz. Az igazgatóság indítványozza, hogy ebből 24,000 frt a kibocsátott 1200 db részvény után mint 10% os osztalék kiosztassék, illetve az 1880. április 1 én esedékes 12 számú szelvény beváltására fordíttassék, a fenmaradó 211 frt 15 kr pedig a jövő nyereményszámlára átvitessék. A jelentést a közgyűlés tudomásul veszi, az igazgatóság indítványát elfogadja, s a felmentvényt megadja. Végül a kilépett igazgatósági s felügyelő bizottsági tagokat újra megválasztja. A budapesti első magyar gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság rendes évi közgyűlését tegnap tartotta meg Visontai Kovách László elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentését a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, e jelentésből kiemeljük, hogy az ausztráliai nagymérvű gyapjút emel és a múlt évi hazai rosztermések a múlt év november haváig annyira leszorították a gyapjú árát, hogy ily csekély árakra senki sem emlékszik. Ekkor kezdődött Angliában az aeutio, mire Amerika kereslete adott okot, ennek folytán nagyobb keretnek örvendenek a belföldi gyártmányok is s ez által a múlt év végéig a finomabb gyapjú ára 6—10, a középszerű 5—8, a fésűs 8—10 forinttal emelkedett méter mázsánként. A társaság megbízóinak , kik díjtalan raktározás mellett a társaság raktárait igénybe vették 6%-os előlegeket adott, de november hava óta a meglehetősen sok mosott gyapjú, melyek a társasági raktárakban feküdtek, jobb árak mellett nagy mennyiségekben kelnek. Örvendetesen tapasztalta az igazgatóság, hogy a gazdaközönség köréből tetemesen szaporodott azok száma, kik a társaság mosó és bizományi intézetéhez fordultak, még Cseh- és Morvaországból is nyertek megbízást. 310 megbízó között Albrecht főherczeg, Brunszvick, Csekonics, Endrődy István grófok is használják az intézetet. Mosásra beküldetett az intézethez összesen 1.345.932 kilogram, bevétel 108.239 frt 06 kr, kiadás 86.856 frt 25 kr, nyeremény 21.382 frt 83 kr; ebből a tartalék, az igazgatóság és felügyelő bizottság illetménye levonatván, s az előző évi nyeremény-maradvány hozzá adatván, 24.103 frt 17 kr jut a közgyűlés rendelkezése alá. A közgyűlés az igazgatóság indítványához képest elrendeli, hogy részvényenként 12 frt, összesen 8,400 frt adassák ki; a társaság tartozásának utolsó részlete törlesztésére 8,000 frtot fordíttassék, 7,703 frtszkt pedig a következő év számlájára vétessék át. A számadásokat elfogadta s az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. Ezután a választást ejtette meg a közgyűlés, a kisorsolt igazgatósági tagságra újból Fischbein Henriket, a felügyelő bizottságba újból Muslay Sándort, Csery Lajost, Huszár Istvánt, Nádasy György és Simontsits Jánost választotta meg, s végül az igazgatóságnak és a tevékeny vezérigazgató Kuli Károlynak, valamint Neugebauer Gyula bizományosnak köszönetet szavaz. Az első magyar szálloda-részvénytársaság tegnap tartotta közgyűlését Heinrich István elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentésből kiemeljük, hogy 3389 frtnyi nyereménye volt a lefolyt évben, úgy hogy a korábbi 16,647 frt 17 krral együtt 20 036 frt 17 kr állott a közgyűlés rendelkezésére; ebből a 3700 részvényre 5,5 frt osztalék esik, 1536 frt 17 kr pedig a f. évi számlára jön át. Az általános iparegylet tegnap délelőtt tartotta meg a tagok nagymérvű érdeklődése mellett közgyűlését. Németh Imre minisztertanácsos megnyitván az ülést, a közgyűlés elnökéül Kochh? ®.1 ? 11" *, ^"iaiest ajánlja, ki is elfoglalván az elnöki széket, melegek »a- n . '-«~»TitlW ~? a jegyzőkönyv vzetésére dr. Tóth Ferencz navtárót kéri fel. Mielőtt a közgyűlés a napirendre, elsősorban a létesítő bizottság által előterjesztett alapszabályok felolvasására, esetleg tárgyalására tért volna át, Keleti Károly egy hosszabb beszédet tart. Hangsúlyozza az új egylet létjogosultságát, részletezi czélját s kijelöli azon tért, melyen munkálkodni kell. Ezután dr. Tóth Ferencz jegyző felolvassa az előkészítő bizottság által kidolgozott és az alapítók előértekezlete által megvitatott alapszabályokat,amelyeket a közgyűlés egyhangúlag, vita nélkül elfogadott. Az alapszabályok elfogadása után elnök kijelenti, hogy azok jóváhagyás végett haladéktalanul a minisztérium elé fognak terjesztetni. Miután Rakovszky István képviselő indítványára a létesítő bizottságnak s elnökének a közgyűlés az eddigi előmunkálatok vezetéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz, kirendeltetett a szavazatszedő bizottság, mely Németh Imre elnöklete alatt Spitzer Miksa, Herpka Károly és Márkus Ignácz tagokból állott s elnök felszólítja a tagokat a szavazatok beadására. A szavazás eredménye: elnök Szlávy József, alelnökök: Ipolyi Arnold, ifj. Károlyi István gróf, Kochmeister Frigyes báró. Igazgatósági tagok: A gyáripar részéről: Herz Armin, Machlup Adolf; a kézműipar részéről: Huber Antal, Thék Endre; a malomipar részéről: Brüll Lipót; a vas- és bányaipar részéről: Zsigmondy Vilmos, Zimmermann Frigyes; a szeszipar részéről: Adler Károly; az építészet részéről: Ybl Miklós; művészet: Keleti Gusztáv; közgazdászat és iparszakoktatás: Németh Imre, dr. Szvetenay Miklós; mezőgazdasági: Zichy Jenő gróf; borászat: Jalics Kálmán; hitelintézetek: Lukács Antal; közlekedési vállalatok: Tolnay Lajos; kereskedés: Kisztenmacher Károly, Schuster J. N., Schweiger Márton, Ullmann Emil. Budapest, Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. Am. é. írník*,J'- , , h ti. 18"-“11®8*’ február kételkedő kilátót rámd01» kelet* mintegy *5000 mí£“va rut- legtöbbnyire közönség áruk, fr ’ ntrp t ]K0__15 krral magasabban r. .l:\, a, ""“t a r(%t x mai napon történt vásárlások közüVilo Telivel tlan maraju(otta]{ tudomásunkra: Búza, tiszaviiKl i 300 mm. 77 kis 14 frt 35 kr, 100 mm 77 kis 14 frt 20 kr, 200 mm. 76.8 kis 14 frt 5 kr, 200 mm. 75.5 kis 14 frt 5 kr, 400 mm. 76.7 kis 14 frt 30 kr, 200 mm. 76.7 kis 14 frt 40 kr, 200 mm. 76.5 kis 14 frt 15 kr, 200 mm. 76 kis 14frtl5kr, 200 mm. 76 kis 14 frt 12>/s kr, 100 mm. 74.8 kis 13 frt 90 kr, 200 mm. 74.4 kis 13 frt 90 kr, p eatvi d ék i 400 mm. 74.7 kis 14 frt mind öreggel kevert, fehérmegyei 200 mm. 76 kis 14 frt 10 kr rozsos, somogyi 400 mm. 78 kis 14 frt 35 kr öreggel kevert, m á a v j d é k i 100 mm. 75 kis 13 frt 55 kr öreggel kevert. Eloltott árpa 500 mm. 8.30 pénz. Kukoricza uj 200 mm. 7.80 pénz. Határidőüzletben búza változatlanul :zilárd, kukoricza 7 1/2 krral, zab pedig 5 krral magasabban jegyeztetik. Szokványbuza tavaszra 14.50—55. Zab tavaszra 7.70—75. Kukoricza május-juniusra 9.091/*—9.12*/s A tegnapi napon történt vásárlások közül a következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, ti sza vidéki 200 mm. 77.2 kla 14 frt 30 kr, 200 mm. 77 kis 14 frt 35 kr, 100 mm. 77 kis 14 frt 25 kr. 100 mm. 75 kis 14 frt, 300 mm. 75 kis 13 frt 75 kr, 100 mm. 75 kis 14 frt 15 kr, 500 mm. 76.4 kis 14 frt 25 kr, 100 mm. 75 kis 14 frt, 100 mm. 74.3 kis 14 frt, p e s t v idéki 600 mm. 75.8 kis 14 frt — kr, becs ei 2000 mm. 75.3 kis 14 frt 31 kr, marosi 2200mm. 76.5 kis 14 frt 25 kr, 500 mm. 76 kis 14 frt 32*/2 kr, 1000 mm. 77 kis 14 frt 30 kr, bánáti 200 mm. 74 kis 14 frt, felsővidéki 300 mm. 75.5 kis 13 frt 65 kr, 200 mm. 77 kis 14 frt 25 kr, 200 mm. 75.4 kis 13 frt 85kr, somogyi 150mm.76.8 kis 5 frt. Rozs eladatott 400 mm. 10.90 pénz. Zab 300 mm. 7.70 pénz. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, február 22. Magánforgalom. Úgy látszik, hogy a múlt heti bécsi nagy bukás által okozott károk, melyek közel 500,000 frt veszteséget okoztak a bécsi ügynököknek és üzéreknek, már ki vannak egyenlítve vagy pedig közel vannak a kiegyenlítéshez. Következése az, hogy az üzlet igen eleven ma, és az árak felrúgtak. Magyar járadék 102.10-ig élénken keresve. Azt hírlik, hogy Bécsben 102.25 az utolsó kötés. Annyi bizonyos, hogy Parisból ViVo-iak magasabban sürgönyöztetnek, t. i. 87.87-en. Osztrák hitelr. 311.10-ig emelkedtek és 310 90-en maradnak. Magyar hitelv. 284-et élénken keresve. Magyar sorsjegy 117.50— 118. Sóskutiakban ismét igen eleven üzlet támadt 73.50- ig és 72-en záratnak. A mostani kilátások szerint még nagyobb áremelésnek nézhetünk elébe. Budapest, febr.23. Értéküzlet. Magánforgalom. A kezdet igen jó volt. Magyar járadék 102.35-ig emelkedett és Osztr. hitelrészvények 310.80-ig. A déli tőzsdén eleinte Magyar járad. inkább javult 102.45-ig és Osztr. hitelr. 310.90-ig. Később bekövetkezett gyengébb külföldi árak, és a lanyha esős idő által újonnan feltámadt vizáradási aggodalmak, melyekről Bécsből is sürgönyöztek, a hangulatot lenyomták. Magyar járad. 102.30—35-ön marad és Osztr. hitelr. 310.30-on. A nyomasztó hangulatot még előmozditották azonkívül a malomstékek folytatott eladása és a Ganz és Sóskúti részvények realizálása. A szilárdabak közül Osztr. közp. takp. 139.50 keresve. Alagút 101. Iparbank 60. Sertéshizlaló 210. Kinálva voltak. Concordia 490-el, Luiza 392-vel, Serfőzde 547-el, Közúti vasút 350-el, Ganz 348-el, Sóskutiak 66-al Dräsche 120-al. Arany és külföldi váltók merevek, alkalmasint a londoni piaczon bekövetkezett tetemes esésnek következtében az ezüst készlet vásáron. London 3 hónap 117.10—117.35, Napoleon d'or 9.37-el kötve. Markok 57.75—85. Hangulat kedvezőtlen. A tőzsdei árjegyzékeket a következőkben adjuk: Államadósságok. pénz , iro pénz ara Magy.ar. jár. . . . 101.50 101.»« 1877-iki államkötv. . . — » vasúti kölcsön . 118.25 118.50 Magyar földteherment.. 88.75 89.55 , kincs.ntalv.il. lub. — — —fernesi „ 88.25 88.75 , sorsjegykölcsön . 117.50 II».— Erdélyi „ 88.— 88.56 Keleti vasút I. kik. . 80.26 80.50 Szőlőddzsmaválts. . . »I.— »1.56 „ » II. „ 92.60 93.— gPeetvárosi kölcsön . . 101.— 101.2» Bankok. Magyar által, hitelb. . 282.10 282.— Által, municipalbank . — Osztr. hiteláit. . . . 310 20 810.80 Lipótvárosi bank . . . 68.— 70.— Angol-osztrák . . . 163.50 158.60 Kézműves bank . . . 92.— 94 — Iparbank.....................60.— 62 — Magy. ált. földh. részv. . — Pesti iparbank . . . 148.— 150.— „ jelzálog h. b. . , 53.504 — „ keresk. bank. . 645.— 648.— Biztosító társulatok. I. magy. által. bizt. t. 3200. 3255— Pesti biz. int...........115.75 116.— Pannónia v. b . 1130.—----Unió viszbizt. t. . . . 206.— 208.— Gőzmalmok. Concordia.........................480.— 499.— Luiza ... 291 — 292 — I. Budapesti .... 1740.-1760.— Molnárok és sír. .. . 346.- 355 -Erzsébet..................... 334.— 836.— Pannónia .... 1500.— 1520.— Henger............................ 780.— 785.— Victoria 528.—1530.— Közlekedési vállalatok. Alföld-fiumei .... 149.— 150.— Osztrák állatok. . . . 275 — 276.50 Első erdélyi .... 137.25 137.76 Tiszavidéki 227— 238 — Északkeleti .... 142.55 142.75 Pesti közúti . 340 - 86#'Kassa-oderbergi . . 117.— 127.50 Budaihegyi .... 98.— 96.— Takarékpénztárak. I. hazai .................... 3350.— —Budapesti sér. . . 430 — 48. — Orsz. központi . . 139.50 140. Külvárosi........... 70.50 71.50 Különféle vállalatok. Alagút ...... 101.— 102.— Schlick-féle...................... 124.- 125 — Ganz és társ. . . . 446.— 445.— Sörfőzde 1. m. ... 646.- 549.— Gschwrindt-féle . . . 800 — 345.— Sertéshi.laló .... S10— 112.— Gyapjúmosó .... 185.— —.— Spodiumgrár . . . ' 260.— 266.— Athenaeum könyvny. . 455 — —.— Téglagyár Drasche . . 120.— 120.5(18e,811. ..." ' 66S'~ 665 ~ » kőbányai . . 118.60 119.50 Salgótarjani köezénb. 115 — 118. . újlaki 60 — 62 — „ vacont. 151.- 153.- ............................. Záloglevelek. 51/1#/o Magy. föld. papir 101.— 108.25 öl .o . m. ált. földh. r. »6.- 96 50 * . ” •' **■ - 9959 6 .. .. „ „161.—'101.55 „ „ „ arany 115 75 — 6 kisbirt. „ „ —.— 65 -51 2 „ jelzál. . 91.— 94 — 7 „ „ . „ 90 — 60/1 pesti keresk. b. . 102.— 102.25 Pénznemek. Cs. és kir. arany . . 6.48 6.50 Ezüst ...... —.— — — 20 frankos „ . . 9.37 9.87 Németh, bankl. . . 57.76 67.85 Elsőbbségek. Lánczhid.....................100. . —— Lloyd U tőzné . 90.76 #1.26 Váltó-árfolyamok. Német bankhely . . . 57.10 57.20 Párisra..................46.4# 46.5# Amsterdámra . . . . 97.15 97.25 Schweitera 46.35 46Í46 Londonra . . , . . 117.10 117.50 Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Budapesten. Wittwindisch Márton 16428 frtra b. ingatl. VI. ker. márcz. 11 a k. tvszéknél. Árverések a vidéken. Varga Katalin 5928 frtra b. ingatl. márcz. 16. Kajári (győri tv.) Fuzkuteán Ilié 144 frtra b. ingatl. márcz. 8. Sz.-Erked (tekei jb.) Pap János 2600 frtra b. ingatl. márcz. 31. Sz.-Fehérvár. Harlicsek Ferencz 2430 frtra b. ingatl. febr. 24. Szt.Endre (pestv. tv.) Jenesa Nicolae 2415 frtra b. ingatl. márcz. 3. Kusthély (verseczi jb.) Saricsák János 1000 frtra b. ingatl. febr. 28. Kassa, Ikobeszky György 2026 frtra b. ingatl. márcz. 31. Zsebely (csákovári jb.) Gertner Dávid 1518 frtra b. ingatl. márcz 151. ?frtra (YSSIErőfán* V.5?már. Ferencz 962 frtra b. ingatl. frtra b. ingatl. april 3. tv.) Berényi József 4?IQ, b. ingatl. márcz. 60.rfazmarid (győri tv.) Herzl Lajos 2680 frtra b. ingatl. márcz. 18. Rád (b.gyarmati tv.) Tabody Pál 16227 frtra b. ingatl. april 27. Budaháza. Meittin Szvetozár 2960 frtra b. ingatl. márcz. 2. Vattina (verseczi jb.) Bukoritzan János 3100 frtra b. ingatl. márcz. 13. Szecsanyi (vingai jb.) Szabó István 4720 frtra b. ingatl. márcz. 22. Izsákfalu (szombathelyi tv.) Novák Erzse 450 frtra b. ingatl. május 4. Szt.-Gróth (sümegi jb.) Wettl Károly 1500 frtra b. ingatl. márcz. 10. Versecz. Mihály József 1734 frtra b. ingatl. febr. 23. Mályinka (miskolczi tv.) Citadella Mihaele 1111 frtra b. ingatl. márcz. 5. Gyulafehérvár. Özv. Pulai Józsefné 1184 frtra b. ingatl. april 13. Pápa. Zsebelyan Éva 1260 forintra becsült ingatl. márcz. 12. T.Szákos (temesvári tv.) Hencze Lipót 1690 frtra b. ingatl. márcz. 23. Őcsény (szegzárdi tv.) Kajtár Károly 3100 frtra b. ingatl. márcz. 18. Szombathely Kovács Károly 1562 frtra b. ingatl. márcz. 3. Tata. Denge Györgyné 852 frtra b. ingatl. márcz. 3. Alixina (nagy-szebeni tv.) Bratu Aleman 985 frtra b. ingatl. márcz. 2. Resinar (n.szebeni tv.) Kindlovich József 4200 frtra b. ingatl. márcz. 5. Eger. Szatmári Pál 10,709 frtra b. ingatl. ápr. 20. Szatmár. Gede István 3920 frtra b. ingad. febr. 28. Pér (győri tv.) Nagy József 1130 frtra b. ingadl. febr. 26. Sz.-Péterur (keszthelyi tv.) Csőd a fővárosban. Dr. Luby Gyula bpesti lakos ellen. Perügy. dr. Szadovszky József ügyvéd ; bejei, határidő márcz. 10, 11, 12-én a k. tvszéknél. Csőd a vidéken. Schachsel Lipót rohonczi lakos kereskedő ellen. Perügy. Rácz Miklós szombathelyi ügyvéd; bej. határidő márcz. 22, 23, 24., a szombathelyi tvszékhez" Csődmegszüntetés. Weiss Elias moóri lakos bejegyz. kereskedő javára. — Schröder Gotthard gyulai festőmester javára. Pályázatok: III. oszt. számtiszti állomás a zalamegyei adófelügyelőnél. — Postamesteri állomások : Pozsonymegyei püspöki helységben ; Sáros Nagy-Patakon; Barsmegyei Zsitva-Ujfalu helységben ; Écskán Torontálmegyében ; Pestmegyében, szt.-lőrinczi állomáson. Postatiszti állomás a kassai postaigazgatósághoz. Körorvosi állomás Gömörmegyének rimaszecsi járásban. Dohányraktári tiszti állomás a marostartási dohányraktárnál (nagy-szebeni pénzügyigazgatóság.) A zalatnyai m. kir. bánya-műorvosi állomás (kolozsv. bányaigazgatóság.) Tanitéi állomás Gaja, temesmegyei község községi iskolájánál. Ellenőri állomás a pancsovai vámhivatalnál (szegedi pénzügyigazg.)________________________________________ Felelős szerkesztő: Hindy Árpád.