Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)

1880-02-14 / 75. szám

tatni. Budapest, 1880. február hó 13-án. Béke hamvaira! — Zágrábból írják lapunknak, hogy dr. Frank a „Kroatische Post“ szerkesztője kihallga­táson volt ő felségénél, s kieszközölte, hogy az ügyében hozott ítéletet s pere iratait a báni iroda legfőbb parancsra fölterjeszsze a hétszemélyes táblához. — Szász Károly felolvasása. Szász Károly ma este a tisztviselők egyletében nagy számmal egybegyűlt közönség előtt felolvasást tartott. Kitűnő írónk legújabb művéből „Mátyás király, vagy az erős szer hat“ vígjátékából olvasta fel a második és harmadik felvonást a jelenlevők több­ször megújuló zajos tetszésnyilvánításai között. A felolvasót végül a közönség lelkesen megéljenezte.­­ Győry Vilmos ma este az ifjú kereske­dők helyiségében számos hallgató előtt fölolvasta egyik novelláját: „Veszedelmes kobzódások.“ A felolvasott kis mű kedves, derűs humorral mondja el egy szerelmes pár czivódásait, annak szövődé­­seit s végül szerencsés kibonyolultát. A fölolvasást közbe is, végeztével pedig hosszú tapssal hálálta meg a hallgatóság. — A Budapest-Józsefvárosi szegény tanuló­kat ruhával segélyző egyesület ma a zenekedve­lők egyesületében hangversenynyel összekötött tánczestélyt rendezett. A csúnya, sáros, esős idő daczára a terem zsúfolásig megtelt szép elegáns közönséggel. A hangverseny első pontja S­za­b­ó Xavér Ferencz „Nymphák táncza“ volt „Ahasverus“ czímű dalműből. A balletrész nagyon csinos, játszi lejtését Larzsovszky Hedvig k. a. és P­o­p­p­e­r Ármin úr ügyes játékkal adták elő. Saxlehner Emma asszony magyar dalokat énekelt H­o­r­­váth Attilától, a nála megszokott bensőséggel, Károlyi Ilona k. a. Liszt II. rhapsodiáját ját­szotta, s zajos tapsokat aratott. Ezután Márkus Emilia szavalta el Arany János legújabb balladá­ját, az „Éjféli párbaj“-t. Mély hangjának erőtel­jes csengésével, fölfogásának mély, igaz voltával elképzelhető hűen tüntette elénk azt a megdöb­bentő drámát, mely Arany költészetének igaz gyöngye. Végül Loschdorfer Sándor és Mó­­zsa József fuvolla-kettőst adtak elő, Odry Lehel pedig néhány szép bánatos dalt énekelt Szabó Xavér Ferenc­től. A sikerült hangversenyt kedélyes táncz követte. A jelenvolt hölgyek közül fölemlítjük a kö­vetkezőket : Dr. Hataláné, dr. Neumanné, Morbitzer Mátyásné, Iszer Gyuláné, Császár Jenőné, Krémer Gé­­záné, Vörös Kálmánná, Lordné, Schwendtnerné, Lusz­­tig Károlyné nővérével, Pernhardt Jakabné, Amon Józsefné, Heirichné, Böhlerné két leányával, Laka­tos Ida, Károlyi Klementa, Janiga Irma, Romotsa nővérek, Reiter nővérek, Bauer Erzsi, Scheffer Zseni, Rozer Miklós, Szlatka Mariska, Hild Irma. — Öngyilkosság. Reinbach János már hat éve az osztrák államvaspálya rákos­palotai állomá­sánál volt szolgálatban. A kezdetben pontos és szorgalmas ember az utóbbi időben ivásnak adta magát, minek folytán az állomásfőnök többször megintette, s midőn az sem használt, újabban szol­gálatából 8 napra felfüggesztette. Ezt a 42 éves Reinbach annyira szivére vette, hogy vitriollal megmérgezte magát. — Meglopott makaó bank. Egy kőnyomatú lap beszéli: Nagyban folyt az éjjel a Korona-ká­­véház egyik mellékhelyiségében a makaó, egyszer csak belép három urasan öltözött fiatal ember, s míg a játszók a kártyával voltak elfoglalva, a gáz­lángokat hirtelen eloltják, s a sötétben támadt zavart felhasználva, a bankot, a­melyben néhány száz forint volt, felmarkolták, s azzal eltűntek. Mire újra meggyújtották a lámpákat, a bank üre­sem állott, s a t. banquier uraknak nem volt mit tenniök, mint elmenni a rendőrséghez, hogy ke­resse meg a tolvajokat. A rendőrség pedig keres szorgalmatásan, és ép oly kevéssé találja meg a t. tolvaj urakat, mint a­hogy nem látja meg az egészen nyilván pompázó s nem kevésbé rabló játék-hib­r­okazt.­­ A bécsi 50 krajczáros sorsjegyek húzása e hó 10-én ment végbe. A főnyereményt (1000 db arany) a 258548 sz. nyerte, 200 aranyat nyertek a 233438 és 174894 sz. sorjegyek, s 100 aranyat nyertek a 173832 és 245616 sz. sorjegyek Azon­kívül nyertek a következő sorsjegyek: 156735 133039 81960 16611 129163 71818 164729 20126 283091 1799 277050 239083 125406 274840111583 298368 206202 30501 177751 40350110291 259277 213598 279972 194521 37108 286773 86357 238897 245790 162541 146955 120764 100097 249188 87826 170318 57285 117725 159274 5554 150621 205896 105616 240908 85387 278721 59928 298720 83571 249866 285496 108979 2143 58468 184151 80223 19318 217206 121110 270859 188300 156206 37899 162262 146353 64134 165386 178818 92299 42978 278094 9833 289451 289243 31196 194013 289289 189786 105559 262205 277114 134236 296860 95567 281359 6792259916 271965 296414 231576 283755 264807 205810 26397 15269 234347 117183 261951 14906559919 194124 295664 159884 189704 33871 125444 5589 123101 199089 154624 129418 156906­ 207210 138077 208986 183943 66533 170242 4068153159 70504 108112 161997 238621 284390 249949 és 104181. Szerkesztői üzenet. Marosvásárhelyre, ismeretlennek. Bár kissé nehézkes, de tehetségre vall. Egyletek, társulatok. — A honvédmenház ügyében megkerestettünk a következő sorok közlésére: A honvédmenházban lakó 1848/9-es rokkant honvédek könyöradomá­­nyokból élelmeztetnek oly módon, hogy városok, községek, nemkülönben egyesek évenként egy bi­zonyos összeggel járulnak hozzá. Keresztülvizs­gálván könyveinket, azt látjuk, hogy sokan ezen nemes adakozók közül még 1878. évre is hátra­lékban vannak, vagyis a megajánlott összeget a m­ár elmúlt évekre be nem küldték. Tisztelettel felkérem azon városok, községek­­, elöljáróit, va­lamint a nemeslelkű honfiakat és honleányokat, kik eddig az elmúlt évekre könyöradományaikat be nem küldték, méltóztassanak azokat kegye­sen beküldeni. Krivácsy József, a közp. vá­lasztmány elnöke. ________ Törvényszéki csarnok. — Vétkes bukás miatt állott ma a törvény­szék fenyitő osztálya előtt Budaspitz Simon kerepesi-uti kereskedő, ki üzleti könyveinek ren­detlen kezelésével volt vádolva. A törvényszék azonban vádlottat tényálladék meg nem állapitha­­tása miatt felmentette. — Am. kir. Curián Erdélyi Péter ma­­gyar-csékei járásbiró fegyelmi ügye ma nyert má­sodfokú elintézést. A kir. tábla feddésre, a kúria azonban csak rosszalásra ítélte vádlottat a testi fenyítés alkalmazása és köztisztviselőknek sértő szavakkal illetése miatt. Irodalom, színház és művészet. — Philharmoniai hangverseny. A terjedelmes és tarka változatossága által feltűnő műsor, mely­­lyel ma a philharmonikusok Erkel Sándor vezetése alatt a böjti hangversenyévadot megnyitották, az érdekes számok valóságos összetorlódása daczára is, teljesen nélkülözte a határozott, egységes jelle­get. Egyéb alkalmakra szánt, az adott keretből kirívó zongora­darabok a monumentális zene­kari művek által keltett hangulatnak útjában állottak és az egész hangversenyt két részre szag­gatva, az ismeretes philharmoniai productiókat egy különálló virtuóz­ hangversenynyel toldották meg. A műsor e rendellenes összeállításával a programmbeli egység barátjait egy érdekes ven­dég békítette ki: Scharwenka Xaver, ki ket­tős minőségében, mint zeneszerző és zongoramű­vész ma mutatta be magát először a budapesti közönségnek, miután Németországban és Angliában szerzett hírnevét Bécsben is legszerencsésebben igazolta. A fiatal művész nagyszabású zongora­­versenyét, mely egy évvel ezelőtt már a T­h­e­r­n-testvérek hangversenyének látogatóit kelle­mesen lepte meg, eredeti alakjában zenekar-kíséret­tel mutatta be. Az érdekes compositió Scharwenka 32-ik műve, mely nagyon extensív kidolgozása da­czára is folyton ébren tartja a figyelmet. A három tételben még nem nyilatkozik a zeneszerző határo­zott stílje. A sötét fájdalmas hangulat (maga a hangnem is, b-moll) Chopinre emlékeztet, a kidol­gozás bravourja korunk zongora-hórusait jut­tatja a hallgató eszébe. Az első rész pathasa, a közbeszúrt adagio merengése ép oly megragadó, mint a valse-szerű scherzo a legsikerültebb rész könnyed játszisága és a finale energiája. Egy finomul kidolgozott cadenza, mely az első rész b-moll motívumára épült (ugyanez az alapdallam tér vissza a befejezésnél is) igen változatossá teszi az utolsó részt. Scharwenkát az executív mű­vészt nemcsak kápráztató technikája, hanem finom, megható előadása és felfogása is az el­sőrangú zongoraművészek közé emeli. Chopin f-moll ábrándjának, Liszt „rossignol“-jának, és sa­ját briliáns staccato-etűdejének előadásával ép oly frenetikus tapsot keltett, mint zongoraversenyé­nek lelkesült interpretálásával. Közönségünk Schar­­venka Xavért, kiben tökéletes művészt ta­nult ismerni, márczius végén egy önálló hangver­senyben fogja még elismerésének jeleivel elhalmoz­hatni. Eddig terjed a mai hangverseny azon része, mely a virtuozitásnak volt szánva. A zenekar hi­vatásszerű feladatának három compositióban tett eleget. Ezek közül kettő iránt, tekintve szépségü­ket és értéküket, nem hisszük, hogy eltérnének a nézetek, de a harmadik alighanem két táborra osztja a hallgatókat. Liszt symphoniai költemé­­nyének a Hugo Victor szövegéhez simuló „Ma­­zeppá“-jában talán sokan gyönyört lelhetnek, de viszont hányan vannak, a­kik elkábítva a va­dul tomboló hangszeráradattól, a tüskén bokron keresztül száguldó paripa zenei visszatükrözésétől, vagy általában a geniális „onomatopoiá“-nak a zenében való mértéken feletti meghonosításától, a hangszerek által utánzott hosszadalmas ügetés után, egy kevés régi jó értelemben vett szívmelegítő „igazi zene“ után sóvárognak? Nem mernék állí­tani, hogy a „Mazeppa“ befejező indulója, mely­nek eredetisége és „finomsága“ nem áll minden kételyen felül, e vágyakat kielégíti. A megnyitó szám Mendelssohn „Meeresstille und glück­liche Fahrt“ czímű műve a híres concert-ouver­­ture-k egyik leghíresbike époly kevéssé té­veszti hatását, mint V o­­­k m a­n­n-nak nemes egy­szerűsége által imponáló, utolsó ízig költői, d-moll symphoniája, melynek átlátszó szerkezetében ke­dély- és szívhez szóló hangjaiban nem egy­szer gyönyörködtek már a zenekari hangverse­nyek látogatói. A közönség felhasználta a jó al­kalmat és a jelenvolt maestrokat Liszt Fe­­renczet és Volkmannt compositióik előadása után zajos ovatiókkal tüntette ki. Curiosum gya­nánt meg kell még említenünk, hogy a redoute bérlője ma bámulatos tapintatlansággal lepte meg a közönséget. A komoly hangverseny alatt ott díszelegtek a teremben a „bolond estély“ izetlen decoratioi. — Az „Erdélyi Muzeum“ ez évfolyama 2- dik számának tartalma a következő: Az angolos irány politikai irodalmunkban a múlt század vé­gén, dr. Concha Győző. — Báthori Endre bibor­nok-fejedelem megöletése és annak előzményei. Irta: dr. Nemes Elek. — Sophokles a magyar irodalomban. Irta Szamosi János. —■ Az orsz. magyar képzőművészeti társulat műcsarnokában a frameriesi belga bányákban sze­rencsétlenül járt bányászok családjai és a magyar­­országi árvízkárosultak javára kiállított belga car­­tonok már csak e hó 15-dikéig lesznek láthatók. Ezentúl a tárlat jövő hó 27-éig zárva marad, mire a nagy tavaszi kiállítás nyílik meg. — Rákossy Nándor ismert festőnk ismét na­gyobb arczképet fejezett be. Császka szepesi püspök arczképe ez, mely a püspök palotájának nagytermét fogja diszíteni. — „A kornevilli harangok“ 100-ik előadása a jövő hóban lesz a népszínházban. — Rákosi most Planquette egy újabb darabjának fordításán dolgo­zik. Planquette megígérte, hogy a 100-ik előadásra Budapestre jön. — Björnson legújabb darabjához „Leonardo“­­hoz írt még egy felvonást, ezáltal remélve nagyobb sikert elérni, mint a­minőt a mű eddig elért. — Leégett színház. A dublini királyi színház, Izland legszebb színháza, e hó 7-én teljesen le­égett. A nevezett napon d. u. 2 órakor némajá­ték volt tartandó a dublini ínségesek javára, melyre az alkirály felesége is megjelenni ígérke­zett. Egy órával az előadás megkezdése előtt tűz ütött ki, melyet az okozott, hogy egy munkás gyertyával felgyújtotta az alkirály páholyának csipkefüggönyeit. A láng rohamos gyorsasággal ter­jedt tovább, úgy hogy minden oltás csakhamar si­kertelennek bizonyult s az épület minden benne levő készlettel együtt porrá égett.­­ Az égésnél 7 ember életét veszté, ezek közt Egerson rendező, ki a könyvtárt akarván megmenteni, lelte halálát. A kárt 40,000 font sterlingre becsülik az épület és a készlet 16,500 font strerlingig biztosítva volt. A színház leégése következtében 200 embernél több elvesztette kenyerét. Budapest, szombat, február 14-én. Nemzeti színház.­­ Vár­színház. Wilt Mária assz. csász. és kir. A NAGYON SZÉP ASSZONY, udvari kamara-énekesnő első Vígjáték 3 felv. vendégjátékául: Montgiscar Szigeti Imre A HUGONOT­TÁK. Chambrelan Újházi Nagy­opera 4 felv. Clercy Náday Valois Margit Maleckyné Goberville Bercsényi Valentine Wilt Mária Montgiscar Er-Urbain Dévai Janka T.,nesz*' Benedek A királyné ud- Blandar Oktáv Kőrösmezei várhölgye Smidné Moulinet Földényi Egy hölgy Koválcsikné Múzeumi őr Sántha De Naugis Raoul Perotli Grendin Hektor Faludi Marcel Ney Justin Tóth Saint Bris Odry Jeanne Molnárné De Never* Malecky Gobervillené Vizváriné Meru Körösi Hermance Fáy Sz. Maurevert Széphegyi Inas Vendreysz.m­. Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Nép­színház. Blah­áné Luiza asszony mint vendég. Először: A SZOMSZÉDURAM KAKASA. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta Lukácsy Sándor. Ze­néjét Herczenberger István. Daru Panna, özvegy menyecske —­ Blaháné Lujza Papucs Klári, az ángja — Klárné Parázs Jánosné, özvegy asszony — Lukácsyné Juliska, a leánya — — Sziklai E. Aranyos Mihály, gazdaember — Kovács I. Zsófi, a felesége — — Pártényiné Jóska, a fogadott fiuk — — Egri Róka Márton, szolgaember — Tihanyi Pista, a fia — — — Tamássy Jó­ska Peti,­­ ikertestvér — Eőry Jáska Palkó ) nemeslegények — Bakonyi Lajhár Misi, kisbiró —- — Pártényi Konok Máté gazdaember — Sántha Csupaszné ) — Béni Irma Csókané ) vén asMon7°k - Ferediné Bozókné ) —- — Erdei Berta Tormáné ) — — Bodor Etel Vedresné­­­kák — Gyöngyösi I. Tim­árné ) men­ecsl­eli - Hargittai A. Dorkáné ) — — Zárainé Teszkásné ) — — Ágostom B. Trézsi, szolgáló Pannánál — Kacsó Karola Csiri Matykó, libapásztor — Rózai Jóska Polyváné, biróné — — Szőcs Kata '•«** - i SS Kezdete 7 órakor. Holnap, Nemzeti színház : „A proletárok.“ Eredeti szinmil 4 felv.— Népszínház: Blaháné L,­assz mint vendég: „A szom­széduram kakasa.* Eredeti népszínmű 3 felvonásban. ^Tépszinl^-dzi­ „A szomszédiuram kakasa.“ Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta Lukácsy Sándor, zenéjét Herczenberger István. A szomszéduram kakasa igen nevezetes ba­romfi, mert ha ő figyelme urnak nem érzi vala ma­gát még a ház előtti eperfán is s nem kukorékol vala éjnek alvadján, mikor minden jóravaló ember és vászoncseléd aludt, csak Daru Panna nem, az épen most nevezett fiatal özvegynek talán soha eszébe sem jutott volna beleszeretni az Aranyos szomszédék Jóskájába. Lukácsy úr legalább ezt állítja s ha elhittük neki a „Vereshajú“ mu­latságos alakjai és jelenetei kedvéért azt, hogy Ágnes asszony olyan csekély okért tartott ádáz haragot annyi esztendeig egykori szeretőjére és leánya atyjára, miért ne hinnék el neki ezt a szerelem-ébresztő kakasszót is, mikor szavahihető­ségünk fejében olyan mulattató történetet beszél el nekünk, a minő a Daru Pannáé, kit, — mivel daczára összesen ötheti házas­életének három férjét temette már el, — a falu népe elnevezett lidércz­­nek-minek s kihez ez okból legény — dehogy merne házassági ajánlattal közelíteni! „Hic gallus cantans, in arbore sedens“ — ez volt hát, mondjuk, az oka mindennek — de mégsem mindennek, mert hogy Róka Márton öreg szolgaember, ki urasági kocsis is volt, miért akarja az ő Pista fiával éppen csak Daru Pannát elvé­tetni, nem­ pedig a Parázsné asszonyom Juliskáját, a­kibe a fiú szerelmes, meg hogy másrészről ugyanez a Parázsné miért akarja leányát Juliskát minden áron Jóskához adni, holott egyik sem szereti a másikat, hanem mindegyik mást-mást szeret, arról már csakugyan nem tehet a többször említett ka­kas. Hogy is lehetne egyetlen baromfi — még ha tarajos is — annyi mindenféle haragnak és vonza­lomnak az okozója ? Ki vagy mi hát az okozója ? azt kellene megtudni. Csakhogy, ha olyan nagyon firtatjuk az oko­kat, a sok okoskodásból sehogy fogunk, kiokosodni, hogy mi történik voltakép. A miért­et ne ku­tassuk , úgysem sok benne a köszönet. Úgy jár­hatnának vele, mint azok, a­kik olyan sokáig les­ték a mesebeli hegy vajúdását... De hát utol­jára is, a­mi egy nagybolond hegyen megesett, miért ne eshetnék meg egy jámbor kakason is? Az egér különben is csak a végén kezd czinczogni, s az egész darab alatt kényünk-kedvünk szerint válogathatunk minden elképzelhető megoldásban, s még hálával is tartozunk a szerzőnek, hogy nem zavar elmélkedésünkben, hanem bölcsen titkolózik mindvégig; mert ha előre tudnók, hogy Róka Már­tonnak igazán semmi elfogadható oka nem volt arra, hogy cselekedeteivel megfeleljen a nevének, meg hogy Parázsnénak is alig volt oka leányát megtagadni Róka Pistától, valamint hogy Aranyosék­­nak egy parányi kifogásuk sem lehetett az ellen, hogy fogadott fiuk, Jóska, elvegye a jómódú Daru Pannát — ha, mondjuk, mindezt már előre el­árulná a szerző, mulatnánk-e a darabon? Aligha. Pedig kár volna, mert igazán sok mulattató rész van benne, s komikuma, ha helylyel-közzel vaskos is, jóizű, megkac­agtató; jelenetei élénken váltakoztak, s a cselekmény sehol sem lesz von­­tatottá, és főleg sok alkalom van benne a színpadi hatásra, s igen hálásak a szerepek. Íme röviden a meglehetősen szövevényes mese. Róka Márton, ki nem rég került haza ura­sági szolgálatból falujába, az ő Pista fiával el akarja vétetni a takaros Daru Pannát, hogy a menyecske nem „lidércz“, azt ő nagyon jól tudja, sőt maga költötte rá ezt a nevet, hogy annál könnyebben fiához kényszeríthesse. Csakhogy Panna asszony az Aranyos szomszédék fogadott fiát, Jós­kát szereti, ki iránt magányos özvegyi nyoszolyá­­jában az éjjeli bűvös kakasszó folytán ébredt von­zalomra. Viszont Jóskát nevelőszülei Parázs Julis­kával akarják összeházasítani, csakhogy Jóska Pan­nát, Juliska meg Pistát szereti. E keresztül-kasul való szerelmeskedést Róka Márton mindenkép meg akarja bontogatni. Hogy fia Juliskát vegye el, azt nem akarja, mert Parázsné leánykorában szeretője volt neki s hűt­lenül elhagyta. Parázsné szintén nem akarja Pistá­nak adni leányát, mert ezt is olyan garázdának hiszi, mint az apja volt fiatalkorában. Ez ugyan nem elegendő ok, mert Pista igaz, hogy egyszer beteggé verte a biró uram fiát, de épen Parázsné miatt, (hogy miért? azt nem tudjuk) de elég az hozzá, hogy nem egyezik a házasságba. Róka Már­ton már most azzal akarja fiát Pannához édes­getni, hogy elhiteti vele, hogy ő (Pista) Parázsné leánykori szerelmének gyermeke s így testvére Juliskának; Pannával pedig azt hiteti el, hogy Jóska és Juliska most tartják a kézfogásokat. Panna eldanol egy szomorú nótát s már-már hajlandó Pistához veszejteni magát, midőn­­ megszólal a kakas. Ez az esteli hármas kukorékolás pedig Pannának azt adja tudtára, hogy még nincs el­veszve minden, s bízik Jóska szerelmében. Eköz­ben Róka Juliskát arról győzi meg, hogy Pista Pannát szereti, mire Juliska bosszúból elszánja magát arra, hogy feleségül megy Jóskához. Miután Róka ekkép a kezére dolgozott Parázsnénak, ez kész arra, hogy Pista előtt anyjának vallja magát. Közbelép azonban Papucs Klári, a Panna angya, egy süket vén asszony, s elmondja, hogy Parázs­­nénak, miután hajdanában Róka Márton elhagyta, egy árendással volt viszonya, s mikor újabb sze­retőjével, Paráz­zsal, ki nőül is vette, az árendás­tól megszökött, ott hagyta gyermekét. Ő, Klári, a gyermeket magához vette s később elvitette Ara­­nyosékhoz, a kik aztán fölneveltették, mert ma­guknak nem­ volt gyermekök. Világos tehát, hogy Jóska a Juliska testvére, s minthogy igy a ter­vezett házasságból semmi sem lehet, Parázsné beleegyezik a Pista és Juliska s Aranyosék bele­egyeznek a Jóska és Panna házasságába, kitűnvén az, hogy eddig sem volt semmi okuk a két sze­relmes pár boldogságának megakadályozására. Ezzel végződik a szomszéduram kakasa által részben okozott, részben nem okozott események folyása, melynek élénkségén (hogy a szerzőnek egy számtalanszor előforduló kedvenc­ kifejezésével él­jünk) sokat „lendít“ egy mulatságos testvérpár, névszerint Sáska Peti és Palkó nemeslegények. Peti és Palkó úri henyeségekben annyira vitték, hogy maholnap eldobolják a fejek fölől a házukat, hacsak Panna nem „lendít a dolgukon“. Tudják, hogy Pannát feleségül venni halálos veszedelem, de már mindegy, az egyiknek föl kell magát ál­doznia. Eleinte attól fél mindegyik, hogy Panna őt választja, azután meg — mikor látják, hogy milyen „igaz nézése“ van — attól, hogy a másik lesz a választott. A két főszemély, Daru Panna és Róka Márton, nem ugyan jellemzetes, de jól kidomborí­tott alak. Ezek viszik a cselekményt, míg a többi személy, Pistát és Jóskát sem véve ki, csak epi­­zódikus. Az egész darabban szembeszökő hiányai mel­lett is sok anyag van arra, hogy hatásos legyen. Lukácsy ereje az ügyes jelenetezésben, az epizó­dok kiaknázásában rejlik s ez föltalálható „A szomszéduram kakasáéban is. A dalokat Herczen­berger István, a népszínház első hegedűse sze­rezte. Meglehetős eredetiség, de sok keresettség is van bennök s némelyik egészen eltér az igazi magyar népdaltól. Be van szőve a darabba egy-két régibb dal is. Az előadásról, mely a főpróba után­ sikeres­nek ígérkezik, holnap hozunk tudósítást. (stb.) Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, febr. 13. (Eredeti távira­t.) Értéküzlet. A forgalom a mai előtőzsdén korlátolt volt ugyan, minden­nek daczára az irányzat határozottan szilárd. A tegnap esti oly határozottan fellépő áremelkedés a bányarészvények te­rén folytatását nyerte. Ezenkívül erős volt a kereslet a köz­lekedési papírok iránt. A déli tőzsdén a forgalom ha­sonlóképen, mint az előtőzsdén korlátolt volt a forgalom, de az irányzat szintén kimondhatlanul szilárd volt. Két óra 10 perc­kor jegyzőnk: Osztrák hitelr. 301.80, Magy. hitelr. 274.75, Unió 120.—, Anglobank 154.— , Bécsi bankverein 156.60, Osztr. magy. bank 839.—, Osztrák földhitel 211.50, Magyar földhitel 155.—, Papír-járadék 70.65, Ezüst-járadék 71.45, Osztrák arany-járadék 84.85, Magyar aranyjáradék 101.25, Magyar sorsj. 116.50, Napoleon-arany 9.34­/1— 35­/2, Alföldi vas. 149.50, Dunagőzhajózási 615.—, Pécs-barcsi 192.50, Galicziai 259.—, Kassa-oderbergi 126.25, Lombardok 88.75, Lloyd 139.—, Erdé­lyi vasút 138.50, Államvasút 274.75, Tiszavidéki 225.50, Tram­way —, Magyar gácsországi vasút 129. —, Északi vasút —.—, Magy. észak-keleti 143.—, Magyar nyugati 143.75, Lemberg-Czernowitz 157.50, Innerbergi 147.50, Prágai vas 141.—, Egidi 109. Bécs, február 13. Magyar írt. zárlatja. Magyar földte­­herm. kötv. 89.50, Magy. vasúti kölcsön 117.75, Salgó-Tarján —.—, Magy. hitel 274.50, Magyar záloglevél 102.75, Alföld 149.—, Erdély­ 137.—, Magy. észak­keleti vasút 142.25, M. kel. vas. 81.25, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 78 80, Magy. sors­jegy 117.25. Tiszai vasút 226.50, M. földhitel —, Kincst. utal. 1873.157.—, Kincst. utalv. 1874.—.—, Arany-járadék 101.25. . Erdélyi föld. kötv. 88.—, Bécs. február 13. Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitel­­részv. 301.90, Angol-osztrák 154.--, Lombard 8870, Állam­­vasút 274.50, Galicziai 259.—, Papirjáradék 70 út, Aranyjá­­radék 84.50, Hitelsorsjegy 179.—, 1860-iki 130.—, 1864-iki 175.—, Töröksorsjegy 17.50. Váltóárfolyam : Londonra 116.85, Frankfurtra 57.10, Porosz pénztári utasv. 57 65, Ezüstj. 71 50, Cs. kir. arany 5.52, Napoleond’or 9.35, Nemzeti bank 840, Utótőzsde —.—. —. Csendes. Bécs, febr. 13. Esti zárlat. Hitelrészvény 302 20, An­gol-osztrák 154 60, M. hitelr. 275.75, Államvasut 274.75, Lom­bard 19.50, Járadék 70.67 Napoleond’or 9 34*/2, Aranyjáradék 101.40, Galicziai 258 50, Osztr. ar. jár. 84.40, Szilárd. Pária, febr. 13. Zárlat. 3% Évjárulék 82.25, 5° , Év­­járulék 116.42, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 588—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 197.—, Töröksorsjegy 39.75, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. járadék 87.s/, Osztr. ai jár. 73.62. Ámort. jár. 83.65. Szilárd. Pária, február 13. Zárlat. Liszt 67.75, 68.—, 67 25, 66 75. Búza 32.75,32.60, 81 ..60, 31.—, Rozs — ——. Olaj 79.50, 80 — 82 —, 83.50. Szesz 74 75, 73.50, 73.­ , 70 50. Változatlan. Berlin, február 13. Zárlat. Papirjáradék 61 10, Ezüst­járadék 62.—, Magy. járad. 87 75, Magy. kincst. utalv. —.—, 1877 iki 10 mill. kölcsön 69.50, keleti vasút elsőbbs. 80.—, Hitelrészvény 539- -, Államvasut 477.—, Lombard 155.50, Galicziai 112.40, kassa-oderbergi 55.25, Romániai 48 90, Orosz papírpénz 218.35, Váltóárf. Bécsre 172.20. Szilárd, Utó­­tőzsde Hitelrészv. 538.50. Államv. 477.—. Lombárd 155.—. London, február 13. 981 16, 7.7/a, 73.50. Berlin, február 13. Zárlat. Búza 229.50, 229.— Rozi 171.­, 170 50, 172.­, 172.—. Zab 148.—. 149.50. Repczeolaj 54 30, 53 90 54.60, Szesz 59.50, 59.30. 60.10, 60 30. Frankfurt, február 13. Esti zárlat. Papirjár. 61.25, Ezüstjáradék 62.79, Osztr. aranyjáradék 73.’/« Magy.­ar vag­­jár. 87.75, Osztr. hitelv. 268.75, Osztr. államv.­részv. 237.75, Galicziai 223.50, Lombard 77 25, Erzs. nyug. vasút 166­­, Magyar Galicz. vasút 112.75, Tisza r. vasúti elsőbbs. 81.’/», Váltóárf. Bécsre 173.10, Osztr. bank­részv. 732.50, Szilárd. Utótőzsde 268.87. 237.75, Frankfurt, febr. 13. Papirjáradék —, Ezüstjáradék 62, Vei Osztrák aranyjár. - ‚—, Magyar aranyjár. 87.75, Osztr. hitelrészvény 269.50, Osztr. bankr. —.—, Osztr. államvasut­­részv. 238.—, Galicziai 224.37, Lombard —.—, Stettin, február 13. Búza 224.50, 22. 50, rozs 166.—, 166.—, olaj 53.50, 57.—, Szesz 59.10, 58.50 59.90, Amsterdam febr. 13. Búza —.­ , Rozs 193­—. 197.—, Köln, febr. 30. Buza 50.70, 20.70, K­ozs 5 7.50, 17.55, Olaj 29.50,29­.. Gazdasági és piaczi tudósítások. Bécs, február 13. Terménytőzsde. Búza ta­vaszra 14 frt 40—14 frt 45 kr, magyar rozs 10frt 75—11 frt 25 kr, zab tavaszra 7 frt 90—7 frt 95 kr, kereskedelmi áru 7 frt 70—7 forint 80 kr, kuboricza június—júliusra 8 frt 75—8 frt 80 kr, őszre 7 frt 60-7 frt 65 kr, kész­áru 7 frt 85-8 frt — kr, repc­eolaj 30 frt 75 —31 frt, készáru 31 frt—31 frt 25 kr, szesz 33 frt 50—34 frt, készáru 36—36 frt 25 kr. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. A magyar ált. iparegylet e hó végén fogja megtartani alakuló közgyűlését. Azt megelőzőleg f. hó 15-én délelőtt 11 órakor a helybeli tőzsde­épület nagy termében előleges értekezlet fog tartatni. Az államsorsjegyek húzása. A katonai jóté­kony czélokra rendezett hetedik államsorsjáték tegnapi húzásánál a következő sorozatok és szá­mok húzattak ki: 1-szer. Kihúzattak a következő sorozatok: 202 sorozat (20101—20200 számok), 207 sorozat (20601—20700 számok), 231 sorozat (23001—23100 számok), 400 sorozat (39901 — 40000 számok), 452 sor. (45101—45200 sz.), 732 sor. (73101—73200 sz.), 777 sor. (77601—77700 sz.), 1509 sorozat (150801-150900 sz.), 1547 sor. (154601—154700 sz), 1556 sor. (155501-155600 sz.), 1674 sor. (167301-167400 sz.), 1677 sor. (167601—167700 sz.), 1834 sor. (183301—183400 sz.), 2232 sor. (223101-223200 sz.), 2662 sor. (266101—266200 sz.) A zárjelek közé foglalt 1500 sorsjegyszám egyenkint 20 frtot nyer bankvaluta értékben. To­vábbá a következő negyvenöt sorozatszám hu­­zatott ki : 24 sorozat (2301—2400 számok), 31 sor. (3001—3100 sz.), 88 sor. (8701—8800 sz.), 115 sor. (111401—111500 sz.), 159 sor. (15801— 15900 sz.), 265 sor. (26401—26500 sz.), 282 sor. (28101-28200 sz.), 335 sor. (33401-33500 sz.), 446 sor. (44501-44600 sz.), 513 sor. (51201—51300 sz.), 629 sor. (62801—62900 sz.), 644 sor. (64301 — 64400 sz), 749 sor. (74801—74900 sz.), 887 sor. (88601-88700 sz.), 1039 sor. 103801-103900 sz.), 1050 sor. (104901 —105000 sz.), 1189 sor. (118801 — 118900 sz.), 1210 sor. (120901-121000 sz.), 1224 sor. (122301—122400 sz.), 1310 sor. (130901- 131000 sz ), 1358 sor. 135701 —135800 sz.), 1398 sor. (139701-139800 sz.),1448 sor. (144701-144800 sz.), 1491 sor. (149001—149100 sz.), 1494 sor. (149301— 149400 sz.), 1634 sor. (163301-163400 sz.), 1678 sor. 167701-167800 sz.), 1804 sor. (180301—180400 sz.), 1953 sor. (195201—195300 sz.), 1999 sor. (199801-199900 sz.), 2089 sor. 208801—208900 sz.), 2128 sor. (212701—212800 sz.), 2178 sor. (217701-217800 sz.), 2197 sor. 219601—219700 sz.), 2198 sor. (219701-219800 sz.), 2213 sor. (221201-221300 sz.), 2263 sor. (226201—226300 sz.), 2282 sor. (228101—228200 sz.), 2320 sor. (231901—232000 sz.), 2365 sor. (236401—236500 sz.), 2367 sor. (236601—236700 sz.) 2405 sor. (240401—240500 sz.), 2415 sor. (241401—241500 sz.), 2460 sor. (245901—246000 sz.), 2572 sor. (257101—257200 sz.) E sorozatokban minden a zárjelek közt felemlített sorsjegy egyenkint 10­0. ért. forintot nyert. 2. A főhúzásnál az alább felsorolt kétszáz­ötvennégy sorsjegyszám húzatott ki. A főnyere­ményt, 70.000 frt értékű papirjáradék 1880. febr. 1-től számított kamatélvezettel a 17974 számú sors­jegy nyerte. Az 17971 17972 17973 17975 17976 17977 egyenkint 1000 frtot nyertek; a második nyereményt 20.000 frt ért. papirjáradékot a 61320 számú sorsjegy nyerte. A 61317 61318 61319 61321 61322 61323 számok egyenkint 500 frtot.. A har­madik nyeremény 10.000 frt a 193164 számú sors­jegyre esett. A 193161 193162 193163 193165 193166 193167 egyenkint 200 frtot nyertek. A negyedik nye­remény 5000 frttal az 174103 számú sorsjegyre esett. Egyenkint 1000 frtot nyertek papirjáradékban a 9099 18587 62198 88721 103498 121046 168045 170875 215038 és a 265838 számok; egyenkint 500 frtot papirjáradékban 35219 67738 70429 110485 116318 122497 127641 139122 162770 171637 204232 217365 220025 226336 235256 241345 251863 254710 261547 262149 számok. Folytatjuk. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, február 13. É r t­é­k ü­z­let. Végre vala­­hára a tőzsdénken már napok óta tartó nyomott hangulat kezd engedni merevségéből, hanem a helyzet nem is válto­zott meg egészen, a mai tőzsdén mindenesetre kedvezőbb hangulat volt észlelhető. Tapasztalható volt ez különösen a járadékok- és játékpapírokkal szemben, melyeknek árfolyama lényegesen emelkedett, míg helyiértékek, küllönösen malmok bágyadtan zárattak. Az előtőzsdén ugyan kezdetben 101,45-ön állott, de később felszökött 101.60—101.70-ig, mig végül 101.50-en záratott, Osztr. hitelr. 306.20-on forgott. A déli tőzsdén gyenge forgalom mellett­ az árak tartották magukat. Magy. jár. 101.55-ön, Magy. vasúti kölcsön 118-on, Magy. sorsjegyek 117.50- en, Magy. hitelr. 275.50-en, Osztr. hitelr. 305.70— 305.80-on, Pesti kereskedelmi bank 645-ön, Kézművesbank 91.50- en, Jelzálogbank 52.50-en forogtak. Malmok elhanya­­golvák. Concordia 580., Lujza 307., Országos közp. takarék­­pénzt. 137.75—138.25-ön kelt, Közúti vasút nagyon gyenge 345. Az esti tőzsdén kevés hullámzás után az üzlet megszilárdult és folytonos vételkedv mellett Magyar járadék 101.60-ig meglehetős mérvben vásároltattak. Osztrák hitelr. 305.50- ről 306.60-ig ment fel. Magy. sorsj. 117.75—118.25-re javult. Magyar hitelr. 276.25—276.60-an szilárdak. Draschera vannak 114.50-es vevők. A hangulat igen kedvező. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Budapesten. Blau Brüll Julia 30950 írtra b. ingatl. VI. ker. márczius 10. a kir. törvényszéknél. Hetsch Ede 55,700 írtra b. ingatl. VI. ker. márczius 9-én a kir. tv széknél. Dr. Plósz Lajos 35.000 írtra b. ingatl. VI. ker. márcz. 20. a kir. tvszéknél. Árverések a vidéken. Bere Sándorné 740 írtra b. ingatl. febr. 26-án Sz.­Endre. Ifj. Vicsan Józsefné 1548 írtra b. ingadl. febr. 27. Brincz (nyitrai tv.) Pecz János 1678 írtra b. ingatl. márcz. 12. Tarcsa (m.-óvári jb.) Kovács Katalin 4566 írt­a b. ingatl. márcz. 17. P.­Somorja (m.-óvári jb.) Zlokliklovits Pál 1024 írtra b. ingatl. márcz. 26. Hasgraben (szt-gotthardi jb.) Szilágyi József 7762 írtra b. ingatlanai márcz. 16. Kolozsvár. Straub Teréz 1600 írtra b. ingatl. márcz. 2. Bu­lakesz (pestv. tv.) Száraz János 10584 írtra b. ingatl. febr. 26. N.­Kér (nyitrai tv.) Venczl János 1100 írtra b. ingatl. febr. 27. Megyes (soproni tv.) Kron Kálmán 8561 írtra b. ingatl. apr. 10. Uj-Arad (vingai tb.) özv. Bartalos Vinczéné 1303 írtra b. ingadl. márcz. 18. Lakon (komáromi tv.) Szitás János 4881 írtra b. ingadl. márcz. 16. Halászi (m.-óvári tv.) Prédl János 1802 írtra b. ingadl. márczius 10. Harkány (soproni tv.) Özv. Csajkás Mária 10000 írtra b. ingd­. márcz. 10-én Szabadka- Baumgartner Francziska 2800 írtra b. ingtl. márcz. 10. Szabadka. Győry Gergely 1100 írtra b. ingtl. márcz. 20. Komárom. Vucsina Mihály 1884 írtra b. ingtl febr. 21. Topolócz (m.-szombati jb.) Stern Fischl 7225 írtra b. ingtl. febr. 23. Szurdok (m.-szigeti jb.) Beck Mátyás 1102 írtra b. ingtl. febr. 23. Szomor (tatai jb.) Rathmann Mátyás 883 írtra b. ingdl. márcz. 8. Sopron. Huszár Márton 4542 írtra b. ingdl. febr. 26. Szanyi (sopronyi tv.) Gulácsy Gyula 4962 írtra b. ingdl. febr. 28. Fehér Gyarmat. Magyar­ Anna 1686 írtra b. ingdl. márcz. 1. Zilahi. Kasztner Károly 16960 írtra b. ingdl. febr. 23. Szeged. Bálán Petru 1791 írtra b. ingd­. márcz. 4. Vrojkovecz (verseczi jb.) Zobel Imre 180.000 (2-ik árverés) írtra b. ingd­. márcz. 5. Bogáth (n.­­kállói jb.) Csőd a vidéken. Jankovics Aladár fűzi lakos ellen, pelügyelő Szabó György komáromi ügyvéd, bej. határidő márcz. 8. 9. 10. a komáromi tvszékhez. Csüdbeszü­ntetés. Berey Gyula rudai kereskedő csőd­ügyéban. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880. február 13-ról reggeli 7 órakor. A légnyomás mindenütt kevéssel emelkedett, Bregenz­­ben 5.3 mmrrel.­­ A hőmérsék kevéssel emelkedett, Bécsben 5.2 fokkal. Eső : Bécs 6, Prága 3, Bregenz 1, Pela 7, M.­Óvár (hó) 1, Budapest 2, Debreczen 1, Csáktornya (hóval) 29, Zágráb 19 mm. Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 0. 2­­g Észlelési a­j­í§ Szél­lel. w 00 • l állomás JM­­° iránya er,őn' Mzet ►4 tu 1­sége Bregeuer 768.9 -f-1.2 — — eső Prága 66.0 —1.3 — -- köd Bécs 66.0 4-2.6 ÉNT 1 eső Sopron 65.5 -10.9 NT 1 b. M-Óvár 66.0 -0.1 ÉNY 2 hó Trencsén 64.1 -fl.O — — hó treszterczebánya 65.1 —1.1 — — u tó Budapest 64.5 4-1.6 — — b. Szolnok 63.9 --1.5 É 1 t. d. Debreczen 65.6 -f-16 D 1 b. Ungvár 63.7 -|-2.1 D 3 b, Szatmár 64 9 -1-3.2 K 1 b. Nagy-Szeben 65.9 —0.7 K . r. f. Orsova 68.0 —2.0 — — 1. d. Temesvár 65.7 -1-2 8 ÉK 1 b. Szeged 63.7 —1.6 D 1 b. Csáktornya 64.3 —0.2 ÉNY 1 hó Zágráb 65.1 4-0.6 NY 4 eső Fiume 64.4 --4.2 N 2 eső Pola 63.3 4-6.9 — _ a. Lesina — — — — _ Vízállás s.pl. Hol? !†„g VA 1«I‘W 13 Budapest | 2 04 — — eső „ Pozsony 3 76 — — jég áll „ Komárom 1 — — — — , Esztergom j — — — — „ N.-Maros j 1 66 — — „ „ Vácz i — — — — „ Ercsi I 1 86 — — „ Adony | 1 65 — — „ Pentele I 1 81 — — „ „ Duna-Földvár J 1 27 — — „ „ Paks j 1 54 — — , Baja 1 46 - -„ Mohács I 2 18 — — „ „ Vukovár 0 63 - — „ „ Újvidék j 2 14 — — „ „ Zimony 2 45 — — „ „ Pancsova 1 00 — — „ „ O-Orseva 1 47 — — tiszta „ Bezdán — — — — „ Verbász — — — — „ M.-Sziget 0 37 — — lágy „ Szolnok 1 03 — — köd „ Sáros-Patak 1 44 — — lágy­ ­ Tokaj 1 50---------­ „ Szeged 1 31 — — felhős Gyula Fehér-Kőrös — — — — Remete Fekete „ — — — — Békés Kettős „ — — — — Gyoraa Hármas „ — — — — Kis-Jenő Fehér „ — — — — „ „ Fekete „ — — — — Sajó — — — — „ Barcs 0 31 — — jég áll „ Eszék 1 57 — — jég áll „ Sziszek — — 1 38 — „ „ Szatmár 1 00 — — felhős 12 Arad 0 27 — — jég áll „ N.­Becskerek 0 47 — — „ Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Beküldetett. Bizonyítvány. Egy meghűlés következtében éveken át mindkét lába­mon heves köszvényben szenvedek, mi ellen különféle szere­ket használtam, de sajnos, eredménytelenül. Végre tanácsolás folytán kísérletet tettem az oly híres köszvényvásznával, s legnagyobb bámulatomra egyetlen egyszeri használat után fájdalmaimtól megszabadultam. Mit is ezennel a legjobb lel­­kiismerettel bizonyíthatok. — Budapest, Kőbányai­ ut. Schmidt József, Schmidt és Császár ezég. Főraktárhelyiség Magyarország részére Budapesten. Török József­nél. Ára csomagonként 1 frt 5 kr. és 2 frt 10 kr.

Next