Ellenőr, 1880. június (12. évfolyam, 255-305. szám)
1880-06-30 / 305. szám
Előfizetett árak : Egész évre Félévre 20 frt — kr. 100 , Évnegyedre Egy hónapra Szerkesztett iroda : 5 frt — kr. 1880, Egyes szám ára 9 kr. Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán.) ELLENŐR Budapest, szerda, junius 30. 1880. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Festaéktől csak bérmentes leveleket fogadunk el. ESTI KIADÁS. Hirdetitek felvitele a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán). Továbbá Daube G. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járd díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. liftadó hivatal : Budapesten, váczi körút 26. sz. (fő út sarkán). Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden feltélát is. XII. évfolyam, 305. szám. Az „Ellenőr“ ára Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenként. reggelt öt esti lap együtt : Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 , Egy hóra ... 1 „ 80 „ Budapest, junius 30 A berlini conferenţia tanácskozásairól szóló legújabb hírek kétségbe vonják, hogy Fancziaország a határozatokat esetleg fegyveres hatalommal fogja végrehajtani. A conferencia a végrehajtás kérdésével különben még nem foglalkozott, s egyelőre nem bizonyos, vájjon egyáltalában tanácsosnak fogják-e tartani a hatalmak biztosai, hogy e kérdést rendes ülésben szellőztessék. A legutóbbi ülésekben az azonos jegyzék szövegezése volt napirenden, amelyben a határozatokat a két érdekelt fél hivatalos tudomására hozzák. E jegyzék mellé a határvonalat megállapító ülés jegyzőkönyvét csatolják, s ezenkívül a mellékkérdésekre vonatkozó megállapodásokat tanács alakjában köztik a két féllel. Most már csak a korfui csatorna ügyében tartanak egy, legfeljebb két ülést, s ezzel a conferencia működése véget ér. * A porosz képviselőház jún. 28-iki üléséről hozott távirati tudósításunkat, mely az egyháztörvényjavaslatnak 4 szótöbbséggel történt elfogadását jelentette, a következőkkel egészítjük ki : A cleriánok főszónoka Windhorst volt. Beszédében élesen kikelt a conservativek s a kormány ellen, mely a fölforgató párttal szövetkezik. Szerinte a centrum nem akar catastrophát, de ha a kormány a megkezdett útról le nem tér, az önmagától bekövetkezik. Szavait a centrum nagy lelkesedéssel fogadta, mit fokozott az, hogy a javaslatot elfogadók száma csekélyebbnek mutatkozott, s Virchow nem csekélyebb hatással beszélt. Támadását főképen Bismarck ellen intézte, s egy bécsi lapból a külföld kárhoztató véleményét olvasta fejére. A részletes vitánál, mint már jelentettük, a ház az első szakaszt egy szavazattöbbséggel elvetette. E nem várt eredményt az okozta, hogy a nemzeti szabadelvű pártnak néhány előbb kivált tagja az utolsó pillanatban visszatért az ellenzéket képező párthoz. A 2. pontot visszavetették , a 3-ikat elfogadták. A 4-ik pont elfogadására csak a miniszterek s Tiedermann szavazott. Újabb vita csak a 8-ik szakasznál keletkezett,mely a büntetéseket állapítja meg. Windhorst különösen a szentségek kiszolgáltatását tiltó pontot támadja meg s tagadja, hogy Poroszország szabad állam volna. Szavaira Richter válaszolt s azt jegyezte meg, hogy Windhorst kíméletlen támadása többet használ a javaslat ügyének, mint bármilyen fényes beszéd. A 9. pontot valóban nagy többség fogadta el, hasonlólag a 10-et és 12-et. E szerint az 1, 2, 4, 7 és 11. pontokat elvetették s a törvény csak ilyen megcsonkított alakjában került utolsó szavazás alá. Az eredményt ismerjük. A magyar büntető törvénykönyv, mint az életbeléptetési törvény rendeli, a folyó év szeptember 1-én lépvén életbe, az igazságügyminiszérium kebelében már folyamatban vannak azon tetemes előmunkálatok, melyeket, hogy a codex alkalmazása zavartalanul történhessék, még az életbeléptetés előtt el kell végezni. Főleg vonatkoznak ezek a fogházak berendezésére, a járásbíróságok ügykörének beosztására s a szolgabírói és egyéb elsőfokú közigazgatási hatóságok eljárási és ügykörének szabályozására, ez utóbbiaknál a belügyminisztériummal egyetértésben. Az ezekre vonatkozó s a bíróságokhoz s törvényhatóságokhoz intézendő terjedelmes miniszteri rendeletek — mint az „Egyetértés“ értesül — a jövő hó közepén már meg fognak jelenni. kezdődik, onnan az Olympos és a Pindus hegység legmagasabb csúcsán megy át. Kandabaki mellett eléri a Kalamas folyót s azt egészen a torkolatáig követi. A zagorai kerület Törökországé marad. A conferencia ezután több másodrendű kérdést (így a vallásfelekezetek egyenjogosítását és szabadságát, az ingatlan tulajdon szabályozását a mohamedánok kivándorlását, a Görögország által elvállalandó adósságot, végül a határrendőrség és a hajózás kérdését intézett el, vagy a berlini szerződés határozatainak értelmében tárgyalt. Holnap ismét ülés lesz, még egy másik ülés is van kilátásba véve. Berlin, jun. 29. A conferencia döntő határozatára, melylyel tegnap a végleges javaslat alapján a határvonalat megállapította, az a szempont volt irányadó, hogy egyik résznek se engedjék át a strategikailag domináló pontokat s ezzel igazolták a völgyben haladó határvonalat is. Az észak-nyugati határra vonatkozólag tekintettel voltak arra, hogy az érintkezést a görögök és az albánok közt lehetőleg megakadályozzák. A Görögország által elvállalt adóssági kuotára nézve a lakosság száma fog mértékül szolgálni. Az összegek megállapítását későbbre halasztották. Görögország tartozik az átveendő területen lévő császári török várakért és jószágokért Törökországnak megfelelő pénzkárpótlást nyújtani. Az egyházi jószágokra és a mohamedánok tulajdonára nézve külön eljárást fognak megállapítani. A vallásfelekezetek tiszteletben tartását a görög alkotmány is biztosítja. Berlin, jun. 30. A conferenţia tegnap 3 órától 572 óráig ülést tartott, melyben a görögök és albánok által küldött kérvényeket tárgyalta. A végleges határozat aláírása czéljából a conferenţia csütörtökön ülést tart. A conferenţia tagjai aznap az orosz nagykövetnél fognak ebédelni. Berlin, jun. 29. Bismarck herczeg ma délután Friedrichsruheba utazott. Konstantinápoly, jun. 28. Biztosnak mondják, hogy a nagykövetek ma tárgyalták azt a jegyzéket, melyben a porta a montenegrói kérdésre válaszolt. úgy hallatszik, hogy a nagykövetek abban állapodtak meg, hogy a jegyzékre azt fogják válaszolni : Minthogy a Montenegrónak az áprilisi conventió alapján átengedett terület új megszállása abban az alakban, amint azt a porta indítványozza, bizonytalan időt vesz igénybe, a nagykövetek azt javasolják a portának, hogy az áprilisi egyezség kárpótlásául Dulciquo kikötőjét s ennek a Skutari tó és a Bojana folyó torkolata közt fekvő területét engedje át Montenegrónak. London, jún. 28. Gladstone jelenti a képviselőházban, hogy csütörtökön indítványozni fogja, hogy a parliament minden tagja, aki eskü helyett nyilatkozatot óhajt tenni, daczára a június 22-ei határozati javaslatnak, nyilatkozatot tehessen az eskü helyett. Labouchere erre kijelenti, hogy Gladstone kielégítő nyilatkozata után eláll indítványától. London, jún. 30. Nikosiából érkezett tudósítások szerint, egy angol ágyúnaszád a szíriai tengerpart felé vitorlázik, mivel Haifa szíriai városban komoly zavargások törtek ki az ott lakó keresztyének és muzulmánok közt. London, jún. 30. A képviselőházban Northcote módosítványt jelent be Gladstone indítványához, mely az utóbbi által előterjesztett határozati javaslatot el nem fogadhatónak nyilvánítja, mivel általa a június 22-iki resolutio tényleg megsemmisíttetik. Brüsszel, jan. 30. A külügyminiszter tudatta a pápai követtel, hogy a belga kormány megszakítja diplomatiai összeköttetését a Vatikánnal, s egyúttal az ottani követségét feloszlatja. Páris, jan. 30. Jules Simon nem vállalkozott az amnestia-törvényjavaslat előadására, mivel ő ez alkalommal az általános politikai helyzetről akar beszédet tartani a senatusban. A hírlapok jelentik, hogy a szerzetesek be fogják zárni épületeik kapuit, hogy a rendőrügynökök kényszerítve legyenek, a kapukat sőt az egyes czellák ajtait betörni. A jezsuiták elleni rendeletet ma kezdik végrehajtani , a többi felhatalmazással nem bíró szerzet halasztást nyert. Páris, jun. 30. A képviselőház tegnapi ülésében Baudry d’Asson (legitimista) interpellálja a kormányt azon események miatt, melyek a téli cirkusban, a márczius 29-iki rendeletek ellen tartott gyűlés alkalmával előfordultak. A köztársaságiak minden provocatio nélkül bántalmazták azokat, kik a gyűlésben részt vettek. A belügyminiszter bebizonyítja, hogy a köztársaságiakat provocálták, kijelenti azonban, hogy intézkedést tett, hogy a clerikálisokat minden erőszakoskodás és tüntetés ellen oltalmazza. Páris, jún. 30. A rue de sévresban lévő jezsuita kápolnára tegnap tették a pecsétet. A senátus és a képviselőház jobboldalának számos tagja volt jelen. Ma reggel 4 órakor két rendőrbiztos jelent meg a jezsuiták zárdájában, s elrendelték annak kiürítését. Az alatt az utczán közel 500 ember gyűlt össze, kiknek egy része a jezsuitákat és a szabadságot, a másik része a köztársaságot és a szerzetek ellen kibocsátott rendeleteket éltette. A jezsuiták, kísérve a senátorok és képviselők által, reggel 6 órakor távoztak el a zárdából. Az utcán összegyűlt néptömeg az áldást kérte tőlük. A rendeleteket eddig csupán a rue de sévresban lakó jezsuiták ellen hajtották végre. Douai és Lilléből érkezett táviratok jelentik, hogy az ottani jezsuita kápolnákra tegnap este tették a pecsétet. Bukarest, jún. 30. A „Presse“ azt írja: Ausztria-Magyarország szíves közbelépésének és Oroszország jóakaratának köszönhetjük, hogy az Arab- Tabia kérdés Románia javára dőlt el. Romániára nézve nagy előnynyel bír az a körülmény, hogy az új román-bolgár határt, maguk a berlini szerződést aláírt hatalmak állapították meg; ennélfogva ez a határ Európa műve s Európa beleegyezése nélkül változást nem szenvedhet. Rio de Janeiro, jun. 27. Buenos Ayresból érkezett utolsó hírek szerint a nemzeti csapatok junius 26 án a városba nyomultak s az ottani őrséget felszólították, hogy 24 óra alatt capituláljon. Hamburg, jun. 29. (Eredeti távirat.) A tegnapi lóversenyek eredménye a következő : A Vergleichs Preis-t (2000 márka, kétéves csikóknak) dr. Oppenheim Ed. Sclavin-ja nyerte meg, második volt Scavenius Fenris nevű paripája 7 ló között. A Gyldensteen-verseny 1000 márkáját 5 ló között a 40. Alexander nyerte, második volt a Virginia-mén. A hesseni dijat (tiszteletdij és 1200 márka, űrlovarok) a General Hope 3é. Homespun-je (mMgarJe)_n n* tt o re I a a a X as Ann r. r.. »1 1 a a 11 a a X a w »V. 14 k /"J X T asz ixt« Joe 4é. Mocassin-je ellen és Smith G. 5é. Jolántája ellen. A Renard-dijban (4000 mark) ismét magyarországi tulajdonos lova nyert: a gr. Henckel A ar 0 n-ja 6 versenyző között ; hg Hohenlohe- Oehringen 3é. Donnerheil-je második volt. A handicap-ben (1000 márka) ismét a gr. Henckelistálló lett nyertes a 3é. Suremá-val 8 versenyző között; gr. Bernstorff-Gyldensteen Thermometer-je második volt. Ezeken kívül még két futam volt és pedig egy eladó- és egy vadászverseny ; az előbbiben 10, utóbbiban 7 ló futott s mindkettőt Cramm J. idős lova, Citizen nyerte meg. Julius 4, 5 és 6. napjain lesznek a hannoveri lóversenyek. Táviratok: Szeged, jun. 29. (O. É.) Az állami dohányraktár építése ügyében Fiuk János miniszeri tanácsos ideérkezett. Az ujszegedi raktár épülete a szabályozás folytán kisajátítás alá esik, s annak helyébe új dohányraktár építtetik a szegedi oldalon. Az uj raktár telkével megelégedését jelenté ki a miniszteri tanácsos, mert a telek a vasút közvetlen közeébe esik s a dohányszállitásra nézve előnyt bizosit. Az uj dohányraktár építését legrövidebb időlatt megkezdeti a kincstár. A felsővárosi hangász-, vessző-, Hóbiárt-, iba-, retek-, bogrács-, dehogy-utczák és Tarjánszélltal határolt telektömbök szabályozási terve fölött efejeztetett a június 21-én megnyitott közszemle, telekrendezés ellen öt reclamatio adatott be. Berlin, jun. 28. A conferencia ma egyhangig elfogadta a franczia nagykövet által tervezettégleges javaslatot. Ezt a határozatot a nagykövek kormányuk elé fogják terjeszteni, melyek özölni fogják Athénban és Konstantinápolyban. A táj keleten a Maurolongos folyam torkolatánál A jászok ünnepe. Vasárnap, e hó 27-én szerény csendben oly ünnepet ült Jászberény városa, az országtól észre sem véve, melyről bővebben megemlékezni érdemes. A jászberényi kath. főgymnasium száz éves fennállását ünnepelte ! Tulajdonképen kilévé már, hogy ez intézetet néhai Dósa Pál jásapáti közbirtokos megalapította. Tizenkét évi fennállás után a jász községek mindenike által (tizenegy községből áll a Jászság a ma már többnyire községesitett puszták nélkül) tetemes összegekkel gyarapittatván ezen tanoda, Jászberénybe, az ősi metropolisba helyeztetett át Apátiból ; azon jászok önkéntes buzgósága folytán, kiket csak nem rég is, midőn az országgyűlés a megyék átalakításán dolgozott, qi a nemzetiségi különváltság és kiváltságokért való ósdi harczczal vádolt az ország színe előtt elég tapintatlanul a „Pesti Napló“, holott épen a jászok voltak az elsők, kik privilégiumaik megszüntetését sürgették , s ismét elsők voltak, kik feliratilag fejezték ki örömüket azon törvényjavaslat felett, mely a megyék czélszerűbb területi beosztását czélozta; maguk írtak fel aziránt, hogy a közigazgatás érdekében a Kiskunságtól elszakittatásuk és a régi Külső- Szolnok megyével egyesíttetésök kivánatos, mint ez be is következett, s csak a székhely tárgyában ragaszkodtak az ősi Jászberényhez, csak e részben kérelmeztek ; de mindig, mióta e haza él, a szabadságért és magyar nemzetiségért küzdöttek harczban és békében. Nem is tudja az, aki jászsági külön törekvésekről képzelődik, hogy mi volt tulajdonképen az a jász kiváltság. Nem egyéb volt az, mint hogy a jászok és kunok területén mindig érintetlenül állt fenn az ősmagyar egyenlőség! Itt nem volt aristocraţia, hanem patriarchális szervezet. Szabadság, egyenlőség ! Itt nem volt jobbágy senki, adót fizetett mindenki, de csak az országnak, és fegyvert fogott mindenki a király szavára! Magától értetik tehát, hogy 1848. óta önként megszűnt e kiváltságos állapot, s jász kiváltságos helyzetről beszélni 32 év óta absurdum! Vasárnap hajnalban taraczklövések jelenték az ünnep kezdetét. 1 9 órakor a gymnasiumi ifjúság tanáraival a főtemplomba ment, hol a városi tanács testületileg szintén megjelent. A helybeli kirtszék legtöbb tagját is ott láttuk, valamint a községek küldöttségeit. Szele Gábor egri kanonok pontifikált, — e város szülötte, s egykor e gymnasium növendéke. Mise után kezdődött a tulajdonképeni gymnasiumi ünnep. Beleznay Ignácz tanbizottmányi elnök úr megnyitó beszédében hathatósan érinté azon ősök nagy érdemeit, kik e gymnasium létesítésével egy magasztos czél felé megtörték az utat, a Jászság culturális fejlesztését tűzve ki czéljokul ! Hathatós szavakkal utalt arra, hogy a jövő érdekében e gymnasium fentartása még fokozott érdekkel bir! — Azután Lippai Lajos igazgató tanár úr mondá el e gymnasium történetét rövid vázlatban. Érdekes előadásából — mint később egy szónok mondá — az volt a főtanulság: „segíts magadon, az Isten is megsegít!“ — Három osztályú kis gymnasiumból fejlett ki e főgymnasium minden állami támogatás nélkül. Egyedül e kis kerület — 11 község — hazaszeretete, áldozatkészsége, kitartása és nemes ösztöne által támogatva. S ezen intézet, azonkívül hogy ezrek nyertek benne tudományos kiképeztetést, még egy különös és figyelemreméltó szolgálatot tett a hazának: körülbelül 1900-ra megy azon felvidéki tótajku ifjak száma, kiket honszerető apáik ideküldtek, hogy itt a haza szívében tanulják meg a magyar nyelvet, hogy azután különböző pályákon igaz magyar polgárok is sikerrel működhessenek. Ma is folyvást sok „tót diák“ látogatja ez intézetet; többnyire szerény és szorgalmas fiuk, kiket — s ez szép vonás népünknél — bizonyos hagyományos kegyelettel fogad keblére e város népe, úgy, hogy majdnem semmibe sem kerül nekik a tanulás, részben vagy egészen elengedtetik nekik a tandít, és egyszerű közpolgároknál családtagként laknak, alig fizetnek valamit, némi házi kisegítő munkát végeznek, s a gyerekeket szokták felügyeletekre bizni. A magyar itt Jászberényben sohasem csúfolja, nem neveti ki a tótosan beszélő diákot, magával viszi torra, lakodalmakba, eteti, itatja, szavakat, vele s gyönyörködik benne, ha ügyes fejszámoló. Szokás e részben sokszor igen bonyolult feladatokat tűzni eléjök. Meg kell még említenem, hogy a jászberényi gymnasiumon ez évben 22 ifjú tett érettségi vizsgát, tehát többen mint Budán ! S Luther Nándor kerületi főigazgató saját szavai szerint a jászberényi gymnasium a jobbak közé tartozik. Fájdalom, alaptőkéje egynéhány év óta megcsökkent ; egyesek bukása s egy könnyelmű pénztárnok sikkasztásai, s a fokozott igények miatt a tőkéhez kellett nyúlni. De azon kitűnő közszellemtől, mely e vidéken — s ez nem nagyítás — ma főleg abban nyilvánul, — s ez egyben meg is egyez, hogy culturális haladásunkért minden lehetőt megtenni kívánunk, s reméljük, hogy a csorba ki fog köszörültetni. De a közóhaj az volna, hogy ezen régi és fontos intézetet vegye át az állam. A gymnasiumi ünnepélyt Elefánti Sándor polgármester úr buzdító beszéddel zárta be. E beszédek közti szüneteket a gymnasium énekkara és zenekara tölté be. Az énekkar régóta jeles, de a zenekar csak most emelkedett oda, hogy ily díszes közönség előtt, aminőt itt láttunk, magát hallathassa. Verdi „Attilá“-jából egy részletet igen kielégítőleg adtak elő. Ezt lakoma követte a régi megyeház nagy termében. Természetes, hogy kézről-kézre járt — a Lehel híres kürtje, melynek öblös végébe egri borral telt ezüst poharat szokás ilyenkor alkalmazni. Volt körülbelül kétszáz vendég a lakomán. Vidéki városban hallatlan „fegyelem“ jellemző e társaságot mindvégig, ami igen kellemessé tette a jég rabszolgája ott, hol mindenki tehetni véli, ami neki tetszik. A kölcsönös tisztelet követelte kölcsönös udvariasság, jókedvvel párosult. Bizony eltartott az ebéd teljes három órán át, özönével voltak a legjobb egri borok, s ráadásul „Kincsem“ pezsgő. Pohárköszöntés bőven, és a legutolsót is oly csendben s figyelemmel hallgatták meg mint a legelsőt. A felköszöntéseket Beleznay Ignácz nyitotta meg; ő felségét a királyt, a királynét, majd József főherczeg ő fenségét éltetvén. Elmés volt Pájer Antal apátnak a minisztériumra mondott toasztja. Viharos éljenzés szakitá meg többször s szűnni nem akaró éljenzés követte Elefánti polgármester urnak a főispánra, gróf Batthyányi Józsefre mondott felköszöntését. E demonstratiónak egy kis története van, melyet el nem hallgathatok. Az egész megye, de a jász nép különösen, igen megszerette az új főispánt. A város apraja-nagyja türelmetlen örömmel várta a mai ünnepélyeket egyrészt azért is, hogy láthassa a főispánt, kiről oly elragadtatva szólnak, akik már ismerik. Mert megígérte, hogy ma ő is itt lesz. Kétszáz főre menő lovascsapatban készült fogadni őt az ifjúság a város határán. A házakat fellobogózták. De mi történik? Elterjedt a hír, hogy ugyanaznap tartja bevonulását báró Lipthay Béla országgy. képviselő is, sőt beszámoló beszédjét. Józanul fel nem tehettük e jeles férfiúról, hogy a főispán első alkalommal való bevonulásának és a gymnasiumi ünnepélynek fényét pártdemonstratióval zavarni engedné, — de ennek daczára tartotta magát a múlt héten a hír, hogy egy-két ellenzéki úriember mindent el akar követni arra, hogy párttüntetésre használja fel az ünnepélyre sereglő népet. S ebből az lett, hogy nem jött el se a főispán, se báró Lipthay ! S most bűnbakot keres a közhangulat, mely nem tudja megbocsátani e tapintatlanságot és az utolsó paraszt emberig mindenkit bánt az, hogy a főispánt igy visszariasztották. A szolnoki beiktatás fényes volt, a jászberényi fogadtatás olyan lett volna, melynél bensőségteljesebben ritkán részesült még főispán. A toaszok közt legjobban kiemelkedtek gróf Apponyi Alberté, s különösen a Hegedűs Zsigmond kirtszéki elnöké, ki gyönyörű szavakban fejtegette az eszmét, hogy a democraţia létjoga a közműveltségben kell hogy gyökerezzék. — Nem sorolhatom fel valamennyit, de általában egytől egyig talpraesett volt. E mellett — ami szintén ritkaság — kitűnő volt a szolgálat, jók és szépen tálalva az étkek, jó borok, jó zene, emelkedett hangulat. A rendezés főérdeme Áray Károlyé, ki mellett Mercse Döme urat sem hallgathatom el. A vendégek közül megemlítem Kárfi Titusz mint osztálytanácsost, mint a cultusminiszter képviselőjét, Begovcsevics Róbert egri kanonokot, mint az egri érsek képviselőjét, Szele Gábor kanonokot az egri káptalan képviseletében, Henneberg honvédtábornokot, stb. Estefelé az ünnepiesen öltözött nép tolongott az utczákon. A gymnasium falát a jász tizenegy község és az alapitó Dósa Pál czimere ékesité. Azután kivilágítás következett, melynél leginkább kitűntek a gymnasium ablakba alkalmazott transparenter, Német Kelemennek, e buzgó és jeles tanár, kitűnő kertész és ügyes festőnek művei. Ezalatt a megyeházi teremben a nők által összehordott dús vacsora várt a gyéren érkezett vendégekre. Oda jött a dalárda és városi zenekar az ablakok alá a gymnasiumi ifjúság és kétszáz fáklyás által kisérve. Lent Festori tanár tartott beszédet, melyre az emeletről Begovcsevics kanonok válaszolt. A gymnasiumi épületet és a közeli sétatért ügyesen alkalmazott görög tűz világitá meg. Végre mindenki a Bathókertbe sietett, hol már egybegyült — 10 óra felé — a hölgyközönség, és tartott a táncz reggelig. Nem hallgathatom el, hogy ez alkalomból többen jelentékeny alapítványokat tettek e gymnasiumnál, igy, a többi közt, az egri érsek ezerkétszáz, Szele kanonok ezer frtot ösztöndij alapítványt. r. 1. — Személyi hirek. Dr. Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsek, ki tegnapelőtt este a fővárosba érkezett, tegnap délután Bécsbe utazott. — Edelsheim-Gyulai b. orsz. főhadparancsnok tegnap este Kassára. — Tisza Lajos kir. biztos ma reggel Szegedre utazott. — Tonay Lajos, miniszteri tanácsos, a m. k. államvasutak vezérigazgatója f. hó 24-én Bukarestbe érkezett. 25-én a román államvasutak igazgatóságával értekezett a ploest brassói vasút közvetlen összeköttetése érdekében. A román igazgatók Tolnayt igen előzékenyen fogadták. Cséry Lajosné temetése tegnap délután ment végbe imposáns fénynyel és nagy részvét mellett. A halottas ház udvarát teljesen bevonták gyászszövettel. A pompás ravatalt négy óriási kandeláber fogta körül lobogó lánggal. A közönség, mely a mélyen lesújtott családot környezte, ép oly nagy, mint diszes volt. A közvetlen családtagokonkívül megjelentek a Dániel, Halász és Bernáth utódok, mint rokonok ; ott voltak a prot. árvár gyermekei is, kik az elhunytnak oly sokat köézhetnek, azonkívül Perczel Béla, Sárkány József, Kovács Kálmán miniszteri tanácsos, továbbá Jókai Mór, Dániel Ernő (a vő), Dániel Pál, Láng Lajos, Miklós Gyula orsz. képviselők, Urváry Lajos, Vadnai Károly, Asbóth János, Verey József, dr. Darányi Ignácz s mások. A gyászének elzengése után Török superintendens rövid, mélyen megható beszédet mondott, ünnepelve az elhunytban a hűt hitestárst, a legjobb családanyát, az egyház buzgó leányát s sokak jótevőjét, kinek halála nemcsak a család vesztesége, hanem a fővárosé, sőt a nemzeté. A szép beszéd után, mely élénken föltüntette a ritka nő nemes tetteknek szentelt életét, — a koporsót kocsira helyezték s ezzel a megható gyászszertartás véget ért. — Zmertych Iván ma délután 5—6 órakor valószinüleg a fővárosba érkezik, s befejezi útját, melyet ritka kitartással velocipében ten meg Londontól Budapestig. Zmertych, mint Pozsonyból távirjik, ma reggel 8 óra 20 perczkor indult el Pozsonyból, Mosonyon át Győrnek halad, ahol megebédel. Innen vagy Bián vagy Nyergesen át fog a fővárosba érkezni. Az athleticai club tagjai az óbudai sorompónál várják derék bajtársukat. Zmertychet 26-án egy kis baj érte: velocipédje nagy kerekének tengelye Weindlingau és Hütteldorf között ketté pattant, s Bécsben ugyancsak sok látás-futásba került, míg egy Kikó István nevű magyar gépész a tört tengely helyett újat tudott a velocipédbe tenni; megjegyzendő, hogy Bécsben ő volt az egyetlen, ki e munkára vállalkozott. Zmertich tegnap este 7 órakor érkezett Pozsonyba, hol a budapesti athleticai club titkára Herczegh, s a pozsonyi csónakázó-egylet tagjai fogadták. Zmertych, mint Pozsonyból írják, legkevésbé sincs elfáradva, s a legjobb egészségnek örvend. A csónak-egylet tagjai este lakomát rendeztek tiszteletére a Palugyai-szállóban. Mint Zmertych beszélt, útjában mindenütt igen nagy előzékenységgel fogadták, s Németországban, két állomásán, hol véletlenül ugyanazon fogadóba szállt, melyben néhány év előtt a Párisba nyargaló Zubovics is megfordult, valóságos ünnepet rendeztek tiszteletére. — A megújított barátság. Kis-zombori Rónay Alajos, Ujváry Kálmán (Pécsről), Kiss Elek (Kiss Ernő 1848-iki honvédtábornok unokaöcscse, Szalontáról), Prieszky Pál (Losonczról), troporiczi Görgey László, Dedinszky Zsigmond honvédkapitány és Piler M. E. szerkesztő Bécsből, tegnap összejöttek Budán a Háromság téren, hogy 1860 ban, a bécsi egyetemen kötött barátságukat, melyet minden tizedik évben megújítani ígértek egymásnak, immár másodszor fűzték szilárdabbra. Rónay és Ujváry nejükkel együtt jelentek meg. A találkozó helyéről a „Vadászkürtben mentek kedélyes banketre, hol egymást érte a sok felköszöntő. — Császár Ferencznek, egykori szeptemvirnek, s magyar írónak leánya Emma, férjezett Ottlik Lászlóné (lakik üllői ut 21-ik sz. alatt), mint a „P. Ll.“-ban olvassuk nagy nyomorban van. Férje súlyos betegen fekszik, s négy apró gyermekéről is kell gondoskodnia. A fővároshoz fordult segélyért, s az egyelőre 25 forinttal enyhítette a pillanatnyi szükséget. Az óbudai búcsú a tegnapi pompás időjárás jóvoltából pompásan folyt le. Délelőtt 10 órakor cselka lelkész ünnepélyes misét mondott, s utána körmenetet tartottak. Ez volt a búcsúnak hivatalos, vallási része. A másik részről, a gondatlan vigalomról elég tanúságot tesz az, hogy még éjfélkor is nagycsoportok szállongtek haza Budára és Pestre. — Milán fejedelemről. A szerb fejedelemnek Temesváron tartózkodásáról még a következő részleteket közölhetjük : A szerb fejedelem utazását oly körülmény is kisérte, mely beavatott körökben nagy feltűnést keltett. Belgrádból ugyanis a magyar kormányt arról értesítették, hogy ott félnek, hogy a déli Magyarországon nagy tömegben lakó Karagyorgyevics-pártiak s a szerbiai politikai szökevények kellemetlen demonstrációkat vagy még rosszabbat is készíthetnek a fejedelemnek. Az út mentében fekvő helyi hatóságok parancsot kaptak, hogy saját felelősségökre minden intézkedést tegyenek meg a fejedelem biztossága érdekében. Temesváron e parancsot úgy fogták fel, hogy a pályaudvarról a közönség legnagyobb részét kizárták. Kint azonban nagy néptömeg gyűlt össze, mely erősen megzsiorta a fejedelmet megérkezésekor. Midőn Milán félórai időzés után ismét vissza akart térni a vonatra, az épület ablakából egy fanatikus rácz legényke ugrott eléje s ezt kiáltá: „Zsivió szibszki král.“ A fejedelem helyes tapintatot mutatott, midőn az exaltálttól elfordult anélkül, hogy csak egy tekintetre is méltatta volna. Ormos főispán a következő beszéddel fogadta a fejedelmet: Fenség! Fenséged magas személyét, mint a velünk szomszédi barátságos viszonyban lévő szerb fejedelemségnek ő és, s apostoli királyi Felsége legmagasb látogatására utazó uralkodóját, Temes vármegye és Temesvár sz. kir. városa törvényhatóságai részéről ezennel hódolatteljesen üdvözöljük. Szerencsés megérkezése fölötti örömünk mellett azon hű kivánatunknak adunk kifejezést, hogy Fenséged uralkodása hosszú, a szerb nemzetre boldogító legyen, valamint, hogy az osztrák-magyar monarchiával fennálló jó egyetértést tartósan megszilárdítsa. Tetézze a Mindenható áldásaival Fenségedet. Éljen ! Ezután a fejedelem franczia nyelven sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy az osztro-magyar birodalom hivatalos nyelvét nem birván, ezeken nem beszélhet. Megköszöni a szép figyelmet és kitüntetést, mit Kober vezérőrnagy tolmácsolt a ÍREK. — Junius 30. — Hivatalos. Jóváhagyás. A közös külügyminiszter Pourpoint Gastonnak a párisi főconsulság által Dieppere consuli ügynökké történt kineveztetését jóváhagyta. — Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter, Mentovich Gyula marosvásárhelyi kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanezen kir. törvényszékhez jegyzővé, dr. Szigeti Dezső budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot, a gödöllői kir. járásbírósághoz aljegyzővé, Skopecz Béla egri kir. törvényszéki írnokot, az egri kir. törvényszékhez segédtelekkönyvezetővé, Hankó Iván kézdivásárhelyi városi aljegyzőt, a kézdivásárhelyi, Biszterszky Lajos losonczi kir. járásbirósági dijnokot pedig, a beszterczebányai kir. törvényszékhez, Laboncz Miklós hunyadmegyei közigazgatási bijnokot, a vajdahunyadi kir. járásbírósághoz írnokokká, Frankó Gyula szarvasi lakost, a szarvasi kir. járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. — Am. kir. igazságügyminiszter Török Kálmán illavai orsz. fegyintézeti ellenőrt, eddigi ellenőri minőségében a váczi országos fegyintézethez hivatalból áthelyezte ; Kovács József illavai országos fegyintézeti helvét hitvallású lelkészt pedig ugyanezen fegyintézethez ideiglenes minőségben ellenőrré nevezte ki. — Am. kir. pénzügyminiszter ifj. Domaes József számtisztet, továbbá Bölöni Béla és Gálffy Ferencz fogalmazó gyakornokokat, II. osztályú pénzügyi fogalmazókká a székesfehérvári illetőleg pécsi és temesvári illetékkiszabási hivatalokhoz nevezte ki. — A m. kir. pénzügyminiszter Heckenast Kálmán III. osztályú számtisztet, II. osztályú pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. — A m. kir. pénzügyminiszter Saárosy István fogalmazó-gyakornokot, II. osztályú pénzügyi fogalmazóvá, Pitsch Antal okleveles erdészt, a nagyszebeni kataszteri kerületben pótbiztossá nevezte ki. — Áthelyezés. A magyar királyi igazságügyminiszter, L 1tvay Elek szegedi kir. törvényszéki írnokot, a hódmezővásárhelyi kir. járásbírósághoz, Tóth Mihály mezőtúri kir. járásbirósági végrehajtót pedig, a szolnoki kir. járásbírósághoz helyezte át. — Közjegyzői helyettesítés. A Csíkszeredai kir. törvényzék közhírré teszi, hogy a Csíkszeredai kir. közjegyzői állás Böjthy Sándor kir. közjegyző halála következtében megszűnt, s további intézkedésig a közjegyzői teendőket a Csíkszeredai kir. járásbiróság fogja teljesíteni. — Kitüntetés: Dr. Ziemialkowski Flórián osztrák miniszter, kitűnő szolgálatai elismeréséül, az I. osztályú vaskorona-rendet kapta. — A tudományos akadémia elnökei. A hivatalos lap közli: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére gróf Lónyay Melyhértnek a magyar tudományos akadémia elnökévé és Csengery Antalnak ezen akadémia másodelnökévé lett megválasztatását jóváhagyom. Kelt Schönbrunnban, 1880. évi junius hó 20-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. — Kitüntetett hölgy. Ő felsége Hermann Olgának, a szerajevói nőtanoda létesítése és fentartása körül szerzett érdemei