Ellenőr, 1880. július (12. évfolyam, 306-362. szám)

1880-07-09 / 321. szám

egy aranygyapjas rendet találtak, melyben egy rendkívüli nagyságú és szépségű gyémánt szórta fényét. A szakértők úgy nyilatkoztak, hogy ez a gyémánt méltán sorakozik a világ legnagyobb gyémántjai mellé s azért megérdemli, hogy külön nevet kapjon. El is nevezték „Este és i 11 a gá“nak. A modenai herczeg rokonai érvényesítették választási jogukat, s mindegyik kiválasztotta a maga részét. Legutoljára maradt Don Carlos, ki az „Este csillagáét magában foglaló aranygyapjas rendet választotta, mely szerinte megért egy millió forintot. Az örökös gyámja azonban kifogást tett e választás ellen, mert ez ékszer oly természetű, hogy a hagyományozó családjának kezei közt kell maradnia. Don Carlos az örökös ellen pert indított a főudvarmesteri hivatal, mint ez ügyben illetékes hatóság előtt, de perével elutasították. Ez ítélet ellen Don Carlos a bécsi főtörvényszékhez felebbezett, ez azonban nem döntött fölötte, mert mikor Chambord gróf értesült Don Carlos határtalan pénzvágyáról s tapintatlanságáról, nagyon fölháborodott, s ezt éreztette is a pretendenssel. Don Carlos meghajolt a „Roy“ tekintélye előtt, a kincset visszaadta, s egy másik aranygyapjas rendet választott, ugyanazt, amelyet elloptak, és amely miatt most Boet tábornok ellen a per folyik. Don Carlos azt állította egyszer a Café Richeben, hogy az „Este csillaga“ az övé volt, de eladta egy millióért, s a pénzt II. Ferencz nápolyi királynak küldötte különféle vállalatokra. Don Carlos ezen állítása egyszerűen nem igaz, mert a drága ékszer most is az Este-család, illetőleg örököseinek birtokában van. Annyi azonban bizonyos, hogy ha Don Carlos annak idején megkapta volna a drága rendjelet, már azóta régen túladott volna rajta. — Szabálytalan árlejtési eljárás. A Hortobágy Berettyó, mintegy 2.800.000 lábnyi csatornázási és szabályozási földmunkálataira az első hóban megejtett árlejtési eljárás bizonyos szabálytalanságok miatt a közlekedési miniszter által megsemmisittetett s az árlejtés újból kitűzése elrendeltetett. Beöthy Andor kir. biztoshoz Nagyváradra f. évi julius hó 2-ig, mint a másodízben kitűzött árlejtés lejárási határidejéig 5 ajánlat érkezett be. Ezek közül a Kottlányi, Pick és Klein-féle ajánlat túl magas árajánlata igénye mellett szóba sem jöhetett. „Brüll fiai“ elég köbméterenként 48V2 kr. Weisz Bertold és Neuschloss köbméterenként 50 kr, Fleischmann és társai köbméterenként 44kr. Aranyi, Engl, Deutsch és Propper köbméterenként 38V2 krral ígérik a nevezett munkálatot elvállalni. Beöthy Andor kir. biztos azonban, ezen majdnem 10 millió frtot igénylő munkálatnál, ahol köbméterenként minden 1 kinyi különbözet 28.000 frtot tesz ki — nem a legolcsóbb 381i kros ajánlatot, hanem a Brüll fiai czég 48 72 kros ajánlatát fogadta el és terjesztette be jóváhagyás végett a közlekedési miniszterhez, így írja ezt a „Budapesti Sürgöny“, s valószínűnek tartjuk, hogy a tényálladéknak nem egészen megfelelően adta elő a dolgot. — Pest megye közigazgatási bizottságának ülése (Folytatás.) Minthogy Kaáz községtől az árvapénztár kezelését elvenni már korábban elhatározták, a leszámolásra bizottságot küldött ki Pest megye központi árvaszéke. Az erre hozott határozat ellen a községi elöljáróság semmiségi panaszt nyújtott be, melyben saját mulasztásait a vizsgáló biztosokat sértő rágalmakkal igyekszik leplezgetni. Ez ügyet az árvaszék azon javaslattal terjeszti Dalmnay Sándor árvaszéki ülnök mint előadó által a közig. biz. elé, hogy bár a semmiségi panasznak sem helye, sem értelme, opportunitás szempontjából az árvaszék határozata vizsgáltassék felül és a sértegető elöljárósági tagok és községi jegyző ellen a jegy.eljárás rendeltessék el. Elfogadtatott. (A kiküldöttek: Sebők Antal ügyész és Láng hivatalnok azt találták, hogy a kötvények közül betáblázva nem volt egy sem; kölcsönök voltak kiadva olyan egyéneknek, akik semmi kezességet nem nyújtottak ; egy kötvény sem volt kiadva a nélkül, hogy azt 5—10 évi kamatadósság ne terhelte volna, sőt okmányhamisításnak is nyomára jöttek a vizsgálók.) Az adófelügyelő helyettes Leypáid Kornél terjesztette elő ezután, hogy f. é. június havában 120,482 frt 72 frral kevesebb adó folyt be, mint a múlt év u. a. hónapja alatt, minek nemcsak az az oka, hogy a múlt évi kedvezőtlen aratás következtében az adóvégrehajtások felfüggesztettek, hanem az is, hogy a szolgabírák e kedvezményt a 100 frtnál nagyobb adót fizető, közvetlen adófizetőkre is kiterjesztették, előadó indítványára tehát a megfelelő utasítások a szolgabiróknak kiadattak. A következő adótörléseket engedte meg a bizottság ajánlatára a p. U. miniszter földárja miatt: Dömsöd községnek 1572 frt 56 kr, Tószéknek 1326 frt 35 kr. Pereg községnek (Bank, Szent-Iván pusztáival) 859 frt 32 kr. árviz miatt: Tószéknek 71 frt 267 kr. Csanád községnek 1033 forint 69 krajczár (utóbbi községnek egyszersmind elnézte a miniszter a közigazg. biz. ajánlatára, hogy az árvízkárt tizennégy nappal később jelentette be, mintsem azt a törvény előírja). Ezen adótörlések az 1879 ik évre vonatkoznak. Még a tanfelügyelő jelentéséből emelhető ki, hogy csömöri községi iskolának Lukács János 500 frtot hagyományozott, de ott községi iskola még nincs fölállítva; a község nem szándékozik a hagyományt iskolai alapként kezelni, a községben lévő két hitfelekezet pedig a hagyományt fel akarja osztani ; ezek következtében utasíttatott Csömör község képviselőtestülete, hogy a kérdéses összeget iskolai alapként a felállítandó községi iskola javára a község nevére gyümölcsözőleg helyezze el, kamatai pedig a törvény értelmében a két hitfelekezet egyességéhez képest azoknak segélyül adassék ki. — Távirdaforgalom a budapesti m. kir. központi távírdánál 1880. évi junius hóban. Feladatott 89054, és pedig 832 állami, 2573 távirdaszolgálati, 3053 közérdekű, 887 ujsági, 1552 tőzsdei, ,14032 kereskedelmi és üzleti, 16127 különféle ügyekben. Érkezett 37496, és pedig 563 állami, 995 távirdaszolgálati, 464 közérdekű, 1150 ujsági, 3130 tőzsdei, 15145 kereskedelmi és üzleti, 1048 különféle ügyekben. Az érkezett táviratokból 37308 db helyben kézbesittetett, 30 db küldönczcel, 6 db postával, 152 db kézbesithetlen maradt. Áttáviratoztatott 88038 db. Az egész havi forgalom 164588 db. A faladott táviratok után befolyt 26891 frt 58 kr, melyből 13238 frt 07 kr a belföldi forgalomra esik. — Bitzó Géza , szép tehetségű fiatal festő, kinek a legutóbbi kiállítás alkalmával is sokan gyönyörködtek nem épen hibátlan, de egészséges humortól s a magyar népéletből ellesett igaz vonásoktól duzzadó művében. — „Alku“ cz. képet fejezett be, mely a „Gyorsfutár“ szerint pompás genre-kép. Pulszky állítólag megígérte, hogy lépéseket teend, hogy Bitzót külföldre küldessék magát kiképezni. — Az orsz. magy. iparegyesület hivatalos órái július 8-tól kezdve, további intézkedésig, délelőtt 8—2 óráig szabattak meg. Naptár. Péntek, július 9. Napkelte: 4.13, nyugta: 7.56 p. K. kath. : Lukreczia, prot. : Ludovica, görög-orosz : (junius 27.) Sámson, zsidó: (ab 1.) Roschodes. Állatkert nyitva egész nap. Iparmúzeum a műcsarnokban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Múzeumban képtár d. e. 9—d. u. 1-ig. Margitszigetre közlekedés a vámháztól és a többi állomásoktól félóránkint. Népzene. Törvényszéki csarnok. — A „Münz Naftali és fia“ czég bűnügyének mai folytatólagos tárgyalásán a vétkes bukásra vonatkozólag konstatálják, hogy Münz Henrik közvetlen a bukás előtt 1200 frtot fizetett ki vejének. Vádlott elnök kérdésére azt feleli, ___________________________________, hogy ez összeget azért fizette ki, mert az becsületbeli adósság volt, mely nézete szerint kényesebb természetű, mint az üzleti adósság. A tárgyalás folyama alatt ügyész jelenti, hogy egy közszolga levélkét kézbesített neki, melyben az áll, hogy vádlott Münz Fanni, ki a kihallgatás alkalmával 18 évesnek vallotta magát, tulajdonkép 1854. deczember 26-án született, tehát nem 18, hanem 26 éves. Minthogy pedig a beszámíthatóság elbírálására a kort tudni fontos, indítványozza az ügyész, hogy Münz Fanni születési bizonyítványa a jövő tárgyalási napra a budapesti izr. hitközségtől beszereztessék, a tárgyalás pedig addig elhalasztassék. A törvényszék az ügyész indítványa értelmében határoz, s a tárgyalást f. hó 12-ére elhalasztja. Irodalom, színház és művészet. — A budai színkör társulata nagyon szorult helyzetben van. Mindez ideig tartózkodtunk kellemetlen állapotukról említést tenni, de most már kőnyomatú lapok is írnak róla, s így mi, hallgatásunkkal nem segítünk rajtuk. Az előadásokat fölötte gyéren látogatják, elannyira, hogy Szathmári igazgató alig képes valamit is fizetni a társulat tagjainak. A zenekar tagjai már két héttel ezelőtt tervezték, hogy strikeolnak, de az igazgató mindig azzal biztatgatta, hogy majd jó segély, akár a fővárostól, akár a kormánytól. Szathmári volt is a belügyminiszternél támogatást kérni, de a belügyér, hír szerint, azt felelte, hogy a kért segély (2000 forintot) meg nem adhatja, de ki fogja küldeni minisztériuma egyik hivatalnokát, ki öszszejegyzendi a társulata adósságait és kifizeti. Hogy e dologban mi történt, azt nem tudjuk. Szathmári a fővárosnál is próbált szerencsét, kérve a tanácsot : béreljenek egy páholyt, tekintettel a pártoláshiányra, vagy pedig engedjék el a 300 frtnyi bérleti tartozást. A tanács e kérelmek egyikét sem teljesítette. Igazságtalanul. Az az egy páholybérlés és oly kevéssé esett volna a főváros terhére, mintha elengedték volna a színházbért azért a nyomom fabódéért, melynek, ha üresen áll, Budapest úgy sem veszi semmi hasznát. A tanácsnak tekintetbe kellett volna vennie azt is, hogy e társulat derekasan, szorgalmasan igyekszik teljesíteni hivatását, hogy a főváros „Christinenstadt“-ját lehetőleg magyarosítsa, s azért erősen hiszszük, hogy a közgyűlés a tanács ezen indokolatlan szűkmarkúságában megnyugodni nem fog. Jlép a Szinház. — Budapest, péntek, július 9-én — Először : ILL A BEREK. Bohózatos vígjáték 3 felvonásban. írták H. Bocage és A. Hennequin; fordította Huszár Imre. Személyek: Kezdete 71, órakor. Holnap : Népszínház. „Ili a berek.“ Bohózatos vígjáték 3 felvonásban. CSARNOK. Egy derék ember története. Regény 2 kötetben. Irta About Edmond. Valentine-nek. Küszöbön álló tizenötödik születésnapodra szeretett lányom, keresetlen igazságok s természetes érzelmek bokrétája gyanánt nyújtom e regényt. Elolvashatod elejétől végig , szeretem hinni, hogy majdan el fogod olvasni unokáimnak is. Meg fognak tanulni belőle egyetmást, aminek te már jobban bővében vagy, mint bárki más : a haza iránti tiszteletet, a család iránti szeretetet, a jó kedvelését, az igazság érzetét, a munka becsülését, a közösség eszméjét, mely a szegényeket egyesíti a gazdagokkal, a tudatlanokat a tudósokkal, azokat akiknek nincs semmijük és senkik azokkal, kiknek van már valamijök, s csaknem mindenkik. Az élet valószínűleg kevésbé fog oly terhes lenni gyermekeidre nézve, mint rám nézve volt, ez azonban kétes szerencse, mely, ha nem vigyázunk, nagy oktondiságokra ragadhat. Ha tieid közül valamelyik esetleg félne, vagy irtóznék a munkától, mond meg neki, hányszor láttál engem e kézirat fölé hajolva, mikor fölébredtél, hányszor hagytál esténkint magamra tollal kezemben, mikor nyugodni mentél. S ha fészkednek valamelyik kicsinyét megvesztegetné az üres hiúság, hozd emlékezetébe, hogy e könyv szerzőjének, valamint e könyv hősének csak szegény, alázatos, jelentéktelen ősei voltak. A Dumontok. Gyermekeim derék fiuk, elég jól neveltek arra nézve, hogy sohase jusson eszükbe őseiknek nagyon is plebejus nevét ketté tagolni, mint valami férget. Mivel nem nekik, nem nővéreiknek hanem jövendőbeli vejeimnek és unokáimnak írom le ez emlékeket ötven éves koromban, nem hiszem hogy fölösleges lenne bizonyságot tenni a mellett, hogy Dumont-nak hívnak, egy szóba írva , hogy semmi történelmi nevezetességű mont-tól (hegytől) nem származom. Gyermekeim, ha valami nemzetségtáblázat-gyártó, aranyaim hangjától csábitltatva, erőnek erejével tévútra akarna másokat s benneteket vezetni szerény származástokat illetőleg, lökjétek ki s mondjátok neki: „Jobban tudjuk nálad, hogy kik vagyunk. Vagyonúnkat Pierre Dumontnak köszönhetjük, ki egyetlen fia volt Pierre Dumont ácsnak a „Mes Semblables“-nak („felebarát“) és unokája Pierre Dumont-nak, a „La France“-nak, ki földmivelő volt Launay faluban. Szükséges ismernetek e két embert, kinek emléke drágább s tiszteletreméltóbb előttem mindennél. Nagyatyám azon falusi proletárok közül való volt, kik teljes vagyontalanságuk mellett száz évig is elélhetnének, anélkül hogy kenyere elfogyott volna, s amellett nagy család szaporodna körülöttük. Atyai öröksége, nagyanyám hozománya s a közös szerzemény meglehetős szerény öszszeget képviselt, mert a helység határának minden részében szétszórt eme birtok eladásából csak mintegy tizenkétezer frank folyt be. Volt ott egy ódon és roskadt állapotban levő lakóház, mely azonban csodálatraméltó volt előttem repkényei és madárfészkei miatt; azután a kicsi, de kényelmes konyhakert, mert a konyhából csak négy lépésnyire kellett menni a zöldségért és főzelékért. A malom szomszédságában levő nagyobbacska kert, melyet egészen tönkretettek a csigabigák; az öreg fákkal szegélyzett tisztás, hol atyám és nagybátyám fölváltva legeltették a család egyetlen tehénkéjét. Képzeljetek még ehhez egy kis burgonyaföldet, egy másik, fallal kerített föld hosszában, ahol most az én szegény jó öregeim nyugosznak; egy szőlőt, hol nemcsak néhány csöbör savanyas bort szüreteltek, hanem babugát és zöldes, bársonyhamva őszibaraczkokat, melyeknek kesernyés édességére még most is telefut a szám, ha rá gondolok. Képzeljetek ehez végre jó fönt még egy kenderföldet, hol sohasem láttam még egy szálat sem nőni, de volt egy büszkesége, a cseresznyefák királya, egy hatalmas és méltóságos fa , a hetedik égben képzeltem magam, mikor félig érett gyümölcseit az ágakról ehettek. Óh, az 1838-as cseresnyék! Sohasem fogok többé oly jót enni, mert sohasem leszek többé tíz esztendős. Hogy megértsétek, mint táplálhatott kis darabokba tagolt százhúsz arcnyi föld öt fiút és egy leányt, be kell mutatnom nagyszüleimet abban a nyugodt, de szakadatlan és szabályozott tevékenységükben, mely annyira jellemzi országunk szegényebb földmivelőit. Amennyire csak visszaemlékszem, látom, mint kel föl nagyatyám és nagyanyám a nappal, mint mosakodnak meg kutyák friss vizében, s mint megy egyik is másik is, de sohasem együtt, valami szükséges megszerzésére. Látom őket, mint jönnek össze pontosan ebédelni, bár nem volt más órájuk a harangszónál, mint ülik körül a szalonnával borított főzelékes tálat, a fölszelt téli retket és uborka-salátát s más efféle nyalánkságokat. Nagymama süti a kenyeret és főz Rosalie nénémnél, mióta ez a grancey-i kovácsnál van férjnél. Sem szolgát, sem szolgálót nem látott az ő házuk; mindig egymást szolgálták ki. Úgy látszik, voltak nyomasztó pillanatok, különösen mikor még a kicsinyiket semmire sem lehetett használni, s ezek minduntalan felnyitották telhetetlen csőreiket. Ez épen akkor volt, mikor a nagyobbacska kenyér ára öt-hat frank volt, a császárság háborúi után. De senki sem szenvedett valami sokat, bizonysága ennek, hogy mindnyájan megvagyunk. Mikor a gyermekek maguk is megkeresték a magukét, az öregek sokszor mondogatták, hogy az, ami a házukban van, elég egymaguknak. Erejük nem hanyatlott észrevehetőleg, s azután is mindig ép oly kevésre volt szükségük, mint mikor kis háznépet tápláltak. A tehén több tejet és sajtot ad, mint amennyit ők elfogyaszthatnak. A courcy-i piaczról, hova nagymama minden héten kétszer bemegy, kenyeres kosárral a fején, kikerült a liszt és a fűszer. Ami pedig a mészárszéket illeti, egy házaló zsidó hold nagyon vén tehénhúst és nagyon fiatal borjúhúst, de a Dumontoknak csak ünnepélyes alkalomkor van vele dolguk. A szabóról és a varrónőről nem beszélek, mert apa ruhái elnyűhetetlenek voltak, anyó pedig tetőtől talpig a régi tourainei viseletben járt. Tündérszerű ügyességgel font, vart, kötött, mosott, vasalt; s azt is kell ám tudni, hogy apó sem volt ügyetlen , mert ha létrát akart összeütni, hordót vagy csöbröt kijavítani, üveget tenni az ablakba, nyélbeütni ásót vagy kapát, sohasem fordult máshoz, csak önmagához. Sem orvos, sem gyógyszerész nem billenthették meg budgetük egyensúlyát, mert nagy kárt értek a nélkül, hogy a betegséget még csak hítéből is ismerték volna. Meg voltak tehát elégedve pénz nélkül is, mint ahogy ez a mi faluinkban rendes eset: a fölösleg atyámhoz vagy nagybátyámhoz vándorolt egy-egy kosár gyümölcs, lépesméz vagy sózott sajt alakjában. Nagyanyám ajtaján egy koldus sem kopogtatott anélkül, hogy egy karaj fehér kenyérrel ne bocsátották volna el. Élethívebben szeretném rátok hagyni arczképüket, mint azon a háromnegyedrészben szétfolyt fényképen láthatók, amint egymás mellett ülnek a ház előtti padon. A nap heve, a mozdulatlan hosszú ülés, a falusi művész ügyetlensége egészen kivette formájukból. Nagyatyám, mikor ismerni kezdtem, azaz mikor önmagamat kezdtem ismerni, magas, kissé meghajlott, de erős és izmos öreg volt. Szőke haja, mely sohasem akarózott megőszülni, fürtökben omlott nyakára, s kékszemü, hatalmas fogsoru, szögletes álla büszke arczot köritett. Mindig borotvált arczára, a nap heve, mely a barnákat nagyon megviseli, vöröslő zöld szint volt, a milyen a flórenczi bronzok színe. Visszahajtott inge alól, mely télen-nyáron nyitott volt, és sohasem látott nyakkendőt, kidomborodtak az erek, az izmok, s a vastag nyak inai. Ez alakban, melyet a folytonos munka lesoványított, szikár és egészséges test rejtett. Grenze ismerte e mintát, nem egyszer festette, csakhogy mindig kövérebbnek. Nagyanyám, amint mondják, valamikor a falu legszebb leánya volt. Maga is nem egyszer megcsodálta magát egy régi színezett metszeten, melyet nagyapó a „nagy hasonlóság“ miatt vett egy vándorkönyvárustól, s „A kis furfangos“-nak nevezett el. Azonban a kis furfangosból derék, kövér nagyanyó lett, s orczájának gödröcskéit benőtték a ránczok. Szemei azonban mindig élénkek, fogai fehérek, hangja üde és átható maradt. De különben is az én nagyanyám volt, úgy is szerettem én őt, amilyenné az idő, a munka és az anyaság tette, s el nem cseréltem volna másikért. Az öreg Dumont kétségkívül hasonló véleményben volt, mert haláláig szerette, bár mindennap porolt vele. (Folytatása következik.) vasút 280.25, Galicziai 277.75, Papírjáradék 72.67 Aranyjáradék 87.55, Hitelsorsjegy 177 50, 1860-iki 133 50 1864-iki 173 50 Töröksorajegy 14 50 Váltóárfolyam : Londonra 117.65, Frankfurtra 57.15, Porosz pénztári utasv. 57.75, Ezilszj. 73 45, Cs. kir. arany 5.55, Napoleonh’6. 9 35, Nemzeti bank 828 Utótőzsde .V. Szilárd, Bécs, julius 8 Esti zárlat. Hitelrészvény 279.50,Angol-osztrák , M. hitelr. - .—, Allamvasut —.—, Lombard — .—, Járadék 72.65, Napoleon d’or —.—, Aranyjáradék 109 85, Galicziai —. , Osztr. ar. jár. - . Tiszavölgy sorsjegy —. Szilárd. Páris, július. 8 Zárlat. Liszt 62.50, 60.25 60 — 56.—. Buza 28.75, 27.25, 30.—. 26.10, Rozs — — Olaj 76.50 77.—, 78 25 78.75 Szesz 63.25. 63.58 75 60 . Csendes, Pária, julius 8. Zárlat. 3% Évjárulék 85.40, 5*0 Évjárulék 19.82, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 600.— , Mobilier hitelr. —.—,Lombard 180.—, Töröksorsjegy —.—, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. jár. 94.18, Osztr. ar. jár. 75.75, Ámort. jár. 87.05, Osztrák földhitelr. 772.— , Szilárd Berlin, julius 8. Zárlat. Papirjáradék 62 40, Ezüst járadék — , Magy. járad. 94.75, Magy. kínost, utalv. —.—, 1877 iki 10 mill. kölcsön 72.80, keleti vasút elsőbbs. 87.10, Hitelrészvény 434 50, Államvasut 485 50, Lombard 142.50, Galicziai 120.25, Kassa-oderbergi 56.30, Romániai 56.25, Orosz papírpénz 216.55 Váltóárf. Bécsre 171.70, (Tl.tüzsde Hitelrészv. 485.50, Államv. 486.—, Lombard 61.40 Kedvező. Berlin julius 8 Zárlat. Buza 222.-, 194.75, Közt 194.--, 188., 176.—, 166.50, Zab 153. , 141—, Repczeolaj 56—, 56 30 56 70. Szesz 64.80, 64,50.63.40, 58.20. Frankfurt, julius 8. Esti zárlat. Papirjár. 62.50 EzÜstjáradék 63.81. Osztr. aranyjáradék 75.78 Magyarsngjár. 94.7/,. Osztr. hitelv. 241.50. Osztr. államv.-részv. 242 50. Galicziai 240 50. Lombard 70.75 Erzs. nyug. vasút 166.50 Magyar Galicz. vasút 123 37, Tisza v. vasúti elsőbbs. 85.—, Váltóárf. Bécsre 173.15, Osztrák bankr. 717.-. Szilárd. Frankfurt, jul. 8. Esti zárlat. Papirjár.—. —, Ezüstjár. 63.68, Osztrák aranyjár. 75.75, Magyar aranyjár. 95.43, Osztr. hitelv. 242.53, Osztr. államv.részv. 243.50, Galicziai 242.—, Lombard —. Szilárd. Stettin, julius 8. Buza 216.50, 193.50, rozs 181.—, 163., olaj 55.25, 56.—, szesz 63.10, 63—, 62.50 57.20. Köln, julius 8. Buza 22.50, 19.55, rozs 18.40, 16.05 olaj 29.20, 29.10. Gazdasági és piaczi tudósítások. Budapest, julius 8. Marhavásári jelentés. Feltajtatott összesen 1189 db nagy és 1634 db apró marha. Ebből eladatott 46 db bika dbja 60—147 frt, 774 db ökör párja 160 — 335 frt, 782 db v. tehén prja 140—220 frt 130 db f. tehén dbja 70 — 180 frt, 168 db bivaly prja 115— 200 frt, 302 db borjú dbja 1226 frt, 1332 db birka 9-18 frt, ökörhus 100 klgr. 47—52 frt, tehénhús 46—50 frt, borjúhús 60—90 frt, bivalyhús 44—47 frt — kr. nyers szalonna 100 klgr. 68—70 frt, sertészsir 70—72 frt. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, július 8. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. A xuai előtőzsdének meglehetős kedvező volt a lefolyása, mivel a szultán leköszönéséről szóló berlini börzehír jó befolyással volt. Később természetesen a magas árfolyamok nem tarthatták magukat, mivel az „Agence Havas“ egy fürgönye, mely a montenegrói cápatok előnyomulását jelentette, lehangolólag hatott. Buschtiehrach Kt. B. részvények folyton emelkedtek, úgyszintén az Albrecht-vasút részvényei is, tekintettel e vasút államivá tételéről szóló hírekre. Az elhelyezés könnyű és olcsó volt. Valutákat kínáltak, s ezek alacsonyak voltak. Az üzlet további folyamában az irányzat szilárd maradt, az üzlet azonban nem volt élénk, és az árak sem igen hullámzottak. Buschtiehradh részvények ismét emelkedtek. Osztrák hitelr. 279.- -, Magy. hitelr. 264.— , Anglobank. 133 25, Unió 110.25, Bécsi bankverein 136. , Osztrák földhitel —.—, Magyar földhitel —, Osztr. magyar bank 828.—, Innerbergi 95.—, Prágai vas. 109.—, Salgó vas. —.—, Papir-járadék 72.70, Ezüst-járadék 73.50, Osztrák aranyjáradék 87.50, Magyar aranyjáradék 109.75, Magyar sorsjegy 114.50, Napoleon-arany 9.36, Alföldi vasút 159.50, Dunagőzhajózási 572.—, Pécs-barcsi —, Galicziai 277.50, Kassanderbergi vasút 131.25, Lemberg-Czernovitz—, Lombardok 81.25, Lloyd 657.—, Erdélyi vasút —.—, Államvasút 280.Tiszavidéki 243 —, Tramway 244.—, Magyar észak-keleti —.—, Magyar nyugati 150.50, Magyar gácsországi vasút 141.50 Északi vasút 2455. Tiszavölgyi sorsj. —.—. Egidi vas — Magyar keleti vasút elsőbbségei. Bécs, julius 8 Magyar ért. zárlatja. Magyar földtehem. kötv. 95.—. M. vasúti kölcsön 126.30. Erdélyi föld. kötv- 93.50. Magy. hitel 263 25, Magyar záloglevél 102. , Alföld 158 25, Erdély 14125, Magy. észak-keleti vasút 147.25, M. kel. vas. 87.75, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 83.50, Magy. sorsjegy 114.— . Tiszai vasút 243. — . M. földhitel —.—, Kinest. utol. 1873. —.—, Kínost, utalv. 1874. —.—. Arany-járadék 109 60. Erdélyi föld. kötv. 93 60. U. t. , 130.50 Tiszai sorsj. 108.90. Bécs, julius 8. Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitel részv. 279.—. Angol-osztrák 183.— Lombard 81.75. Állam közlekények az ipar-, kereskedelem- és forgalomi köréből. Az osztrák-magyar bank aradi fiókja jul. 1-én adatott át a forgalomnak, egyelőre egy millió forintnyi dotáczióval, mely összegből 700,000 frt escomptera és 300,000 frt a lombardüzletre esik. Folyó év második felében még a soproni fióküzlet is meg fog nyittatni és 1881-ben Eszéken is fel fog állíttatni a tevezett uj fiókintézet. Akkor aztán fel lesz állítva az 1878. évben létesült egyezményben stipulált tiz magyarországi fiók. Magyar borok külföldi vámdijai. Molnár István következő összeállítást közli a „Borászati Lapok”ban: „Ha az egyes államokat azon sorrendben soroljuk fel, amint vámtarifáik a magyar bor irányában emelkednek, úgy a következő sorozatot nyerjük : Svájc 1 frt 50 kr, Belgium 1 frt 60 kr, Olaszországé 3 frt 20 kr, Törökországé 3 frt 30 kr, Dániáé 4 frt 16 kr, Francziaországé (ha nem vitetik Párisba) 4 frt 80 kr, Svéd és Norvégiáé 9 frt 20 kr, Angliáé 11 frt, Braziliáé 12 frt 66 kr, Németországé 14 frt 40 kr, Perué 18 frt, Chile 20 frt 60 kr, Keletindiáé 22 frt, Mexikóé 23 frt 55 kr, Hollandiáé 25 frt 27 kr, Egyesült Államoké 26 frt 78 kr, Görögországé 29 frt 40 kr, Spanyolországé 30 frt, Portugáliáé 31 frt 40 kr, Oroszországé (ha szárazföldi határon vitetik be) 32 frt 10 kr. A következő államok a bor értékének bizonyos százalékát veszik vámul és pedig: Egyptom és Románia 5 százalék, Szerbia 6 százalék, Uruguay és Canada 20 százalék, Perzsia 25 százalék. Megjegyzendő végül, hogy kedves szomszédaink Szerbia és Románia a vámmal együtt és egyidejűleg és pedig az előbbi 8 frt 40 krt, az utóbbi 14 frtot szed be fogyasztási adó czimén, mi a magyar bor bevitelét igen megnehezíti. A szőlőgyümölcs szállítását illetőleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter valamennyi törvényhatósághoz a következő kör rendeletét bocsátotta ki : „Már a múlt évi 29.897. sz. alatt kelt rendeletemmel felhívtam a törvényhatóságok figyelmét azon körülményre, hogy a külföldi államok, és Ausztria is, a phylloxera-vész behurczolását megakadályozandók, betiltották a szőlőtő összes alkatrészeinek bevitelét s minden államokba a szőlőgyümölcs is csak úgy vitethetik be, ha szőlőlevelekbe nincs becsomagolva. E tilalom, tekintettel a hazánkban fellépett phylloxera-részre, ma még inkább figyelemben tartandó: ennélfogva utasítom a törvényhatóságot, miszerint a legelterjedtebb módon figyelmeztesse a szőlőtermeléssel foglalkozó lakosságot, de különösen azokat, kik szőlőgyümölcsöt a külföldre szoktak elárusítani, miszerint e czikkeknek és egyátalában mindennemű gyümölcsnek szőlőlevélbe való csomagolásától saját érdekükben annál inkább óvakodjanak, minthogy az ezen tilalom ellenére csomagolt szállítmányok a határokon túl minden további eljárás mellőzésével megsemmisittetnek. A cs. kir. szab. osztr. államvasut kötvényeiből (régi hálózat) folyó évi aug. 6-ikán 4,153 darabot fognak kisorsolni. Francziaország pénzügyei. A franczia pénzügyek állására nagyon kedvező világítást vet az, hogy a pénzügyminiszternek a kamarában tett nyilatkozata szerint a 143 milliónyi adóleszállítás daczára elég pénz van még minden rendkívüli kiadásnak (a hadsereg, hajóhad, építkezések, gatre) fedezésére, anélkül, hogy kénytelen volna ez évben 3 százalékos törleszthető járadékot kibocsátani. A pénzügyminiszter fel van hatalmazva kincstári jegyeknek 400 millió értékig kibocsátására, de nemrégiben még alig volt 3 millió forgalomban, s úgyszólván különös kegynek tekintik a miniszter részéről, hogy a párisi községi tanács részére 60 millió 2 és fél százalékos kincstári jegyet juttatott. Ezenkívül a miniszter nyilatkozata szerint 305 millió készpénze kamat nélkül van letéve a banknál, amit különben üzleti körökben megrónak. A miniszter azonban tartózkodott még a legszolidabb report-üzletbe is bocsátkozni, épúgy, mint a párisi községi tanács, mely pl. rendelkezésére álló 100 millió frankot inkább hagyott holtan feküdni, és pedig főkép azért, mert tartanak attól, hogy a bonapartisták nem mulasztanák el őket börzejátékkal rágalmazni, aminek a dologhoz nem értő nép könnyen hitelt adna. Szerbia pénzügyi helyzete. A szerb vasutak kiépítése küszöbön állván, kétségtelenül érdekli az európai pénzvilágot Szerbia pénzügyi helyzete is. Mint állnak ott a pénzügyek és miként alakultak 1864. óta, a következő adatokból tűnik ki. 1864- ben 23,13 millió piaszter volt a bevétel (100 piaster , 404 frank) kiadásai pedig 24,48 millió piaszterre rúgtak; tehát akkor egy kis deficittel végződött ez év, mely azonban a reá következő években keresbedett és 1867-ben már fölösleget tudtak felmutatni. A fölösleg, az 1871-ik év kivételével, 1873-ig fentartotta magát. Az 1864—1873. évi időszakban a bevételek 34,69, a kiadások 34,63 millió plasterig emelkedtek. 1874-ben megváltoztak a viszonyok, Szerbia hozzáfogott hadserege létszámának megkettőztetéséhez és még 1875-ben is fegyverkezett. 1874-ben a bevétel 3471, kiadásai 36 55 millió piasterre emelkedtek, tehát 184 millió piaster deficit állott be s ez a következő év 51 milliónyi szükségletével szemben 2.5 millió piasterre emelkedett. 1876-ban kitört a szerb-török háború, ekkor a fejedelemség hozzálátott az adósságcsináláshoz. 9.1 milliónyi piaster nemzeti kölcsönnel kezdték, melyet egy 13.93 milliós orosz kölcsön követett, e kettőhöz járult még 17,7 milliónyi „requisitio“ és más egyéb rendes bevétel. Ily módon 78 9 millió szükséglettel szemben 80 , millió piaster fedezet volt részint a kölcsönök, részint a bevételek útján. 1877-ben ismét 177 millió frank nemzeti kölcsön bocsáttatott ki, ekkor a kiadások 54,6 millió piasterre, a bevételek 55.6 millióra rúgtak. A kiadások közé ekkor vézetett fel először az államadósság kamatjainak szükséglete. 1878-ban újból ismételten nemzeti kölcsön bocsáttatott ki ; ekkor a bevételek 55.3 piaster (23.39 millió frank) a kiadások 24.31 millió frankra mentek. Szerbia elérte függetlenséégét, de ezzel együtt terhes adósságot is vett magára. Az 1879-iki év eredménye : rendes kiadások 18.61 millió frank, rendkívüliek (a háború költségei) 7.9 millió frank; összes szükséglet: 268 millió frank. Ezzel szemben bevételei: 18 99 millió frank, rendkívüliek 9 millió frank, összes bevétel 28 millió frank. Eképen 1.4 milliónyi többlet mutatkozik ugyan, de ezzel párhuzamban 7.5 millió frankra növekedett adósságszaporodás mutatkozik. 1879. végén Szerbiának 935 millió külső adóssága volt, mely összegből 681 millió a 6°/g-os orosz kölcsönre, 1.0 millió pedig szállítók követelésére esik; ehez járul 20., millió belső adóssága, bele nem értve az 1878 és 1879-ik évi kibocsátásokat. Terhát ez utóbb említett két adósságon* felül összes adóssága 30.3, millió frank. Pénz* és értéktőzsde. Budapest, jul. 8. Értéküzlet. Az «15 től» dén ma már ismét kissé kedvezőbb hangulat mutatkozott, miután azon hazug hírek alaptalansága nyilvánossá vált, melyek tegnap a világba röppentettek. Magyar jár. 110-ig, Osztr. hitelr. 279 90-ig javultak. Kassa-oderbergiekre 130.50 volt pénz. A déli tőzsde noha kevés forgalommal, de mégis szilárd hangulatban folyt le. Magy.rár. 109.50-ről 109.80-ig mentek és 109.75-ön záratnak. Osztr. hitelr. 280.10-ről 279.80- ra hátráltak. Magyar hitelr. 264.50-en keresve. Kassa-oderbergiek 131.25-en. Erdélyiek 141.50-en, Észak-keletiek 147.50, Alföld-fiumei 158 25. Tiszav. sorsf. 108.80. Malmok szilárdan. Concordia 556. Luiza 273. Erzébet 478. Moln. és sütők 356. Különf. Dräsche 123 50 125. Alagút 106.50—107. Arany folyton feszes. Nap. ar. 9.37- 9.35’/2. Márka 57.80. London 11. 80. Az esti tőzsdén a jobb hangulat a ma délutáni üzleten még inkább fejlődött, ami az árakból is kitűnik. Magyar járadék 109.75-ről 110.05-re, Osztrák hitelrészvény 280.10-ről 280.70-ig javultak. A kedvező hangulatot a görög kormányról keringő azon hír idézte elő, hogy a neki szánt uj határt erőszakkal elfoglalni nem szándékozik. A zárlat azonban rögtön újra elbágyadt, és Magyar járadék 109.70-ig. Osztrák hitelv. 279.80-ig kínálva történik. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a vidéken. Babity Antal 1378 írtra b. ingat), jul. 31. Bikity (bajai jb.) Fayerly Ferencz 1530 frtra b. ingatl. aug. 5. Paks. Stern Fischer 7225 frtra b. ingatl. jul. 19. Szurdok (szigeti trv.) Gyurgyanovits József 1447 frtra b. ingatl. julius 26. V.Ladány (lévai jb.) Potoczky Elek 4000 frtra b. ingatl. aug. 18. (kalocsai trv.) Wagner József 800 frtra b. ingatl. julius 26. Bonyhád (szegzárdi tv ) Simon István 1885 frtra b. irigaléF jul. 15. S. Kazinez (miskolczi tv.) Nagy Ferencz 1950 frtnffF.ingatl. jul. 13. Ó-Bátt (losonczi jb ) Kozják Mihály 1390 frtra b. ingatl. jul. 28. Inocsevecz (Csáktornyai jb.) Táblán József 2830 frtra b. ingatl. jul. 31. Némedi (tamási jb.) Schaesburger Péter 1190 frtra b. ingatl. julius 20. Sz.-Sáros (erzsébetvárosi trv.) Szalay Károly 15875 frtra b. ingatl. jul. 19. (kaposvári trv.) Budai István 935 frtra b. ingatl. aug. 26 Zalakoppány (zalaegerszegi tvszék.) Kaiser Anna Eleonora 80.000 frtra b. ingat, szapt. 31. Zalaegerszeg Kovács János 1165 frtra b. ingatl. jul. 22. (kecskeméti trv.) Kammerhofer József 249 frtra b. ingatl. aug. 4. Pándorf (nezsideri jb.) Komra Istvánná 2610 frtra b ingatl. aug. 24. Sárospatak (s.a.-ujhelyi trv.) Tomin Natalia 1847 frtra b. ingatl. aug. 30. Kétfél (vingai jb.) Velits Luiza 4940 frtra b. ingatl. aug. 13. Ruttka (turócz-szentmártoni jb.) Dubovszky Mátyás 1070 frtra b. ingatl. aug. 24. Lukács (nyitrai trv.) Schuler Stefan 1475 frtra b. ingatl. julius 27. Kis-Selyke (medgyesi jb.) Radu Jocza 1682 frtra b. ingatl. julius 12. Csernegyháza (temesvári tv.) Sandru Dumitru 861 frtra b. ingatl. jul. 28. Szöllős-Csigerei (borosjenői jb.) Keledin Acza 1122 frtra b. ingatl. jul. 16. Franyova (n.-becskereki trv.) Fischer Ignácz 1286 frtra b. ingatl. jul. 15. Szombathely. Kümmel Mária 1000 frtra b. ingatl. aug. 7. Diósd (sz.-fehérvári trv.) Nagy János 1624 frtra b. ingatl. jul. 22. Bátori (szepsi jb ) Leményi Józsefné 832 frtra b. ingatl. aug. 3. (n.-somkuti jb.) Özv. Zelényi Lajosné 5850 frtra b. ingatl. aug. 26...(s.-a-v ujhelyi tv.) Kovács Amália 8877 frtra b. ingtl. aug. 9. Üzbégh (nyitrai trv.) Fülöp János 900 frtra b. ingtl. jul. 28. (b.-gyarmati trv ) Pobory Ignácz 2400 frtra b ingtl. jul. 26. Alsónyék (ipolysági trv.) Csődmegszüntetés. Wagner P. N. pancsovai kereskedő ügyében, a pancsovai tvszék részéről. Meteorologiai jegyzetek A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1880. julius 8-tól reggeli 7 órakor. A légnyomás mindenütt sülyedett, Zágrábban 7.4 mm.-rel . A hőmérsék mindenütt emelkedett, Bregenzben 5,5 fokkal. Eső sehol sem esett. Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 0 Vízállás Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. 0 alatt méter Időjárás 8 Budapest3 55 ___ ___ tiszta n Pozsony3 42— — száraz n M.-Sziget0 66— — derült n Szatmár0 85— — száraz rt Tokaj0 72— — derült n Szolnok040— — n Szeged3 11— — száraz 7 Arad0 16— — n r N.-Becskerek0 66— — rt Bezdán— — — — n Verbász— — — — 8 Eszék2 77— — száraz n Barcs1 87— — n n Sziszek1 70— — O Orsova3 10— — felhős fj Újvidék— — — — n Zimony— — — — Beküldetett. Köszönetemet nyilvánítom ez alkalommal, miután a Török József úr gyógyszertárából Budapesten vett szabadalmi köszvényvásznat használván, keresztcsontomban és csípőimben volt heves fájdalmaktól könnyen és gyorsan megszabadultam, s késznek nyilatkozom, ezt mindenki előtt szóval is bizonyítani. FRIEDLER I. Budapesten, Lujza utcza 20. sz.