Ellenőr, 1880. szeptember (12. évfolyam, 418-472. szám)

1880-09-01 / 418. szám

Előfizetési ármi­ s Egész évv . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 5 frt kr. Félévre . . 10 , — ,­­ Egy hónapra . 1­9­80 „ Szerkesztési iroda,­­ Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő­ út sarkán.) Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk, — Poéta attol csak birmtmlet lentieket fogadunk d. 418. szám. Egyes szám ára 4 kr. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Budapest, szerda, szeptember 1. 1880. IMMUI Idik vele a kiadóhivatalban, Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő-út sarkán). Továbbá Daube G. t. és társánál M.­Frankfurtb»i­. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr« ki*45­ hivatala alul nyugtáz­ól számla ellenében fizetendő. Kiadó hivatal : Budapesten, váczi kör­út 26. sz. (fő­ út sarkán). Ide Mizendők m Mfiatteek és a lap utthtttiéeér* vtmmtkovi «Mm fdmaaiAt. XII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára Az estilap postán való külön küldésé­ért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenként, reggeli és esti lap együtt . Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 „ Egy hóra ... 1 „ 80 „ Táviratok. Olmütz, aug. 31. A tegnap délután tartott hadgyakorlat a támadó fél előnyomulásával és a munkálatok megkezdésével vette kezdetét. A védő­fél villamos fénynyel megvilágította az előtért, lö­völdözés és kisebb kirohanás által megakadályozni igyekezve a munkálatok folytatását. A király és a főherczegek jelen voltak a gyakorlaton. Ma reggel a támadó fél erőszakos támadást intézett a védők által emelt sánczok ellen. A helyesen vezetett és végrehajtott előnyomulás és kellő védelem alatt valamennyi fegyvernem actióba lépett. Az erődök közötti tér elfoglalása után a vár főtartalékának fellépése és a védőfél támadása volt supponálva s azzal a gyakorlat véget ért. Miután az ösz­­szes csapatok Ringelsheim főhadparancsnok ve­zénylete alatt összegyűltek, a király, ki a főher­czegek kíséretében elejétől végig jelen volt a gya­korlaton, az arczvonal elé lépett és a tábornokok és törzstisztek előtt a csapatok magatartásával és kiképeztetésével való teljes megelégedését fejezte ki.­­ Ezután a király meglátogatta a Stadtparkot, melynek számára 14 év előtt ő engedett át telket. A Cursalon előtt a polgármester s a város taná­csosai fogadták a királyt. A megtekintés közben hölgyek koszorúkkal díszítették fel a király kocsi­ját. Innen a király a polgári testület lövöldéjébe hajtatott. A közönség mindenütt örömrivalgással fogadja az uralkodót. Olmütz, aug. 31. A király, a polgári testület lövöldéjének meglátogatása alkalmából lövési díj gyanánt szép kávéservicet ajándékozott az egylet­nek. Hat órakor volt az udvari ebéd. A lefolyt napok ünnepélyei mindenütt kedvező hatást gya­koroltak. A német és szláv egyletek teljes egyet­értésben működtek közre. A vidéki községek s a vegyes lakosság küldöttségei részint német részint cseh vezetés alatt jelentek meg, úgy hogy a be­szédek német és cseh nyelven tartottak s azokra a két nyelven válaszoltak is. Az olmützi kerület vegyes nyelvű lakossága a várossal egyetemben vett részt az ünnepélyekben. A király holnap reg­gel 4 órakor utazik Krakóba , minden hivatalos búcsuvételt mellőzni fognak. Az udvari vonat csak Mährisch-Osztrauban áll meg. Skutari, aug. 31. (Eredeti távirat.) Itt azt állítják, hogy e hó 18-án a liga rendezte a con­­sulok postájának kirablását, mert neki volt legin­kább érdekében megkentem a leveleket és a 20,000 frank is belefért üres pénztárába. A con­­sulok zavara elég nagy. London, aug. 31. (Eredeti távirat.) Hírlik, hogy a „Custozza“ hajó fedélzetén Károly István főherczeg is részt fog venni a hatalmak közös tün­tetésében. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) Károly román fejedelem és Bismarck herczeg tárgyalták azt az esetet, hogy Romániát királysággá fogják tenni. Úgy látszik, hogy Németország pártolja ezt a lépést. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) Miron had­ügyminiszter lemondással fenyegetőzött, ha nem kap hat millió rendkívüli hitelt várak építésére. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) Cairoli sür­gönyt kapott, hogy Corea királya, China vazallusa, a genuai heczeg közbenjárására, aki most egy olasz hajórajjal a chinai tengeren járkál, megnyitotta az olaszok előtt Fusan kikötőt. (Corea eddig egészen el volt zárva az európaiak előtt.) Páris, aug. 31. (Eredeti távirat.) Napról­­napra határozottabban lép föl az a hír, hogy a kormányelnök és a belügyminiszter közt nézetkü­lönbség van a kongregációkkal való bánásmódot illetőleg. A „Rappel“-ben rendkívül heves czikket ír Lockroy Freycinet ellen.. A vidékről jelentik, hogy a jezsuiták mindenütt távoztak telepeikről, és laikusokra íratták intézeteiket. Páris, aug. 31. (Eredeti távirat.) Több kép­viselő felszólította Constans belügyminisztert, hogy vessen véget a búcsújárással és csodatevéssel való visszaéléseknek. A miniszter azt válaszolta, hogy megfontolja ezt a kérdést és törvényjavaslatot fog a parlament elé terjeszteni. London, aug. 31. (Eredeti távirat.) Granville tegnapi nyilatkozatára nem fektetnek nagy súlyt a lapok. A „Daily Telegraph“ szerint a nyi­latkozat után is olyan a helyzet mint előtte . Gran­ville elfeledte megadni a legfontosabb felvilágosí­­tást, hogy t. i. mit csinál a 30,000 orosz Bulgá­riában. A „Standard“ megjegyzi, hogy Gran­ville nem mondott sokat, de a saját szempontjából nyugtalanítót sem. A „Times“ azért tartja fon­tosnak azt a nyilatkozatot, mert a jelen ülésszak­ban valószínűleg az utolsó lesz. Ezután inti a „Times“ a szultánt, hogy ne számítson a hatalmak visszavonására, mert saját valamennyi tartomáyá­­ban veszély fenyegeti őt, a hatalmak támogatásá­nak megszűnte tehát jel lesz a fejetlenség kitöré­sére. Csak a „Daily News“ állítja, hogy Anglia büszke lehet Granville és Gladstone miniszterekre, mert a legfényesebb győzelmet vívták ki oly kér­désben, a­melyben Salisbury kudarczot vallott. Granville föntartja Európa egyetértését, a­mi a jelen pillanatban a legfontosabb dolog. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) A liberális lapok: a „National Zeitung“, „Tribüne“, „Volks­­zeitung“, „Vossische Zeitung“ és a „Tagblatt“ közlik a 28 liberális képviselő nyilatkozatát. A „Tribüne“, mely legközelebb áll hozzájuk, azt mondja, hogy a hiányzók nem tekinthetők a nyi­latkozat ellenségei gyanánt. Sokan meg sem kap­hatták eddig a nyilatkozatot, a­mely különben nem váló­ levél, sőt inkább gyülekezésre akar alkalmat szolgáltatni a liberálisoknak és ebből a czélból legközelebb gyűlést fognak tartani Berlinben. A mostani hivatalos „nemzeti“ eszme nem a tíz év előtti : a szabadelvű német szellem ellene fordul, az általános német­ szabadelvű párt megalakítását tehát az idő követeli. A „National Zeitung“ meg­jegyzés nélkül közli a nyilatkozatot. Berlin, aug. 31. Bismarck herczeg ma Fried­­richsruhéba utazott. — Románia fejedelme és feje­­delemnéje ma délelőtt búcsúztak el Potsdamban a császári családtól s délután Drezdába utaztak. Pétervár, aug. 31. Hir szerint még több más változás is fog történni a főbb közigazgatási hiva­talokban, nevezetesen a sajtóhatóság személyzetében. A flotta-demonstrátió hajói. Az albániai flotta-demonstrátióban a követ­kező hajók fognak részt venni : A u­s­z t­jg­a­ M­agyarország részéről „Cus­tozza“ tengerészetünk második legnagyobb casema­­tás hajója, melynek sebessége óránként tizenkét tengeri mértföld, 227 milliméter pánczéllal, 7060 tonnás, 8­2 méter a mélysége, 4640 lóerejű, nyolcz 26 cmfr. Krupp-ágyúval. Legénysége 570 ember­ből áll. A második casematás hajó „Prinz Eugen“ sebessége 13­5 tengeri mértföld óránként, 203 mm. pánczéllal, 3550 tonnás, 6­7 m. a mélysége 2900 lóerővel, nyolca 21 cm. Krupp-ágyuval , legénysége 380 ember. Németország hír szerint eddig csak a „Victoria“ sima fedélzetű corvette kiküldését ha­tározta el, mely 1796 tonnás, sebessége 13­4 ten­geri mértföld, 1300 lóerővel, 10 ágyúval s 230 emberrel. Oroszország két fahajót küld. A „Saget­­lana“ fregatté 3202 tonnás, 450 lóerővel, 18 vont­csövű, előltöltő ágyúval, mélysége 6 méter. Az „Asskjöld“ corvette 2402 tonnás, 360 lóerővel, 14 VOntCSÖVÜ ágyúval , fi *»• mélysággel. Az, „Elbu­­rus“ pánczélos gőzös, 764 tonnás, 260 lóerővel, két vontcsövű ágyúval s 3­5 m. mélységgel. Francziaország kiküldi a „Friedland“ nagy casematás hajót, mely 220 mm. pánczéllal bir, 8823 tonnás, 3800 lóerővel, mélysége 91 mé­ter, gyorsasága 13,8 tengeri mértföld, nyolca 27 cm. és ugyanannyi 14 cm. ágyúval és két félto­­ronynyal. A „Suffren“ casematás hajó 220 mm. pánczélos, 7600 tonnás, 4181 lóerővel, mélysége 8­2 méter, gyorsasága 146 mértföld, bir hat 27 és hat 12 cm. ágyúval s négy pánczélos toronynyal. Végre a „Hirondelle“ jelző­ gőzös, mely 1030 ton­nás, 1780 lóerővel és két ágyúval. Angii a leghatalmasabb pánczélos hajóival lesz képviselve. Az „Alexandra“ casematás hajó 305 mm. a pánczélja, 9492 tonnával, 8615 lóerővel, 8,1 m. mélységgel, gyorsasága 15 mértföld, talaj­jal, két 12 vonalnyi és tíz 10 vonalnyi Woolwich­­ágyuval. A „Temeraire“ casematás hajó 279 mm. pánczéllal bir, 8412 tonnával, 1700 lóerővel, 14.6 t. mfldnyi sebességgel, két pánczélos toronynyal, sar­kantyúval, négy 12, és négy 10 vonalnyi Woolwich ágyúval. A „Monarch“ tornyoshajó pánczélja 190 mm., 8322 tonnás, 1842 lóerővel, gyorsasága 14.9 mértföld s bb­ négy 12.2, két 9 és egy 7 vonalnyi Woolwich-ágyuval, legénysége 525 emberből áll. Olaszország részéről kiküldetnek: a „Pa­­lestro“ casematás hajó pánczélja 220 mm. 5780 tonnával, mélysége 8.5 m., 3500 lóerővel, sarkan­tyúval, egy 28, négy 25.1 cm. Armstrong-ágyuval, gyorsasága 12.2 mértföld. A „Venezia“ casematás hajó 150 mm. pánczéllal bir, 5700 tonnás, mély­sége 7.7 méter, 4000 lóerővel, nyolca 25.1 és egy 22 cm. Armstrong-ágyuval, sebessége 10 mértföld. Végre a „Vedelte“ jelző csavargőzös, mely 790 tonnás, 200 lóerejű s négy könnyű 7,5 cm. ágyú­­v­l rendelkezik. Albánia új szervezete. A „Temps“-nak írják Konstantinápolyból augusztus 20-ikáról . Az európai reformbizottság most tette meg az utolsó kézvonást ama művén, melyet a múlt héten végzett. Néhány nap előtt igen érdekes okmányt köröztek tagjai közt, mely­nek tartalmáról értesíthetem önöket. Ez a scutarii szandják vagy Magas-Albániára vonatkozó emlék­irat. Igen pontos jelentéseket tartalmaz ez az oly kevéssé ismert tartomány statisztikája, sociális és politikai szervezete és kiváltságai felől. Egyszers­mind bemutatja az új szervezet tervét, mely a már most meglevőnek némi módosítását tartal­mazza. E rendkívül figyelemreméltó emlékiratot Kosjek báró, Ausztria-Magyarország delegáltja és Aubaret, a franczia delegált készítették. Tö­rökország és a többi hatalmak delegáltjai már el is fogadták az orosz delegált kivételével, ki távol van. Az emlékirat felszámlálja ama törzseket vagy zászlóaljakat (bairak), melyek a szandjákot képezik. Scutaritól északra vannak a Hotti, Klementi, Gruda, Kastrati és Skreli törzsek, melyeknek ha­záját rendesen az öt nagy hegy nevéről nevezik. A lakosság 20,000 lélekre megy, melyből 18,000 katholikus s 2000 muzulmán. Az emlékirat e vi­dékkel egybekapcsolva tárgyalja a Rioli Retchi, Lobia és Koplikon, csekélyebb jelentőségű baira­­kokat, melyeknek egész népessége 3000 lélekből áll, kik felerészben katholikusok, felerészben mu­zulmánok. Scutaritól északkeletre a Pulati hegyek fe­küsznek, a Scialla és Scioci, Nikai Merturi, Giovanni, Kiri Planti, Toplana és Dusmani tör­zsekkel. A lakosság kizárólag katholikus, s mint­egy 13,500 lelket számlál. Scutaritól nyugatra laknak Boysi, Suma, Slaku és Temal törzsek, 2500 katholikus és 1800 muzulmán lélekkel. A Dukojinát a Kabasi, Budjoni, Beretti, Puka, Halia, Man­si és Berisia törzsek képezik, 24,250 lélekkel, kik közül 18,000­ katholikus, 6250 mu­zulmán. Délkeletre Scutaritól laknak a miriditák ; ezek az Oros, Dibri, Fauti, Kusneni és Spatchi törzsekből állanak, 20,000-en vannak s majd mind katholikusok. Scutaritól délre, az Alessio hegylakó törzs lakik; 5500 lélek, kik közül 5200 katholikus, a többi muzulmán. A Mathia kerületben három bal­ak van, a Ketella, Selita és Luk­a nevűek , 2500 katholikus és 1000 muzulmán lakossal. Ez a scutarii szandsák hegyes vidéke, mely­nek, mióta Montenegro Podgoriczát elfoglalta, nincs más síksága, mint a termékeny Zadrima, melyet Scutaritól a Drin választ el, és ama tágas pusz­ták, melyek e várost körítik. A lakosság száma mint láttuk, 92.000-re rúg, s ebből 80.000 katholikus, 12.000 muzulmán. A ka­tholikusok és muzulmánok jó egyetértésben élnek egymással, semmi áron sem akarják elkülönítésü­­ket s mindnyájan albánok, kik függetlenségükre és kiváltságaikra nagyon féltékenyek s mindnyájan kiválóan harcziasak. Az emlékirat szerint a szandsák a következő szervezetet fogja nyerni: A scutarii szandsák katonai kormányzót fog kapni, ki a törvény értelmében a polgári kor­mányzó tisztségét viseli és a szandsákbeli katona­ságnak főparancsnoka lesz. A hegyvidék alkormányzóját (bach captan) szintén császári k­ádé nevezi ki ; az alkormányzó a scutarii kormányzó alá lesz rendelve. Az alkor­mányzónak a hegylakók előbbkelő családjaiból kell származnia s e tisztségre a hegylakók három egyént jelölnek ki. Pasa-rangot fog viselni s meg­felelő fizetésben részesül; kinevezése öt évre szól. Ő a szandsák kormányzójának képviselője a hegység törzsei előtt, a rendeleteket hozzájuk juttatja, őre a közbiztonságnak s erről felelős a helyi közigazgatás feje, végrehajtója a polgári és bűnügyi ítéleteknek, s harcz idején az ujonczozás vezetője. Közigazgatási tanács lesz mellé rendelve, melynek ő az elnöke; a tanács 12 tagból áll, köz­tük 4 muzulmán. A tanács tagjai kártalanítva lesz­nek elmozdittatásukért s két évre választatnak, de bárhányszor újra A hegyvidék nym­­kei illetik vsaálaila fói. Az első kerületet képezi az öt nagy hegy vi­déke, beleértve a többi idetartozó bairakokat is. Főhelye Tusi. A 2-ik kerületet Pulati vidéke képezi. Fő­helye Scialla. A 3-ik kerületet Poszika és Dukajina vi­déke képezi. Főhelye Puka. 4-ik a miriditák kerülete, beleértve az Ales­sio és Mathia törzseket is; főhelye Oros. Minden kerület élén egy captan vagy buluk­­basi áll. Ezek a bach-captan, vagyis az alkor­mányzó alá vannak rendelve ; kinevezésük a köz­ponti tanács által előterjesztett kilenc­ egyén kö­zül történik a scutarii kormányzó által. A badi­­captan közegei felelősek a közbiztonságért s a helyi közigazgatást vezetik. Megfelelő fizetésben a porta részesíti őket. A hegyvidék közigazgatásának alapját a vé­nek tanácsa képezi. Ők vezetik a városok köz­­igazgatását s a helyi rendőrséget s kisebb ügyek­ben ítélnek a szokásjog szerint. A vének tanácsa a helyi szükséglethez ké­pest ül össze s minden évben megválasztja saját bairaktar­ját, ki a törzset képviseli a bulukbasi mellett. E gyűlés a szokásjog szerint itél mind­azon ügyekben, melyek a vének tanácsának illeté­kességi körébe tartoznak. A törzsek gyülekezete két tagot választ, kik a hegyvidék nagy gyülekezetének tagjai. Az utóbbi évenkint egyszer ül össze, a bach captan elnöklete alatt, a hegyvidék közös ügyeiben való tanácsko­zás végett. Tagjai közül választja ama 12 tagú tanácsot, mely mint közigazgatási tanács a bach captan mellé van rendelve. Ezenkívül a kerületek bajraktárjai is össze­ülnek évenkint a bulukbasi elnöklete alatt a helyi ügyek felett való tanácskozás végett, más bűnt nem követtünk annál, hogy hivek vagyunk atyáink vallásához. Ez a vallásunk azonban drága, a melytől nem válunk meg soha és a görög szertartású római egyházban születvén, kereszteltetvén, atyáink és anyáink által neveltetvén, inkább eltűrünk minden üldözést, még a halált is, de életünk egyetlen vi­gaszát nem fogjuk megtagadni. De vájjon bűn-e az, ok-e az arra, hogy oly kegyetlenül ostorozzanak bennünket ? Mi az ellenkezőt hiszszük és bízunk benne, hogy ő felsége, a­ki csak atyai érzelmeket táplál­hat alattvalói iránt, irgalmas pillantást fog vetni reánk és elrendeli kegyelmesen, hogy ezután némi módon könnyíttessék kétségbeejtő helyzetünk. Sőt azt is hiszszük, hogy szent egyházunk parancsai szerint élvén, teljesítvén mindazt, a­mit ő felsége akarata és hazánk törvényei rendelnek, rendesen megfizetvén adónkat, és kérvén istent, hogy adjon egészséget és szerencsét felséges ural­kodónknak, jogunk van szabadon gyakorolni val­lásunkat, a melyben születtünk és a melyben gyermekeinket is nevelni akarjuk. Isten segítségét kérvén, Excellentiádhoz for­dulunk tehát teljes bizalommal és azzal a remény­­nyel, hogy ő felsége, jól értesülvén gróf urnák közvetítése által, meg fogja engedni vallásunk sza­bad gyakorlását, meg fogja szüntetni a büntetése­ket és igazságtalan bírságokat, a­melyeket oly sok éve viselünk, és hogy parancsot fognak kapni a helyi hatóságok, hogy ne kényszerítsenek bennün­ket számtalan kínzással és üldözéssel szent vallá­sunk elhagyására, és pedig annál kevésbé, mert ez önkényes eszközök akkora nyomorba döntöttek bennünket, hogy rövid idő alatt nem leszünk ké­pesek az adó megfizetésére, sőt m­ég családjaink táplálására sem. Hogy legyen fogalma Excellentiádnak a mi szomorú állapotunkról, ide zárjuk azon emberek névsorát, valamint a büntetések és bírságok rész­letes kimutatását, a­melyek az egy Swory falura rovattak. Ha szükséges, épen ennyit mutathatunk ki tartományunk minden falujában és városában. E folyamodás 1880. június 16-án kelt s a konstantinovi és radzyni kerületben lakó több ezer paraszt és polgár irta alá. A lengyelországi görög-katholikusok folya­modása Lorisz Melikovhoz. A mai postával levelet kaptunk Zürichből, amely a lengyelországi görög-katholikusoknak Lorisz­ Melikov grófhoz intézett panaszát tartal­mazza. E panaszok ugyan régiek, előadásukba ré­gen belefáradtak úgy a római mint görög-katholi­kusok, mégis közöljük e folyamodást, mert annak a jele talán, hogy a lengyelországi nem-orosz hi­­tűek jobb korszakot reménylenek. A folyamodás így szól: „Mi, Siedlce tartomány alulírott lakosai, hall­ván testvéreinktől, a hadsereg tagjaitól, hogy a felséges császár atyai gondoskodásában, még a birodalom határán túlra is kiterjeszti támogatását, mindenhova, ahol fajunk üldözést szenved, és hogy nem kimél sem költséget, sem alattvalóinak vérét hogy boldog létét és hitük szabadságát biztosítsa, az illető népeknek : több ízben fordultunk tarto­mányunk kormányzójához, elmondva, hogy minő hallatlan üldözést visznek végbe kerületünkben a helyi hatóságok, és hogy mennyi igazságtalanságot követnek el ellenünk. De minden lépésünk sikertelen maradt. Két­­ségbeejtve a jelen állapot által, egyenesen Excel­­lentiádhoz bátorkodunk folyamodni, kérve önt gróf úr, hogy szólaljon föl érdekünkben a császár fel­séges személye előtt, kifejtve ő felsége előtt a pél­dátlan helyzetet, a­melyben mi vagyunk. Több év óta teljesen meg vagyunk fosztva minden vallási vigasztalástól ; nincsenek sem pap­jaink, sem templomaink. Törvényes házasságot nem köthetünk; gyermekeink keresztség nélkül marad­nak, betegjeink gyónás és szentségek nélkül hal­nak meg, és mi­­magunk temetjük el őket, mint az első keresztyének, egyházi áldás nélkül. Végre kegyetlen szigorúsággal bánnak velünk, pedig semmi Budapest, augusztus 31- Németországból nagy horderejű politi­kai pártalakulást jelez a táviró. A natio­­n­a 11 - b­e­n a­­ párt 27 tagja kilépett a párt­ból, melyet nem tart többé alkalmasnak a drágán megszerzett politikai, gazdasági és ar ci 11­a él baiabomlóági mnográ­f Ditlióárcái Az a játék, melyet a vaskanczellár a különböző pártokkal folytatott, midőn egyi­ket a másik ellen kijátszotta, már rég kijó­zanította a szabadság őszinte barátait abból a hitből, mintha Bismarck herczeg szüksé­ges rossznál egyébnek tartaná a liberális német pártokat. Szükségesek voltak ránézve a conservativekkel szemben, míg azok mind particularisták voltak. És ebben az időben Bismarck herczeg nemcsak a liberalismussal, hanem a socialismussal is kac­érkodott. Mi­dőn azonban a német egység ténynyé vált, s a conservativ árnyalatok, mint az adott viszonyok természetes barátai az uj hely­zetbe teljesen beleélték magukat, a vasher­­czeg nem szorult többé a liberálisokra, ki­ket mint a világ egyik leghatalmasabb mi­nisztere ép oly kevéssé szerethet, mint ahogy nem szerette őket az egyszerű Garde­lieutenant. Mert, ha van valami érzet, ami vál­­tozhatlanul megmaradt a nagy átalakítások ez emberében, úgy az bizonynyal ama jun­­keres megvetése a modern liberalismusnak, mely őt élte minden szakában jellemezte. A német egység szellemi hordozói a nationalliberálok voltak. Az ő soraikból nyerte Bismarck legjobb segédeit és min­den győzedelme, melyet nem a csatatéren aratott, a nationalliberál vezérek nevéhez fű­ződött. Delbrück neve jelzi Németország gazdasági egységét, a Zollverein szabadelvű politikájának diadalát ; Camphausen a porosz állami financziák páratlan virulását a múltban ; F­a­­­k­e az oktatás és lelkiisme­ret szabadságát, a Kulturkampfot. A nationalliberálok meghoztak minden áldozatot, mit párt hozhatott. Ők, a szabad­elvű polgárok, előharczosai lettek a felfegy­verzett béke tanának és a katonai septenná­­tus egyik legkiválóbb vezéröknek F­o­l­­kenbecknek köszöni eredetét. A­mit Bismarck addig csak erőszakosan és csellel tudott keresztülvinni, a katonai lét­számnak több évre szóló állandó megszabá­sát, annak alkotmányos elérését a szabadel­vűeknek köszönhette, kik benne látván a német egység megvalósítását, nehéz szívvel bár, meg akarták neki adni az eszközöket, melyeket e czélra elkerülhetetlenül szüksé­geseknek tartott. A kanc­ellár és a szabadelvűek legme­részebb szövetsége azonban magában hordta a viszály csiráját. Bismarck nem ment Canossába, de elment Kissingenbe és a kul­­turkampf a clericálisok győzelmével végző­dött. A roppant kiadások megrontották a financziák egyensúlyát s a kanczellár csak az államjövedelmek fokozását tartva szeme előtt, szívesen hallgatott minden kuruzsló szavára, és elejtette azokat, kiknek az állam financiáinak és a közgazdasági viszonyoknak virulását köszönhette, mikor azok nem akar­ták őt kalandor útjain követni. így buktak el egymásután Fal­ke, Camphausen, Delbrück. Magából a pártból Lasker szintén rég kivált, majd követte őt Falken­­beck, a legnagyobb rész Bennigsen ve­zetése alatt azonban ezután is támogatta a kanczellár politikáját. Sok, igen sok az, amit a szabadelvűek elnéztek s amiért ma végre fellázadnak. De ha mégis tudni akarjuk, mi a nyílt szaka­dás legközelebbi kutforrása, úgy az alig lehet más, mint az a téves közgazdasági po­litika, az a szerencsétlen védrendszer, me­lyet Bismarck hazája legjobb és legfelvilá­gosultabb fiai ellenére mindenáron keresztül akar vinni. A szabadelvű gazdasági politika volt a német egység útjának első egyenge­­tője ; a reactionarius gazdasági politika a fordulópont, mely a német nemzet szabad­elvű férfiait végkép elszakítja a nagy kan­­czellártól. Bismarck és a szabadelvűek nyílt ellen­ségeskedése nem lehet közönyös a német egység barátaira nézve. Annyi particuláris és széthúzó elem mellett nem lehet közönyös a német egység legőszintébb és legmelegebb híveinek meghasonlása. S mégis a politikai helyzet tisztulása szempontjából csak helye­selni lehet, ha a pártok félretéve minden személyes tekintetet, tiszta elvi alapra álla­nak. Igazi gyümölcsöző pártküzdelem csak ott képzelhető, hol a pártok nem rendelik alá meggyőződésüket bárminő személyi ér­dekeknek, hanem azon eszmék szerint sora­koznak, melyeket hazájukra nézve a legfon­tosabbaknak tartanak. Minden időnek és minden országnak megvannak a maga leg­fontosabb czéljai, feladatai. A­mely nemze­dék nem tartja azokat tiszteletben és egyéni rokonszenveit és ellenszenveit többre becsüli, mint legdrágább kötelességeit, az hitelenné lesz önmagához, szégyene őseinek, átka utó­dainak. A német nationalliberálok bebizo­nyították, hogy ők nem rendelik alá politi­kájukat egyéni érzeteknek és egy nemzet sem fogja megbánni, ha példáját követi, bármily nehezére esnek is az egyes párt­jainak. a „Guonalliberan­s part Daiszarnyana” nyilatkozata. A nationalliberális párt régóta hanyatlik már, legjobban megingatták őt azonban Bismarck her­czeg közgazdasági törvényjavaslatai, mert a párt egy része hajlandó volt engedményeket tenni a kanczellárnak, a másik ellenben ragaszkodott a közgazdaság terén is szabadelvű nézeteihez. E né­zeteltérés most nyilatkozik tettleg abban, hogy a pártnak balszárnya vagyis szabadabb elvű és a haladó párthoz hajló része kivált és a következő nyilatkozattal igazolja lépését: „Az utóbbi két évben szerzett tapasztalataink nagyobb és nagyobb hatalommal kényszerítettek bennünket arra a meggyőződésre, hogy a national­liberális pártot, a lényegesen megváltozott viszo­nyok közt, nem vezérli egyöntetű politikai gondol­kozás­mód, a­mely egyetlen alapja volt jogosultsá­gának és befolyásának. Ebben a meggyőződésben kijelentik az alulírottak, hogy ezennel kilépnek a nationálliberális pártból. A császárra és a birodalom törvényeire támaszkodó egységünknek biztos pályán és nyugodtan haladó fejlődése valóban alkotmányos rendszerből származhatik csak, a­mire létezése óta rendületlenül törekedett a német szabadelvű párt. A szabadelvű pártnak egységes eljárását a lé­nyeges kérdésekre nézve, a szabadelvű töredékek zavart okozó és emésztő harczának megszüntetését okvetlen feltételeknek tekintjük kitűzött czélunk elérésére. Szilárd ellenzése a hátráló mozgalomnak, megtartása nem könnyen kivívott politikai szabad­ságainknak közös feladata az egész szabadelvű­­pártnak. A politikai szabadsággal szorosan összefügg a közgazdasági, csak a közgazdasági szabadság biztosított alapján lehet tartós a nemzet anyagi jóléte. A birodalmi adók reformálása csak az al­kotmányos jogok megóvása mellett, a nép minden szükségtelen megterheltetésének és oly közvetett adók és vámok mellőzésével történhetik meg, a­melyek kiváltképen a szegényebb osztályokra há­rítják át az adó terhét. Németországban inkább mint más országban a belső békének első feltétele a vallási és egyházi szabadság, a­melyet azonban az önálló állami tör­vényeknek kell biztosítniuk és rendezniök, valósí­tását pedig nem szabad politikai mellékes czélok­­kal összefüggésbe hozni. Az állam elidegeníthetet­len jogait meg kell őrizni és az iskolát nem sza­bad az egyház tekintélye alá rendelni. Mi készek vagyunk ezen az alapon beleegyezni az egyesülésbe. Reánk nézve, mint a szabadelvű párt tagjaira nézve azonban mindenkor irányadók lesznek ezek a nézetek.“ E nyilatkozatot aláírták a birodalmi gyűlés, a porosz országgyűlés következő tagjai: Bamber­ger, Beisert, (Berlin), dr. Braun, Bunsen, Drawe, Forckenbeck, Hegel, Hoenika, Kieschke, Knoch, Lipke, dr. Meyer (Boroszló), Pflugger, Platen, Rickert, Sachse, Schlutow, Seyfarth (Liegnitz), Stauffenberg, Struve, Thilenius, Trautmann, Weis­­sermel, Westphal, Witte, Vollerthein. Dél-Német­­országból csak négy egyleti tag írt alá.

Next