Ellenőr, 1880. szeptember (12. évfolyam, 418-472. szám)
1880-09-01 / 418. szám
Előfizetési ármi s Egész évv . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 5 frt kr. Félévre . . 10 , — , Egy hónapra . 1980 „ Szerkesztési iroda, Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán.) Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk, — Poéta attol csak birmtmlet lentieket fogadunk d. 418. szám. Egyes szám ára 4 kr. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Budapest, szerda, szeptember 1. 1880. IMMUI Idik vele a kiadóhivatalban, Budapesten, váczi körút 26. szám (fő-út sarkán). Továbbá Daube G. t. és társánál M.Frankfurtb»i. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr« ki*45 hivatala alul nyugtázól számla ellenében fizetendő. Kiadó hivatal : Budapesten, váczi körút 26. sz. (fő út sarkán). Ide Mizendők m Mfiatteek és a lap utthtttiéeér* vtmmtkovi «Mm fdmaaiAt. XII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenként, reggeli és esti lap együtt . Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 „ Egy hóra ... 1 „ 80 „ Táviratok. Olmütz, aug. 31. A tegnap délután tartott hadgyakorlat a támadó fél előnyomulásával és a munkálatok megkezdésével vette kezdetét. A védőfél villamos fénynyel megvilágította az előtért, lövöldözés és kisebb kirohanás által megakadályozni igyekezve a munkálatok folytatását. A király és a főherczegek jelen voltak a gyakorlaton. Ma reggel a támadó fél erőszakos támadást intézett a védők által emelt sánczok ellen. A helyesen vezetett és végrehajtott előnyomulás és kellő védelem alatt valamennyi fegyvernem actióba lépett. Az erődök közötti tér elfoglalása után a vár főtartalékának fellépése és a védőfél támadása volt supponálva s azzal a gyakorlat véget ért. Miután az öszszes csapatok Ringelsheim főhadparancsnok vezénylete alatt összegyűltek, a király, ki a főherczegek kíséretében elejétől végig jelen volt a gyakorlaton, az arczvonal elé lépett és a tábornokok és törzstisztek előtt a csapatok magatartásával és kiképeztetésével való teljes megelégedését fejezte ki. Ezután a király meglátogatta a Stadtparkot, melynek számára 14 év előtt ő engedett át telket. A Cursalon előtt a polgármester s a város tanácsosai fogadták a királyt. A megtekintés közben hölgyek koszorúkkal díszítették fel a király kocsiját. Innen a király a polgári testület lövöldéjébe hajtatott. A közönség mindenütt örömrivalgással fogadja az uralkodót. Olmütz, aug. 31. A király, a polgári testület lövöldéjének meglátogatása alkalmából lövési díj gyanánt szép kávéservicet ajándékozott az egyletnek. Hat órakor volt az udvari ebéd. A lefolyt napok ünnepélyei mindenütt kedvező hatást gyakoroltak. A német és szláv egyletek teljes egyetértésben működtek közre. A vidéki községek s a vegyes lakosság küldöttségei részint német részint cseh vezetés alatt jelentek meg, úgy hogy a beszédek német és cseh nyelven tartottak s azokra a két nyelven válaszoltak is. Az olmützi kerület vegyes nyelvű lakossága a várossal egyetemben vett részt az ünnepélyekben. A király holnap reggel 4 órakor utazik Krakóba , minden hivatalos búcsuvételt mellőzni fognak. Az udvari vonat csak Mährisch-Osztrauban áll meg. Skutari, aug. 31. (Eredeti távirat.) Itt azt állítják, hogy e hó 18-án a liga rendezte a consulok postájának kirablását, mert neki volt leginkább érdekében megkentem a leveleket és a 20,000 frank is belefért üres pénztárába. A consulok zavara elég nagy. London, aug. 31. (Eredeti távirat.) Hírlik, hogy a „Custozza“ hajó fedélzetén Károly István főherczeg is részt fog venni a hatalmak közös tüntetésében. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) Károly román fejedelem és Bismarck herczeg tárgyalták azt az esetet, hogy Romániát királysággá fogják tenni. Úgy látszik, hogy Németország pártolja ezt a lépést. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) Miron hadügyminiszter lemondással fenyegetőzött, ha nem kap hat millió rendkívüli hitelt várak építésére. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) Cairoli sürgönyt kapott, hogy Corea királya, China vazallusa, a genuai heczeg közbenjárására, aki most egy olasz hajórajjal a chinai tengeren járkál, megnyitotta az olaszok előtt Fusan kikötőt. (Corea eddig egészen el volt zárva az európaiak előtt.) Páris, aug. 31. (Eredeti távirat.) Naprólnapra határozottabban lép föl az a hír, hogy a kormányelnök és a belügyminiszter közt nézetkülönbség van a kongregációkkal való bánásmódot illetőleg. A „Rappel“-ben rendkívül heves czikket ír Lockroy Freycinet ellen.. A vidékről jelentik, hogy a jezsuiták mindenütt távoztak telepeikről, és laikusokra íratták intézeteiket. Páris, aug. 31. (Eredeti távirat.) Több képviselő felszólította Constans belügyminisztert, hogy vessen véget a búcsújárással és csodatevéssel való visszaéléseknek. A miniszter azt válaszolta, hogy megfontolja ezt a kérdést és törvényjavaslatot fog a parlament elé terjeszteni. London, aug. 31. (Eredeti távirat.) Granville tegnapi nyilatkozatára nem fektetnek nagy súlyt a lapok. A „Daily Telegraph“ szerint a nyilatkozat után is olyan a helyzet mint előtte . Granville elfeledte megadni a legfontosabb felvilágosítást, hogy t. i. mit csinál a 30,000 orosz Bulgáriában. A „Standard“ megjegyzi, hogy Granville nem mondott sokat, de a saját szempontjából nyugtalanítót sem. A „Times“ azért tartja fontosnak azt a nyilatkozatot, mert a jelen ülésszakban valószínűleg az utolsó lesz. Ezután inti a „Times“ a szultánt, hogy ne számítson a hatalmak visszavonására, mert saját valamennyi tartomáyában veszély fenyegeti őt, a hatalmak támogatásának megszűnte tehát jel lesz a fejetlenség kitörésére. Csak a „Daily News“ állítja, hogy Anglia büszke lehet Granville és Gladstone miniszterekre, mert a legfényesebb győzelmet vívták ki oly kérdésben, amelyben Salisbury kudarczot vallott. Granville föntartja Európa egyetértését, ami a jelen pillanatban a legfontosabb dolog. Berlin, aug. 31. (Eredeti távirat.) A liberális lapok: a „National Zeitung“, „Tribüne“, „Volkszeitung“, „Vossische Zeitung“ és a „Tagblatt“ közlik a 28 liberális képviselő nyilatkozatát. A „Tribüne“, mely legközelebb áll hozzájuk, azt mondja, hogy a hiányzók nem tekinthetők a nyilatkozat ellenségei gyanánt. Sokan meg sem kaphatták eddig a nyilatkozatot, amely különben nem váló levél, sőt inkább gyülekezésre akar alkalmat szolgáltatni a liberálisoknak és ebből a czélból legközelebb gyűlést fognak tartani Berlinben. A mostani hivatalos „nemzeti“ eszme nem a tíz év előtti : a szabadelvű német szellem ellene fordul, az általános német szabadelvű párt megalakítását tehát az idő követeli. A „National Zeitung“ megjegyzés nélkül közli a nyilatkozatot. Berlin, aug. 31. Bismarck herczeg ma Friedrichsruhéba utazott. — Románia fejedelme és fejedelemnéje ma délelőtt búcsúztak el Potsdamban a császári családtól s délután Drezdába utaztak. Pétervár, aug. 31. Hir szerint még több más változás is fog történni a főbb közigazgatási hivatalokban, nevezetesen a sajtóhatóság személyzetében. A flotta-demonstrátió hajói. Az albániai flotta-demonstrátióban a következő hajók fognak részt venni : A usz tjga Magyarország részéről „Custozza“ tengerészetünk második legnagyobb casematás hajója, melynek sebessége óránként tizenkét tengeri mértföld, 227 milliméter pánczéllal, 7060 tonnás, 82 méter a mélysége, 4640 lóerejű, nyolcz 26 cmfr. Krupp-ágyúval. Legénysége 570 emberből áll. A második casematás hajó „Prinz Eugen“ sebessége 135 tengeri mértföld óránként, 203 mm. pánczéllal, 3550 tonnás, 67 m. a mélysége 2900 lóerővel, nyolca 21 cm. Krupp-ágyuval , legénysége 380 ember. Németország hír szerint eddig csak a „Victoria“ sima fedélzetű corvette kiküldését határozta el, mely 1796 tonnás, sebessége 134 tengeri mértföld, 1300 lóerővel, 10 ágyúval s 230 emberrel. Oroszország két fahajót küld. A „Sagetlana“ fregatté 3202 tonnás, 450 lóerővel, 18 vontcsövű, előltöltő ágyúval, mélysége 6 méter. Az „Asskjöld“ corvette 2402 tonnás, 360 lóerővel, 14 VOntCSÖVÜ ágyúval , fi *»• mélysággel. Az, „Elburus“ pánczélos gőzös, 764 tonnás, 260 lóerővel, két vontcsövű ágyúval s 35 m. mélységgel. Francziaország kiküldi a „Friedland“ nagy casematás hajót, mely 220 mm. pánczéllal bir, 8823 tonnás, 3800 lóerővel, mélysége 91 méter, gyorsasága 13,8 tengeri mértföld, nyolca 27 cm. és ugyanannyi 14 cm. ágyúval és két féltoronynyal. A „Suffren“ casematás hajó 220 mm. pánczélos, 7600 tonnás, 4181 lóerővel, mélysége 82 méter, gyorsasága 146 mértföld, bir hat 27 és hat 12 cm. ágyúval s négy pánczélos toronynyal. Végre a „Hirondelle“ jelző gőzös, mely 1030 tonnás, 1780 lóerővel és két ágyúval. Angii a leghatalmasabb pánczélos hajóival lesz képviselve. Az „Alexandra“ casematás hajó 305 mm. a pánczélja, 9492 tonnával, 8615 lóerővel, 8,1 m. mélységgel, gyorsasága 15 mértföld, talajjal, két 12 vonalnyi és tíz 10 vonalnyi Woolwichágyuval. A „Temeraire“ casematás hajó 279 mm. pánczéllal bir, 8412 tonnával, 1700 lóerővel, 14.6 t. mfldnyi sebességgel, két pánczélos toronynyal, sarkantyúval, négy 12, és négy 10 vonalnyi Woolwich ágyúval. A „Monarch“ tornyoshajó pánczélja 190 mm., 8322 tonnás, 1842 lóerővel, gyorsasága 14.9 mértföld s bb négy 12.2, két 9 és egy 7 vonalnyi Woolwich-ágyuval, legénysége 525 emberből áll. Olaszország részéről kiküldetnek: a „Palestro“ casematás hajó pánczélja 220 mm. 5780 tonnával, mélysége 8.5 m., 3500 lóerővel, sarkantyúval, egy 28, négy 25.1 cm. Armstrong-ágyuval, gyorsasága 12.2 mértföld. A „Venezia“ casematás hajó 150 mm. pánczéllal bir, 5700 tonnás, mélysége 7.7 méter, 4000 lóerővel, nyolca 25.1 és egy 22 cm. Armstrong-ágyuval, sebessége 10 mértföld. Végre a „Vedelte“ jelző csavargőzös, mely 790 tonnás, 200 lóerejű s négy könnyű 7,5 cm. ágyúvl rendelkezik. Albánia új szervezete. A „Temps“-nak írják Konstantinápolyból augusztus 20-ikáról . Az európai reformbizottság most tette meg az utolsó kézvonást ama művén, melyet a múlt héten végzett. Néhány nap előtt igen érdekes okmányt köröztek tagjai közt, melynek tartalmáról értesíthetem önöket. Ez a scutarii szandják vagy Magas-Albániára vonatkozó emlékirat. Igen pontos jelentéseket tartalmaz ez az oly kevéssé ismert tartomány statisztikája, sociális és politikai szervezete és kiváltságai felől. Egyszersmind bemutatja az új szervezet tervét, mely a már most meglevőnek némi módosítását tartalmazza. E rendkívül figyelemreméltó emlékiratot Kosjek báró, Ausztria-Magyarország delegáltja és Aubaret, a franczia delegált készítették. Törökország és a többi hatalmak delegáltjai már el is fogadták az orosz delegált kivételével, ki távol van. Az emlékirat felszámlálja ama törzseket vagy zászlóaljakat (bairak), melyek a szandjákot képezik. Scutaritól északra vannak a Hotti, Klementi, Gruda, Kastrati és Skreli törzsek, melyeknek hazáját rendesen az öt nagy hegy nevéről nevezik. A lakosság 20,000 lélekre megy, melyből 18,000 katholikus s 2000 muzulmán. Az emlékirat e vidékkel egybekapcsolva tárgyalja a Rioli Retchi, Lobia és Koplikon, csekélyebb jelentőségű bairakokat, melyeknek egész népessége 3000 lélekből áll, kik felerészben katholikusok, felerészben muzulmánok. Scutaritól északkeletre a Pulati hegyek feküsznek, a Scialla és Scioci, Nikai Merturi, Giovanni, Kiri Planti, Toplana és Dusmani törzsekkel. A lakosság kizárólag katholikus, s mintegy 13,500 lelket számlál. Scutaritól nyugatra laknak Boysi, Suma, Slaku és Temal törzsek, 2500 katholikus és 1800 muzulmán lélekkel. A Dukojinát a Kabasi, Budjoni, Beretti, Puka, Halia, Mansi és Berisia törzsek képezik, 24,250 lélekkel, kik közül 18,000 katholikus, 6250 muzulmán. Délkeletre Scutaritól laknak a miriditák ; ezek az Oros, Dibri, Fauti, Kusneni és Spatchi törzsekből állanak, 20,000-en vannak s majd mind katholikusok. Scutaritól délre, az Alessio hegylakó törzs lakik; 5500 lélek, kik közül 5200 katholikus, a többi muzulmán. A Mathia kerületben három balak van, a Ketella, Selita és Luka nevűek , 2500 katholikus és 1000 muzulmán lakossal. Ez a scutarii szandsák hegyes vidéke, melynek, mióta Montenegro Podgoriczát elfoglalta, nincs más síksága, mint a termékeny Zadrima, melyet Scutaritól a Drin választ el, és ama tágas puszták, melyek e várost körítik. A lakosság száma mint láttuk, 92.000-re rúg, s ebből 80.000 katholikus, 12.000 muzulmán. A katholikusok és muzulmánok jó egyetértésben élnek egymással, semmi áron sem akarják elkülönítésüket s mindnyájan albánok, kik függetlenségükre és kiváltságaikra nagyon féltékenyek s mindnyájan kiválóan harcziasak. Az emlékirat szerint a szandsák a következő szervezetet fogja nyerni: A scutarii szandsák katonai kormányzót fog kapni, ki a törvény értelmében a polgári kormányzó tisztségét viseli és a szandsákbeli katonaságnak főparancsnoka lesz. A hegyvidék alkormányzóját (bach captan) szintén császári kádé nevezi ki ; az alkormányzó a scutarii kormányzó alá lesz rendelve. Az alkormányzónak a hegylakók előbbkelő családjaiból kell származnia s e tisztségre a hegylakók három egyént jelölnek ki. Pasa-rangot fog viselni s megfelelő fizetésben részesül; kinevezése öt évre szól. Ő a szandsák kormányzójának képviselője a hegység törzsei előtt, a rendeleteket hozzájuk juttatja, őre a közbiztonságnak s erről felelős a helyi közigazgatás feje, végrehajtója a polgári és bűnügyi ítéleteknek, s harcz idején az ujonczozás vezetője. Közigazgatási tanács lesz mellé rendelve, melynek ő az elnöke; a tanács 12 tagból áll, köztük 4 muzulmán. A tanács tagjai kártalanítva lesznek elmozdittatásukért s két évre választatnak, de bárhányszor újra A hegyvidék nymkei illetik vsaálaila fói. Az első kerületet képezi az öt nagy hegy vidéke, beleértve a többi idetartozó bairakokat is. Főhelye Tusi. A 2-ik kerületet Pulati vidéke képezi. Főhelye Scialla. A 3-ik kerületet Poszika és Dukajina vidéke képezi. Főhelye Puka. 4-ik a miriditák kerülete, beleértve az Alessio és Mathia törzseket is; főhelye Oros. Minden kerület élén egy captan vagy bulukbasi áll. Ezek a bach-captan, vagyis az alkormányzó alá vannak rendelve ; kinevezésük a központi tanács által előterjesztett kilenc egyén közül történik a scutarii kormányzó által. A badicaptan közegei felelősek a közbiztonságért s a helyi közigazgatást vezetik. Megfelelő fizetésben a porta részesíti őket. A hegyvidék közigazgatásának alapját a vének tanácsa képezi. Ők vezetik a városok közigazgatását s a helyi rendőrséget s kisebb ügyekben ítélnek a szokásjog szerint. A vének tanácsa a helyi szükséglethez képest ül össze s minden évben megválasztja saját bairaktarját, ki a törzset képviseli a bulukbasi mellett. E gyűlés a szokásjog szerint itél mindazon ügyekben, melyek a vének tanácsának illetékességi körébe tartoznak. A törzsek gyülekezete két tagot választ, kik a hegyvidék nagy gyülekezetének tagjai. Az utóbbi évenkint egyszer ül össze, a bach captan elnöklete alatt, a hegyvidék közös ügyeiben való tanácskozás végett. Tagjai közül választja ama 12 tagú tanácsot, mely mint közigazgatási tanács a bach captan mellé van rendelve. Ezenkívül a kerületek bajraktárjai is összeülnek évenkint a bulukbasi elnöklete alatt a helyi ügyek felett való tanácskozás végett, más bűnt nem követtünk annál, hogy hivek vagyunk atyáink vallásához. Ez a vallásunk azonban drága, a melytől nem válunk meg soha és a görög szertartású római egyházban születvén, kereszteltetvén, atyáink és anyáink által neveltetvén, inkább eltűrünk minden üldözést, még a halált is, de életünk egyetlen vigaszát nem fogjuk megtagadni. De vájjon bűn-e az, ok-e az arra, hogy oly kegyetlenül ostorozzanak bennünket ? Mi az ellenkezőt hiszszük és bízunk benne, hogy ő felsége, aki csak atyai érzelmeket táplálhat alattvalói iránt, irgalmas pillantást fog vetni reánk és elrendeli kegyelmesen, hogy ezután némi módon könnyíttessék kétségbeejtő helyzetünk. Sőt azt is hiszszük, hogy szent egyházunk parancsai szerint élvén, teljesítvén mindazt, amit ő felsége akarata és hazánk törvényei rendelnek, rendesen megfizetvén adónkat, és kérvén istent, hogy adjon egészséget és szerencsét felséges uralkodónknak, jogunk van szabadon gyakorolni vallásunkat, a melyben születtünk és a melyben gyermekeinket is nevelni akarjuk. Isten segítségét kérvén, Excellentiádhoz fordulunk tehát teljes bizalommal és azzal a reménynyel, hogy ő felsége, jól értesülvén gróf urnák közvetítése által, meg fogja engedni vallásunk szabad gyakorlását, meg fogja szüntetni a büntetéseket és igazságtalan bírságokat, amelyeket oly sok éve viselünk, és hogy parancsot fognak kapni a helyi hatóságok, hogy ne kényszerítsenek bennünket számtalan kínzással és üldözéssel szent vallásunk elhagyására, és pedig annál kevésbé, mert ez önkényes eszközök akkora nyomorba döntöttek bennünket, hogy rövid idő alatt nem leszünk képesek az adó megfizetésére, sőt még családjaink táplálására sem. Hogy legyen fogalma Excellentiádnak a mi szomorú állapotunkról, ide zárjuk azon emberek névsorát, valamint a büntetések és bírságok részletes kimutatását, amelyek az egy Swory falura rovattak. Ha szükséges, épen ennyit mutathatunk ki tartományunk minden falujában és városában. E folyamodás 1880. június 16-án kelt s a konstantinovi és radzyni kerületben lakó több ezer paraszt és polgár irta alá. A lengyelországi görög-katholikusok folyamodása Lorisz Melikovhoz. A mai postával levelet kaptunk Zürichből, amely a lengyelországi görög-katholikusoknak Lorisz Melikov grófhoz intézett panaszát tartalmazza. E panaszok ugyan régiek, előadásukba régen belefáradtak úgy a római mint görög-katholikusok, mégis közöljük e folyamodást, mert annak a jele talán, hogy a lengyelországi nem-orosz hitűek jobb korszakot reménylenek. A folyamodás így szól: „Mi, Siedlce tartomány alulírott lakosai, hallván testvéreinktől, a hadsereg tagjaitól, hogy a felséges császár atyai gondoskodásában, még a birodalom határán túlra is kiterjeszti támogatását, mindenhova, ahol fajunk üldözést szenved, és hogy nem kimél sem költséget, sem alattvalóinak vérét hogy boldog létét és hitük szabadságát biztosítsa, az illető népeknek : több ízben fordultunk tartományunk kormányzójához, elmondva, hogy minő hallatlan üldözést visznek végbe kerületünkben a helyi hatóságok, és hogy mennyi igazságtalanságot követnek el ellenünk. De minden lépésünk sikertelen maradt. Kétségbeejtve a jelen állapot által, egyenesen Excellentiádhoz bátorkodunk folyamodni, kérve önt gróf úr, hogy szólaljon föl érdekünkben a császár felséges személye előtt, kifejtve ő felsége előtt a példátlan helyzetet, amelyben mi vagyunk. Több év óta teljesen meg vagyunk fosztva minden vallási vigasztalástól ; nincsenek sem papjaink, sem templomaink. Törvényes házasságot nem köthetünk; gyermekeink keresztség nélkül maradnak, betegjeink gyónás és szentségek nélkül halnak meg, és mimagunk temetjük el őket, mint az első keresztyének, egyházi áldás nélkül. Végre kegyetlen szigorúsággal bánnak velünk, pedig semmi Budapest, augusztus 31- Németországból nagy horderejű politikai pártalakulást jelez a táviró. A nationa 11 - ben a párt 27 tagja kilépett a pártból, melyet nem tart többé alkalmasnak a drágán megszerzett politikai, gazdasági és ar ci 11a él baiabomlóági mnográf Ditlióárcái Az a játék, melyet a vaskanczellár a különböző pártokkal folytatott, midőn egyiket a másik ellen kijátszotta, már rég kijózanította a szabadság őszinte barátait abból a hitből, mintha Bismarck herczeg szükséges rossznál egyébnek tartaná a liberális német pártokat. Szükségesek voltak ránézve a conservativekkel szemben, míg azok mind particularisták voltak. És ebben az időben Bismarck herczeg nemcsak a liberalismussal, hanem a socialismussal is kacérkodott. Midőn azonban a német egység ténynyé vált, s a conservativ árnyalatok, mint az adott viszonyok természetes barátai az uj helyzetbe teljesen beleélték magukat, a vasherczeg nem szorult többé a liberálisokra, kiket mint a világ egyik leghatalmasabb minisztere ép oly kevéssé szerethet, mint ahogy nem szerette őket az egyszerű Gardelieutenant. Mert, ha van valami érzet, ami változhatlanul megmaradt a nagy átalakítások ez emberében, úgy az bizonynyal ama junkeres megvetése a modern liberalismusnak, mely őt élte minden szakában jellemezte. A német egység szellemi hordozói a nationalliberálok voltak. Az ő soraikból nyerte Bismarck legjobb segédeit és minden győzedelme, melyet nem a csatatéren aratott, a nationalliberál vezérek nevéhez fűződött. Delbrück neve jelzi Németország gazdasági egységét, a Zollverein szabadelvű politikájának diadalát ; Camphausen a porosz állami financziák páratlan virulását a múltban ; Fake az oktatás és lelkiismeret szabadságát, a Kulturkampfot. A nationalliberálok meghoztak minden áldozatot, mit párt hozhatott. Ők, a szabadelvű polgárok, előharczosai lettek a felfegyverzett béke tanának és a katonai septennátus egyik legkiválóbb vezéröknek Folkenbecknek köszöni eredetét. Amit Bismarck addig csak erőszakosan és csellel tudott keresztülvinni, a katonai létszámnak több évre szóló állandó megszabását, annak alkotmányos elérését a szabadelvűeknek köszönhette, kik benne látván a német egység megvalósítását, nehéz szívvel bár, meg akarták neki adni az eszközöket, melyeket e czélra elkerülhetetlenül szükségeseknek tartott. A kancellár és a szabadelvűek legmerészebb szövetsége azonban magában hordta a viszály csiráját. Bismarck nem ment Canossába, de elment Kissingenbe és a kulturkampf a clericálisok győzelmével végződött. A roppant kiadások megrontották a financziák egyensúlyát s a kanczellár csak az államjövedelmek fokozását tartva szeme előtt, szívesen hallgatott minden kuruzsló szavára, és elejtette azokat, kiknek az állam financiáinak és a közgazdasági viszonyoknak virulását köszönhette, mikor azok nem akarták őt kalandor útjain követni. így buktak el egymásután Falke, Camphausen, Delbrück. Magából a pártból Lasker szintén rég kivált, majd követte őt Falkenbeck, a legnagyobb rész Bennigsen vezetése alatt azonban ezután is támogatta a kanczellár politikáját. Sok, igen sok az, amit a szabadelvűek elnéztek s amiért ma végre fellázadnak. De ha mégis tudni akarjuk, mi a nyílt szakadás legközelebbi kutforrása, úgy az alig lehet más, mint az a téves közgazdasági politika, az a szerencsétlen védrendszer, melyet Bismarck hazája legjobb és legfelvilágosultabb fiai ellenére mindenáron keresztül akar vinni. A szabadelvű gazdasági politika volt a német egység útjának első egyengetője ; a reactionarius gazdasági politika a fordulópont, mely a német nemzet szabadelvű férfiait végkép elszakítja a nagy kanczellártól. Bismarck és a szabadelvűek nyílt ellenségeskedése nem lehet közönyös a német egység barátaira nézve. Annyi particuláris és széthúzó elem mellett nem lehet közönyös a német egység legőszintébb és legmelegebb híveinek meghasonlása. S mégis a politikai helyzet tisztulása szempontjából csak helyeselni lehet, ha a pártok félretéve minden személyes tekintetet, tiszta elvi alapra állanak. Igazi gyümölcsöző pártküzdelem csak ott képzelhető, hol a pártok nem rendelik alá meggyőződésüket bárminő személyi érdekeknek, hanem azon eszmék szerint sorakoznak, melyeket hazájukra nézve a legfontosabbaknak tartanak. Minden időnek és minden országnak megvannak a maga legfontosabb czéljai, feladatai. Amely nemzedék nem tartja azokat tiszteletben és egyéni rokonszenveit és ellenszenveit többre becsüli, mint legdrágább kötelességeit, az hitelenné lesz önmagához, szégyene őseinek, átka utódainak. A német nationalliberálok bebizonyították, hogy ők nem rendelik alá politikájukat egyéni érzeteknek és egy nemzet sem fogja megbánni, ha példáját követi, bármily nehezére esnek is az egyes pártjainak. a „Guonalliberans part Daiszarnyana” nyilatkozata. A nationalliberális párt régóta hanyatlik már, legjobban megingatták őt azonban Bismarck herczeg közgazdasági törvényjavaslatai, mert a párt egy része hajlandó volt engedményeket tenni a kanczellárnak, a másik ellenben ragaszkodott a közgazdaság terén is szabadelvű nézeteihez. E nézeteltérés most nyilatkozik tettleg abban, hogy a pártnak balszárnya vagyis szabadabb elvű és a haladó párthoz hajló része kivált és a következő nyilatkozattal igazolja lépését: „Az utóbbi két évben szerzett tapasztalataink nagyobb és nagyobb hatalommal kényszerítettek bennünket arra a meggyőződésre, hogy a nationalliberális pártot, a lényegesen megváltozott viszonyok közt, nem vezérli egyöntetű politikai gondolkozásmód, amely egyetlen alapja volt jogosultságának és befolyásának. Ebben a meggyőződésben kijelentik az alulírottak, hogy ezennel kilépnek a nationálliberális pártból. A császárra és a birodalom törvényeire támaszkodó egységünknek biztos pályán és nyugodtan haladó fejlődése valóban alkotmányos rendszerből származhatik csak, amire létezése óta rendületlenül törekedett a német szabadelvű párt. A szabadelvű pártnak egységes eljárását a lényeges kérdésekre nézve, a szabadelvű töredékek zavart okozó és emésztő harczának megszüntetését okvetlen feltételeknek tekintjük kitűzött czélunk elérésére. Szilárd ellenzése a hátráló mozgalomnak, megtartása nem könnyen kivívott politikai szabadságainknak közös feladata az egész szabadelvűpártnak. A politikai szabadsággal szorosan összefügg a közgazdasági, csak a közgazdasági szabadság biztosított alapján lehet tartós a nemzet anyagi jóléte. A birodalmi adók reformálása csak az alkotmányos jogok megóvása mellett, a nép minden szükségtelen megterheltetésének és oly közvetett adók és vámok mellőzésével történhetik meg, amelyek kiváltképen a szegényebb osztályokra hárítják át az adó terhét. Németországban inkább mint más országban a belső békének első feltétele a vallási és egyházi szabadság, amelyet azonban az önálló állami törvényeknek kell biztosítniuk és rendezniök, valósítását pedig nem szabad politikai mellékes czélokkal összefüggésbe hozni. Az állam elidegeníthetetlen jogait meg kell őrizni és az iskolát nem szabad az egyház tekintélye alá rendelni. Mi készek vagyunk ezen az alapon beleegyezni az egyesülésbe. Reánk nézve, mint a szabadelvű párt tagjaira nézve azonban mindenkor irányadók lesznek ezek a nézetek.“ E nyilatkozatot aláírták a birodalmi gyűlés, a porosz országgyűlés következő tagjai: Bamberger, Beisert, (Berlin), dr. Braun, Bunsen, Drawe, Forckenbeck, Hegel, Hoenika, Kieschke, Knoch, Lipke, dr. Meyer (Boroszló), Pflugger, Platen, Rickert, Sachse, Schlutow, Seyfarth (Liegnitz), Stauffenberg, Struve, Thilenius, Trautmann, Weissermel, Westphal, Witte, Vollerthein. Dél-Németországból csak négy egyleti tag írt alá.