Ellenőr, 1880. szeptember (12. évfolyam, 418-472. szám)

1880-09-11 / 436. szám

Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt : Egész évre........................ Félévre......................... . . . . 10 „ - „ Évnegyedre ........................ • • • 5 „ - „ Egy hónapra...................• • . • In 80 „ Az esti lap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, szombat, szeptember 11. 1880 Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Váczi kör­út 26. sz. (Fő-út sarkán) Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jö. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M­­Frankfurtban. A Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, szeptember 10. Az egyetemes kamarai gyűlés. Holnap délelőtt nyitja meg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák egyetemes gyűlését, mely hivatva lesz a törvényhozásnak már közeli jövőben várható alkotá­sait, a­mennyiben az „iparkérdés“ összefoglaló neve alá tartoznak, beható tanácskozás útján előkészíteni. Kiváló fontosságot kell e tanácskozásoknak tulaj­donítanunk, nemcsak azon nagy jelentőségű közgazdasági érdekeknél fogva, melyek a tárgyalandó kérdések­kel összefüggésben állnak, hanem azon feszült, mond­hatnék túlfeszített érdeklődésnél fogva is, mely­­lyel az országban százezrek az enquête tagjainak ajká­ról a megváltó vagy elkárhoztató szót lesik. C­z­é­fa­­rendszer, kötelező ipartársulat, szerve­zett, de szabad ipar, ezek lefelé, vagy ha tetszik fölfelé menő sorban a jelszók, melyek az iparűzők és az úgynevezett iparbarátok táborából immár évek óta egyre szenvedélyesebben felhangzanak, a kamarák kül­dötteinek immár ismeretes névsora pedig a személyek ismerője előtt nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a harcz a miniszteriális gyűlésterem parkettjén is erély­­lyel és szenvedélylyel fog folytatódni. A nép nagy tömegéről azt mondják, hogy szívesen és vakon kap a jelszón és lelke egész ájtatosságával tiszteli apostolokként azokat, kik e jelszó zászlajának hordozói. Igen, teszi ezt, de soha sem indító ok nélkül. Nem ok nélkül mondta ki a mult évben megtartott II. országos iparosgyűlés a mestervizsgálatok és a kény­szertársulás behozatalának szükséges, el nem odázható voltát; nem ok nélkül hangoztatják az ipar érdekeinek szánt napi sajtóban a nyílt vagy többé-kevésbé leple­zett czéhrendszer barátai tanaik egyedül üdvözítő vol­tát annyi hévvel és nekitürközéssel, hogy nem egy ko­rábbi doctrinárius, a mindent legázoló rohamtól ijedtében, önként hagyja cserben egyik positióját a másik után és „meggyőződésből“ legalább alkuba bocsátkozik a va­kon rohanókkal. Rossz időket éltünk és élünk jórészben még mai nap is. Míg kereskedelmünk és legalább csírájában meg­levő gyáriparunk lassan kint fel kezd ocsúdni a hétéves pangásból, a kisipar terén gyors progresszóban látjuk fo­kozódni a hanyatlást és ezzel együtt a már-már c­aossá nőtt desorganisatiót. Az előttünk lefolyt mozgalmak politikai hátterét nem tekintve, röviden ez az oka a jelszavak felkapásá­nak, az apostolok felavatásának. Ki követelheti a nagy tömegtől, hogy midőn részben önön tehetetlensége mi­att, részben a befolyásán kívül álló gazdasági alakulá­sok miatt éhezve és az anarchia minden káros követ­kezményét szenvedve, a régi jó idők telt húsos faze­­tekaira és legalább a kiváltságosoknak fölötte kedvező, madzagon járó rendjére visszagondol, ne ez időknek kor­szentelte intézményeiben lássa és keresse a bűvös esz­közt, mely egyszerre visszaadhatná a vesztett paradi­csomot — már t. i. annak a kinek. De hogy a tárgyi­lagosan és higgadtan gondolkodónak szabad-e az elégü­­letlenséget szül­ okból bizonyítékot faragnia, mely sze­rint nem az elégületlenségnek, hanem a tényleg ki nem elégítő állapotoknak csakugyan a létezett intézmények felforgatása az oka, mely szerint tehát a kívánatos javu­lás a felforgatott intézmények visszaállítása nélkül lehe­tetlen, az már más kérdés, melyre, úgy hiszszük, a kamarai egyetemes gyűlés meg fogja adni a helyes feleletet. Nem szándékunk a kamarai egyetemes gyűlés elé terjesztendő kérdő pontokkal már ez alkalommal részle­tesen foglalkozni. Egyet azonban már most sem hagy­hatunk érintés nélkül, azt t. i. a­mi nincs benne a kérdő pontokban. Nincs pedig benne a kérdőpontokban az a ten­den­ci­a, mely az egész iparkérdést és mindazt, a­mi vele összefügg, a nagyon is korlátolt állásponton, mely­ből azt az iparos mozgalom tekintette, felülemelné és az iparkérdésnek korunk politikai, sociális és főleg kulturális törekvéseivel való összefüggését legalább jelezné. Nemcsak arra c­élozunk e kifogásunkkal, hogy az iparos oktatásnak véleményünk szerint legsar­kalatosabb kérdése a minisztérium által kiadott kérdőívből egyszerűen kimaradt, hanem sajnáljuk azt is, hogy az egész kérdőív az iparkérdésnek hogy úgy mondjuk csak rendőri oldalát veszi figyelembe. Talán még lesz alkalmunk megmutatni, hogy az iparkérdés korunk kulturális állapotainak és tö­rekvéseinek figyelembe vétele nélkül nemcsak meg nem oldható, hanem helyesen meg sem ítélhető. Addig pedig reményünket fejezzük ki aziránt, hogy az egyetemes ka­marai gyűlés a kérdő­ívénél tágabb alapra, majd azt mondták magasab színvonalra emelt tanácskozásait. E reményben és azon komoly aggodalomban, hogy a gyű­lésnek kétségkívül alapos és tárgyilagos tanácskozásai sem lesznek képesek a túlságig felizgatott kedélyeket lecsillapítani, szívesen üdvözöljük a fővárosban a kama­rák küldötteit mint a nagyon is elmérgesedett baj leg­­hivatottabb orvosait. JÓNÁS JÁNOS­­ sának biztosítása végett a nevezett szertár parancsnok­ságánál a beérkezendő írásbeli ajánlatok 1. évi október hó 15-én fognak tárgyaltatni. Az ezen szállítás közelebbi feltételeit a budapesti kereskedelmi és iparkamara iro­dájában (Mária Valéria-utcza, uj tőzsdeépület II. em.) délelőtt 9—1 óráig megtekinthetik. Phylloxera-enquête volt ma a kereskedelmi minisz­tériumban Kemény Gábor b. miniszter elnöklete alatt. Ezen értekezletre Föld­vár­y Mihály pestmegyei alis­pán s több városi képviselő is meghivatott. A főváros tudvalevőleg erélyesen kikelt a kereskedelmi miniszter azon intézkedése ellen, mely szerint Pest megye phyllo­­xeralepte területeiről a szőlőbehozatalt megengedte s ezáltal a főváros phylloxeramentes szőlőit az inficiálta­­tás veszélyének kitette. A város részéről felhozott ér­vek kellő méltánylásával a miniszter enquetet hivott össze s arra a város több képviselőit is meghívta, hogy nézetüket e tárgyban közvetlenül meghallgassa s ahhoz képest intézkedjék. A város képviselői a mai enqueten is fentartották tiltakozásukat s fejtegették a miniszteri intézkedés veszélyes voltát. Földváry alispán ezzel szemben a szóban levő (Tóthfalu, Pócsmegyer stb.) pestmegyei községek védelmére kelt, melynek jö­vedelmi főforrását épen a szőlőveli kereskedés ké­pezi, s ha ettől eltiltatnának, igen érzékenyen juttatná­­nak, sőt adófizetési képességük is nagyban befolyásol­­tatnék. Kemény miniszter b­ míg egyrészről jogosnak ismere el a főváros képviselőinek panaszát, másrészt a kérdéses községek érdekeit is megóva szeretné látni. A szőlőbehozatal által netán előidézhető veszély nézete szerint akként volna elhárítható, ha a szőlő levél nél­kül kizárólag hajón hozatnék be s minden község egy esküdtje által ügyelne fel arra, hogy a szőlőszállitmá­­nyok csakis igy s ily után szállíttatnának a fővárosba, a nélkül, hogy valamely közbeeső állomáson lerakodás történnék. Miután a főváros képviselői ezen intézkedés által korántsem vélik elháríthatónak a veszélyt, az ér­tekezleten természetesen végmegállapodás nem történt s a miniszter megköszönve a megjelenteknek fáradozá­sait, megígérte, hogy a kifejtettek kellő méltánylásával fogja további intézkedéseit megtenni. Az arad-csanádmegyei vasút létesítése tárgyában — mint a „Pesti Napló“-nak Makóról írják — f. hó 8-án Csanádmegye széképületének nagy termében Lono­­vits József főispán elnöklete alatt nagyon látogatott értekezlet tartatott. Ott voltak a megye minden kivá­lóbbjai és birtokosai ; a mezőhegyesi kir. ménes urada­lom részéről Kozma Ferencz miniszteri tanácsos és Glu­­zek Lajos uradalmi igazgató; a pénzügyminisztérium, illetve a kincstári birtokok képviseletében Vaslady mi­niszteri titkár; az arad-körösvölgyi vasút igazgatósága részéről Boros Béni és Vásárhelyi Albert, Végh Aurél, Széll György országgyűlési képviselők és számos arad­­megyei birtokos. Előzetes tanácskozások folytán ugyanis elhatároztatott, hogy Aradról kiinduló Pécska, Battonya, Mezőhegyes, Cs. Palota, Nagylak, M. Csanád, Apátfalva, Makó, Kis-Zombor, Ferenczszállás és Deszk községeket érintő, Szőregen az osztr. államvasutba befolyó másod­rendű, valamint Battonyáról kiinduló és Lökösházánál a tiszavidéki vasutba befolyó szárnyvonal építtessék. Mi­dőn Kemény báró földmivelési miniszter Mezőhegye­sen léte alkalmával az állambirtokok érdekében min­den méltányos áldozatra késznek nyilatkozott, a me­gye székhelyén Makón ezen ügy keresztülvitelére bi­zottságot alakított, mely egész lelkesedéssel ka­rolta f­el a vasút létesítésének ügyét és felszólította a tiszavidéki, osztr. állam és arad-körösvölgyi vasúti tár­sulatokat, mily modalitások mellett hajlandók e vasúti vonalak építésére. De a tiszavidéki és az osztr. állam­vasút-társulatok oly fokozott nagy igényekkel állottak elő, hogy azokat, szemben az érdekeltségtől nyerhető hozzájárulással, teljesíteni nem lehetett, azonban a kö­rösvölgyi társulat késznek nyilatkozott a vonalak építé­sére, ha az érdekeltség az építési költségek felének meg­felelő részvényeket jegyez ; ezen kedvező ajánlatot maga a miniszter is elfogadhatónak mondván, ezzel megvolt az alap a kiindulásra. A kormány az Aradról kiinduló és Szőregen az osztrák állami vasútba befolyó fő, és battonya-lökösházi szárnyvonalra az engedélyt megadta, egy e czélból összehívott megyei rendkívüli közgyűlés 10 éves részletekben összesen 250,000 forintot ajánlott fel e vasút építésére, egyszersmind az érdekelt községek hasonló áldozatokra hivatván fel. Arad 40,000, Pécska 80,000, Battonya 50,000, Purgly testvérek Tompa puszta után 20,000, Csanád-Palota 30,000, Nagylak 100,000 forintot ajánlottak fel. Magyar-Csanád és Apátfalva a hozandó áldozatok tekintetében még nem nyilatkoztak, míg Makó csakis a Szőreggel való csatla­kozás végleges engedélyezése esetén hajlandó nagyobb áldozatokra . Kozma miniszteri tanácsos is kijelenti, hogy azon esetre, ha az arad-szőregi és mezőhegyes­­kétegyházi vonalak együttesen építtetnek ki, a földmi­velési minisztérium részéről 200.000 frtot és Mezőhegyes területén a vasúthoz való ingyen földet ajánl fel. Vas­­sady min.­titkár a pénzügyminisztérium részéről szin­tén kijelenti, hogy a Kozma által jelzett módon való vasútépítésre a kincstári birtokok után szintén 200.000 forintot és ingyen földterületet ajánl fel. Ezek után ha­­tározatilag kimondta az értekezlet, hogy az arad-szőregi vasútvonal építésébe a mezőhegyes-kétegyházi szárny­vonal is felvétetik. Erre Végh Aurél még kijelenti, hogy a kovácsházi érdekeltség a mezőhegyes-kétegyházi vo­nalat nem teszi függővé az arad-szőregi vonaltól és azt egymaga is kiépíti. Ezután Széll Ákos a vasutügyi bi­zottság jegyzőjévé választatott és 9 tagból álló bizottság alakíttatott a hozzájárulási aláírások megtétele, az épí­tés kivitele czéljából. A magyar államvasutak újjászervezése iránt, — a­mennyiben ez a személyzet­ kérdést illeti — a­mint illetékes informátióink alapján biztosan állíthatjuk — mindeddig semminemű elhatározás sem történt. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara e hó 6-án rendes ülést tartott, melynek főbb tárgyai közül a kö­vetkezőket emeljük ki. Helyeslő tudomásul vette a gyű­lés az elnök azon jelentését, hogy feliratot intézett a m. kormányhoz az államvasutak igazgatóságának decent­ralizálása, valamint aziránt, hogy a tarifák megállapítá­sánál a kamaráknak oly módon adassék befolyás, hogy az általuk javaslatba hozott szakemberekből neveztesse­nek ki képviselők az igazgatótanácsba. Örvendetes tu­domásul vette a gyűlés azt is, hogy a kolozsvári keres­kedelmi középtanoda az államsegélyt az idén is meg­kapta s a közoktatásügyi miniszter ur azt számára jö­vőre is biztosította. Köszönettel vette tudomásul a gyű­lés a kereskedelmi miniszter úr azon intézkedését, hogy a bukovinai és moldovai kereskedelmi viszonyok tanul­mányozása és bizományosok szerzése végett kiküldendő két beszterczei iparos számára 500 frtot utalványozott. A kereskedelmi miniszter úr az ipartörvény revisiója s az ezzel kapcsolatos ügyekben, mint a vásár, házalás, vándorraktárak és a kamarai törvény módosítása tár­gyában e hó 11-dikére Budapestre enquetet hívon ösz­­sze, a gyűlés arra elnök Finály Henriket, alelnök Bogdán Istvánt, Tömösváry Miklós iparosztályi kamarai tagot és a titkárt választotta meg küldöttek­nek. A temesvári kamarának azon fölterjesztését, hogy a kereskedelemre, forgalomra és iparra vonatkozó kor­mányrendeletek a kamarákkal közvetlenül is közöltes­senek, a gyűlés is pártolta, miután a Rendeletek­ Tárá­­ban gyakran igen későn jelennek meg. Egyhangúlag jön határozattá emelve az az indítvány is, hogy intézkedés tétessék az iránt, hogy a fűrészmalmok termékei, mint deszka, lécz, gerenda stb. méreteinél az uj mé­termérték alkalmaztassék. A kereskedelmi miniszter úr az 1878-ki kamarai évi jelentés által figyelmessé té­tetvén a Veress Ferencz fotokeramikai műveire, 100 fotot utalványozott az elnökséghez, hogy azzal e müvekből példányokat vásárolván, küldje Budapestre, ahol azokat a miniszter ur az iparmuzeumban s más alkalmas he­lyeken közszemlére akarja juttatni. Az elnökség a meg­bízásnak eleget ten s a gyűlés köszönettel vesz tudo­mást a miniszter ur e figyelméről a hazai ipar iránt. — A Dunafejedelemségek kereskedelmi viszonyainak ta­nulmányozására kiküldetni szándékolt bizottság utasítása elkészült, de a brassói kamarával efelett tervezett közös tanácskozás e kamara feloszlatása miatt elmaradt. A miniszter úr közölte az aradi kamara fölterjesztését a gabonakereskedést akadályozó vasúti rendszabályok iránt. Szakértők meghallgatása után a gyűlés az aradi kamara panaszait alaposaknak s az indítványozott módosításokat helyeseknek ismerte el azon hozzáadással, hogy a fek­­bérmentes 3 napi időbe az értesítvény kézbesítésének napja ne számittassék s hogy az apadás 112 és l°­0-nál többnek ne számittassék, az azon felül eső apadásért le­gyen felelős azon hivatalnok, aki a feladásnál az árut megmérte. A zala­szentiván-zalaegerszeg-csáktornyai szárny­­vasút kiépítése tárgyában Zala-Egerszegen szept. 7-én értekezlet tartatott, melyben tárgyaltatott a magyar vasúti bank ajánlata, mely szerint a szükséges pénzt hajlandó kölcsönözni. Az első székely szövőgyár megkezdette működé­sét , egészen modern szövőgépekkel van felszerelve. A „Nemere“ szerint az elkészített szövetek úgy ízlésre és tartósságra, mint olcsóságuknál fogva hatalmas verseny­társai a külföldi termékeknek. Az igazgatóság az elké­szített kelmék számára raktárt is rendez be a bazár alatt. Oroszország gabonakivitele az 1880. év első felé­ben. Az orosz gabonakivitel a mondott időben a követ­kező volt (csetvertekben,1 csetvert —210 liter.) Váltó-leszámitolás. Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjából való váltó viszleszámito­­lás utján összeköttetésben állnak, 1880. július végén el volt helyezve 3.183,235 frt 90 kr, f. év augusztus havá­ban leszámitoltatott 1.090,807 frt 5 kr értékű, Lábánk­hoz viszleszámitolás végett beadatott: 1.144,023 frt 22 kr értékű váltó; 1.098,953 frt 7 kr értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által beváltottak, marad leszámítolva 3.175,089 frt 88 kr. Az iparügy napi kérdéseiről figyelemre méltó mű­­vecske jelent meg G e 11 é­r­i Mór tollából. A műre leg­közelebb bővebben visszatérünk, addig is közöljük tá­jékozásul a tartalmát, mely a következő: 1. Az ipar­szabadság első évei. 2. Mozgalmak az ipartörvény mó­dosítása érdekében. 3. A qualificatió. 4. A kötelező ipartársulatok. 5. Központi ipartanács. 6. A többi napi­kérdések és 7. Zárszó. A mű ára 1 ft. A kassai első felsőmagyarországi kiviteli gőzmalom és olajgyár részvény­társulat csődtömegéhez tartozó ingatlanai szep­tember 30-án, miután az előbb kiirt árverés eredménytelen maradt, a 134,042 frtnyi becsáron alul is biróilag el fognak árvereztetni. Csődök a vidéken. Potóczki Péter csik­szeredai vegyeske­reskedő ellen. Perügy. Erős Elek Csíkszeredai ügyvéd ; bej. határidő okt. 30-ig a Csíkszeredai k. tvszékhez. Holzm­ann Salamon és neje volt mentecskei lakosok ellen. Perügy. dr. Lichtenstein Adolf tren­­cséni ügyvéd, bej. határidő nov. 8., 9., 10. a trencséni k. tvszék­hez. Hoffmann Antal és Ede verseczi építkezési vállalkozók ellen. Perügy. Demeter György; bej. határidő nov. 1-éig a fehértemplomi k. tvszékhez. Csődmegszü­ntetés. Doktor József mágocsi lakos csődügyében. Közlemények. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a közös­­ügyminiszterium részéről azon értesítést vette, hogy ólai tengerészeti szertár részére az 1881. évre szak­­kátrányozott és kátrányozatlan kötelek szállítá­ Magyarországi kereskedelmi czégek. — Kivonat a „Központi Értesítő“ szeptember 10-ediki számából. — I. Czégbejegyzések. A) Egyéni czégek. Sonnenfeld Wilhelm, nürnbergi áruk és könyvkereskedő Bittsén és Beszterczebányán ; bejelentetett a beszterczebányai törvényszéknél aug. 21. — Feuerstein Márkus, Miskolcz. F. M. nejének 7000 frt női hozománya és 3500 frt bitbére bejegyeztetett; bejelentetett a miskolczi tvszéknél aug. 23. — Zavatzky Szilárd, Eperjes; bej. az eperjesi tvszéknél jul. 8. — Rosenthal A. nyerstermény kereskedő Szeged ; bej. a szegedi tvszéknél aug. 12. — Schönwald Márk, rőföskeres­­kedő Makón , egyúttal bejegy. nejének 2500 frt készpénzbeli és 2451 frt értékű ingóságokból álló hozománya és 2500 frt hitbére; bej. a szegedi tvszéknél aug. 12. — S­eb­u­c­h Julie ruha és posztókeres­kedő. Puchón ; bej. a trencséni tvszéknél aug. 24. — T­e­s­z­­­e­r Izsák gabonakereskedő Kolozsvár; bej. a kolozsvári tvszéknél aug. 24. — Silberstein Mór Miskolcz, üzlete csont és vaskereske­déssel bővíttetett; bej. a miskolczi tvszéknél aug. 27. — Fischer Sámuel bor és bizományi üzlettulajdonos Budapesten ; bej. a buda­pesti kir. és váltótörvényszéknél aug. 27. — Csetneki rézgyár, ezelőtt Madarász András, Szontagh Pál, Csetneken és Budapesten; a főtelep a rimaszombati tvszéknél van bejegyezve ; bej. a budapesti tvszéknél aug. 19. — S­c­h­i­f­f Farkas vegyeskereskedő Derecskén ; bej. a debreczeni tvszéknél jul. 23. — G­r­a­u­s­z Mór fakereskedő Debreczenben ; bej. a debreczeni tvszéknél jul. 26. — K. K­a­ne­er ólomgyáros Budapesten ; bej. a budapesti tvszéknél aug. 30. — W­i­t­z Móricz mészáros Budapesten ; neje 2500 frt készpénzhozo­mánya bejegyeztetett; bej. a budapesti tvszéknél aug. 17. — 8 p­­­­­ezer Károly­i-Kanizsa helyett Szabadka; bej. a szabadkai tvszék­nél jul. 29. — Kopeczky Sándor fűszerkereskedő Baján ; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 5. — Hauber A. nürnbergi és rövid­árukereskedő Zentán ; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 12. — Ki­s a Menyhért vegyeskereskedő Adán ; bej. a szabadkai törvényszék­nél jul. 12. B) Társas czégek. N. Scherban & Sohn fakereskedők Lippán ; bej. a temesvári tvszéknél aug. 28. — S­m­i­­­o­v­i­t­s és S­c­h­ö­n­g­u­t könyv- és műkereskedők M.-Szigeten ; bej. a m.-szi­geti tvszéknél jul. 24. — Tiszavidéki vaspályatárs­a­­ság felszámolás al­att (Madarassy Pál felszámoló) Buda­pesten; bej. a budapesti tvszéknél aug. 27. — A. Le­­­p­ni­k és fia terménykereskedők Tótkomlóson; bej. a b.-gyulai tvszéknél aug.26. Deutsch és Guttmann művirágkereskedők Budapesten ; bej. a bpesti k. és v. tvszéknél aug. 27. — W­e­i­sz Samu és társa Budapesten ; bej. a bpesti tvszéknél aug. 27. — Bobir testvérek vegyeskereskedők Jankováczon ; bej. a szabadkai tvszéknél jul. 22. Nagykárolyi önsegélyző népbank N.­Károlyban ; baj. a szatmári tvszéknél aug. 25. — S­z­i­n­é­r­v­á­r­a­l­j­a­i s­e­­gélyegyleti szövetkezet Szinérváralján ; bej. a szat­mári tvszéknél aug. 19. — K­a­p­u­v­á­ry L. és társa gyógyszeré­szeti üzlet Budapesten ; bej. a bpesti k. és v. tvszéknél aug. 30. II. Czégtörlések. A) Egyéni czégek. U­n­g­á­r Jónás, B.­Csaba. — Nicol Scherban, Lippa. — S­i­m­­­o­v­i­t­s Lipót, M.-Sziget. B) Társas czégek. Reizman és Grauz, Debreczen. — Kancer és Mack, Budapest. — Lintner’s Wittirs­­t C­o­mp., Eperjes. Budapesti érték- és árutőzsde. Értéktőzsde. Budapest, szept. 10. Értéküzlet. Magánforgalom. Ma délután tökéletes csendesség uralkodott a tőzsdén és az árak alig haladtak valamit. Magy. jár. 109.90 és 110 közt voltak, és Osztr. hitelr. 290.50 és 290.80 közt ingadozott. Zárlat: Magy. jár. 109.92­/2. Osztr. hitelr. 290 40. Árutőzsde. Budapest, szept. 10. Gabonatőzsde. Kész gabonában délután nem volt forgalom ; határidőre a hangulat valamivel lany­hább, elkelt 2500 mm. Usancebuza szeptember-októberre 10 firt 40 krral ; usan­cebuza 1881-iki március-áprilisre 10 frt 60 krral jegyzendő. Bánáti tengeri 1881-iki május-júniusra eladatott 2500 mm. 5 frt 65 krral, azonban 5 frt 67*/s krral mint pénz, 6 frt 70 krral mint áru záródott. Budapesti iparüzlet. Heti jelentés szeptember 10-ről. A lefolyt hét mozgalmat az iparban főkép a tanuló ifjúság tömeges érkezése idézte elő. A havi szobák rendbehozatalánál szobafestők, asztalosok és kárpitosok elegendő foglalkozást találtak , úgy­szintén szabók, czipészek, nap- és esernyőkészítők, rövidáru kereskedők üzletük élénkülését tapasztalták. Könyvkereskedők, régi könyvárusok, könyvkötők most élik a legjobb napokat. Az ősz kö­zeledte is fordulatot adott több iparágnak, nevezetesen a kályha­­csinálók már erősen foglalkoznak, s munkájuk is megdrágult ; ha­sonlóan a pléh és vaskályhák kelendősége is nőtt. A gyümölcski­vitel (kivált a szőlőé) kezdetét vette ; Svájczba és Németországba a kivitel tetemes. A kosárkötők munkája is meggyűlt ezzel, bár a kosarak egy jó része az illető vállalkozók által külföldről hozatik be. Budapest környékén elég jó szüretre van kilátás , a szőlős gazdák a bognároknál készíttetik a hordókat. Ezek még a sörfőző gyárakból is kaptak megrendeléseket apróbb hordókra. A segédek felvételre találnak és jól díjaztatnak. A fővárosban a magánépítke­­zések serényen haladnak, bár új épületekbe már nem kapnak. A követési s csatornázási munkálatokhoz e héten vagy 100 új nap­számost vettek föl. A malmok teljes erővel dolgoznak. Gazdasági és piaczi tudósítások. LiptóSzent­ Miklós, szept. 9. (Az „Ellenőr“ saját tudó­sít­á­sa.) Nálunk pár hét óta rendkívüli meleg napok vannak. Ily tartós meleg őszre véneink sem emlékeznek. Megyénkben a nagy szerepet játszó burgonyatermés, mind mennyiségre mind minőségre nézve, szép eredmény­yel kecsegtet. A heti ünnepek miatt mára áttett hetivásár gyéren volt lá­togatva. Jegyzett áraink: rozs 7 frt, árpa 4 frt, zab 3 frt, burgonya 1 frt 20—1 frt 40 kr hektoliterenkint-Szegzárd, szept. 9. (Az „Ellenőr“ tudósítójától.) Mezőgaz­dáinknak sok bajt okozott a nagy esőzés. Vannak környékbeli puszták hol az aratást csak a mult héten végezték, s a behordással és csé­­peléssel annyi­ra hátra vagyunk, hogy gabonapiaczunk csak igen csekély forgalmat mutat fel, melynek bizonynyal hátrányára van azon, a városi hatóság által is támogatott ősi szokás, hogy a vétel és az eladás csak kiló és mérő­számra történik. Borászati tudósítás, Szegzárd, szept. 9. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Szőlőink állapota e pár szóval jellemezhető: kevés és rossz. Az augusz­tusi esőzések következtében óriási mérvben rothadnak és hullanak a szőlőszemek, minek folytán még egy hónap előtt jogosult remé­nyünk, hogy az idén borkivitelünk emelkedése városunkban is hat­­ványozódni fog, végleg elenyészett. Az a k­e­v­é­s szőlő, mely a fagy és eső daczára megmaradt, savanyú és most is alig élvez­hető, jóllehet egy hét óta száraz és meleg időnk van, melynek nem szabadna változni, hogy a kevés maradék legalább használható legyen. Mindamellett nincs kizárva a lehetőség, hogy borkereskedé­sünk az őszszel nem fog épen pangani, mert a tavalyi gazdag ter­mésnek mintegy harmadrésze még nincs eladva. — Örvendetes tény gyanánt jegyzem fel, hogy Tóth Bálint tanár, miniszteri ki­küldött a napokban megvizsgálta szőlőhegyeinket és azokat teljesen p h . 11 o­p­e r­a­ m­enteseknek találta. Hajóforgalom. Szeptember 10-én a Duna balpartján következő vizi járművek kötöttek ki: Rozsmayer Ferencz „Mária czimü“ magánhajója 262 □ met. tűzifával Buttyinról. — Ugyannak „Párás“ czimü hajója 1374 mm. árpával és 423 mm. zabbal Nagy-Becskerekről. — Luczenba­­char Pál utódai ezég „15“ számú hajója 328 □ met. tüzifa Ve­­rőczéről. Időjárás felhős Budapest, szept. 10. 230» 0 esős Bezdán, szept. 9.0­0 » Orsova, szept. 10. 344n 0 felhős Sziget, szept. 10. 056n 0 esős Szatmár, szept. 10. 045n 0 0 Tokaj, szept. 10. 002» n felhős Szolnok, szept. 10. 010» n 0 Szeged, szept. 10. 119» n 0 Sziszek, szept. 10. 077n » Arad, szept. 9. 058null alatt száraz Becskerek, szept. 9. 021n felett( Verbász, szept. 9.—­7)» Barcs, szept. 10. 1270 ti felhős Eszék, szept. 10. 241n ti»

Next