Ellenőr, 1880. november (12. évfolyam, 530-583. szám)

1880-11-08 / 541. szám

5 m. évfolyam. — 541. szám. Egyes szám ára 2 dr. Budapest, hétfő, november 8.1880. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre..............................................20 forint — kr. Félévre...................................................10 „ — , Évnegyedre................................................5 „ — „ Egy hónapra...........................................1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPIT, ATI Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, november 7. A két angol pártnak érdekében áll annak a kérdésnek eldöntése, vájjon nem üttetett-e csorba Európa egyetértésén. Az angol kormányelnöknek ugyanis az a legerősebb fegyvere, hogy ő az egyetértő Európa vezére. A toryk és whigek csakugyan most is vitatják ezt a speciális angol kérdést. Northcote kijelentette tegnapelőtt, hogy lyuk esett a hatalmak egyetértésén. A „Daily News“ és a „Spectator“, Gladstone hívei ellenben, minduntalan azt hirdetik, hogy Európa most is egyetért úgy a montenegrói, mint a görög kérdés megoldásának módjában. Ami a jelent illeti, mind a két félnek igaza lehet. Gladstone eddig tájékozást szerzett arról, hogy nagyszabású hadjáratra több hatalom nem fogja követni őt, de ennek fejében részesülhet abban az elégtételben, hogy a hatalmak egyetértve fogják elhatározni, vájjon szétszéledjen-e, vagy pedig együtt maradjon a tüntető flotta. A szélcsend arra vall, hogy ennél fontosabb rendszabály fölött most nem alkudoznak egymással a hatalmak. A franczia kormány azzal a bevégzett ténynyel szeretne nov. 9-én a képviselőházban föllépni, hogy haza hívta a hadihajókat. Az egyetértés kedvéért talán várni fog még Ferry kormányelnök, ha tudniillik elhatározzák a hatalmak, hogy az egyesült flotta tanúja lesz a török-montenegrói conventio megkötésének és ekkor befejezettnek tekinti feladatát. Az természetesen nem bizonyos, várjon meg fog-e az idén köttetni ez a conventio. Pedig azt írják Konstantinápolyból, hogy a szultán el akarja intézni és ő maga vette kezébe ezt az ügyet. Azóta, hogy parancsot kapott Dervis pasa, hogy Skutariba menjen és vegye át a főparancsnokságot és a tartomány kormányzását, csak a hadügyminiszter értekezhet vele távirati úton. A szultán föntartotta magának azt a jogot, hogy csak ő küldhet parancsot és utasítást Skutariba és Dulcignóba. Ha mindebből azt következtetjük is, hogy Abdul Hamidot a legjobb akarat lelkesíti, még akkor sem lehet megmondani, hogy mikor fog megtörténni Dulcigno átadása. Montenegro ugyanis nem akarja kinyújtani érte kezét. Az országgyűlési szabadelvű párt ma este tartott értekezletén a Horvátországgal kötendő pénzügyi egyezményről szólójavaslatot vette tárgyalás alá s azt Fak Miksa előadó indokolása, Tisza miniszterelnök felvilágosítása és többek hozzászólássa után úgy átalánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadta. Az országgyűlési függetlenségi párt folyó hó 7-én tartott értekezletén a Magyarország, Horvát-Szlavon, Dalmátországok közt létrejött újabb pénzügyi kiegyezési törvényjavaslat vétetvén tárgyalás alá, azt hosszas vita és beható tanácskozása után általánosságban sem fogadta el a részletes tárgyalás alapjául. A párt határozatának előadásával a képviselőházban Eötvös Károly bízatott meg. A losonczi függetlenségi párt levélben kéri a pártot, hogy e hó 10 én tartandó szervezkedési gyűlésükre s erkölcsi támogatásukra Mocsáry Lajost és Bódog Albertet köréből küldje ki. Nevezettek kiküldettek. Novák Gusztáv bejelenti, hogy Dorozsmán október 30-án a függetlenségi kör megalakult s kéri a párt erkölcsi támogatását, örvendetes tudomásul vétetett. Az egyesült ellenzék mai értekezletén Szontagh Pál (gömöri) elnök bemutatta Beniczky Ferencz és K. Simonyi Lajos képviselők leveleit, melyekben a párt köréből való kilépésüket, s az utóbbi a képviselői mandátum letételét is — tudatják. E nyilatkozatok tudomásul vétettek. Ezután tárgyalás alá vétetvén a Horvátországgal kötendő kiegyezésről szóló törvényjavaslat, ezt a párt általánosságban elfogadta. Az egyesült ellenzék és a pártonkívüliek vezérférfiai között — mint az „Egyetértés“ értesül — újból megkezdődtek az eszmecserék a költségvetési vitában elfoglalandó álláspontjuk megállapítása s esetleg az egyesülés újból leendő megkísértése iránt. Bittó István tegnap este 6 órára a „Magyar király“ szállodába conferentiára hivta össze a pártonkivülieket, hogy ez iránybani nézeteit közölje velük s egyúttal a további teendők iránt megállapodásra jussanak. Az egyesült ellenzék köreiben általában az a nézet, hogy e párt szervezetlenül megy bele a költségvetési vitába, s hogy előbb b. Sennyey Pál parlamenti nyilatkozatát várja be, mielőtt a párt szervezése vagy egyéb közelálló árnyalatokkal való egyesülés tárgyában kísérletet tenne. A magyar delegatív együttes albizottsága megalakult és elnökévé Majthónyi László bárót és jegyzőjévé Baross Gábort választá. A magyar delegáció külügyi albizottsága ma délben tartott ülésében Fálk Miksa előadó felolvasta a külügyminisztérium költségvetésére vonatkozó jelentést. A jelentés terjedelmes volta miatt az albizottság abban állapodott meg, hogy a jelentés sokszorosíttatni fog s a tagok közt kiosztatván, az albizottság kedden tartandó ülésében vétetik tárgyalás alá. Az ülésen a közös kormány részéről Haymere b. külügyminiszter, Ká 1- J a y és Fake b. osztályfőnök, a magyar kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök voltak jelen. A magyar delegatio hadügyi albizottságának jelentését a közös hadügyminisztérium 1881. évi rendes költség előirányzata tárgyában megkaptuk. A jelentés elsősorban az utóbbi delegatió által hozott határozatokra adott miniszteri válaszokra létrejött megállapodásokat, azután a rendes szükségletnél mutatkozó eltéréseket, azután magát a rendes szükségletet, s végül a rendkívüli szükségletre vonatkozó előterjesztését foglalja magában az albizottságnak. A bőriparra vonatkozó határozatra nézve, miután az albizottság meggyőződött arról, hogy a bőriparszállítmányban több hazai cég részesíttetett, a közös hadügyminiszter válaszát tudomásul veszi. A biztosíték után fizetendő kamatnak 4%-ra történt leszállítása következtében az illető kiadási czimnél (24) 15000 frt levonandó lesz. Egy felsőbb katonai intézetnek, a magyar korona területén való felállítása iránt hozott határozatra vonatkozólag ellentétben a miniszternek nyilatkozatával, azon nézetben van az albizottság, hogy ily intézetnek a magyar korona területén felállítása következtében a magyar ifjúság nagyobb számmal lépne a közös hadseregbe és törekednék magasabb katonai kiképeztetésre, és ez a közös hadseregnek épen érdekében áll , méltányolná a korábbi bizottságok határozatait, azonban a monarchia pénzügyi helyzetét tekintetbe véve, ezúttal nem tartja sürgetendőnek ily intézet felállítását. Ellenben felhívja a közös hadügyminisztert, hogy addig is, míg azon intézetnek felállítása lehetővé válik, már most kellően intézkedjék, hogy a magyar tiszteknek és ifjaknak a létező magasabb katonai intézetekbe való belépése és így magasabb katonai kiképeztetések az eddiginél nagyobb és előnyösebb mérvben lehetővé tétessék illetőleg biztosíttassék. A magyar nyelv oktatásában történt élőhaladás iránt teendő jelentés tárgyában, az albizottság meggyőződött a miniszter válaszából és a kimutatásokból arról, hogy ez irányban örvendetes haladás mutatkozik, s azért a hadügyminiszter válaszát érdemére nézve tudomásul veszi. Azonban felhívja a minisztert, hogy a jövőben ezen kérdésben számszerinti adatokkal indokolt jelentést terjeszszen elő és intézkedjék, hogy jövőre a bizottság elé terjesztendő kimutatások magyar nyelven szerkesztessenek, s hogy a hadügyminiszternek ezen, valamint más előterjesztésében és kimutatásaiban kerültessenek mindazon megnevezések vagy kifejezések, melyek akár a magyar koronának közjogi állása és ő felsége többi országai és királyságaihoz való viszonya, akár a magyar korona területének egyes részeire vonatkozólag fennálló és ő felsége által szentesített törvényekben meghatározott megnevezésekkel , vagy kifejezésekkel meg nem egyeznek. A területi hadosztályi rendszert illető határozatra nézve az albizottság azon meggyőződésre jutván, hogy e részben nevezetes haladás történt, a választ tudomásul veszi s utasítja a minisztert, hogy az ügy állásáról a jövő évi delegációnak jelentést tegyen. A katonai képzőintézetekben a fizetéses helyek szaporítása iránt hozott határozatra nézve a miniszter által adott felvilágosítások nyomán az albizottság arról győződött meg, hogy ez irányban csakugyan haladás történt, a választ megnyugtató tudomásul veszi, s felhívja a minisztert, hogy ez ügyről a jövő évi delegációnak jelentést tegyen. A rendes szükséglet: A közös hadsereg 1881. évi rendes szükségletére előirányoztatott 94.048,754 frt, a mult évinél több 3.983,556 frttal, saját jövedelmekre fedezetül 2.537,214 frttal, a mult évinél kevesebb 81,561 frttal. E kevesebblet beszámításával tehát az 1881-iki rendes szükséglet 4.055,117 frttal tesz többet a múlt évinél. Az ingózálog-kölcsönüzletekről a belügyminiszter a törvényhozás elé közelebb törvényjavaslatot fog beterjeszteni, mit szokás szerint enquete tanácskozmány előz meg. Ezen enquete f. hó 11-ikén kezdődik s a miniszter felhivta a fővárost, hogy néhány tagot szintén küldjön ki. ------------------------------------------------------------------------------------ hat feltöretni, hanem ostromzárat alkalmaz, amit, ha szükséges egy hónap elmúltával sem fog megszüntetni. A szerzet főnökei ennélfogva elküldötték a kolostorból mindazokat, kik nélkülözhetők s csak hasznavehetetlen fogyasztók és elhatározták, hogy ellenállanak, minthogy elegendő élelmiszerrel vannak ellátva. A Tamieban (Savoya) lakó trappioták annyira eltorlaszolták zárdájuk valamennyi kapuját, hogy három óráig dolgozni kellett, míg a rendőrök oda behatolhattak. Dufaure leköszönt a jogügyek tárgyalására kiküldött bizottság elnökségéről , helyébe Bertauld senatort, a semmitőszék főállamügyészét nevezték ki. Táviratok. Futták, nov. 7. (Bud. Corr.) Rudolf trónörökös kíséretével együtt ma reggel a legjobb egészségben külön hajón innen Gombosra utazott. A trónörökösnek az itteni vidéken f. hó 3-dika óta folytatott vadászatai, igen gazdagok voltak érdekes mozzanatokban. F. hó 3-án sasvadászat volt a csereviczi erdőségek környékén, mely alkalommal több királysas, tengeri sas és keselyű esett zsákmányul. Negyedikén és ötödikén farkasvadászatok voltak a nestini határban; 4 én négy farkas sebesíttetett meg, melyek közül egyet azonnal megtaláltak. Hatodikán a trónörökös kíséretével együtt Futtákon át kirándult az alpári pusztára túzokot vadászni. A trónörökös, valamint a többi vadászok ismételten lőttek s két túzokot el is ejtettek, más kettő súlyos sebet kapott. Délután a vadászok visszatértek Futtákra és a hajón meghaltak. Este a helység igen szépen ki volt világítva s a polgárőrség tűzoltó csapata is kivonult a trónörökös tiszteletére. Konstantinápoly, nov. 7. A bolgár ügyvivő sajnálkozását fejezte ki Tissot franczia nagykövetnek, a várnai eset fölött. Tissot megjegyezte, hogy a várnai alconsulatus a szófiai consulatus alá van rendelve és azt tanácsolta a bolgár kormánynak, hogy a várnai praefectus által hivatalosan fejezze ki sajnálkozását az ott székelő consulnak. PáriS, nov. 7. (Eredeti távirat.) A márcziusi rendeletek végrehajtása miatt körülbelül 400 tisztviselő mondott le. Pradell, Oise megye praefectusa, 24 órai halasztást kért a rendelet végrehajtására, mert meg akarta várni a közigazgatási főtörvényszék ítéletét. A belügyminiszter azonban nem adott neki halasztást és tetszésére bízta, hogy hajtsa végre a rendeletet vagy mondjon le. A praefectus lemondott. A jezsuiták napilapot alapítanak Londonban, amely a szerzetes rendek föloszlatása ellen fog izgatni. Páris, nov. 7. A tarasconi premontreiek klastroma még most is csapatok által van körülzárva. A premontreiek tiltakoztak az ostromzár ellen, mire az alprofectus azt válaszolta nekik: „a kormány nem akar többé ajtó t Tarczy-ünnepély Pápán. (Saját külön tudósítónktól.) Pápa, nov. 6 Ünnepet ült Pápa, egy érdemekben megőszült tanférfiu és tudós ünnepét. Meszsze vidékről jöttek össze tisztelői és tanítványai, hogy részt vegyenek az örömben, s üdvözöljék azt, kit mindenki szeret, s kinek nevét országossá tette tudománya és félszázados működése, s országossá az, hogy tanítványai közül valók voltak Petőfi, Jókai, s irodalmunknak és közéletünknek számos más kitűnősége. Távirataink hírt adtak az ünnepély lefolyásáról, de tartozunk a részletekkel, melyek érdekelhetik az ünnepeltnek száz meg száz meg nem jelenhetett tanítványát, s a nagy közönséget is. Az ünnepély megtartásának kezdeménye a dunántúli belv. hitv. egyházkerület kebeléből eredt. A superintendent egy bizottságot kért fel a rendezésre. Ennek elnöke Tóth, Lajos volt, ki nagy buzgósággal felelt meg feladatának. Ő nyitotta meg a főiskola dísztermében az ünnepélyt rövid beszéddel, mely után indítványára László József főiskolai gondnok, Véghelyi Dezső veszprémmegyei főjegyző, Szilágyi József tanár, Baly Bertalan polgárdii ref. lelkész és Kövy orvos urakból álló bizottság ment az ünnepelt férfiúért. Tarczy Lajost, a mint a küldöttség kíséretében megjelent, harsány éljenzés fogadta. Helyet foglalt az emelvényen ; jobbján ült Pap Gábor ref. püspök, s balján Karsay ev. püspök. A főiskolai énekkar a jubiláris karéneket adta elő, mire Pap Gábor üdvözölte hosszabb szép beszédben, melyet gyakran szakított félbe az egybegyűltek éljenzése. „Ön volt az, — mondám ki hazai irodalmunk egyik fontos ágának, a természettudományi irodalomnak alapját megvetette, nyelvét részben megteremtette, s e téren oly kitűnő műveket bocsátott nyilvánosság eleibe, melyekért a legcompetensebb biró: a magyar tudományos akadémia nem csak a nagy jutalomnak odaítélése, hanem tagjainak díszes koszorújába is beválasztása által fejezte ki elismerését. Ön volt az, ki teremtője s éltető szelleme volt a főiskolában alakult képzőtársulatnak, melynek első tagjai közt oly kitűnőségek kezdték itt az irodalmi tevékenységet, kiknek hírneve azóta az egész művelt világot betöltötte. Ön volt az, ki oda irányozta — még pedig sükerrel törekvését, hogy a pápai tanuló ifjúság kiszabadittatván a régi rendszer bilincseiből, s a társasélettel közelebbi érintkezésbe hozatván, ne csak tudományos, hanem társadalmi tekintetben is korunk műveltségének színvonalára, emelkedjék. Ön volt az, ki félszázados tanári működésével a nemzet szellemi erejének emelésére egész tábort teremtett, fényes tábort, melyből Pázmándyak, Jókayak, Petőfiek, Ballagiak, Kerkápolyak stb. magaslottak és magasának ki.“ E nagyhatású beszéd után a főiskolai énekkara a szózatot énekelte, s erre a küldöttségek tisztelgése következett. Legelsőbb tanártársai nevében üdvözölte meghatott hangon Bocsor István, a történelmi munkáiról ismert író, kit már szintén csak két év választ el a félszázados jubilaeumtól. Erre Karsay Sándor a dunántúli ev. egyházkerület püspöke mondott beszédet, mely hangsúlyozta a két protestáns felekezet közötti szép egyetértést. Majd a soproni evang. lyceum tanári karának küldöttsége üdvözölte. Pápa városának küldöttsége nevében Nagy Boldizsár főjegyző fejezte ki örömét a felett, hogy a város ily kitűnő férfiút tisztelhet polgárai között. A pápai evang. egyház nevében Gyurácz Ferencz lelkész, a reform, egyház nevében Kiss Gábor lelkész, volt tanítványai nevében Véghelyi Dezső mondottak beszédet. Ezután a theologusok, a jogakadémia, a gymnasium s az önképző kör küldöttségei következtek. Az előbbiek ezüst, az utóbbiak babérkoszorút nyújtottak át, írásbeli és távirati üdvözlések roppant számban érkeztek. Ezek nevezetesebbjeiről távirataink már emlékeztek. Az ünnepelt válaszát, melyet nagy éljenzés kísért, még közölni fogjuk érdekességénél fogva, mint visszapillantást a lefolyt félszázadra. A főiskolai énekkar végül Haydn „Teremtés“-ét énekelte. Az ünnepélyt Pap Gábor püspök zárszava fejezte be. Meleg köszönetet mondott a rendező bizottságnak, s különösen elnökének, Tóth Lajosnak. Délután volt a diszebéd, melyre Jókai Mór is megérkezett, kit annál lelkesebben fogadtak, mert az ünnepeltnek most Budapesten élő tanítványai közül az egyetlen volt, ki ígéretét beváltva eljött. Adja isten, hogy Tarczy Lajos még sokáig legyen disze a pápai főiskolának. —v. SPORT. Őszi lóverseny. (Negyedik nap.) — nov. 7. Ma volt a lóversenyek utolsó napja. Pompás, derült idő kedvezett a lóversenynek, de azért nem voltak olyan sokan, mint talán várható volt, ámbátor az ingyenes helyek közönségével lehet a jelenvoltak számát 12—15 ezerre tenni. Az élénkség, mit e verseny keltett a fővárosban, azért nem csekély fokú volt, s különösen a sugáruton és Kerepesi után, hosszú kocsisorokkal folyton hullámzott a közönség a versenytér felé. A versenyekre várták az uralkodó párt is, de a király ma délben 1 21 órakor kiment Gödöllőre, s a valóban érdekes verseny — a király gyengélkedése miatt — a fölségek jelenléte nélkül folyt le. Az első rendű tribünének meglehetős közönsége előkelő társaságból állott. Ott voltak: Koburg herczegnő Pacher Bárónővel, kiket megérkeztök után Károlyi Gyula gróf az udvari páholyba vezetett föl; továbbá Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter, Kemény Gábor báró, kereskedelmi miniszter, Majláth György országbíró, Szapáry István gróf Pest megye főispánja, a török főkonzul, Türr István tábornok, Karácsonyi Guidó gróf, Károlyi István gróf, Batthyány Elemér gróf, Andrássy Manó és Aladár grófok, Eszterházy Pál herczeg, Festetics Pál és György grófok, Hunyadi Imre gróf, Sztáray János gróf, Nádasdy Ferencz gróf, Éber Nándor, Beöthy Algernon, Fiáth Ferencz báró, Rohonczy Gida, Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczi alpolgármester, Edelsheim-Gyulai báró tábornok, Henneberg tábornok, Üchtritz Zsigmond báró, stb. stb. A hölgyek nem nagy számban voltak künn, de ott láttuk a Pálffy grófnőket, Baltazzi grófnőt, Zichy Livia grófnőt, stb. A másodosztályú tribünének nagy közönsége nem volt, ellenben az olcsóbb helyen sokan nézték a versenyt, közbe nyulat vertek föl, s azt hajszolták nagy nevetés között. A megelőző versenynél szintén jelentkezett egy nyúl, és pedig közvetlenül azon futam előtt, melyben ifj. Almássy Kálmán gróf lebukott lováról, s karját kificzatitá, s melyben egy telivérü angol paripa szerencsétlen véget ért a jobbfelőli nagy vizes ároknál. Ma szintén közvetlenül ama futam előtt ugrott ki buvhelyéről a taps füles, melyben történtek, szerencsére, apró malheuröcskék, melyeket elmondunk — sorát kerítvén illendően. Az első versenyben (Handicap, 3200 méter, 600 frt) futottak Eszterházy Gamianija, Almássy Cobwebje, Sztáray Dagmárja, Zichy Béla Rousselle és Ehrenburg báró Flóriánja. A start szépen indult, s folyton Florian vezetett több lóhoszszal. A harmadik negyednél Dagmár és Gamiani fölnyomultak hozzá, később a többi kettő is elhagyta . Florian utolsónak maradt, s a döntő fordulónál erős küzdelem fejlődött ki Dagmár és Gamiani között, mely Dagmár győzelmével végződött. 2-ik Gamiani, 3-ik Cobweb. Totalisateur 5—12. A királyné díjára (táv. 4000 méter) pályáztak Almássy Miss Benettre, Zichy Lórita és Eszterházy Fergetege. E futam különös érdeket nyert az által, hogy a kevés hírű Miss Benettet urlovar hajtotta : Haassy Pál honvédhuszárszázados, míg a másik jónevű két versenyparipán jól begyakorlott jockey ült. Eleve is Miss Benett vezetett s vezetett mindvégig, a csökönyös, de derék futó állatot egész erejével kellett hajtania Halassy századosnak, ki alig vette észre, hogy az első fordulónál elveszte sapkáját, a harmadiknál kezéből is kicsordult a vér, de még térdét is annyira fölverte az erős szorítás, hogy átserkedezett rajta a piros életnedv. De megvolt az az elégtétele, hogy gyönyörűen győzött olyan versenytárs fölött, mint Lori, amely második volt, míg Miss Benett a királyné díját elnyerte. Az akadályokat különös ügyességgel mindenik jó szépen ugrotta át. Totalisateur: 5—20. A gátverseny (táv: 2400 méter, 400 frt) különös érdeket nyert azáltal, hogy sokan pályáztak: Beniczky Gábor Miss Roverje, Majthányi Lancretje, General Hopetársaság Pistája és Homespunja, Baltazzi Cambuscanja, Ehrenburg Tristanja s rendkívüli nevezéskép Almássy Niniche-je. A start csomósan történt, egyszerre, s a lovasok nagy száma miatt bajos volt kivenni, hogy melyik vezet, s váltakozva haladtak. A feleutban azonban Niniche, Homespun és Pista váltak ki a többi közül s erős előnyt nyerve gyorsiták az iramot. Az utolsó sövénynél Niniche is elmaradt valamennyire, s csak a General Hope két lova versenyzett, s ezek közöl a Homespan lett az első, egy lóhoszszal, második Pista. A kisbéri dij, minthogy a három nevezett ló közül Niniche a megelőző futamban résztvett s a dij kiadása legalább három ló versenyzéséhez volt kötve — elmaradt. A paripa-versenyt (4000 méter) a kisbéri díj elmaradása érdekesebbé tette, mert az oda nevezett Dewitz Ottó Romanéja átjött ; pályáztak továbbá : Beniczky Gábor Péterre (lovagolta tulajdonosa), Almássy Little Doretteje (lov. Halassy Pál kapitány), Eszterházy Kampósa (lov. Kinsky Jenő gróf), Üchtritz The Swell-je (lovagolta Rohonczy Gida) és Üchtritz Hansija (lovagolta Baltazzi Hector gróf). A startnál elsőnek Dewitz Romanéja vált ki s vezette a futamot, a nagy vizes ároknál (ugyanott, hol a múltkor Bánk bán nyakát szegte) Little Dorette megfeszíti magát s akkorát ugrik, hogy három árkot is átröpülhetett volna, s az oda gyűlt tömeg épen éljen ez, midőn a nagy erőfeszítéstől a heveder szíj kettépattan, s az előbb győztes huszárkapitánynyal a nyereg meglódul s maga leesik. A ló futott tovább a többiekkel Halassy úr kénytelen volt gyalog bejönni. A tribune előtti vizes ároknál Beniczky lova kitör, az árok mellett fut el, mire ő is kiáll a versenyzők közül ; a következő ároknál Baltazzi lova bokrosodik meg, leveti gazdáját, s a kitűnő lovas kénytelen a további versenyzéssel fölhagyni, az ezután jövő fölhágónál a Románc csinál extravagancziát, lelöki magáról Dewitzet, de ez fölül rá újra, s társait, kik jó darab előnyt nyertek, űzi, utóléri, szorítja, megelőzi, s több lóhosszal győztesnek értekezik be, a közönség zajos éljenzései között. S ezzel az idei őszi lóversenyek véget értek. A haza kocsizásnál a sugárúton ismét nagy közönség nézte a bevonuló kocsikat, melyek közül különösen kivált Koburg herczegnő pompás négyes fogata, Károlyi Pista gróf nagy, impozáns mal couces-je, melyet szintén négy tüzes táltos vonz, a Pálffiak négyes fogata, s több más csillogó, díszes „Zeig.“ A futamok magyaros befejezéséül ma este a casinoban lakomáznak a sport-egylet tagjai. HÍREK. — November 7. — Hivatalos. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter, Augner Henrik kunszentmiklósi kir. járásbirósági írnokot, a czeglédi királyi járásbírósághoz helyezte át. — Vásár. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, folyó évi november hó 4-én 31,878. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna megye területéhez tartozó Mucsi községben, m. hó 20-án elmaradt országos vásár helyett, folyó hó 22-én pótvásár tartassák. — Alapszabályok. A pozsonyi dalegylet alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által, folyó évi 40,966. sz alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Uj kamarás. Ő felsége Laky Károly m. kir. honvéd huszár-őrnagynak, a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta.