Ellenőr, 1881. január (13. évfolyam, 1-54. szám)

1881-01-14 / 23. szám

Xlll. élvolyára* — 23. sz. völgyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Hegedűs Sándor előadó a bizottsági jelentések­ben foglalt indokok alapján ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. Lipthay Béla dr. csak azon esetben hajlandó elvtársaival együtt megszavazni a törvényjavaslatot, ha a miniszterelnöktől határozott biztosítást nyer arra nézve, hogy a vasút kiépítése által az államköltségvetés terheltetni nem fog, mert nincs kifogása az ellen, hogy az occupált tartományok a jelen kormány alatt felvirá­gozzanak, csak azt nem akarja, hogy ez az állam meg­­terheltetésével történjék. Különben tiltakozik az ellen, hogy ezen nyilatkozata is azon politikában való meg­nyugvásnak vétessék, mely politika az occupatiót ered­ményezte. (Helyeslés balfelől.) Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház ! Minthogy az előttem szólott igen­­. képviselő úr egyenesen hoz­zám intézett kérdéseket, kötelességemnek ismerem azok iránt röviden nyilatkozni. Mindenekelőtt meg kívánom őt nyugtatni, hogy abból, hogy ha e vasút iránti javaslatot elfogadni mél­­tóztatik, semmiféle következtetést a múltra nézve vonni szándékomban nincsen. Mindenki megtarthatja azon po­litika felett ítéletét; én nyugodt vagyok abban, hogy már a jelen is igazolja, a jövő pedig még jobban fogja igazolni, hogy azon politika helyes volt. De követem a t. képviselő úrnak igen helyes pél­dáját és ezt mellékesen megérintve, erről mint szorosan ide nem tartozóról, bővebben nyilatkozni nem fogok. A t. képviselő úr főleg az iránt táplál, — ha jól értet­tem — aggodalmakat, hogy ezen vasút építése által a monarchia két államának költségvetése fog terheltetni és ezen irányban kért felvilágosítást. E felvilágosítást te­hát maga a törvény is megadja, midőn azt mondja, hogy: az ily módon adott kölcsön, illetve az annak fejében időnként fennálló kamat- és tőketörlesztési járu­lék tartozás, Bosznia és Herczegovina ellenében létező követelésképen, a közös aktívák javára, nyilvántar­tandó.“ Azt te­hát, hogy Boszniának jövedelmei a rendes administrationális költségeken kívül ezen kamatokat is rögtön és folytonosan fedezni fogják, minden igyekezet mellett is nem vagyok képes garantírozni. De ha nem fedeztetnének is ezek, azért nem fog azok pótlása a mo­narchia két államának költségvetéséből követeltetni, hanem a hátralékos kamatok Bosznia és Herczegovinának oly adósságát fogják képezni, a­mely a közös aktívák javára fog a lehetőség szerint behajtatni. Én te­hát e­z­t úgy tudom értelmezni és azt hiszem, hogy épen a képviselő úr, a­ki pénzügyi kérdésekkel szokott foglal­kozni, igazat fog nekem adni, hogy aligha lehetne teljesen szolid eljárásnak nevezni azt, ha én azt mon­danám, hogy ezen kamatok mindjárt az első évben teljes fedezetet fognak találni. Egy országnak, de leg­kevésbé egy közgazdaságilag hátralevő tartománynak bevételei sem oly biztosak, hogy ily nyilatkozatot he­lyesen és alaposan tenni lehessen; de ismétlem, hogy az általam felolvasott provisio még ezen esetre is biztosítja azt, hogy Magyarország és a monarchia másik államá­nak budgetje nem fog ezen vasút miatt terheltetni. Kü­lönben ajánlom ezen javaslat elfogadását, már csak azért is, mert eltekintve a boszniai occupatiótól, igen helyes felfogáson alapuló kívánat volt az, hogy a vasúti összeköttetés a Boszna völgyén létesíttessék. Eze­n kívánalomnak tesz a vasút építése és az arra vonatkozó törvényjavaslat eleget, és azért ismételve ajánlom annak elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Mocsáry Lajos azon nézetben van, hogy ha a törvényhozás e törvényjavaslatot elfogadja, ez­által Bosznia­ és Herczegovina Ausztria-Magyarország által végleg elfoglaltatik, hozzájárulását fogja ez által nyilvá­nítani a külügyi politikához, mely a két tartománynyal szemben követtetett. S mert szóló e politikát véglege­sen nem akarja szentesíteni, a törvényjavaslatot nem fo­gadja el. Orbán Balázs szerint e vasút által a nyugaton piaczát vesztett osztrák iparnak teremtenénk piaczot keleten magunk rovására. A törvényjavaslatot nem fo­gadja el. Zay Adolf főkép azért szólal föl, hogy a kor­mánytól azon kijelentést hallja, mikép e vasút építése az országtól sem közvetve sem közvetlenül újabb áldo­zatot nem fog kívánni, mert a törvényjavaslatban és in­dokolásban erre nézve megnyugtatást nem talál. Szólásra többé senki sem lévén följegyezve, elnök az általános vitát bezárja. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi az előbbi felszólalók ellenében, hogy a közös activák sem közö­sebbekké, sem kevésbbé közösekké, mint a­milyenek ma, ezen törvényjavaslat által nem léteznek, és hogy arról, hogy a közös activák zsebpénzt képeznének, ha­talmi privát passiók gyakorlati czéljából, szólni nem lehet akkor, mikor minden dispositió erre nézve a tör­vényhozást illeti. Takargatásról szó sincs, mert a tör­vényjavaslat megmondja, milyen viszonyok közt fedez­tessék a kamat a kijelölt két forrásból, és arról is intézkedik, hogy lehet idő, midőn a kijelölt két forrás nem fedezi a kamatokat. Pénzügyi szempontból utal arra, hogy ha a vasút ki nem épül, a Boszniában levő csa-latok ellátására és szállítása 400 és néhány ezer frttal ell többet költeni; ezzel szemben nem rossz üzlet koc­káztatni akár az egész 120.000 frtot. A miniszter beszédjét ekként végzi. Az első­­, második bekezdésének végszavait ki­hagyni, nem lesz lehető. Mert mit tesz az, ha ott kiha­­gyatik „a­mennyiben ez utóbbiak azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek“ ? Azt teszi, hogy a vasútnak adott kölcsön, annak kamatait mindenekelőtt és mindenekfelett kell Bosznia jövedelmei­ből fedezni, s ha e miatt a közigazgatásra nem jut, a közigazgatásban hiány támad, fedezni kell azt, a meglevő törvények szerint, a monarchia két ál­lamának.­­ Mert ismétlem, azt, a­mit egész őszin­teséggel mondtam, hogy azon kell lenni és bizony a kormány azon is fog lenni, hogy fedeztessenek a kamatok a közigazgatási jövedelmekből; de épen, ha az ember egészen őszintén, egyenesen akar eljárni, azt ma nem mondhatja, hogy garantírozza, hogy azon közi­gazgatási bevételek minden­esetre minden évben fedezni fogják a kölcsön kamatjait és tőke törlesztését. Tehát épen az őszinteség egyfelől, másfelől a tel­jesen szolid eljárás követelménye, hogy a feltétel a tör­vénybe foglaltassék. Igaz, a képviselő úr azt mondja, hogy növelje a kormány Bosznia jövedelmeit. Hát te­hát, én biztosítha­­tom a képviselő urat arról, hogy a jövedelmek növelé­sére, a magyar kormánynak is tudtával, a Bosznia és Herczegovina igazgatásával megbízott kormányzat min­den lehetőt megtesz és megtett. De tán megengedi a képviselő úr, hogy a jövedelmek emelése, kivált, mint előbb is jeleztem, oly közgazdasági viszo­nyok közt élő országban, mint Bosznia, csak fo­kozatosan lehetséges, azt nem lehet dekretálni, ha­nem lehetővé kell tenni a nagyobb jövedelmek befo­lyását. De arra nézve nyugodt lehet a képviselő úr, hogy a kormány Boszniával szemben sem fogja megér­demelni azon szemrehányást, a melylyel legalább itt ugyan sohasem találkozott, s melylyel a világon egy kormány sem szokott találkozni, hogy t. i. az állam jö­ H­­­R E K. Január 14. Hivatalos. Kinevezések. A király az igazságügyi minisz­ter előterjesztésére, albirévá a csurgói járásbírósághoz: dr. Pfiste­rer Lajos kaposvári törvényszéki jegyzőt nevezte ki.­­— A m­. kir. igazságügyminiszter, a szilágysomlyói kir. járásbirósági fogháznál felmerülő orvosi teendőkkel, dr. Aj­tar Endre orvostudort bizta meg. — A m. kir. pénzügyminiszer, Böhm Gusztáv és Kovács Béla rendelkezés alatti kolozsvári és ó­budai jószágigazgatósági titkárokat, az ó-budai, illetve szegedi állami jószágigazgatóságokhoz titkárokká; Városy Károly kulai ispánt pedig, a zombori állami jószágigazga­tósághoz fogalmazóvá, Mathis Kálmán budapesti pénzügyigazga­­tósági számgyakornokot, a sepsi-szent-györgyi adófelügyelő mellé III. osztályú számtisztté, Reiszmann Bernát a központi díj- és ille­ték-kiszabási hivatalnál alkalmazott dijnokot, ugyanoda III. osztályú számtisztté nevezte ki. — Bekeblezés: Fehérmegye területén levő Ver­eb község adóügyi tekintetben 1881. évi február hó 1-től kezdve, a székes­­fehérvári kir. Adóhivatal kerületéből a vaáli kir. adóhivatalhoz ke­belezt­etett „át. — Ügyvédi kamara. A kassai ügyvédi kamara részéről ezen­nel közhirré tétetik, hogy Somogyi Bertalan ügyvéd, lakhelyét Bodrog-Szerdahelyről a kamara területén belől S.-A.Ujhelybe tette át. — Uj posta. Az eső erdélyi vasút mentén aradmegyei G­lo­go­v­á­c­z községben újonnan fölállított postahivatal, folyó hó 20-val kezdi meg működését, mely levél- és 5 kilogram súlyt meg nem haladó kocsiposta-küldemények, valamint 200 írtig terjedő pénzutal­ványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kiadásával fog foglalkozni. Kézbesítési kerületét Csicsér, Glogovácz, Mondorlak és Új-Panát községek képezendik. — Személyi hírek: Szász Béla lemondott Kolozs­vár törvényhatóságánál viselt tiszteletbeli főjegyzői állá­sáról. •— A „Magy. Polgár“ megc­áfolja azt a hírt, mintha a lap szerkesztését az eddigi szerkesztő dr. Nagy János visszalépése után Szabó Gyula, Szabó Károly egyetemi tanár fia venné át. — A főv. tanácsa tegnap C­z­a­k­ó Jánost a VII. ker. polgári iskolához rendes ta­nárrá választotta. — Lieczenmayer Sándor festő ha­zánkfiát, kit Münchenből a stuttgarti kir. festő-akadé­mia igazgatójának hívtak meg, a müncheni festők ki­tüntető ovátióban részesítették. — Wagner Sándor és Björksten festők új év napján remek kiállítású s művészi kivitelű feliratot nyújtottak át neki Stuttgart­ban, melyet 250 kitűnő művész írt alá. — Egyházi előléptetések. A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, a munkácsi görög szertartású katholikus székesegyházi nagypré­­postságra, Bacsinszky Irén székesegyházi főesperes vagy olvasó kanonok, rochenitzi czimzetes prépost és S­old helynököt nevezvén ki, D­anil­o­vics János fő kanonoknak az olvasó kanonokságra, Markos Mihály őrkanonoknak az éneklő kanonokságra, F­i­r­­czák Gyula iskolás kanonoknak az őrkanonokságra, Mondok János kanczellár-kanonoknak az iskolás ka­nonokságra és Boskovics Ignácz hetedik kanonok­nak a kanczellár-kanonokságra való fokozatos előlépte­tését jóváhagyta. — A korcsolyázás még nem indult meg teljes erővel a fővárosban. Nehézkes faj létünkre czeremónia nélkül nem fogunk szivesen semmibe s ennek tulajdo­nítandó, hogy az egylet csarnoka előtt mindekkoráig még kevéskén élvezték e szép, edző s kétségtelenül leg­olcsóbb sportot. Majd vasárnap­ mondják, akik követ­kezetesek tudnak maradni, akkor lesz az ünnepélyes megnyitás muzsikaszóval, akkor indul meg a saison, ak­kor már lesz értelme a korcsolyázásnak. No, „értelme“ most több van, mert a jég még ma pompás, a tó vize tiszta, csendes időben fagyott meg, mikor hó sem esett, s ennek következtében olyan mint a tükör, síkos, sima. Vasárnapra pedig jól össze lesz már vagdalva, — amit azonban a muzsikaszó kiszorít a figyelemből. Ma még csak kevéskén kalimpálóznak a jégen, a szép üveges salonban szűk körre szorul a várakozó hölgyek csevegése, s a két oldalpavillonnak — melegedő és kioszk — alig van egy kis társadalmi élete. Majd lesz közönség vasárnaptól minden zugban, még nézőnek is elég jut a korláton kí­­vül. Ahol különben, már mint túl az egylet jegén, már javában foly a mulatság. Ott nem várja meg senki az ünnepélyes megnyitást, de amint már elég becsületes a víz arra, hogy egy kis hidegfürdést koc­káztató jég­­pánczélt szedett magára, neki iramodik a sok gyerek, és sikánkozik ki ahogyan birja: korcsolya nélkül meg­hatóan egyszerű czipőrontással, félkorcsolyával, mit a vidék népe talyigásnak nevez, vagy kettősen, s akad olyan, ki többre vágyik a csúszkálásnál, de a korcsolyáig még föl nem vihette, ez visszatér — állati ösztön vezethető csak — arra az állapotra, melyben a korcsolyázást el­kezdték: két jókora darab csontot kötnek a talpa alá madzaggal, aztán korcsolyázik korcsolya nélkül. Ez őskor­csolyát sok helyütt megtaláljuk különben a vidéken is, pa­rasztlegények mulatságának eszközeként, s használatukra a XII-ik század körül rájöttek Angliában, Hollandiában, Svédországban és Islandban. A vasasalja korcsolyát a hollandiak találták föl, s ők alkalmazzák is a legnagyobb mértékben folyóikon, csatornáikban, leggyakrabban nem csak mulatságnak, de „alkalmatosságnak,“ amivel hosszú utakat tesznek meg. Legutóbb nagyot változott a kor­csolyák alakja. Harmincz évvel ezelőtt a korcsolya nem volt más, mint egy fatalp, melynek aljára vas vagy aczélsin volt erősítve, élének közepén olyan erős és mély vágással, hogy a kétoldalú lemez mindig belevágott a jégbe. E vas elül és hátul hegyesen végződött. E kor­csolyát a czipősarokba szöggel vagy csavarral feszítették oda, és keresztező szijjakkal szorították a lábhoz. Ez a kor­csolya pedig elég kényelmetlen volt. Haaszijjak szorítása fájdalmat nem okozott is, de elzsibbasztotta a lábat, azon­felül felcsattolása is sok időt vett igénybe. A korcsolyák első reformja az volt, hogy a vasat alul nem vágták be, de meghagyták simának é­s ilyennek maradt mind e mai napig. Az amerikaiak használnak olyan korcsolyát, melyet, mint egy czipőt húznak lábukra, s nagyon ha­sonlít a faczipőhöz, „sabol.“ A legújabb s ugyancsak Amerikából hozzánk származott s most általán dívó kor­csolyának se fája, se szijja, s aczélból van az egész s csavarjait egyszer mindenkorra megigazítva egyetlen nyomintással olyan szilárdan tapad lábunkhoz , mint a kőszikla. Ez most a legkedveltebb. A korcsolyának van egy elfajzása is, a szalonkorcsolya, mely kerekeken jár s asphaltos termekben s különösen színházakban használ­taik, ez azonban nálunk sem tudta magát megkedvel­tetni, bár járisban, Londonban s Angliának néhány vá­rosában buzgón mulatoznak e nyári korcsolyázással a „Skating Ring“-en. — Vilmos császár, mint Judás. A frankfurti bün­tető kamara sokat foglalkozik most egy ismeretlen em­ber felségsértési perével. Ez az ember „Visszaemlékezé­sek az oberammergaui passió-játékokra“ czím alatt kiadta a passió játékokban résztvett színészek arczké­­peit. A­ki csak e képeket látta, úgy találta, hogy a Judást ábrázoló kép feltűnően hasonlít Vilmos német császár arczképéhez. E­miatt Feynél, a nyomdásznál, hol a képek megjelentek, minden képet elkoboztak, s az elkobzott képeken a Judás-képet tajtékkővel fogják kidörzsölni. — A honvéd-egyenruhák változtatásáról teljesen i­egbízható forrásból a következőkről értesül az „Orsz. Ért.“ : A gyalogság a vörös nadrág helyett, mely csa­tában messze kirívó czélpontul szolgál, kék nadrágot kap ; a lovasságnál a zubbonyra ismét behozzák a zsinórokat, az orvosok attilája pedig kissé világo­sabb szinti posztóból lesz, ezen attila szabása azonban, valamint a gyalogság nadrágjáé nem szenved változást, s ennélfogva a honvédlovasság zubbonyára és az orvosok egyenruhájára nézve a lapokban megjelent eltérő hírek és combinátiók tévesek.­­ A földrengés által károsult zágrábiak fölsegü­­lésére a hivatalos lap legutóbbi kimutatása szerint eddig 30279 frt 46 kr., 2 arany és 1/s frank gyűlt be a minisz­terelnökségnél.­­ A pénzes­levélhordók. Zobel főpostaigazgató a következő rendeletet intézte a főpostahivatalhoz: Azon sajnos eset következtében, hogy egy budapesti pénzes­­levélhordón, hivatali kötelmei teljesítése közben, rabló­gyilkossági kísérletet követtek el, indíttatva érzem ma­gam rendelni, hogy: 1. pénzeslevelet és értékes külde­ményt, mely szállodában lakó egyénnek szól, a szállo­dai kapus vagy más szállodai alkalmazott jelenlétében kell kézbesíteni; ha pedig a czímzett nem volna otthon, vagy ha szállodai alkalmazottak részéről a közbenjárás megtagadtatnék, akkor a szállodai kapusnál értesitvény hagyandó a küldemény beérkezéséről, a küldemény pedig a postahivatalba hozandó vissza és posterestante kezelendő. 2. ha ilyen küldemény más a városban lakó oly czimzetthez van intézve, kit a levélhordó nem ismer, akkor a kézbesités a házfelügyelő jelenlétében eszközlendő, ha pedig albér­lőhöz van intézve, a kézbesítésnél a bérbeadó jelenléte szükséges. — Ha ezen jelenlét lehetetlen volna, akkor a fönnirt értesitvény állítandó ki s a felnírt eljárás kö­vetendő. Az értékküldemények kézbesítése reggel 8 órakor veszi kezdetét és 6 óráig este tart, mely idő után a levélhordó a nem kézbesített értékküldeményeket a postahivatalhoz tartozik visszahozni, téli időben a kézbesítés nem népes városrészekben este 5 óráig tart. A czímzett személyazonossága megállapítására vonatkozó egyéb szabály érintetlenül megmarad. Fölhívom a posta­­hivatal főnökét, hogy ezen rendeletem pontos megtartá­sát szigorúan őrizze ellen. — Glázer Adel kisasszonyt, a soproni polgármes­ter leányát, ki jelenleg a varsói színház tagja, a nem­zeti színház fölszólította, hogy vendégszerepeljen nálunk május és junius hónapokban. — 102 esztendős kisasszony. A Pálffy herczegi család nyugalmazott komornája Kab­e­­­i­a Karianne kis­asszony e hó 3-án elhunyt. 102 esztendőt élt. — Rendőri hírek. Tolvaj cseléd. Tegnap reggel Kertes Mária cseléd megjelent Goldstein bodzafa-utczai zálogüzletében s kék email női aranyórát akart elzálogosítani, melyet állítólag szeretője vett neki. Goldsteinnak azonban nagyon gyanúsnak tűnt fel az ér­tékes tárgy, a nőt letartóztatta és bekisértette. A cseléd eleinte min­dent tagadott, de később bevallotta, hogy az órát 4 db aranygomb­bal s egy pár fülbevalóval együtt Deutsch ó­budai egyéntől lopta el, kinél szolgálatban állott. A gombokat és fülbevalót — mint állítja — elvesztette. A leány valódi neve Tranyák Mária s sárosmegyei illetőségű. — A hűtlen pia ez ér. Tegnapelőtt egy körülbelül 20 éves fiatal ember jelent meg Rosenberg Lajos népszinh­áz­ utczai kávémé­résében s könyörögve kérte a tulajdonost, hogy fogadja fel kelnernek, mert különben éhen kell elvesznie. Rosenberg a csinos kinézésű ifjút fel­fogadta, s mindjárt szállást is adott neki éjszakára. Másnap az ifjú eltávozott, hogy igazolványait előhozza, de oly sokáig maradt, hogy Rosenbergben gyanút keltett; szétnézett hát lakásán, s akkor vette észre, hogy leányának feltört szekrényéből 500 frt értékű ékszer hi­ányzik, melyet az éhhalál révén levő ifjú hálából emelt el magával. Az ifjú Rosenbergnek csak „András“ nevet mondott be. Nyomozzák. — Lopás. Hoffmann Henrik sütemény­árus (lakik a Károly lak­tanya félemeletén) panaszolja, hogy az éjjel a Károly laktanya 1-ső számú kapuja alól ismeretlen tettesek, nagy áruló ládáját tartalmá­val együtt ellopták. Kárát 30 írtra becsüli. — Időjárás január 14-én. Európában: A nagy légnyomás (760—762) Közép-Európában, a depressió (742—744) a continens keleti részében van. Németor­szágban különböző irányú, gyenge szelek mellett az idő többnyire borús , csapadékos, fagyos.­­ Hazánkban: Többnyire északnyugati és nyugati erős, helyenkint viharos szelek mellett a hőmérséklet észak­nyugaton lejebb, délkeleten feljebb szállt. A benyomás dél­keleten kisebbedett, északnyugaton nagyobbodott. Az idő általában véve felhős, borult, egy pár helyen derült. Ha­vazás az ország minden részében, többnyire jelentékeny mennyiségben voltak. Kilátás a jövőre: Hazánk­ban: Változó felhőzet mellett az észak­nyugati nagyobb télben derült, dél-keleten inkább borús idő várható, éjjeli erős fagy mellett. Havazás helyenkint csekélyebb mennyiségben lehet. ELLENŐR Budapest, péntek, január 14. 1881. védelmi forrását szaporítani, jövedelmét növelni nem akarná. Megtörténik ott is, amint megtörtént másutt is, a szükség és a lehetőséghez képest. Én tehát te­hát, ismétlem, hogy miután a boszna­­völgyi vasút kiépítését egészen a mai napig még soha senki sem állította a magyar érdek rovására osztrák ke­reskedelmi érdekben létesítendőnek és nem ma halljuk először annak ellenkezőjét, azt, hogy ez tisztán csak magyar érdek; miután pénzügyileg még a legrosszabb esetben is előnyös a vasút kiépítése és miután mellette szólnak mindazon politikai és közgazdasági okok, me­lyek az indokolásban felhozatnak, kérem a t. házat, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Hegedűs Sándor előadó főleg Lipthay és Zay megjegyzéseire reflectál. Tagadja azt, hogy a jövedelme­ket zsebpénzként hatalmi czélokra lehetne felhasználni, mert ez activákat a delegatio a legszigorúbban ellen­őrizi, és kimutatja, hogy a vasút kiépítése folytán a kö­zös jövedelmek tetemesen emelkedni fognak. A ház elfogadta a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául, valamint elfogadta a pénzügyi bizott­ság azon határozati javaslatát, mely szerint utasíttassék a kormány, hasson oda, hogy az egész bro­d-szerajevói vasútvonal mielőbb szélesvágányú vasúttá alakíttassák át. A részletes tárgyalás folyamán az 1. §-nál felszólal Uptk­ay Béla­­. és módosítványt nyújt be aziránt, hogy a második bekezdés­e szavai: „amennyiben ez utóbbiak azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek, hagyassanak ki, s a helyükbe e szerkezet tétessék. Ezen kölcsönök kamatai és tőketör­lesztési járulékok a bosznavölgy-szerajevói vasút üzleti feleslegéből és Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből fedezendők. A ház a miniszterelnök és az előadó föl­­szólalása folytán az eredeti szövegezést fogadta el. A törvényjavaslat többi szakaszát a bizottság szö­vegezésében vita nélkül elfogadtatván, a holnapi ülés napirendjére a kérvények tűzettek ki és ezzel az ülés d. u. 1­­ órakor véget ért. Közgazdaság. Táviratok. K­utende, Bécs, jan. 14. Gabonaüzlet. (Eredeti távirat.) Jegyzett árak: búza tavaszra 11.90 frt áru, 11.95 frt pénz, kereskedelmi zab 6.45 frt áru és pénz, zab tavaszra 6.70 frt pénz, 6.75 frt áru, magyar rozs 10.50 frttól 11.10 frtig, tengeri tavaszra 6.30 frttól 8.50 frtig, tengeri, új, kész áru 6.06 írttól 6.15 írtig. Hamburg, január 13. Gabonatőzsde. Búza januárra 206.— ápril-májusra 210.— nyugodt, rozs januárra 197.—, ápril-május­­ra 190.—, nyugodt, olaj helyben 65.—, májusra —.—, lanyha, szesz januárra 47.—, január—februárra 47.25, február—márcziusra 47.50, ápril-májusra 47.—, bágyadt. Fagy. Páris, január 13. Á­r­u t­ő z­s­d­e. (Esti zárlat.) Búza januárra 28.75, februárra 28.40, márczius-áprilisre 28.30, márcziusról 4 hóra 28.10 fok per 100 kig. Liszt nyolcz márkás januárra 61.60, febru­árra 61.25, márczius-áprilisre 60.30, márcziustól 4 hóra —.—. Rep­ceolaj januárra 71.50, februárra 72.25, márczius-áprilisre 73.—, májustól négy hóra 74.50 frk. Szesz januárra 61.60, februárra 61.50, Budapest, Budnyám­by A. kftugr* nyomda­j *bAl, márczius-áprilisre 61.25 frk, májustól 4 hóra 61.25. Búza csendes, szesz bágyadt, többi állandó. New-York, január 13. Petroleum, New-Yorkban 9.25, Philadel­phiában 9. */*, liszt 440.—, piros téli búza 119.—, szállítási dij 6. Értéktőzsde, Bécs, jan. 14. (Megnyitás.) Hitelrészvény 286.60, Angol-osztrák 128.50, Magy. hitelr. —. —, Államvasut——, Lombard —.—, 1860-as —.—, 1864-es —.—, Magyar sorsj.­­—.—, Magy. jár. 109.80, Napo­­leond’or 9.371/,, Járadék —.—, Unió-bank —, Galic­iai Osztrák aranyj. —. , Szilárd. Bécs, jan. 14. (Előtőzsde.) Hitelrészvény 286.40, Angol-osztrák 128.50, Magy. hitel. —.—, Államvasut 277.75, Lombard 104.—, 1860-as —.—, 1864-es —.—, Magy. sorsjegy —.—, Magy. jár. 109.80, Napo­­leond’or 9.371 ., Járadék —.—, Unio­bank 118.40, Galicziai —.—, Osztr. hitelr. —.—, Magy. papír —.—, Szilárd. Pária, január 13 Boulevard-forgalom. 5*/,-os jár. 120.53. Ámort. jár. —.—, Magy. aranyjár. 94.'/s, 3%-os —.—, Lombard —.—. Szilárd. London, január 13. Consolok 98.Ezüst 51.—, Aranyjáradék 92.*/,. Osztr. aranyj. —.—. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Január 14. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Igen csekély kínálat és na­gyon korlátolt vételkedv mellett ma nagyon kevés üzletünk volt. Az irányzat és árak változatlanok. Hivatalosan egy kötés sem jegyez­tetett. Határidőüzlet: Szokvinyháza tavaszra 11.68 pénz, 11.70 áru. Zab tavaszra 6.45 pénz, 6.50 áru. Kukoricza május-júniusra 6.05 pénz, 6.08 áru. Értéktőzsde. Reggeli tőzsde. A mai megnyitás igen jó árakat hozott. Magy. jár. 109.90-en. Papirj. 80.60-on és osztr. hitelr. 287.10-ig élénken keltek.­­ A zárlat valamivel gyengébb volt. A déli tőzsdén az árak kissé gyengültek. Magyar jár. 109.85-re. Papirj. 80.52-re mentek vissza. 109.95 és 80.65 után. Vasúti köles. 1257 .. — Szöllödézsm. 94*/,. Magy. ny. köles. 107.75. Tiszav. 107.20. Osztr. hitelrészvény 287 után 286.20-ra mentek vissza. Magy. hitelr. 262.50. Anglo­bank 128.50. Osztrák­magyar 820. Bankegylet 105. Jelzálog 105. Pesti keresk. 603. Pesti ipar 174, igen keresve. Unió 118.­­,•­I. hazai 3900, külvárosi 78. mind keresve. Malmok szinte jobban Concordia 450-ig, Pannónia 1060-ig, Victoria 418-ig, Luiza 200, Erzsébet 190-ig kötve. Vasutak csendesen. Osztrák államv. 277.50, Erdélyi 147.50, Közúti 397 inkább kínálva. Különfélék közt, Serfőzde 510-ig, Sertéshiz. 216-ig, Schlick 187-ig keresve maradtak. Arany keveset keresve. Nap. ar. 9.38'/,, London 118.50, Márka 58.10. A hangulat szilárd, de forgalom tömegéből engedett. A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései január 14-én. Államadósság: M. v. kötv (a. e. é. 120 frt M. földteherw. kötv., er­ 800 frt) ezüstben . . . 125/* 8 12­.76 delyi.......................................$•­._ 6ő M. v. kötv. (­. e. é. 120 .t) 1 5.71* 1*6.?» UrH*ri virltnríg............................91.50 91.75 Gom. áll. zalogl.........................82.35 82 fi Szőlődézamuvl s. kötv (Ifl. M. keleti v. elsőbb». kötv. frt) 94.6. 95.— I. k­imcs...................................8.1.% 53.75 M. kim.«.. ital». (100 írtja)-------— M. keleti v. elsőidig. kötv. 0. rg b. «11.­ad. ba­kje-II. kib*cs................................IS#.- 1##.60 gyekbe*........................73.16 73.25 11. kel ti g. el­.őbb­. kő'- 0. egy«, áll-ad. ezürhen vén. • aitb*n .... Stf.16 87.— jai.—1­1. kamat . . 74.— 71.25 M dijjegykőb­e« l#ö frt 4. 107.50 108.— v­egyi áll­ad. enfigt­xm 51. disung.vkölt­ő« 66 frt d 107.— 107.50 ápr.—ekt. kamat . . . 74.__ 74.25 Ti.­is a vidéki sorsjegy . 10 .20 107.40 Osztrák aranyjáradék . . 88.25 84.73 1*71 k i m. d­­.költő. kötv. 102.50 108.— 1864­ ki kisors.........................121.25 122 2,7 1873 ki n „ n „ 199,50 103.— O. egy«. áll-ad. lstiö­ki M. 'ir. ár. kölcsön (pi­pir- kisers 500 frt .... 130.— 131.— járadék) 5*/......................... 80.50 80.«5 | O. egys. áll.-ad l&SO-iki M. ar.-jir­­dék 6% adóm. 109 76 IG 9«­­ kisers. 109 frt .... 135 — 136.— M. féldUhorra. kötv. . . 96.*7 9775 j O. egy*. *11.-ad. 1864-ki M. földteherra.kötv 1867 ki ki o *. 100 fit . . . . 173.— 174.— kisersl. zárad............... 97.50 98 — 0 egye. áll-ed. 1864-ki M földteherm. kötv.. te-­­ ki-o­s. *6 frt .... 169 56 170.50 rael-bánsági.......... 96.­­ 97 — Pegtváros köles. 1870-ból . 103.50 M. Téldtehe­m.kötv. t­mes- Pestváros köles. 1871-ból. 103.50 104 — b-Hs-k­ 1847 ki ki*or­. 99.50 96.50 Budapest főv. 1830. köles. 99.75 100.25 St. Téldtehem. kő v. hor­­vátors.................................—— .— Részvétijek : Alt. m. mimic. hitelinlézet 20 215.— Magyar jelsulagbank . . 10*.— 108­­Anglo-osztrák bank . . . tv* — 1*.?..50 Leszámitald bank . . . 120.60 137.— Bankegylet 100 frt . . . 105. - »«ft.1* Osztrák hitelintézet . . . 286.20 780.4»» Franko magyar bank . . 37.­ —.— Osz trák-magyar bank . . 820. 826.— Horváth leszámitolóabttnk .­­. — I. magyar ipa bank . . . 174.— 17 .— Iparbunk...............................64. -0 65.60 1. v H. kjb. . —._ Ki*b. földhitelintézete . . 45.— 40 — Pesti Weskedelmi bank . 6­53.— 666.— Budapesti k.zmev.abank . 87.50 38.50 8zi*zeki b­­elbán­ . . .­­•— M. ált. földhitelrészv. tárv.­­.­­ 104.— Uhie-bank ... . 11X.7& 119.— M. ált. hitelbank ... . 26 .60 .—63.­l UztONitó társulatok: Első mag­ar bizt-el 61 . . 25­­0.--------.— I Pes ti bizt/inté/et . . 1050.— Magyar-fran­czia biz . r. t. —J.ül io visz. biz . intézet 63.— 65.­­Pann. vi­zo­tbizt. intézet 110­.— » —­ Gőzmalmok:­­ Concordia..........................450.— 480.—­­ Laiva-malom­ .... 7­0— 105. 1. budapesti .....................13so.—HOO.— Molnárok és sütők m. . . 816.­ 837 Erzsébet-m­alomi .... 190.— —Pannónia ....... 106#.—107#.— Erzsébet--malom II. ki-, . 19'.— 17.— Viktoria.............................418.— 420.— Henger­malom....................600.— 610.— Takarékpénztárak : HL kereleti............... 58.— 54.— , Budapest fővárosi . . . 470.— 47*.— C­zeglédi .......­­ .— —.— Pest külvárosi...............78.— 1**.— Országos központi . . . 5*0.— 602.— Pakracz-d&r­uvar-bulinjai . —. - —.— Pesti ha/.ai 1.........................3960.—5950.— Zalai.....................................127.— 123.— Különféle vállalatok : Alagút............................107.— 108.— Rima-murányi .... 2806.— —.— I. Waggon-tár*...................*5. - 85.— Salgd­­arjsin­ ké zen . . 93 — 94­­.....................................46.56 14’.— „ „ T.silhomité . 141.- 148.­Ganz és társa vasöntöde . 508.— 80.— Sehlick-féle vasöntéss . . 1?7— 189.— G­oliwiud­.-fél szeszgyár . 3­6.— 8­0. Első magyar nerfózd­ . . 90.— G1?.— Első n. gyapjúm.és bi­om­. 190 — 198.— Sertéshizlalé..............VII.— 2.8.­Kereske del -m­i épület . . —.— —.— Sóskuti kőbánya .... 34.— 86.__________ Athe newm kőn­ynyomda . f»45.— 356.— Spod. és csontliszt gyár . 290.— 1­0.— Pe­ti könyvD .-részv.-társ. 600.—­­ Sz-Gloda-részvény-társaság —- .— Konzé.- és téglagyár . 143.- 144.- Újlaki t­­gla én méssége 6­10*.— K­09. — Pesti épi­őtársaság . . . 90. 91.— Jób.ínyai téglaégető . . . 208.— 710.— Záloglevelek : M. lőUhitelinté­zet **/»*/# • 101.25 101.65 Osztrák-magv.b. p.p. 5* # . i­tx.?5 108.56 » I» » 5% • • M.V« 1«*.- „ „ *o.o.i»y# * 1­0.76 101.25 n n n **/»•/# • 92.o0 92.75 Pesti kereskedelmi bauk . i#2.30 107.60 n n n arauy v. Kereskedelmi bauk ő‘ ,% . 100.5b 160.75 n ezüstbe» 5% .... 119.- 119.2» Ii«birt. féidhitelint. 7*/„ . -.- 45.— M. jelzáloghitelbank 5% . 99.50 101.— „ n 6% . — II. alt. földhitelr.­.ár». (1% 1»6.—. lecf.5# Albina .98. *5 08 76 » „ „ 99.­ 99.50 Elsőbbségek : Alföldi vasút............... 90.25 90.7* M..vasat-els. köles. Pbei uh. „ „ 1873. kib. . 88.25 —czól. aranyban .... —.— — Bát­aszék-Dombovár - Iaka- Első erdél­i vaspálya 5% . 83.7» 84.25 nyi va ut 5*/* .... 82.76 83.5# Győr-Sopron-Ebeaf. vp. fi H —.— —.— Dupugóy.hajóz. társulat 6% ——.— Kassa-oderbergi vasp. .% 5*1,25 n n n 6% —.— —Kassa-aderb. (ep.-tai u. ez) A4. n Pö.fö­lszakk. *p. 5% .... 54.­ 84.5# « (•Aal­.-v.07».-.«..) 105.7- 106.1.6 n „ urán• ban . 104 50 —.— Kas*a-Oderb. araa.i . »0.7 91.76 gw # ._ Osztrák állat* vaspel a '■­% —• —. _ 6 * o Tiszaviddki Vasút ...­­ . — M-g-liea« Ta.,p.a a 5»/. . Sr..75 87— Bu4.pe.ti MtertUI «% . I...» j.»!» » " " llm *lb* „ malom #*• „ . M. nyug. vasut e­lőbbs. . 17.60 88.56 Kőszén és téglagyár.­1. 95.— *7.— n n n kiboes. 87.— 87.50 Pesti Lluy d és bor, e-ép.j*8. .0 .3.76 Sorsjegyek: Osztrák hitelintézet . • • 178.50 179.501 Keylwich sorsjegy ... 17.10 _ Budai sorsjegy .... 39.­­ 40.— | Pálffy . .............................. 38.— 38.68 Ténznemek: M. k­r. arany....................... 5.6* Török aranylira .... 9.22 0.89 Reczés arany...................... 5.55 ».57 O. m. ezüst..............................100.— 100.10 O. m. 8 frtos arany . . . 9.38 9.39 Noro. kir. bankj. 100 k. m. 58.10 58.25 20 franco* arany .... 9.8.8—­9.39 — Váltók: Német bankpiacz . . . . 58 10 68.25 Svájcci pénzpiaczok 100 frk 46.00 48.­0 Amst­rdai. 100 hull. stért. 911.­­ 92.15 Zürich löO frk .... . 46.­0 48/­.0 Brüssel lö0 frk .... 46.45 46.56 Leudou lüO font sterling . 118.50 118.65 Pális 100 frk................................46.80 40.46 Szentpétervár 100 rubelért —.— — .— Mar*.ill* lé# frk .... 46.35 46.45 Miraio 190 olasz lira . • 40.80 41.— Leszámoló Árfolyamok. Mag­yar aranyjáradék . . . . 169.75­­ Osztrák, hitelintézet ...» »36.— „ ált* ános hitelbank . 1­ 3.— Angol-osztrák bank .... — „ JTÖnzv. és részáll. bank 136*.— Union“ bank......................... .— „ á t. földhitel réfszv.­t. —■.— .Tiszai és szegedi kálcuön . . — .— „ je zálogsan* . .­­ . —.— Előfordult kötések: Magyar vasúti kötes. 5*, 126.*/», Magyar 1875. keleti v. áll.­kötv. aranyban 86.50—86.75, Magy. k. nyeremény köles. 107.50, Magyar aranyjár. 109.50—109.85, Szöllődézsmv. kötv. 94.75, Papirjáradék 80.55 — 80.50, Budapesti bankegyes. 105, Magy leszám. és pénzváltó b. 126.50, Osztr. hitelintézet 286.90, I. magyar iparbank 171—176.50, Pesti magyar kereskedelmi bank 665, Első magyar általános biztositó-társaság 6550, Pannonia-malom 1060, Pesti közúti vaspálya 398.25 — 397, Alagút 106—107, Serfőzde első magyar 510, Magyar földh. arany v. ezüst 50/, 119’/*—119'/,. Előtőzsd­e. Magyar aranyjáradék 109.80—109.90. Magyar papirjáradék 80.50. Osztrák hitel­ 287—287.20—286.70. Fi-­evői* szerkesztő: Ik­ud­y Árpád. Kézi tikodé*! vállalatok: Alföl -fiumei vaspálya . . 157.50 .58.50 Magyar nyugati vasut . . 167.­ 157.— Bátasz­k-D-tab- vár-Zá- Osztrák Állam vaspálya . . 277.6# 271.6# k nyi...........................148.50 14­*.— r*ce»-barcHi...................Isi.50 193.50 Déli vasút......................04.60 105.60 Tiszai vasút .................... 244.­ 24*..­Észak-keleti vasút . . . 147 26 147.75 O. gőzhajózási társ. . . 690.— 59 *.— E dél­ i vasút............... 147.60 14*.­­ Hegyi vasat...............90.— 160.— Győr-Sopron-B­enfarti . . 138.­6 132.76 Pesti közút vasút . . . 897.— 389.— Kassa-Oderbergi .... 131.15 13?. Élvezeti jegyek .... 214.— 216*.— Magy.­r­licziai Vasút . . 148.—*149 —

Next