Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)
1881-02-01 / 55. szám
XI. évfolyam. — 55. sz. ELLENŐR Budapest, január 31. A kormány egy csomó új törvényjavaslatát s a lefolyt év utolsó negyedének pénztári kimutatását hozza tegnapi esti s mai reggeli lapunk. Nem lehet itt mindnyájukról megemlékeznünk. Egy törvényjavaslatot s a pénztári kimutatást azonban lehetetlen hallgatással mellőznünk. A pénzügyi bíróság felállítására vonatkozó törvényjavaslat egy egészen új elvet vezet be financziális administratiónkba. E törvényjavaslat epochális jelentőségű, a szó legnemesebb értelmében. Megszünteti az e téren eddig fennállott visszás helyzetet. Véget vet a bureaucraticus önkénynek s Magyarországot egy nagy lépéssel viszi közelebb a jogállam nagy eszméjéhez. Bármily súlyosak is adóink, a legtöbb és legalaposabb panasz, nem magának az adónak terhére, hanem a behajtása körül sajnosan tapasztalható és senki által el nem vitatható viszszaélésekre vezethető vissza. Nem az adók nagysága volt a legsúlyosabb teher, hanem igenis az, hogy igen sok esetben többször is megvették az adózó polgáron ugyanazon terhet. S ily igaztalanság ellen, a Bach időkből örökölt s a mai viszonyokhoz csak nagy nehezen alkalmazkodó bureaukratia mellett, csak nagy ritkán volt orvoslás. Hogy is lehetett volna ott, hol a vádlott bíró is volt ugyanazon egy személyben. Minden kormány és minden többség érezte ez állapot elviselhetetlen voltát. De bármennyire is sürgette eddig minden majoritás kormányától a komoly orvoslást, a legtöbb intézkedés vagy egyoldalú szigorítása volt az eddigi eljárásnak, vagy halva született, papíron maradt jó akarat. A korábbi intézkedések inkább arra irányultak, hogy lehetetlenné tegyék a kincstár kijátszását a felek részéről. S bizonyos mérvig ez is használt. Mert csökkentette azok számát, kik az adók terhe alól kibújhattak és ezzel enyhítették az igaztalanságot. De az adózó polgár védelmére nem volt semmi biztosíték, mert amire részben a korábbi törvények jót és üdvöset intézkedtek, azt a bureaukratikus önkény ellenőrzés és megtorlás által nem korlátolt hatalma csakhamar írott malaszttá változtatta. Az adózó polgárok érdekeinek védelmét sürgette eddig minden parlament. De minden sürgetés megtört a bureaukratia szűkkeblű felfogásán, mely érvényesíteni tudta magát fel egész a miniszteri székekig, mert azzal rémizgetett minden pénzügyminisztert, hogy egy független biróság veszélyeztetné magának az államkincstárnak érdekeit. Szapáry gróf pénzügyminiszter mindennél maradandóbb emléket állított magának, midőn szakítva az eddigi halogatással, életbe léptette ezen intézményt, melyet az ország osztatlan közvéleménye helyesléssel és örömmel kell hogy fogadjon. A pénzügyminiszter egy nevezetes jogot bocsátott ki kezeiből,midőn a kincstár és magánfelek közt adó és illeték tárgyában felmerülő vitás kérdések elintézését egy független bíróság kezébe tette le. De ezen felvilágosodott pénzügyi kormányzati tettnek meglesz a maga jótékony hatása, azon országos elévültségben, melyet ily intézkedés, minden pártharcok mellett, maga után vonni fog. Minden adózó nyugodtabban fogja ezentúl viselni terhét, mert tudja, hogy azt nem a bureaukratikus önkény vetette vállára, hogy azt senki nem veheti meg rajta nagyobb mérvben, mint a törvény rendeli, mert van bíróság, melyben a nem bureaukratikus elemek túlsúlya biztosítja őt minden igazságtalansággal szemben. A kormány nagy diadalai a legközelebb lefolyt időben e törvényjavaslat által nyerik meg valóságos értéküket. A másik igen örvendetes tény az utolsó állampénztári kimutatás kedvező eredménye. Az 1880. év utolsó negyedében 10 millió forinttal volt több a bevétel mint a megelőző év megfelelő szakában, míg ellenben ugyanazon múlt évi utolsó negyed kiadása csak 12 millió forinttal nagyobb mint az előző év megfelelő szakában. A kedvező eredmény oroszlán része az egyenes adókra esik közel 6 millió forinttal, de e mellett igen örvendetes bevételi gyarapodást mutatnak: a bélyeg és illeték több mint 1 millió forinttal, az államvasutak tiszta jövedelme majdnem 1 milló forinttal, a fogyasztási adók majdnem 1 2 millió forinttal, a fogyasztási adók visszatérítése több mint 14 millió forinttal stb. stb. Ha pedig az egész évet tekintjük, akkor 1880-ban 8 millió forinttal volt több a bevétel mint 1879-ben és a kiadás csak 4 és fél millió forinttal több, úgy, hogy 1880-ban mindent öszszevéve 3 és félmillió forinttal értünk el kedvezőbb eredményt mint a korábbi évben. E kedvező eredményekkel szemben, melyek következtében megerősödött bizalommal tekinthetünk a jövőbe, kétszeres elégtétellel kell vennünk a pénzügyi bíróságról szóló törvényjavaslatot. Szapáry gróf pénzügyminiszter nem félt attól, hogy e javaslattal veszélyeztesse a kincstár érdekeit és helyesen tette. Mert ha ezentúl sok esetben kevesebb vagy legalább is elviselhetőbb lesz az adózók terhe, másrészt aziránt is bizonyos lesz a kincstár, hogy az adókötelezettség vétkes kijátszása ezentúl még nehezebb lesz mint azelőtt. De ez nem baj. Ellenkezőleg, ezt kívánnunk kell minden becsületes adózó polgár érdekében. Ha volt igazságos panasz, úgy ez főleg az adókezelés terén lehetett; ha volt komoly ok, amiért egyesek minden kormány ellen zúgolódhattak, úgy az ismét csak az adókezelésből származhatott. S igy nemcsak mint hazafiak, dey Mint pártemberek is örülnünk kell e törvényjavaslat behozatalán, mely egy mindnyájunk által égetően érzett bajon lesz hivatva segíteni. E javaslat, midőn nagy hasznot hajt az országnak, nagyban fogja emelni pártunk tekintélyét és érdemeit az elfogulatlan közvélemény szemében. S ha az elfogult pártszenvedély a választások közelsége által indokolt kortesfogásnak akarná bélyegezni, ne feledjük, hogy olyan kortesfogás, melynek nagy hasznát és horderejét minden párt és kormány érezte és mégis csak a mai többség és ennek kormánya merte megvalósítani. S o vá s. Az ellenzéki társalgás vagy — ha inkább tetszik — társalgó ellenzékiség struczmadarának repülési nagy kísérlete tehát — mint előrelátható volt — hasra esett ismét. És a mai ülés kezdetén már nem is volt jelen ama nevezetes testület, annyira homokba vágta csőrét a felemelkedéséről csattogó tegnapi erőlködése által. A politikai sivatag álláspontjának faunáját eleinte alig képviselte más, mint a gömöri Szontágh, ki egy rossz, de megyéjebeli ügynek a saját hátára leendő terheltetése végett foglalta el teveskedő helyét elég korán. Úgy látszik azonban, hogy a „puszták hajója“ némi sejtelemmel volt a maga egyszerű papjának elégtelensége iránt és gondoskodott a pártszahara dromedárjának kisegítő közelségéről is. Mert csak így magyarázhatni ki a tényt, miszerint Szilágyi Dezsőtől egy (elismerem, hogy a tőle telhető fokig tárgyilagos és nem tagadom, hogy a saját nézetemmel is több pontban találkozó) új szónoklatot hallottunk. Hanem hát miért kell a tisztelt képviselő úrnak bármikor és bárkinek a kedvéért is dromedárkodni? Megvallom, én őt nem tartottam olyan szerénynek, hogy a simplex tevék szolgálatára állónak mutassa be magát időrül időre. Sőt tovább megyek és elismerem, hogy a szerénytelenséget nem ugyan szépnek, de bizonyos fokig érthetőnek, és menthetőnek tartanám nagy tehetségeinek részéről. És így valóban talány előttem a szereplésnek azon fajtája, melyben Szilágyi Dezső magát néha felhasználtatja. Vagy tán ő is úgy védi magát mint Johnson, midőn csodálkoztak pártfogása felett, melylyel (Lives of the poets) a nem dicséretes Savage Richardról elmélkedett. „Hát ki az ördög védje, ha én is elhagyom, jegyző meg, nevetve a rettenetes ítést. Ha a t. képviselő urat is ilyen szánakozás sugallja, valahányszor társalgási körének ügyefogyott tagjai fordulnak hozzá segélykiáltásaikkal, no hát akkor elhisszük még azt is, hogy jó szíve van, és nem perlekedünk a gyámoltalanok támogatására vesztegetett oratioival. De még az ilyen „enyhítő körülmény“ feltevése mellett is adok neki (néhai barátságunk részemről, igaz érzeténél fogva) egy jó tanácsot: szoktassa el magát az előadás érdes modorától. Erre az ő ékesszólása nem szorult, képességeinek hatásából pedig sokat levon a roszhang mindig, minden mivelt hallgatójával szemben, bármely párthoz tartozzék is ez. Az ellenzéki sajtó egyébiránt most azzal mutatja magát, hogy a huszonkét szavazatnyi többséget szétszedi. Úgy látszik, hogy a miniszterek nem szavaztak a saját törvényjavaslatuk megbuktatására, ami valóságos hazaárulás. És úgy látszik, hogy a horvátok közül is csak azok a derék emberek, akik a kormány ellen szavaztak, noha épen azok gyűlölik Magyarországot leginkább. Hát ugyan kedves társalgók, nem volnának-e önök ma rendkívül boldogak, ha tegnap csak egyetlenegy szavazattal is többségre juthattak volna ? És ugyan kérem mit gondolnak azok, akik a mniszterek és államtitkárok szavazatait nem tartják beszámíthatóknak, sőt kifogásolják is némileg, vájjon nincs-e ott az ellenzéki sorokban, több mint huszonkét olyan patrióta, aki miniszter, államtitkár vagy valami hivatalnok szeretne lenni? És ha van ilyen patrióta több mint huszonkettő, no hát akkor ezeknek szavazatai miért volnának önzetlenebbek és férfiasabbak mint azokéi, akik már miniszterek, államtitkárok és hivatalnokok, a nemzet két izbeni általános akaratnyilvánulása folytán. Hát hol és mióta nyom többet, szabad országban, azoknak a votuma, akiknek pártját a választó nép elutasította magától, kétszer egymásután, és azok votumával mérlegelve, akiknek pártja ugyanazon választó néptől kétszer egymásután kapott többséget és megbízást a közügyek vezetésére ? Ugyan ne tegyék magukat nevetségessé még az által is, hogy vereségükből győzelmüket akarják kiszámítani, mint hajdan Jellasich s az újabb időkben Don Carlos. Hiszen az ilyen fogásokon — melyeket nem hisz el senki és kinevet mindenki — túl vannak már a muszkák is, az angolokról, Jok vereségüket elismerni szokták, nem is szólva. — És végül ne feledjék a tényt sem, hogy a franczia köztársaság létesítése — a fogyasztási adójavaslatnál valamivel nagyobbacska kérdés — egy szavazatnyi többség által lett elhatározva. A képviselőház 1. évi február 1-jén, kedden, d. e. 10 órakor ülés tart. Tárgy: A csődtörvényjavaslat függőben maradt szakaszainak tárgyalása, Szalay Imre, Mocsáry Géza és Herrmann Ottó mentelmi ügye, végül a kereskedelmi miniszter válasza Orbán és Chorin képviselők interpellációira. A főrendiház f. évi február 1-jén, kedden d. e. 11 órakor ülést tart. A törvényi bizottság f. évi február 1-jén, kedden, d. e. 10 órakor, az igazságügyi bizottság pedig d. u. 5 órakor ülést tart. Az országgyűlési szabadelvű párt ma esti értekezletét Vizsonyi elnök megnyitván, elsősorban tárgyalás alá vétettek az igazságügyi bizottságnak a csődtörvényjavaslat 15., 49., 64., 85., 87., 92., 127., 210., 212. és 214. §§-aira nézve javasolt módosítványokról szóló jelentése. Pauer miniszter tüzetesebben indokolta a bizottság megállapodásait s azok elfogadását hozta javaslatba. Az értekezlet az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadja, azonban az ügyet nem tekinti pártkérdésnek. Ezután a mentelmi bizottság jelentései vétettek tárgyalás alá. Szalay Imre, Hermann Ottó és Mocsáry Géza mentelmi ügyeikben Szávy Olivér előadó részletesen előadta a mentelmi bizottság tárgyalásai menetét s indokolta a bizottság javaslatát. Az értekezlet a bizottság javaslatát elfogadta, azon kijelentéssel, azonban, hogy e tárgyat nem tekinti pártkérdésnek. Ezzel az értekezlet véget ért. (O. E.) A közlekedési minisztériumban — mint halljuk — több kinevezés történt, melyek közzététele legközelebb várható. E kinevezések a minisztérium újjászervezetével állnak kapcsolatban. Kineveztettek miniszteri tanácsosokká: Q e exTeréihz (czimzetes min. tanácsossá), továbbá Záhorszky Kálmán, Loveczky Adolf, Nagy János osztálytanácsosok és Krsztics eddigi czimzetes miniszteri tanácsos. Osztálytanácsosokká neveztettek ki: Bodoky Lajos felügyelő, a dunai ügyek előadója a műszaki tanácsban, Boross Frigyes felügyelő és kir. tanácsos a tiszai osztály főnöke, továbbá Hortán Viktor és Kedves min. titkárok, végre Ludwigh Lajos főfelügyelő. Azonkivül — mint halljuk — Péch József felügyelővé neveztetett ki. Táviratok: Konstantinápoly, jan. 31. (Eredeti távirat.) A „Pol. Corr.“ jelenti. A taslidiai muftinak Albániába való küldéséről lemondott a porta, minthogy valamelyik hatalom fölszólalt e missio ellen. Calice báró panaszt tett a török kormány előtt amiatt, hogy egy osztrák-magyar delegáltat, aki a prizrendi osztrák-magyar meggyilkolt dragomán esetének kutatása végett akart Prizrendbe utazni, föltartóztattak Plevljében. Az osztrákmagyar nagykövet fölszólalt továbbá amiatt is, hogy az osztrák és montenegrói hajóknak a Bojanán való közlekedését akadályozzák a török hatóságok. Konstantinápoly, jan. 31. (Pol. Corr.) A porta jónak látta, Angolországot felelőssé tenni azon halasztásért, amelyet a hatalmaknak a porta legutóbbi jegyzékére adandó válasza szenved ; ennél fogva az angol ügyviselő határozottan arról biztosította a portát, hogy Angolország nem fogja megzavarni a hatalmak egyetértését, sem a békés kiegyezés útjába sem fog szándékosan akadályt gördíteni. Pera, jan. 31. (Eredeti távirat.) A legközelebbi napokban osztrák-magyar hajóraj érkezik Smyrnába. Szófia, jan. 31. A kormány Stoiccheff külügyminisztert és Harrower mérnököt nevezte ki biztosokká a vasúti bizottságba. Páris, jan. 31. (Eredeti távirat.) A „P. C.“ jelenti, hogy Párisban remélik, hogy a kormány minden esetben ápolni fogja a hatalmak egyetértését, továbbá hogy Gladstone csatlakozni fog a konstantinápolyi nagykövetek közös actiójához. Párisban arra is számítanak, hogy a londoni és a berlini kabinet meg fognak állapodni egymással. Azt hiszik, hogy a porta át fogja engedni Görögországnak Volót, Larisszát és Prevezát. A görög kormányt értesíteni fogják a hatalmak a konstantinápolyi nagykövetek tárgyalásának menetéről és haladásáról. Paris, jan. 31. (Eredeti távirat.) A „Temps“ értesül, hogy Anglia elfogadta végre elvben a porta javaslatát. A hatalmak most is tárgyalják azt a kérdést, vajjon érvényes maradjon-e a berlini conferentia határozata abban az esetben, ha nem lesz sikere a tervezett alkudozásnak. A conferentia határozataira nézve csak az angol kormány él még föntartással. Páris, jan. 31. (Eredeti távirat.) Az olvadás következtében kiöntött a Szajna. Francziaország északi vidékein is kiöntötték a folyók. Páris, jan. 31. Konstantinápolyból érkezett hírek szerint, a nagykövetek megkezdték az elkülönített, de hasonló utasításokon nyugvó tárgyalásokat a portával; a nagyhatalmak képviselői tudomásul vették a porta azon nyilatkozatát, hogy megmarad a védelmi állásponton és azon reménynek adtak kifejezést, hogy a porta újabb engedményeket fog tenni. A képviselőház elvetette a sajtótörvény 26. czikkét, mely szerint a köztársaság elnökének megsértése büntetés alá esik. A Panama-csatorna részvényesek első gyűlésén 317.000 db részvény volt képviselve. Lesseps jelentése bizonyítja, hogy a Nicaragua-csatornára vonatkozó amerikai terv nem valósítható és constatálja Amerika beleegyezését a Panama-csatorna kiépítéséhez, mihelyt annak semleges jellege biztosítva lesz; a jelentés megerősíti továbbá, hogy az összes kiadások nem haladják túl a 600 milliót. Valamennyi határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A márczius 3-ára kitűzött gyűlés az építési terveket fogja megvizsgálni. London, jan. 31. (Eredeti távirat.) Kopenhágából állítólag hiteles forrásból értesül a „Standard“, hogy a görög kormány nem fogja a végletekig vinni Janina követelését, hanem oly egyezséget is elfogad, amely kárpótlást nyújt, hogy megnyugtassa a fölizgatott lakosságot. London, jan. 31. (Eredeti távirat.) Az angolok 231 embert vesztettek a lavigsneki csatában és vereségük teljes volt. A bvérek födött állásukban csekély veszteséget szenvedtek. Pétervár, jan. 31. (Eredeti távirat.) A „Golosz“ értesül, hogy a Lengyelország ügyeit intéző bizottság eltörlését elvben elhatározta az orosz kormány Varsó, jan. 31. (Eredeti távirat.) A „W. A. Zeitung“ jelenti: Albedinski helytartó igen meg van elégedve azzal a fogadtatással, melyben reform-terve részesült Péterváron, és kilátásba helyezte, hogy a terv jelentékenyebb pontjait rövid idő alatt életbe fogja léptetni a kormány. BUCs, jan. 31. A költségvetési bizottság tárgyalta az igazságügyminisztérium költségvetését. Prazak miniszter, Giovanelli képviselőnek a botzeni és trienti kerületi törvényszékek elnökségének egyesítése ügyében való felszólalására azt válaszolja, hogy ő ezt az ügyet a leggondosabb figyelemmel fogja megvizsgálni. Az adóbizottságban a cseh serfőzők egyletének kérvénye hoszszabb vitára szolgáltatott alkalmat. Erre a bizottság a következő határozati javaslatot fogadja el. A kormány utasíttatik, hogy rendelje el az enquetet azon kérdés fölött: váljon lehetne-e a sörkiviteli adó restitutióssal, az állami pénzügyek károsítása nélkül, akként megállapítani, hogy az megközelítse azon adóösszeget, amelyet az exportált sör termeléséből nyert eddig az állam, továbbá, hogy jövőben mely körülmények közt vehető tekintetbe a sör habzása. Béc8, jan. 31. (Eredeti távirat.) A bécsi orvosok egylete Károly Teodor bajor herczeget megválasztotta ma első tiszteletbeli tagjává. BÉC8. jan. 31. A bécsi orvostudorok collegiuma mai közgyűlésén Károly Tivadar bajor herczeget egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. Prága, jan. 31. Az országos kultur-tanács, daczára a cseh kisebbség ellenzésének, elfogadta a kompromis Budapest, kedd, február 1. 1881. sumot, mely szerint a tanács 4 német és 5 cseh tagot választ a bizottságba. Kutschker temetése. BOCS, jan. 31. (Eredeti távirat.) Ma délben a legnagyobb halotti pompa között, sok ezer ember gyászolása mellett temették örök nyugalomra az elhunyt főpapkot. Reggel a Szt.István templom minden kapuját, vaamint az összes bécsi templomok főbejáróit menyezetszerüleg látták el fekete gyászdíszszel; délben az István templom és a halottas ház körül levő boltokat kivétel nélkül becsukták, és sok helyütt fekete lobogókat tűztek ki. A reggel óta roppant tömegre felgyűlt népet 1200 rendőr alig volt képes kellőleg visszaszorítani a templom környékéről; ezeknek segítségül 4 zászlóalj gyalogság áláította el a Szt. István térre vezető mellékutczákat. A Szt.István templom a szomorú ünnepélynek megfeleleg volt földiszitve. A középhajó oszlopai alsó részükben be voltak vonva fekete posztóval, a mellékoltárokat lefedte a hosszú fehér keresztes fekete fátyol, a szentély falát teljesen beborította a fekete posztó, ugyanilyen gyászos mez takarta el a főoltárt. A templomon köröskörül föl volt tűzdelve az elhunyt érsek-bíbornok czímere, egyházi és világi méltóságának jelvényeivel, s a temetés idejére az egész templomot a fénynek valóságos tengere árasztotta el, 1/s 2 órakor kezdtek fölvonulni Bécs előkelői a templomba, annak óriási főkapuján lépve be. 2 órakor érkezett meg az apostoli nuntius, kit a templom bejáratánál gyászöltönyben fogadott a káptalan és a szertartást végező papság. A nuntiust a főoltárhoz vezették, hol magára ölte a gyászmiséző ruhát s innen indult az összes papság a püspöki palotába, hol az elhunyt bibornok koporsóját először szentelték be. A gyászmenet (melynek rendjét már mai esti lapunkban közöltük) Bécs összes harangjainak együttes kongása alatt ért a templomba. A koporsó előtt Vanutelli apostoli nuntius ment. A menetben résztvettek az összes osztrák miniszterek, Hohenlohe herczeg és Nopcsa báró főudvarmester, Newald Bécs polgármestere, Alsó-Ausztria helytartója. Az urak házának és a képviselőháznak tagjai majdnem teljes számban stb. A koporsót bevitték a szentélybe, s itt a főoltár előtt egy ravatalon helyezték el. Itt beszentelték a koporsót másodszor s a nuntiuson kívül az öszszes főpapság, valamint St.Pölten, Königgrätz és Lincz püspökei is részt vettek a szertartásban. A király marsalli egyenruhában pontban 2 órakor érkezett meg a temetésre, s a nagykapunál fogadtaték a püspök által. Kíséretében voltak az uralkodóháznak Bécsben időző összes főherczegei, a diplomatiai kar, Felder landmarschal; ugyanekkor érkeztek a templomba az egyetem négy facultásának tanárai is. A király, a lelkészek, a testőrség kapitánya, a legfőbb udvari méltóságok és az orsz. főhadparancsnok kíséretében foglalta el helyét a ravatal mellett; a templomba menet a gyalogság sorfala között haladt el. Az elhunyt bíbornokérsek sírja a templom sírboltjának „apostel-cor“ czímű részében van, hol a koporsót be is fogják falazni; mialatt az énekkar elzengte a „Libera“-t, a lelkészek körülvették a koporsót, annak végeztével beszentelték újra, s míg a harsonák gyászos dallamokat fútták, a koporsót bevitték örök nyughelyére. A király az egész szertartásban állva vett részt. A koporsóval eltemették a nagyszámú koszorúk legnagyobb részét is; a nuntius elmondott egy rövid imát, kevés földet hintett a koporsóra, s ezzel a gyászszertartás véget ért. A király a főherczegek kíséretében távozott el a templomból. Közgazdasági táviratok, Árutexade, Berlin, jan. 31. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza ápril-májusra 209. , május-juniusra 210.— m. per 1000 kig. Rozs helyben kész áru 206.— m., januárra 204.50 m., ápril-májusra 200.50 m., májusjuniusra 19. 50 m. per 1000 klg. Zab ápril-májusra 153.5 m., május-juniusra 153.50 m. per 1000 klg. Repereolaj helyben kész áru 52.80 m., ápril-májusra 62.60 m., május-juniusra 53.10 m. Spiritus helyben, készáru 53.40. m., január-februárra 53.80. m., ápril-májusra 54.90 m., május-júniusra 65.10 m. Páris, január 31. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza januárra 28.30, februárra 28.10, márczius-áprilisre 28.10, márcziustól 4 hóra 28. 5, fokter 100 kig. Liszt nyolcz márkás januárra 61.30, februárra 61.25, márczius-áprilisre 60.50, márcziustól 4 hóra 60.30. Repereolaj januárra 72.60, februárra 71.50, márczius-áprilisre 72 50, májustól négy hóra 73.75 frk. Szesz januárra 59.25, februárra 60.—, márezius-áprilisre 60.50 frk, májustól 4 hóra 60.—. Liszt állandó, többi csendes. Stettin, jan. 31. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza tavaszi szállításra 208.— m., május-juniusra 207.50 m. per 1000 kig. Rozs tavaszi 197.— m., május-juniusra 192.50 m. Repeteolaj januárra 52.— m., április-májusra 53.— m. Spiritus helyben készáru 52 10 m., január-februrárra 52 70 m., tavaszra 53.50 m., május-junisra 64.30. Reptteg.— m. per 1000 klgr. Köln, jan. 31. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza márcziusra 21.90 márka, májusra 22.— márka per i®0 klgr. Rozs márcziusra 20 90 m., májusra 20.40 m. per 100 klgr. Repereolaj helyben 29. — m., májusra 27.90 m. Éirtéktőzsde. Bécs, jan. 31. Értéküzlet. (Eredeti távirat.) Az előtőzsde kezdetekor az összes értékek emelkedni kezdtek, az üzlet további folyamában azonban reactió állott be, de azért az előtőzsde zárlatakor még a legtöbb érték ára magasabb volt mint tegnap. Leginkább emelkedtek az Albrecht és cseh Nordbahn részvényei. A valuták változatlanok. A déli tőzsde gyengültebb árfolyamokkal nyílt meg. Hitelrészvények kedvező berlini hírek következtében magasabbak. Osztr. államvasuti részvények is drágábbak, mert a heti kimutatás igen kedvező. A többi értékek nem változtak. Délután 2 óra 10 perczkor jegyzőnk. Osztr. hitelr. 283.20, Magy. hitelr. 260.—, Anglo 127.25, Unió 117.25, Bankegyl. 128.25------.—, Osztr. földhitelr. 223.—, Innerb. 107.—, Prágai vasipar —.—,Magy. sorsjegy —.—, Papirjáradék 72.75, Ezüstjáradék 73.95, Osztr. aranyjárad. 88.50, Magyar aranyjáradék 109.32, Napoleon arany 9.38, Alföld. 158.50, Gőzhajózási társ. 578.—, Erzsébet pálya 203.—, Pécs-barcsi 191.—, Galicziai vasút 279.—, Kassa-oderbergi 131.5,0, Lombardok 103.—, Lloyd 694.—, Északi v. 2480.—, Északnyugati 188.50, Erdélyi vasút 147.—, Osztr. államvasut 279.50, Tiszai 246.50, Tramway 210.25, Magy.gácsorsz. 149.—, Magyar északkeleti 148.—, Magyar nyugati 156.50, Lemberg-csernovitzi —.—, Osztr.-magy. bank 822.—, Elbevölgyi vasút 237.25, Ferencz József pálya 180 50, Magyar papirjáradék 80.25, Osztr. papirjáradék 80.25. Esti tőzsde. A hangulat lanyha. Magyar aranyjáradék 109.42, Osztr. hitelr. 282.90. Berlin, jan. 31. (Tőzsdetudósítás.) Államvasutak keresettek, bankok jobbak, vasutak csendesek, külföldi fondok élénkek. Utótőzsde változatlan. Bécs, jan. 31. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar földteherm. kötv. 97.5, Magyar vasúti köles. 125.50, Erdélyi föld. kötv. 93.76, Magyar hitel 259.75, Magy. záloglevél 101.60, Alföld 159.26, Erdélyi vas. 14.75, Magy. észak-keleti vasút 14. 75, Magy. kel. vas. 86.30, Kék-vasúti elsőbbs. kötv. 82.80, Magyar sorsjegy 107.60, Tiszai vasút 246.—, Szölödézsm. 94.60, Magy. földhitel —.—, Magy. leszámít. bank 127.—, Aranyjáradék 109.30, Kassa-Oderbergi vasút 131.75 Tiszavölgyi sorsj. 107.20. Bécs, jan. 31. (Osztrák ért. zárlatja.) Osztrák hitelrészvény 283.30, Angol-oszták 127.—, Lombard 102.50, Államvasut 279. , Aranyjáradék 88.60, Napoleond’or 9.381 ., Londonra 118.65, Papirjáradék 72.77, Galicziai 279.—, Hitelsorsjegy 178.25, 1864-es —.—, Porosz pénztári utasv. 57.97, 1860-as —,—, cs. kir. arany 5.54, Frankfurt 67.95, Töröksorsjegy 21 90. Nemzeti bank 820. Ezüstjáradék 73 90. Állandó.