Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)

1881-02-26 / 101. szám

Hu. évfolyam. — 101. szám. Egyes szám ára 4 kr* Budapest, szombat, február 26.188. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* évre........................................20 forint — kr. Félévre............................................10 „ — « Évnegyedre........................................5„ — „ Egy hónapra.................................. 1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az előf­izetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó­hivatalban, to­vábbá DAUBE ,G L. és társánál M.-Frankfurtban.­­ Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, február 25. A phylloxera irtása. A phylloxera megjelenése Európa-szerte méltó ag­godalomba ejte nemcsak a közvetlenül érdekelt szőlős­gazdákat, de, a bortermelés kiváló gazdasági jelentősé­génél fogva — az ország ügyeit intéző kormányköröket is. A franczia kormány­­— tudvalevőleg — 300.000 frank jutalmat tűzött ki annak, aki oly szert talál fel, mely a phylloxerát biztosan és teljesen kipusztítja. Számos szerrel tettek alapos kísérletet; természettudósok és gaz­dák egyaránt kutattak oly módok után, melyek segé­lyével a phylloxerával sikeresen lehetne megküzdeni; azonban a franczia kormány által kitűzött pályadíjat mai napig sem lehetett kiadni senkinek.­­ De nem is csoda, hogy oly nehéz elbánni e kis rovarkával; a ter­mészet kegyencze­i , rendkívüli kicsinysége, a szárnya­sok élénk mozgékonysága és a gyökérrágók mély, föld­alatti tartózkodása következtében a rovarevő madarak és rovarok, melyek a mi hasznunkra ellenségei, nem igen férhetnek hozzá­ a hideget, téli burkába bújva, dereka­san kiállja, s különben is mélyen a föld alatt élvén, a fagy nem jut le hozzá, sőt ha a fagy hozzáfér­kőznék, még akkor sem árthatna neki, mert a­mint kísérletek­ből kiderült, szervezetét null alatti 5—6 foknyi hideg sem támadja meg. A százakra menő sok szer- és irtás­mód közül, melyeket ajánlottak, mindössze három-négy módszer az, melylyel legalább némi eredményt sikerült elérni, azonban egyik sem olyan, hogy a phylloxérát ve­le mindenkor és mindenütt biztosan és gyökeresen ki lehetne irtani. A kísérletek eredménye az, hogy a talált szerek a körülményekhez mért kellő alkalmazása, vagy ha kell a szerek combinálása, párosítva az emberek ki­tartó hangyamunkájával fogja a szőlőinket pusztító hí­vatlan vendéget lassan-lassan kiszorítani. Az első szer, a­mire a phylloxerairtók gondoltak, a méreg volt, csakhogy ez esetben nem könnyű ám a mérgezés: oly méregre van szükség, mely lehat a ta­lajba a legfinomabb gyökérszálakig, a­hol a phylloxera tanyázik, azt tönkre tegye, de ne bántsa a növényt. Ilyen mérget hosszas keresés után végre találtak. A szénkéneg és az alkálikus sulfocarbonatok a phylloxera­­irtó mérgek kikötött kellékeivel bírnak. Kevéssel e szerek feltalálása után már megvoltak a legügyesebben szerkesztett készülékek, melyek segélyével a beteg szőlő gyökereihez a gyógyszert el lehet juttatni. Francziaor­­szág Gard département-jában a szénkéneges szerekkel kiterjedt mérvű kísérletet tettek, a­melyekből kitűnt, hogy némely esetekben e szerek gyökeres hatásúak, de máskor meg használhatatlanok. Minthogy hazánkban is irtottak szénkéneggel, még­pedig aránylag elég jó siker­rel, nem lesz érdektelen megismertetni, hogy mely ese­tekben volt a szénkénegnek jó hatása, s melyben volt az úgyszólván teljesen czéltalan. Francziaország előbb em­lített départem­erijében a szénkéneg csak ott irtott teljes sikerrel, hol a talaj alkotásánál fogva a szénkéneggőz a likacsokon át széterjedhet; ellenben agyagos talajban, melyben a gőzök terjedése meg volt akadályozva, a szénkéneggel kudarczot vallottak. A szénkénegnek és sulfocarbonátos alkáliknak alkalmazását részben még azon körülmény is gátolja, hogy csakis nagy jövedelmű szőlők bírják el a használatával járó kiadást. Nem kevésbé biztos, de egészen másnemű eljárás a vízzel való elárasztás. Ezen eljárással nagy kiterje­désű területen egy csapással a phylloxerák egész sere­gét lehet elpusztítani. Hátrányai, hogy természetes, vagy mesterséges folyóvíz, vagy víztartó közellétét tételezi föl, és hogy csak kis mértékben laza talajban és csak igen csekély lejtőjű területeken alkalmazható. Ezen hát­rányok épen elégségesek arra, hogy e biztos hatású mód­szer általános alkalmazása meg legyen gátolva. Ott, hol a 3—4 napig tartó elárasztás csak nagy pénzáldo­zattal foganatosítható, a nagybirtokos talán megkísérli, de ha az irtás az egész határban nem történik meg, a nagybirtokosnak sem lesz sok haszna belőle. Azon tapasztalásból, hogy a homokföldben a phyl­loxera nem képes a tőke gyökereihez hatolni, eredt az az eljárás, mely szerint a tőkét a talajban homokkal veszik körül. Ezen óv- és egyszersmind gyógyszer a következő okoknál fogva csak a legritkább esetekben alkalmazható: a szőllő közelében nagy mennyiségű ho­mok legyen; a talajt nagy részben ki kell ásni, a­mi igen költséges; végre a legtöbb esetben az így átalakí­tott föld minden kultúrára alkalmatlanná lesz. Végre elérkeztünk azon eszközhöz, a­melynek a többi fölött sok előnye van és épen ezen előnyöknél fogva valószínű, hogy azokon a helyeken, ahol az előb­biek közül sikerrel egyiket sem alkalmazhatjuk, ehhez folyamodnak, mint olyanhoz, melynek alkalmazhatósága a legkevesebb akadályokba ütközik: ez a hazai tőkéknek az amerikaiakkal való helyettesítése. Különös és paradoxonszerű állítás ez, mert épen az amerikai vesszők hozták át Európába a bajt. A do­log magyarázata abban rejlik, hogy az amerikai szőlő­fajok egészen más természetűek és sokkal erőteljeseb­bek lévén, a rajtuk élő phylloxera nekik mit sem árt. A helyettesítés azonban nagy óvatosságot igényel, mert ha egyszer e szőlők hazánk borvidékein elterjedtek, úgy valószínű, hogy a phylloxera róluk a hazai tőkékre átszármazván, azokat mindenütt az amerikaiakkal kellene helyettesíteni, a mi művelési módunk gyökeres átváltozta­tásával és talán boraink megváltozásával járna. Kormá­nyunk e tekintetben igen helyesen intézkedett, amidőn a­z Amerikából szállított 100,000 darab szőlővesszőt homokos talajban és izolált területen szándékozik elültettetni: a homokos talajban a phylloxera lassan kivész; a terület izoláltságánál fogva pedig addig is, míg a rovar a tőkén megél, más szőlőre át nem származhatik. E mellett azonban a fősúlyt mégis arra kellene fektetni, hogy a hazai szőlőkből igyekezzünk kikutatni a phylloxerának leginkább ellenálló fajokat, mi végből olyképen kellene kísérleti telepeket berendezni, amint azt régebben Her­man Ottó a Természettudományi Társulatban nagyon helyesen ajánlotta, s a­mely javaslat kellő foganatosítá­sát részünkről ma is egyik legczélravezetőbb intézke­désnek tartanók. KÖZLEMÉNYEK: Az országos magyar gazdasági egyesület kebelében alakulóban levő gazdák köre ügyében ma számos országos nevű gazda gyűlt össze a Köztelken. A gazda­sági egyesület nevében Korizmics László üdvö­zölte a megjelenteket s előadta, hogy bár a létesítő bi­zottság a kör létesítésére legalább 300 tagnak belépését tartja szükségesnek, de a 2000 írtra előirányzott évi költség az eddigi jelentkezések által is fedezhető. Az ér­tekezlet elhatározta, hogy „a gazdák köre“ alakuló köz­gyűlése f. é. márcz. 3-ikán tartatik meg a köztelken és elnök indítványára a létesítő bizottság mellé ez alka­lommal Sennyei Pál báró, Apponyi Albert gróf, György Endre, Ráday Gedeon gróf, Luczenba­­cher Pál, Z­i­c­h­y Jenő gróf, Tarnóczy Gusztáv stb., összesen 12 tag küldetik ki, hogy az alakuló közgyű­lésig a 18 tagból álló igazgazgatóságra a kijelölést ejtse meg. Ezután tájékozás végett az alapszabály-terve­zet olvastatott fel. Ezen szabályok szerint az évi díj 12 forint. Az országos magyar gazdasági egyesület február 28-án dé­u 4 órakor a „Köztelken“ választmányi ülést tart, melynek legfőbb tárgya a számvizsgálás és a költ­ségvetési jelentés. Ipar-hitelegylet« Több helybeli iparos azon eszmét pendítette meg, hogy az egyes tagok életbiztosításán alapuló „ipar-hitelegylet“ alakíttassék. Egy ideiglenes bizottság, melynek élén dr. Chornitzer áll, tegnap esti 8 órára a sugárúti Leikam-féle vendéglőbe gyűlést hí­vott össze, mely alkalommal egy szűkebb körű bizottság küldetett ki s bizatott meg az eszme realizálásához szükséges előmunkálatok megtételével. Az általános vámtarifához. Az osztrák-magyar általános vámtarifához kiadott betüsoros árulajstromban előforduló „kalapok“ vezérszónál következő új határo­zat vétetett fel: „férfi­kalapok módjára nemezből készült s csak a férfikalapokhoz hasonlóan felszerelt, díszítés nélküli nő- és gyermekkalapok, mint a férfikalapok vámkezelendők. A magyar földhitelintézet alapitói i. é. márczius 6-án d. e. 10 órakor tartják évi gyüléseket Budapesten az intézet házában a következő napirenddel: 1. Az igaz­gatóság előterjesztése az 1880. febr. 22-én tartott ala­­pitógyülés 4. jkvi sz. a. kelt határozata tárgyában. 2. Több alapítványi ügy rendezése az alapszabályok 10. §-a értelmében. 3. Megürült alapítványok betöltése. 4. Az igazgatósági elnökségre az alapszabályok 39. §-a ér­telmében három intézeti tag kijelölése. 5. Tizennyolcz felügyelő biz. tag megválasztása A kőbányai m. kir. sertés-vesztegállomásba érke­zett febr. 6-tól 12-ig 1902 szerb, 3386 román sertés. Dögölve érkezett 7 szerb, és 8 román sertés. Borsóka miatt kiirtatott 16 szerb, 40 román sertés. Az ország határán túl szállíttatott, és pedig Bécsbe: 2409 magyar, az osztrák tartományokba 457, a német birodalomba 3376 magyar, 161 szerb, 545 román sertés. Különböző tartományokba szállíttatott 690 magyar, és 860 román sertés. Január 1-től febr. 5-ig a sertés-vesztegeldébe ér­kezett 2981 szerb, 5978 román, és 682 bosnyák sertés. Ebből elhullva érkezett 20 szerb, 37 román, és 1 bos­nyák sertés. Veszteglés alatt elhullott 6 szerb, 4 román sertés; leöletett 3 román, borsóka miatt kiirtatott 16 szerb, 98 román, 47 bosnyák sertés. Az ország határán túl szállíttatott, és pedig Bécsbe: 12,528 magyar, az osztrák tartományokba: 2885 magyar, 127 román, a né­met birodalomba 14,317 magyar, 2149 szerb, 2667 ro­mán, és 745 bosnyák sertés. Különböző tartományokba szállíttatott 899 magyar, 1511 szerb, 417 román, és 16 bosnyák sertés. A folyó évben, február 12-ig bejött ösz­­szesen 15,611 darab idegen sertés. Kiszállíttatott 10,059 idegen és 37,561 darab magyar sertés. Az első budapesti gőzmalom-részvénytársaság 1880. évi mérlegét, daczára a kedvezőtlen üzleti viszonyok­nak, 182,233 frt 78 kv tiszta nyereséggel zárja le, mely a felügyelő bizottság indítványa szerint következőleg volna felosztandó: a tartalékalap dotálására, a részille­tékekre s felügyelő bizottsági dijakra fordítandó össze­sen 33,608 frt 71 krban felszámított összegnek levonása után még fenmaradó 148,625 frt 7 krhoz a múlt évben szervezett 200,000 frtnyi külön nyereségi tartalékalapból 51,374 frt 93 kr csatoltatik s az ekként 200,000 frtra emelt összeg a részvényesek között felosztatik, úgy, hogy az 500 frttal befizetett 2000 drb részvény mind­egyikére 100 frt azaz 20°/0 osztalék esik. A budapesti gőzmalom-részvénytársaság ez évben is mint az előző­ben, midőn 40°/0 osztalékot fizetett, valamennyi belföldi malom között a legnagyobb kamatoztatást szolgáltatja. A nagy-kikinda-nagy-becskereki helyi érdekű vasút létesítése czéljából a társaság megalakulása már köze­lebb meg fog történni, miután az előirányzott 1.229.000 frt építési tőke állítólag már biztosítva van. Ezen ösz­­szeghez — mint a Sz. H. értesül, — a magyar vasúti bank 410,000, a magyar kormány 300,000 (?), Toron­­tál megye a közmunkaváltságból és pedig természetbeli munkában vagy megváltási összegekben 150,000, Kará­csonyi Guido gróf és Karácsonyi testvérek 80,000, Nagy­­becskerek városa 30,000, az ellenéri közbirtokosság 20.000,­­ továbbá a következő községek: Mellencze 40.000, Komád 25.000, Török-Becse 40.000, a becsei közbirtokosság 20,000, Frányova község 20,000 és Kralova 20,000 írttal járultak. A még hátralevő 47,000 frt beszerzését magán aláírások útján várják. Kendertörő- és tiloló­gép. A földmivelési miniszter­nek tudvalevőleg egyik kiváló gondoskodása tárgyát képezi a hazai kendertermelés fejlesztése. E czélból Bakayt és Bodola mérnököt küldi Olaszországba, a­ki a rizstermesztésen és rizshántó malmokon kívül az újabb fajta kendertörő gépeket is tanulmányozta.­­ Bodola útmutatása szerint az olasz kendertörők mintájára némi módosításokkal V­i­d­a­­­s István helybeli gépgyára ké­szített ilyen kendertörőket, melyekből a miniszter — értesülésünk szerint — mintegy 200 darabot szándéko­zik az ország különböző vidékein szétoszlatni. A „Gaz­dasági Mérnök“ legutóbbi száma közli ezen kendertörő- és tiloló­gép rajzát és részletes leírását, melyből érde­kesnek tartjuk közölni a következőket: E gép tulaj­donképen két, különálló részből áll, egyik az úgy­nevezett kendertörő, a másik pedig a ken­­dertiroló­ gép, amaz a durvább külső burok, emez pedig a pozdorják eltávolítása és a kenderanyag kisimítására szolgál. Mindkét gépet egyetlen 1—2 lóerejű­­ fekvő járgány hajtja. A kendertörő fő alkatrésze a léczes verő­dob, mely burokkal van lebontva, s az előtte levő asztal ahhoz kisebb vagy nagyobb távolság­ban állítható fel. A törő dob hat darab erős, a közepén kivájt gyertyánfa-léc­czel bír, melyek meghúzható ka­rokkal vannak a tengelyhez erősítve, a kötő csavaror­sók fejei pedig a kivájt rovátkokban vannak elsülyesztve. A járgány megindítása folytán mindkét gép dobjai egy­szerre forogni kezdvén, a munka kezdetét veszi oly for­mán, hogy a törő dobhoz egy maroknyi kendert lassan előre tolnak az asztalon, midőn is a gyors forgású dob léczei az asztal vánkosan előre haladó kenderre gyorsan kö­vetkező ütéseket mérnek és azt megtörik. Ezen törés igen előnyös, mert a rostokat meg nem sérti, sőt ezen előmunkálat a háncsrostok elszakadását a tilolás alkal­mával meggátolja. A kendertörőnél alkalmazott munkás az így megtörött kendert a tiloló mellett alkalmazott munkásnak adja át, a­ki aztán azt keze fejére csava­­ritva a rézsútosan álló asztalvánkoson előre tolja, a­hol a 16 darab verőléc­czel ellátott szintén gyertyánfából készült dob azt bekapván, a kosárhoz húzza le, az erős súrlódás folytán pedig egyszersmind a pozdorját elvá­lasztja a kendertől. Ezen műtétet a munkás a kezében lévő csomóval kétszer-háromszor ismételvén, a csoma­got kihúzza és a másik végével bocsátja azt a dob alá. A pozdorja és csekély , de még használható kender­hulladék az állvány fenekén gyűl össze, honnan aztán időnként eltakarittatik. — A kender tilosó kosár léczei vaslemezekkel vannak ellátva, melyeknek egyik éle a kosárléczekhez van megerősítve, a másik pedig a dob­hoz érintőlegesen meghajlítva simító tőke gyanánt szol­gál. Ezen kosár egyik vége állítható csapon függ, másik vége pedig az állványra erősített rugókon nyugszik és igy a kender mennyiségének megfelelőleg engedvén, az egyes szálak elszakitása meg van akadályozva. Mind a törő-, mind pedig a tiloló gép szerkezete annyira egyszerű, hogy azzal bármely egyszerű munkás könnyű szerrel képes dolgozni. A kezeléshez, illetőleg a kender adoga­tása és kidolgozásához 4 munkás és a járgányhoz egy lóhajtó gyermek kívántatik s ekként kezelve, az eddigi tapasztalat szerint naponkint — 10 órai munkaidőt szá­múva — 8—10 métermázsa, rendesen áztatott és szárí­tott nyers terményt képes feldolgozni s örömmel kell konstatálnunk, hogy Vidats István gépgyára ezen gépe­ket igen csinos és tartós szerkezetben készítvén, ezzel iparunk hírnevének is jó szolgálatot tett és csak helye­selnünk lehet a földművelési miniszter úr azon eljárását, hogy az említett gépgyárostól már több ily gépet meg­vásárolván, azokat bemutatás és megismertetés végett már eddig is több gazdasági egyesületnek küldötte meg, minek folytán bizton remélhető, hogy kendertermelő vi­dékeinken ezen gépek alkalmazása folytán az eddigi ész­szerűtlen és primitív feldolgozási módszert is egy min­den tekintetben tökéletesebb és így jövedelmezőbb eljárás fogja felváltani. Nagyon óhajtandó és az illető termelők érdekében is kívánatos volna, hogy ezen gépek nálunk mielőbb és minél szélesebb körben terjednének el. A magyar gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdíj-egyesü­lete folyó hó 27-én délelőtt 9 órakor tartja évi közgyűlését a Köztelken. E közgyűlésnek egyik fő feladata leendő határozni az egyesületi tagok nyugdíjin­tézetének sorsa felett. Nem lesz érdektelen ez alkalom­ból fölemlítenünk, hogy az osztrák gazdatisztek és er­dészek érdekeinek előmozdítására alakult bécsi egylet és nyugdíjintézet, melynek czélja ugyanaz, mint a ma­gyaré, t. i. a tagokat segélyezni, őket, ha munkakép­telenné váltak vagy elöregedtek, nyugdíjban, özvegyei­ket s árváikat pedig özvegyi nyugdíjban, illetőleg se­gélypénzben részesíteni, — a tekintélyesebb biztosító­intézeteket a nyugdíj­intézetnek a kitűzött czélnak meg­felelő életbeléptetése, illetőleg a nyugdíjak biztosítása iránt ajánlattételre felhíván, a benyújtott ajánlatok közül a magyar-franczia biztosító részvénytársaság ajánlatát fogadta el, mint az egylet által kitűzött czélnak tel­jesen megfelelőt. Ezen társasággal a szerződést mint hite­les forrásból értesülünk fz é, jan. hó 28-án tényleg meg is kötötte, é­s most már mi sem áll útjában annak, hogy az osztrák gazdatisztek és erdészek nyugdíjintézete életbeléptettessék és a tagok úgy a saját, mint özve­gyeik és árváik jövőjéről jelentékeny terheltetés nélkül és biztos után gondoskodhassanak. A magyar-franczia biztositó részvény­társaság ezzel egy egészen új és oly biztosítási módozatot teremtett, mely még egyrészt alkal­mas arra, hogy a földesúr terheit könnyítse, a­mennyi­ben a gazdatiszteinek szánt nyugdíj fizetése alól cse­kély évi befizetések árán megszabadulhat, másrészt a gazdatiszteknek és családainak is jelentékenyen előnyö­sebb ellátást biztosít, mint a minél hasonló esetekben elérni eddig egyátalán lehetséges volt. Némi megelége­déssel constatáljuk, hogy épen azon hazai biztosító inté­zetek egyikének, melyeknek Ausztriába való bebocsá­tása az osztrák kormány részéről oly szívós ellentállásba ütközött, jutott az érdem, hogy épen Ausztriában egyen­gessen és törjön utat egy következményeiben áldásdús­z az osztrák-magyar monarchiában egészen uj biztosí­tási módozatnak. És csak óhajtanunk kell, hogy a ma­gyar gazdatisztek és erdészek ezen uj módozat előnyeit, melyek nekik is de fokozottabb mérvben felajánltattak, saját javukra hasznosítsák s a nyugdíjintézet már úgyis sokat hányatott ügyében úgy döntsenek, a mint ezt sa­ját jól felfogott érdekeik követelik. A külföldi dohánygyártmányok be- és átviteli mó­dozatának megváltoztatása iránt a pénzügyminiszter febr. 15-én 3406. sz. a. kelt rendeletével következő uta­sítást adta: „A dohánygyártmányok be- és átvitele iránt kiadott, az 1878. évi 4231. számú rendelet A­ 6-ik pontjában foglalt azon intézkedést, mely szerint a sze­kérpostával bevitt dohányok beviteli engedély nélkül is az ország belsejében fekvő vámhivatalokhoz utaltathat­nak, az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királysá­gok és országok cs. k. pénzügyi minisztériumával egyet­értve, érvényen kívül helyezem. Egyúttal elrendelem, hogy a dohánygyártmányok be- és átvitelére vonatkozó engedélyokmány a határvámhivatalnál az áru belépése­kor azon esetre is bemutatandó, ha a szállítmány sze­kérpostán érkezik be. E szerint a szekérpostával enge­délyokmány nélkül a határvámhivatalhoz külföldről ér­kezett dohánygyártmányokat, az ország belsejében fekvő vámhivatalhoz tovább küldeni nem szabad.“ A „Gazdasági Mérnök“ 8-ik száma következő tar­talommal jelent meg: Szemle: Tiszai kölcsönügy. Védekezés a phylloxera ellen. A phylloxerának ellent­­álló szőlőfajok termesztése. A békésmegyei Élővíz- és Nádor-malomcsatorna A mezőgazdaságnak és különö­sen egyesületeinek viszonya a kormányhoz különféle álla­mokban. (III.) Pekár Imrétől. A gyümölcsfák becsoma­golása. A Jersey-szarvasmarha-faj (két képpel). Amerikai gazdálkodás. A kapaszkodó hajózás alkalmazása a Dunán, Kr­imm Mihálytól. A húskereskedelem Francziaországban. —V­egyes közlemények. Az istálózás leghelyesebb módjáról. A repczeföldek trágyázása. A kolozsvári köz­­vágóhid. A hó- és gyeptakaró, mint meleg-elszigetelők stb. — Gabona és terményüzlet-vállalatok. — A „Gazdasági Mérnök“ megjelenik minden héten 2 ívnyi tartalommal, sima kötésben, díszesen kiállítva, minden száma képekkel gazdagon illusztrálva. Előfize­tési ára negyedévre 2 frt, félévre 4 frt. Előfizetéseket még erre az évre is elfogad a kiadóhivatal. (Budapest, Üllői­ út 4.) Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A báli czikkek előállítói általában most jól ellátvák munkával s uj női báli öltönyök e héten lázas sietséggel készít­tettek. Nőszabók, varrónők éjjeli munkával toldották meg a nappalt. Nem csökkent a fodrászok, művirágké­­szitők, czukrászok, bérkocsisok, szállodások, vendéglő­sök keresete sem. Ezen kívül megemlítendő, hogy na­gyon sűrűen rendeltek mindenféle tavaszi ruhát. A ko­vácsok, bádogosok, rézöntők, lánczkovácsok, kocsigyár­tók, paszományosok, gombkötők üzletében emelkedett a forgalom. Nagy jelentőségű a földmunkákra, hogy a Duna vize rohamosan apad s igy az elevator és ó­ budai védgát félbenhagyott munkálatait újra megkezdték, szá­mos napszámos jutván kenyérhez. Az építő­ipar az elő­jelekből ítélve, kora tavaszszal megint, a tavalyinál na­­gyobb lendületet vesz; havonkint 10—15 említésre méltó épitési engedély adatik ki; a legtöbb építőmester már a jövő üzletévet biztosítva látja. Gabona- és terményforgalom. Budapesten, 1881. február 13-tól 1881. február 19-éig. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásából. I. Érkezett 100 kilogramban. Magy. állam- Osztr. állam- Déli Gőzhajó Magán- Össze­­vasut vasút vasút társaság hajón sen Pest-Kőbánya Pestd­őbánya Marhavásári forgalom és árak. Budapesten, 1881. február 13-tól 1881. február 19-ig. Ára Budapesti áru- és értéktőzsde. — Február 25. — ÁrutŐZSde. (Külön tudósítás.) Búza ma 5000 mm. forgalom mellett árában nem változott. Rozs 5—10 krajczárral drágább. — A többi gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat csen­des, elkelt 2500 mm. usancebuza márczius-áprilisre 11 frt 12 kron, 2500 mm. bánáti tengeri május-juniusra 5 frt 93 kron, 2500 mm. bá­náti tengeri julius-augusztusra 6 frt 10 kron és 500 mm. káposzta­­repcze .augusztus-szeptemberre 12'/lS írton. Értéktőzsde. Esti tőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósitása.) Több­kevesebb hullámzás után a mai tőzsde csak úgy zárul, mint a ma déli. — Magy. jár. 111.70-ről 111 45-re ment le és 111.57-en záratott. Osztrák hitelrészvények még többet mozogtak, és pedig 293.50-en kezdve 292.50-re estek, azután pedig 293.70-re mentek és 293.40 után újra 294.25-en zárattak. Mindezen változások a Bécsből jött távirati híreket híven kö­vették és azok voltak következményei, mutatván, hogy ott is bi­zonytalan az irány mint itt, és hogy a vége mégis csak szilárdság Búza 6301 15128 609 — — 21038 Rozs — 404 23 — — 427 Árpa 2036 456 7 494 — — 7097 Zab 404 350 109 — — 863 Tengeri — 8748 396 — — 9344 Repcze — 731 — — — 731 Liszt 405 775­­ — — 1180 Bor 480 468 28 — — 63474 Szesz 487 1373 — — — 1860 Gyapjú 21 35 28 — — 84 Kőszén 49356 11016 3102 — — 63474 II. Elszállittatott 100 kilogramban. Magy. állam- Osztr. állam- Déli Gőzhajó Magán- Össza­­vasut vasút vasút társaság hajón sen Pest-Kőbánya Pest-Kőbánya Búza 202 301 50 — — 553 I Rozs — 201 — — — 201 Árpa — 711 — — — 711 Zab — — — — — -— Tengeri — 301 — — — 301 Repcze — 4909 200 — — 5109 Liszt 3774 28664 15061 — — 47499 Bor 205 487 1343 — — 2035 Szesz 826 143 3308 — — 4277 Gyapjú 26 526 — — — 552 Kőszén 156 714­­ — — 870 Érkezett Elszállittatott Ez év 1880 Ez év Múlt év 7 megfelelő 6 megfelelő hetében szakában hetében szakában Búza 239791 119374 6583 5789 Rozs 8657 5027 7510 1334 Árpa 60142 29656 3596 2328 Zab 8187 4640 312 5 Tengeri 85108 12794 2427 3498 Repeze 4923 1803 21855 14669 Liszt 11212­­ 12180 331045 269626 Bor 12400 16423 16708 23104 Szesz 10264 9802 31251 18503 Gyapjú 962 3151 2957 9017 Kőszén 408214 523696 13486 11153 A budapesti gabonatőzsde forgalma és árai: 1881. február 13-tól 1881. február 19-ig. Búza eladatott 80,000 mm. (1 100 kp.) átlagára 12-30 frt és pedig 77 kilo­gr­amos tiszavidékinek „ 12'30 „ „ „ bácskainak „ — „ „ „ bánságinak „ — „ „ „ fehérmegyeinek „ 12.30 „ Rozs eladatott 4000 mm. (= 100 klgr.) „ 10.07 „ Árpa maláta eladatott ) KARA „ 8.50 „ „ takarmány „ • ( „ 6.65 „ Zab „ 3000 mm. (= 100 klgr.) átlagára 6.80 „ Tengeri „ 6000 „ * ■ 5.70 „ Repcze „ — „ « » « felhajtatott egy párnak 100 klgr.-nak Ökör 817 —.— frt 49—52 frt. Fejőstehén 323 180—340 , --------- „ Vágótehén 542 —.— „ 45—49 „ Bivaly 63 —„ 42—45 Borjú 1092 16—50 „ 60—65 „ Birka- —- --------- „ --------» Bárány 990 31/1—7 „ -------- *

Next