Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)
1881-02-26 / 101. szám
Hu. évfolyam. — 101. szám. Egyes szám ára 4 kr* Budapest, szombat, február 26.188. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* évre........................................20 forint — kr. Félévre............................................10 „ — « Évnegyedre........................................5„ — „ Egy hónapra.................................. 1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, továbbá DAUBE ,G L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, február 25. A phylloxera irtása. A phylloxera megjelenése Európa-szerte méltó aggodalomba ejte nemcsak a közvetlenül érdekelt szőlősgazdákat, de, a bortermelés kiváló gazdasági jelentőségénél fogva — az ország ügyeit intéző kormányköröket is. A franczia kormány— tudvalevőleg — 300.000 frank jutalmat tűzött ki annak, aki oly szert talál fel, mely a phylloxerát biztosan és teljesen kipusztítja. Számos szerrel tettek alapos kísérletet; természettudósok és gazdák egyaránt kutattak oly módok után, melyek segélyével a phylloxerával sikeresen lehetne megküzdeni; azonban a franczia kormány által kitűzött pályadíjat mai napig sem lehetett kiadni senkinek. De nem is csoda, hogy oly nehéz elbánni e kis rovarkával; a természet kegyenczei , rendkívüli kicsinysége, a szárnyasok élénk mozgékonysága és a gyökérrágók mély, földalatti tartózkodása következtében a rovarevő madarak és rovarok, melyek a mi hasznunkra ellenségei, nem igen férhetnek hozzá a hideget, téli burkába bújva, derekasan kiállja, s különben is mélyen a föld alatt élvén, a fagy nem jut le hozzá, sőt ha a fagy hozzáférkőznék, még akkor sem árthatna neki, mert amint kísérletekből kiderült, szervezetét null alatti 5—6 foknyi hideg sem támadja meg. A százakra menő sok szer- és irtásmód közül, melyeket ajánlottak, mindössze három-négy módszer az, melylyel legalább némi eredményt sikerült elérni, azonban egyik sem olyan, hogy a phylloxérát vele mindenkor és mindenütt biztosan és gyökeresen ki lehetne irtani. A kísérletek eredménye az, hogy a talált szerek a körülményekhez mért kellő alkalmazása, vagy ha kell a szerek combinálása, párosítva az emberek kitartó hangyamunkájával fogja a szőlőinket pusztító hívatlan vendéget lassan-lassan kiszorítani. Az első szer, amire a phylloxerairtók gondoltak, a méreg volt, csakhogy ez esetben nem könnyű ám a mérgezés: oly méregre van szükség, mely lehat a talajba a legfinomabb gyökérszálakig, ahol a phylloxera tanyázik, azt tönkre tegye, de ne bántsa a növényt. Ilyen mérget hosszas keresés után végre találtak. A szénkéneg és az alkálikus sulfocarbonatok a phylloxerairtó mérgek kikötött kellékeivel bírnak. Kevéssel e szerek feltalálása után már megvoltak a legügyesebben szerkesztett készülékek, melyek segélyével a beteg szőlő gyökereihez a gyógyszert el lehet juttatni. Francziaország Gard département-jában a szénkéneges szerekkel kiterjedt mérvű kísérletet tettek, amelyekből kitűnt, hogy némely esetekben e szerek gyökeres hatásúak, de máskor meg használhatatlanok. Minthogy hazánkban is irtottak szénkéneggel, mégpedig aránylag elég jó sikerrel, nem lesz érdektelen megismertetni, hogy mely esetekben volt a szénkénegnek jó hatása, s melyben volt az úgyszólván teljesen czéltalan. Francziaország előbb említett départemerijében a szénkéneg csak ott irtott teljes sikerrel, hol a talaj alkotásánál fogva a szénkéneggőz a likacsokon át széterjedhet; ellenben agyagos talajban, melyben a gőzök terjedése meg volt akadályozva, a szénkéneggel kudarczot vallottak. A szénkénegnek és sulfocarbonátos alkáliknak alkalmazását részben még azon körülmény is gátolja, hogy csakis nagy jövedelmű szőlők bírják el a használatával járó kiadást. Nem kevésbé biztos, de egészen másnemű eljárás a vízzel való elárasztás. Ezen eljárással nagy kiterjedésű területen egy csapással a phylloxerák egész seregét lehet elpusztítani. Hátrányai, hogy természetes, vagy mesterséges folyóvíz, vagy víztartó közellétét tételezi föl, és hogy csak kis mértékben laza talajban és csak igen csekély lejtőjű területeken alkalmazható. Ezen hátrányok épen elégségesek arra, hogy e biztos hatású módszer általános alkalmazása meg legyen gátolva. Ott, hol a 3—4 napig tartó elárasztás csak nagy pénzáldozattal foganatosítható, a nagybirtokos talán megkísérli, de ha az irtás az egész határban nem történik meg, a nagybirtokosnak sem lesz sok haszna belőle. Azon tapasztalásból, hogy a homokföldben a phylloxera nem képes a tőke gyökereihez hatolni, eredt az az eljárás, mely szerint a tőkét a talajban homokkal veszik körül. Ezen óv- és egyszersmind gyógyszer a következő okoknál fogva csak a legritkább esetekben alkalmazható: a szőllő közelében nagy mennyiségű homok legyen; a talajt nagy részben ki kell ásni, ami igen költséges; végre a legtöbb esetben az így átalakított föld minden kultúrára alkalmatlanná lesz. Végre elérkeztünk azon eszközhöz, amelynek a többi fölött sok előnye van és épen ezen előnyöknél fogva valószínű, hogy azokon a helyeken, ahol az előbbiek közül sikerrel egyiket sem alkalmazhatjuk, ehhez folyamodnak, mint olyanhoz, melynek alkalmazhatósága a legkevesebb akadályokba ütközik: ez a hazai tőkéknek az amerikaiakkal való helyettesítése. Különös és paradoxonszerű állítás ez, mert épen az amerikai vesszők hozták át Európába a bajt. A dolog magyarázata abban rejlik, hogy az amerikai szőlőfajok egészen más természetűek és sokkal erőteljesebbek lévén, a rajtuk élő phylloxera nekik mit sem árt. A helyettesítés azonban nagy óvatosságot igényel, mert ha egyszer e szőlők hazánk borvidékein elterjedtek, úgy valószínű, hogy a phylloxera róluk a hazai tőkékre átszármazván, azokat mindenütt az amerikaiakkal kellene helyettesíteni, a mi művelési módunk gyökeres átváltoztatásával és talán boraink megváltozásával járna. Kormányunk e tekintetben igen helyesen intézkedett, amidőn az Amerikából szállított 100,000 darab szőlővesszőt homokos talajban és izolált területen szándékozik elültettetni: a homokos talajban a phylloxera lassan kivész; a terület izoláltságánál fogva pedig addig is, míg a rovar a tőkén megél, más szőlőre át nem származhatik. E mellett azonban a fősúlyt mégis arra kellene fektetni, hogy a hazai szőlőkből igyekezzünk kikutatni a phylloxerának leginkább ellenálló fajokat, mi végből olyképen kellene kísérleti telepeket berendezni, amint azt régebben Herman Ottó a Természettudományi Társulatban nagyon helyesen ajánlotta, s amely javaslat kellő foganatosítását részünkről ma is egyik legczélravezetőbb intézkedésnek tartanók. KÖZLEMÉNYEK: Az országos magyar gazdasági egyesület kebelében alakulóban levő gazdák köre ügyében ma számos országos nevű gazda gyűlt össze a Köztelken. A gazdasági egyesület nevében Korizmics László üdvözölte a megjelenteket s előadta, hogy bár a létesítő bizottság a kör létesítésére legalább 300 tagnak belépését tartja szükségesnek, de a 2000 írtra előirányzott évi költség az eddigi jelentkezések által is fedezhető. Az értekezlet elhatározta, hogy „a gazdák köre“ alakuló közgyűlése f. é. márcz. 3-ikán tartatik meg a köztelken és elnök indítványára a létesítő bizottság mellé ez alkalommal Sennyei Pál báró, Apponyi Albert gróf, György Endre, Ráday Gedeon gróf, Luczenbacher Pál, Zichy Jenő gróf, Tarnóczy Gusztáv stb., összesen 12 tag küldetik ki, hogy az alakuló közgyűlésig a 18 tagból álló igazgazgatóságra a kijelölést ejtse meg. Ezután tájékozás végett az alapszabály-tervezet olvastatott fel. Ezen szabályok szerint az évi díj 12 forint. Az országos magyar gazdasági egyesület február 28-án déu 4 órakor a „Köztelken“ választmányi ülést tart, melynek legfőbb tárgya a számvizsgálás és a költségvetési jelentés. Ipar-hitelegylet« Több helybeli iparos azon eszmét pendítette meg, hogy az egyes tagok életbiztosításán alapuló „ipar-hitelegylet“ alakíttassék. Egy ideiglenes bizottság, melynek élén dr. Chornitzer áll, tegnap esti 8 órára a sugárúti Leikam-féle vendéglőbe gyűlést hívott össze, mely alkalommal egy szűkebb körű bizottság küldetett ki s bizatott meg az eszme realizálásához szükséges előmunkálatok megtételével. Az általános vámtarifához. Az osztrák-magyar általános vámtarifához kiadott betüsoros árulajstromban előforduló „kalapok“ vezérszónál következő új határozat vétetett fel: „férfikalapok módjára nemezből készült s csak a férfikalapokhoz hasonlóan felszerelt, díszítés nélküli nő- és gyermekkalapok, mint a férfikalapok vámkezelendők. A magyar földhitelintézet alapitói i. é. márczius 6-án d. e. 10 órakor tartják évi gyüléseket Budapesten az intézet házában a következő napirenddel: 1. Az igazgatóság előterjesztése az 1880. febr. 22-én tartott alapitógyülés 4. jkvi sz. a. kelt határozata tárgyában. 2. Több alapítványi ügy rendezése az alapszabályok 10. §-a értelmében. 3. Megürült alapítványok betöltése. 4. Az igazgatósági elnökségre az alapszabályok 39. §-a értelmében három intézeti tag kijelölése. 5. Tizennyolcz felügyelő biz. tag megválasztása A kőbányai m. kir. sertés-vesztegállomásba érkezett febr. 6-tól 12-ig 1902 szerb, 3386 román sertés. Dögölve érkezett 7 szerb, és 8 román sertés. Borsóka miatt kiirtatott 16 szerb, 40 román sertés. Az ország határán túl szállíttatott, és pedig Bécsbe: 2409 magyar, az osztrák tartományokba 457, a német birodalomba 3376 magyar, 161 szerb, 545 román sertés. Különböző tartományokba szállíttatott 690 magyar, és 860 román sertés. Január 1-től febr. 5-ig a sertés-vesztegeldébe érkezett 2981 szerb, 5978 román, és 682 bosnyák sertés. Ebből elhullva érkezett 20 szerb, 37 román, és 1 bosnyák sertés. Veszteglés alatt elhullott 6 szerb, 4 román sertés; leöletett 3 román, borsóka miatt kiirtatott 16 szerb, 98 román, 47 bosnyák sertés. Az ország határán túl szállíttatott, és pedig Bécsbe: 12,528 magyar, az osztrák tartományokba: 2885 magyar, 127 román, a német birodalomba 14,317 magyar, 2149 szerb, 2667 román, és 745 bosnyák sertés. Különböző tartományokba szállíttatott 899 magyar, 1511 szerb, 417 román, és 16 bosnyák sertés. A folyó évben, február 12-ig bejött öszszesen 15,611 darab idegen sertés. Kiszállíttatott 10,059 idegen és 37,561 darab magyar sertés. Az első budapesti gőzmalom-részvénytársaság 1880. évi mérlegét, daczára a kedvezőtlen üzleti viszonyoknak, 182,233 frt 78 kv tiszta nyereséggel zárja le, mely a felügyelő bizottság indítványa szerint következőleg volna felosztandó: a tartalékalap dotálására, a részilletékekre s felügyelő bizottsági dijakra fordítandó összesen 33,608 frt 71 krban felszámított összegnek levonása után még fenmaradó 148,625 frt 7 krhoz a múlt évben szervezett 200,000 frtnyi külön nyereségi tartalékalapból 51,374 frt 93 kr csatoltatik s az ekként 200,000 frtra emelt összeg a részvényesek között felosztatik, úgy, hogy az 500 frttal befizetett 2000 drb részvény mindegyikére 100 frt azaz 20°/0 osztalék esik. A budapesti gőzmalom-részvénytársaság ez évben is mint az előzőben, midőn 40°/0 osztalékot fizetett, valamennyi belföldi malom között a legnagyobb kamatoztatást szolgáltatja. A nagy-kikinda-nagy-becskereki helyi érdekű vasút létesítése czéljából a társaság megalakulása már közelebb meg fog történni, miután az előirányzott 1.229.000 frt építési tőke állítólag már biztosítva van. Ezen öszszeghez — mint a Sz. H. értesül, — a magyar vasúti bank 410,000, a magyar kormány 300,000 (?), Torontál megye a közmunkaváltságból és pedig természetbeli munkában vagy megváltási összegekben 150,000, Karácsonyi Guido gróf és Karácsonyi testvérek 80,000, Nagybecskerek városa 30,000, az ellenéri közbirtokosság 20.000, továbbá a következő községek: Mellencze 40.000, Komád 25.000, Török-Becse 40.000, a becsei közbirtokosság 20,000, Frányova község 20,000 és Kralova 20,000 írttal járultak. A még hátralevő 47,000 frt beszerzését magán aláírások útján várják. Kendertörő- és tilológép. A földmivelési miniszternek tudvalevőleg egyik kiváló gondoskodása tárgyát képezi a hazai kendertermelés fejlesztése. E czélból Bakayt és Bodola mérnököt küldi Olaszországba, aki a rizstermesztésen és rizshántó malmokon kívül az újabb fajta kendertörő gépeket is tanulmányozta. Bodola útmutatása szerint az olasz kendertörők mintájára némi módosításokkal Vidas István helybeli gépgyára készített ilyen kendertörőket, melyekből a miniszter — értesülésünk szerint — mintegy 200 darabot szándékozik az ország különböző vidékein szétoszlatni. A „Gazdasági Mérnök“ legutóbbi száma közli ezen kendertörő- és tilológép rajzát és részletes leírását, melyből érdekesnek tartjuk közölni a következőket: E gép tulajdonképen két, különálló részből áll, egyik az úgynevezett kendertörő, a másik pedig a kendertiroló gép, amaz a durvább külső burok, emez pedig a pozdorják eltávolítása és a kenderanyag kisimítására szolgál. Mindkét gépet egyetlen 1—2 lóerejű fekvő járgány hajtja. A kendertörő fő alkatrésze a léczes verődob, mely burokkal van lebontva, s az előtte levő asztal ahhoz kisebb vagy nagyobb távolságban állítható fel. A törő dob hat darab erős, a közepén kivájt gyertyánfa-lécczel bír, melyek meghúzható karokkal vannak a tengelyhez erősítve, a kötő csavarorsók fejei pedig a kivájt rovátkokban vannak elsülyesztve. A járgány megindítása folytán mindkét gép dobjai egyszerre forogni kezdvén, a munka kezdetét veszi oly formán, hogy a törő dobhoz egy maroknyi kendert lassan előre tolnak az asztalon, midőn is a gyors forgású dob léczei az asztal vánkosan előre haladó kenderre gyorsan következő ütéseket mérnek és azt megtörik. Ezen törés igen előnyös, mert a rostokat meg nem sérti, sőt ezen előmunkálat a háncsrostok elszakadását a tilolás alkalmával meggátolja. A kendertörőnél alkalmazott munkás az így megtörött kendert a tiloló mellett alkalmazott munkásnak adja át, aki aztán azt keze fejére csavaritva a rézsútosan álló asztalvánkoson előre tolja, ahol a 16 darab verőlécczel ellátott szintén gyertyánfából készült dob azt bekapván, a kosárhoz húzza le, az erős súrlódás folytán pedig egyszersmind a pozdorját elválasztja a kendertől. Ezen műtétet a munkás a kezében lévő csomóval kétszer-háromszor ismételvén, a csomagot kihúzza és a másik végével bocsátja azt a dob alá. A pozdorja és csekély , de még használható kenderhulladék az állvány fenekén gyűl össze, honnan aztán időnként eltakarittatik. — A kender tilosó kosár léczei vaslemezekkel vannak ellátva, melyeknek egyik éle a kosárléczekhez van megerősítve, a másik pedig a dobhoz érintőlegesen meghajlítva simító tőke gyanánt szolgál. Ezen kosár egyik vége állítható csapon függ, másik vége pedig az állványra erősített rugókon nyugszik és igy a kender mennyiségének megfelelőleg engedvén, az egyes szálak elszakitása meg van akadályozva. Mind a törő-, mind pedig a tiloló gép szerkezete annyira egyszerű, hogy azzal bármely egyszerű munkás könnyű szerrel képes dolgozni. A kezeléshez, illetőleg a kender adogatása és kidolgozásához 4 munkás és a járgányhoz egy lóhajtó gyermek kívántatik s ekként kezelve, az eddigi tapasztalat szerint naponkint — 10 órai munkaidőt számúva — 8—10 métermázsa, rendesen áztatott és szárított nyers terményt képes feldolgozni s örömmel kell konstatálnunk, hogy Vidats István gépgyára ezen gépeket igen csinos és tartós szerkezetben készítvén, ezzel iparunk hírnevének is jó szolgálatot tett és csak helyeselnünk lehet a földművelési miniszter úr azon eljárását, hogy az említett gépgyárostól már több ily gépet megvásárolván, azokat bemutatás és megismertetés végett már eddig is több gazdasági egyesületnek küldötte meg, minek folytán bizton remélhető, hogy kendertermelő vidékeinken ezen gépek alkalmazása folytán az eddigi észszerűtlen és primitív feldolgozási módszert is egy minden tekintetben tökéletesebb és így jövedelmezőbb eljárás fogja felváltani. Nagyon óhajtandó és az illető termelők érdekében is kívánatos volna, hogy ezen gépek nálunk mielőbb és minél szélesebb körben terjednének el. A magyar gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdíj-egyesülete folyó hó 27-én délelőtt 9 órakor tartja évi közgyűlését a Köztelken. E közgyűlésnek egyik fő feladata leendő határozni az egyesületi tagok nyugdíjintézetének sorsa felett. Nem lesz érdektelen ez alkalomból fölemlítenünk, hogy az osztrák gazdatisztek és erdészek érdekeinek előmozdítására alakult bécsi egylet és nyugdíjintézet, melynek czélja ugyanaz, mint a magyaré, t. i. a tagokat segélyezni, őket, ha munkaképtelenné váltak vagy elöregedtek, nyugdíjban, özvegyeiket s árváikat pedig özvegyi nyugdíjban, illetőleg segélypénzben részesíteni, — a tekintélyesebb biztosítóintézeteket a nyugdíjintézetnek a kitűzött czélnak megfelelő életbeléptetése, illetőleg a nyugdíjak biztosítása iránt ajánlattételre felhíván, a benyújtott ajánlatok közül a magyar-franczia biztosító részvénytársaság ajánlatát fogadta el, mint az egylet által kitűzött czélnak teljesen megfelelőt. Ezen társasággal a szerződést mint hiteles forrásból értesülünk fz é, jan. hó 28-án tényleg meg is kötötte, és most már mi sem áll útjában annak, hogy az osztrák gazdatisztek és erdészek nyugdíjintézete életbeléptettessék és a tagok úgy a saját, mint özvegyeik és árváik jövőjéről jelentékeny terheltetés nélkül és biztos után gondoskodhassanak. A magyar-franczia biztositó részvénytársaság ezzel egy egészen új és oly biztosítási módozatot teremtett, mely még egyrészt alkalmas arra, hogy a földesúr terheit könnyítse, amennyiben a gazdatiszteinek szánt nyugdíj fizetése alól csekély évi befizetések árán megszabadulhat, másrészt a gazdatiszteknek és családainak is jelentékenyen előnyösebb ellátást biztosít, mint a minél hasonló esetekben elérni eddig egyátalán lehetséges volt. Némi megelégedéssel constatáljuk, hogy épen azon hazai biztosító intézetek egyikének, melyeknek Ausztriába való bebocsátása az osztrák kormány részéről oly szívós ellentállásba ütközött, jutott az érdem, hogy épen Ausztriában egyengessen és törjön utat egy következményeiben áldásdúsz az osztrák-magyar monarchiában egészen uj biztosítási módozatnak. És csak óhajtanunk kell, hogy a magyar gazdatisztek és erdészek ezen uj módozat előnyeit, melyek nekik is de fokozottabb mérvben felajánltattak, saját javukra hasznosítsák s a nyugdíjintézet már úgyis sokat hányatott ügyében úgy döntsenek, a mint ezt saját jól felfogott érdekeik követelik. A külföldi dohánygyártmányok be- és átviteli módozatának megváltoztatása iránt a pénzügyminiszter febr. 15-én 3406. sz. a. kelt rendeletével következő utasítást adta: „A dohánygyártmányok be- és átvitele iránt kiadott, az 1878. évi 4231. számú rendelet A 6-ik pontjában foglalt azon intézkedést, mely szerint a szekérpostával bevitt dohányok beviteli engedély nélkül is az ország belsejében fekvő vámhivatalokhoz utaltathatnak, az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. k. pénzügyi minisztériumával egyetértve, érvényen kívül helyezem. Egyúttal elrendelem, hogy a dohánygyártmányok be- és átvitelére vonatkozó engedélyokmány a határvámhivatalnál az áru belépésekor azon esetre is bemutatandó, ha a szállítmány szekérpostán érkezik be. E szerint a szekérpostával engedélyokmány nélkül a határvámhivatalhoz külföldről érkezett dohánygyártmányokat, az ország belsejében fekvő vámhivatalhoz tovább küldeni nem szabad.“ A „Gazdasági Mérnök“ 8-ik száma következő tartalommal jelent meg: Szemle: Tiszai kölcsönügy. Védekezés a phylloxera ellen. A phylloxerának ellentálló szőlőfajok termesztése. A békésmegyei Élővíz- és Nádor-malomcsatorna A mezőgazdaságnak és különösen egyesületeinek viszonya a kormányhoz különféle államokban. (III.) Pekár Imrétől. A gyümölcsfák becsomagolása. A Jersey-szarvasmarha-faj (két képpel). Amerikai gazdálkodás. A kapaszkodó hajózás alkalmazása a Dunán, Krimm Mihálytól. A húskereskedelem Francziaországban. —Vegyes közlemények. Az istálózás leghelyesebb módjáról. A repczeföldek trágyázása. A kolozsvári közvágóhid. A hó- és gyeptakaró, mint meleg-elszigetelők stb. — Gabona és terményüzlet-vállalatok. — A „Gazdasági Mérnök“ megjelenik minden héten 2 ívnyi tartalommal, sima kötésben, díszesen kiállítva, minden száma képekkel gazdagon illusztrálva. Előfizetési ára negyedévre 2 frt, félévre 4 frt. Előfizetéseket még erre az évre is elfogad a kiadóhivatal. (Budapest, Üllői út 4.) Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A báli czikkek előállítói általában most jól ellátvák munkával s uj női báli öltönyök e héten lázas sietséggel készíttettek. Nőszabók, varrónők éjjeli munkával toldották meg a nappalt. Nem csökkent a fodrászok, művirágkészitők, czukrászok, bérkocsisok, szállodások, vendéglősök keresete sem. Ezen kívül megemlítendő, hogy nagyon sűrűen rendeltek mindenféle tavaszi ruhát. A kovácsok, bádogosok, rézöntők, lánczkovácsok, kocsigyártók, paszományosok, gombkötők üzletében emelkedett a forgalom. Nagy jelentőségű a földmunkákra, hogy a Duna vize rohamosan apad s igy az elevator és ó budai védgát félbenhagyott munkálatait újra megkezdték, számos napszámos jutván kenyérhez. Az építőipar az előjelekből ítélve, kora tavaszszal megint, a tavalyinál nagyobb lendületet vesz; havonkint 10—15 említésre méltó épitési engedély adatik ki; a legtöbb építőmester már a jövő üzletévet biztosítva látja. Gabona- és terményforgalom. Budapesten, 1881. február 13-tól 1881. február 19-éig. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásából. I. Érkezett 100 kilogramban. Magy. állam- Osztr. állam- Déli Gőzhajó Magán- Összevasut vasút vasút társaság hajón sen Pest-Kőbánya Pestdőbánya Marhavásári forgalom és árak. Budapesten, 1881. február 13-tól 1881. február 19-ig. Ára Budapesti áru- és értéktőzsde. — Február 25. — ÁrutŐZSde. (Külön tudósítás.) Búza ma 5000 mm. forgalom mellett árában nem változott. Rozs 5—10 krajczárral drágább. — A többi gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat csendes, elkelt 2500 mm. usancebuza márczius-áprilisre 11 frt 12 kron, 2500 mm. bánáti tengeri május-juniusra 5 frt 93 kron, 2500 mm. bánáti tengeri julius-augusztusra 6 frt 10 kron és 500 mm. káposztarepcze .augusztus-szeptemberre 12'/lS írton. Értéktőzsde. Esti tőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósitása.) Többkevesebb hullámzás után a mai tőzsde csak úgy zárul, mint a ma déli. — Magy. jár. 111.70-ről 111 45-re ment le és 111.57-en záratott. Osztrák hitelrészvények még többet mozogtak, és pedig 293.50-en kezdve 292.50-re estek, azután pedig 293.70-re mentek és 293.40 után újra 294.25-en zárattak. Mindezen változások a Bécsből jött távirati híreket híven követték és azok voltak következményei, mutatván, hogy ott is bizonytalan az irány mint itt, és hogy a vége mégis csak szilárdság Búza 6301 15128 609 — — 21038 Rozs — 404 23 — — 427 Árpa 2036 456 7 494 — — 7097 Zab 404 350 109 — — 863 Tengeri — 8748 396 — — 9344 Repcze — 731 — — — 731 Liszt 405 775 — — 1180 Bor 480 468 28 — — 63474 Szesz 487 1373 — — — 1860 Gyapjú 21 35 28 — — 84 Kőszén 49356 11016 3102 — — 63474 II. Elszállittatott 100 kilogramban. Magy. állam- Osztr. állam- Déli Gőzhajó Magán- Összavasut vasút vasút társaság hajón sen Pest-Kőbánya Pest-Kőbánya Búza 202 301 50 — — 553 I Rozs — 201 — — — 201 Árpa — 711 — — — 711 Zab — — — — — -— Tengeri — 301 — — — 301 Repcze — 4909 200 — — 5109 Liszt 3774 28664 15061 — — 47499 Bor 205 487 1343 — — 2035 Szesz 826 143 3308 — — 4277 Gyapjú 26 526 — — — 552 Kőszén 156 714 — — 870 Érkezett Elszállittatott Ez év 1880 Ez év Múlt év 7 megfelelő 6 megfelelő hetében szakában hetében szakában Búza 239791 119374 6583 5789 Rozs 8657 5027 7510 1334 Árpa 60142 29656 3596 2328 Zab 8187 4640 312 5 Tengeri 85108 12794 2427 3498 Repeze 4923 1803 21855 14669 Liszt 11212 12180 331045 269626 Bor 12400 16423 16708 23104 Szesz 10264 9802 31251 18503 Gyapjú 962 3151 2957 9017 Kőszén 408214 523696 13486 11153 A budapesti gabonatőzsde forgalma és árai: 1881. február 13-tól 1881. február 19-ig. Búza eladatott 80,000 mm. (1 100 kp.) átlagára 12-30 frt és pedig 77 kilogramos tiszavidékinek „ 12'30 „ „ „ bácskainak „ — „ „ „ bánságinak „ — „ „ „ fehérmegyeinek „ 12.30 „ Rozs eladatott 4000 mm. (= 100 klgr.) „ 10.07 „ Árpa maláta eladatott ) KARA „ 8.50 „ „ takarmány „ • ( „ 6.65 „ Zab „ 3000 mm. (= 100 klgr.) átlagára 6.80 „ Tengeri „ 6000 „ * ■ 5.70 „ Repcze „ — „ « » « felhajtatott egy párnak 100 klgr.-nak Ökör 817 —.— frt 49—52 frt. Fejőstehén 323 180—340 , --------- „ Vágótehén 542 —.— „ 45—49 „ Bivaly 63 —„ 42—45 Borjú 1092 16—50 „ 60—65 „ Birka- —- --------- „ --------» Bárány 990 31/1—7 „ -------- *