Ellenőr, 1881. május (13. évfolyam, 217-272. szám)

1881-05-28 / 266. szám

Xvi. évfolyam. — 266. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, szombat, május 28.188. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre....................... 20 forint — kr. Félévre.............................................10 „ — , Évnegyedre...........................................5 * — „ Egy hónapra . ..................................1­9­80 „ Az estilap postán való külön küldéséért a', elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­atcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­nteza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, május 25. Közgazdaságunk 1880-ban. XXIV. Kézműáruk. — Második rész. — A divatáruk terén az elmúlt évben oly mozzanatok voltak észlelhetők, melyek eltekintve az általános érdek­től, oly fontosak, miszerint különösen az érdekelt c­égek részéről teljes méltánylást érdemeltek. Többször kifejtettük azon örvendetes tényt, hogy a folyton növekedő jólét, a jobb és finomabb áruknak nagyobb piac­ot szerez és ezen körülmény teljes meg­ítélésével nagykereskedőink is e szakba tartozó árukra fordították figyelmüket. Már múlt évi jelentésünkben azon kóros állapotra utaltunk, mely ezen árukban az élénk forgalmat akadályozta, és kiemeltük azon előnyö­ket, melyek a közvetlen közvetítő kereskedelmet illet­nék, ha az állásának és feladatának tudatában azon rendszabályokat alkalmazná, a­melyek okvetlen szüksé­gesek, ha piaczunkat idegenek által ezen ágban nem akarjuk elfoglaltatok - s­imítás volna, ha előmenetelről beszélnénk, mikor inkább visszamaradás tapasztalható.­­ Az általános fo­gyasztás ezen árakból hazánkban növekedett, de az el­adás piaczunkon nem emelkedett a megfelelő arányban. Statisztikailag be van bizonyítva, hogy a divat ára ma már oly körökben is elterjedt, amely eddig kényszerítve volt ezt nélkülözni. Azonkívül a növekedő eladást az is elősegíti, hogy a parasztos ízlés mindinkább nemesül és hogy a divat oly rohamosan változik, miszerint a polgári családok a legjobb akarat mellett is — a vál­tozó ízlésnek hódolva, a különböző idények alatt újabb megrendelést tenni kénytelenek. Több vidékein az or­szágnak eddig nem volt ismeretes a divat vagy legalább is számításba nem vétethetett és ma épen ezen vidékek a legnevezetesebb fogyasztói ezen ágba vágó czik­­keknek. A divatáruk fogyasztóinak szaporodása magával hozta ezen ág kezelésének megváltoztatását is és a régi kereskedelmi helyzetet teljesen megváltoztatta. Ha a múlt évi szokásos módon járnak el, akkor minden ver­seny és képesség észrevétlen marad. Sajnálandó az e helyen felmerült tétlenség, mely tévesen a közvetítő kereskedés felesleges voltával in­­dokoltatik. És amellett, hogy más ág a küzdésben nem hátrál és kivételes rendszabályhoz folyamodik vagy nagyobb bevásárlások által keres menedéket, ezen ág tétlenül nézi önálló működési körének szűkülését. Határozottan elismerendő, hogy ezen üzletág több veszélylyel jár, gondosabb eljárást igényel, sőt szüksé­ges a fogyasztó közönség ízlését és kényes követelmé­nyeit folyton tanulmányozni. Mégis mindezen nehézségek nem elegendők arra, miszerint azon ferdeséget igazol­ják, mely ezen ágnál piaczunkon finom árak hiányos készleténél tapasztalható. Nem helytelen úton járunk, ha ezen kóros állapotot legnagyobbrészt azon körülmény­nek tulajdonítjuk, hogy a budapesti árupiacz fogyatko­zást szenvedett és a Bécsbe való vándorlás nö­vekedett. A vidéki vásárló, ki az itteni piac­on megjelenik, azt kívánja, hogy itt minden szüksé­ges áruból készletet találjon és ne legyen arra utalva, miszerint egy okvetlen szükséges árat máshol kénytelenít tessék beszerezni. Minden iparkodás a vevőt más czikkekben gazdag választék, növekedő enged­mény és más előzékenységgel piaczunk részére meg­tartani meghiúsul, hacsak egy áruczikkel is nem tudunk neki szolgálni. Divatáru nagykereskedőink gondolják meg, hogy általános érdekű volna, hogy már figyelmü­ket leginkább az úgynevezett paraszt divatárukra irá­nyoznák, emellett ne feledkezzenek meg a finomabb ágakról sem, és ezekben is kielégítőleg képviselve le­gyenek legalább az idény alatt. Ezáltal nemcsak az anyagi haszon megvédetnék, hanem még azon feladat teljesítését is megoldanák, mely mint a divatkereskedés képviselőire rájuk háramlik. Örvendetes azon körülmény, hogy néhány c­ég — és különösen egyik nagyobb — a lefolyt évben az elő­sorolt körülményekre való tekintettel a mostani felcsigá­zott kívánalmak és az uralkodó ízlésnek megfelelő ára­kat hozott a piac­ra. Azonban sürgősen óhajtandó volna, hogy ilyen iparkodás ne csak egyeseknél forduljon elő, hanem minden oldalról utánzásra találjon, mert ez is egyik tényező amely piac­unkra nagy jelentőség­gel bír. Az általános és egyes czikkek eladására áttérve, már előbb előadtuk, hogy a divatáruknál a parasztizlés kiszoríttatott. Virágos, csíkozott szövet, nyomtatott cas­­mir és más rikító színben készített árak előbb főczik­­kek voltak, ma már 80%-a az általános szükségletnek egyszerű, finomabb gyártmányt még az olcsóbb fajoknál is­­ igényel. A tarka és szembeszökő ki van zárva és az előállításnál is kevés figyelemmel vannak reá, kivéve ha egyes esetben külön megrendelés történik, oly vidékre és nép részére, a­hol még ilyképen kiállított áruk iránt előszeretet uralkodik. Különös figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a belföldi gyártmány úgy fekete, vala­mint színes egész és félgyapjúból tért hódított. Fekete casmir, alopin, terno, a legkedveltebb czikkek, leg­inkább belföldi gyárakból kerülnek ki. Minőség és szin tekintetében nem áll a külföldi mögött és az árak a felemelt vám következtében jutányosabbak­. Egyes jóizlésű ruhakelmék leginkább azonban kö­zépárban és minőségben különösen a tavaszi évadban keresettek voltak, míg az őszi évadban a cheviot-féle kelméknek — szintén ízlésesen kiállítva — valamint sima halvány kelmének adatott előny. Vegyes flanell előbb különösen parasztára, s azután solid kivitelben és nagy mennyiségben volt a vásáron. A tűzött flanell és más idevágó árunemek hasonlóképen nagy kelendő­ségnek örvendettek, és még a tél derekán is igen kere­settek voltak. Félselyem parasztára, mely éveken át tartható, a használatból teljesen kiment. Ezen áru utóbbi időben a nagy verseny miatt oly rosz minőségben gyártatott, hogy a vevők ezen czikkre rá sem ismertek és sem nagyban sem kicsinyben nem volt elárusítható. Csikós (gyapjú, félgyapjú, pamut) ruhakelme, a­mi az előbbi években különféle fajokban nevezetes fogyasztási czik­­ket képezett — elhanyagoltatott teljesen. Úgy az ismert falusi ízlés, valamint a csekély benső érték nem talált az előbbi előszeretetre és nagyobb küldemény nem is eszközöltetett. Egyszerű lüszter — reichenbergi és kül­földi készítmények —­ előbbi jelentőségét teljesen el­vesztette és csak egyes nemek, mint az olcsóbb és jobb sima hamuszinti kerestetnek. Annál nagyobb szerepet játszik a kammngarn és más mű- és tiszta gyapjú készít­mény, mely a reichenbergi ipart kárpótolja a többi piaczunkról kiszorított árakért. Az újabb keletű és keresett czikkek egyike a tibetkendő, mely a divatárukban a kevés különleges parasztczikkek közzé tartozik, és állandó keresetnek ör­vend, de csakis a jobb minőségű, a kevesebbet érő már csak ritkán kerestetik. Téli kendőkben néhány brünni és bécsi külvárosi gyár nagy versenyt fejtett ki, és nem lehet tagadni, hogy úgy ezen, valamint másnemű gyártmányoknál az ízlést, olcsóságot, valamint jobb mi­nőséget tekintve, nevezetes haladás mutatkozott. Külö­nösen a külföldi gyártmány utánzása szövésben és szín­változásban általános tetszésnek örvendett. Bársony és bársonynemű árak egyes nemekben jelentőségre ver­gődtek. Pamut bársonyban közép és jobb minőségben, külföldi gyártmány volt az uralkodó és ezeket az oszt­rák gyárak minden erőlködéssel sem bírták a piaczról kiszorítani. Selyemára kevéssé kerestetett, csakis különös ked­vező termésű évben emelkedik az eladás. Az ebbe szőtt csekélyebb minőségű selyem sokban hozzá­járult ahhoz, hogy hitelét elveszítse. A külföldi behozatal is teteme­sen csökkent, és ennél is épp azon előnyök és hiányok vannak, mint a többi nemeknél. Latine, foulard és más véges áruk a legelőnyösebb ajánlat mellett sem adattak el nagy mennyiségben. Sima fekete kendő finom és olcsóbb nemben kielégítő kelet­nek örvendett, azonban a lehető legkisebb árak mellett voltak kénytelenek eladni. Selyemrojtos kendőcskék, melyek az ország egyes részében nélkülözhetlen szük­ségletnek mutatkoznak, egykori kedveltetésüket elvesz­tették. A nagyszámú tömeges eladás, amely többször előfordult, a rendszeres solid eladást megnehezítette és a megkívántató czikkekre csak egyes c­égek fordítanak megfelelő gondot. A posztó- és gyapjú­árunál szintén sülyed a köz­vetítő kereskedés, és félni lehet, hogyha rövid idő alatt valami ez ügyben nem történik, előbbi­ nagy jelentése megszűnik. A többi árukereskedés hátrányain kívül ezen áruk­nál még az is hozzájárul, miszerint a vidékek beutazá­sát a kisebb vevők felkeresését az osztrák gyárosok fényes sikerrel eszközölték. Minthogy pedig tiszta gyapjú helyett rendesen vegyített árut adnak, lehetővé van téve a nagyobb haszon, mert a vevő nem képes meg­ítélni a bekevert áru mennyiségét, annál kevésbé annak értékét. Maga a képzett szakember is az előhaladott mű­­iparnál nem képes némely árat megbírálni és később veszi észre annak sokkal csekélyebb értékét. A helybeli közvetítő kereskedőktől még nem vonhatunk azon dicsé­retet, miszerint iparkodnak jó árukat szolgáltatni, és ilyen eljárás annál inkább előnyös, mert a vevő tudja, hogy hamisítatlan árut kap, hű marad a piaczhoz. A vám felemelésével múlt évben a külföldi áru leszoríttatott piaczunkról. KÖZLEMÉNYEK. A magyar-franczia biztosító társulat szerdán tar­tott közgyűléséről a hely szűke miatt csak rövidre fog­lalt jelentést közölhettünk. Szükségesnek tartjuk vissza­térni e tárgyra s közölni az igazgatósági jelentés fonto­sabb részeit, hogy közönségünk megítélhesse a szellemet, a­melyben ezen, biztosító ügyünkre átalakító befolyással levő társulat ügyeit vezetik. Az igazgatósági jelentés főbb részei a következők: Ha a viszonyok, melyek kö­zött tevékenységünket megkezdettük, kedvezők voltak is, sajnálatunkra nem mondhatjuk ugyanezt az üzlet lefolyásáról. Az 1880. év az elemi kárbiztositások tekin­tetében évtizedek óta egyike volt a legkedvezőtleneb­beknek, s a társaságok nagyobb része többé-kevésbbé súlyos veszteségeket szenvedett ez évben, s ha mindamellett működésünk első évének eredményeit viszonylag kielégítőnek találandják, ezt első­sor­ban tőkéink előnyös elhelyezésének és annak kö­szönhetjük, hogy az üzletvezetésben kiváló óvatos­sággal jártunk el. S ezzel áttérünk az egyes üzletága­zatokban elért eredményekre, a) Tűzbiztosítás. Ezen ágazatban készpénzdíj bevételünk 1.396,698 frt 22 krt tesz. Kiadván ebből törlések és viszbiztosítások­­ért 300,672 frt 9 krt, a fenmaradó 1.096,026 frt 13 kr tiszta bevétel ellenében 358,371 frt 82 kr kifizetett kárösszeg és a dúsan számított 50,105 forint 23 kraj­­czárnyi függő károk tartaléka, összesen tehát 408.477 forint 5 kr, vagyis alig 37 és fél százalék áll. A költségek a szerzési jutalékokkal együtt alig tesz­nek 25 százalékot, mely viszony nagyon kedvezőnek mondható. A folyó koczkázatokra a tiszta dijak 35 százalékát tartottuk vissza, mely hányad annál in­kább is elégségesnek mutatkozik, miután nem jelenték­telen díjösszeg még az 1879. évi üzletből szárma­zik, mely, mivel már egészen lejárt, díjtartalékot nem igényel. A díjtartaléknak 314.177 frt 42 krral dúsan eszközölt ezen javadalmazása daczára, a tűzágazat 100.913 frt 39 krnyi felesleget eredményez. Úgy a kész­­pénzdíjtartalék, mint az 1,157.609 frt 64 krt tevő díj­­váltótárcza teljesen tehermentes s érintetlenül esik a következő üzletévek javára. Úgy hiszszük, miszerint a tűzbiztosítási üzletnek átalánosan kedvezőtlen lefolyása, a dijaknak kívánatos és minden oldalról szükségkép el­ismert felemelését vonandja maga után, minek termé­szetes következményeként kedvezőbb üzleti eredmények­hez lehet jogos reményünk. b) Szállítmánybizto­sítás. Ezen ágazatban tiszta bevételünk 365.974 frt 71 krra rúgott. Az üzlet rendes körülmények között folyt le. Közvetlen és közvetve, vagyis visszbiztosítás útján foglalkozunk ez üzlettel és különösen súlyt fek­tetünk a rendszerint jövedelmes folyami és száraz után menő szállítmányok, valamint értékek biztosítá­sára; s daczára üzletünk már eddig is tetemes terjedel­mének, nagy óvatossággal szabtuk meg koc­kázataink korlátait, úgy, hogy nagyobb vesztességektől lehetőleg megkiméltessünk. Ezen ágazat eredménye az óvatos, sőt bőkezűen javadalmazott tartalék daczára is 65.834 frt 36 kr. c) jagkárbiztosítás. Ezen üzletág, mely oly mezőgazdasági államban, mint hazánk, a többi biztosítási ágak hátránya nélkül nem mellőzhető, a múlt évben úgy nálunk, mint egész Közép-Európában a le­hető legkedvezőtlenebb eredményt mutatta fel. A sta­tisztika e sajnosan nagymérvű káranyagot még nem dolgozta fel ugyan, annyi azonban már eddigelé meg van állapítva, hogy oly gyakori, nagy és intenzív jég­verések 1844, tehát 36 év óta nem fordultak elő. 17.299 jégbiztosítást kötöttünk 31.960.402 frt összes értékben, mely 432.133 frt 34 kr díjbevételt eredményezett. A 152 napot magában foglaló jégidény alatt 107 jégverés nap volt, ez alatt 3798 káreset fordult elő 577.600 frt 22 kr értékben. Azon módozatunk, mely szerint a biztosítot­takat a károkban annyiból részeltettük, hogy a károsult tételek után dilutánfizetés volt teljesítendő, ezen szeren­csétlen évben különösen igazoltnak mutatkozott. Daczá­ra ennek és nagymérvben eszközölt viszfedezetünknek, mégis 47,228 frt 81 krnyi kárt szenvedtünk. Ezen ked­vezőtlen eredmény és az elmúlt években nyert tapasz­talatok a jégdíjtételek emelésének elker­ülhetlen szüksé­gességét derítették ki, melyet az ez évi jégbiztosítási évadban már foganatba is veszünk. d) Életbiztosí­tás. Ezen üzletág, mely összes üzletágaink között a legpositivabb alappal bir. ~lt»i«nk- fetilonos eroranístette* műveltet'1- tevékenységünket megtelem siker koronázta is. Február 15-én kezdtük m­eg ez ágazatban működésün­ket és ezen első, nem is teljes év után 6 millió frtot megha­ladó üzleti átlagot mutathatunk fel. Tárc­ánk amellett óva­tosan megvizsgált egészséges üzletből áll, úgy hogy a ha­landósági arány szerint várható 20.000 frt helyett csu­pán 2114 forint 10 krajczár haláleseti kárt fizettünk. Elismert szakférfiak által megvizsgált mathematikai mér­legünk, melyet ma önöknek bemutatunk, tanúsítja, hogy tartalékaink helyesen számítvák; üzletkimutatásunk bi­zonyítja továbbá, hogy mi, a törvény szerint 15 évre felosztható szerzési költségeket csak 10 évre osztot­tuk fel, így tehát ezen üzletágnál, melynek bevételi feleslege 26,844 frt 86 krt tesz, szintén szem előtt tartot­tuk a szilárd alapot a jövőre nézve és igy azon biztos reményünket véljük kifejezhetni, hogy az életbiztosítási üzlet már a legközelebbi években megfelelő és rendes hasznot fog hajtani. Ezen üzletágazat üdvös fejlesztésére tovább is teljes figyelemmel leszünk. Összesítve most már az összes üzletben elért eredményeket, tesz a tűz-, a szállítmány- és az életbiztosítási ágazatokban a bevé­teli felesleg: 193,592 frt 61 krt, levonva ebből a jég­­ágazat veszteségét 42,228 frt 81 krt, a maradvány 146 ezer 363 frt 80 krt tesz. Ezen összegből az alapítási, berendezési és szervezési költségekből leirt 20% hányad 86,881 frt 24 kr levonásba jővén, a tiszta nyeremény 59,482 frt 56 kr. Ezen nyereségi egyenleg bizonyára nem áll arányban az általunk kifejtett tevékenységgel és fáradozással. Ha azonban tekintetbe veszszük, hogy a díjtartalékokat az első időszakra szokatlanul nagy ja­vadalmazásban részesítettük , hogy továbbá a beren­dezési és szervezési költségek czimén 80.000 írtnál többet hoztunk levonásba, első évi tevékenységünk eredményét is kielégítőnek találandják, különös te­kintettel arra, hogy a dec­ember 31 - én kimutatott üzleti állag a legszebb reményekre jogosít. Az új üzlet­évet ugyanis az elemi kár biztosításoknál: a készpénz­­díjtartalékban 357,722 forint 30 kv, a díjváltótárczában 1.157,609 frt 64 kr, az életbiztosítási ágaknál: díjtar­talékban 110,479 frt 52 kr és 6 millión felüli biztosítási állaggal kezdettük meg. Tőkéink részben legjobb hitelű hazai és külföldi pénzintézeteknél, részben az állam által biztosított bármely időben könnyen értékesíthető értékpapírokban, részint pedig 2 ingatlanságban vannak elhelyezve; ez utóbbiak a főváros legkeresettebb részei­ben feküsznek és 5­4%-on felüli tiszta jövedelmet hoz­nak. Ismeretes önök előtt az is, hogy érdekeinket az osztrák Phönix-ével egyesítettük; hisszük is, hogy azon kedvező várakozásaink, melyeket ezen transactióhoz kötöttünk, teljes mértékben fognak beigazoltatni. Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A lefolyt héten a tehetősebb polgárok, miután az ünnepé­lyek véget értek, megkezdték a kiharczolkodást a zöldbe. Lakatlanul hagyott lakásaikban a kőmivesek, főleg pedig a szobafestők kezték el nyitó munkájukat, két munkás által egy nap elvégezhető dolgot 10 frtjával számítnak csak a külvárosok kis lakásaiban is, később az ár még feljebb emelkedik. A kőmives és ács 2 frt, 2 frt 50 kr napibér nélkül munkába se áll, ugyan­ennyit keres a jóravaló napszámos is. Kőmivesek egy­általán a legkeresettebbek , majd mindenütt tata­rozások folynak, az új házak építése is eré­lyesen halad mindenfelé , a tégla ára 22—24 forint ezrenkint, a téglakemenczék a lehető legjobb üzleteket csinálják. Csatorna és útépítések, valamint kö­vezések most ritkábbak. Jó az üzletmenet a szabóknál, czipészeknél, kalaposoknál, divatárusoknál, kik pün­kösdig naponta emelkedő üzletre számítanak Az ara­nyozok , rézművesek, bádogosok, fazekasok szintén eléggé el vannak látva, a vasöntő társulatok pedig üz­lettelepük nagyobbításával iparkodnak a folyton növekvő igényeknek, forgalomnak megfelelni. A gyárak száma is mindinkább szaporodik, csak nem rég nyílt meg egy üveg- és egy olajgyár; ma már a soroksári után egy spódiumgyár épül. A héten a fővárosunkból eltávozott vidékiek számos bevásárlásokat tettek diszmó, nürrn­­bergi, divatárukban, posztóban s konyhaszükségletekben. Velenczei gőzhajózási társaság. E Páriában ala­kult gőzhajózási társaságnak czélja, az áru- és személy­forgalom közvetítésére Velencze nagy csatornáján és a laguna egyéb csatornáin gőzhajókat járatni. A társaság székhelye Páris, az alaptőke 400,000 frankot tesz. A vetések állása Ausztriában. Az osztrák föld­­mivelési minisztérium május hó első feléről a következő jelentést adta ki: Az időjárás május hó első felében legnagyobbrészt hűvös volt, a monarchia közepén és déli vidékein emellett még gyakori volt az eső. Gyenge fagyot jelentenek Csehországból, Alsó-Ausztriából, Tirol északi részében és Salzburgban. Az ezek által az em­lített tartományokban a rozsban okozott kár nem jelentéktelen. A közép és déli zónában az őszi vetések szépek, a búza az északi zónában is. A tavasziak ve­tését május hó közepéig még nem fejezték be, Galiczia keleti részeiben nagyon elkéstek a vetéssel. A közép és déli zónában az árpa és zab általában szép. A rep­­cze még csak az északi zóna kedvezőbb fekvésű vidé­kein virágzik. E jelentés kiadatása óta az időjárás jobbra fordult, s azóta a vetések fejlődése kedvezőbb. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. Az üzlet szilárdul, az árak változatlanok. Gazdasági és üzleti tudósítások. Kézdivásárhely, máj. 25. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Me­gyénkben — Háromszék megyében — a május roppant nyirkos. Az áradások általánosak, s hogy oly roppant károkat nem tettek, mint rendesen pl. a Tisza-menti áradások szoktak tenni, az csak onnan van, mert a helyi viszonyok egészen mások, s a­hol erre szükség van, a védekezés is erélyes. Azonban a folytonos esőzésnek mégis aligha meg nem fogjuk az árát adni: őszi vetéseink már most is nagy mértékben kezdenek eldőlni, pedig azok most még csak füvet képeznek, s mi lesz még július közepéig (nálunk az aratás csak július vége felé szokott megkezdődni) ? sok szalma és nagyon kevés szem. Tehát a nagyon jónak ígérkezett őszi gabonánk aligha még középmennyiségű szemet is ad. Ezt azonban talán fogja némileg pótolni a tavaszi gabona, a­mely jónak ígérkezik. Gyümölcsből — főleg alma és körtéből — szintén jó termésre számíthatunk. — Erdei- és mezei legelőink — a nyirkos időjárás folytán — bő táplálékot nyújtván, a legelőre kihajtott jószág épül, juhaink jól telelnek. A helybeli mai piaczi árak a következők: búza 7.50—7.80, rozs­a 40, árpa 1.80—3.50, zab 2, kukoricza 3 80, borsó 7, lencse 10, bab 5 frt hektoliterenkint; a marhahús kilója 40 kr, a disznóhúsé 42 kr. Szentes, május 25. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Időjárásunk a vetések állására egy pár hét óta kedvező és igen sokat javított azokon, különösen szépek vetéseink a víz által megkímélt partos földeken. A repere szin­tén '■»­­/. „„„to ’ ’ ~ sok helyen aduban a vántja, de azt hisszük, hogy ez már nem árthat neki. A tavaszi munkálat most már nálunk is befejezettnek t­­,-' t hete, a korai kukoriczát már kapálják is. Óhajtanánk már e ° 'f ' esőt is, a mi partosabb földeinkre üditő hatást gyakorolna A 18 bonaüzlet tökéletesen pang, csakis a helyi szükségletre szorítkozik Nagy-Becskerek, május 24. (Az „Ellenőr“ tndó-Hásal M­gyénkben az időjárás kedvező lévén, minden termény szépe’.­. .e..-" dik, a repere pompásan képzi a magot, 8 — 10 nap múlva az úgy­­nevezet bánáti repeze egészen megérik és az aratás kezdetét veszi, míg a káposzta-repeze csak később érik; a mit a viz megkímélt, az szépen mutat, mert a hüvely nagy, sürü és tele van repezével. — A búza szép egészséges, széles levelű és igen tiszta, még se üszög­ről, se rozsdáról szólani nem lehet, az el­őbbi csak későbben, ka­lászhányás után szokott mutatkozni, míg az utóbbi a na­gyon ked­vező időjárás miatt nem képződhetik. — Zab és árpa vetéseink el­késtek ugyan, de szépen kikeltek és fejlődnek — Kukoricza az egyetlen terményünk, mely elmaradt eddig, a mennyiben elkéstünk egészen a vetéssel és pedig a kedvezőtlen időjárás miatt. E hó ele­jén mindig esett az eső, másrészt épen azon földek, melyek kuko­­riczára hagyattak, részben még most is viz alatt állanak. — Piaczunk a kinálat hiánya miatt csendes, búza alig van, 12 frtjával fizetik az elsőrendűt, árpa 6 frt, zab 5 frt 90 kr, kukoricza 5 frt 25 kr métermázsánkint. H.-M.-Vásárhely, május 25. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A ve­tések szépen fejlődnek, a repete állása minden tekintetben kielégí­tő. Az őszi vetések itt-ott kissé hibásak, ez azonban nem nagy­mérvű ; a tavaszi vetések eddig szintén jó eredménynyel kecsegtet­nek. Sajnos, hogy környékünkön óriási területek víz alatt állanak, ezenfelül tegnap itt még záporesőnk volt, mely amúgy is rossz utain­­kat majdnem teljesen járhatatlanokká tette. Ez utóbbi körülmény, párosulva a készletek hiányával, oka annak, hogy a helyi üzlet kész áruban pang A behozatal csekély, az árak névlegesek. Jegyzéseink: búza I­ ső rendű 77—78 kis 12 frt 25—12 frt 50 krig, takarmányárpa 6 frt 15—25 krig, kész tengeri 5 frt 20—25 kr métermázsánkint. — május 27. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 27. Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma 8000 méter­mázsa forgalom mellett tegnapi legmagasabb árait szilárdan tartotta fenn. — Más gabonaneműek változatlanok. Határidőre a hangulat szilárd, az árak emelkedők, vevő min­dég több van mint eladó, elkelt 32,500 métermázsa usancebúza szeptember-októberre 10 frt 76 kr, 10 frt 78 kr, 10 frt 80 kr, 10 frt 82 kron, délután 10 forint 84 kr, 10 forint 87 krajczár és 10 forint 84 kron. A Bánáti tengeri május-júniusra elkelt 30000 métermázsa 6 frt 8 kr, 6 frt 14 kr, 6 frt 20 kr és 6 frt 22 kron. julius-augusz­­tusra eladatott 7500 métermázsa bánáti tengeri 6 frt 25 kr, 6 frt 30 kr és 6 frt 35 kron. — Oláh tengeri elkelt 2500 métermázsa junius-juliusra 6 frt 14 kron, 5000 mm. julius-augusztusra 6 frt 25 és 6 frt 29 kron. Usancezab Győrben átvéve szeptember-októberre elkelt 4200 méter mázsa 6 frt 60 kron. Berlinben ma a gabonaárak 1 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. Esti tőzsde. A kezdet jobb volt mint a déli zárlat. Járadékok nem igen keringtek. Osztrák hitelt­ azonban 358.20-ig keresve, csakhamar 367.20-ra estek és akkor a forgalom megszűnt. 4 óra 45 perczkor mindenünnen a terembe tódultak a tagok és azon bécsi hirre, hogy az Osztrák hitelbanknál roppant sikkasztások történtek, vadpanique t­ám­a­d­t. Osztr. hitelr. 357-ről 351-re, Papirj. 91.95-ről 90.50-re rohantak le­felé, Kiki menekülni akart minden áron. Ekkor kitűnt, hogy az egész távirat bűnös koholmány volt. A kár, me­lyet azon hazug távirat okozott, borzasztóan sújtja a tőzsde­tagok nagyobb részét Reméljük, hogy a hatóságok végtére arányos bü­ntetést fognak szabni ily büntettek megtorlására. Az ügy a tőzsdei hatóságok eleibe fog vitetni ugyan, de a tapasztalás tanúsítja, hogy ezen hatóság csak igen lanyhán szokott ily büntetőtörvénykönyvi esetekben eljárni , a­miért szükséges lesz, hogy a tőzsdebiztos a dolgot hatóságilag kezébe vegye. Időközben a Magy. hitelbank Bécsbe sürgönyözött, hogy a dolog valódi állását kiderítse. A zárlati árak sokkal jobbak, miután 10 percz alatt kiderült a valóság, a javulás igen élénk. Magy. 6° ,,-os jár. 11. 60, Magyar 4° 6-os jár. 92.10, Magy. papirj. 92, Osztr. hitelr. 355.70, Leszámí­toló bank 148.50. A hangulat csendes. Budapesti hajóforgalom máj. 26. A Duna balpartján követ­kező vizi járművek kötöttek ki n. m. Gedó Márton Rozália m. h. 3100 mm. búza, Ada. — Győri gőzhajótársaság m. h. 22. sz. 2900 mm. kukoricza, Pozarevacz. — Nehéz András m. h. 500 mm. fehér márványkő, Sütőről. — Fernbach Antal m. h. 4250 mm. búza, Ver­­bász. — Lajos Mihály dereglyéje 300 mm. márványkö, Süttö. — Freund és Trebicsek m. h. 800 mm. búza, 900 mm. tengeri, 200 mm. árpa, 140 mm rozs, Kalocsa. — Luczenbacher Pál utódai 4. sz. m. h­. 400 köb. m. tűzifa, Lujor. — Freund J. és fia m. h. 1400 mm. búza, 300 mm. tengeri, Tolna — Neumann Ignácz h. h. 10 mm. zöldség, 5 mm. gyümölcs, Sz.­Endre.

Next