Ellenőr, 1881. szeptember (13. évfolyam, 437-491. szám)
1881-09-16 / 464. szám
Xill. évfolyam — 464. szám_____________Egyes szám ára : kr._______Budapest, péntek, szeptember 16.1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre •••••••••20 forint — kr. Félévre ...:•••••• 10 „ — » Évnegyedre ••••••••• 5 „ — * Egy hónapra 1880 * Az esti lap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, különírt jár évnegyedenként. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap uteza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalap utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis Budnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, szeptember 15. Országos nőiparkiállitás. I. Kép- és háziipar. (Vásznak és egyéb szövetek. — Csipkék. — Szőnyegek. — Szalmagyékény- és vesszőfonalak. — Taplómunkák. — Játékszerek.) (Folytatás.) (G. B.) Nevezetes dolog, hogy az úgynevezett székely szöveteket, melyeket a nép ősidőktől fogva készít és visel, Segesváron és Brassóban a szászok már modern eszközökkel, nevezetesen gyors vetélővel és primitív czérnázó géppel nagy mennyiségben készítik. S ezek a szász gyárosok bejárják az egész Székelyföldet, egész Erdélyt készítményeikkel. Természetes, hogy miután a fonalat első kézből vásárolják, olcsóbban jutván hozzá, mivel továbbá eszközeik sem oly kezdetlegesek, mint a székelyekét, akik egyszerűen kézzel dobják át a vetélőt és kézi kerékkel czérnáznak össze különböző szinű fonalakat, a szászok háromszorta gyorsabban dolgoznak. Természetes ennélfogva az is, hogy készítményeik is olcsóbbak, mint a székelyek hasonnemű készítményei. Figyelemre méltó itt egy más nevezetes körülmény is. A lajthántúli szövőgyárosok tanulmányozván Erdély, különösen a Székelyföld szövetszükségleteit, ugyanazon mintákat, ugyanazon színösszeállítást nagyban készítik és kereskednek velük. Minthogy ezek a szövetek tetemesen olcsóbbak, mint amit a székely nép vagy a szászok készítenek, csakis az a kereskedő fordul Segesvár vagy Brassóhoz, akinek nincs tudomása arról, hogy Rothwasserben ugyanazon mintákat állítják elő. A nagykereskedők valamennyien, pl. Deésen, Marosvásárhelyen, Gyergyóban, Csíkszeredán ezeket a szöveteket Rothwasserből rendelik meg, mivel ez 30%-kal olcsóbb,mint az, amelyet Segesváron készítenek. Az erdélyi szász gyárosok pedig még ma is azt hiszik, hogy primitívnek mondható eszközeik, melyekkel a szöveteket előállítják, modern eszközök. Hogy a segesváriak s még kevésbbé a székelyek, akik a háznál primitív módon készítik szöveteiket, concurrálni Rothwasserrel nem tudnak, kitűnik a következőkből : 1. Rothwasserben modern regulator szövőszékkel, részben mechanikai módon állítják elő a szöveteket, miért a segesvári gyárosoknak még fogalmuk sincs a regulator- szövőszékekről. 2. Rothwasserben a különböző szinűi fonalakat 240 orsóval bíró czérnázó-géppel egész könnyűséggel czérnázzák, holott Segesváron egy primitív 19 orsójú czérnázó-gépen történik ez a művelet, mely ily módon először hosszadalmas, másodszor nem tökéletes. A székelyek pláne egyszerűen kézzel végzik ezt a munkát, ami oly hosszadalmas, hogy annyi fonalat egy leány nem tud czérnázni, amennyit egy közönséges házi szövőszék elfogyaszt. 3. Rothwasserben a fonal festése, különösen kékre, hideg uton történik. Segesváron a meleg festési eljárás annyira megdrágítja a fonal festését, hogy amíg egy csomag 16-os nyers gyapotfonal vételára 2 frt 50 kr, addig ugyanannak a fonalnak kékre való festése 2 frt 30 krtól 3 frtig váltakozik. A szászok által Segesváron használt módhoz hasonlóan készítik a székely szöveteket Udvarhelyen, nevezetesen Székely-Udvarhelyen, ahol 8 takács 2—3 segéddel ezeket a szöveteket vásárra készíti. De eljárása szintén igen kezdetleges, s ha ezeket a székely szöveteket az élők sorából Erdélyből ki nem akarjuk egészen küszöbölni, akkor mindazon egyéneket, akik ennek feldolgozásával foglalkoznak, egészen modern eszközökkel kell ellátni, mert különben Rothwasser Segesvárnak valamikor igen virágzott textiliparát s egyszersmind a Székelyföld szövetiparát is egészen megbénítja. Brassó posztóiparát is a külföld versenye hatalmasan fenyegeti az által, hogy főleg durva posztókat Brünn olcsóbban állít elő, mint Brassó vagy Segesvár, minek folytán Brassón át olcsóbban szállíthat Romániába, vagy magába Brassóba. Természetes, hogy Brünn rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, melyekkel a productio nagyságát nemcsak szabályozni tudja, de magát a productumot is a kereslet igényeihez alkalmazhatja. Már a székesfehérvári tárlaton is láttuk Bauer testvéreknek posztóit kiállítva, melyek a brassói készítményeknek imitátiói voltak ugyanazon fogásúak, ugyanazon tömöttségűek, de nem oly belső értékűek, mint a Brassóban tiszta gyapjúból készült durva posztó. A Székelyföld szövőiparának életképességéről e kiállítás nemcsak a szakértőt, de még a laikust is teljesen meggyőzhette. A textiliparnak oly életerős alapja van itt megvetve, amely kellő ápolás, gondozás és szakavatott vezetés mellett valódi nagyszabású iparággá nőheti ki magát. A kormány és társadalom együttes működése rendkívül sokat tehet e téren s nincs okunk legkevésbbé is kétkedni a fölött, hogy mind akettő teljesíteni fogja e téren a reá váró nagy fontosságú feladatokat. A Székelyföld után Békés Csaba szövőipara van legtöbb tárgy által képviselve e kiállításon. Vannak itt asztal- és ágyterítők, abroszok, törülközők, kötények stb. meglehetős nagy választékban és csinos, bár nem épen eredeti minták szerint díszítve. Amennyire azonban a kiállított tárgyakból és azok áraiból a békéscsabai szövetkészítés terjedelmére és piaczképességére következtetnünk lehet, e szövetek nem iparszerűleg állíttatnak elő, hanem főképen csak a házi szükséglet fedezésére. Igaz ugyan, hogy e szövetek, illetőleg díszítéseik készítése a primitív eszközök folytán igen sok munkával és fáradsággal jár, csakhogy ez még korántsem is elég ok arra, hogy e pamutszövetek drágábbak legyenek még a selyemnél is. Ily körülmények közt szó sem leshet a békéscsabai szövőipar versenyképességéről, mert ennek a szövetek jó minősége mellett elengedhetetlen föltétele a megfelelő piaci ár. Hogy ettől mily roppant távol állanak a békéscsabai szövetek, arra nézve érdekesnek tartjuk közölni néhány tárgynak az árát, össze- hasonlítva azt a székelyföldi hasonló nemű szövetekkel. Békés-Csabán egy ágyterítő pamutból és két dérből készítve 80 cm. szélességben, két szélben összevarva, 30—25 írttal, egy asztalterítő, szintén ily anyagból, 20—30, sőt 50 forinttal, egy derekalj-béj 30 forinttal, egy előkötény 5—9 forinttal, egy törlő- kendő 5—16 forinttal van jegyezve. Ezek oly , mesés árak, hogy ily szöveteket piaczra hozni valódi képtelenség. Ha ezek a szövetek selyemből volnának készítve, áruk még akkor is fölötte túlságos volna. A békéscsabai kiállításon pamutból készült kötény 5—9 írttal van jegyezve; ugyanazon kötény, de festett pamutból, a szabadkai kiállításon 2 írttal; a székely kiállításon gyapjúból, arany és ezüst fonálból készült, Erdély egyik legdíszesebb román köténye 5 írttal van jegyezve. Hogy a békéscsabaiak meg nem gondolják, mikép lehetne egy darab törülköző kendőért 16 frtot kérni, akkor, amikor 16 frtért a legfinomabb és legjobb minőségű 12 darab törülköző kendőt bármely előkelő üzletben meg lehet venni; egy derekaljhéjért, hogy lehet 30 frtot kérni, midőn a székely kiállításon Uj- Székelyről Ráfárs Domokosnénak kiállított 3 darab derekalj-héja 5 írtjával van jegyezve — valóban érthetetlen; meg kell még ehhez azt is jegyeznünk, hogy a Székelyföldön a háznál előállított szövetek szintén oly primitiv eszközökkel készíttetnek, mint Békés-Csabán. Egy rőf 40 cm. szélességű kendervászon 50 krral van jegyezve Békés-Csabán, Székelyföldön a legjobb minőségű kendervászon réfje 25 kr. Az olyan kendervásznakat, melyeket a csíki székely nem csak a saját házi használatára, hanem a kereskedelem részére is készít, nevezetesen azokat a vásznakat, amelyeket télen primitív szövőszékein állít elő, az első tavaszi vásáron csángó magyar kereskedőknek eladja, akik azt direct Romániába, Galaczra és Brailába tovább szállítják és elárusítják. Hogy a békéscsabai szövetek ára ily túlságos, ebből önkénytelenül azt kell következtetnünk, hogy ott a szövés nem fejlődött még valódi iparággá, s az illetők nem a kereskedés számára, de pusztán házi szükségletre készítik e szöveteket s igy ipari tekintetben mindaddig, míg az árakkal a versenyképesség határáig le nem szállanak, vagy le nem szállhatnak, e szöveteket illetőleg a békéscsabai szövészetet bajosan lehet méltányolni. A szabadkai szövetek, illetőleg a bácskai szövőipar e tekintetben már sokkal előbbre van s amennyire az árakból ítélni lehet, ezek egészen életrevaló és piaczképes iparczikkeket képeznek. Szabadka és környéke előkötői (pregácsa) ugyanis, már nemcsak a házi használatra készülnek, hanem a kereskedők kiadják az anyagot a szövő asszonyoknak és egy előkötény készítéséért fizetnek 40 kv munkadíjat. A kereskedő azután ezeket a kötényeket nagyban és kicsinyben forgalomba hozza, így aztán nem újság előttünk ez az előkötény, mert már ezelőtt pár hónappal láthattuk azt a budapesti kereskedésekben. Sajnálandó az egészben csak az, hogy a kiállításon egy előkötény először 2 frt 60 krral, később 2 frt 50 krral, majd 2 frttal jegyeztetett, holott a kereskedésben ugyanaz a kötény 1 frt 50 kr—1 frt 80 krért kapható. Sajnálatunkat kell kifejezni az ily eljárás ellen, mert ezáltal elsősorban a hazai ipar iránti érdeklődés szenved. Hogy a békéscsabai és szabadkai szöveteket okszerűleg állíthassák elő, mindenekelőtt szükséges volna, hogy az illetők modern eszközökkel rendelkezzenek. Szükséges volna tehát, mindkét helyen egyszerű regulator szövőszékeket, továbbá két előnyüsttel ellátott Jaguarde-szövőgépeket kiosztani, mert csak így lehetne azt elérni, hogy a mostani primitív készítésű és épen ezért túlságos sokba kerülő szövetek egyenletesebben, gyorsabban, tehát sokkal olcsóbban állíttassanak elő, ami nélkül sem a békési, sem a bácskai házi szövőipar nem fog nagyobb arányokat ölteni s versenyképes iparággá kifejlődhetni. (Folytatása következik.) A mezőgazdasági termények behozatala monarchiánkba korántsem oly jelentéktelen, mint némelyek hiszik. Ha ugyanis a mezőgazdasági termelvényeket ( három nagy csoportra, u. m.: állati, növény- és ásvány- terményekre osztjuk és az 1874-től 1878. végéig terjedő s öt évi időszak behozatalát összefoglaljuk, akkor az évi átlagos behozatal kereskedelmi értéke szerint kitett 1 millió forintban: állati termények 111.30 1 Ezen ármennyiség után a vámhozadék kitett öt évre átlagosan 3.59 millió forintot, vagy 100 kilogramonkint 0.12 frtot, vagy érték szerint 1.3%-ot. De ha kivesszük amaz árukat, mint a szenet, gyapjút stb., melyek nem lehetnek vámmal megróva, még mindig a következő csoportok maradnak, melyek az 1874—1878-ks évszakban behozattak: Erdészeti termékek 56,14 millió forint. Egy évre tehát átlag 11, 33 millió forint értékű behozatal esik. Iparosoktatás. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a háziipar és iparoktatási országos bizottság kebelében hozott határozathoz képest, a hazai iparoktatás terén működő szakférfiakat az ipari rajzoktatás országos szabályozása tárgyában részletes írásbeli nyilatkozatra szólította fel. A felszólító körlevélben a főbb kérdések körvonalazva vannak. A véleményes jelentéseket az illetőknek október 1-ig kell benyújtaniok s ezeknek alapján — mint halljuk — a minisztérium nagyobb szabású mozgalmat szándékozik megindítani a szakszerű iparrajzoktatás érdekében s már is ipari ösztöndijakra nagyobb összeget vett fel az évi budgetbe. A gyásztrágyának hazai gyárból való olcsó és célszerű beszerezhetése tárgyában a földművelési miniszter a következő körlevelet intézte az összes gazdasági egyletekhez: Ismeretes dolog, hogy a gypsz trágya gyanánt, kivált vadvizes rétek és mesterséges takarmányfélék javítására, nagy előnynyel alkalmazható. Hogy mindazonáltal a gypszet gazdáink oly csekély mértékben használják, jó részben annak tulajdonítható, hogy a gypsznek jutányos beszerzési forrásai a gazdák előtt ismeretlenek. Felhívom azért a gazdasági egyesületek figyelmét az „iglói gypszgyárra“ (Szepes megye), hol a trágya-gypsz jó minőségben és jutányos áron beszerezhető. A nevezett gyár ugyanis a trágya gypsznek száz kilogrammját az iglói vasútállomásra szállítva 90 krért számítja, nagyobb mennyiségek megrendelése mellett további árleszállítás is nyerhető. A zsákokat a gyár díj nélkül szolgáltatja azzal a kikötéssel, hogy azok bérmentve visszaküldessenek. Felhívom az egyesületet, hogy ez adatokat a gazdák tudomására hozván, azokat a gyásztrágyázás előnyeire figyelmeztesse és kísérletek tételére buzdítsa. B. Kemény. Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett gyümölcs- és konyhakertészeti kiállításra vonatkozólag azon hír járta be a lapokat, hogy a „Köztelek“ termeinek elégtelensége folytán a kiállítási bizottság kénytelen lett volna elnökét azzal bízni meg, miszerint a vigadó helyiségét a nőipari kiállítás bizottságától kibérelje. Igaz ugyan, hogy a bejelentések nagy száma valóban gazdag kiállítást enged remélnünk, azonban azt mégis ki kell jelentenünk, hogy a fentebbi hít minden alapot nélkülöz, annyival is inkább, mint hogy a kiállítási bizottságban az ügy szóba sem jött, s igy megbizást sem nyerhetett arra senki, hogy nevében eljárjon. Budapesten, 1881. szeptember 15-én. Az országos m. gazd. egyesület elnöksége. Robbanó anyagok szállítása. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter, a belügyminiszterrel egyetértőig, a következő rendeletet bocsátotta ki, a robbanékony tárgyak vasúti szállításának szabályozása iránt 1880. július hó 1-én kiadott rendelet némely határozmányainak módosítása tárgyában. A robbanékony tárgyak vasúti szállításának szabályozása tárgyában 1880. évi julius hó 1-én kiadott rendelet következő pontjai helyett 1881. évi október hó 1-től kezdve az alábbi határozmányok lépnek érvénybe : 1. §. 4. Robbanó, gyuszerek, mint robbanó gyutacsok (robbanó kupakok), villanyos aknagyujtók, továbbá gyújtó-zsinegek. (A biztonsági kanóerok szállítására nézve, melyekre jelen rendelet alkalmazást nem talál — lásd az üzletszabályzat D) mellékletének V. pontját.) 6. Nitrocellulosát, mint lőgyapot, collodiumgyapot és pyropapir, úgynevezett düppeli lánezpapir, amenynyiben ilyen készülékek szállításra engedélyezték. Megjegyzés: Collodium-gyapot, mely az üzletszabályzat D) mellékletének XXXVI. pontjában foglalt szabályok szerint van csomagolva, nem esik a jelen rendelet határozmányai alá. 9. Chlorsavas káli és más chlorsavas sók. 10. Pikrinsav. 6. §. 6. Nitrocellulosák (mint lőgyapot, collodiumgyapot — lásd az 1. §. 6. pontja alatti megjegyzést — és pyropapir, úgynevezett düppeli sánezpapir) mindenkor különösen szorosan és akkér csomagolandók, hogy az edényekben a tartalom súrlódásának lehetősége ki legyen zárva. Száraz lőgyapot (csakis katonai czélokra) lőporhoz hasonlólag vászonzsákokban és lőporhordókba zsákok nélkül, azonban papírral kiragasztott faládákban csomagolandó. Nedves lőgyapot (legalább 20% víztartalommal) szorosan illesztett és oly vízhatlan anyaggal bélelt faládákba csomagolandó, mely a víz elpárolgását lehetőleg elhárítsa. Collodium-gyapot vízzel telített állapotban (melynél i. i. 60% száraz gyapotra 40% víz esik) a vízhez csekély mennyiségű (a száraz gyapot súlyának körülbelül 1%-át képező) sodamennyiség adatvan, a nedves lőgyapotra nézve előírt módon csomagolandó. Collodium-gyapot, valamint nedves lőgyapot csomagolására faládák helyett jól összeforrasztott horganypléhládák alkalmazhatók. Pyropapir, úgynevezett düppeli sánezpapir nedves állapotban (legalább 20% víztartalom mellett) és pedig a lőgyapothoz hasonlóul csomagolandó. 9. Chlorsavas káli és más chlorsavas sók papírral bélelt vastag hordókba vagy ládákba gondosan csomagolandók. 10. Pikrinsav csak a feladandó mennyiség tisztaságáról és veszélytelenségéről vegyész által kiállított bizonyítvány előmutatása mellett szállítható. Az osztrák cs. kir. keresk. miniszter, kivel eziránt értekeztem, egyidejűleg hasonló intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok területén levő vasutakra nézve. Ordódy Pál, s. k. Szarvasmarha-kiállítás Nagy-Czenken. F. hó 11 én és 12-én a sopron megyei lótenyésztő bizottság Nagy- Czenken vándorversenyt, s ezzel kapcsolatban a gazdasági egyesület szarvasmarha-kiállítást rendezett. A szarvasmarha-kiállításra az időjárás a legkedvezőtlenebb volt. Az eső a kiállítás egész tartama alatt szakadva esett, minek folytán több bejelentett marhát nem állítottak ki; daczára annak, a közönség mégis meglehetős számmal jelent meg és nem riadt visza a rossz ideitől. A bíráló bizottság pavillonjában és a körül 9 órakor a közönség egybesereglett, és a gazdasági egyesület buzgó elnöke, Széchenyi Kálmán gróf a kiállítást megnyitotta. Tenyészbikák. Megbiráltatott összesen 14 drb. A bíráló bizottság állott: Sólymosy L., Bauer A., Démy S. és Rupprecht D. urakból. Az arany érmet nyerte a kapuvári béruradalom két éves fehér, magyar fajta bikája. Az ezüst érmet Rupprecht Lajos egy és fél éves berni bikája. Bronce-érmeket nyertek gróf Széchenyi Béla négy és fél éves pinzgaui és a büki czukorgyár négy éves shorthorn bikája. A 100 írtnál kevesebb adót fizető kiállítók közül az első díjat nyerte Nagy- Czenk község egy és fél éves berni bikájával. A második dijat Lövő község négy éves bikájával. A harmadik dijakat Lövő község két és fél éves, Steiner Tóbiás Harka két és fél éves és Kis-Czenk község vöröstarka bikája. Fejőstehenek. Megbiráltatott összesen 39 darab. A bíráló bizottság állott: Ostocska B., Ajkay D., Rupprecht J. és Bauer Ottó urakból. Az ezüst érmet a büki czukorgyár svájczi 4 éves tehene nyerte el. Bronce-érmeket nyertek a nagy-czenki czukorgyár, Rupprecht Lajos, gróf Széchenyi Béla és Feigelstock Mózes tehenei. A 100 írtnál kevesebb adót fizetők közül az első díjat nyerte Faácz Józsefné Nagy Czenk, Veledits József Nagy Czenk és Csikor Károly Pórladony tehenei. 4-ik dijat Lőrincz D. Nemeskér, Reichel J. N.Czenk és László A. Röjtök tehenei. Bikaborjuk. Megbiráltatott összesen 10 drb. A bírálóbizottság tagjai voltak: Szilágyi G., Garstansen G., Dőry M. és Seligmann K. Ezüstérmet nyert gróf Széchenyi Béla pinzgaui tehene. Bronce érmeket a büki czukorgyár hollandi svájczi keresztezése és a kapuvári bériradalom magyar fajta bikája. A 100 írtnál kevesebb adót fizetők közül az első díjat nyerte Bögöthy János Makkos Hetye. Második dijat Csikor Károly Pórládony, allgaui bikaborjuja. Harmadik dij nem osztatott ki: üszők. Megbiráltatott összesen 29 drb. A biráló bizottság tagjai voltak: báró Babarczy Sándor, báró Berg Gusztáv, Simon Gyula, Gyulassy Gyula és Lenek Mór. Ezüst érmet nyert Utocska Béla shorthorn és a czenki czukorgyár berni fajtájú üszője. A 100 írtnál kevesebb adót fizetők közül első dijat nyert Tremmel Samu Harka csirafajta. Második dijat Ragáts János Czenk csirafajta. Harmadik dijat Goldstein J. Ujkér csirafajta, Csikor K. Pórládony csirafajta. Negyedik dijat Csetkovits János N.-Czenk, Zubrics György Kis-Czenk csirafajta üszője. Selyemgubók bírálata. A biráló bizottság tagjai voltak: Frandorffer Ignácz lovag, T. Nagy Sándor, Kovács Antal és Kapy Gyula urak. Az első dijat nyerte Szenkovits Elek n.-czenki tanító. A második dijat Horváth József n.-czenki lakos. A biráló bizottság különös elismerést nyilvánított Tarr Ferencz urnak kiállított selyemtenyésztést szemléltető készüléke iránt. Ezen készülék, mely a selyemhernyó fejlődését, életének stádiumát, és a selyemtermelés körüli eljárásokat a legszemlélhetőbben tünteti fel, mint taneszköz megsokszorosítandó volna az iskolák számára. Szalmakalapok bírálata. A bíráló bizottság tagjai voltak: Müller Paulin, Schrancz Mihály és Kapy Gyula urak. — Kiállíttatott 92 db szalmakalap. Első díjat nyerte Haller János tanító Röjtökön; a második díjat az iváni iskola növendékei. A harmadik díjat pedig az öntési tanító és Kapocsi József lövői tanító nyerték el. A bíráló bizottság a csoportos kiállítások jutalmazására kitűzött tiszteletdíjak közül az elsőt (egy öntött vastehén) Széchenyi Béla gróf csoportos kiállításának, a másik díjat (öntött vaskos) pedig a kapuvári béruradalom csoportos kiállításának ítélte oda. Szén-szállítás. Félreértések kikerülése czéljából a m. kir. államvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy a 2% túlsúly után esedékes szállítási díj csak az 1. sz. kivételes díjszabásnak tétele alapján elszámolt azon szén-küldemények után fel nem számítandó, melyek helyi forgalmunkban kerülnek fel és leadásra, valamint nem számítandó fel továbbá a folyó év tartamára érvényes díjkedvezmény jegyzék 23. tétele szerint elszámolandó szén-szállitmányok után. Valamely csatlakozó vasút vagy a m. kir. államvasutak oly állomásaira rendelt szén-küldeményeknél, melyek közben idegen vasút vonalán át szállitandók, a 2% túlsúly díjmentessége nem engedélyeztetik. Ily küldeményeknél a hídmérlegen kipuhatolt tényleges súly, az egész befutandó vonalra nézve a dijkisrámítás alapjául veendő. növényországi termények 138 40 1 ásvány országi termények 23 00 ] összesen 272.70 Gabona és hüvelyesek 196.53 „ „ Állati termények 211.19 „ „ Kereskedelmi növények 53.82 „ „ Mezőgazdasági ipartermékek 63.24 „ „ Összesen 581 62 millió forint. KÖZLEMÉNYEK. Az állandó orsz. phylloxera-bizottság tegnap Korizmics László elnöklete alatt folytatólagosan ülést tartott s az országban levő phylloxera-vészes területeket illetőleg a nagy orsz. bizottság által hozott elvi határozatok alapján a következő javaslatokban állapodott meg: 1. A csekélyebb terjedelmű infectiók szénkéneg segélyével teljesen kiirtandók; ezek : Kassa, Kis-Keszi, Szent-Endre, Kenese és Szent-György, valamint a verseczi fertőzött szőlőknek lejtős fekvésű s e miatt el nem árasztható része. 2. A fontosabb borvidékeken fekvő vagy azokat fenyegető nagyobb terjedelmű philloxeralepett területeken a beteg szőlők szénkéneggel gyérítő eljárás alá veendők; ilyenek: Sóly és környéke, Tahi- Tótfalu és környéke, Pér és környéke, Székesfehérvár, Adony, Bátorkeszi, Szendrő, Barcza, Szőllős-Ardó, Nagy- Károly, Szinyér-Várallja és környéke. 3. A kevésbé fontos borvidékeken fekvő vagy teljesen izolált phylloxerás területeken, minek Pancsova és környéke, Titel, Kis-Ujszállás, Kenderes, a szőlőknek egyszerű kivágása és a talajnak másnemű művelési ág alá vétele ajánltatik. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szept. 15. Az üzlet lanyha. Magyar öreg nehéz 53—54, fiatal nehéz 56—56 ’/a, közép 56*/1— 57, könnyű 57—58, szedett közép 55—56, könnyű 55 V2 —56’/a. Romániai bakonyi közép 55—56 átmeneti, eredeti nehéz 56 átmeneteli, szerbiai nehéz 55—56 átmeneti, közép 56 átmeneti, könnyű 55 V*—56 '/2 átmeneti. Az árak páronként 45 kiló és 4°/o levonással kilogrammonként értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek vám fejében páronként 4 frt aranyban téríttetik meg. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 15. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma jobban volt kínálva, malmaink az árakat nyomják, mert nem akarnak folyvást veszteséggel dolgozni, az eladók kényszerítve voltak, ha áruikon túl akartak adni 10, sok esetben 15 krajczárt engedni a tegnapi árakból. —• Rozs lanyha. — Árpa üzletnélküli, de szilárd. — Tengeri változatlan. — Zab szilárd. — Határidőre a hangulat csendes, az árak lassan csökkennek, asancelouza szeptember—októberre elkelt 12 frt 55 kr, 12 frt 53 kr és 12 frt 50 kron ; tavaszra 13 frt 24 kr, 13 frt 18 kr, 13 frt 15 krt, azután ismét 13 frt 18 krt és 13 frt 20 krt fizettek. — Bánáti tengeri 1882-ki május—júniusra 7 frt 65 kron, 7 frt 62 kron és ismét 7 frt 67 kron kelt el. — Usancezab Győrben átvéve szeptember —októberre 7 frt 75 krral, tavaszra 7 frt 40 krral jegyezhető. — Káposztarepcze szeptemberre 13 frt 75 kr pénz és áru. Értéktőzsde. Esti tőzsde. A szilárd helyzet és hangulat ma este ismét még jobban megszilárdult. Mindenre volt pénz, főleg mivel a bécsi osztr. hitelbank kamatlábát leszállította. Uj ar. jár. 89.30-ról 89.72-ig, Papirj. 88.35-ről 88.80-ig, Osztr. hitelr. 350-ről 35. 20-ig, Magy. hitelr. 340-ről 343-ig és Leszámítoló bankrészr. 119.50-ig élénken keltek. Egyelőre a helyzet igen reményteljesnek mutatkozik, úgy pénzügyileg mint politikailag is.