Ellenőr, 1881. szeptember (13. évfolyam, 437-491. szám)

1881-09-16 / 464. szám

Xill. évfolyam — 464. szám_____________Egyes szám ára : kr._______Budapest, péntek, szeptember 16.1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre •••••••••20 forint — kr. Félévre ...:•••••• 10 „ — » Évnegyedre ••••••••• 5 „ — * Egy hónapra 1­8­80 * Az esti lap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön­­­írt jár évnegyedenként. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­ uteza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­ utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, h­a nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó­ hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis Budnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott számla­ elle­­nében fizetendő. Budapest, szeptember 15. Országos nőiparkiállitás. I. Kép- és háziipar. (Vásznak és egyéb szövetek. — Csipkék. — Szőnyegek. — Szalma­­gyékény- és vessző­fonalak. — Taplómunkák. — Játékszerek.) (Folytatás.) (G. B.) Nevezetes dolog, hogy az úgynevezett szé­kely szöveteket, melyeket a nép ősidőktől fogva készít és visel, Segesváron és Brassóban a szászok már mo­dern eszközökkel, nevezetesen gyors vetélővel és primi­tív czérnázó géppel nagy mennyiségben készítik. S ezek a szász gyárosok bejárják az egész Székelyföldet, egész Erdélyt készítményeikkel. Természetes, hogy miután a fonalat első kézből vásárolják, olcsóbban jutván hozzá, mivel továbbá eszközeik sem oly kezdetlegesek, mint a székelyekét, akik egyszerűen kézzel dobják át a vetélőt és kézi kerékkel czérnáznak össze különböző szinű fo­nalakat, a szászok háromszorta gyorsabban dolgoznak. Természetes ennélfogva az is, hogy készítményeik is olcsóbbak, mint a székelyek hasonnemű készítményei. Figyelemre méltó itt egy más nevezetes körülmény is. A lajthántúli szövőgyárosok tanulmányozván Erdély, különösen a Székelyföld szövet­szükségleteit, ugyanazon mintákat, ugyanazon színösszeállítást nagyban készítik és kereskednek velük. Minthogy ezek a szövetek tete­mesen olcsóbbak, mint a­mit a székely nép vagy a szá­szok készítenek, csakis az a kereskedő fordul Segesvár vagy Brassóhoz, akinek nincs tudomása arról, hogy Rothwasserben ugyanazon mintákat állítják elő. A nagy­­kereskedők valamennyien, pl. Deésen, Marosvásárhelyen, Gyergyóban, Csíkszeredán ezeket a szöveteket Roth­­wasserből rendelik meg, mivel ez 30%-kal olcsóbb,mint az, a­melyet Segesváron készítenek. Az erdélyi szász gyárosok pedig még ma is azt hiszik, hogy primitívnek mondható eszközeik, melyekkel a szöveteket előállítják, modern eszközök. Hogy a segesváriak s még kevésbbé a székelyek, akik a háznál primitív módon készítik szöveteiket, concurrálni Rothwasserrel nem tudnak, kitűnik a kö­vetkezőkből : 1. Rothwasserben modern regulator szövőszékkel, részben mechanikai módon állítják elő a szöveteket, m­iért a segesvári gyárosoknak még fogalmuk sincs a regulator- szövőszékekről. 2. Rothwasserben a különböző szinűi fonalakat 240 orsóval bíró czérnázó-géppel egész könnyűséggel czérnázzák, holott Segesváron egy primitív 19 orsójú czérnázó-gépen történik ez a művelet, mely ily módon először hosszadalmas, másodszor nem tökéletes. A székelyek pláne egyszerűen kézzel végzik ezt a mun­kát, ami oly hosszadalmas, hogy annyi fonalat egy leány nem tud czérnázni, amennyit egy közönséges házi szö­vőszék elfogyaszt. 3. Rothwasserben a fonal festése, különösen kékre, hideg uton történik. Segesváron a meleg festési eljárás annyira megdrágítja a fonal festését, hogy amíg egy csomag 16-os nyers gyapotfonal vételára 2 frt 50 kr, addig ugyanannak a fonalnak kékre való festése 2 frt 30 krtól 3 frtig váltakozik. A szászok által Segesváron használt módhoz hasonlóan készítik a székely szövete­ket Udvarhelyen, nevezetesen Székely-Udvarhelyen, ahol 8 takács 2—3 segéddel ezeket a szöveteket vá­sárra készíti. De eljárása szintén igen kezdetleges, s ha ezeket a székely szöveteket az élők sorából Erdély­ből ki nem akarjuk egészen küszöbölni, akkor mind­azon egyéneket, akik ennek feldolgozásával foglalkoz­nak, egészen modern eszközökkel kell ellátni, mert kü­lönben Rothwasser Segesvárnak valamikor igen virág­zott textil­iparát s egyszersmind a Székelyföld szövet­­iparát is egészen megbénítja. Brassó posztóiparát is a külföld versenye hatalmasan fenyegeti az által, hogy főleg durva posztókat Brünn olcsóbban állít elő, mint Brassó vagy Segesvár, minek folytán Brassón át olcsób­ban szállíthat Romániába, vagy magába Brassóba. Ter­mészetes, hogy Brünn rendelkezik mindazokkal az esz­közökkel, melyekkel a productio nagyságát nemcsak szabályozni tudja, de magát a productumot is a keres­let igényeihez alkalmazhatja. Már a székes­fehérvári tárlaton is láttuk Bauer testvéreknek posztóit kiállítva, melyek a brassói készít­ményeknek imitátiói voltak ugyanazon fogásúak, ugyan­azon tömöttségűek, de nem oly belső értékűek, mint a Brassóban tiszta gyapjúból készült durva posztó. A Székelyföld szövőiparának életképességéről e kiállítás nemcsak a szakértőt, de még a laikust is tel­jesen meggyőzhette. A textil­iparnak oly életerős alapja van itt megvetve, a­mely kellő ápolás, gondozás és szakavatott vezetés mellett valódi nagyszabású iparággá nőheti ki magát. A kormány és társadalom együttes működése rendkívül sokat tehet e téren s nincs okunk legkevésbbé is kétkedni a fölött, hogy m­ind akettő tel­jesíteni fogja e téren a reá váró nagy fontosságú fel­adatokat. A Székelyföld után Békés­ Csaba szövő­ipara van legtöbb tárgy által képviselve e kiállításon. Vannak itt asztal- és ágyterítők, abroszok, törülközők, kötények stb. meglehetős nagy választékban és csinos, bár nem épen eredeti minták szerint díszítve. A­mennyire azon­ban a kiállított tárgyakból és azok áraiból a békés­csa­bai szövetkészítés terjedelmére és piaczképességére kö­vetkeztetnünk lehet, e szövetek nem iparszerűleg állíttatnak elő, hanem főképen csak a házi szükséglet fedezésére. Igaz ugyan, hogy e szövetek, illetőleg díszí­téseik készítése a primitív eszközök folytán igen sok munkával és fáradsággal jár, csakhogy ez még korántsem is elég ok arra, hogy e pamutszövetek drágábbak legyenek­­ még a selyemnél is. Ily körülmények közt szó sem les­­­het a békés­csabai szövő­ipar versenyképességéről, mert­­ ennek a szövetek jó minősége mellett elengedhetetlen­­ föltétele a megfelelő piac­i ár. Hogy ettől mily roppant­­ távol állanak a békés­csabai szövetek, arra nézve érde­kesnek tartjuk közölni néhány tárgynak az árát, össze-­­ hasonlítva azt a székelyföldi hasonló nemű szövetekkel. Békés-Csabán egy ágyterítő pamutból és két dérből ké­szítve 80 cm. szélességben, két szélben összevarva,­­ 30—25 írttal, egy asztalterítő, szintén ily anyagból,­­ 20—30, sőt 50 forinttal, egy derekalj-béj 30 fo­rinttal, egy előkötény 5—9 forinttal, egy törlő-­­ kendő 5—16 forinttal van jegyezve. Ezek oly , mesés árak, hogy ily szöveteket piaczra hozni valódi képtelenség. Ha ezek a szövetek selyemből volnának készítve, áruk még akkor is fölötte túlságos volna. A békés­csabai kiállításon pamutból készült kötény 5—9 írttal van jegyezve; ugyanazon kötény, de festett pa­mutból, a szabadkai kiállításon 2 írttal; a székely kiál­lításon gyapjúból, arany és ezüst fonálból készült, Er­dély egyik legdíszesebb román köténye 5 írttal van je­gyezve. Hogy a békés­csabaiak meg nem gondolják, mikép lehetne egy darab törülköző kendőért 16 frtot kérni, akkor, a­mikor 16 frtért a legfinomabb és leg­jobb minőségű 12 darab törülköző kendőt bármely elő­kelő üzletben meg lehet venni; egy derekalj­héjért, hogy lehet 30 frtot kérni, midőn a székely kiállításon Uj- Székelyről Ráfárs Domokosnénak kiállított 3 darab derekalj-héja 5 írtjával van jegyezve — valóban érthe­tetlen; meg kell még ehhez azt is jegyeznünk, hogy a Székelyföldön a háznál előállított szövetek szintén oly primitiv eszközökkel készíttetnek, mint Békés-Csabán. Egy rőf 40 cm. szélességű kendervászon 50 krral van jegyezve Békés-Csabán, Székelyföldön a legjobb minő­ségű kendervászon réfje 25 kr. Az olyan kendervász­nakat, melyeket a csíki székely nem csak a saját házi használatára, hanem a kereskedelem részére is készít, nevezetesen azokat a vásznakat, a­melyeket télen pri­mitív szövőszékein állít elő, az első tavaszi vásáron csángó­ magyar kereskedőknek eladja, a­kik azt direct Romániába, Galaczra és Brailába tovább szállítják és elárusítják. Hogy a békés­csabai szövetek ára ily túlságos, ebből önkénytelenül azt kell következtetnünk, hogy ott a szövés nem fejlődött még valódi iparággá, s az ille­tők nem a kereskedés számára, de pusztán házi szük­ségletre készítik e szöveteket s igy ipari tekintetben mindaddig, míg az árakkal a versenyképesség határáig le nem szállanak, vagy le nem szállhatnak, e szöveteket illetőleg a békés­csabai szövészetet bajosan lehet mél­tányolni. A szabadkai szövetek, illetőleg a bácskai szövőipar e tekintetben már sokkal előbbre van s a­mennyire az árakból ítélni lehet, ezek egészen életre­való és piaczképes iparczikkeket képeznek. Szabadka és környéke előkötői (pregácsa) ugyanis, már nemcsak a házi használatra készülnek, hanem a kereskedők kiad­­­­ják az anyagot a szövő asszonyoknak és egy előkötény készítéséért fizetnek 40 kv munkadíjat. A kereskedő az­után ezeket a kötényeket nagyban és kicsinyben forga­lomba hozza, így aztán nem újság előttünk ez az elő­kötény, mert már ezelőtt pár hónappal láthattuk azt a budapesti kereskedésekben. Sajnálandó az egészben csak az, hogy a kiállításon egy előkötény először 2 frt 60 krral, később 2 frt 50 krral, majd 2 frttal jegyezte­tett, holott a kereskedésben ugyanaz a kötény 1 frt 50 kr—1 frt 80 krért kapható. Sajnálatunkat kell kifejezni az ily eljárás ellen, mert ezáltal első­sorban a hazai ipar iránti érdeklődés szenved. Hogy a békés­csabai és szabadkai szöveteket ok­­szerűleg állíthassák elő, mindenekelőtt szükséges volna, hogy az illetők modern eszközökkel rendelkezzenek. Szükséges volna tehát, mindkét helyen egyszerű regu­lator szövőszékeket, továbbá két előnyüsttel ellátott Jaguarde-szövőgépeket kiosztani, mert csak így lehetne azt elérni, hogy a mostani primitív készítésű és épen ezért túlságos sokba kerülő szövetek egyenletesebben, gyorsabban, tehát sokkal olcsóbban állíttassanak elő, a­mi nélkül sem a békési, sem a bácskai házi szövő­ipar nem fog nagyobb arányokat ölteni s versenyképes iparággá kifejlődhetni. (Folytatása következik.) A mezőgazdasági termények behozatala monar­chiánkba korántsem oly jelentéktelen, mint némelyek­­ hiszik. Ha ugyanis a mezőgazdasági termelvényeket ( három nagy csoportra, u. m.: állati, növény- és ásvány-­­ terményekre osztjuk és az 1874-től 1878. végéig terjedő s öt évi időszak behozatalát összefoglaljuk, akkor az évi­­ átlagos behozatal kereskedelmi értéke szerint kitett 1 millió forintban:­­ állati termények 111.30 1 Ezen ármennyiség után a vámhozadék kitett öt évre átlagosan 3.59 millió forintot, vagy 100 kilogra­­monkint 0.12 frtot, vagy érték szerint 1.3%-ot. De ha kivesszük amaz árukat, mint a szenet, gyapjút stb., melyek nem lehetnek vámmal megróva, még mindig a következő csoportok maradnak, melyek az 1874—1878-ks évszakban behozattak: Erdészeti termékek 56,14 millió forint. Egy évre tehát átlag 11, 33 millió forint értékű behozatal esik. Iparosoktatás. A földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter a háziipar és iparoktatási országos bizottság kebelében hozott határozathoz képest, a hazai iparoktatás terén működő szakférfiakat az ipari rajzok­tatás országos szabályozása tárgyában részletes írásbeli nyilatkozatra szólította fel. A felszólító körlevélben a főbb kérdések körvonalazva vannak. A véleményes je­lentéseket az illetőknek október 1-ig kell benyújtaniok s ezeknek alapján — mint halljuk — a minisztérium nagyobb szabású mozgalmat szándékozik megindítani a szakszerű iparrajzoktatás érdekében s már is ipari ösz­töndijakra nagyobb összeget vett fel az évi budgetbe. A gyász­trágyának hazai gyárból való olcsó és c­élszerű­ beszerezhetése tárgyában a földművelési mi­niszter a következő körlevelet intézte az összes gazda­sági egyletekhez: Ismeretes dolog, hogy a gypsz trágya gyanánt, kivált vadvizes rétek és mesterséges takarmány­félék javítására, nagy előnynyel alkalmazható. Hogy mindazonáltal a gypszet gazdáink oly csekély mérték­ben használják, jó részben annak tulajdonítható, hogy a gypsznek jutányos beszerzési forrásai a gazdák előtt ismeretlenek. Felhívom azért a gazdasági egyesületek figyelmét az „iglói gypszgyárra“ (Szepes megye), hol a trágya-gypsz jó minőségben és jutányos áron beszerez­hető. A nevezett gyár ugyanis a trágya gypsznek száz kilogrammját az iglói vasút­állomásra szállítva 90 krért számítja, nagyobb mennyiségek megrendelése mellett további árleszállítás is nyerhető.­­ A zsákokat a gyár díj nélkül szolgáltatja azzal a kikötéssel, hogy azok bérmentve visszaküldessenek. Felhívom az egyesületet, hogy ez adatokat a gazdák tudomására hozván, azokat a gyász­trágyázás előnyeire figyelmeztesse és kísérletek tételére buzdítsa. B. Kemény. Az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett gyümölcs- és konyhakertészeti kiállításra vo­natkozólag azon hír járta be a lapokat, hogy a „Köz­telek“ termeinek elégtelensége folytán a kiállítási bizott­ság kénytelen lett volna elnökét azzal bízni meg, mi­szerint a vigadó helyiségét a nőipari kiállítás bizottsá­gától kibérelje. Igaz ugyan, hogy a bejelentések nagy száma valóban gazdag kiállítást enged remélnünk, azonban azt mégis ki kell jelentenünk, hogy a fentebbi hít minden alapot nélkülöz, annyival is inkább, mint­­­ hogy a kiállítási bizottságban az ügy szóba sem jött, s igy megbizást sem nyerhetett arra senki, hogy nevében eljárjon. Budapesten, 1881. szeptember 15-én. Az or­szágos m. gazd. egyesület elnöksége. Robbanó anyagok szállítása. A közmunka és köz­lekedési m. kir. miniszter, a belügyminiszterrel egyetér­tőig, a következő rendeletet bocsátotta ki, a robbané­kony tárgyak vasúti szállításának szabályozása iránt 1880. július hó 1-én kiadott rendelet némely határozmá­­nyainak módosítása tárgyában. A robbanékony tárgyak vasúti szállításának szabályozása tárgyában 1880. évi julius hó 1-én kiadott rendelet következő pontjai helyett 1881. évi október hó 1-től kezdve az alábbi határozmá­­nyok lépnek érvénybe : 1. §. 4. Robbanó, gyuszerek, mint robbanó gyutacsok (robbanó kupakok), villanyos akna­­gyujtók, továbbá gyújtó-zsinegek. (A biztonsági kanó­­erok szállítására nézve, melyekre jelen rendelet alkal­mazást nem talál — lásd az üzletszabályzat D) mellék­letének V. pontját.) 6. Nitrocellulosát, mint lőgyapot, collo­­diumgyapot és pyropapir, úgynevezett düppeli lánezpapir, a­menynyiben ilyen készülékek szállításra engedélyezték. Megjegyzés: Collodium-gyapot, mely az üzletszabályzat D) mellékletének XXXVI. pontjában foglalt szabályok szerint van csomagolva, nem esik a jelen rendelet ha­­tározmányai alá. 9. Chlorsavas káli és más chlorsavas sók. 10. Pikrinsav. 6. §. 6. Nitrocellulosák (mint lőgya­pot, collodiumgyapot — lásd az 1. §. 6. pontja alatti megjegyzést — és pyropapir, úgynevezett düppeli sánezpapir) mindenkor különösen szorosan és akkér csomagolandók, hogy az edényekben a tartalom súrló­dásának lehetősége ki legyen zárva. Száraz lőgyapot (csakis katonai czélokra) lőporhoz hasonlólag vászon­zsákokban és lőporhordókba zsákok nélkül, azonban papírral kiragasztott faládákban csomagolandó. Nedves lőgyapot (legalább 20% víztartalommal) szorosan illesz­tett és oly vízhatlan anyaggal bélelt faládákba cso­magolandó, mely a víz elpárolgását lehetőleg el­hárítsa. Collodium-gyapot vízzel telített állapotban (melynél i. i. 60% száraz gyapotra 40% víz esik) a vízhez csekély mennyiségű (a száraz gyapot súlyának körülbelül 1%-át képező) sodamennyiség adatvan, a nedves lőgyapotra nézve előírt módon csomagolandó. Collodium-gyapot, valamint nedves lőgyapot csomagolá­sára faládák helyett jól összeforrasztott horganypléh­­ládák alkalmazhatók. Pyropapir, úgynevezett düppeli sánezpapir nedves állapotban (legalább 20% víztartalom mellett) és pedig a lőgyapothoz hasonlóul csomagolandó. 9. Chlorsavas káli és más chlorsavas sók papírral bélelt vastag hordókba vagy ládákba gondosan csomagolandók. 10. Pikrinsav csak a feladandó mennyiség tisztaságáról és veszélytelenségéről vegyész által kiállított bizonyít­vány előmutatása mellett szállítható. Az osztrák cs. kir. keresk. miniszter, kivel eziránt értekeztem, egyidejűleg hasonló intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt­­ országok és tartományok területén levő vasutakra nézve. Ordódy Pál, s. k. Szarvasmarha-kiállítás Nagy-Czenken. F. hó 11 én és 12-én a sopron megyei lótenyésztő bizottság Nagy- Czenken vándorversenyt, s ezzel kapcsolatban a gazda­sági egyesület szarvasmarha-kiállítást rendezett. A szarvasmarha-kiállításra az időjárás a legkedvezőtlenebb volt. Az eső a kiállítás egész tartama alatt szakadva esett, minek folytán több bejelentett marhát nem állítottak ki; daczára annak, a közönség mégis meglehe­tős számmal jelent meg és nem riadt v­isza a rossz idei­től. A bíráló bizottság pavillonjában és a körül 9 óra­­kor a közönség egybesereglett, és a gazdasági egyesület buzgó elnöke, Széchenyi Kálmán gróf a kiállítást meg­nyitotta. Tenyészbikák. Megbiráltatott összesen 14 drb. A bíráló bizottság állott: Sólymosy L., Bauer A., Démy S. és Rupprecht D. urakból. Az arany érmet nyerte a kapuvári béruradalom két éves fehér, magyar fajta bi­kája. Az ezüst érmet Rupprecht Lajos egy és fél éves berni bikája. Bronce-érmeket nyertek gróf Széchenyi Béla négy és fél éves pinzgaui és a büki czukorgyár négy éves shorthorn bikája.­­ A 100 írtnál kevesebb adót fizető kiállítók közül az első díjat nyerte Nagy- Czenk község egy és fél éves berni bikájával. A máso­dik dijat Lövő község négy éves bikájával. A harmadik dijakat Lövő község két és fél éves, Steiner Tóbiás Harka két és fél éves és Kis-Czenk község vöröstarka bikája. Fejőstehenek. Megbiráltatott összesen 39 darab. A bíráló bizottság állott: Ostocska B., Ajkay D., Rupprecht J. és Bauer Ottó urakból. Az ezüst ér­met a büki czukorgyár svájczi 4 éves tehene nyerte el. Bronce-érmeket nyertek a nagy-czenki czukorgyár, Rupprecht Lajos, gróf Széchenyi Béla és Feigelstock Mózes tehenei.­­ A 100 írtnál kevesebb adót fizetők közül az első díjat nyerte Faácz Józsefné Nagy Czenk, Veledits József Nagy­ Czenk és Csikor Károly Pórladony tehenei. 4-ik dijat Lőrincz D. Nemeskér, Reichel J. N.­­Czenk és László A. Röjtök tehenei. Bikaborjuk. Megbiráltatott összesen 10 drb. A bírálóbizottság tagjai voltak: Szilágyi G., Garstansen G., Dőry M. és Selig­­mann K. Ezüstérmet nyert gróf Széchenyi Béla pinzgaui tehene. Bronce érmeket a büki czukorgyár hollandi svájczi keresztezése és a kapuvári bériradalom magyar fajta bikája.­­ A 100 írtnál kevesebb adót fizetők kö­zül az első díjat nyerte Bögöthy János Makkos­ Hetye. Második dijat Csikor Károly Pórládony, allgaui bika­­borjuja. Harmadik dij nem osztatott ki: üszők. Meg­biráltatott összesen 29 drb. A biráló bizottság tagjai voltak: báró Babarczy Sándor, báró Berg Gusztáv, Si­mon Gyula, Gyulassy Gyula és Lenek Mór. Ezüst ér­met nyert Utocska Béla shorthorn és a czenki­ czukor­­gyár berni fajtájú üszője. A 100 írtnál kevesebb adót fizetők közül első dijat nyert Tremmel Samu Harka csirafajta. Második dijat Ragáts János Czenk csira­fajta. Harmadik dijat Goldstein J. Ujkér csirafajta, Csi­kor K. Pórládony csirafajta. Negyedik dijat Csetkovits János N.-Czenk, Zubrics György Kis-Czenk csirafajta üszője. Selyemgubók bírálata. A biráló bizott­ság tagjai voltak: Frandorffer Ignácz lovag, T. Nagy Sándor, Kovács Antal és Kapy Gyula urak. Az első dijat nyerte Szenkovits Elek n.-czenki tanító. A második dijat Horváth József n.-czenki lakos. A biráló bizottság kü­lönös elismerést nyilvánított Tarr Ferencz urnak kiállí­tott selyemtenyésztést szemléltető készüléke iránt. Ezen készülék, mely a selyemhernyó fejlődését, életének stá­diumát, és a selyemtermelés körüli eljárásokat a leg­­szemlélhetőbben tünteti fel, mint taneszköz megsokszo­rosítandó volna az iskolák számára. Szalmakala­pok bírálata. A bíráló bizottság tagjai voltak: Mül­ler Paulin, Schrancz Mihály és Kapy Gyula urak. — Kiállíttatott 92 db szalmakalap. Első díjat nyerte Hal­ler János tanító Röjtökön; a második díjat az iváni iskola növendékei. A harmadik díjat pedig az öntési tanító és Kapocsi József lövői tanító nyerték el. A bíráló bizottság a csoportos kiállítások jutalmazására kitűzött tiszteletdíjak közül az elsőt (egy öntött vas­­tehén) Széchenyi Béla gróf csoportos kiállításának, a másik díjat (öntött vas­kos) pedig a kapuvári bérura­dalom csoportos kiállításának ítélte oda. Szén-szállítás. Félreértések kikerülése czéljából a m. kir. ál­lamvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy a 2% túlsúly után esedékes szállítási díj csak az 1. sz. kivételes díjszabásnak tétel­e alapján elszámolt azon szén-küldemények után fel nem számítandó, melyek helyi forgalmunkban kerülnek fel és leadásra, valamint nem számítandó fel továbbá a folyó év tartamára érvényes díjkedvezmény­ jegyzék 23. tétele szerint elszámolandó szén-szállit­­mányok után.­­ Valamely csatlakozó vasút vagy a m. kir. állam­vasutak oly állomásaira rendelt szén-küldeményeknél, melyek köz­ben idegen vasút vonalán át szállitandók, a 2% túlsúly díjmentessége nem engedélyeztetik. Ily küldeményeknél a hídmérlegen kipuhatolt tényleges súly, az egész befutandó vonalra nézve a dijkisrámí­­tás alapjául veendő. növényországi termények 138 40 1 ásvány országi termények 23 00 ] összesen 272.70 Gabona és hüvelyesek 196.53 „ „ Állati termények 211.19 „ „ Kereskedelmi növények 53.82 „ „ Mezőgazdasági ipartermékek 63.24 „ „ Összesen 581 62 millió forint. KÖZLEMÉNYEK. Az állandó orsz. phylloxera-bizottság tegnap Ko­ri­z­m­i­c­s László elnöklete alatt folytatólagosan ülést tartott s az országban levő phylloxera-vészes területe­ket illetőleg a nagy orsz. bizottság által hozott elvi ha­tározatok alapján a következő javaslatokban állapodott meg: 1. A csekélyebb terjedelmű infectiók szénkéneg segélyével teljesen kiirtandók; ezek : Kassa, Kis-Keszi, Szent-Endre, Kenese és Szent-György, valamint a ver­­seczi fertőzött szőlőknek lejtős fekvésű s e miatt el nem árasztható része. 2. A fontosabb borvidékeken fekvő vagy azokat fenyegető nagyobb terjedelmű philloxera­­lepett területeken a beteg szőlők szénkéneggel gyérítő eljárás alá veendők; ilyenek: Sóly és környéke, Tahi- Tótfalu és környéke, Pér és környéke, Székesfehérvár, Adony, Bátorkeszi, Szendrő, Barcza, Szőllős-Ardó, Nagy- Károly, Szinyér-Várallja és környéke. 3. A kevésbé fontos borvidékeken fekvő vagy teljesen izolált phylloxe­­rás területeken, minek Pancsova és környéke, Titel, Kis-Ujszállás, Kenderes, a szőlőknek egyszerű kivágása és a talajnak másnemű művelési ág alá vétele ajánltatik. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szept. 15. Az üzlet lanyha. Magyar öreg nehéz 53—54, fiatal nehéz 56—56 ’/a, közép 56*/1— 57, könnyű 57—58, szedett közép 55—56, könnyű 55 V2 —56’/a. Romániai bakonyi közép 55—56 átmeneti, eredeti nehéz 56 átme­neteli, szerbiai nehéz 55—56 átmeneti, közép 56 átme­neti, könnyű 55 V*—56 '/2 átmeneti. Az árak páronként 45 kiló és 4°/o levonással kilogrammonként értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­tiek adattak el, a vevőnek vám fejében páronként 4 frt aranyban téríttetik meg. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 15. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma jobban volt kínálva, malmaink az árakat nyomják, mert nem akarnak folyvást veszte­séggel dolgozni, az eladók kényszerítve voltak, ha áruikon túl akar­tak adni 10, sok esetben 15 krajczárt engedni a tegnapi árakból. —• Rozs lanyha. — Árpa üzletnélküli, de szilárd. — Tengeri változat­lan. — Zab szilárd. — Határidőre a hangulat csendes, az árak las­san csökkennek, asancelouza szeptember—októberre elkelt 12 frt 55 kr, 12 frt 53 kr és 12 frt 50 kron ; tavaszra 13 frt 24 kr, 13 frt 18 kr, 13 frt 15 krt, azután ismét 13 frt 18 krt és 13 frt 20 krt fizet­tek. — Bánáti tengeri 1882-ki május—júniusra 7 frt 65 kron, 7 frt 62 kron és ismét 7 frt 67 kron kelt el. — Usancezab Győrben át­véve szeptember —októberre 7 frt 75 krral, tavaszra 7 frt 40 krral jegyezhető. — Káposztarepcze szeptemberre 13 frt 75 kr pénz és áru.­ Értéktőzsde. Esti tőzsde. A szilárd helyzet és hangulat ma este ismét még jobban megszilárdult. Mindenre volt pénz, főleg mivel a bécsi osztr. hitelbank kamatlábát leszállította. Uj ar. jár. 89.30-ról 89.72-ig, Papirj. 88.35-ről 88.80-ig, Osztr. hitelr. 350-ről 35. 20-ig, Magy. hitelr. 340-ről 343-ig és Leszámítoló bankrészr. 119.50-ig élénken keltek. Egyelőre a helyzet igen reményteljesnek mutatkozik, úgy pénzügyileg mint politikailag is.

Next